Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-25 / 94. (247.) szám

Szerda, április 25. !6®£®AZ»A$Áe A háború előtti járadékszelvények kifizetése. Prága, április 24­Félhivatalosan közük: A pénzügyminisz­térium a minap kidolgozta a háború előtti jánadékszelvények kifizetésére vonatkozó utasítást és véleményezésre megküldütte a bankok szövetségének. Az utasítás értelmé­ben az 1922 december 11-én kelt végrehaj­tási utasításban A—H. alatt alább fölsorolt oly osztrák járadékok, amelyeket hivatalosan őriznek és amelyeket az 1919. évi törvény értelmében nosztrifikáltak, mindenekelőtt ideiglenes jegyekre fogják kicserélni és a hátrálékos kamatokat e végrehajtási utasí­táshoz képest egyidejűén kifizetik. A szelvé­nyeket olyan módon fogják kifizetni, hogy a 'kamatokat cseh korona készpénzben vala­mennyi járadéktulajdonosoknak az 1920 jú­lius 16-tól 1922 november 1-ig terjedő időre kifizetik. 1922 november 1-től kezdve az ideiglenes jegyeket fogják kamatoztatni. Az első szelvények 1923 május 1-én ese­dékesek. Az 1920 julius 16-át megelőző időre csak azok a járadéktulajdonosok kap­nak kártérítést, még pedig épitősorsjegyek- ben, akik 1922 augusztus 26-án cseh-szlovák állampolgárok, vagy jogi személyek voltak. Amennyiben ezek az utóbb említett kannátok meghaladják a száz koronát, az esetleges hátrálékot készpénzben fizetik ki. Ezzel nin­csenek megelégedve a bankok, mert ezt a hátrálékot készpénzben kell kifizetniük, holott az államtól csupán a végösszeg hát­ralékát kapják meg esetleg készpénzben, az épitősorsjegvek iránt pedig ezidőszerint nincs érdeklődés. Az ideiglenes jegvek kiadá­sára és kamatfizetésére vonatkozó föltétele­ket külön rendelet fogja szabályozni, amely előreláthatóan május hónap folyamán el­készül. A bankok azt követelik, hogy a járadé­kok ügyét ne bolygassák addig, amig a liszt- kölcsön jegyzését el nem intézik. A pénzügyminiszter hirdetésében fölhí­vást intéz az úgynevezett „lógósokhoz1*, vagyis olyan járadéktulajdonosokhoz, kiknek járadéka nincsen nyílt bankletétben, hanem azokat csak hivatalos megőrzésre a beszol­gáltatás alkalmával a B-jegyzék kapcsán adták át az illetékes megőrző helynek, hogy a kamatok és ideiglenes jegyek igénylése céljából beterjesszék a hivatalos megőrzési helytől annak idején kapott B. I.-kimutatást. Az 1922 dezember 11-én kelt rendelet értelmé­ben a kamatfizetés tehát a következő jára­dékkategóriákra vonatkozik majd: A. 4%-os aranyjáradék, I. kibocsátás, márc. 1. és szept. 1-iki szelvény, B. 4%-os aranyjáradék, II. kibocsátás, jun. 1. és dec. 1-iki szelvény, C. 3.5%-os beruházási járadék, febr. 1. és aug. 1-iki szelvény, ’D. 4.2%-os papirjáradék, febr. 1. és aug. 1-iki szelvény, E. 4.2%-os ezüstjáradék, jan. 1. és októ­ber 1-iki szelvény, F. 4%-os konvertált papir járadék, máj. 1. és nov. 1-iki szelvény, G. 4%-os konvertált ezüstjáradék, jan. 1. és jul. 1-iki szelvény, H. 4%-os aranyjánadék, április 1. és okt. 1-iki szelvény; — A cseh-szlovák export az első negyedévben. A most közzétett külkereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy a Ruhr-aikcióvtal kapcsolatos kon­junktúra-reménységek nem váltak valóra. Az alábbi hivatalos számadatokból kitűnik, hogy a textiláruk kivitele csökkent és a várt szén- és vask'ivitel is csak csekély mértékben emelkedett. Kissé emelkedett az üvegexport, viszont a gyufa- kivitel, mely - februárban némi javulást mutatott, márciusban ismét minimumra csökkent. A kivitel­ről ezeket a számadatokat köztük: Mennyi­ségben 1923 márciusában 10.233,088 métermá- zsa és 659,647 darab, az előző hónap 8.976,818 métermázsája és 437,047 darabjával szemben. Cseh korona értékben: 1923 márciusában 901.903,394 K., az előző hónap 873.369,708 K5val szemben. A január márciusi negyedév összfkíivite- flének értéke 2.5Ő 1.465.051 K-át tett ki. A legfon­tosabb kiviteli tételeik szerint az első negyedévi külkereskedelmi mérleg igy alakul: _____ _1923______ márc.. február jan.-márc. cukor 162.681,616 107.837,150 352 776,811 őrlemények 43.804,301 52.117,294 136.074,007 gyüm. és főz. 9.188,237 9.996,234 32-394,535 tüzelőanyagok 187.201,210 167.126,309 495.457,443 ásványok 10.985,189 10.168,619 29.590,359 gyapot 98.336,115 136.543,988 344.257,905 len és juta 20.192,123 22.896,911 56.703,860 gyapjú 80.825,150 83.461,514 244710,922 kenfekciós áru 18.004,326 19.177,236 51.157,530 papir 18.419,782 18.161,697 54.021,554 bőr 24.034,786 21.293,861 63.016,266 faáru 10.169,736 6.998,883 23 252 934 üveg 64.937,333 63.652,718 191.2o7,762 agyagáru 15.379,496 14.301,667 34.742,479 vas 5S.900.554 49.815,045 143.247,384 fémek 9.631.528 9.816,919 27 999,301 gépek 11.490,055 8.568,043 28.809,148 ve,cryi áruk 1^.962,865 10 977,783 31.692 356 gyufa 1.516,636 1 2.870,877 16.305,308 — A gyümölcs és bortermés az elmúlt év­ben. Hivatalos statisztikai közlés szerint 1922-ben az almatermés 3,220.168 mm., a körtetermés 1,599.842 mm., a cseresznye 1,022.067 mm, meggy 121.570 mm., a szilvatermés 4,611.153 mm. és 487.612 mm., a barack 50.814 mm., a dió 228.734 mm., a köszméte 21.141 mm., a szeder 29.347 mm. és a málna 11.660 mm. volt. A szőllők egész terü­letéről (17,265.02 hektár) csak 14,873.64 hektáron termeltek bort. összesen 65’.614 hektoliter mustot készítettek, vagyis 43 95 hektolitert hektáronként. Az erjedés után a bortermés összesen 594.952 hektolitert tett ki, vagy’s 40.0! hektl'tert hektá­ronként. Ebből 124 923 a vörös bor és 470.029 hek­toliter a fehér bor. — Anglo-Ausírian Bank Limited. Budapest! szerkesztőségünk jelenti; A budapesti képv selőség ej cégének bejegyzésével a banknak london székhellyel angol intézetté való átalakulása meg­történt. A régi Angol-Osztrák Bank részvényei tehát a londoni Anglo-Austran Bank Limited t ész- vényeire cseréltetnek át a budapesti képviselőség főpénztáránál április 28-ig oly módon, hogy 4 da­rab régi részvényre 3 darab uj, egyenként 1 név­értékű részvényt adnak ki. — Nőm szűnik mov a lengyel külkereskedelmi hivatal. Varsóból jelend: A Icereskedelvnügyi mi- nlszterÉum véglegesen elhatározta, hogy be- és kiviteli hivatal tervbevett miog szüntetését öl egye­lőre eláll). — Egy szlovenszkói bank flzetésképetelnsége. Pozsonyi tudósitónk jelnti: A Poprád-felkai hitel­bank (1920-ig Poprád-felkai takarékpénztár) a március 27-én tarcett közgyűlésén elhatározta, hogy csődönkivüli kényszeregyezség megindítá­sát kéri. Ezt az intézetet is a hadikölcsönök jut­tatták válságos helyzetbe. 1918 végén 3,452.000 koronát jegyzett az intézet, mely később a pénz­ügyminisztérium felügyelete alá került. 1922-ben elhatározták a Szepes-iglói hitelbankkal való fú­ziót, úgy hogy ennek révén a betéteknek 25 százalékkal való folyósítása lehetővé vált volna. A kormány azonban megtagadta a fúzió jóváha­gyását. A fúzióhoz való kormányhozzájárulás biz­tos tudatában elmulasztották a hadikölcsönnek a negyedik államkölcsönre való kicserélését, úgy hogy az intézet magán a had'kölcsönön 2.9 millió koronát veszített. Az aktívák 3,545.835 koronát, a passzívák 6,409.538 koronát tesznek ki. A vál­ságba jutott intézet az 1922 december 31-én fen- állott tartozásokra 48 százalékos egyezséget ajánl, az egyezség jogerőre emelkedésétől számí­tott hat hónapon belül való fizetés mellett Beje­lentési határidő: május 16, egyezségi tárgyalás: május 23. — Milliós fizetésképtelenség Szlovenszkón. Trencséni tudósítónk jelenti: Schwarcz Oszkár kereskedő és neje Beckón (Trencsén m.) a cső­dönkivüli kényszeregyezség megindítását kérték. Az 5,045 237 korona passzívával szemben az aktí­vák 1,373.765 koronára rúgnak és 35 százalékos egyezséget kínálnak föl hitelezőiknek. — Kedvezmények a cukor Romániába valé behozatala érdekében. Kolozsvári tudósítónk je­lenti: Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium elrendelte a cukor behozatalának megkönnyítését. A minisztérium, egy Igujabban kiadott jelentése szerint, közbenjárt a pénzügyin n szternél, hogy törölje el a cukor behozatali vámját. Ezt a vám- kedvezményt minden cukorimportőr megkapja. A kereskedelemügyi miniszter ezenkívül a kétszá- 'zalékos bizományi dij eltörlése ügyében is köz­benjárt. Minthogy eddig a pénzügyminiszter még nem határozott ez ügyben, egyelőre a „Chitila" cukorgyár részére érkezett kétszáz vagon cukor vámját hitelezte. — Egymillió svájci frank a magyar kereske­dők deviza-igényléseire. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti: A kereskedelem körében állandó a panasz azért, mert a Devizaközpont a kereske­dőknek a tárcaközi b'zottság által honorált igény­léseire sem utal devizákat. A kereskedők deviza­ellátásának bajaival foglalkozó érdekképviseletkö­zi bizottság értesítést kapott a Devizaközpont ve­zetőségétől, hogy a legközelebbi napokb m a De­vizaközpont egymillió svájci frankot folyósít ki­zárólag a kereskedők devizaigényléseinek felé­pítésére. A kereskedők körében igen jó hatást tett a Devizaközpont híradása, azonban hozzáteszik, hogy ez az összeg a legitim szükséglet kis ré­szének fedezésére sem elegendő. — Készárukivitel Jugoszláviából. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A pénzügyminisztérium főinspektorának közlése szeiint készáruk kivitele ezentúl csak a föinspektor engedélye mellett le­hetséges. Az engedélyezéshez be kell mutatni az áruért kapott külföldi valuták,, vagy devizák ki­mutatását. Idegen készáruk kiviteléhez is szük­séges minden esetben a föinspektor engedélye, éppenugy, mint az opciójog gyakorlásához a vál­lalatok alaptőkéjének fölemelésénél. — Megalakult a magyar bankáregyesület Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Bankárok és Pénzváltók Országos Egyesülete most tartotta meg Surányl Ármin bankár korelnök elnöklésével alakuló közgyűlését Az alapszabá­lyok megállapitása után a közgyűlés tiszteletbeli elnökévé megválasztotta Hohner Adolf dr. bárót és megválasztotta a 27 tagú választmányt. Az alakuló közgyűlés után a választmány tarott ülést és megválasztotta Bettelhe'm Mór tőzsdetaná­csost elnökévé. Alelnökökké: Davidsohn Horacet és Stuxs Hugót, pénztárossá: Rosenberg Jenő tőzsdetanácsost, ellenőrré Schmidt Imre nyugal­mazott vzérkari ezredest. Az egyesület helyiségei ideiglenesen a Krausz és Bettelheim r.-t. (V., Ná­dor utca 6.) irodájában vannak. — Jugoszlávia krómérctelepel. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az S. H. S. királyság­ban hevő hatalmas krómérctelepekről mindezideig kevés tudomása volt a világnak. A nagy gazda­sági telepek Macedóniában vannak. 16 kilométer­nyire Üszkübtől. A krómérc. amely 25 kilométer hosszúságban és 5 kilométer szélességben terűi el Üszkübtől északnyugatra, több mint 60 százalék krómvasat tartalmaz. Az érctelepeket a háború alatt a németek fedezték föl és kezdték kiaknáz­ni s egy kisvasutat, 30 házból álló lakó- és gyár­telepet ép'tettek a krómércterületek kihasználásá­ra. A munka jelenleg tőkehiány miatt szűntél, de puhatolózások folynak — főképpen Cseh-Szlo- vákiában — megfelelő idegen tőke lekötésére a kibányászás továbbfolytatásához. — A magyarországi föld eform eddigi ered­ménye. Budapesti szerkesztőségünk jelenti- Az Országos Földbirtokrendező Bizottság legutóbbi kimutatása szerint eddig 162.120 kát. hold földet osztottak ki. Ezenkívül kishaszonbérletek alakítá­sára 225 községben átvett a bíróság 50.935 kát. hold földet. Házhelyek számára 884 községben 31.553 igényjogosult részére 8324 hold és 987 négy­szögöl területet osztott ki. A megváltási eljárás megindítását 2948 községben kérték. Bíró' tárgya­lás alatt áll 2763 község. A megváltást a b'rósáp 355 községben 96.024 kát. holdra mondta ki és ezen a területen 99 közös legelő, 33.882 törpe- és kisbirtok és 11.038 házhely alakult. — A romániai mezőgazdaság állapota. Bu­karesti tudósitónk jelenti: A földmivelési miniszté­rium most tette közzé ez évi első mezőgazda- sági jelentését Megtudjuk belőle, hogy az áradá­sok nem sok kárt okoztak. Az őszi vetések ál­talában igen jó állapotban vannak. Bár a búzával bevetett terület nem nagyobb a tavalyinál, minő­ség és mennyiség tekintetében is jobb ter­més várható az idén. A tavaszi vetések rendesen folynak, főképpen árpát rabot és tengerit vetnek gazdák. A tengeri és cukorrépa vetésterületek nagyobbak a tavalyinál. Az állatállomány jelen­tékenyen szaporodott. A gazdasági szerszámok és gépek állománya szintén megnagyobbodott a tavaly óta. De hiány mutatkoz k gazdasági mun­kásokban, úgy, hogy valószínűen szomszédos or­szágokból kell munkásokat hozatni. — Az angol külkereskedelmi mérleg. Lon­donból jelntik: A hivatalos külekreskedelmi sta­tisztika szerint március hónapban a bevitel érté­ke 90,022.226 font sterünget tett ki. ami az előző év hasonló időszakával szemben 2,152 590 font sterling értékű szaporodásnak felel meg. A kivi tel értéke 60,920.690 font setrb'ng volt. az előző év hasonló időszakával szemben tehát 3,660.103 font sterlinggel kevesebb. Ezekből az adatokból kide­rül. hogv az angol külkereskedelmi mérleg ezidő szerint passzív. — A szovjet ezüstpénzt veret. Moszkvából jelentik: A pénzügyi népbiztosság megkezdte az ezüstérmek veretésé't. Egy rubel 50 kopek ér tékü nagyobb érmeket és 20, 15 és 10 kopekes váltópénzt fognak készíteni. — A német birodalmi aranyárak. Berlini szer­kesztőségünk jelenti: A német Birodalmi Bank és a postahivatalok a birodalom számára vál tó zár­tamul a következő árak mellett vásárolják a ne- mesíémfacil készült pénzérméket: a 20 márkás aranynak 85,000 márka, a 10 márkás aranynak 42,500 márka ez ára. A birodalmi ezüstérméikért íx névérték 1500-szorosát adják. — A prágai terménytőzsde. A mai tőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 165—170, rozs 105—110, áupa 130—140, zab 125—30, ame­rikai liszt 270 ab Teschen, magyar liszt 2<)0 ab határállomás, burgonya 10—14, belföldi borsó 4—4.50, kis lencse 4-tŐl fölfelé nagyobb lencse 8—9, amerikai zsír 1120 loco Teischen — A mai tőzsdék. Számos realizációs eladás folytán a prágai tőzsde ma gyenge irányzattal bonyolította le a forgalmat. A devizapiacon igen sízülk keretek között mozgott az üzlet; a frankér­tékek szilárdabbak voltak az északiak nem je» gyéztek egységesen. London gyengült. A cseké­lyebb értékűek közül Konstantinápoly és Bécs szi­lárdabb, a többiek gyengülésre hajlottak. — A budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése szerint a tőzsdéről ma három tagot kizártak, inért a kasszanapon nem tet­tek eleget kötelezetségüknek. — A budapesti terménytőzsde. A tegnapi ter­ménytőzsdén a következő árakat jegyezték: bú­za 76 kg. tiszavidéki 27.500—750, egyéb 27.300— 500, 78 kilogramos tiszavidéki 27.750—28.000, egyéb 27.500—750, rozs 16 000—500, zab 15.25H- 750, takarmányárpa 14.000—500, sörárpa 15.000— 16.000, tengeri 14.000 magyar korona métermá- zsánkint. — A bécsi tőzsde is helyi realizálásokk hatása alatt gyenge tartással indult, de a nemzetközi ér­tékekben előfordult vásárlások kapcsán később megélénkült az üzlet. Magyar papírokat is keres5 tek, még pedig budapesti számlára. Záróirányzat szilárd. — A cukortőzsdék. A világpiacon továbbra is szilárd az irányzat. Párisi jegyzés: 316 és 234. Amerika júliusra 671 Kubából jelentik, hogy csak 119 központ dolgozik. Az itteni piacon a következő árakat jegye-ztéik: Aussig átrakodó hely 425. Aus5 sig loko 420, Kolin, Pardubitz, Brünn. Olmütz 410, esek pénz, áru nélkül. Belföldi finomított gyárt­mány jegyzése Prága és Brünn részére 438, íOzsdcárfoluamoK kedden, április 24-én: Prága: Értéktőzsde: jl. vörös kér. sorsi- 30.50 Kolini műtrágya . . 675.— agyar f> frtos v. kér 4.50 Kolini kávé .... 470.— agy. jelzálog sorsj —Kolini petróleum 344.— p Bazilika sorsj.. 3.50 Kolini szesz ... —.— gráibank ................ 401.50 Tejipar rt................. 430.— oh emia.................... —.— Első oilseni sörgyár 2l60.— se h Dalon Bank . 387.50 Danök és társa. . 401.— eszámitoló................ 384.50 Lanrin és Kiérném 746.— se h Iparbank . • • 439 — Ringhoffer .... 677.50 ráirai Hitelbank . 810.— Cseh északi szén . . —.— zlovák Bank . . . 140.— Cseh nyugati szén 430.50 ivnostenska .... 379.— Alpine.......................301.— .n gol-Oslov. Bank . —.— Poldi............................42b.— sz trák hitel .... 7850 Prágai vasipar . 935.50 écsi Dnionhank. . 92.50 Skoda............................ 436.— /iener Bankv.. . . 62 — Pozsonyi kábel. . . —— ordhahn......................6350.— Intvald ....... 627.50 se h Cukor..................1165.— Papir............................179 — De vizák: Április ‘24 Április 23 00 hollandi forint 1345.— 1349.— 1346.— 1350.— X) német márka. 0.1125 0.1225 0 1 27'’ 0.1375 30 Buen. Air. peso 1263-— 1267.— 1263.— 1267. — 30 helga frank . . 194.25 195.75 193 25 194.75 30 finn márka . . 93.75 94.25 93.75 94 25 30 svájci frauk . 608.73 611.25 60875 ,11 25 30 norvég korona 614 25 616.75 614 25 >16.75 00 dán korona . . 643.— 651.— 648 / >31 75 font sterling . . 158.375 159.375 158.5 50.— 00 spanyol peseta 521.— 525.— 523.— >25.-­130 olasz líra . . . 169.25 170.75 16 3.2 $9 75 dollár íkáhel) . . 34.20 34.6) 34.2 34.6) 00 francia frank. 228.75 230.25 228.— 29.50 00 svéd korona . 913.25 916.25 912.50 >15 50 00 rngoszi.dinár. 34.75 35 25 34.8: 35.35 00 magyar korona 0.58 0.62 0.66 0 73 00 román lei . . • — •— ~•— —•— —•— török font... . 22.60 23.40 22.10 22.90 00 lett lat .... 673-50 &76.50 673.50 >76 50 00 bolgár leva. • 25.425 25.825 25.67a 26.075 00 lengyel márka 0.0662 0.0702 0.059a 0.0795 0O osztrák korona 0.0452 n.0502 0.045 0.05 00 Brazil, milíreis 389.— 391.— 389 — 391.— Bécs. Értéktőzsde: dagy. koronajárad.. ° — PerdtnandsNordb 13500001 dagy. arany iáradék 69000 Staatshahn . . . 1458000 Anglobank................ 247000 Südbahn.................... 190000 Ja nkverein Wr. . . 14100 Südbahn prioritat .583300 Bodenkredit................ 238000 Alpine ..... .632000 í\ reditanstalt .... 166000 Krupp................ 473000 Jn g. Kredit .... 535000 Poldi....................... .905300 já nderbank....................3&2000 Prager Eisen . . . 2060300 Lombard............................ 34000 Rima............................ 320000 Me rkúr ...... 96000 j’oburg..........................2j40)D Dsztr.-Magyar Bank - >algó ....... 19 0000 Dnion Bank Wr. . . 194000 i'rkány................ — ^s eh Dn.on................ — Skoda....................* 92 000 '' .ivnostenska Banka 799 00 Ringhoffer .... 1420000 Dunagőzhajózás . .1612000 Magyar cukor. . 6150)0.) Kassa-Oderbergi . 460000 Inwald . . 135,000 A devizaforgalom ma szünetelt. Berim. Devizák: 1 finn márka - . 856— I font sterUnfc 140070 — í osztrák korona 0,4293 t Buen Air. oeso10950.— í cschs/.l korona 912— 1 dollár .... 3.3250. — 1 magyar korona 5 63 1 belga frank 1745 — 1 bolgár lóvá. 225.— 1 olasz lira , . 1500.— í holland forint 118.0— I francia frank 2023.— 1 norvég korona 5325.— 1 svájci frank. 5510 — 1 dán korona. . 5650.— 1 spanvo! peseta 4550.— 1 svéd korona 8000.— I lengyel mark : 0.61 ■ 5 A zürichi devízaár2®!yai*io& (Déli tizenkét órakor). 1V/24 IV 23 100 csebszt korona . i6 40 6 42> svájci frank ICO magyar korona. 0.1075 01125 „ „ 100 nemet márka . . 0.0185 0 02085 „ „ lüt) hollandi forint . 215 50 216 — „ 1 dollár......................... 5.5075 5 515 „ „ 1 font sterling . . . 25.583 25.645 „ „ 100 francia frank. . 3b.7.-> 26 78 „ „ 100 olasz líra .... 27 275 730 „ „ 100 belga frank ... 31 75 31 6 5 „ „ 100 dán korona • . . 104.— 104 25 „ „ 100 svéd korona . . 147 40 147 50 „ „ 10C norvég korona . 97 60 93 50 „ „ 100 spanyol peseta . 84.40 84 40 „ „ 100 Buen Air peso.------- 201 50 B M 10 0 jugoszláv dinár. 5 55 5 525 „ „ Uxt bolgár lova ... 405 410 n „ 100 osztrák korona , 0.00773 0-00776 „ „ 100 lengyel márka . 0 0117 0.C117 .. „ 100 román lei ....------ — — Hí egész életre sióié éra OrntGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom