Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-27 / 96. (249.) szám

* ■autmwpvMn . ^*s20kw >'ima»iTviB»w9«v ryjpM^mary ,J ujmwi K o ii s a cseh-szlovák szociáldemokarta szená­tor beszéde után az előadók mondották el zár­szavaikat. Az elnök ezután szavazásra, tette fel a kér­dést. A többség az ellenzék valamennyi módosí­tó javaslatát elutasította és mindhárom javaslatot ugy első, mint második olvasásban elfogadta. Prasek elnök az ülést berekesztette és be­jelentette, hogy a legközelebbi ülés május 8-án délután öt órakor lesz. A favorittal kérdés. A lengyel kormány erélyesen követeli jávorinál igényének elismertetését. — A külügyi bizottság az 1920. jnlius 28. -án kelt döntés alapján áll. — A nemzeti demokraták éles harca Benes ellen. — Kirándulás a Javonnába0 Prága, április 26. A cseh sajtóiroda elkésetten jelenti Var­sóból: A szejm április 23-án este egyhangú­lag elfogadta annak az indítványnak sürgős­ségét és tartalmát, amely fölszólítja a kor­mányt, hogy a nagykövetek tanácsánál Javorinának Lengyelországhoz való csa- toltatását erélyesen követelje és Párisban hangoztassa, hogy ennek az ügynek to­vábbi halogatását Lengyelország fájdalmas igazságtalanságnak lesz kénytelen tekin­teni, amely nem mozdítja elő a cseh-szlo­vák köztársasághoz való viszony kedvező kialakulását. A javaslat sürgősségét Osiecky almarsal, néppárti képviselő, an­nak érdemét pedig Rymer nemzeti demok­rata képviselő okolta meg. Osiecky a kér­dés fejlődését „ismert lengyel tendenció­zus módon44 ecsetelte. Szemére vetette a cseh-szlovák kormánynak, hogy nem akarja az ügyet végleg elintézni. Kifogá­solja a nagyköveti tanácsnak határozat­lanságát, amelynek oka, hogy a cseh-szlo­vák köztársaságban nem akar belső válsá­got előidézni. A lengyel kormány már elégszer engedett. A lengyel politika eddig egyetlen eredményt sem ért el a csehek­nél. A lengyeleknek most már kemények­nek kell maradniok és az engedékenység­nek meg kell szűnnie. Rymer kiemelte, hogy minden lengyel gyógyítani igyekszik azokat a sebeket, amelyeket Lengyelország a tescheni és árvái kérdésben szenvedett. A cseheknek is érdekük, hogy a javormai kérdést Lengyelországra nézve legalább egy kevéssé igazságosan rendezzék. Ezért hallatják a lengyelek az óvás és türelmet­lenség hangját. A cseh-szlovák képviselőház külügyi bi­zottságának keddi és szerdai folytatólagos ülésén főképpen a jávorinál kérdés került szóba. Pastyrik cseh iparospárti képviselő, hivatkozva Osiecky indítványára, követelte, hogy a kormány és Benes külügyminiszter tartsanak ki a cseh-szlovák köztársaságnak a Javorinára vonatkozó érinthetetlen jogai mellett. A legnagyobb hiba szerinte az volt, hogy 1920 júliusa után, amikor a Jávorinál: Cseh-Sztovákiának Ítélték, a határmegálla- pitó bizottság cseh-szlovák tagja alkudozásba bocsátkozott a lengyel biztossal. Kafka Brúnó dr. német demokrata be­széde rávilágított az ülés bizalmas részének némely érdekes részletére. Kafka beszédéből megtudjuk, hogy Hajn cseh nemzeti demok­rata képviselő a bizalmas ülésen olyan éles beszédet tartott Benes ellen, amelynek hangja vetekszik minden ellenzéki beszéddel. Megtudjuk, hogy Benes kimerítő és teljesen tájékoztató expozét mondott, amelyet azon­ban bizalmasnak nyilvánítottak. Megtudjuk, hogy a jávorinál kérdésben a parlamenti té­nyezők meghallgatása előtt előbb a cseh nem­zeti koalíció titkos hozzájárulását szerezték meg, sőt, hogy a koalíció megkérdezése előtt előbb még a szlovák képviselők egy bizott­sága elé terjesztették az ügyet. Végül meg­tudjuk azt is, hogy Benes a javorinai ügyben stratégiai szempontokra is hivatkozott. Igen nagy figyelmet érdemel Lodgman német nemzeti képviselő fölszólalása is, amelyről Benes is kénytelen volt megállapí­tani, hogy sok helyes megállapítást tartalmaz. Lodgman Benes engedékenyebb fölfogását a cseh-szlovák érdekek szempontjából helyes­nek mondotta, de ugy vélte, hogy Benes nem demokratikus célokat követ, hanem Hajn módszeréhez alkalmazkodik. Két határozati javaslatot terjeszteti elő, amelyekben az ér­dekelt lakosság önrendelkezési jogának ílsz- teletbentartását követcLe. Hrusovsky Igor cseh nemzeti szocialista beszéde azért érdekes, mert azt mondotta, hogy mikor ő az 1921 március 8-án kelt len­gyel javaslat után erélyesen állást foglalt a. lengyel követelések ellen, mert az egész ja- vorinai területek átengedésére irányultak, ezeket a követeléseket Hlinka is hangoztatta. A szlovenszkói közvélemény szerinte nem te­kinti oly feszült figyelemmel a kérdést, mint azt Hajn véli, mert a feszültséget a sajtó és egyes körök, amelyek a javorinai kérdésből oause celcbrc-t csinálnak, mesterségesen idé­zik elő és fegyverül használják föl Benes kül­politikája ellen, valószínűen bosszúból azért, mert ez a külpolitika, helyesebb álláspontra helyezkedett az oroszországi intervenció kérdésében, mint azok a körök, amelyek most fölháborodnak a javorinai kérdésben. Szerinte sokkal fontosabb volt az a szem­pont, hogy a nemzet a kacvini és nedeci szlo­vák lelkeket megnyerje, mint az, hogy a vi­szonylag jelentéktelen kérdést a politikai presztízs kérdésévé emeljék. Blahó szlovák agrárius is helyeselte Be­nes politikáját és azt hangoztatta, hogy a szlovákok saját testükből semmit sem akar­nak a lengyeleknek adni. A cseh nemzeti demokrata párt részéről egyedül Spacsek képviselő szólalt föl a nyil­vános ülésen, aki a Javorina ügyében kez­dettől fogva a legélesebben képviselte a nia>- cionalista szempontot. Az ő felszólalásában is kifejezésre jutott a nemzeti demokrata párt állásfoglalása Benes ellen, amikor azt mondotta, hogy az ügy mai állása következ­ménye Benes és Skinmunt titkos megállapo­dásának, amelynek értelmében a cseh-szlo­vák köztársaság arra kötelezte magát, hogy békés utón fog megegyezni Lengyelország­gal. Spacsek azért a formális erkölcsi felelős­séget Benesre hárította. Spacsek különben azt indítványozta — és indítványát elfogad­ták —, hogy a bizottság tagjai kirándulást rendezzenek a Javormába, hogy meggyőző­dést szerezzenek annak szépségeiről. Benes külügyminiszter válaszában meg­állapította, hogy a javorinai terület a cseh-szlovák köztár­sasághoz csak a nagyköveti konferencia 1921 december 6-án kelt határozata értel­mében jutott, jgy tehát a konferencia he­lyesen tekintette addig az időpontig a kér­dést vitás ügynek és ő (Benes) sem sértett meg semmiféle jogi elvet, amikor azt az álláspontot védte, hogy a vitás kérdésben meg kell egyezni. Ez volt a határkiigazitó bizottság álláspontja is, araikor a vitát Párisba terelte és igy vélekedett a nagy­követi konferencia is, amikor a cseh-szlo­vák köztársaság javára döntött. A külügy­miniszter szerint a cseh-szlovák—lengyel szerződéshez nem titkos szerződést, ha­nem csak egyszerű jegyzőkönyvet csatol­tak, amelybe mindenki betekinthetett. A jegyzőkönyv szerint a két államnak barát­ságos utón kell megegyeznie, de ez nem döntötte el a szuverénitás kérdését, mivel a megállapodás különböző módon és nem­csak területi engedmények utján érhető el. A két állam már két esztendeje tárgyal Javorináról, de fontos gazdasági és politi­kai kérdéseket még nem tudtak elintézni. A lengyelek közben szerződéseket kötöttek a fraciákkal, olaszokkal és Svájccal és ezek a szerződések érzékenyen károsítják a cseh-szlovák ipart és kereskedelmet, mi­vel a cseh-szlovák köztársaság a nehézsé­gek miatt nem tud kereskedelmi szerződést kötni. A külügyminiszter visszautasította Pastyrik képviselőnek azt a kijelentését, hogy Lengyelország mindig elárulta a cseh­szlovák köztársaságot. Keletgalicia önren­delkezési joga tekintetében kijelenti, hogy az állam nem avatkozhat be minden kér­désbe, amelyek szomszédait érdeklik, mert akkor az egész világgal viszályba kevered­nék. Megállapítja, hogy cseh-szlovák rész­ről sohasem folytattak tárgyalásokat az egész Javorina átengedéséről és hogy volt idő, amikor a kérdést nyugodtan lehetett volna elintézni a köztársaság előnyére. Ma azonban olyan a helyzet, hogy a kor­mány nem fogadhat el iij határozatot, mert a nemzetközi jog szempontjából ez a kér­dés már el van döntve, A határkiigazitó bi­zottság helytelen eljárás folytán tanácsko­zott újból és lehetetlen, hogy jogcím nélkül újból határozzanak. Olyan barátság — fe­jezte be fejtegetéseit a külügyminiszter —, amelyet megvásároltak, talán területi en­gedmények utján is, semmit sem ér. Vagy érdeke a két államnak a barátság s akkor tartós (esz, ha azonban ilyen érdekek nem forognak fönn, akkor nem lehet megvá­sárolni. Htiidek cseh agrárius képviselő azt in­dítványozta, hogy a bizottság fogadja el Benes jogi álláspont­ját, amely szerint a javorinai kérdési 1920 június 28-:'n a nagyköveti konferencia ugy intézte cl, hogy Javorina cseh-szlovák köztársaságé marad, amely * határozatot a sévresi szerződésbe is fölvették és amié- j lyet a nagyköveti konferencia 1921 decem- j } bér 6-án újból megerősített. Ezt az indítványt elfogadták. Lodgman két határozati javaslatát elvetették. Ugyan- j csak elfogadták Spacseknek azt az indítvá­nyát, hogy küldjenek ki bizottságot a javori­nai terület megszemlélésére. Pénteken három heti szünetet kap a magyar nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülése. — Szapáry lon­doni kövei lord Curzomnál. Budapest, április 26. (Budapesti szerkesztőségiünk teiefonjelentése.) A nemzetgyűlés még ma és holnap tart ülést, pén­teken pedig elnapolják. A nemzetgyűlés szünete előreláthatólag három hétig fog tartani és csak pünkösd irtán ÜÜ újból össze. A mai ülés. A .nemzetgyűlés mai ülését Mrommegyed ti­zenegy-kor nyitotta meg Szcítovszky Béla elnök. A napirend érteimében folytatták a mezőgazda- sági [munkabérek szabályozásáról szóló törvény3 javaslat általános vitáját. Az első szónok Nagyatádi Szabó István föídmivelés- ügyi miniszter: A javaslatnak az a feladata, hogy minden esetben, amikor a munkások és a munka­adók között nézeteltérések vannak, szabályoztas- sanak a munkabérek s hogy megóvja a munkáso­kat a kizsákmányolástól. A törvényjavaslat fel­hatalmazza a kormányt, hogy közbelépjen s olyan ■munkabéreket állapítson meg, amelyek a mező3 gazdasági munkások megélhetését biztosítják. A törvényjavaslat azt is szolgálni akarja, hogy a mezőgazdasági munkásokat a iölmondásoktó'I megóvja. A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfogadta, majd áttért a javaslat részletes vitájá­ra. Farkas István szociáldemokrata képviselő az általános vita során nyrolc módosító javaslatot nyújtott he, ezek közül kettő azt tartalmazta, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. A Ház ezt a két javaslatot elvetette. Ellenben ugy Far­kas Istvánnak, mint Dénes Istvánnak néhány mó­dosító javaslatát elfogadta. Dénes István polemizál nagyatádi Szabó töid-mivelés-ügyi miniszterrel, aki azt mondotta róla, hogy nem ért ehhez a kérdéshez. Kijelenti, hogy a mezőgazdasági munkások kérdéséhez m- tellektuelekneik is szabad hozzászóhűok, nem pe­dig csak olyanoknak, akik kapával és ásóval dől* ■goznak. Szerinte a javaslatra nincsen szükség, mert a büntetőtörvénykönyv amúgy is intézkedik, hogy a munkásokat ne lehessen kinzsotázni. Lapunk zárásakor az ülés tart. Szapáry gróf lord Curzonnái. Londonból érkezett telefonjetentés szerint lord Curzon külügyminiszter ma délelőtt másfél óráig tartó kihallgatáson fogadta Szapáry László gróf loraloni magyar követet. Szapáry gróf az angol külügyminiszter előtt részletesen ismertette Ma­gyarország gazdasági helyzetét. Lord Curzon figyelmesen hallgatta Szapáry előadását és meg­ígérte, hogy minden befolyását latbaveti, hogy Magyarországot a súlyos gazdasági helyzetből ki­vezesse. „ •• Összeült Losoncon a református konvent A június 17-íki losonci zsinat előkészítése. Losonc, április 25. (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói és ruszinszkói református egyház egyetemes konventje szerdán reggel kezdődött meg Lo­soncon a református egyházközség tanács­termében, A nagyfontosságu tanácskozáso­kon az összes szlovenszkói konveirttagok, egy kivételével, részt vesznek. így tehát itt vannak: a dunántúli egyházkerületből Ba­logh Elemér püspök, Szilassy Béla dr. kerü­leti fögondnok, Pafcay Károly esperes, Sörös Béla lelkész, a tiszántúli egyházkerületből P. Czinke István püspök. Lukács Géza kerületi főgondnok, Idrányi Barna esperes, Péter Mihály egyházkerület! tanácsbiró és kon- venti előadó, Réz László lelkész és Kovács L. dr. konveoti tagok. A megalakult ruszin- szkói egyházkerület képviselői az idő rövid­sége miatt még nem jelentek meg, azonban a zsinati üléseken már föltétlenül részt fog­nak venni, A konvent ülésezését megelőzőleg, ked­den egész nap a zsinatelőkészitő-bizottság ülésezett. Hasonlóan a konveuthez, ezen a bizottsági ülésen is P. Czinke István, mint legidősebb püspök és Lukács Géza, mint legidősebb kerületi fögondnok, elnököltek. Az előadói tisztet Sörös Béla losonci lelkész töl­tötte be. ’A bizottság az egyházi törvény- könyv tervezetét szakaszonkint letárgyalta, illetőleg az egyházkerületektől é.s az egyház­megyéktől beérkezett véleményeket össze­egyeztette. A bizottság megállapította a törvény­hozó zsinat helyét és idejét is. Eszerint a zsi­nat ez év június 17-én délelőtt Losoncon fogja ünnepélyes istentisztelettel megkezdeni több napra terjedő ülésezését. Mái a szelek sem fujdogáinak. Hólyag vagy ecsém, hol látsz te most már igazi szeleket! A késmárki szél nyilatkozik az általá­nos helyzetről. Késmárk, ápirilis 26. A napokban eszembe jutott, hogy milyen más­képpen volna minden, ha az emberek több fekete kávét innának. A fekete kávé mellett az ember­nek sok minden jut eszébe. Sok mindennél rá­jönne, hogy milyen téves és hogyan kellene okosabban megcsinálni. Ha az egyik feketénél nem jön rá, rájön a másiknál, harmadiknál. Én a negyediknél jöttem rá, hogy az újságok milyen tévesen cselekednek, amikor emberektől hoznak interjúkat, nyilatkozatokat. Hiszen az emberek so­ha sem tudtak semmit. A világ dolgai és az egyes emberek dolgai mindig aszerint alakultak, hogy milyen szelek fujdogáinak, honnan cs merre fuj­dogáinak? És lám soha még nem jutott eszébe valamelyik újságírónak, hogy a szelektől tudjon meg valamit! Igen ám, de hová forduljon az ember, ha a szelektől akar megtudni vak mit. Ez motoszkált az eszemben s az ösztönöm közben vitt, nagy sebes­séggel vitt Késmárk felé, aliol a történelmi jelen­tőségű késmárki szél süvit. A késmárki szél inár régóta süvit Késmárk felett, előkelő, történelmi leszárinazásu szél. so­kat forgott már a többi szelek között s igy bizo­nyosan nagy befujása és tájékozottsága van a szeiles körökben. És minán a szelek általában az erdőben, a fák között a legbeszédesebbek, nyil­vánvaló, hogy ennek a nevezetes, ennek az első szél-interjúnak is csak ilyen helyen lehet megtör­ténnie. A késmárki szél azonban nem* akart kötélnek állni. Minden riporteri fortély csütörtököt mon­dott, pedig ma már péntek van. Nincs más hátra, mint belekötni valahogyan. Az egyik fa mögül odakiáltom hát neki, kellő tisztelettel, hogy: — Mit sivalkodik annyit, hiszen sérvet kap! Ez használt. A késmárki szél megáll néhány percre: — Velem akarsz kikezdeni, öcsém? Van ne­ked sejtelmed arról, hogy milyen tölgyfáknak törtem mát le a derekát . . .? —• Engedelmet kérek, nem akartam megbán­tani, csak szólásra bírni. De ha éppen deréktörő kedve volna, szolgálhatok nagyszerű címekkel. Nem végezne haszontalan munkát. Egyébként csak azért alkalmatlankodom, hogy végre valami bo­tosat tudjunk a világról. Milyen szelek fujdogái­nak, merről fujdogáinak? — Hólyag vagy ecsém! Hát hol látsz te most már szeleket? Hol vannak most már az igazi szelek? Én maradtam itt az utolsó igazi szélnek. Nincsenek már társaim. Mind elvonul­tak, eltűntek,, kimerültek, kihaltak. Csak embe­. rek fújnak szeleket Itt minden ember fut valami követ és mindegyik egy más követ fűi. Én ugyan eléggé magasra is szoktam olykor íelruc- cani, de mondhatom neked, hogy a mostani fú­jások között még odafent sem tudnak eligazod­ni. Büdös, rohadt világ ez, ecsém . . . Csak in­terjúvoljátok tovább az embereket . . . (—kách.) Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom :: — (A prágai meteorologiai intézet jelentése.) Időjóslás: Változóan felhős, meglehetősen meleg, helyi zivatarokra hajlamos idő várhat). Modracsek beiéi) a szocláldoraoKraia pártba. Mód rácsék képviselő, aki azelőtt a haladó szo­ciáldemokrata képviselőik klubijának elnöke veit, melyet maga alapított, mint hospitáns belépett a csíár-szlovák szociáldemokrata pártba. .... (A Vatikán és a misszionáriusok.' Rómá­ból jelentik: A pápa elhatározta, hogy a Vatikán 1925-ben kiállítást rendez, mely a katolikuk misz- szionáriusok tevékenységét fogja bemutatni. — (Kinevezés.) A földmivclésiigyi m niszté- s inni a hivatalos lap pénteki számának ' özlése szerint Hcrmann Rezső ideiglenes gyakornokot a komáromi gazdasági iskolához a X. fizetési osz­tályba kinevezte. Péntek, április 2?. Április 27 i Péntek | | |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom