Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-28 / 97. (250.) szám

Szombat, április 28. Iciiiii^ Karolának a pozsonyi Kofrlnsosircalí íöríéncíe — A Prágai Magyar Hírlap regénye. — (23) ő: Nézze, én parancsnoka vagyok annak a hajónak, amelyet bizonnyal látott. A király parancsára Doraingóra, egy szigetre kellett vitorláznom, de eltévesztettem az utat s né­hány hétig bolyonganom kellett. S ezért, noha ártatlan voltam, embereim föllázadtak elle­nem, összebeszéltek, hogy engem megölnek s mást választanak parancsnokul. Valószí­nűen a hajón levő vagyonom izgatta őket erre. Mivel a személyzet nagy része gazfic­kókból állott, nem is igen iparkodtak tervü­ket titokban tartani. Minden tekintélyemmel azon voltam, hogy e tervüket meghiusitsam, de mit tudtam tenni egyedül, tizenkét hűsé­ges emberemmel harminc gonosz ellen. Bé- kókba raktak s ítélkeztek fölöttünk. Néhá­nyon, akikből még nem halt ki minden em­beri érzés, kivittek azt, hogy ne öljenek meg, Iranem tegyenek ki egy szigetre, de ne adja­nak semmi élelmet, szerszámot, amivel ma­gamat föntarthatnám. A többi tizenkettőt sza­badon engedték, azzal a fenyegetéssel, hogy az első ellenkezésnél megölik őket. Három nap múlva fölfedeztük ezt a szigetet s most végrehajtották tervüket. Én: Az ön sorsa kemény, nagyon ke­mény, ha ugyan igaz, amiket mond. ö: Esküszöm az Istenre, hogy minden szavam tiszta igazság. Én: így tehát számíthat legmélyebb rész­vétemre és hathatós segítségemre. (Leáldoz - tam kötelékét.) ő (csodálkozva): Engedje meg, hogy valamit kérdezzek. Én: Mondjon el mindent, ami szivén fekszik. ő: Kicsoda ön? Én: E sziget uralkodója vagyok. ö: Ön? Én: Kételkedik ugy-e, mert ruházatom nem méltó rangomhoz; sohse törődjék vele, én gyűlölök minden fényűzést s itt nincs is arra szükségem. Ő: Alávettem magam fenséged paran­csainak. Én: Kíméljen meg a elmektől, legyen ba­rátom, testvérem. ő: Oh, mily jóság, ha itt minden ember így gondolkozik, akkor e föld itt valóságos paradicsom! Én: Ne folytassuk tovább, jöjjön velem. Szántszándékkal nem födtem föl előtte, hogy magam vagyok a szigeten. A tapaszta­lás megtanított rá, hogy ne higyjek a látszat­nak, előbb ki akartam próbálni, méltó-e bi­zalmamra? Megérkeztünk s én azt mond­tam, hogy ez az én nyári lakásom s hogy én fogadást tettem egy különös esetből kifolyó­lag, hogy évente egy hónapot teljes magány­ban töltök egy barátom társaságában. E hó­nap épp e mostani, de barátom üzleti ügyek­ben elutazott. Úgy látszik, hitelt adott sza­vaimnak s én hozzáláttam, hogy jó vacsorát készítsek. Elláttam uj ruhákkal is, mert az övé teljesen szét volt szaggatva; csúfságból adtak ilyen ruhát rá. Rendkívül meg volt hatva s könnyes szemmel borult lábamhoz köszönetét mondani; fölemeltem s megtiltot­tam, hogy ezentúl ilyen módon adjon kifeje­zést érzéseinek, ha csak azt nem akarja, hogy rendkívül megharagudjam rá. Minden beszédét és tettét megfigyeltem ezentúl; teljesen meg voltam vele elégedve s most már nem haboztam elmondani neki egész élettörténetemet. Figyelmesen végig­hallgatott s aztán szövetséget kötöttünk, hogy kölcsönösen segítjük egymást, ameny- nyire csak lehetséges. Oh, hogy mennyire jól és elégedettnek éreztük miagunkat, azt csak az tudja átérezni, akinek meg volt az a gyönyörűsége, hogy évekig tartó egyedüllét után egy résztvevő, ragaszkodó barátra talált. Most már együtt dolgoztunk és saját történetünk elbeszélésé­vel mulattattuk egymást. Számításom szerint már két hónap telt el ily módon, amikor egy napon Chamfort utánam rohant az erdőbe, ahol éppen naran­csot szedtem s alig birt szóhoz jutni. A hajó, amely őt kitette, a parthoz közeledett. Mond­tam, talán tévedett, de ő bebizonyította, hogy igaza van s így lakásunkhoz siettünk. Mikor hazaértünk, épp akkor kötött ki a hajó a parthoz egészen közel. Istenem! Mily nyug­talanok voltunk; biztosra vettük, hogy azért jönnek, hogy a kapitányt fölkeressék és meg­öljék. Megfogadtuk egymásnak, hogy a vég­sőkig védelmezzük magunkat. Én erre műi­den előkészületet megtettem, ő azalatt ellen­ségeink miden mozdulatát figyelte. Megtöl­töttem az ágyukat, lőport és golyókat hoztam dó. F-’uskáiniat, volt. vagy harminc darab, töltéssel láttam el. A kutyák, melyek száma hatra növekedett, szintén védeni fognak minket. Chamfort megfigyelte, hogy húszán szállnak a partra és sátort vernek. Ezután néhányan visszatérnek a hajóhoz s másokat is magukkal hoznak. A kapitány fölismerte ezekben azt a tizenkét embert, aki hü ma­radt hozzá. Szorosan egymáshoz voltak kö­tözve s ráadásul még fákhoz is kötözték őket. E megfigyelések semmi jóval nem biz­tattak minket. Mivel kiszámítottuk, hogy a dombot nem érik el holnap délnél hamarább, ha a kapitányt itt akarnák keresni, igy hoz­záláttunk, hogy megerősítsük. A domb két oldalról megmászhatatlan volt, ide köveket hurcoltunk; a megközelíthető résznél vastag oszlopokat vertünk le, deszkát tettünk közé­jük és egész nap és éjjel dolgoztunk. így reggelre egy jól megerősített mell­védünk volt. Most élelmiszereket gyűjtöt­tünk. A földalatti lakásnak a dombtól az er­dőig vezető titkos átjárójának csapóajtaját is eltorlaszoltuk. Az erdőben levő korhadt aj­tóra deszkát raktunk, erre meg földet hány­tunk, még pedig úgy, hogy itt. senki sem fö- dözhetett föl bejáratot. Mi pedig elhatároz­tuk, hogy végső szükségbe jutva, e titkos utón át menekülünk. így íölfegyverkezve vártunk arra, hogy jöjjenek. Egész napon át nem közeledett senki; beállt az éj s én nyugodni tértem, Chamfort virrasztott. Másnap reggel ő pi­hent s én őrködtem. Két nap múltán kora reggel egy órakor észrevette Chamfort, aki éppen megfigyelő volt, hogy ellenségeink megoszlanak, valószinüleg, hogy őt fölkeres­sék. Ketten közülük puskával, pisztollyal, karddal fölfegyverkezve, egyenesen a mi kis hegyünknek vették útjukat. Mikor a narancserdőbe értek, mindjárt hozzáláttak, hogy étvágyukat csillapítsák. Mindketten falánkul ettek az üdítő gyümölcs­ből, amely nekik most ritkaságszámba ment. E foglalatosság közben megfeledkeztek teen­dőjükről, mert bőséges falatozás után egy fa alá feküdtek aludni. E jó alkalmat, hogy őket hatalmunkba keríthessük, nem akartuk elszalasztani. Jól fölfegyverkezve, kötelekkel ellátva, hogy ha lehetséges, élve fogjuk el őket, halkan köze­ledtünk hozzájuk. Kutyáink közül csak ket­tőt vittünk magunkkal, melyek jól be voltak tanítva s nem okoztak zajt. Mindegyikünk ki­választotta a maga emberét, mindkettő mé­lyen aludt; lábaikat megkötöztük anélkül, hogy föiébredtek volna. Most kezüket fogtuk meg, hogy szintén összekötözzük, erre mind­ketten fölriadtak. Fegyvereiket, melyeket ha­nyagul maguk mellé raktak, már előbb félre­tettük. Feléjük irányzott puskákkal fenyeget­tük őket, hogy mindketten halál fiai, ha muk­kanni mernek. Kegyelemért könyörögtek s mielőtt még fölocsudtak volna ijedtségükből, megkötöztük kezüket. Hogy minden óvó- rendszabályt megtegyünk, egymáshoz kötöt­tük őket, de lábukról leoldoztuk a köteléket. Fenyegetések közt lakásunkba vittük őket. Itt megkérdeztük, hogy mi volt az oka, hogy ismét partra szálltak. Eleinte nem akar­tak rá felelni, de mikor Chamfort megható kifejezésekkel fölvilágosította, őket eljárásuk alávalóságáról, annyira meg voltak hatva, hogy ezerszeresen bánták tettüket és min­dent fölfedeztek nekünk. Mondták, hogy kapi­tányuk eltávolítása s partratétele után nem tudták, merre tartsanak. Hosszas ide-odaté­velygés után a Jóreménység előfokához akar­tak hajózni. De ezalatt az a tizenkét ember, aki hűséggel viseltetett a kapitány iránt, föl­izgatta a matrózok egy részét, hogy a sziget felé kormányozzanak, elhozni a kapitányt, ha ugyan még életben van. De elnyomták őket, ismét bilincsbe tették s elhatározták, hogy megölik őket. S mivel kedvezőtlen szelek miatt úgyis e tájon vitorláztak ide-oda, itt akarták az Ítéletet végrehajtani, de egyúttal a kapitányt is fölkeresni, hogy hasonló sorsra juttassák. Megkérdeztük, hányán őrzik a tizenkét foglyot. Azt felelték, hogy alig négyen, mert szorosan össze vannak kötözve s igy nincs mitől tartaniok. Miután igy mindenről értesül­tünk, amiről tudni óhajtottunk, bezártuk őket lakásomba, elreteszeltük az ajtót, azonkívül köveket is hengeritettünk rá. Azután én meg a kapitány leültünk a dombra, hogy tanács­kozzunk. Abban egyeztünk meg, hogy mivel életünket minden módon veszélyben láttuk, ha lehetséges, kiszabadítjuk a tizenkét foglyot. (Vége következik). Kiadja: Flachbartli Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Álitien-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Jí.. már fkoxxáitft tartozol, tartsd! totítetesvétbedneü uj ídrefteí M sxereniif Kezdete S órakor! 7héáf r@ Kez!^e ®óra!íor ILHAMBRA műsora 1923. április hó 15-től 30-ig: Kíainholz nővérek Norman Telma táncművésznök billiárd artista Hermáim Cetlin & Ernst Borgström svéd és dán harmonika-virtuózok. A- Hilladt és fia Reevers and Reevers huiu.akr.újdonságok Amer. Com. Songs-Dancer3. Ezenkívül több attrakció! 11 TADARIN JL Kedden, csütörtökön és szombaton különösen 105S meglepő érdekes műsor. ZSOLDOS iominfézei Budapest fii., Doháén. Bt Telelőn tol IM ö legjobban hészí* elő magámflzsgdkra i CSIZFÜRDŐ1 | C', flovensfio) o A kontinens legerősebb JÓD-BROMOS forrásai \ \ jp a szervezet, az idegek és a vér minden íj bajánál a legkiválóbb gyógyeredményeket c > 0 biztosítják. Olcsó árak. Családoknak © kellemes magánlakások konyhával. Ismertetést ([ C a fürdőigazgatóság szívesen küld. CSIZI JÓD- c h ® VÍZ és JÓD FÜRDŐSÓ otthoni használatra £ [ § fontos természetes gyógyszer. — Kitűnő 51 ® összeköttetés az ország minden részéről. O % Kassa felől autóösszeköttetés Rozsnyón át. £ j | Fővonal. Gyorsvonat megálló, o 1 Nyílra május 15 fői f © '1190 3 iTpSS HIRDETÉSEK Minden szó egyszeri közlése 88 fillér, vasár- és ünnep­napokon 78 miér. A legkisebb hirdetés óra 8 korona. A hirdetés alatt levő kis szám alapján megtudható a cim a kiadóhivatalban. — Levélheti tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges póstabélyeget. Vidékről beküldött apróhirdetést csak a hirdetés dijának előzetes megküldése esetén közlünk. Apróhirdetéseket póstautalvánnyal is lehet feladni, a szöveget a szelvényre lehet írni. — Apróhirdetést felvesz a kiadóhivatalt Prága I Liltov* ntie.e ÍR. szám Jeligés leveleket csak akkor továbbítunk, ha a portódij mellékelve van. HÖLGYEK! A legjobb pár- tiek (mérnökök, orvosok, ügyvédek, főtisztviselők és nagykereskedők stb.) egész tömege van elője­gyezve Klein Mór házas­ság-közvetítőnél, Aiud- Nagyenyed (Romániai Válaszköltsógekre 2 Kő melléklendő. ________1089 Pr ágai MAGYAR HÖL­GYEK figyelmébe! Első­rendű varrónő jutányo­sán végez ruhaátalakitá- sokat és teljesen ui meg­rendeléseket Cim: G. N.: Prága III, Mortecká. ul- 7. sz. II em,________1209 RDSZINS ZKOl hivatásos házasság - közvetítőkkel összeköttetést keres Klein’Mór /házasság-köz- veti tő Aiud-Nagyenyed (Románia) 1088 BÉLYEGGYŰJTŐK figyel­mébe! Ki hajlandó 5000 darab használt cseh-szl. , bélyeget, megvásárolni ! vagy elcserélni más al­kalmas és hasznos tárgy­f yal. Megkereséseket a iadóhivatalba „Merkan­til -103“ jeligére Kérek. NUSIKA. Levelet megkap-j tam. Válasz megy kívánt címre. Csókol M. 20861 tlsőrendO ipari és háztartási szenei vaggontételekben saját bá- 10(S7 nyálból szállít osztályozva fOSEF BOSSNER kőszénbányatulajdonos Prága II.. Podskalkai 28. szám (a)) lOOCOGOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSOCXXXXXXXXXXXXX) Horn l8|os utóda. BaflsháglgsfrlCft j Szlovenszkó legrégibb és legmodernebbül berendezett kőfaragó gyártelepe X Kőfürészelés, csiszolás és fényezés, homoksugárvésés vülanyerövel X Szállít és készít: Művészies kivitelű siremlé- Q keket, útszéli kereszteket, kőszobrokat, minden ö jffij kőnemben. — Bútormárványlapokat, kapcsoló « j ÚriI FTSN táblákat — Iparművészeti munkákat, írószer- 2 készleteket, órákat, hamutartókat, márványból ő ; u iJUbaiuii vitel! 1 > Q ) G J Elköltözködés miatt sürgősen § ] eladó egy teljesen jó karban lévő § | ZENTA I ) ... Q > kis typusu írógép. — Cím meg- o \ tudható lapunk kiadóhivatalában 2 ) 1217/a § DOOOGOOOOOOGOOOOOOOOGOOOOOOOOOOO I Alapítva: Í82T-Ben ij 1 v#/ É 0 fi 0 0 Jgr f a 0 JSSt ® ® (ír > 0 0 s 0 éF 0 0 Jr 0 0 0 1 POZSONY, Vásártér 13 1 R 1226 N 1 HESS H S ® SS S 0® H® 0 Sl SAZASSAGOKAT legelő­nyösebben közvetít Klein Mór házasságközvetitő Aiud-Nagyenyed (Romá- • nia). Vaíaszköltségre 8 Ké. melléklendő. 1087 HEGYEN PRÓBARENDE­LÉST és minden ismerő­sének ajánlani fogja, hogy fényképnagyitáso- kat felesleges házalóknál rendelni, mert bármilyen kép után elsőrendű kivi­telben készítés küld elő­leg és utánvét nélkül, a pénz utólagos beküldésé­vel bárkinek, Maksay fényképnagyitó műinté­zete, Kremnica Arjegv- zék di italánál. 1179 jnálló kereskedő, kerpsztónv 27 “vés, barna, NŐSÜLNE. . 200—300ezer Kő. hozo­mánnyal rendelkező höl­gyek küldjék be levelü­ket „Sürgős 1204“ ie igére a ki rdóba__________12f 4 :R ODASZOLGA.I vagy más hasonló, esetleg házmes­teri alkalmazást keres egy minden tekintetben megbízható iparos. Be­szél tökéletesen csehül, magyarul, németül és románu . Cim: Jilek Szil­veszter. Prága I. Dlouha trida 38 1217

Next

/
Oldalképek
Tartalom