Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-01 / 75. (228.) szám
Vasárnap, április 1. '-MZ Magyar kuhurszövetség. írta: Alapi Gyifla űr. Komárom, március 31. A P. M. HL hasábjain ismételten fölmerült ki magyar kulturszövetség eszméje, amelyet az 1920. év nyarán Komáromban megalakult Magyar Népszövetség lett volna hivatott megvalósítani. Ámde a kormány sem a Magyar Népszövetség, sem az lilán a, tőle* függetlenül megalakított Magyarok Szövetsége alapszabályait nem hagyta jóvá annak ellenére, hogy a kormány által követelt aíap- szabálymódositásokat teljesítette a szövetség és annak ellenére, hogy az alapszabályokban kifejezetten kimódolta mindennemű párt- politikai működés kizárását. Az előzetes biztatások, a tárgyalások során elhangzott kor- mányigéiretek teljesítetlenek maradtak. Az alapszabályok elutasítása ellen a szövetség ideiglenes vezetősége panasszal élt a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz s az iigy ez- .időszerint a bíróság előtt fekszik, amely a vitás kérdésben dönteni hivatott. Lehetetlennek tartjuk, hogy a magyar nemzeti kisebbség kultúrájának irányítására szervezetet ne létesíthessen és tarthasson fönn, mert ez egyetlen tételes törvénybe, vagy törvényerejű kormányrendeletbe nem ütközik. Az az őskori rendelet, amelyre a kormány hivatkozik, a magyar belügyminiszternek 1875 május 2-án kelt 1508. sz. rendeleté az egyesületi alapszabályokról a mellékletét képező szabályzat II. pontjában igy szói: „Nemzetiségi egylet csak mint irodalmi és közmivelődési egylet alakulhat.4' Ennek a követelménynek a kulturszövetség eleget is lett. Egyébként, mint minden egvletnek, úgy a szövetségnek működése is nyilvános, arról épp úgy, mint bevételei és kiadásai felöl, kellően elszámolni tartozik, a kormány vele szemben főfelügyeleti jogát tetszése szerint gyakorolhatja. A magyar kulturszövetségre vonatkozólag nem kisebb tekintély, mint a köztársaság elnöke jelentette ki egy 1920. évben elhangzott nyilatkozatában, hogy a magvarok kulturális szervezkedését szükségesnek és kívánatosnak tartja. De ez természetes is, mert a kultúra szolgálja minden eszköz között a leghaillatosabban a konszolidációt, amelyre , mindannyian törekszünk. A magyar kulturszövetség eszméjét veti föl cikkében Beregszászról (tm.), aki abban Sziklav Ferenc dr. kulturreferensttek a szlo- venszkói magyar könyvkiadásról szóló fejtegetéseivel foglalkozik. Ez az eszme már harmadik éve van napirenden és sajnos, hogy rnég mindig csak igy kell róla beszámolnunk. A napirendről tehát ennek nem is szabad lekerülnie megvalósulásáig. Nem lehet azt megértenünk, hogy miért ne szervezkedhessenek a rnagvar népkönyvtárak, daloskörök, kulruregvletek, sportklubok és űz ifjúsági egyletek egy kulturszövetségben, melv közös és pgvséges program szerint irányítaná azok működését. Természetes, hogy ennek a szövetségnek kellene kezébe venni a könyvkiadás ügyét is, amelynek tervezete is készen van s anHv már a Magvarok Szövetsége nro- g1*atruáb?n is helvet foglalt. A népkönyvtárak ügvét, amelv felől az 1°19—430. sz. törvény intézkedik, a szlov^nszkni könyvtárügyre is ki kell +erieszterri. Mi. akik a könyvtári téren évtizedek óta dolgozunk, mi tudóik csak ennek üdvös eredményeit kellően áttekinteni és ezért is állunk szives készséggel «z ügv szH- gájatéra. a német kisebbség tekes mértékben él e jogával, hiszen a kulturális élei joga tál-in nem is annyira kisebbségi jog. mint inkább emberi jog. Azonban bármi lesz is a magyar kultur- szövetség sorsa a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál, módot keli találni és a kormánynak is módot kell nyújtani arra, hogy a magyar nép mivelése, amely oly nagy arányokban bontakozott ki a háború elödi években, egy évtized kénytelen szünetelése után folytatódhassák. A könyvtárak, az ismeretterjesztő (szabadokíatási) előadások, népszerű hangversenyek szolgálják ezt a célt legbel- terjesebben a kiállításokkal karöltve. A kormány bizalmatlansága mivel sincs megokolva, mert a nyilvános ellenőrzés lehetősége minden téren rendelkezésére áll. A kultúra és politika egymástól távol fekvő működési terület. A politika életföltétel, ellenben a kultúra életszükséglet, mely nélkül élni nem lehet. Az állampolgári jogok és kötelezettségek pusztán az adófizetésben nem merülhetnek ki. A kormánynál a magyarság „tartozik44 számlája túl van terhelve, mig a „követel44 számla teljesen üres. Ezen a számlán az első tétel a magyar kulturszövetség ügye, ami egyáltalán nem politikai követelés, de igenis a konszolidáció legintenzivebb eszköze. Emis isSond. $z«»mora €■ S*ifcsras&«i?€5»ii szfigcstfér&l. “Vn TfnrrrTrrrTfwwrvvrrrvfwtTwrrvwvwwwrwrfVffrrrvri MM | BKATISLAVA (POZSONY) 3 I MELY-UT 1 t Els&rangu diagnosztikus, diétás, flziko- | % terápiás intézet Ideg- és beübeíegeknek 3 E , \ t Sebészet, nőgyógyászat, test- 3 Z. egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 3 ► bőrgyógyászat. — Röntgen- 3 Z kezelés. — Vegyilaboratórium 3 t 3 Napi pausálár Kő. 55-től. | Szülési jwsálár (8 nap) 1100 KM ól 1800 Kö.-lg j l Szabad orvosváiasslás! 3 Ellis Island, március közepe. (Saját tudósítónk tói.) Ellis Island, a könnyek szigete. Mesebeli elvarázsolt várakkal hasonlítható össze, hol kacsalábon forgó kastély ablakain mosolygó királykisasszonyok néznek ki . . . és meleg napsugarak játszanak a csillogó falakon, mintha az ígéret kertje lenne. De mikor az idegen átlépi a kaput, vér csorog a falakon és elgyötört lelkek jajgatnak mindenfelé. Meleg tavaszi napon futott be a hajónk a világ legnagyobb kikötőjébe. New-York és New-Yersy szélesen fekszik el a Hudson Kiver két partján, a sky line messzire mutatja a hatalmas házsorokat és épülettömböket. A sziget déli csúcsán, (New-York City egy szigeten fekszik) egymás mellett ragyognak a fantasztikus felhőkarcolók és százával keresztezik egymást a kis hajók ezen a hatalmas vizen. A várossal szemben, New-York és New- Yersey között van egy kis sziget. Éppen csak akkora, hogy egy épület fér el rajta. Olyan az egész ház, mint egy iskola, vagy minisztérium. Valamikor börtön volt. Most a bevándorlási bizottság székhelye és a eiuarantine telepe. (Immigration Statiou.) Mindenki, akinek csak a legcsekélyebb nehézsége van a bevándorlási bizottsággal, ide kerül. Az amerikai törvények, amennyire csak lehet, megnehezítik a bevándorlást és akit csak lehet, visszatartanak. A háború óta igen elszaporodott azoknak a száma, akiket nem engednek partra szálfán! hanem a legközelebbi hajóval visszaküldenek. A legújabb bevándorlási törvény szerint évenk.int csak bizonyos számú bevándorlót engednek partraszállni. Más megszorítás is van. így például, aki Európából szerződött el. vagy csak állást ígértek neki, nem jöhet be. Ez az amerikai munkások védelmére szolgál, az olcsó munkaerők ellen. A törvény t’ltia Jótékony pénz- zen. vagy ajándék pénzen beutazni. Mindenkinek saját költségén kell jönnie. Szombat délelőtt volt. mikor beérkeztünk. Mmtegy húszán voltak a halón, akiknek meg keFett ismerni Ellis Islandot. Köztük én is. A kvóta már hónapokkal előbb betelt. A szombatot és vasárnapot hajón töltöttük. Éjszaka, mikor a fedélzeten ültünk, amerre a szem ellátott sok-sok színes lámpás kápráztató fényreklám táncolt a folyó vize fölött. Percenkint hajók úsztak el mellettünk, zene szólt mindegyiken. Magánjachtok jöttek haza kirándulásokról. Visznek Ellis Istandra. Hétfőn korán reggel egy kis propeller jött értünk. A vámvizsgáló tisztek nagyon előzékenyek voltak. Semmit sem vámoltak el . . . Később megtudtam, hogy máért: Aki egyszer E. T.-ra kerül, annak nem igen van kilátása az Egyesük Államok területére lépni. Attól a perctől fogva, hogy átléptem a hatalmas épület küszöbét, megszűntem jogi alany lenni — tizenhét napra. Az amerkai törvények Ellis Island szigetét nem tekintik az Egyesült Államoknak. Ez semleges- terület. Aki itt van. annak semmi, de semmi joga rrnes. Csak egyet tehet: várhat. És minden reggel kihirdetik, hogy mindenki bármely percben mehet vissza, ha nem akar tovább itt élni. De nagyon ritkán akad olyan, aki hazamegy. . A szigetre nemcsak azok kerülnek, akiknek utíevéínehézségei vannak. A törvények megkövetelik, hogy lega'ább huszonöt dollárja legyen mindenkinek a partraszállásnál. Ha nem tudja igazolni, hogy New-Yorkban marad az útiköltséget is föl kell mutatni uta- zásáf’-’k végcéljáig. Különös intézkedések vannak a nők védelmére. Amerika tilda a prostitúciót és amennyire lehet megakadályozza. Fiatal fe- ánv csakis közeli, vérro^onok kíséretében szállhat partra. *4-. egyedül utazik vérrokonnak ke1] várnia. Vől°génv kícére+ében utazó leányok va^v akik?* vőlegény vár fslandra kerülnek és ott, a bizottság előtt megesküsznek. Mint menyasszony senki sem hagyhatja el E. I.-ot. Csak mint asszony. A hajóskapitányok minden utast figyelnek. Leányok, vagy asszonyok, akik gyanúsak, hogy az amerikai erkölcsi felfogásnak nem felelnek meg, Ellis Islandra kerülnek és a legtöbb esetben nem kerülik el a deportálást. így járt egy fiatal francia leány. Az apja egy nagy európai államban konzul, egyik nagybátyja ugyanott francia követ volt. A hajó kapitánya, valami megjegyzést tett rá a bevándorlási biztos előtt és igy — ámbár a francia konzulátus minden lehetőt elhövetett érdekében — deportálták Franciaországba. „Mi hiszünk Istenben/ Mindenkitől megköveteli az amerikai életfelfogás, hogy, ha ebbe az országba jön. ennek az országnak szokásait, életfelfogását, törvényeit erkölcseit vegye föl. Igen jellemző eset: Egy olasz tanár kérte az állampol- gárositást. Ilyenkor vizsgát kell tenni egy bizottság előtt. Utoljára azt kérdezte az elnök tőle, hisz-e Istenben. A tanár nemmel felelt. ő meggyőződéses altruista. Erre a bizottság kihirdette, hogy soha nem lehet Amerika állampolgára, mert az kimondottan vallásos ország és aki nem hisz istenben, nem felel meg az amerikai életfelfogásnak Bizonyítékul felmutatott egy pénzdarabot, atnelven áll: In God we trust. (Mi hiszünk Istenben.) A ridegség hazája. Ellis Island a ridegség hazája. Csupasz falak, kopár kövek, rideg oszlopok, rideg szivek. Aki ezt csak egy-két napig látta, az beletekintett az emberi nyomor legmélyébe. Szerény, gyámoltalan, megijedt emberei tántorognak be, elgyötört arccal, kisirt szemekkel . . . mindennapos kép és kérdeznek és felelnek és mindenkinek megvan a maga kis története és minden kis történet egy nagy tragédia. Egy giiaternalai diplomata utazik Európába. Igen előkelő francia név. az albumában elŐKeiő államférfiak fényképe személye^ ajánlásokkal. Külön szobát kap. Nem tudja miért van itt. Egy hét múlva eltűnik . . . Egy angol lady , . , már hetek óta itt van. A lord mmdetinap meglátogatja. Végre visz- szamegy. Egy hollandus egyetemi tanár . . . Hat hónapja van itt és hat hónap óta összerezzen, ha valakit hívnak, mert azt hiszi, öt enged:k ki. Nem tudja, miért van itt. Három német mérnök . . . már hónapok óta. Egy angol műszaki könyvet fordítanak németre... az egyiket kibocsátják, a másik kettő dolgozik tovább. ... és visszamennek... Egy óriási teremben háromszáz ember.... Össze-vissza kavarognak ... egész nap csak 1 járnak, szaladgálnak és folyton csak egy kérdés: Hallott valamit? És tizszer el-mesé- \ lik egymásnak az esetet és tízszer vigasztal- ! iák egymást. A világ minden nemzetisége együtt. A i legtöbb orosz zsidó és lengyel paraszt. Azonkívül négerek... Csöndes családok, csecsemőkkel... a férfi ül... gondolkodik, az asszonyok sírnak. A világ minden tájáról jöttek... utolsó pénzecskéjüket hajójegybe ölték, mikor megérkeznek, azt hallják, hogy vissza kell menni. És visszamennek. Visszamennék! Eltűnnek egy nap és soha senki meg nem tudja, mi lesz velük ... Egy reggel egy barnaarcu, fiatal ember kerül be... Indiai maharadzsa fia. Büszkén néz körül, senkire ügyet nem vet... aztafti eltűnik. Mikor visszajön, fehér tenniszruhá- ban van. fehér keztyüve! fehér trópusi kalappal. Ebben a*rettentő szobában egv óra alatt piszkos lesz minden... egész nap mulatnak rajta az emberek. Este az első hajóval utazik vissza Indiába. „Sajnálom, nem bocsáthatom be...*4 Az épület egyik szárnyában egymás mellett tiz szoba ál! Az egyikben a bizottság ül, a másikban a tanuk. Sorra bocsájtanak be tizenkét-tizenkét embert. Rideg, érzéketlen arett emberek ülnek az emelvényen, az asztalon feszület és törvénykönyv. Sorra szólítanak mindenkit. A világ minden nyelvéhez van tolmácsuk. Az elgyötört emberek már alig gondolkodnak, csak telelnek. Egy öreg orosz zsidó bőbeszédücn magyarázza, hogy a fiához jön. aki amerikai polgár. Egy asszony már nem tud felelni. Csak sir és a tolmácsnak könyörögni kell minden szó válaszért. Egy mérnök nyugodtan magyarázza, hogy eszeágában sincs kémkedni, csak tanulni jött... Fgy asszony- ijedten nézi kis lányát, akire azt mondják, hogy elmebajos, tehát nem mehet be. Az angol lady két gyönyörű kis gyermekkel van ott. Az egyik talán egy éves, a karján hordja, a másik négy. A négyéves kisleány csintalanul hancuroz a teremben, a korlát mögé megy, fölmászik az emelvényre és a bizottság papírjai között kotorász... És a keményarcu. félkezii elnök szemei nevetnek, ölébe veszi a kisleányt és miközben játszik vele, szüntelenül kérdéseket intéz az ■anyjához. És az anya arca földerül, a futó reménység lepi el... Oh. három hónap után... A kisleányt az asztalra ültetik, már hangosan nevei a gyerek ... akkor megfordul az elnök és miközben a gyermek kezét tartja, igen kemény hangon mondja: Sorry. M^dam. jou cannot in, you liave ío go back. Sajnálom, asszonyom, nem bocsájthatom be, vissza kell menni. Aztán mindenki elöretódu! néhány fájdalmas hang. valaki orvost emleget... és egy áiult asszonvt fektetnek a padra. Az elnök csönget. Ilyesmin nem ütközik itt meg senki. Mindennapos eset... Csak egy magvar fiúról tudok, akinek sikerült itt maradni Legalább harminc magyart láttam hajózni vissza. Magyar nóta a könnvek sz!getén. Este... Az egész embertövneg fáradtan húzódik egy sarokba. Az éjjelek borzasztók... Lassankint sötét lesz... Az egyik sarokban egy magvar fiú hegedül... Magvar népdalok ... Mindenki őt hallgatja... Egv öreg orosz őrnagy ü! mellette és mozdulat!"nul a I földet nézi. Nyomasztó a csönd. Mindenki a hegedűt 1 hallgatja. Azktn nagyon halkan megszólal mellettem ■ a hollandus professzor: — Ötven éves vagyok ... egész életemet j csak a tudománynak szenteltem ... egvecrU I voltam mindig... Egy év előtt szerelmes j lettem egy asszonyba... ő is szeret en- ! gént... az utolsó e«re sírva könvörvött. Imgy lue jöjjek ide... És kittem. Megám sem tudom. miért. Most már hónapok óta itt vagyok ... Sir... ... Ellis Island .. „ Molnár Tibor, A PasIcs-KorindHq formálisán ICBMMfi. Belgrád március 31. A kormány elhatározta, hogy még az ttj skupstina Összeülése előtt az általános politikai helyzet megbeszélése céljából meghívja a poétikai pártok vezéreit Belgrádba. A megbeszéléstől függ. hogy a kormány a skupstina öszeülése előtt beadia-e a formális lemondását. A revizionista biok magatartásának hatása alatt kormánykörökben az a fölfogás, hogy a 'kormány lemondása csak formális lesz. mivel kétségtelen, hogy a korona a Ra- s;cs-kab;neteí újra meg fogja erősíteni hivatalában. Valószínűnek tartják. Ww a parlamenti válságot ugv fogiák megoldani, hogy a demokraták ismét belépnek a kormányba. Az egész életre r a Omega 3
