Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-28 / 97. (250.) szám

• i mii im,»11jmamBiSBamammmmmnmtmaMmmSSSSmmmmmmummu*jjK*yjsem Szombat, április 28. A sziovenszkói református egyház egyetemei konventjének ülése­állapítja, hogy a törvényhozó zsinat junius 17-én Léván (tehát nem Losoncon) fog összeülni. Az 1919—20. évi visszatartott államsegélyek ügyében a konvent felhatalmazást ad valamennyi gyülekezetnek és lelkésznek arra, hogy a visszatartott járandóságokat per utján érvé­nyesítsék. Erre a lépésre azért határozta el magái a konvent, mivel a lelkészeket és a gyülekezeteket törvényszerűit megillető államsegélyek ügyében a kormány még mindig a merev visszautasítás ál­láspontjára helyezkedett. Az iskolaügyi sérelmeket Péter Mihály egy­házkerületi tanácsbiró és konventi előadó terjesz­tette elő, aki a minisztériumhoz intézett nagysza­bású memorandumában részle csen ismertette az egyházi iskolákat és tanítókat ért sérelmeket és hivatali túlkapásokat Református Irodalmi Társaság. A délutáni folytatólagos ülésen a lelkészek és tanítók állampolgársága ügyében tett előterjesz­tés után Sörös Béla konventi előadó a Református Irodalmi Társaság ügyét referálta. Eszerint az ui egyházi törvénykönyv nyolcadik cikkében lefekte­tett rendelkezések értelmében maga a végrehaj­tandó törvény fog gondoskodni ennek az intéz­ménynek megszervezéséről. A konvent elhatározta, hogy felirattal fordtü az iskolaügyi referátushoz, hogy a magyar tannyelvű iskolák részére magyar nyelvű hivatalos kiadványokat adjanak ki. A konventi határozat hivatkozik arra, hogy a magyar tanügyi kormány az iskolák részére tel­jesen díjmentesen hétnyelvű hivatalos lapot adott ki (inig ma az egynyelvű hivatalos lapért is elő­fizetést szednek). A losonci református gimnázium. Ezt az intézetet az állam még 1919-ben karha­talommal lefoglalta s azóta is szakadatlanul birto­kolja. A konvent a losonci református egyháznak a gimnázium visszaszerzése ügyében teendő ösz- szes intézkedéseit helyesli s azok redményéről a legközelebbi konventi ülés elé jelentést kér. Patay Károly barsi espres indítványt terjesz­tett elő az egyházi belélet nélkülözhetetlen közin­tézményének (teológiai akadémiának, tanítóképző­nek, főgimnáziumnak stb.) felállítása iránt. A kon­vent ezeknek létesítését szükségesnek tekinti s a keresztülvitel módozatainak megállapítását az egyetemes zsinattól kéri. Közös protestáns teológia. Tárgyalta az egyetemes konvent Jánoska György dr. evangélikus püspöknek a közös pro­testáns teológiai fakultására vonatkozó átiratát. Eszerint az evangélikus egyház nem zárkózik el a közös protestáns fakultás eszméje elöl. A kon­vent erre érdemleges választ jelenleg még nem tud adni, mivel a legutóbbi miniszteri tanácsko­zások folyamán a miniszter kijelentette, hogy e tárgyban a kon­vent elé részletes tervezetet fog erjeszteni. Amíg ez a beígért tervezet nm érkezik !e. a kouvent- nek nincs módjában dönteni. Elhatározta' a konvent, hogy előterjesztést tesz a nemzetvédelmi miniszternek e református tábori lelkészi állás megszervezése ügyében. Az ungi egyházak. Előterjesztették a konvent efé az utigi egyház­megye ruszinszkói területre eső tizenhárom egy­háza kiválásának és uj egyházmegyeként a tú­sz inszkói egyházkerülethez való csatlakozásának ügyét. Az előadói jelentés utalt arra; hogy uj egy­házmegye alakítása törvény szerint csakis az il­letékes egyházkerület hozzájárulásával történhe- í tik meg, ami ez esetben nem történt meg. A koti- | vént ezen ügyet mint illetékes fórumhoz, az egye- : tömés zsinat dé utalta. Y. M. C. A. Sörös Béla', mint a belanissziói bizottság elő­adója az Imka-mozgalomról emlékezett meg ez­után. Szükségesnek tartja,, hogy az egyház bel- missziói tevékenysége határozott irányba terem­tessék s e cél érdekében az egyháznak egy olyan nemzetközi szervezettel kell kapcsolatot keresnie, amelynek megvannak már az erre vo­natkozó határozott, kipróbált cé'kitűzései. Ismer­teti az ímka szlovenszkói mozgalmát, annak ed­digi eredményeit és indítványozza, hogy a kon­vent lépjen érintkezésbe az Imka világszövetsé­gével és annak cseh-szlovákial képviseletével. Az egyetemes konvent ezt az indítványt egyhangúan elfogadta. A konrventi tanácskozások befejezését az esw órákban csütörtök délelőttre halasztották. Pl€i| mindig tárával a nemet hermáim a Jawaslaítételrii hv ipari munkások béremelést követelnek, — Nagyarányú orosz-német egyezmény készül. — A jóvátétel és a megszállás statisztikája. Losonc, április 27. Első nap. (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói reformá­tus egyház egyetemes konventje szerdán délelőtt kilenc órakor kejdte meg tanácskozásait. A kon­vent ünnepélyes megnyitására valamennyi kon­vent! tag megérkezett. (A résztvevők teljes név­sora a következő: A dunántúli egyházkerületből- Balogh Elemér püspök, Sziilassy Béla dr. főgond­nok, Patay Károly, Mohácsy János dr. és Sörös Béla. A tiszántúli egyházkerületből: P. Czinke Ist­ván püspök, Lukács Géza főgondnok, Szalay László, Idrányi Barna, Péter Mihály, Réz Lászfló, Kovács László dr. és Tornallyay Zoltán konventi tagok.) A P. Czinke István püspök és Lukács Géza főgondnok kettős elnöklésével vezetett konventi ülést P. Czinke István gyönyörű bevezető imával nyitotta meg, amely után Lukács Géza rövid meg­nyitó beszéde következett. A püspöki jelentés. Majd P. Czinke István püspök felolvasta a re­formátus egyház múlt esztendei életéről szóló évi jelentését. A jelentés megemlékezik az egyházat a legutóbb időben ért támadásokról, amelyek első­sorban az egyház életének legjelentősebb erőssé­gei, az egyház iskolái öllen irányulnak. E támadások sikeres kivédése érdekében szükségesnek látja a tudós főpap a református egybáztársadalmi vezérkar megszervezését. Egyes ember — úgy mond — akármilyen ki­váló tehetségű és lánglelkü is legyen, ezt a vezér­kart nem pótolhatja. Ennek a vezérkarnak két testületből kell előállnia. Egy rész fel kell állítani a teológiai akadé­miát, — amely szellemi irányítást nyújtana, — másrészt életre kell bivtri a Református Irodalmi Társaságot, amely vérkeringést vinne bele az egyházat alkotó társadalomba. Ennek a társadalmi és szellemi szervezkedés- szükségszerüségének érzete valamelyes megmoz­dulásokban már is jelentkezik. Ilyen megmozdulás például az „uj reformáció szövetsége11 is (Benkő és Dancsházy ruszinszkói kezdeményezése), amely olyanféle jelenség, mint a marxizmus a szociális fejlődés terén. Ezzel az uj retörmációs mozgalommal szem­ben a püspök leszögezi, hogy az evangelizáció munkájának egyházi alapon kell állnia, a hivata­los egyháztól elválaszthatatlannak kell lennie, „Minden igazó reformáció — úgy mond — ébre­dés, de nem minden ébredés reformáció! Az uj reformáció szövetségét csakis akkor fogjuk mi is örömmel üdvözölni, ha az az egyház szolgálatá­ba áll.“ Másik ilyen egyháztársadaimi megmozdulás­nak az önmegadóztatás általános bevezetését kell tekintenünk. Ennek a megvalósításától, tehát az egyház önfewtartásához szükséges anyagi eszkö­zök biztosításától függ az egyház jövője. Beszámolt a püspök a prágai és a pozsonyi, minisztériumokkal folytatott tárgyalásokról. Min­denütt a megszokott Ígéretekkel fogadták a kikül­dötteket, de érdemleges válaszadások még mindig késnek. Március 10-én kezdődtek meg a tárgyalá­sok a pozsonyi teljhatalmú minisztérumma! is Kállay miniszter vezetése alatt azonban e tárgya­lások lényege az, hogy a minisztérium az összes elintézetlen kérdések rendezését a zsinat magatartásától teszi füg­gővé. A zsinat költségeit a kormány azonban nem hajlandó fedezni s ennek az összegnek (körülbelül százezer koro­nának) előteremtéséről a konventnek keil gondos­kodnia. Legújabban talán biztató jelnek tekinthető az, hogy a kormánytól felhívás érkezett a jövő évi költségvetés egybeállítására. Megemlékezett a jelentés a külföldi protes­táns testvérek látogatásairól is. Úgy az amerikai- mtnt a hollandi kiküldöttek a legnagyobb jóaka­rattal viseltetnek a szlovenszkói egyház ügyei és bajai iránt. A presbiteri világszövetség Toronton tartott kongresszusián úgyszólván egy egész nap a magyar református egyházak ügyeivel foglal­koztak. A püspök javaslatára kimondja a konvent. hogy a szlovenszkói református egyetemes egyház ta­gul belép a presbiteri világszövetségbe. A kulturális kérdések kapcsán jelenti, hogy a rimaszombati egyesített protestáns gimnázium is áldozata lett a kormány államosító politikájá­nak. Az intézet egyelőre állami kezelésbe ment ! át, de az egyház jogait nem adta fel végleg. ; Sajnálattal emlékezik arról, hogy Réz László j rozsnyói lelkész megvált az egyház hivatalos lap- j iának, a „Református Egyház és Iskola11 szerkesz- i lésétől. A püspök javaslatára a konvent a szer­kesztői tisztségre felkéri Kövy Árpád losonci lel­készt, továbbá munkatársaknak Péter Mihály egy- házkerületi tanácsbirőt és Peleskey Sándor lel­készt. Junius 17-én Léván összeül a zsinat. A tanulságos elnöki jelentés tudomásulvétele után a konvent az előző napi értekezlet tárgya­lásai alapján letárgyala az uj egyházi törvény- könyv tervezetét. Ez a tervezet ényegében a régi egyházi törvénykönyvön épül fel a megváltozott viszonyokhoz szabott szüségszerü módosításokkal. A tervezet egyik leglénygesebb pontja az uj nyol­cadik cikk, amely az egyházi élet fclcvenitését, az egyháztársadaimi tevékenység szervezet kiépité- -,ét s a tudományos és népies egyházirodalom fej­lesztését célzó intézkedéseket állapítja meg. A koravént több hozzászólás után végleg meg­Berlin, április 27. (Berlint szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A birodalmi kormány még mindig azzal a kérdéssel foglalkozik, váj­jon javaslatában számszerűleg kifejezze-e a jóvátételt teljesitmény összegét. A szociál- demokraák parlamenti könyomatosa úgy tud­ja, hogy az összeg számszerű föltüntetéréről lesz szó és pedig az utolsó német javaslatban foglalt összegnek megfelelően. — A ipari szövetség tegnap tárgyalta Curzon beszédét is és tanácskozott azokról a tárgyalásokról is, amelyeket Oroszországgal kezdettek egy nagy arányú német-orosz gazdasági egyez­mény ügyében. A Berliner Tageblatt párisi jelentése sze­rint ia Paris Midi közzéteszi a jóvátételi bi­zottság statisztikáját, amely kimutatja, hogy Franciaország követelésének harminc száza­lékát sem kapta meg, mert nem tett megfelelő rendeléseket. A többi szövetségesek megkap­ták rendeléseik alapján követelésüket. — A porosz, miniszterelnök a költségvetési bizott­ságban bejelentette, hogy a franciák április 15-ig 500, iletve a családtagokkal együtt 20,000 egyént utasítottak ki és 687 tisztviselőt i Szófia, április 26. (Saját tudósítónktól.) Bulgáriában befe­jeződtek a választások és Sztambulinszky tökéletes győzelmével végződtek. Sztambii- íinszky pártja 213 mandátumot kapott, az ellenzék csupán 14-et, azonkívül megválasz­tottak egy szociáldemokratát és 16 kommu­nistát. Magát a miniszterelnököt 13 választó- kerület választotta meg. Mindenesetre jelen­tős a választások eredményében az, hogy a bolgár kommunista párt, amely az előbbi parlamentben meglehetősen erős volt, man­dátumainak háromnegyed részét elvesztette, viszont a kormánynak olyan többsége van, amilyennel nm egyetlen kormány sem rendelkezik egész Európában. A választásokon öt külön lista küzdött s két nagy pánt: a parasztpárt és a konnuiu­és 85 magánembert tartózattak le. A francia —belga hadbíróságok 280,000 embert Ítéltek el, összesen 87 évi fogházra. A kiszabott pénz büntetések összege 1200 millió márka. Az 1923. évi költségvetés több mint tiz billió deficittel zárul. London, április 27. (Havas.) A kincstári kancellár kijelentette, hogy Németország 1922 végéig körülbelül 1150 millió aranymárkát fizetett. Düsseldorf, április 27. (Havas.) A francia katonai hatóságok megengedték a Queker kiküldötteknek Testű pápai delegátusnak, to­vábbá a német Vöröskereszt és a svéd vörös- kereszt képviselőinek, hogy a német foglyo­kat meglátogathassák. Berlin, április 27. (Woiff.) Mainzban a megszálló hatóságok ma estétől kezdve meg­tiltották a magánautók vagy társaskocsik és teherautók forgalmát. Kobleuz, április 27. (Havas.) A szövet­ségközi főbiztosság rendeletét bocsátott ki, amely szerint azok, akik a koksz és szén­szállításokat akadályozzák, öt évi fogházzal bűntetteinek. nisták versengtek ,a hatalomért. A régi1 pol­gári pártok: az antantba rá t pártok és a köz­ponti hatalmak mellett lévő négy párt ma­radványából alakult nemzeti liberális párt csak az elv kedvéért avatkoztak bele a rá­juk nézve kilátástalan küzdelembe. Érdekes tünete a bolgár politikai élet­nek, hogy a bolgár monarchia olyan állam, melyben a választásokból egy szélső, az osztályharc alapján álló köztársasági párt került ki győztesen a még szélsőbb kommu­nista párttal és a. szélsőjobbot alkotó szo­ciáldemokrata párttal szemben. Érdekes, hogy ennek az országnak az élén király áll, akinek nevében folynak az államügyek, de aki valóságos foglya kormányának. A bol­gár diktátor: Sztambulinszky a helyzetet nem Szépíti és nőni tagadja. A választási kampányban mondott beszédében rámirta­SziavHilftwIinszBciy l€§®Í4er«ntfiw íervex; A bolgár parasztpáll óriási győzelme. — Az árnyékkirály. — Átmeneti kommunizmus. — Balkáni délszláv paraszt köztársaság. A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása. tott arra, hogy a múltban a királyi hatalom az ország kárára irányuló érdekeket pár­tolta, most azonban a nép uralkodik és sa­ját érdekeinek védelméért a népuralom ko­difikálására módosítani kell az alkotmányi. Ebben a beszédében igy vázolta a miniszter­elnök a belső politikai helyzetet: — A parasztkormány még busz évig marad az ország élén. Addig fogjuk vezetni az országot, míg a kommunisták, a szerve­zett munkások le nem rázzák magukról az ügyvédeket s más nem komoly politikuso­kat s aztán nekik adjuk át a hatalmat. Az expozé után felolvasta a parasztpárt programját és egy törvénytervezetet a kom­munisták birtokának elkobzásáról. Eszerint a javaslat szerint mindazokban a falvakban, ahol ttz kommunistánál több lakik, ezek va­gyonát elkobozzák, illetőleg szövetkezeti birtokká teszik, ami különben a kommunista pártnak sarkalatos programpontja. A föld­birtok szocializálása ezzel a lépéssel meg­kezdődik s ez kísérlet lesz ahhoz, hogy a szocializálás elve mennyiben válik be, hogy aztán általánossá tétessék. A bolgár parasztpárt programját ez az expozé és ez a törvényjavaslat éppen kellő­leg bemutatja. Röviden átmeneti kommunista pártnak minősíthetjük e program alapján­Sztambulinszky miniszterelnököt külön­ben ma fölkereste a Pobeda cimü lap munka­társa, ki előtt a miniszterelnök hosszabb nyilatkozatot tett a választások alkalmával aratott győzelméről és a kormány politiká­járól. A miniszterelnök kijelentette, hogy a népnek a választások alkalmával megnyil­vánult bizalma arra indítja a kormányt, hogy minden erejével a reformok megvalósítására törekedjék. A kommunista többségű közsé­gekben keresztülviendő szocializálásra vo­natkozó törvényjavaslatot a május 21-én összeülő szobranie elé fogják terjeszteni. A törvényt a legnagyobb szigorral fogják vég­rehajtani. A szobranje legfőbb feladatai közé a költségvetés és a kommunisták elleni tör­vény megszavazása, a kormány és a.szö­vetséges kormányok közötti egyezmények, végül a Franciaországgal és Belgiummal szemben fennálló adósságokban létrejött egyezmény végrehajtása tartozik. A beszél­getés végén a miniszterelnök kijelentette, hogy 1924-ben valószínűleg uj alkotmányt kap Bulgária, mely alkotmány meg fog felel­ni az ország u* viszonyainak. Megjegyezte, hogy á király már beleegyezését adta az ál­dani alaptörvényeinek megváltoztatásához. Az állami hatalom minden eszközének birtokában és a falusi lakosság széles réte­geire támaszkodva, abszolút többségben került be a párt az uj parlamentbe. És Sztambulinszki nyugton dolgozhatik tovább magasröptű külpolitikai tervének megvalósí­tása érdekében. Szófiában mindenki nyíltan beszél ezekről a tervekről, ha hivatalosan, sajtó utján nem is ismertették, mint a kom­munisták a maguk külpolitikai programját minden lehető alkalommal. A kommunisták föderatív balkáni ta­nácsköztársaságot akarnak fölállítani, mely éppen olyan nagy zárt államegészet alkosson kisebb szövetséges szovjetekből, mint az orosz birodalom. Sztambulinszkyék a közhit szerint megegyeztek a horvátok- kaf, bosnyákokkal, szlovénekkel egy nagy szövetséges balkáni délszláv parasztköz­társaság fölállítására. Az egész mai Szerbia, Bulgária és a gö­rögöktől visszafoglalandó délszláv területek beleesnének ebbe a szövetségbe. Úgy lát­szik, a két program közt egyetlen szó kü­lönbség van: egyik parasztköztársaság, a másik tanácsköztársaság. ■■■■■■■■anHHHHSHaasiEfiDBnfflSEisEia A franciák manővernek tekintik Cnno javaslatait. Paris, április 27. Á Matin mai vezércik­kében kijelenti, hogy mindaddig nem lehet tárgyalásokról szó, mig Németország legyő- zöttnek nem nyilvánítja magát. Atnig Cuno nem helyezkedik erre az alapra, a francia kormány minden javaslatot csak manőver­nek tekint, amelynek semmi jelentős értéke nincs. A torok kormány és a külföldi pénzintézetek. Konstantinápoly, április 27. A tői ók pénzügy- miniszter a Törökországban működő valamennyi külföldi pénzintézethez, amelynek vitás ügyeik voltak a török kormánnyal, felhívást intézett, hogy küldjék ki mielőbb megbízottaikat a pénz- ügyminiszterilimmal való tárgyalás céljából. \ francia és az olasz főbiztosok értesítették Aduin bejt, hogy a francia és olasz társaságok képvise­lői legközelebb KonstutinÁpolyha érkeznek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom