Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-13 / 84. (237.) szám

Parisban holnap ... (ig.) Prága, április 12. •Hotep összeül Parisban az európai po­litika direktóriuma, aiz antaimt aiktiv szelek­ciója: Poincaré, Tlbeunís és Jaspa/r. A fran­cia miinisizierelinök tárgyalni fog a belga po­litika Castoir és Poílluxávall. Ezielk a tárgya­lásik imiirudig nagy jelentőségűek voltak, mert nyomukban fordult egyet a békének nevezett dűlőre irányított politikai koirdé kereke, de a szokottnál is nagyobb jelentő­ségű lesz a holnapi tárgyalás, mert az euró­pai politika oly kérdései kerülhetnek szóba, melyeket a kötött skálájú zsurnaliszta fra­zeológia sorsdöntőiknek nevezhet el­A tárgyalás könnyen történelmi ese­mény involvál ója lehet. A történelmet ma játszi konferenciák és az egoizmus kapcsai­val összetartott direktóriumok és politikai együttesek csinálják. A tárgyalás forró, túlfűtött és izgalmas­sá felfeszitett légkörben kezdődik. Olyan eseményhaimaz tomyosuMsa, olyan (kiélese- dett helyzetiek és olyan tarthatatlan kontro- verziák között kezdődik meg a holnapi mi­niszteri eszmecsere, hogy a valamit csele­kedni kell imperatívusza elöl kitérni lehetet­lenség. A Ruhr-akció francia részről holt vá­gányra került. Minden hivatalos szépség­tapasz dacára tisztán megállapítható az a kendőzhetlen tény, hogy Németország ellen­áll ását megtörni, a Ruhír^megszállást pro­duktív eredményként elkönyvelni csak a Havas-ügynökség távirataiban és a sokat eltűrő francia ujságlepedőíkön lehet. Számol­nátok' kell a franciáknak ma már azzal is, hogy az izolált francia-belga akció nyomán keletkezett antantbeli űrt, mely Angliát és 'Olaszországot szövetségeseitől elváiasztot- 'ta, minden nap méllyiti és bővíti s hogy ez az űr kezd közeledni ahhoz a távolsághoz, melyet a politikai technika mai fejlettsége mellett egyre nehezebb lesz áthidalni. Szá­molni kell az adott tényekkel és vagy jobbra vagy balra, de cselekedni kell. Az előkészületek megtörténtek. A hely­zet szondirozásia érdekében jelentős lépések történtek. A nagy gazdasági karriert meg­futott s a konjunktúrapolitika terén múlttal biró Louás Louoheur, negyvennyolc francia részvénytársaság vezérigazgatója, a Cle- nienceau kabinetjében miniszterkedő nagy­ipari politikus visszatért angliai missziójáról s előkészítette az újonnan összeforrasztandó antantot, igyekezett simítani egyet az angol és francia felfogás között fel tornyosult ba­rázdákon. Utjának valódi célját, tárgyalá­sainak valóságos eredményét az európai közvélemény politikailag misera plebse előtt elleplezi a diplomácia és a magasabb politi­ka miszticizmusa s nem valószínű, hogy hol­nap, miikor utjának eredményéről számot ad a miniszterek magas színe előtt, a külvilág többet fog tudni, mint ma, mikor a francia és angol lapok kombinációs híradósaiban lépten-nyomon az ő nevébe botük az ember szeme. Annyi bizonyos, hogy Loucheur a bekö­vetkező események fekteti tője, az európai politika holnapjának kísérleti baliónja s hogy utjának nyomán halad a holnapi konferencia, utjának eredményétől függ az, lesz-e erősebb és egységesebb antant, lesz-e továbbra is Ruhr-megszáliliás, lesz-e rajnavidéki semlege- sifés, lesz-e kompromisszum az antanton be­lül és esetleg az antanton kiivül a jóvátételi kérdésben. Az előkészületek megtörténtek s holnap talán lépést tesz az európai politika- Ettől a lépéstől nem sokat várhatunk. Nem várhat­juk azt, hogy helyrebillentik azt az európai egyensúlyt, melyet fejetetejére állítottak, nem várhatjuk azt, hogy Franciaország ma­gáévá teszi a gesfca dei per Francos feladott hivatását, hogy véget vetnek annak a jóvá­tétel! politikának, melyet Herriot az Oeuvré- bam la comedie de Parisnak keresztelt el. Nem várhatjuk, hogy az ésizretérés és a politikai észszerű ség lesz úrrá holnap Páris- han. Miért Páris feltilt a nagyzás és a hístó­MWU1I KBK8PM——MSH—————— Izmed Lansannebe utazott London, április 11. Izmed pasa, a török delegáció vezetője ma Angórábói Lausam- neba utazott. Franciaország tiltakozik az amerikai koncessziók ellen. Konstantinápoly, április 11. (Havas.) A fran­cia főbiztosság a mai nap folyamán hivatalosan tiltakozást jelent be a török kormány konstanti­nápolyi képviselőiénél a nemzetgyűlés által elfo­gadott törvény ellen, amely amerikai csoportok­nak koncessziókat ad vasutak építésére és üze­mére, amelyek joga 1914. április 21-én kelt csá­szári dekrátum utján francia társaságé volt, to­London, április 12. A Daily Telegraph diplo­máciai tudósítója jelenti, hogy a francia követ tegnap látogatást tett a külügyi hivatalban, azonban a hosszabb megbeszélés alatt Poincaré- nak semmi különösebb közlését sem tolmácsolta a Loucheur utazásának kérdésével kapcsolatban. Lehetséges, hogy az ilyirányu közléseket a Bo- nar Law-val történő találkozás számára tartja fönn, amely valószínűleg rövidesen megtörténik. Nem teljesen bizonyos az, hogy Poincaré célirá­nyosnak tekinti-e azt, hogy kormányának szán­dékait a Németországgal elintézendő kérdések tekintetében a követségi hálózat utján leleplezze Franciaország szövetségesei előtt, mielőtt vasár­nap Dünkirchenben nyilvánosan leszögezi politi­káját. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak a hírnek, hogy ez alkalommal Loucheur is részt vesz és jelenléte mindenesetre el fogja oszlatni azt a véleményt, hogy a jóvátételi kérdésben el­foglalt álláspontja komoly ellentétben áll Poin­caré nézetével, noha kis különbségek még most is fönnállanak közöttük. Nagy jelentőséget ad Loucheur londoni látogatása alkalmával kifejtett politikájának az a körülmény, amely csak most állapítható meg, hogy politikáját átlalánosságban, bár nem formáli­san támogatja Barthou, a jóvátételi bizottság elnöke. Loucheur a technikai kérdéseket vele tárgyalta meg. Ezenkívül ugylátszik, hogy Barthou Seydoux riai hóbortok lovára, napóleoni álmok boforo- sodott táltosára s a száguldó le tiporja a béke virágait... Parisban holnap nem Ítész megállás a megbokrosodott száguldásban. vábbá a Samsun kikötő építésére vonatkozó kon­cesszió miatt, mert a kikötőre vonatkozó jog Franciaország számára volt fönntartva. Amerika ragaszkodik a Chesterkoncessziókhoz. Páris, április 12. A New York Héráid Washingtoni jelentése szerint az amerikai kormány ragaszkodik a Chesterkoncesszió érvényességéhez. Valószínű, hogy ez az ügy szóba kerül a lausannei konferencián, ahol Amerikát Chil római követ fogja képviselni. Lehetséges, hogy Oroszország is tiltakozni fog a koncesszió ellen. tervét röviddel ezelőtt időszerűen átcsoportosí­totta. Általában el lehet mondaná, hogy Loucheur terve, legalább is fontosabb pontjaiban és pedig az ötvenmilliárd összkárpótlás összegében, mely­ből 26 mi'lhárdot Franciaország igényelne, az elő- terjeszités előtt úgy az elnöknek, mint a minisz­terelnöknek alapvető hozzájárulásával találko­zott. Ha Poincaré azt az álláspontot erősitgeti, hogy nem fogadja el a francia követelések le­szállítását és nem vonul vissza teljesen addig a Ruhívúdékről, amíg a követelt összeg megfizetve nincs, nem jelenti a tervvel való összeegyeztet- hetetlenséget. Ez a szó „teljesen" nagy je­lentőséggel bir. Anglia nem adja föl eddigi politikáját London, április 11. Az alsóházban egy kép­viselő fölvetette azt a kérdést, vájjon a Lou- cheurral folytatott tárgyalás után szándékában van-e a kormánynak jelenlegi s a barátságos semlegességen alapuló politikáját Franciaország­gal szemben föladni s oly politikát követni, amely Franciaország számára a Németország elleni ak­cióban föltétien támogatást biztosit Baldvin ki­jelentette, hogy a kérdésre tagadó a felelet Egy további kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy a felelet úgy érthető-e, hogy a Loucheurral foly­tatott megbeszélésnek semmiféle hatása sem lesz, nem következett felelet. Egy uj nemzetközi konferencia terve London, április 12. (Reuter.) Washing­tonból jelentik, hogy az amerikai kereskedel­mi kamarák évi gyűlése, mely a jövő hónap­ban lesz New Yorkban, tárgyalni fogja egy nemzetközi konferencia tervét, melynek cél­ja lenne a jóvátételi és más európai gazdasá­gi problémák tárgyalása úgy, amint azt a nemzetközi kereskedelmi kamarai kongresz- szus Rómában megkezdte. Olaszország továbbra is várakozik Róma, április 11. A Corriere d‘Italia Írja, hogy a római kormány semmit sem tett an­nak érdekében, hogy a szövetségesek kon­ferenciája összeüljön. A kormány továbbra is bevárja, amig a két vitázó fél, a németek és franciák fölfogásában változás áll be. Poincaré Londonba megy? Páris, április 11. Az Oeuvre értesülése szerint a párisi miniszteri tanácskozások e hét végén befejeződnek s azokat Londonban fogják folytatni. Ez alkalommal nem Lou­cheur, de Poincaré utazik Londonba. Német tiltakozás Berlin, április 11. (Wolff.) A megszállott rajnamenti terület birodalmi főbiztosa a biro­dalmi kormány nevében tiltakozást nyújtott be a szövetségközi rajnabizottságnál ama követelés ellen, hogy a német hatóságok kö­telesek legyenek a megszálló hatalmak ál­lampolgárainak minden tervbe vett letartóz­tatását a rajnabizottság előzetes tudomására hozni és tettenérés esetén minden vádlottat a bizottság irodájába elővezetni. Ez a köve­telés nem egyeztethető össze a rajnai egyez­ménnyel és a német igazságszolgáltatás jo­gába nyúl bele. ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©ÖGÖ©© A losond jogpdrt megalakulása Losonc, április 12. (ESŐ) A szlovenszkói magyar jogpárt losonci kerületének megalakítását, amint azt hirül adtuk, április közepére tervezték a mozgalom vezetői. Az előkészítő és szerve­zési munkálatok már jelentősen előre is ha­ladtak az egész kerületben, azonban több vi­dék részéről az a kívánság merült föl, hogy a losonci alakuló gyűlés terminusát tolják ki lehetőleg május hó végére. A vezetőség ho­norálta a jogpárt híveinek óhaját és úgy ha­tározott, hogy a losonci alakulást május vé­gén, vagy junius elején fogja megtartani s a pontos dátumot már legközelebb megálla- pitja. _________________________________ A Venkov Bethlen oldalán, A prágai Ven- kov, amely tudvalévőén igen közel áll a cseh­szlovák kormány elnökéhez, mai számának vezércikkében a Bethlen s Gömbös között föl­merült ellentétekkel foglalkozik. A lap kije­lenti, hogy neki rokonszenvesebb volna, ha a magyar kormány a Tisza-féle liberális pol­gárságra és kisgazdákra, nem pedig az ébre­dőkre és azok szövetségeseire támaszkod­nék. A Venkov úgy véli, hogy az ellentéteknek külpolitikai okai is vannak. Gömbösék és Friedrichék ugyanis összeköttetést keresnek Törökországgal és a bajor reakcióval, mig Bethlen hívei Magyarországnak és a kisan- tantnak valamilyen közeledését akarják el­érni, amely irányváltozásnak — a lap szerint — a jóvátételi gondok az okai, nem pedig valamely ideológiai változás. WIWüJUMU WJÜJJJ Jkl' 100 cseh-sii. Koronáért fizettek ma, április 12-én: Zürichben(Jrikor)l 6.375 svájci frankot Budapesten 13250.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 62950.— német márkát i .........................................................................................i ..... a*— Né metország ma is kész a treuga űcire. Cuno nem szegi meg a szavát. — Készül a tárgyalási program. Berlin, április 12. (Berlini szerkesztősé®üi& tetefonjd'entése.) Noha egyes külföldi kormá­nyok és több német párt részér öl arra unszolják a birodalmi kormányt, hogy tegyen a Ruhrpro- bléma megoldása és a jóvátételi kérdés tisztázása érdekében javaslatot, a kormány szigorúan azon az állásponton van, hogy mindaddig, amíg a Ruhrmegszállás tart, a javaslatmegtétel teljesen lehetetlen. Cuno birodalmi kancellár kijelentette egy képviselő előtt, hogy annak Idején a biro­dalmi gyűlésen szavát adta, hogy a megszállás tartama alatt nem tesz uj javaslatot s most nem gondol arra, hogy szavát megszegje. Egészen más kérdés azonban az, ha a birodalmi kormány Illetékes faktorai egy előbb vagy később beálló esetre és tárgyalási lehetőségekre előkészítik az uj tárgyalási programot. Ebbe a programmba a többek között fölveszik Franciaország biztonsá­gának kérdését is, de csak abban az értelemben, amint azt araiak Idején Németország javasolta, vagyis egy Amerika biztosítéka alatt álló treuga dél létesítése utján, A treuga deire Németország ma is készen álL Loucheur újabb londoni útja A Vosslsche párisi jelentése szerint minden cáfolat dacára komolyan számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy Loucheur Ismét Londonba utazik. Tardieu Poincaré ellen A Berliner Tagbíatt Párisbó! arról értesül, hogy Tardieu heves támadást Intézett az Echo Natlonalban Poincaré ellen s ebben kifejti, hogy helyesnek tartja azt, hogy a miniszterelnök Is­mét kapcsolatot keres Angliával, de ennek csak akkor van értelme, ha Franciaország politikája sikert tud fölmutatni. A megszállás egynegyedévé a francia akció számára sem pénzt, sem szenet, sem kokszot nem eredményezett. Ha Poincaré eme negatív eredmények után tárgyaló megbízot­tait küld Angliába, úgy ezzel dokumentálja azt, hogy föl akarja adni ama politikáját, melynek előharcosa volt. Török csapatok lemészárolták Castellorizö olasz helifirségét. |[ £ £M W U- évfolyam 84. (237.) szám. Prága, péntek 923^ 3. A Szlovenszkói és Ruszlnszkól Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Páris, április 12. (Havas.) A lapok Athénből irreguláris török csapatok Castellorizo szigeten odaérkező angol csapatok a török mészárlókat származó angol forrásból azt a hírt veszik, hogy az olasz helyőrséget lemészárolták. A Rhodusból elfogták. Loucbéor politikáját Barmon támogatta. A londoni francia követ az angol külügyi hivatalban. — Poincaré és Loucheur álláspontja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom