Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-23 / 114. (266.) szám
Akeresziéngszociális szoilcszerwezeMefii z^szlószenfitfeiési ünnepe Kassán. A kassai munkásság gyönyörű ünnepe. — Lelley, Jabloniczky és Körmendy-Ékes képviselek nagy beszéde. — A rendőrség kellemetlenkedése. — A legionisták, fascisták és rolnickárok föllépése. — Az ünnepség részletei. Csodálattal nyilatkozott a Ruhrterület munkásairól és fölszólította őket, hogy tartsanak ki a harcban. Adler fejtegetései után a gyűlés véget ért. A kommunisták a gyűlés alatt a szakszervezetek házának közelében ellentüntetést rendeztek. A kongresszus tulajdonképpeni tanácskozásán kedden kezdődnek. Anponyi és Andrássy pünkösdi cikke. Budapest, május 22. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A Pester Lloyd és Az Újság ünnepi számában Apponyi Albert gróf irta az ünnepi vezetőcikket. A cikk Örömmel állapítja meg, hogy a magyar miniszterek külföldi útja alatt a közélet minden tényezője a helyzet magaslatára emelkedett. Kijelenti, hogy nem áll a Bethlen-kormány pártján, mégis tartózkodik minden ellenzéki akciótól, mert attól tart, hogy a kormány bukásával helyébe nem következik jobb kormány. A kormány mostani külpolitikai akcióját helyesli. Majd igy folytatja: — Nincs okunk, hogy a financiális eredmény iránt kétségbeessünk, a politikai eredmény pedig máris megvan. — Mindenütt, ahol a magyar kormány- f éritek megfordultak, növekedett hazánk megbecsülése; főleg azonban jelentőségteljes az a tüntető szívélyesség, amely őket Olaszországban fogadta. Ennek gyakorlati értékét sem tudom ezidőszerint pontosan megállapítani: de egyet Iátok benne, azt, hogy Olaszország uralkodója és vezető állam- íérfíai valamit tüntetőleg akartak kifejezésre hozni. Ez a valami pedig az érdek- közösség, mely az ő hazáink és a mi hazánk között fönnáll. — Az Olaszországot legközelebbről érdeklő területeken egy életerős Magyarország nélkülözhetetlen tényezője annak az egyensúlynak, amelynek megbomlása Olaszország hatalmi állását gyökereiben támadná meg. Hogy ezenkívül érzelmi mozzanatok is léteznek, amelyek minket lelkileg összekapcsolnak, az mindenesetre megkönnyíti az ér- dekpolrtikából kiinduló közeledést, de a lényeg, az, amire építeni lehet, a reális érdekeknek találkozása. E találkozás tudata jutott kifejezésre a magyar miniszterelnök tüntetőén szívélyes fogadtatásában; ha pedig ez a tudat az olasz államférfiakat áthatja, akkor alig képzelhető részükről az a logikátlanság, hogy életképességének anyagi föltételeiben engedjék megtámadtatni azt az országot, amelynek ereiére szükségük van. Andrássy Gyula gróf cikke. Andrássy Gyula gróf Az Újságban ir A miniszterek külföldi útja címmel cikkel A cikkből ezt az érdekes részt vesszük ki: — Egy föltétlenül örvendetes eseményről képtunk hirt és ez Bethlen István grófnak római fogadtatása. A miniszterelnök fogadtatása megerősíti bennem azt a régi meggyőződésemet, hogy Olaszország barátságának megszerzése egyik leghelyesebb és legfőbb óhajunk legyen a mostam külpolitikában. Ezt a barátságot, eltekintve azoktól az érzelmi szimpátiáktól, melyek minket az olasz néphez kötnek, elősegíti még az a körülmény is, hogy Olaszország és Magyarország között nincs érdekellentét Olaszország hegemóniája a Keleten érdekünkben áll és éppen azért is lehet reményünk Olaszország nagyobb megértésére. Azok az idők már régen elmúltak, amikor mi versenytársak voltunk. A monarchia összeomlásával és megszűnésével elmúltak azok az aspirációk, amelyek ellentétbe hoztak minket Olaszországgal és ma már meg vagyok arról győződve, hogy Olaszország jól fölfogott érdeke erős Magyarországot követel. Mert ha Magyarország meggyöngül, akkor az Adria partjaira olyan nyomást gyakorolhat a pánszlávizmus. amelv komolyan veszélyeztetheti az olasz érdekeket. Magától értetődik, hogy mi, amikor Olaszországhoz közeledünk, nem akarunk franciaellenes politikát csinálni. Ilyesmi nincs szándékunkban annnál is inkább, mert hiszen Olaszország tagja az antantnak és szövetségese Franciaországnak. Antant- és franoteellenes politika, nézetem szerint öngyilkosság lenne. Olaszországhoz valé közeledő* még1 a kisantant számára sem jelenthet veszéTvf. mert az defenzív íellegii. Sőt <->barátság könnyebbé teszi a kis- ante^tal való meg^gvezést is, mert lehetővé teszí hogv vele az egvenlőség alapján tárgyalja sstmk. Az olasz támasz lehetővé teszi az érdekeink biztosítását célzó megegyezést. Ennek a támasznak segitségével elkerülhetjük, hogy a megegyezés lealacsonyító és kapituláció jellegű legyen. Kassa, május 22. (Saját tudósítónktól.) A kassai keresstény- szociaíisita rmunk áss ág pünkösd vasárnapján tartotta zászfószentdési ünepsécteit. Az évtizedes kéresziténj'-szoctalísía mozgaSom, wt eszme diadalra jutásának napja vo-H ez, győzelmes üntiejv sóz, mely gyönyörűen megmutatta azt. hogy a keresztértyszooiaíizmus eszméée, amelyet Kassán pár lelkes emiber kezdett terjeszteni évtizedekkel ezelőtt, pünkösd vasárnapján diadalát ülte Kassa falai között. Kellemetlenkedik a rendőrség. A záGzlószentelésá ünepségnek egy jellemző eSőfjátéka már szombaton éjszaka játszódott te. A rendőrség razziát rendezett a városban és a többi között a katolikus legényegyletben tartózkodó Lelley nemzetgyűlési képviselőt, aki barátai társaságéiban vacsorázott, ar endőrség igazoltatta. Mivel tartam lehetett attól, hogy a rendőrségi rázzák az éjszaka folyamán a vidékről az ünnepségre Tleérkező imjnkásdktaf fa molesztálni fogja és esetleg igazolvány hüjján le is zárják őket, Leíley Fteíschmann Gyula dr. főtitkár és a Nép szerkesztője társas ágában éjfél tájban a rendőrségre ment, tiltakozott a razziát vezető rendőrtószttviselő eljárása ellen, majd aziránt érdeklődőt, hogy nem tartóztattak-e le olyanokat, afkrSc Kassára jöttek be az ünrrupségre. A rendőrségre egyetlen kereszfényzotóáHs munkást sem vezettek dió, mire a képviselő eltávozott. Az ünnepség. Reggel nyolc órakor már élettől hangos a Je- gényegy esöSet környéke. A ház előtt ünneplőbe öltözött emberek csoportjai áldogáiFCnaik, virágdísz a kapukon. A hatalmas térségen áh fenyyő- gírlandokkal kőrűlszőtt magas oszlopa, óriiási clcszomefvíény. Lassankint sztmiiltig megtelik az egyesület hataíim/as udvara, amelynek végében van a díszes tábori kápolna, kilenc óraikor kezdetét veszi a mise, amelyet Kontrády Lajos kanonok celebrál. MTrse után megkezdődd a felvonulás. A mértét a Hunyad* utcában áfil föl. Élén a korom- pa1 munkások állanak, majd a m áriahutai mun- kászenekar következik, utána az u§ zászló <■: zász- lóörsésgel és a mecenizéfiek festői Rákóczn- korabeli viseletűikben, möjd a kassai keresztény- szocfáBs munkásszervezeteJk végtelen sora és a vődéftó szervezetek képviseli és kdüfldötei Megérkezik a reudőnsfég $ föl tűnnek a kassai roímkká- rok, legionisták és fascisták. Jancsó rokwidkár titkár, Gsernok tegsanásta noigy.traífSkos és a gyermetkapca Sdkorszky foso'ota tfrflkár, valamint barátaik hét-nyolc tagú csoportja elhelyezkedik a zászló e#őtt és áflatrtdó megfegywéseükkiefl kfaór- nek mindent, de a munkásság azonban méltó ság- teljesen és nyugodtan vfeelkedett s nem ült fel a provokálni akaróknak. A kiküldött •nendőrffezt- vÉseftő közben a korompai zenekar kammesterének Sipká ját fentótetni paratscsdlta, mert ál Utólag régi magyar hadseregbe^ sapka. Ez a-z imo!- detvs kitnos feltűnést keltett. A menet. Féltizenegy óra fádban e&ndialt a menet. A zenekar hangjai meMett vtegigvomitenk a Rákóczi ut egy részén, majd bekanyarodnak az iinepsóg szidhelyére. A felvonul ást a falvak to- vasbandéniurna nyitotta meg. A lovakon lobogós in-guru, árváján fahéjas kaJpagu magyar legények, a szlovák falvaik bandériumánt-k tagjai saütan- gos, erős tavaikon. Mdkranc, Szépiák, Szflvás- apá*i, Zsebe* bérfiai foglaltak helyet a bandé- ráamfcian. Utánuk a márfeihutas zenekar, maid a mecertzáiiek, ti koramipai és szailánki munkások monstreküldöttségc, Ka-staaujfalu, a legényegycsőiét, a szepesbéfaé'ak, prakSaWaik. gShtioi-ek, az éipátörmmkások és ácsmunkáitok, Szomenlhok és Munkács kSlkíídöttei, tíz eperjesiek, a rozsnyóiak, a föMmlves szövetség tömege, a korampai zenekar, a zsebesá munkások, a szakszervezetek következtéié. A menet végén a nvoszolyólányók, majd a zásztóőrség, a képviselők és pártvezérek haladtok. Tizenegy óra tájban edhelyezkedett a tömeg a sporttelep térségén. Az emelvényen a zászló- anyák csoportja, a képvfedlök, az ünnepség szónokai és az ujságirrók. Körül beliül ötezer ember van jelen. Az emelvény mögött felsorakozik a 1 m-nsband érium Kiír tjei zés után Tost Barna kan onok-pl éfoá - nos meanyitja az ünnepséget. Megáldja: a zászlót és a következőket mondja szlovák és magyar nyelven: — Keresztény Munkástestvérenim! — Megáldom zászlótokat az Isten nevében. A szent kereszt jele a mi büszkeségünk, látjuk e zászlón azt a két munkás kezet, amely szeretettel összeforrott, .jeléül és tanúbizonyságául annak, hogy a keresztény munkásság egyetértésben akar dolgozni boldogságáért. Szálljon imánk az Istenhez, hogy küldje le a Szentlélek erejét, hogy megacélozza a munkás kezeket, melyek ezt a zászlót tartják. Kérjük a Szent Atyát, hogy azokat, kik e zászló alatt sorakoznak, erősítse. Küldje 1e á Szentíeteet, hogy világítsa meg azt az utat, melyen a munkásságnak haladni kell, hogy elérje boldogságát, hogy hitben érjen el az örökkévalóság partjára is. Megáldom a zászlót az Atya, Fiú és Szentlélek nevéEzután Leltey Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő szlovák nyelvű beszédében a többi között az alábbiakat mondotta: — Ma áldotta meg az egyház a keresztény- szociális szakszervezetek fehér zászlóját és ez a lélekemelő ünnepség mindnyájunknak mélyen a szivünkbe markolt. Ennek a gyönyörű zászlónak jelentősége igen nagy. Jelenti a keresztény elveknek diadalát azokban a szivekben, amelyek keresztényellenes tanoknak és csábításoknak leginkább voltak és vannak kitéve, jelenti a keresztény világnézet diadalát a munkásság szivében. — A gazdasági és történelmi fejlődés okozta, hogy a munkásság volt eddig úgyszólván az egyedüli, amely bizonyos mohósággal és lelkesedéssel fogadta el a materiális gondolat minden következményét. A munkásosztály ezekkel az elvekkel vélte megjavítaná azokat a hibákat, amelyeket a gazdasági élet reája nézve káros fejlődése okozott és ezeknek az elveknek megvalósításával vélte elérni az ő nyomorult sorsának jobbraíordulásá! A teóriák tudósai csak egyben tévedtek, ■éhben azonban óriásit; tévedtek a teóriák gyakorlati alkalmazásának lehetőségében és pedig oly nagyon, hogy ma már tagadhatatlanul elismert igazságnak kell tekintenünk, hogy a materialista tanok tényleges alkalmazása éppen ellenkező eredményt hozott létre, mint amilyet megvalósításától vártak. Létrehozta a munkásság boldogulása helyett annak nyomorát, A világháborúnak kellett Európa fölött elvihaTzania, hogy a Ezután Jabloniczky János dr. nemzet- gyűlési képviselő lépett a szónoki emelvényre. Németnyelvű hatalmas beszédét mélyen szántó elmélkedéssel kezdte, majd igy folytatta: — A harcok és szenvedések korszakában minden elpusztul, ami hibás és élet- képtelen. Viszont az ilyen idők tisztító tízéből az életképes egyének és életképes népek megizmosodva kerülnek ki. A keresztény igazság gondolata egyre erősebben kezd tért hódítani és az összetartozás érzése mind hatalmasabban nyilvánul meg. Ezek az igazságok azok, amelyek az embereket minden időkben a legnagyobbsze- rtí és legföláldozóbb tettekre sarkalták. Az emberi érzéseket el lehet egy Időre fojtani, de nem lehet bebörtönözni, vagy megsemben. Ámen. Ezu/tán a görögkatolikus lelkész szenteke meg a zászlót egyháza nevében és frappáns, gyönyörű beszédet mondott. tények megmutassák, hogy az igazság nem a marxista-oldalon van, hanem ezt más, sokkal nemesebb és emberhez, gondolkodó lélekhez sokkal méltóbb világnézet oldalán kell keresni: a keresztény világnézet oladalán, amely örök és amelynek megalkotója szintén örök. Amikor a kutató emberi ész kitaláíta Marx tanítását, a józanul gondolkodó azonnal észrevette, hogy nem ez az ut, amely az emberiség boldogulása félé vezet, hanem a célravezető utait ott kell keresni, amerre a Megváltó örök tanítása világosan megmutatta, így jött létre az az irányzat, amely az emberiségnek nemcsak lelki, hanem gazdasági boldogulását a keresztény igazság elvének alapjára kívánta helyezni. Létrejött a keresztényszocializmus. A világháború borzalmaiban elfáradt munkásság a háború után bekövetkezett politikai és gazdasági krízisek után naprói-napra világosabban látja, hogy az ő helye csak a keresztényszocializmus fehér zászlója alatt vau. ahol nincs osztályharc és ahol nincs nemzetiségi viszály, de van béke, szeretet és keresztény igazság. — Ez a zászló legyen az Önök legnagyobb drágasága, amelynek tiszta, fénylő fehérségét védjék meg mindig, védjék meg a harcban, amelyet nemes célért fognak végigküzdeni, de tartsák meg akkor is, amikor a diadal napján ez a zászló fog Önök előtt lobogni. E zászló alá gyűljenek nemes küzdelemre és a zászló alatt vonuljanak a keresztény eszmék végső diadaláig. mlsiteni. Társadalmi szolidaritás és összetartás nélkül nem tudjuk magunkat föntar- tani. A mai zászJószentelés ezeknek a nagyszerű érzéseknek jegyében folyik le. Minden becsületesen gondolkodó embert örömmel kell, hogy eltöltsön annak a látása, hogy az összetartást nem lehet szent- ségíelen eszközökkel szétszakítani. A gyöngék és életképtelenek már lemaradtak. A mai zászlószentelést mint az Összetartás szimbólumát kell ünnepelnünk. Tartalmas beszédét Jabloniczky a következő szavakkal fejezte be: — Keresztény munkások, becsüljétek és védelmezzétek meg zászlótokat. A beszédet az egybegyűltek tömegei hatalmas éljenzéssel fogadták. MÜNH&^Sfeüllüg-ÉlC&S fo«5S2Züé«I®. Ez után Körmendy-Ékes Lajos dr. ■lépett a szónoki eimeivényre és a körvetkező beszédet mondotta: — Kedves Mamik ás testvéreim! Az emberiség történelme folytonos küzdelmekből á?S és e küzdelmeket cszmeáiraimtetök irárnyit- íák. Az a bölcseleti irány, melyet rackxntaiz- mius elnevezés kitt ismerőnk és Rousseau- waik „borsté nature’le“ eiméátete, vagyis az a felifogás, hogy az emberek természettől fogva jók, kitermelte a szellemi történet egyik legnagyobb szabású mozgalmát, a liberalizmust. — A francia forradalom hirdette az ember természetes jogait, azt, hogy az ember ősi állapotában jó. A forradalom irányítóit jámbor optimizmus és tiaivaii gyermekes hit ‘hatotta át. A csalódás irtózatos volt. A forradalom a legszörnyübb kegyetlenségeken keresztül erkölcsi posványba süllyedt és fiaskót fiaskóra halmozva, megérkezett kiindulásához: az abszolutizmushoz. Európa akkori gondolkozói keserű kiábrándulással állapították meg, hogy az emberi haladás azon az utón el nem érhető. A bekövetkezett abszolutizmus után az 'emberek ismét fogékonyakká váltak a liberális eszméik iránt s az 1848. évi forradalmak a liberalizmust egész Európában, győzelemre segítették. S bár e győzelemből Európa népeire és a ávifeáeióra kétségtelenül nagy és szép eredmények származtak, bizonyos az is, hogy egyrészt a tekintély elvének merev tagadása — amely a liberalizmust szükség nélkül egyháizelienes irányba terelte —, másrészt pedlilg annak gazdasági tormaWzmiusa okozója lett annak, hogy aránylag rövid ideiig inairadifoatott csak uralkodó eszmeáramlat— Vele szemben csakhamar egy veszélyes ellenfél támadt a szocializmusban. A liberális áfámba balom ugyanis gondosam tartózkodott mindén beavatkozástól, föberáüiis és dogmatikus felfogásának megfelelően. így aztán a szabad verseny korlátlansága megteremtette a kapitalti'znnnsnak pJutokrá- cÉává fejlődött Moltodiját, a nagytőkének kevesek kezében vaió össz ehaimozódását s a tőlük függő proletártömegek millióit. A liberalizmus ez astóbbnakat ugyanis sokka! rosz- saabb helyzetbe juttatta, mint am-inöben a ’euidáiis kor jobbágyai voltak. A szocializmus felelet volt a kapitalizmus liberális ed- fejlódésére, a pfotokrácia tultengésére. melynek a munkás joggal kiáltotta odia: -Ha neked szabad minden, nekem is szabad: hadd tássuk, ki az erősebb!“ — A szocialista mozgalmaik ieliáí lényegükben defenzáy jellegűek voltak és a munkásságnak szakszervezetekbe való tömörülése önvédelemből fakadó szükségszertiség volt, mert a kapitalista járszallagra fűzött államhatalom dogmatikus liberalizmusa miatt nem akart a tőke és munka mind aránytalanabbá váló küzdelmébe a munkásosztály, mlint gyengébb fél oldalán beavatkozni. Azonban a munkásság szervezkedése defemz'üváibó'l offenztvába csapott át és nemcsak a tőke, de valamennyi nem-munkás társadalmi osztály, sőt maga az áiamrend és az erkölcs, a vallás és a keresztény világnézet ellen is vezették beszór ve zői. Ez volt szerencsétlensége, sikertelenségének oka cs alapja. — £ppen úgy, ramt a Iibenalirrhuisnál. a szodá[demokrata mozgalom is azon omlik össze, hogy ugyanazon a materialista alapon adva, szembehelyezkedik a társadalmi szolidaritás, felebaráta szemetet, keresztény kötelesség eiiivével s a mindent legázoló osz- tályhiarcot hirdeti. Az ilyen alapon való osz- tálybarc természetes, hogy romlást, pusztulást és a tömegek katasztrófáját eredményezte, mattit azít a bosevizmus eddigi próbálkozásai igazolják. — A história tehát igazolja, hogy minEmilen jSzerda, május 23L^ yvRÁGAlJKAGTAftTftRTAiP 8
