Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-19 / 89. (242.) szám
3 niagasabi; állasai értiefeeftbál raem veszi ííüuelemfee a mmieü !tfsei>ö$6$e§í j«öocí Budapest, április 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lcntése.) Florescu román miniszter nemrégiben Nagyváradon azt a nyilatkozatot tette, hogy a békeszerződéseknek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó határozatait magasabb állami érdekből nem vehetik figyelembe. Illetékes helyről közlik a Magyarország munkatársával, ' hogy a magyar kormány tudni fogja kötelességét és ezt a hivatalos román helyről tett nyilatkozatot közölni fogja a nagyhatalmakkal. ee®se©©o©i9C9e©©íí»s©S;0©GQ©soeseaft' & nidasnttneíil Mdrlnc&desml* diplomádat hövdfseifRésige!. Prága, április 18. A ma reggeli cseh lapok illetékes helyről szerzett információk alapján, a Wolff-ügy- nökség és a Magyar Távirati Iroda ellenkező jelentéseivel szemben, az április 10-iki hidasnémeti határincidenst nagyjában úgy Írják le, mint az incidensről eddig kiadott hivatalos közlések. Ez alkalommal foglalkoznak az április 12-én Szinna és Perény községek között történt incidenssel is és azt állítják, hogy a perényi pénzügyi határőrség egy járőrét Szirma és Perény községek között megtámadták. A félhivatalos közlés szerint a csch-szlovák járőr százharminc lépésre a határtól cseh-szlovák területen tartózkodott. A magyar határőrség éppen a határvonalon állott. A himi határincidens diplomáciai fejleményeiről alábbi jelentésünk számol beBudapest, április 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Illetékes helyen a himi cseh-szlovák—magyar határlnci- denssel kapcsolatban ujságirök előtt kijelentették, hogy a prágai magyar követ ebben az ügyben megíe'eíö utasításokat kapott. Remélik,- hogy Magyarország békés szándékai a cseh-szlovák kormány részéről ennek az ügynek elintézésében is előzékenységgel találkoznak. Prágában intézkedni fognak, hogy a cseh-szlovák pénzügyőrök hasonló esetektől tartózkodni fognak. «öe©©©(?90J3«©©ÖO©©e©©©©©©©OG©©©QG' Az orosz kommunista párt kongresszusa. Szinovjev nem hisz egy uj háború valószínűségében. — Oroszország nem Ruhrvidék. Moszkva, április 18. A kommunista párt tizenkettedik kongresszusát Kameniev nyitotta meg s fölhívta a résztvevőket, hogy a Lenin által megállapított direktívákhoz tartsák magukat. Szinovjev az uj gazdasági politikáról szólott s kijelentette, hogy a szovjetnek Génuában és Hágában követett politikája nem járult hozzá Oroszországnak külföldi kereskedelmi összeköttetéseinek rosszabbodásához. Oroszországnak tizennyolc államiban van kereskedelmi képviselete és kilenc állammal folytat ily képviseletek ügyében tárgyalásokat. Kijelentette, hogy nem hisz egy háború valószínűségében s hogy Oroszországnak föladatát képezi, hogy azt a pillanatot, amely uj európai kol- fizíót hozhat maga után, kitolja. A lelkészek elleni Ítéletről szólva ezeket mondotta: Nyiltan kijelentjük, hogy mi a kémek ellen még akkor is eljárunk, hogyha azok papi méltóságot viselnek és hogy a külföldnek gondolnia kell arra, hogyha rólunk van szó, akkor nem a Ruhrvidékke!, hanem Szovjeí- oroszországgal van dolga. Ezután a külkereskedelemről szólt s a koncessziókról. Eddig négyszázhatvan nagyobb koncessziót adtak a külföldieknek és ebből 174 németeknek, 56 angoloknak, 50 franciáknak és 6 amerikaiaknak jutott. Q£GeG9GGQGGQGG9G08@@GGGGGGGGQGQG &z angol sajíd FSosorufe ftarsiváng nuI1®fSí©z«?aiiról. London, április 18. (Saját tudósitónktól.) Az Observer közli Masaryk cseh-szlovák köztársasági elnök és Daruváry Géza magyar külügyminiszter nyilatkozatait. Kiemeli, hogy Magyarország kész a szomszédaival való megegyezésre. Hangozhatja, hogy Magyarországnak a jóvátétel elhalasztására és abból a célból, hogy a koronát stabilizálhassa, külföldi tőke támogatására van szüksége. A Westminster Gazette szintén foglalkozik e kérdéssel és kiemeli, hogy a közeledési kísérletet Bethlen István gróf miniszterelnök melegen fogadta, a cseh-szlovák külügyminisztérium azonban közbelépett és Masaryk elnök nyilatkozatának helyébe egy másik nyilatkozatot iktatott. .TwciAíJfa&rAxTfiRT*? A maétjar—nőnél szocíálűcmohrate Klub bomlása. „A magyar és német szociáldemokraták csak a földmunkásokra támaszkodhatnak.M Földessy ügye a választási bíróság elé kerül. Witfich a német szociáldemokratákhoz csatlakozik. Prága, április 18. A szlovenszkói magyar és német szociáldemokrata mozgalomban az utolsó időben olyan jelenségek ütötték föl a fejüket, amelyekből a párt bomlására kell következtetni. A magyar és német szociáldemokrata párt kezdettől fogva az osztályharc dogmájának lovára ült föl, aminek az lett a következménye. hogy — nem kis részben saját kárára — elzárkózott a polgári pártokkal való együttműködéstől, noha például a csehországi német szociáldemokraták sok fontos nemzeti, kérdésben (így például a német önkormány- zati testületek szövetségében, a népszövetségi ligában, vagy az iskolaügy terén) a polgári pártokkal együtt siettek nemzetük veszélyeztetett kulturális javainak védelmére. Ezt a törekvést sohasem tapasztaltuk a szlovenszkói magyar és német szociáldemokratáknál. Az elfogulatlan szemlélőnek a bomlási tünetek miatt mégis számolnia kell azzal a következéssel, hogy a szlovenszkói magyar és német munkásságnak áz a része, amely nem helyezkedett el a keresztényszociális pártban, legalább egyes nagyobb töredékeiben Dérer és Markovics csoportjának kezébe kerül, hacsak időközben nem alakul meg az autonómista szociáldemokrata párt. Ezért kell éber figyelemmel kisérnünk a magyar és német szociáldemokrata párt mai válságát. Ismeretes, hogy az 1920. évi parlamenti választások alkalmával a magyar és német szociáldemokrata párt közös listával indult neki a választási kampánynak. A választások után három magyar (Földessy, Mayer és Nagy) egy szlovenszkói német szociáldemokrata (Wittich) került be a parlamentbe. E négy képviselő a képviselőházban a magyarnémet szociáldemokrata klubban egyesült. Amikor a cseh-szlovák szociáldemokrata párt két részre szakadt, Nagy kilépett a klubból és a kommunistákhoz csatlakozott. Pár nappal azelőtt Földessy József dr. is kilépett a klubból (a Sozialdemokrat azt irta, hogy ezzel csak megelőzte a kizáratását) és egyetlenegy klubhoz sem csatlakozott, vagyis „vad“ képviselő lett. Majdnem egyidőben hírek hallatszottak arról is, hogy Wittich Pál is otthagyta társait és belép a német szociáldemokraták pártklubjába. Viszont Borovszky Géza, aki ismételt chassez, croissez, balan- cez után utolsónak futott be a magyar-német szociáldemokratákhoz, amint hírlik, azon töri a fejét, hogy Vrbenskyékke Fuzionáljon. Egy magát megnevezni nem óhajtó személy, aki a magyar és német szociáldemokrata pártok viszonyait jól ismeri, ezekről a tünetekről az alábbi fölvilágositásokat adta: — FöMessy József kizáratása nem árt, hanem ellenkezően csak használ pártjának, mert sohasem volt szocialista és most is halvány fogalma sincs a szocializmusról. A forradalom előtt sohasem szerepelt a munkás- mozgalomban és senki sem ismerte öt. A pozsonyi szakszervezeti központ a háború előtt és a háború alatt nem foglalkozott a komáromi munkások ügyeivel, mert a komáromi szakszervezetek a budapesti központtól kapták a direktívákat. Mikor 1920-ban kiírták a választásokat, a komáromiak azt kérték, hogy Földessyt is jelöljék. így került a parlamentbe. Most legfőbb ideje volna, hogy távozzék, mert nincs egyetlenegy embere sem. Egyetlenegy klubhoz sem tud csatlakozni, mert eddigi pártja mandátumának megsemmisítését kéri. Wittich Pál bejelentette a német szociáldemokraták klubjának azt a kérését, hogy vegyék föl a klubba, de ennek a fölvételnek eddig az volt az akadálya, hogy a német szociáldemokrata képviselők klubjának alapszabályai szerint a klubba nem lehet más klubból átlépő képviselőt fölvenni. Mivel azonban Wittich német nemzetiségű szociáldemokrata, valószínű, hogy kérelmének helyt fognak adni. Különben már most is a német szociáldemokrata klub fegyelme alá tartozik. Borovszky terve illuzórius a következő okokból: A magyar és német szociáldemokrata pártban még mindig vannak olyanok, akik a régi, magyarországi pártélet hatása alatt állanak és a megváltozott viszonyok ellenére is a szociáldemokrácia egységét hangoztatják. Ezt azonban nem lehet megvalósítani, mert a magyar és német szociáldemokraták követelik az önrendelkezési jogot, a csehek nem. Amazok hangoztatják a békeszerződések revíziójának szükségességét, emezek a békeszerződés alapján állanak. Amazok követelik a magyar cs német iskolaügy fejlesztését, emezek meg vannak elégedve a mai állapottal. Vrbensky is ellenzékbe lépett ugyan, de az ö ellenzékisége csak igen lanyha, mert belsőleg mégis csak cseh soviniszta. Vrbcnskyék Szlovenszkón ma tagadhatatlanul népszerűségnek örvendenek, mert a rend- törvény tárgyalása idején ott mindenki a legnagyobb figyelemmel kisérte az eseményeket és mikor a törvény ellen szavaztak, mintegy hősöknek tartották őket. Ez azonban csak szalmaláng, amely nemsokára le fog lohadni. — A szlovenszkói magyar és német szociáldemokrata párt együttműködését a választások idején csak ideiglenesnek és külsőPrága, április 18. A képviselőház tegnapi bankvitája, amint az előrelátható volt, valódi nagymosás benyomását keltette, mert e vitában kiteregettek minden szennyes ruhát, ami a prágai bankok kamrájában csak föltalálható. Charváth Vrbensky-párti képviselő beszéde azért tanulságos, mert ő, mint cseh képviselő ostorozta a Zsivnó kivételes pozícióját. Találóan jellemezte a pénzügyi helyzetet, amikor azt mondotta, hogy a Zsivnó egy állami bank minden kiváltságával bír, de ennek ellenében semmiféle kötelezettsége nincsen. Meglepő volt Charváthnak az a közlése, hogy a pénzügyminisztérium mindössze öt milliárd osztrák korona járadék nosztrifi- kálását engedte meg, de ebből a kvótából két milliárd a Zsivnóra jutott. Találóan aláfestette az államnak csak soviniszta szempontoktól vezetett pénzügyi politikáját, amikor kifejtette, hogy a pénzügyminisztérium beavatkozására a bécsi intézetek legnagyobb részét a Zsivnónak adták át és kényszeritették őket, hogy igazgatóságukba a Zsivnó embereit válasszák. A „hazafias" üzletek közül megemlítette a Skoda-míivek esetét, amelyeknek részvényeit százhatvan koronáért vette, majd kétszázötven koronás árfolyamon adta el a cseh pénzügyi hatalmasság. A cseh koalíció két szónoka: Sajdl és Srdinkó az utóbbi hetek bankbukásait részben általános világgazdasági okoknak, részint sajátos cseh-szlovákiai okoknak tulajdonították, amiilyen különösen az, hogy a bankok betétei nyolcszorosán is fölülmúlják a részvénytőkét és a tartalékokat. A koalíció interpellációjának: célját a két szónok abban látta, hogy a kormány javítsa meg a bankok ellenőrzését és fölülvizsgálását. A vita során fölszólalt Becska Bogdán pénzügyminiszter is, aki mint miniszter ez alkalommal mutatkozott be először a törvényhozó testületnek. Nyilatkozatában a következő okokra vezette vissza a Morva-Sziléziai és a Bohemia-bank bukását: 1. a könnyelmű hitelezésre, 2. némely vezető tényező bank- kontójának hiányos fedezetére, 3. a gazdálkodás nem megfelelő ellenőrzésére, 4. a betétek fölhalmozására és kedvezőtlen üzletek kötésére, 5. saját részvényeknek mértéktelen ösz- szevásárlására, 6. kétséges nyereségek kiosztására és 7. olyan üzletek kötésére, amelyek ellenkeznek a rendes kereskedő gondosságával.- A miniszter bejelentette, hogy a Morva-Sziléziai bank vesztesége 170, a Bo- hemia-banké pedig 176 nvllióra rúg. Bejelentette továbbá, hogy a Bohemia-bank bukása a Pozemkova Bankát is fölszámolásra kényszeríti. Ennek okát xabban látta, hogy az utóbbi bank a fö-ldbirfokreform miatt nem tud az alapszabályainak megfelelő földvételekkel foglalkozni. A miniszter azután arra hivatkozott, hogy a kormány mind a két bank bukásának okozói ellen megiindittatta a bűnvádi eljárást és biztosította a nemzetgyűlést, hogy a kormány tagjai magukra nézve föltétlenül kötelezőnek tartják az alkotmánytörvény 74. szakaszát, amelynek értelmében a kormány tagjai nem lehetnek valamely kereseti célra alakult részvénytársaság, vagy korlátolt felelősséggel biró társaság igazgatóságának, vagy felügyelőbizottságának tagjai, vagy azok képviselői. A Zsivnó-bank értékpapírjainak nosztrifikálása a miniszter szerint az 1921 március 28; án kelt törvény értelmében történt, de kénytelen volt beismerni, hogy a háború előtti osztrák-magyar adósságok kötvényeinek összeírása irtán a pénzügyminisztérium kéttízben is nosztrifikálta a bank idegen járadékait és pedig egy alkalommal 500.000 legesnek tartották, mert úgy vélték, 'hogy a választásokból ismét csak forradalmi jellegű parlament fog kikerülni. Mégis a magyar-német szociáldemokrata klub a moslani viszonyok között is fönn fog maradni. A szocialista pártokban mutatkozó szakadási tendenciákat a gazdasági válságnak kell tulajdonítani A válság megszűnése után majd ismét aktív politikát lehet folytatni. A válság alatt azonban előtérbe nyomul a kenyérkérdés. A magyar és német szociáldemokratáknak csak a földmunkásokra lehet támaszkodnak, mert a városi ipari munkásság asszimilálódik a cseh-szlovák szociáldemokrata szakszervezetekhez. Ez érthető is, mert például a mun- kaközvetitö hivatalokkal a cseh és szlovák szociáldemokratáknak van szoros nexusuk. A minap is megtörtént, hogy Briinnből cseh munkásokat közvetítettek Pozsonyba és erre kell visszavezetni azt, hogy a magyar és német munkások gazdasági érdekei megvédel- mezése céljaiból belépnek a cseh-szlovák szociáldemokrata szakszervezetekbe. darab 4 százalékos magyar aranyjáradékot, másik alkalommal pedig 137.000 darab arany- járadékkötvényL A bank adóügyi revízióját a pénzügyminiszter fölöslegesnek tartotta, mivel a közgyűlés által jóváhagyott mérleg kétségre nem ad okot. Mint minden egyéb bankban, úgy a Zsivnóban is lesznek fölülvizsgá- latok, amely alól e bankot sem fogják fölmentem. A vita kluja Kubicsek József dr. képviselő fölszólalása volt. Kubicsek a Bohemia- bank igazgatóságának elnöke volt az utolsó hónapokban, a napokban csalás és hűtlen kezelés címén megindították ellene a bűnvádi eljárást, az ügyészség kiadatását kérte a képviselőháznál, pártja kizárta őt tagjainak sorából és a mentelmi bizottságnak tegnap kellett volna foglalkozni az ügyével. Mindezekből az okokból érthető, ha az egész képviselőház feszült figyelemmel hallgatta végig felszólalását, amely féíig-meddig védőbeszéd volt. Kubicsek mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy ő csak pár hónapja van a bankban és annak régi üzleteiért őt felelősségre vonni nem lehet. Ilyen rassz üzlet volt az, hogy a bank olaj- és filmvásárláson tiz millió koronát veszített és mégis az üzlet közvetítőjének 600.000 koronát fizettek ki rendkívüli honorárium óimén. A bankhivatal tisztviselői már 1920-ban fölülvizsgálták a bankot, ennek eredményét azonban még a bank igazgatóságával sem közölték. Kitűnik, kogy akkor is 19 millió veszteséget állapítottak meg és noha a részvénytőke mindössze 25 millió koronára rúgott, a kormány nem intézkedett oly irányban, hogy a bankot bezárják, vagy ellene a csődöt megnyissák. A revízió után megengedték a bank részvénytőkéjének fölemelését tiz millió koronával, de már akkor figyelmeztették a takarékpénztárakat, hogy ne helyezzenek el betéteket a bankban. A múlt évben két prágai bankigazgató Sonntag Kuno volt pénzügyminiszternek azt ajánlották, hogy lépjen be a bankba, mivel ennek veszteségeit a titkos tartalékok fedezik. Kubicsek is ebben a szakértői véleményben bízva, vállalta az igazgatóság elnökségét. Később angol pénzügyi szakértők fölülvizsgálása alapján az Angol—Cseh Bank húsz millió kölcsönt nyújtott és meg volt a remény, hogy újból virágzásnak indul, de a kormány ekkor újból arról értesítette a takarékpénztárakat, hogy ne helyezzenek el betéteket a bankban. Az igazgatóság erre Rasinhoz fordult, aki meg is Ígérte a szanálást, de Rasin hirtelen halála ezt megakadályozta. Kubicsek azután arra emlékeztetett, hogy a Pozemkova Banka ügyében a kormány egészen más utakat követett, noha ennek a banknak is 142 millió vesztesége volt 150 millió korona betéttőke mellett. Azonban úgy vélte, hogy a kormánynak megkülönböztetett bánásmódját bizonyos személyek befolyására kell visszavezetni. Mikor Kubicsek beszédének ehhez a részéhez ért, az elnök megvonta tőle a szót azzal a megjegyzéssel, hogy újból szót kérhet, de Kubicsek második fölszólalása elmaradt. A további vita folyamán fölszólaltak még Najman, Fischer, Windirsch és Kostka ellenzéki és Chalupa, valamint Nősek kormánypárti képviselők. A ház végül is tudomásul vette a miniszter semmitmondó válaszát. Scoíus Vfr/íor Zágrábban. Scotus Viator, a magyarellenes angol publicista Zágrábban vau, ahol Radiccsal is tanácskozott. Zágrábból Belgrádba, majd Cseh~Szlovákiába utazik. <£lleraségeá«3 Aetűveí öli (íz meg maÚV*** .......—......iro« áe gtaa«p*i Csütörtök, április 19.
