Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-01 / 75. (228.) szám

ts© Vasárnap, április í. hetséges atlétái szinte karöltve a kassaiakkal is biztos indulók. Vívás. Április 8-án tartja a KAC értékesnek és rend­kívül tartalmasnak Ígérkező bajnoki vivóversa- nyét. A múlt évben Kassán bemutatkozott világ­hírű magyar vivócsoport: Posta, Glykais, Bene­dek, Skaliczky (MAFC) és Tihanyi (Wesselényi) ezidén, más beállításban ugyan, ismét a nagy nemzetközi vivóestnek lesznek szenzációs szerep­lői. Skaliczíky. aki Budapesten folytatja tanulmá­nyait, újra a KAC reprezentatív kardvivó csapa­tában fog szerepelni. Mellette Bírtba. Arató űr. és Jarusovszky lesznek a csapat tagjai. Kiírásra kerül még a női és ifjúsági bajnoki verseny is. Nem szabad elsíklanunk a vívás sportjának ily intenzív kultiválása fölött és ezt annál inkább kell niéíányolnunk, mert tudomásunk szerint Sz'oven- szkón úgyszólván egyálta'án nem, az egész köz­társaságban pedig Prágán kivül csak nagyon el­vétve és elhanyagoltan űzik zt a lovaglás, ka­raktert nevelő, finom sportot. Természetesen, olyan mestere és magával ragadó nemes pedagó­gusa is alig akad egy városnak, múlt aminő Sa­la m o n vivómester. Boxolás. A jelenlegi, divattá feltörtető sportnak, a bókolásnak is dolgoznak a hívei, ami a kassai­akat az amatőr versenyzők fellépése révén érinti kellemesen. A közeljövőben a KAC boxoló-vev senyt rendez, már tekintélyes boxoló-gárdát Is nevelt, jelesei: Kozák, a Prágában tanu’ó Klein, Hala, Szabó, Csuzdi résziben a birkózástól halot­tak el a boxoláshoz, amit azzal a1 tömegvonzó kö­rülménnyel is lehet megokolni, hogy Rózsa, Hoff- reiter és Maertens legutóbb igen szép proíi-spoi- tót nyújtottak. Úszás. S végül az úszók! Kassa jeles úszói ugyan szétszóródtak, ki Prágában, Brünniben, ki meg Budapesten és Németországban tanul, jelen’eg azonban Kassán tartózkodnak és szakosztnly- szerüíeg megállapodtak nyárára. Neményi Béla és Géza, a két kitűnő sprinter, az Amateursky Plavecky Club tagjai, valahogy nincsenek meg­elégedve a nemrég kreált uszószövetséggel. Eb­ben a sportágban sem jó a politika!? De vaTa- liogy csak megússzák ezt a távot is, mert augusz­tus elejére a MAFC kitűnő úszóival szemben az APC jeleseit akarják összehozni. Ha ez sikerülne, úgy állíthatjuk, hogy úszásban ilyen európai nívó­jú sporttalálkozót még nem látott a köztársaság. Mindent egybevetve, örömmel hangsulyozzuK refrénként bevezetésünk szavait, hogy a vázon programúi megvalósítása, további kibővítése est­ién Keletszlovenszkó sportja fordulóponthoz, fej­lődésének jelentős állomásához jut. — Old boy. — munkálataihoz rövidesen hozzá is fognak. Az uj telep a város közvetlen közelében van s az épít­kezés költségei körülbelül hetvenezer koronára vannak előirányozva, melyet a két egyesület közösen fog a sporttelepbe fektetni. - Egyébként a két uj pályatulajdonos azon is fáradozik, hogy júniusra már nagy megnyitó ünnepség keretében átadják a sporttelepet a sport céljainak. KÖZGAZDASÁG A fogyasztói és munkás-kamarák. Boxolás, Szykora kihívta Czlronik He miamit. Sykora kihívta Czirolnikot, hogy a köztársaság bajnok­ságáért mérjék össze erejüket. A feltételek a kö­vetkezők: Húsz 3 perces menet, négy uneiás kez- tyü, puha bandage. Jahelka Joe manager ötezer koronás dijat tűzött ki azzal a feltétellel, ha a küzdelmet május 15-ig lebonyolítják. Labdarúgás. Boldklubben of 1893, a dán bajnokcsapat, szombaton játszik a Slavia ellen, vasárnap dél­után pedig a Spárta csapatával mérkőzik. A bécsi Rapid hétfőn a Slavia ellenfele lesz. Eme mérkőzés előtt a Spárta játszik bajnokit a CsAFC csapatával. A mérkőzés délután három­negyed 3 órakor kezdődik. A Cechie Karíin, prágai elsőosztályu csapat, husvétkor Bécsben játszik az Amaíeur ellen. A DFC húsvéti mérkőzései. Vasárnap játszik a DFC a kitűnő formában levő bécsi Rapiddal. amelynek csatársorában Bécs legnépszerűbb fut­ballistája: Uridil szerepel. Tillcr a kapuban ját­szik, Dittrich és Regnart pedig mint hátvédek fognak résztvenni a mérkőzésen. A fedezetsor játékosai: Brnndstádter, Ketsch és Machek. A csatársorban Uridilen kívül Wessely, Bauer. Ku- than és Vondrák játszik. A prágaiak is komplett csapattal állnak ki a mérkőzésre. Vasárnap ját­szik először a DFC csapéiban az ismert nem­zetközi szélsöjátékos Babot. Lesz. aki már telje­sen főlép ült, vasárnap iátsza a DFC sz'neinen négyszázadik mérkőzését. — Héttőn a drezdai Brandenburg csapat lesz a DFC vendége. A va­sárnapi mérkőzés délután 4 óra 15 perckor, a hét­fői pedig délután 3 órakor kezdődik. Schaffer játékengedélyt kapott. Az osztrák Labdarugó Szövetség kétórai, hosszas vita után megengedte Schaffernek, hogy az Amateur csa­patában játszhasson. A Slavia—Spárta korrá. Karlsruhen FV 4:1 Í2:l). A két csapat között való mérkőzés pénte­ken délután került lejátszásra. A német csapat szép kombinációval játszott, a kapu előtt azon­ban csatársora gólképtelen volt. A kombinált csapat nagyobbrészt tarta’ókiátékosból állott. Az elsőosztályu játékosok korái csak Pilát. Meduna. Loos és Kánya játszott. A játék nrndvégig fair volt. A komb'nált csaoat az ehő fé'időben Me- duna és Capek révén két gólt ért el, niig a ven­dégcsapat balszé'ső’e révén csak egy gólt tudott bz ellenfél kaporba juttatni. A második félidő első percében Meduna bárom gólra szaporította b kombináltak győzelmét. A negyedik gólt Pilát főtte A német csapatban különösen a lohb hát­véd. valamint a csatársor tiint ki szép játékával. lü sporttelep Eperjesen A" Eperjesi’Törek­vés SE és a mub évben alakult Mrákrá^a korá­don egy ui sporttelep meráp’tését vették tervbe A térgya’ások c tekintetben már annyira előre­haladtak, hogy a sporttelep építésének kezdő Prága, március 31. I. A közélelmezési minisztérium — amint azt már a P. M. H. is megírta, törvényjavaslatot dolgozott ki a fogyasztói- és numkakamarák íöl- állitásárói, amely törvényjavaslatban a többi közt a következő elvek jutnak kifejezésre: A fogyasztók kizárólagos jóléte és a munká­nak a világverseny figyelembevételével való ér­tékelése szempontjából, a dolgozó védelme és a munka, valamint a fogyasztás összhangja érdeké­ben háromféle fogyasztói- és munkáskamarát lé­tesítenek: L megyei-; 2. országos- és 3. egy bi­rodalmi fogyasztói- és munkáskamara, mindegyik két osztálya, amint azt a Prágai Magyar Hírlap is megírt már. Megyei-, fogyasztói- és munkás- kamarák székhelyét a megyei hatóságok székhe­lyére helyezik át és ezek a kamarák egy fo­gyasztói osztályra és egy munka- és munkaérté­kelő osztályra tagozódnak. A fogyasztói kamarák feladatai: A széles néprétegek fogyasztására vonatkozó valamennyi indítvány és szakértői vélemény készítése, az árpolitikának saját hatáskörükben való irányí­tása, az élelmiszerpiac helyzetébe való gyakor­lati beavatkozás a néprétegek vásárlóerejének keretében, a napiáraknak a világpiaci árakhoz való viszonyítása, hogy a külfölddel való ver­seny megélénküljön. A kamarák tevékenységük­ről" havi jelentést adnak ki. A fogyasztói kama­rák laikus bírákat jelölnek ki az uzsorabirósá- gokhoz és kiegyenlítik az érdekellentéteket, pél­dául a bérlők és az épitőszövetkezetek között, valamint a különböző fogyasztói csoportok érde­kei között. A munkáskamarák föladatai a következők: Kiépítik a jobb munkásviszonyok szociálpszicho­lógiai előfeltételeit, szabályozzák a munka-, bér-, gazdasági-, kulturális- és lakásviszonyokat. Érté­kelik a szellemi munkát, felügyelnek az alkalma­zottak életét és egészségét védő rendeletek és szabályzatok betartására, felügyelnek az éjjeli munkatörvény és az asszonyok éjjeli munkatilal- mának betartására, megakadályozzák a sztrájko­kat és kizárásokat és megegyeznek az ilyen hely­zetek megoldási feltételei tekintetében, végül pedig közvetítő szerepet visznek a munkaadó és munkások ellentétei esetében A fogyasztói és munkakamarák tagsága min­den nem önállóan dolgozóra nézve, nemre való tekintet nélkül kötelező. A megyei kamarák egy huszonnégy tagú vá­lasztmányból állanak, melybe a fogyasztói cso­port és a munkacsoport 12—12 tagot delegálnak is hozzátartozik az iroda, valamint a személyzet is. A póíválasztmányi tagok a választmányi ta­gok egyharmadát teszik. II. A fogyasztói- és munkakamarák kérdéséhez Stohz György, e kérdés alapos ismerője, a kö­vetkező cikket bocsátotta rendelkezésére a Prágai Magyar Hirlapnak: A fogyasztói kamarák kérdésének általános vizsgálatánál (a közélelmezési minisztérium 1921. évi 15. és 16. számú közleménye’ben) rámutat­tam arra a fontos körülményre, hogy a fogyasz­tói fogalom tüzetes megállapítása és a fogyasz tói érdekek megvédése még csak a kötött gaz­dálkodás korszakában lépett előtérbe. A fogyasz­tói érdek nyilvános védelme tehát könnyen egészségtelen jelenségnek látszhatnék, vagyis az háborús gazdálkodás egy csökevényének, amely az egykor blokirozott gazdasági területen fejlő dött. Hogy ez nem igy van, kitűnik abból is. hogy a fogyasztói érdekek megfelelő érvényesülésüket kikényszeritették a nyugati államokban is, ame­lyeknek gazdasági életét nem dúlta fel olyan he­ves válság, mint a közép- és a keleteurópai álla­mokét. Belgium esete kitűnő példa arra. hogy már nem elég a szociális kérdések komplexumának szabályozására a puszta önsegély, nem elég ezt a kérdést egyes személyekre vagy egyesületekre bizpi és hogy helytálló az a követelés, hogy a fogyasztói és alkalmazotti érdekekre éppen úgy figyelemmel kell lenni, mint ahogyan a vállalko­zók érdeked a különböző érdekképviseletek már régóta védik. A kü’föleli analógia már csak azért is érté­kes, mert a cseh-sz’ovák hivatalos helyek mér­tékadónak tartják a Nyugat példáját. B e r t r a n d Louis szőve tkezetj képviselőnek a belga fogyasztói kamarákról szóló törvényja­vaslathoz készített me^okolásából valók a követ­kező értékes adatok: (Ezt a javaslatot 1922július­ban terjesztették be n belga kamarához.) „A gazdasági Ínség még egyre dúl. Az élet- szükségletek árai nem csökkennek, hanem na­gyobbak, mint b'miely más államban Még mesz- sze vannak a háború előtti állapotok. Gyárosaink arról panaszkodnak, hogy termelési költségeik nagyok, úgy hogy alig vihetik ki termékeiket a külföldre Mindenki meg van győződve róla. hogy a kiiv'tel nem les-7 addig lehetséges, amíg a létfcutartás! hö’tségck lényegesen nem csök­kennek. A mezőgazdák ugyancsak panaszkodnak és a fogyasztók szintén elégedetlenek. Valameny­nyien ezeknek az állapotoknak az okát a lét- fentartás drága áraiban, a kereskedelmi szerve­zeteink elégtelenségében és a nagyszámú közve titő kereskedők üzelmeiben látják. A fogyasztó­nak befolyást kellene biztosítani a gazdasági életben, elhatározó befolyást a törvényhozásra, hogy ne tegyenek teljesen védtelenül kiszolgál­tatva. Politikai és közigazgatás’ tekintetben va­lamennyi érdekcsoport védelemre talál. A mező­gazdáknak mezőgazdasági bizottságaik és mező­gazdasági tanácsuk van. A gyáriparosok és ke­reskedők érdekeit az ipari és kereskedelmi ta­nács védi, azonkívül számos magán- és hivatalos egyesületük és szövetségük is van. Sőt a keres kedöknek saját bíróságuk is van. A fogyasztók iskolázását még csak meg kell kezdeni. Ugyan számos szövetkezet működik, amelyek a fogyasz^ tök egy bizonyos számát felölelik, de a nagy tömeg még tétova. Hogy lehessen a fogyasztókat iskolázni, hogy lehessen érdekeiket megvédeni és hogyan lehet az uzsora ellen küzdeni, amely­nek ők az áldozatai? Azzal, hogy fogyasztói ka­marákat létesítünk, amelyek érdekeiket védik, ahol megállapítják azokat az irányelveket, ame­lyek a fogyasztó és a termelő viszonyát szabá­lyozzák. Hasonló szervezetek már más orszá­gokban is vannak, nevezetesen Németországban és Franciaországban**. Maga a fogyasztói kamarákra vonatkozó ja­vaslat ekképpen hangzik: 1. cikk. Minden kerületi! városban fogyasz­tói kamarát létesítenek. 2. cikk. Ezek a kamarák a fogyasztók jogait és érdekeit kell, hogy védjék. Közreműködnek a fogyasztókat védő olyan törvények és rendeletek végrehajtásánál, amelyek az uzsoraárak, hamis- iások, élelmiszer-meghamisítások, bíróságok, mértékek stb.-re vonatkoznak. A kamarák a tu­domásukra jutott kihágásokat az illetékes ható­ságnál följelentik. A népélelmezés, termelökölt- ségek stb.-ről rendezett ankétok utján javasato­kat és szakvéleményeket terjesztenek a kormány elé. A kormány a kamarák működési körét érintő kérdésekre és tervekre nézve kikérheti szakértői véleményüket is. Jogukban van az új­ságok és más közlemények révén a lakossághoz fordulni és annak érdeklődéséi akciójuk iránt íöi- költeni. 3. cikk. A fogyasztói kamarák 15 tagból ál­lanak. Három havonként legalább egyszer tarta­nak ülést. A kilépő tagok újból választhatók. 4. cikk. A fogyasztói kamarák tagjait a hadi- bizottság (deputation permanente) nevezi ki. 5. cikk. A kamarai tagok mandátumának le­járta előtt három hónappal a kormányzó értesíti a fogyasztási szövetkezeteket és a szociális vá- sárlóegyesületeket, hogy tegyenek tagjavaslaíot a fogyasztói kamarák részére. 6. cikk. A tagokat olyképpen kell kiválása tani, hogy a vidék különböző részei képviselve legyenek. 7. cikk. A fogyasztói kamarák évenként mű­ködési jelentést szerkesztenek, amelyet a keres­kedelmi és ipari miniszterhez fölterjesztenek. 8. cikk. Középponti tanács alakul, melynek huszonöt tagja van, ezek közül minden fogyasztói kamara kettőt és hetet a kormány nevez ki. 9. cikk. A középponti tanácsnak a fogyasztói kamarákhoz hasonlóan az a föladata, hogy meg­védje a fogyasztók joga’t és érdekeit és hogy közreműködjék az élelmiszerek és más életszük­séglet! cikkek kereskedelmére vonatkozó törvé­nyek végrehajtásánál. A kormány különleges kér­désekben kikérheti a középponti tanács vélemé­nyét és a tanács összegyűjti a fogyasztói kama­ráktól beérkezett véleményeket és javaslatokat. 10. cikk. Királyi rendelet fogja szabályozni a középponti tanács és a fogyasztói kamarák belső szervezetét. 11. cikk. Minden évben az egyes vidékek költ­ségvetésében egy tételt iktatnak be a fogyasztói kamarák fentartására. A középponti tanács kia­dásainak fedezetét az ipari és kereskedelmi mi­nisztérium költségvetésébe veszik föl. Az e javaslattal rendszeresített kamarák sok tekintetben hasonlítanak a cseh-szlovák közélel­mezési minisztérium által tervezett munka- és fogyasztói kamarákhoz. De lényeges eltérés van a kiadások fedezésének módjában. A cseh-szlo­vák elaborátum a fogyasztói osztály költségei­nek fedezésére a szövetkezeti tagok bizonyos nyereményrészesedését veszi igénybe, a munka- osztály költségeire pedig a munkabér vagy fize­tés kétezreikének a levonását tervezi és ugyan­ilyen összeget fizetne a vállalkozó is. A képvi­selet1 forma tekintetében is értékes a belga ja­vaslat rendszere, mely a szövetkezetek ielölését állapítja meg, de a belga megoldás következete­sebbnek látszik abban, hogy a nemszervezett munkásoknak tiem enged képv’seletet A beiig, javaslat a közénponti tanácsot a fogyasztói ka­marák képviselőiből alak’t'a. holott a csehszlo­vák iavas’at az országos (biroda'mi) fogyasztó' és trumkakamarákba az egyes szövetkezeti kép­viselőket h'vja be. Éráén a tekintetben a belga módusz célravezető, mert ezen a módon a szer­vezet felépítése egységesebbnek látszik. — A „Cedok*4 idegenforgalmi iroda és az állam. A vasutügyi minisztérium a cseh ide­genforgalmi egyesületek központjára bízta a vasúti menetjegyek monopóliumát. A „28. Rjjen“ közlése szerint az idegenforgalmi egyesületek központja egy millió koronára értékelte a monopóliumot és annak átenge­déséről tárgyalásokba bocsátkozott a Bohe- mta-bankkal. Megalakították a „Cedok4* cseh­szlovák utazási és forgalmi irodát 2,515.000 korona alaptőkével, de a valóságban az alap­tőke csak 1.015.000 koronát tett ki. A vasut­ügyi minisztérium, ámbár kiszámíthatta vol­na, hogy a forgalom havi öt millió koronát fog kitenni, az egyes külföldi eladási irodák részéről 10,000 K óvadékkal elégedett meg. meg. Azonkívül a vasutminisztérium egy millió korona erejéig szavatosságot vállalt a „Cedokért“ az idegen vasutaknál. Mig egy­részt a vasutügyi minisztérium egészben 250.000 korona óvadékkal elégedett meg, maga egy millió korona erejéig szavatolt a társaságért. Azonkívül a minisztérium egy állandó kamatmentes kölcsönt engedélyezett a ,.Cedoknak“. amely a mai napig már meg­haladja a négy millió koronát. Az említett lap megjegyzi, hogv a „Cedok“ nagyon rosszul gazdálkodott és márkában spekulált, de ezek a valutaspekulációk szerencsétlenül végződtek. Közben a minisztérium követe­lése öt millióra növekedett és a késedelmi kamatok, amikkel a „Cedok** a minisztérium­nak tartozik, már másfél millió koronára rúg­nak. Ez ellentmondásnak látszik, mert a lap állítása szerint a kölcsön tartósan kamat­mentes volt. A „Cedoknak** az állammal szemben fönnálló tartozásait a „28. Riíen“ kilenc millió koronára becsüli. A , Cedok“ hét és fél százalék jutalékra dolgozott, de ju­talékkövetelései a „28. Rijen“ szerint erősen veszélyeztetve vannak. — Nagybecskerek és Temesvár vasúti ösz- szekötíetése. Nagybecskerekről jelentik- Az itteni kereskedelmi és gazdasági körökben mozgalom indult meg, hogy a már régebben fennállott vas­úti összeköttetést Nagyb°cskerek és Temesvár között újból helyreállítsák. A terv annál is in­kább keresztülvihető, mert a módos' határállomá­son vámhivatal van, a Nagybecskerekről érkező vonatok vámvizsgálata ott történhetne meg — Közgazdasági hírek Lengyelországból. Az ..Ansaldo**, olasz mozdonygyár képviselője meg­érkezett Varsóba, hogy tanácskozzék az olasz mozdonyoknak Lengyelországba való szállításá­ról. A minisztertanács közgazdasági bizottsága tegnapi ü'ésén elhatározta, hogy az élelmiszerek kivitelére vonatkozó tTalmrá, a tojások kivételé­vel fentartják. Amint Lodzból jelentik, az ottani ipar válsága egyre tart. Számos gyár négy hétre beszüntette az üzemét. A textiláruk ára túlha­ladta a világparitást. — Az erdélyi csertermelés válsága. Kolozs­várról jelentik: A tavaszi hónapokban meginduló erdélyi csertermelést súlyos válság fenyegeti, A gazdaságos erdőkihasznáiás és a csertermelés legsúlyosabb akadálya, hogy a központi erdő- igazgatóság csak hosszas kérvényezés után adja meg a kitermelési engedélyt. Az agrárreform végrehajtásával felmerült parcellázási munkálato­kat még nem fejezték be, ezért az erdőigazga­tóság súlyos feltételekhez köti a kitermelési en­gedélyt. A háború előtti években Erdély látta ei cserrel Magyarországot, Ausztriát, Németorszá­got, sőt Dániát és a tengerparti államon keresz­tül Angliát is. Ebben az időben az erdélyi erdő­tulajdonosok és fatermelők részére igen jelentős bevételi forrás volt a csertermelés, amely ké­sőbb veszített jelentőségéből, sőt amióta a ko­lozsvári földmivelésügyi reszortot feloszlatták és az erdőletermelés engedélyének megadására jo­gosított hivatalt Bukarestbe helyezték, a terme­lési engedély megszerzése még nehezebb és az erdélyi csertermelés a minimumra csökkent. Fo­kozza az erdélyi csertennelés válságát a munka­bérek nagyarányú emelkedése és a ponyvahiány. A köksönponyva igen drága, mert a kölcsönző cégek heti 120 leit számítanak a 48 négyzetmé­teres ponyvák darabéiért, úgy hogy a 10—12 hé­tig tartó termelési munka 1600—2000 leivel ter­heli meg vagononként a csert csak a ponyva. Megnehezíti a termelést végül a vasúti kocsi­hiány, Az erdélyi csertennelés főíeriilete a Sza- mosvölgye. Miután a szamosvölgyi csértermelők nem tagjai a fatermelők Szamosvölgyi blokkjá­nak és igy részükre a CFR csak m'nt magánosok­nak utalja ki a vagonokat, a magánfelek részére megállapított napi *<7 kocsi még abban az esetben sem fedezheti szükségleteiket, ha az összes ko­csikat a csertermelők rendelkezésére bocsátják. Az erdőtulajdonosok sérelmeik orvoslására egy­séges akció megindítását határozták cl. — Az Erdélyrészi Faegyesület akciója a ma­gyarországi követelések behajtására. Kolozsvár­ról jelentik: Az erdélyi fatermelőket és faipari vállalatokat súlyos helyzet elé állította a buda­pesti devizáközpontnak az az intézkedése amely­nek értelmében a Romániából Magyarországba, exportált faáruk vételárának csak kisebb száza­lékát engedte átutaltatni a magyarországi vevők részéről. A romániai faipari érdekeltségeknek milliókra menő követelései vannak Magyarorszá­gon. A belföldi pénzhiány és a tartozások ki- igyenlltetlensége kényszereladásokat és súlyos zavarokat okozott a romániai faipari vállalatok körében. Az Erdélyrészi Faegyesület elhatározta, hogy egységes akciót indít a romániai fások ma­gyarországi követelésének behajtására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom