Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-12 / 83. (236.) szám
Uhlir kontra Usteri. (fi.) Prága, április 11. A politikai és jogi irodalomnak egyik legújabb hajtása a nemzeti kisebbségi jog elmélete. Bárhogy is vélekedjünk a teóriák értékéről, mégis kétségtelen, hogy nagy elveket csak akikor lehet a gyakorlatba átvinni, ha azokat előbb átszűrtük az elmélet retortáján és belőlük mindent kiküszöböltünk, ami ellenkezik az ész és az örök logika törvényeivel. Ebből a meggondolásból kiindulva, arra a belátásra kell jutnunk, hogy a nemzeti kisebbségi kérdés végleges megoldásához a siker reményében csak akkor lehet hozzáfogni, ha annak minden részlete elméletileg tisztán áll előttünk. Az utóbbi időben az emberiség legjobb koponyái gondolkodnak a problémán, amelynek eddigi hiányos megoldása számos véres háborúba és számtalan viszályba sodorta az államokat. Világhírű politikusok, mint a svéd Adelswaerd, az angol Sir Willoghbie Dickin- son és a magyar Apponyi, foglalkoznak e kérdéssel, amely tulemelkedik az aktuális politika múló jelentőségén és beletorkollik az emberiség fejlődésének hatalmas folyamába. Nagytekintélyű jogászok — hogy csak néhányat említsünk: a francia Lapra déllé, a német Laun, a magyar Wlassics — fáradságos munka árán hordják össze a köveket, amelyekből majdan a nemzeti kisebbségek védelmének igazságos jogi rendszere f^' íüL épülni. A békeszerződéseknek talán egyetlenegy érdeme, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét nemzetközi garancia alá helyezték. Úgy véljük, hogy fölösleges újból kiemelnünk, hogy ez a garancia nagyon tökéletlen és igen sovány. Azt, amit a saint-germaini-i szerződés nekünk, többi társa pedig más államok nemzeti kisebbségeinek nyújtott, valóban csak minimális program. (Programról kell beszélnünk, mert hiszen a szerződéseket sem hajtották eddig végre.) Ezt a programot állandóan tökéletesíteni kell, hézagait ki kell egészíteni, hiányait pedig pótolni. Erre a föladatra vállalkoztak az interparlamentáris unió és a népszövetségi ligák uniója, amikor célkitűzéseikben egyre tovább haladnak azon az utón, amelynek végső állomása a nemzeti kisebbségek maximális programja. E nepokban kaptuk a hirt, hogy az interparlamentáris unió öttagú kisebbségvédelmi bizottságának bázeli ülésén két igen fontos javaslat hangzott el. Az egyiket Medinger Vilmos dr., a szudétanémetek pártokon kívül álló ismert képviselője, terjesztette elő. Ja- vatslata a kérdést sarkpontjánál ragadta meg, amikor nagyon helyesen azt fejtette ki, hogy a békeszerződések sablonja nem elégítheti ki ama kisebbségeket, akik akár számbeli erejük, akár magas kultúrájuk, akár nagy gazdasági erejük révén kiemelkedő jelentőséggel bírnak abban az államban, ahol laknak. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a cseh-szlovákiai németséget és magyarságot milliós számára, fejlett kultúrájára és köz- gazdasági szerepére való tekintettel egészen más bánásmódban kell részesíteni, mint a franciaországi bretonokat, a csekély számú bécsi cseheket, vagy a finnországi svédeket Ezek számára talán elegendő a sablon, amazoknál azonban a maximális programot kell lehetőleg megkö7eliten!. Egy másik érdekes javasltait a svájci Usteritő! ered. .Svájcnak, a kisebbségi védelem őshazájának képviselője majdnem egyhangú helveslés mellett azt indítványozta, hogv paritásos békéltető bizottságokat szervezzenek, amelyeknek föladata az volna, hogv valamely kisebbség és állami hatalom között fölmerült konfliktus esetében, ha nem is jogi, de legalább erkölcsi döntést hozzanak arról, hogy melvik fél vészén van az Igazság. Amint a munka síkérdés feilő'Uy'ben a paritásos bizottságoknak valóban jelentős szerepük volt, úgy a kisebbségi jog további alakulásánál is nagy eredményeket vár Usteri a paritásos bizottságoktól. Igen jellemző tünet, hogy Uhlir, nemzeti szocialista képviselő, aki a cseh-szlovák köztársaságot a nemzetközi társadalmi életben képviselni szokta, kategorikusan tiltakozott a javaslat ellen. Tiltakozásán egyébként egy csöppet sem csodálkozunk, mert csak újabb bizonysága annak, hogy a cseh koalíció, amely a múlt év őszén oly könnyű szívvel utasította el Czech Lajosnak és az egész ellenzéknek a nemzetiségi béke megteremtésére irányuló indítványát, idehaza és a külföldön mereven elzárkózik minden kísérlet elől, amely a gyűlöletet a megértéssel akarja fölváltani. Más kérdés, hogy ez a magatartás rokonszenvet szerez-e annak az ügynek, amelyet imigyen képviselnek. Mivel a bázeli konferencián Usteri. indítványát — az egyetlen Uhlir kivételével — minden más delegátus elfogadta, azt kell hinnünk, hogy tiltakozását nem fogadták valami nagy szimpátiával. A kormánylapokból ismerjük Uhlir tiltakozásának teljes szövegét. Tiltakozásának az volt a magva, hogy az interparlamentáris unió a szláv nemzeti kisebbségek rovására előnyben részesíti a magyar és német nemzeti kisebbségeket. Azonkívül még azt is vitatta a cseh képviselő, hogy a cseh-szlovákiai nemzeti kisebbségek helyzete sokkal kedvezőbb, mint a magyarországiaké, vagy az ausztriaiaké. Uhlir utóbbi állitásám. Magyarország nevében megfelelt Apponyi. Azt a kijelentését, hogy Magyarország a köz- igazgatás minden elnézését kész jóvátenni, mi is megelégedéssel fogadjuk, mert hiszen mi — anélkül, hogy más állam ügyeibe beavatkoztunk volna. — sohasem titkoltuk el azt a fölfogásunkat, hogy a magyarországi szlovák és német nemzeti kisebbségeknek is joguk van a legteljesebb védelemre. Viszont nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a csehszlovák köztársaság a saint-germaini-i szerződést minden más államra való tekintet nélkül irta alá, igy tehát kötelességeit — nézetünk szerint — akkor is teljesítenie kell, ha egy más állam, például Magyia.rország, kötelességeinek az ő véleménye szerint csak hiányosan tenne eleget Ax angol leszawazMáic Bonar law IkomBámogáÉ. Kérdések és feleletek a Rukr-megszáliásról, a romániai forradalomról és a brit-német kereskedelemről. London, április 10. (Reuter.) Az angol al- sóház mai ülésén a volt katonáknak a polgári közigazgatásánál való fölhasználása kérdésében a kormány 138 szavazattal 145 szavazat ellenében kisebbségben maradt. A kormány veresége egy tisztára technikai természetű kérdésnél következeit be, ugyanis arról volt szó, hogy a polgári szolgálat költségvetéséről szóló tágyalást folytassák-e. A szavazás vártlanul következett be és a kormány több tagja nem volt jelen. Még nem lehet tudni azt, vájjon a kormány veresége politikai következményekkel fog-e járni, a technikai következmények mindenestere komolyak, mert a Ház szavazás utján elhatározta, hogy a polgári igazgatás költségvetését nem tárgyalja. Az alsóház folyosóján a kormány leszavazását élénken tárgyalják. A minisztérium hívei is elismerik azt, hogy noha a vereség technikai kérdés körül támadt, mégis oly kellemetlen helyzetet teremtett, mely a kormány tekintélyét csorbítja. Hir szerint a kormány valószinüleg igen rövid időn belül ugyanazt a javaslatot fogja az alsóház elé terjeszteni, melynél most leszavazták és igy érvényteleníteni fogja a mai szavazást. London, április 10. Az angol, alsóházban Mac Neil Wedgwood kérdésére kijelentette, hogy az angol kormány előtt semmi jel sem szól amellett, hogy az amerikai kormány nem osztaná ama nézetét, hogy a Ruhrkérdésben az intervenció a jelenlegi pillanatban nem járna hasznos eredményei. Az állítólagos román forradalomra nézve 'tett kérdésre kijelentette Mac Neill, hogy erre nézve nincsenek információi, amelyek a hir valódiságát megerősítenék. Hloyd Gream egy kérdésre kijelentette, | hogy a német jóvátételek javára irt és a fes- j tékek és festőanyagok behozatalából elért összegek 950 ezer fontot tesz ki. Az eladás utján elért összeg 1,043.000. London, április 10. Az alsóház ülésén egy kérdésre Lloyd George kijelentette, hogy a megszállott német területről az áruk kivitele Angliába az utolsó hónapok alatt rendkívül csekély volt és ilyen is marad mindaddig, amig a német kormány azokat az akadályokat, melyek az angol kereskedelem útjában állanak meg nem szünteti. London, április 10. (Havas.) A kereskedelmi miniszter az alsóházban egy kérdésre kijelentette, hogy a Németországgal folytatandó angol kereskedelmet Németország lehetetlenné teszi. London, április 11. A kormány leszavazásával kapcsolatban tegnap az alsóházban redikitvül izgalmas jelenetek játszódtak le. Az ellenzék zajosan tüntetett a kormány ellen és tetszésének adott kifejezést. Több képviselő zsebkendőjével integetett a kormány felé, mások iratokat dobáltak a levegőbe és úgy kiáltották a miniszterek felé: Mondjanak re! Ezek a jelenetek percekig tartottak. Macdo- nald fölvetette ezt a kérdést, mit szándékozik most tenni a kormány és azt javasolta, hogy legcélszerűbb lenne a házat elnapolni. A kormány nevében Newille Chamberlain javasolta az ülések elnapolását szerdáig. A ház az ellenzék ironikus helyeslése mellett elfogadta a javaslatot. London, április 11. (Saját tudósítónktól.) A Transatlantiie-Radio az angol kormány alsóházi vereségével kapcsolatban azt írja, hogy Ramsay Macdonald a kormány azonnali lemondását követelte a leszavazás után. Az ülést a kormány beleegyezésével elnapolták. Javaslat az állami tisztviselők lakásáról. A kormánynak a képviselőház tegnapi ülésén előterjesztett törvényavaslata értelmében a háztulajdonosokat kötelezni fogják, hogy a bérbe nem adott lakatlan helyiségeket, ha azok lakhatók, a járási főnökség fölszólitásá- ra a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizennégy napon belül bérbe adják. Ha a háztulajdonos a lakást bérbe nem adja, úgy a járási főnökség határozza meg a bérlőt. A bérlő megállapítására vonatkozó határozat ellen fölebbezni nem lehet és azt végrehajtani lehet. Ha olyan lakást, amelyben 1922 augusztus 19-én állami alkalmazott lakott, azért vált szabaddá, mert a béroőt más községben helyezték át, ugy ezt a lakást annak az állami alkalmazottnak kell bérbeadnia, akit a hatóság elöl meg. Az állami alkalmazottak közé tartoznak a katonai havidiasok és a csendőrség szolgálatában álló személyek is. Az áthelyezett állami alkalmazott köteles eleget tenni a hatóság ama fölszólitásának, hogy a meghatározott fölmondási időben nem kell fölmondania a lakását, vagy abban az esetben, ha uj szolgálati helyén akár e törvény értelmében, akár más módon lakást biztosítottak számára, hogy meghatározott időn belül fölmondja eddigi lakását, vagy pedig hogy idejekorán bejelentse, vájjon elfogadja-e a neki biztosított lakást. Amerikaiak kaplak a messöli petróleum-koncessziói. Páris, április 10. A Chicago Tribüné konstantinápolyi jelentése szerint az angórai nemzetgyűlés a mossuli petroleumkoncesz- sziót, amelyre az amerikai Chester és Goethal ezredes reflektáltak, engedélyezte. A koncesszió kilencvenkilenc évre terjed. Angóra, április 11. (Havas.) Egyes törők politikusok csodálkozásuknak adnak kifejezést afölött, hogy iái Chesier-tervezetről a nemzetgyűlés oly fölötte gyorsan határozott. Utalnak arra, hogy a nemzetgyűlés szétoszlott és igy a pénzügyi és gazdasági kérdésekben a döntés az uj nemzetgyűlést illeti. Konstantinápoly, április 11. (Saját tudósítónktól.) A Jornal de Stambul közli, hogy a chesteri tervezetnek a nemzetgyűlés által történt elfogadását hivatalosan még nem erősítették meg. Ha igaz a jelentés, ugy az uj nemzetgyűlésnek ismét tárgyalás alá kell vennie a kérdést, mert a terv elfogadása Törökországot amerikai gyarmattá siilyesz- tené le. Az anatóliai vasútvonalak legnagyobb részét a terv kiszolgátatná az Egyesült Államoknak. Hir szerint Amerika Angó- rában óriási propaganda összegeket használt föl arra, hogy a török képviselőket a tervnek megnyerje. Radics mepbizotljai Pasiscsa! tárgyalnak Belgrád, április 11. A Radics-párt két megbízottja tegnap Belgrádba érkezett, hogy a radikálisokkal tárgyaljon. Tanácskoztak Pasics miniszterelnökkel. Kormánykörök kijelentése szerint a Radics-párti megbízottak a tárgyalásokkal meg vannak elégedve és a Radics-párt állítólag részt fog venni a szkup- tsina ülésein. Zágrábban a kormánypárti lapok a radikálisok és a Radics-párt koalíciójának esélyeiről Írnak és ugy tudják, hogy Radicsék hat miniszteri tárcát kapnak. Ko- rosec, a szlovén néppárt vezére Zágrábba érkezett és tárgyal Radiccsal. Nem valószínű, hogy az ellenzék a szkuptsina hétfői ülésén részt vesz. Belgrádban egy radikális- demokrata kormánykoalíció létesítésén fáradoznak. Pribicsevics a koalíció mellett van,- Davidovics ellene. A radikálisok hangoztatják az erős kéz kormányának szükségességét. Négy szövetséges állam monarchiája alakul az SH$ államból. Róma, április 11. A Giornale dTtalia estilapja ma fiumei és belgrádi forrásra való hivatkozással feltűnést keltő hirt közöl arról, hogy Pasics miniszterelnök az ellenzéki pártok követeléseinek eleget teendő, váratlanul hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a jelenlegi érvényben lévő jugoszláv alkotmányt módosítsák. A módosítás abban állana, hogy az S. H. S. királyságot négy auíónom államból alakuló szövetséges monarchiává változtatják. A föderatív királyságról szóló hirhez az olasz lap azt a megjegyzést fűzi, hogy ez az alkotmánymódosítás Olaszországra nézve messzemenő jelentőséggel bír, mert ilymódon egyfelől a szlovének, másfelől a horvátok mint autonóm államok lesznek Olaszország közvetlen szomszédaivá. Mindkét ország ellenséges érzülettel viseltetik az olasz nemzet iránt és a szerbek eddigi mérséklő befolyását tökéletesen megsemmisítené a zágrábi és íaibachi olaszelíenes irányzat. 100 csels-szl. boronáért fizettek ma, április 11-én: Zürichben(SíiUv)l6.3125 svájci frankot Budapesten 13309.— magyar koronát Bécsfeem 212500.— osztrák koronát Berlinben 62950.— német márkát M jf folyam 83. (236.) szám. Prága, csütörtök, 1923 április 12. M? j£$ jMjjf Ép"* Jpf WsgH __ __________ _____ MM , - . Elöfljsetóaí árak bel- és külföldön. /# . MM MM MM? egéss érre 800 Kfi, félévre 150 Ké, ^ au.| JH^_ sürgönyeim: Hírlap,"praha. -• X Szlovenszköl és Pnszlnszkól Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja Sziovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELIÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
