Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-12 / 83. (236.) szám

Uhlir kontra Usteri. (fi.) Prága, április 11. A politikai és jogi irodalomnak egyik legújabb hajtása a nemzeti kisebbségi jog el­mélete. Bárhogy is vélekedjünk a teóriák értékéről, mégis kétségtelen, hogy nagy el­veket csak akikor lehet a gyakorlatba át­vinni, ha azokat előbb átszűrtük az elmélet retortáján és belőlük mindent kiküszöböltünk, ami ellenkezik az ész és az örök logika tör­vényeivel. Ebből a meggondolásból kiindulva, arra a belátásra kell jutnunk, hogy a nem­zeti kisebbségi kérdés végleges megoldá­sához a siker reményében csak akkor lehet hozzáfogni, ha annak minden részlete elmé­letileg tisztán áll előttünk. Az utóbbi időben az emberiség legjobb koponyái gondolkodnak a problémán, amely­nek eddigi hiányos megoldása számos véres háborúba és számtalan viszályba sodorta az államokat. Világhírű politikusok, mint a svéd Adelswaerd, az angol Sir Willoghbie Dickin- son és a magyar Apponyi, foglalkoznak e kérdéssel, amely tulemelkedik az aktuális politika múló jelentőségén és beletorkollik az emberiség fejlődésének hatalmas folyamába. Nagytekintélyű jogászok — hogy csak néhá­nyat említsünk: a francia Lapra déllé, a né­met Laun, a magyar Wlassics — fáradságos munka árán hordják össze a köveket, ame­lyekből majdan a nemzeti kisebbségek vé­delmének igazságos jogi rendszere f^' íüL épülni. A békeszerződéseknek talán egyetlen­egy érdeme, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét nemzetközi garancia alá helyezték. Úgy véljük, hogy fölösleges újból kiemel­nünk, hogy ez a garancia nagyon tökéletlen és igen sovány. Azt, amit a saint-germaini-i szerződés nekünk, többi társa pedig más ál­lamok nemzeti kisebbségeinek nyújtott, va­lóban csak minimális program. (Programról kell beszélnünk, mert hiszen a szerződéseket sem hajtották eddig végre.) Ezt a programot állandóan tökéletesíteni kell, hézagait ki kell egészíteni, hiányait pedig pótolni. Erre a föl­adatra vállalkoztak az interparlamentáris unió és a népszövetségi ligák uniója, amikor célkitűzéseikben egyre tovább haladnak azon az utón, amelynek végső állomása a nemzeti kisebbségek maximális programja. E nepokban kaptuk a hirt, hogy az inter­parlamentáris unió öttagú kisebbségvédelmi bizottságának bázeli ülésén két igen fontos javaslat hangzott el. Az egyiket Medinger Vilmos dr., a szudétanémetek pártokon kívül álló ismert képviselője, terjesztette elő. Ja- vatslata a kérdést sarkpontjánál ragadta meg, amikor nagyon helyesen azt fejtette ki, hogy a békeszerződések sablonja nem elégítheti ki ama kisebbségeket, akik akár számbeli erejük, akár magas kultúrájuk, akár nagy gazdasági erejük révén kiemelkedő jelentő­séggel bírnak abban az államban, ahol lak­nak. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a cseh-szlovákiai németséget és magyarságot milliós számára, fejlett kultúrájára és köz- gazdasági szerepére való tekintettel egészen más bánásmódban kell részesíteni, mint a franciaországi bretonokat, a csekély számú bécsi cseheket, vagy a finnországi svédeket Ezek számára talán elegendő a sablon, ama­zoknál azonban a maximális programot kell lehetőleg megkö7eliten!. Egy másik érdekes javasltait a svájci Usteritő! ered. .Svájcnak, a kisebbségi véde­lem őshazájának képviselője majdnem egy­hangú helveslés mellett azt indítványozta, hogv paritásos békéltető bizottságokat szer­vezzenek, amelyeknek föladata az volna, hogv valamely kisebbség és állami hatalom között fölmerült konfliktus esetében, ha nem is jogi, de legalább erkölcsi döntést hozza­nak arról, hogy melvik fél vészén van az Igazság. Amint a munka síkérdés feilő'Uy'ben a paritásos bizottságoknak valóban jelentős szerepük volt, úgy a kisebbségi jog további alakulásánál is nagy eredményeket vár Us­teri a paritásos bizottságoktól. Igen jellemző tünet, hogy Uhlir, nemzeti szocialista képvi­selő, aki a cseh-szlovák köztársaságot a nem­zetközi társadalmi életben képviselni szokta, kategorikusan tiltakozott a javaslat ellen. Tiltakozásán egyébként egy csöppet sem csodálkozunk, mert csak újabb bizonysága annak, hogy a cseh koalíció, amely a múlt év őszén oly könnyű szívvel utasította el Czech Lajosnak és az egész ellenzéknek a nemzeti­ségi béke megteremtésére irányuló indítvá­nyát, idehaza és a külföldön mereven elzár­kózik minden kísérlet elől, amely a gyűlöletet a megértéssel akarja fölváltani. Más kérdés, hogy ez a magatartás rokonszenvet szerez-e annak az ügynek, amelyet imigyen képvisel­nek. Mivel a bázeli konferencián Usteri. in­dítványát — az egyetlen Uhlir kivételével — minden más delegátus elfogadta, azt kell hinnünk, hogy tiltakozását nem fogadták va­lami nagy szimpátiával. A kormánylapokból ismerjük Uhlir tilta­kozásának teljes szövegét. Tiltakozásának az volt a magva, hogy az interparlamentáris unió a szláv nemzeti kisebbségek rovására előnyben részesíti a magyar és német nem­zeti kisebbségeket. Azonkívül még azt is vi­tatta a cseh képviselő, hogy a cseh-szlová­kiai nemzeti kisebbségek helyzete sokkal kedvezőbb, mint a magyarországiaké, vagy az ausztriaiaké. Uhlir utóbbi állitásám. Ma­gyarország nevében megfelelt Apponyi. Azt a kijelentését, hogy Magyarország a köz- igazgatás minden elnézését kész jóvátenni, mi is megelégedéssel fogadjuk, mert hiszen mi — anélkül, hogy más állam ügyeibe be­avatkoztunk volna. — sohasem titkoltuk el azt a fölfogásunkat, hogy a magyarországi szlovák és német nemzeti kisebbségeknek is joguk van a legteljesebb védelemre. Viszont nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a cseh­szlovák köztársaság a saint-germaini-i szer­ződést minden más államra való tekintet nélkül irta alá, igy tehát kötelességeit — né­zetünk szerint — akkor is teljesítenie kell, ha egy más állam, például Magyia.rország, kötelességeinek az ő véleménye szerint csak hiányosan tenne eleget Ax angol leszawazMáic Bonar law IkomBámogáÉ. Kérdések és feleletek a Rukr-megszáliásról, a romániai forradalomról és a brit-német kereskedelemről. London, április 10. (Reuter.) Az angol al- sóház mai ülésén a volt katonáknak a polgári közigazgatásánál való fölhasználása kérdésé­ben a kormány 138 szavazattal 145 szavazat ellenében kisebbségben maradt. A kormány veresége egy tisztára technikai természetű kérdésnél következeit be, ugyanis arról volt szó, hogy a polgári szolgálat költségvetésé­ről szóló tágyalást folytassák-e. A szavazás vártlanul következett be és a kormány több tagja nem volt jelen. Még nem lehet tudni azt, vájjon a kormány veresége politikai kö­vetkezményekkel fog-e járni, a technikai kö­vetkezmények mindenestere komolyak, mert a Ház szavazás utján elhatározta, hogy a pol­gári igazgatás költségvetését nem tárgyalja. Az alsóház folyosóján a kormány lesza­vazását élénken tárgyalják. A minisztérium hívei is elismerik azt, hogy noha a vereség technikai kérdés körül támadt, mégis oly kellemetlen helyzetet teremtett, mely a kor­mány tekintélyét csorbítja. Hir szerint a kor­mány valószinüleg igen rövid időn belül ugyanazt a javaslatot fogja az alsóház elé terjeszteni, melynél most leszavazták és igy érvényteleníteni fogja a mai szavazást. London, április 10. Az angol, alsóházban Mac Neil Wedgwood kérdésére kijelentette, hogy az angol kormány előtt semmi jel sem szól amellett, hogy az amerikai kormány nem osztaná ama nézetét, hogy a Ruhrkérdésben az intervenció a jelenlegi pillanatban nem jár­na hasznos eredményei. Az állítólagos román forradalomra nézve 'tett kérdésre kijelentette Mac Neill, hogy erre nézve nincsenek információi, amelyek a hir valódiságát megerősítenék. Hloyd Gream egy kérdésre kijelentette, | hogy a német jóvátételek javára irt és a fes- j tékek és festőanyagok behozatalából elért összegek 950 ezer fontot tesz ki. Az eladás utján elért összeg 1,043.000. London, április 10. Az alsóház ülésén egy kérdésre Lloyd George kijelentette, hogy a megszállott német területről az áruk kivitele Angliába az utolsó hónapok alatt rendkívül csekély volt és ilyen is marad mindaddig, amig a német kormány azokat az akadályo­kat, melyek az angol kereskedelem útjában állanak meg nem szünteti. London, április 10. (Havas.) A kereske­delmi miniszter az alsóházban egy kérdésre kijelentette, hogy a Németországgal folyta­tandó angol kereskedelmet Németország le­hetetlenné teszi. London, április 11. A kormány leszava­zásával kapcsolatban tegnap az alsóházban redikitvül izgalmas jelenetek játszódtak le. Az ellenzék zajosan tüntetett a kormány ellen és tetszésének adott kifejezést. Több képviselő zsebkendőjével integetett a kormány felé, mások iratokat dobáltak a levegőbe és úgy kiáltották a miniszterek felé: Mondjanak re! Ezek a jelenetek percekig tartottak. Macdo- nald fölvetette ezt a kérdést, mit szándéko­zik most tenni a kormány és azt javasolta, hogy legcélszerűbb lenne a házat elnapolni. A kormány nevében Newille Chamberlain ja­vasolta az ülések elnapolását szerdáig. A ház az ellenzék ironikus helyeslése mellett elfogadta a javaslatot. London, április 11. (Saját tudósítónktól.) A Transatlantiie-Radio az angol kormány al­sóházi vereségével kapcsolatban azt írja, hogy Ramsay Macdonald a kormány azonnali lemondását követelte a leszavazás után. Az ülést a kormány beleegyezésével elnapolták. Javaslat az állami tisztviselők lakásáról. A kormánynak a képviselőház tegnapi ülésén előterjesztett törvényavaslata értelmében a háztulajdonosokat kötelezni fogják, hogy a bérbe nem adott lakatlan helyiségeket, ha azok lakhatók, a járási főnökség fölszólitásá- ra a határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított tizennégy napon belül bérbe adják. Ha a háztulajdonos a lakást bérbe nem adja, úgy a járási főnökség határozza meg a bérlőt. A bérlő megállapítására vonatkozó határozat ellen fölebbezni nem lehet és azt végrehajta­ni lehet. Ha olyan lakást, amelyben 1922 augusztus 19-én állami alkalmazott lakott, azért vált szabaddá, mert a béroőt más köz­ségben helyezték át, ugy ezt a lakást annak az állami alkalmazottnak kell bérbeadnia, akit a hatóság elöl meg. Az állami alkalmazot­tak közé tartoznak a katonai havidiasok és a csendőrség szolgálatában álló személyek is. Az áthelyezett állami alkalmazott köteles eleget tenni a hatóság ama fölszólitásának, hogy a meghatározott fölmondási időben nem kell fölmondania a lakását, vagy abban az esetben, ha uj szolgálati helyén akár e tör­vény értelmében, akár más módon lakást biz­tosítottak számára, hogy meghatározott időn belül fölmondja eddigi lakását, vagy pedig hogy idejekorán bejelentse, vájjon elfogadja-e a neki biztosított lakást. Amerikaiak kaplak a messöli petróleum-koncessziói. Páris, április 10. A Chicago Tribüné konstantinápolyi jelentése szerint az angórai nemzetgyűlés a mossuli petroleumkoncesz- sziót, amelyre az amerikai Chester és Goethal ezredes reflektáltak, engedélyezte. A kon­cesszió kilencvenkilenc évre terjed. Angóra, április 11. (Havas.) Egyes törők politikusok csodálkozásuknak adnak kifeje­zést afölött, hogy iái Chesier-tervezetről a nemzetgyűlés oly fölötte gyorsan határozott. Utalnak arra, hogy a nemzetgyűlés szétosz­lott és igy a pénzügyi és gazdasági kérdé­sekben a döntés az uj nemzetgyűlést illeti. Konstantinápoly, április 11. (Saját tudó­sítónktól.) A Jornal de Stambul közli, hogy a chesteri tervezetnek a nemzetgyűlés által történt elfogadását hivatalosan még nem erő­sítették meg. Ha igaz a jelentés, ugy az uj nemzetgyűlésnek ismét tárgyalás alá kell vennie a kérdést, mert a terv elfogadása Törökországot amerikai gyarmattá siilyesz- tené le. Az anatóliai vasútvonalak legna­gyobb részét a terv kiszolgátatná az Egye­sült Államoknak. Hir szerint Amerika Angó- rában óriási propaganda összegeket használt föl arra, hogy a török képviselőket a tervnek megnyerje. Radics mepbizotljai Pasiscsa! tárgyalnak Belgrád, április 11. A Radics-párt két megbízottja tegnap Belgrádba érkezett, hogy a radikálisokkal tárgyaljon. Tanácskoztak Pasics miniszterelnökkel. Kormánykörök ki­jelentése szerint a Radics-párti megbízottak a tárgyalásokkal meg vannak elégedve és a Radics-párt állítólag részt fog venni a szkup- tsina ülésein. Zágrábban a kormánypárti la­pok a radikálisok és a Radics-párt koalíció­jának esélyeiről Írnak és ugy tudják, hogy Radicsék hat miniszteri tárcát kapnak. Ko- rosec, a szlovén néppárt vezére Zágrábba érkezett és tárgyal Radiccsal. Nem való­színű, hogy az ellenzék a szkuptsina hétfői ülésén részt vesz. Belgrádban egy radikális- demokrata kormánykoalíció létesítésén fára­doznak. Pribicsevics a koalíció mellett van,- Davidovics ellene. A radikálisok hangoztat­ják az erős kéz kormányának szükséges­ségét. Négy szövetséges állam monarchiája alakul az SH$ államból. Róma, április 11. A Giornale dTtalia esti­lapja ma fiumei és belgrádi forrásra való hi­vatkozással feltűnést keltő hirt közöl arról, hogy Pasics miniszterelnök az ellenzéki pár­tok követeléseinek eleget teendő, váratlanul hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a jelenle­gi érvényben lévő jugoszláv alkotmányt mó­dosítsák. A módosítás abban állana, hogy az S. H. S. királyságot négy auíónom államból alakuló szövetséges monarchiává változtat­ják. A föderatív királyságról szóló hirhez az olasz lap azt a megjegyzést fűzi, hogy ez az alkotmánymódosítás Olaszországra nézve messzemenő jelentőséggel bír, mert ilymódon egyfelől a szlovének, másfelől a horvátok mint autonóm államok lesznek Olaszország közvetlen szomszédaivá. Mindkét ország el­lenséges érzülettel viseltetik az olasz nemzet iránt és a szerbek eddigi mérséklő befolyá­sát tökéletesen megsemmisítené a zágrábi és íaibachi olaszelíenes irányzat. 100 csels-szl. boronáért fizettek ma, április 11-én: Zürichben(SíiUv)l6.3125 svájci frankot Budapesten 13309.— magyar koronát Bécsfeem 212500.— osztrák koronát Berlinben 62950.— német márkát M jf folyam 83. (236.) szám. Prága, csütörtök, 1923 április 12. M? j£$ jMjjf Ép"* Jpf WsgH __ __________ _____ MM , - . Elöfljsetóaí árak bel- és külföldön. /# . MM MM MM? egéss érre 800 Kfi, félévre 150 Ké, ^ au.| JH^_ sürgönyeim: Hírlap,"praha. -• X Szlovenszköl és Pnszlnszkól Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja Sziovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELIÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom