Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-27 / 96. (249.) szám

8 Péntek, április 27. leilleg Károdnak. a pozsonyi Robinsonnak története. — A Prágai Magyar Hirlap regénye. — (22) Szerencsésen beléptem a szikla terembe, amelyben, mint már múltkor észrevettem, különféle ládák, házieszközök voltak. Tartal­mukat szivesen megvizsgáltam volna, de visszatartott a félelem, hogy mégis lakhatik ,itt valaki, aki házieszközeit ellenem használ­hatná. Pillantásom véletlenül az asztalra esett; egy iv papirost láttam rajta, amelynek négy Sarka az asztalhoz volt szögezve. Cso­dálkozva olvastam a kővetkező, angol nyel­ven irt szavakat: „A kanadai alkirály gyarmatot létesített e termékeny, gyönyörű szigeten s engem, Moltay Jakabot tett főnökké az 1730-ik év­ben. Békében töltöttem itt egy évet, amikor tengeri rablók kötöttek itt ki, éjjel reánk tá­madtak, a kunyhókat íölgyujtották s majd­nem az összes lakókat leölték. Én, néhány családdal, e földalatti barlangba siettem, me­lyet legértékesebb ingóságaink megőrzésére használtunk. Meddig kell itt élnünk, azt nem tudhatjuk. — Isten újabb megpróbáltatást mér reánk, mert éppen midőn e sorokat irom azoknak, akik minket keresni fognak — rémes lárma keletkezik, nem tudom, mit je­lent, Istenem, légy velünk!" E szavakat olvastam s hangosan panasz­kodtam, hogy miért is nincs életben az, aki e sorokat irta! Nem él többé? Kérdeztem magamtól, van-e rá bizonyságom, nem me­nekülhetett-e el a szigetről, nem horgonyoz­hatott-e éppen ez időben egy hajó itt, amely őket elvitte? Röviden szólva, e magánbeszéd után újra a kereséshez láttam. E helyiségből, amelyben most tartózkodtam, egy keskeny folyosó vezetett tova, melyen még nem fe­deztem föl semmit; de az egymásra halmo­zott deszka, amellyel egykor a bejárad el volt torlaszolva s amely nagyobbára szét volt hasogatva — semmi jót sem sejtetett velem. Ennek ellenére, félre raktam őket, de mily borzalom fogott el, amikor tiz félig elporladt csontvázat, kardokat és puskákat láttam ccfct összevissza feküdni egymáson. Most már meg volt oldva a kérdés, hogy miért nem ta­lálok senkit. A rablók egészen idáig hatoltak s az itt összegyűlt szerencsétleneket meg­ölték. Mélyen érző, emberszerető olvasóim közül ki ne szomorkodnék velem együtt, hogy e békés embereknek ily borzasztó mó­don kellett életüket befejezniük. Elfordítot­tam tekintetemet e szivetrázó látványtól s akaratlanul ismét a sziklaterembe léptem. Megvizsgáltam most a ládákat, de tartalmuk, némi pénzen kívül, nem volt reám nézve sem hasznos, sem vonzó. Felsőruha, fehérnemű, szerszámok bőségesen voltak, de e holmik­ból nekem is volt elegendő készletem s igy mindent hiánytalanul ott hagytam. E vizsgá­lattal eltelt égi'- nap s én nagyon rosszked­vűen tértem otthonomba vissza. Most megint a legszomorubb képeket rajzoltam magam elé. Megsirattam Londonban hagyott kedve­seimet, elképzeltem, milyen sors vár reám minden bőségem dacára, ha betegség, vagy öregség miatt nem tudom munkáimat el­végezni. Képzelődésem oly erősen hatott tes­temre, hogy tényleg betegnek hittem maga­mat. Étvágyamat elvesztettem, arcom meg­sápadt. Ha az esős időszak még tizennégy napig tart, úgy nem értem volna meg végét. De elmúltával, amikor ismét a szabad leve­gőt szívhattam, jobban éreztem magam. A kókuszdió és narancs élvezete újólag fölüdi- tett s úgy dolgoztam, mint azelőtt. De szor­galmasabban tekintgettem a tenger felé, mint valaha, hogy nem fedezek-e föl hajót, ame­lyet az ég megmentésemre küldött. így telt el három év anélkül, hogy vala­mi följegyzésre méltó dolog történt volna velem. Örökös egyformasággal nem akarom untatni olvasóimat. Ezért életem egyik leg­fontosabb időszakát irom le. Egyszer, midőn szokásom szerint a tenger felé néztem, hajót pillantottam meg. Örömöm határtalan volt; de ágyúim használatától visszatartott az em­lékezés, hogy vájjon nem tengeri rablók-e s talán éppen úgy járok, mint a sziget egykori lakói. Ezért arra szorítkoztam, hogy messze- látóval szünet nélkül figyeljem a hajó moz­dulatait s ez csakugyan a szigetnek tartott Már alkonyodott, amikor horgonyt vetett s egy csónakot eresztett le. Amint észrevet­tem, négy fegyveres ember szállott belé, egy pedig fegyvertelenül s kikötöttek. Kiszállva, a fegyvertelent egyik fához vezették s erő­sen odakötözték; ezután sietve eltávoztak, ismét a hajóhoz eveztek, amely horgonyát rögtön fölszedte s kifutott a tengerre. Ruhá­inkról ítélve, európaiak lehettek. Amikor el­vitorlázni láttam őket, a legnagyobb ijedtség szállt meg, el akartam sütni az ágyukat, de munícióm, szerencsétlenségemre, a raktáram­ban volt Oly sietve, amint csak lehetett ki­hoztam, de visszatérésemkor már eltűnt a hajó. Haragudtam magamra nagyon, hogy gondatlanságom miatt elmulasztottam meg­szabadulásom lehetőségét Most eszembe jutott a fához kötözött ember is. Mivel egy tisztáson volt, ahol alig tiz fa állott, odaláihattam. Anélkül, hogy tud­tam volna társai eljárásának okát, fölfegy­verkezve odamentem arra a helyre, ahol ál­lott. Halkan hozzáléptem s igy szólítottam meg franciául: — Ki vagy te, barátom? ő félelem nélkül felelt ugyanazon a nyel­ven, bár külsőm ijesztő lehetett: — Egy szerencsétlen francia, amint látod. Én: Lehet hogy szerencsétlen vagy, de talán megérdemelted sorsodat. ö: Oly ártatlan vagyok, akárcsak ön. Én: Ezt könnyű mondani, de kérdés, hogy igaz-e? Ö: Meg akar engem hallgatni? Én: Nagyon szivesen. (Folyt köv.) Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Dőlik, Faeladási hirdetmény. A néhai Révay Ferenc hagyatékához tartozó turóemegyei birtokoknak alább meg­nevezett pagonyaiban a rendes évi vágás területén kijelölendő famennyiség tővön az erdőben zárt versenytárgyalás utján áruba bocsáttatik és pedig: 1. A mosód Petrova nevű dűlőben 4400 drb 2. A blatnicai Gagyer­Skap nevű dűlőben 8000 drb 3. A bellai Lucsecsno nevű dűlőben 5700 drb 4. A priekopai Djelec nevű dűlőben 3000 drb 5. A kántori Homie-Snohi n. dűlőben 5000 drb Az áruba bocsátott fának sem köbtar­talmáért, sem pedig annak minőségéért az eladó semmiféle szavatosságot nem vállal és a vevőnek csak a darabszámot biztosítja. A versenytárgyalás alapjául csak azon írásbeli zárt ajánlatok fogadtatnak el, me­lyek az uradalmi erdőfofvafaihoz Mosócon 1923 május hó 8-án déli 12 óráig benyujtat- nak és amelyekben számjegyekkel és egy­szersmind betűkkel is kiiratik azon átalány­ár, melyet az aján’attevő az illető csoport­hoz tartozó fadarabszámért megajánl. Ké­sőbb beérkező ajánlatok felbontatlanul visz- sza utasitta tnak. Ajánlattevők a versenytárgyalás napjá­tól számított 8 napon belül lesznek értesítve az ajánlataik elfogadása vagy elutasításáról. Az ajánlatban határozottan kifejezés adandó annak, hogy az ajánlattevő úgy az árverési, mint a szerződési feltételeket is­meri s magát azoknak feltétlenül aláveti. Minden egyes csoportra az ajánlat kü­lön-külön teendő meg. Minden egyes csoportra szóló ajánlat­hoz bánatpénz címén és pedig az 1., 3., 4., 5. csoportra per 30.000 kor. és a 2 csoportra 50.000 korona készpénzben csatolandó, avagy az ajánlat benyújtásával egyidejűleg az uradalom pénztárába letétbe helyezendő. Az ajánlatot tartalmazó borítéknak külzetén azon csoport, amelyre az ajánlat vonatkozik, úgy jelölendő meg, mint az a jelen hirdet­ményben jelezve van. Az uradalom fen tartja magának azon jo­got, hogy a benyújtott ajánlatok közül el­fogadásra szabadon választhassa azt, ame­lyet, tekintet nélkül az ajánlat nagyságára, az uradalomra nézve legmegfelelőbbnek ta­lál és hogy esetleg az összes ajánlatokat vissza is utasíthatja. Ha azon ajánlattevő, akinek ajánlata el­fogadtatott, ajánlatát megbánná és attól visszalépne, szerződésszegőnek fog tekin­tetni s mint ilyen bánatpénzét elveszti- Ezen esetben az uradalom jogosítva lesz a vissza­maradt bánatpénzt magának, mint sajátját megtartani s az ajánlat tárgyát képező fát a szerződésszegő ajánlattevőnek terhére, költségére és veszélyére megtartandó ver­senytárgyalás utján bárkinek eladni. A részletes feltételek, valamint a szer­ződési feltételek Mosócon az uradalmi erdő- hivatalban megtekinthetők, ahol az érdeklő­dők bővebb felvilágosítást is nyerhetnek. Kelt Mosócon, 1923 április 23. Uradalmi erdftfalvalal. o Biztos eredményt csak akkor ér el, ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel APB8 BlBBtTfSEK Minden szó egyszeri közlése 60 QHér, vasár- es ünnep­napokon 78 fillér. A legkisebb hird-tés ára 6 korona. A hirdetés aiatt levő kis szám alapján megtudható a cim a kiadóhivatalban. — Levélbe!! tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges póst.abélyeget, Vidékről beküldött apróhirdetést csak a hirdetés dijának előzetes megküldése eseten közlünk. Apróhirdetéseket póstautalvánnyal is lehet feladni, a szöveget a szelvényre lehet irnL — Apróhirdetést felvesz a kiadóhivatal - Prács I Liliévé nliee IS szár’ Jeligés leveleket csak akkor továbbítunk, ha a portódij mellékelve van. önálló kereskedő, keresztén v 27 eves, barna, NŐSÜLNE 200—:S00ezer Kö hozo mátinyal rend lkező höl­gyek küldjék be levelü­ket „Sürgős 1204“ je igére a ki 'dóba 12> 4 Prágai MAGYAR HÖL­GYEK figyelmébe! Első­rendű varrónő jutánvo san végez ruhaátalakitá- sokat és teljesen ui meg­rendeléseket Cim: G. N. Prága III, Morti-cká uí 7. sz. II em. 1209 IRODASZOLGAI vagv más hasonló, eset eg házmes­teri alkalmazási keres egy minden tekintetben megbízható iparos. Be­szél tökéletesen csehül, magyarul, németül es románu Cim: Jilek Szil­veszter Prága I. Dlouha trída 38 1217 LEVELEZNE két testvér. Leveleket ..Barna leány, szőke fiu“ jeligére a ki­adóba kérünk. 1218 A dunai államok magyar / közgazdasági újságja / .rl Állandó és kimerítő cseh- / / 1 szlovák, román, jugo- / / ja szláv és német-osztr. / /fi rovatok. Megjelenik / I ± #j hetenként. Ponto.y ^clőfize J I zavartalan pós- / / tés 1 évre É 1 tai szállítás a.2// 200 Kö. A j| I összes utód-/ ^^^Magyar Lloyd § | államok- / /a legolcsóbb és M I ba. /*?/ legalkalmasabb 1 f / / hirdetési orgánum j| i I Ngggpr/ bankok, gyárak, ex- ijg / / portőrök stb. számára. J / “W / Ü I / Szerk. és kiadóhivatal: i Y / H1EN. VII, Siebensternpse fa. 13 ! / BUDAPEST, VI!!., Rákóczi'ál 73. szára \-----------------------— i Alkalmi vétel! 1 [ El költözködés miatt sürgősen 9 | eladó egy teljesen jó karban lévő x ! ZENTA I [ kis typusu írógép. — Cim meg- 9 J tudható lapunk kiadóhivatalában 9 | 1217/a g OOGOOGGOOOOOOGOOOGOOGOOOGOOOOOOO XXXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCDOOQ lölggolvasólnk ; fi{ggelmé3»ef Kiadóhivatalunk utján a következő H01­i | Süld! divatlapok rendelhetők meg: i La cupe exquise ..............................15.— ; Elité 20.— Exelsicsr, Alb. Párisién ..... 15.— I Favorit . ........................... 8.— Gr andios . . . . » . . 10.— | Juno ......... 20.— • La Mode de Paris ....... 15.— | Paris ........................................8.— Album párisién \ . . . , . . 14 — ' Revue parisienne . ...... 22.— Saiscm parisienne ....... 18.— : Star 22.— UHstein Bameu...................................10.— • Ko sztümlapok: Confection Juno...................................18.— Eu glisch Styies...................................22. Lo ndon Styies 22.— Pai# CWc .............................................21.— Gyet meklapok: L‘enfant 16.Hr­Toilettes d'enfairts......................... . 15.— Pe rfect K'mdermode..........................15.— UUstein Kinder 8.— Kézimunkára: Weissfcickerei ....................................7.— Bu ntstickeTeí ......................... 8.— Wá sche 8.— Portóra 1—2 divatlapnál 1 Ke., több divatlap rendelése esetén 2 Ké küldendő be. XXDOOOGOOOOOOOOOGOOOOGGOOGGOGOGO DGOOOOQJOOex OOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOeOOOOOOOOOOOOQOO „SZENT ERZSÉBET ) könp- és műnyomda 1 KO$l(E-KAS§A Fő-utca 34. szám (bejárat a Szegfő-utca felől) | Ajánlkozik mindennemű könyvnyomdái munkák gyors 2 és Ízléses kivitelére, jutányos árak mellett, bármily 0 nyelven. — KÉSZÍT: njságokat tudományos müveket, V folyóiratokat, imakönyveket, előfizetési felhívásokat éa X bangjegyszedéses munkákat Q C? EGYHÁZI NYOMTATVÁNYOK: Kegyesalapitványi g számadások, templomi számadások, alapitványozott 0 szentmiséről számadások, keresztlevelek, anyakönyvi Q kivonatok, halotti levelek, szentmise alapító-levelek* x bérmálási jegyek, missió-emléklapok, egyszóval minden 0 egyházi és plébániai nyomtatványok szlovák, magyar O és latin szöveggel raktáron tartatnak. ^ O ÜGYVÉDEKNEK: mindennemű intő-levelek, keresetek Q és kérvények, meghatalmazások, dí ijegyzékek, kötvények Ö és szerződések, óvások, ügyvédi könyvek, levélpapírok stb x O PÉNZINTÉZETEKNEK: alapszabályok, értékpapírok részvények és szclyénylvek, betéti könyvecskék, üzleti $ könyvek, mérleg-számlák, hirdetmények, kötvények és Ö minden egyéb előforduló kezelési nyomtatványok. Q KERESKEDŐKNEK és IPARVÁLLALATOKNAK: kör- g levelek, árjegyzékek, számlák, üzleti könyvek, cimkók 0 és ragcédulák, intőlevelek, levélpapírok ós borítékok Q eégnyomással, cégkártyák, üzleti jelentések, levelező- x lapok, zacskó-cógnyoinás, csomngoló-papírok cógnyomás- q sál, szóval mindennemű üzleti nyomtatványok. Q falragaszok. iHrdefDtónuek és egyéb körözvények (azok szer | keszfése és fordítósa), étlapok, borcimkék. névlegyek. eUegy | zésl és esketési értesítők, bálokra és ünnepélyekre szolé J meghívok, táncrendek, halotti felentések $ minden könyv nyomda! utón előállítható munkák a legegyszerűbbtől a lég művésziesebb kivitelig elvállaitatnak. — Beküldött kéziratok utón költségvetéssel szikesen szolgálunk OOOOOCXDCXXDOOOOOOOCXXDOOO^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom