Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-24 / 93. (246.) szám

Kedd, áprll's 24. kedőkre, szükségesnek tartottuk, hogy a tör­vény revíziója iránt mozgalmat indítsunk és a kérdést a Kereskedelmi Testületek Orszá­gos Szövetsége közgyűlése elé is visszük. Résztve'ttünk a szeptemberben Kassán megtartott mezőgazdasági és ipari kiállítás rendezésében egy kiválóan sikerült kirakat­versennyel. A kereskedelmi élet kulturális fejleszté­sét is szem előtt tartva, állandó segyélyezés- ben részesítettük a női kersekedclmi tanfo­lyamot, több beadványban sürgettük a ma­gyarnyelvű kereskedelmi iskola fölállítását, továbbá tekintettel a forgalmi és fényüzési adó bonyodalmas rendelkezéseire, adó- könyvelési tanfolyamot rendeztünk. A hitel­viszonyok szakszerű megvilágítása céljából pedig előadást rendeztünk a bécsi Hitelezői védőegyesület szakreferensének bevonásá­val. Azonkívül a közérdekű és aktuális tár­gyak megvitatása végett közös kerületi érte­kezletet tartottunk a vidéki társtestületek közreműködésével. Testületünk az elmúlt év folyamán in­tenzív működést fejetett ki egyéb olyan kér­désekben is, amelyeknél a testület szakvé­leménye volt irányadó. Közvetetten érintke­zést tartottunk fenn a különböző hatóságok­kal. Résztvettiink a varannói, sztropkói, ki- rályheímeci, gálszécsi, ólubTói kereskedelmi testületek megalakításában, eljártunk a tö­megesen fellépő végeladások ügyében, köz­vetítettük a textilkereskedelemben fölmerü­lő különböző kívánságokat a textilgyárosok szövetségével, tiltakoztunk a szövetkezetek­nek tervbevett állami segélyezése ellen. Kö­veteltük, hogy a hatóságok hivatalos helyi­ségeinek tájékoztató feliratai ne csak kizáró­lag szlovák nyelven, hanem a közönség ma­gyar részére való tekintettel magyarul is meg legyenek jelölve. A társegyesületekkel való együttműködés ápolása érdekében kerületi gyűlést tartottunk Kassán, valamint eljártunk a zsupanátusnál és a minisztériumban a rimaszombati társtestület helyiségeinek el- rekvirálása ügyében. Felterjesztéseket intéz­tünk a cekk- és kliringutalványok késedel­mes elintézése miatt, továbbá a IV. osz­tályú vasúti személyszállító kocsik beveze­tése érdekében. — Az exportvaluták általános szabaddátétele. A kereskedeíimügyi mLhíszitériuim közlése szerint az export-valutáik beszolgáltatása .átlói való álta­lános felmentés, továbbra is azzal a teltétellel ér­vényben marad, hogy kimutatásokat terjesztenek be a pénzügymintezteriiuim bankhivatalához. A ■keresikedeilemugyi minisztérium vallutabizottsáigia uj'dbban elhatározta, hogy az egyes exportőröknek megengedett valuta-szabaddá tétet továbbra is ér­vényben marad, ha az illető cégek a kővetkező­ket küldik be a BamlkbiiVatálnak: 1. az erre vo­natkozó külön rendelet kézhezvételétől számított tíz napon belül az 1923 március 31-én íennáílö külföldi tartozások és köveM'ések kimutatását. 2. rendesen legkésőbb minden hónap 10-ig részié" tes kimutatást az elmúlt hónap kötelezettségedről és követeléséről, a mérleggel együtt. A minta- iveket, amelyek szerint a kimutatásokat el ke® készíteni, a vonatkozó rendelethez mellékelni fogják. A krímii teások elmaradása esetén az ál­talános va!utafelszabaditás kedvezményét nyom­ban megvonják. Érvényben marad a.z 1922 május e 1 seji rendeletnek az az intézkedése .is, hogy a szabad kivitel révén kapott valutáikat az expor­tőr saját importjának fedezetére is felhasznáihn.v ja. Ha nem erre a célra használják fel azt, a1 valu­tát egy jogosított banknak kel'1 eladni azzal a meg- ckolássa!, hogy a szabad exportból nyerődön. Az áruexportból eredő valutákat és devizákat, amennyiben legkésőbb három hónapon belül nem basznál latnának föl a saját import cé'jrira, köz- ve teEenül vagy bank összeköttetés utján beszol- g álltat and óik a pénzügyminisz^erűrn tómWvata’á- nak. — Cseh-szlovák tökének jugoszláviai válla­latoknál való értékesítése. Egy né síi csch-szüovák mérnök 200—300.000 dinért keres re® ér téglagyára részére -Kilátása van 5 irtó lm fehér fégb: száílitá- sára, községi árleiíésné1. — Ugyanott egy cipő­gyár, mely napi 230 pár cipőt áflbt elő, 200,000 dinárt keres üzeme továbfcifejlesztésére. — Ugyan­csak egy ni sí textilárugyár katonai és polgái posztógyár áfásának kiterjesztésére csehrszlovák tőkét keres, esetleg e célra egy cseh-szlovák gyá= ri felszerelésnek SHS területére való átszállítását. — Egy belgrádi cukorkagyár 200,000 dinárt ke­res befektetésre. — Részletek a belgrádi fokon- zulátusuá! tud'hiatóik meg. — Nemes valutát követetnek a cseh-szlovák konfekciósok magyar vevőiktől. A cseh-szlovák konfekciós-ipar elhatározta, hogy magyar vevőik­nek a' jövőben csak nemes valutáért szállít árut. A magyar kereskedők nagy összegekkel tartoz­nak ennek a gyáriparnak és kötelezettségeiknek a magyar deviza központ magatartása miatt néni tehetnek eleget. így tudja ezt egy félhivatalos prágai lap. — Közvetetlen teheráru forgalom Jugoszlávia és Németország között. Jugoszláviai szerkesztősé­günk jelenti: A belgrádi közlekedésügyi miniszté­rium közhírré tette, hogy az SHS-királyság és Németország között a közvetetlen vasúti teher- áruforgalom élebe lépett, o nemzetközi fuvarlevél- egyezmény értelmében. A kü'deményeket Sa’z- burgon és Jesenicén át irányítják az úgynevezett M e rkur-vonatoldkail. — Románia pénzügyei angoi ellenőrzés alatt. Bukaresti tudósitónk jelenti: Néhány nappal ezelőtt Bukarestbe érkezett az angol pénzügyi konzorcium bizottsága, hogy a Ro­mánia külföldi adósságainak rendezésével öszefüggő ügyekről tájékozódjék. A bizottság fölkereste a bankkormányzót, megvizsgálta az angol kölcsönre vonatkozó számlákat és megállapította, hogy a konverziós kölcsön zá­logául lekötött kiviteli illetékekből eddig 1.800.000 angol font folyt be. Ebbe az összeg­be nincsenek beleszámítva a többi devizák­ban beszedett kiviteli illetékek és mégis oly bőségesen fedezi a konszolidációs kölcsön el­ső részletét, hogy félmTlió angol font feles­leg is marad. Ez a felesleg a bizottság hatá­rozata értelmében a román állam szabad rendelkezésére van bocsátva. A bizottság vizsgálata szerint a kiviteli illetékek bősége- gesen fedezik a kincstári bonok konverziójá­ra fölvett angol kölcsön kamatait. A konszoli­dációs kölcsön részeletes feltételeiről eddig még nem közöltek semmit, de a bizottság je­lentéséből kitűnik, hogy Románia nem ren- defkezheik szabadon a bfolyt kiviteli illetékek feleslegéről. N — Levelek és postacsomagok uj feladási rendje. A posta- és távtiróügyi minisztérium ren­deletiére a postabiivatiaíloik miájus 1-től kezdve pontosan a hivatalos órák végez.tévéi beszüntetik a levél- és cs om ágik ü 'd eprén vek felvételét. A kö­zönség jól teszi, ha küldeményeit délelőtt vagy olyan időpontban adja fel, amikor nem kell tar­tania attól, hegy küldieimiényeivel a következő na­pig leg3"en kénytelen várni. — A fapiac helyzete. A fapiac üzlete válto­zatlanul kedvezőtlen, mert a n/emzetkö'zii helyzet megváltoztatása1 előtt javulás nem is várható. A beftíö’dön a pénzpiac legutóbbi eseményei hatot­tak bénítóan az üzil elmen etne és a fa tőzsdéik, be­leértve a legutóbb Pozsonyiban megnyílt harma­duk fatőzsdét Is, sem lendítettek a fapiac iizlet- telenségén. A belföldi piacon fűrészelt építő-fát és jobb asztalosányagot, valamin* 26 milliméteres deszkákat loirgiallimiaanaJk, keskeny fűrészelt fá­ban azonban felesleg van. A külföldi üzletről eze­ket jelentik: Németország csak a legszükségesebb fát vásárolja. A közvetlen szállítás nehézségei áll­nak a Franciaországba és Beliuim'ba irányuló ex­port útjába. A Hamburgon át való szállítást a tengeri számítási dijak legutóbbi drágulása nehe­zíti meg, ami különben az angol és hollandiai üz­letet is érinti, ahol különben tartósan esnek az árak. Anglia különben orosz fával látja el magát. Az olaszországi faexportnak kevés kilátásai van­nak. Svájc csak a legjobb minőségű árut keresi, ott kü'önben Románia erős versenytársa .a cseh­szlovákiai fúrnak. A Magyarországba irányuló ki­vitel a vailu'tánis Viszonyok miatt szünetel. A göimlbfiaüzilet pang, mert különösen az erősebb méretű fa nagy tömegekben olcsón kapható és még Így is alig talál vevőre. Bányafa iránt volna •érdeklődés, de nagyon alacsony árakon. A cellu- loze-üzlet megcsappant az utóbbi időben. Mégis bizakodnak benne, hogy a nemzetközi helyzet tisztulásával (?) javul majd a faüzlet helyzete is. — Félnek a magyar textilipar versenyétől. A „Pnageir Presse" vasárnapi száma hosszabb cikkben foglalkozik a textilipar helyzetével és megállapítja, hogy a textilipar versenyképtelen lett a külföldi piacokon és a belföldre koncentrá­lódni kényszerült. A nyersanyagok ára is rend­kívüli módon emelkedett, úgy hogy nem dolgoz­hatnak raktárra ebben az iparban. A külföldi vevők is prompt árut követelnek, ami viszont csak redukált üzem mellett oldható meg, mert a rövidlejáratu szállítások nem biztosítanak tartós foglalkoztatást. A termelőkö’tségek még mindig nem csökkentek, stb. Majd igy ecseteli a nehéz­ségeket: Az utóbbi időben még komplikálja a- helyzetet az Ausztriában és Magyarországon rendszeresített beviteli tilalmak, ami egyrészt ke­reskedelempolitikai, másrészt az ottani termelKix védelme érdekében történt. Az előbbi okok tatám átmeneti jellegűek, de az utóbbiak rendkívül ko­molyak. Az ibódáilamok mind arra törekednek, hogy kiépítsék saját gyáriparukat, hogy a tööo! államoktól vtóó függetlenségüket gazdasági téren Is biztosítsák. Ilyen törekvések kü’önösen Jugo- szfávüban és Magyarországon észlelhetők Mint­hogy az itteni üzemek ezek szerint oda nem szál- líttetaalk, rendelkezésére bocsátják gépeiket a.z uj vállalatoknak és azokban magúik is résztvesz- nek. Hogy az uf verseny miatt jogosan aggódnak, kitűnik abból, lrogy például Magyarországnak ma már körülbelül A U ezer pamut-szövőszéke van és ha az iadusztriaM'záció ebben az ütemben ha­lad továbbra is. a magyar textilipar csakhamar abban a helyzetben lesz, hogy az ottani szükség­letet fedezze. A kormánylap cikkírója azzal vl- gtaszftóódik. hogy az újonnan létesült gyáripar egyelőre nem tud majd minőségi árut készítem, mert erre gyakorolt és tapaszta’t szakmunkásokat kel! még nevelnie. Azután felsorolja a már, ismé­telten elhangzott kivámsárakat, amelyek ennek a textMgyáriparnak védelmére szükségesek. — Tizennyolc százalék a birodalmi bank­kamatláb. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A Birodalmi Bank mai hatállyal 12 százalékról 18 százalékra emelte íö! a váltóleszámitoló kamatlábat és 13 százalékról 19 százalékra a lombardét. Legutóbb január 18-án emelték a bankrátát 10 százalékról 12 százalékra. Az újabb, rendkívül magas kamatlábemelés, bár el voltak rá készülve, nagy meglepetést kel­tett a pénzügyi piacon. — Közszükségleti cikkek vasúti tarifájának je- szálliíása. A vasutügyi minisztérium figyelmezteti az érdekelteket, hogy a vasúti hivataloknál ren­delkezésűikre állanak azok a’ kimutatások, ame­lyeket a legutóbbi rendeletében meghat árazott vasúti tarifámérsékléseket sorolják föl a követ­kező közszükségleti cikkekre: gömbfa, állati és növényi zslrak, (vaj, vaj zsiradék, libazsír, mar­garin, margarin zsírok, müátelzsir), textiláruk, tex­til-nyersanyagok, vas, acél, vas- és acélgyártmá­nyok, üveg- és cementgyár talányok. — A lengyel nyersolaj- és vasárak. Varsóból jelentik: A boryslavi nyersolaj nagykereskedelmi ára: 625 márlkia kg-kénit a vevő ciszternájában. Atz ez idő szerint érvényben levő vasárak a kö­vetkezők: Kereskedelmi vas vaggon tételekben 2500 márka kg-lként, kisebb vételeknél 2 %-os felár. Sodronyvas 3230 márka', v'asbádaglemes 3330 márka és uniiiverzálvas 3330 márka. — Tojáski vitel Romániából. Megjelent hír­adásokkal szemben, mértékadó helyről vett érte­sítés alapján közöljük, hogy ,a Romániából való .tojáskivitelt nem tették szabaddá. Ezt a hírünket hivatalos részről is megerősítik, amire már azért is szükség volt, mert több kereskedő a lapok hír­adásai uitán iduíva, Romániáiba utaizott és hiába­való költségbe verte magát. — Szállítások. A pozsonyi államvasuti iga=r gatóság vízvezetéki szerelő- és csatornázó-mun- kálatokra hirdet árlejtést a következő állomások lakóházaihoz: két lakóház Párkánynámán, két la­kóház Ujzsolnán és két lakóház Zólyomiban. Az ajánl a tokát május 25-iig kell benyújtani. Közelebbi részletek a hivatalos lap május elseji számából, vagy a pozsonyi igazgatósáig III/7. osztályában tudhatok mag. — A prágai államvasuti Igazgató­ság 30,000 kg. cinkre és 4000 kg. antimonra hir­det szállítási árlejtést. Közelebbi részieteket a hivatalos lapok közölnek. á — A prágai állatvásár. A mai átJatvásáron 985 darab vágómarhát hajtottak föl és pedig: 337 eblíöldl, 227 szlovenszkói, 367 jugoszláv. 81 dán és 7 bivalyt. A következő árakat jegyezték: belföldi ökör 7.50—8, béka 8.75, tehén 5.50—81o; szlovenszkói ökör 6.50—7.70, bika 6.50—8.75, te­hén 5.75—8, borjú 7.50—8.50; jugoszláv ökör 6.75 —9.75, bika 6.75—8.25, tehén 5.80—7.25, borjú 6.60—8 cseh korona kilogrammonként élősúlyban. A forgalom közepes volt — A mai tőzsdék. A prágai tőzsdén a legtöbb érték árfolyama javult. A bankok is, kivéve a Morva-Agrárt és a Zsivnót, melyek gyengültek. A devizapiacon a frankértékek szilárdabbak, a csekélyebb értékűek mind gyengültek, kivéve Budapestet és Belgrádot. mert ezek viszont javultak. — A buda­pesti tőzsdén az alacsony zürichi korona­jegyzés miatt folytatódott a szombati magán­forgalom szilárd irányzata és va'amennyi ér­tékben nagy volt az árfolyamemelkedés. A bécsi tőzsde szilárd hirei is élénkítették a forgalmat. — A bécsi tőzsde: Itt is nagy- terjedelmü forgalom mellett ugrásszerűen ■emelkedtek az árfolyamok. A nagy kereslet­tel szemben alig volt kínálat. Az értékek azonban budapesti eladások miatt nem emel­kedtek. A korlátban bank- és petróleumérté- keket kerestek. — A berlini tőzsdén is nagy vételi megbízások jegyében indult az üzlet, de a Birodalmi Bank kamatlábemelésé­re való tekintettel tömeges eladások is for­dultak elő. Általában emelkedtek az értékek, csak a bankértékek hajlottak a gyengülésre. ^Síiért rseiTía íreé'á i&bo­rxs.Tríis&eB.m. vimtíztpg Mt ** ? 7Í* rárd fcSisxóiitunfi. fóogsj d&iixe&fif \ Felkérjük összes ol- \ | a CiMaVO-iS* vasóinkat, jóakaróin- : » kát és támogatóinkat, hogy rendeléseik ■ : és egyéb érdeklődéseik alkalmával — j [ amelyek a lapunkban megjelent hlrde- j ■ tések révén erednek — szíveskedjenek : ■ esetröl-eseíre kimondottan lapunkra, a ■ jj „Prágai Magyar Hirlap“-ra hivatkozni j * ■ TözsdcárfolQemeif hétfőn, április 23-án: Prásm: Értéktőzsde: Cél. vörös kér. sorsi- 30.50 Kolini miitrágya. . f>75.— Magyarbfrtos v. kér. 4.50 Kolini kávé .... 481.— Magy. jelzálog sorsj —Kolini petróleum . 347.50 Bp Bazilika sorsj.. 3.50 Kolini szesz .... —. __ Ag rárbank ..... 401.50 Tejipar rt................. 222!— Bo hemia ...... —.— Első nilseni sörgyár 2175.— Cseh Union Bank . 387.50 Danük és társa. . . 403.— Leszámítoló................ 383.50 Laurin és Klement 241.50 Cs eh Iparbank. . . 446.50 Ringhoífer....................687.50 Pr ágai Hitelbank . 807.50 Cseh északi szón . . —.— Szlovák Bank . . . —Cseh nyugati szén . 425.50 Zivnostenska .... 379.— Alpine............................319.75 An gol-Cslov. Bank . —.— Poldi............................ 450.— Os ztrák hite! .... 81 — Prágai vasipar . . 1072.50 Bécsi Unionbatik. . 93.50 Skoda............................ 436.— Wi ener Bankv.. . . 65.— Pozsonyi kábel. . . — Nordbahti.................... 6400.— Itivvald........................635.— Cs eh Cukor..................1182.50 Papír................................177.50 De vizák: április 23 Április 20 100 hollandi forint 1343.— 1350.— 1346.— 1350.— 100 német márka. 0.1275 0.1375 0.135 0.145 100 Buen. Air. peso 1263.- 1267.— 1263.— 1267.— 100 belga frank . . 193 25 194.75 192.25 193-75 100 finn márka . . 93.75 94 25 94.625 95.125 100 svájci frank . 603.75 611.25 609.75 612.25 100 norvég korona 614 25 616.75 614.25 616.75 L00 dán korona. . 648.75 65175 648.75 651.75 I font sterling . . 158.50 160.— 158.75 160.25 100 spanyol peseta 523.— 525.-- 522.25 524.25 100 olasz líra.. . 163.25 16975 167.25 168.75 1 dollár (kábel). . 34.20 34.63 34.20 34.60 100 francia frank. 228.— 229.50 227.25 228.75 100 svéd korona . 912.50 915 50 911.25 914.25 100 iugoszl. dinár. 34.85 35.35 34.75 35.25 100 magyar korona 0.66 0 70 0.71 0.75 100 román lei. . . —.— —•— —.— i török font... . 22.10 22.90 23.10 23.90 100 lett lat ... . 673.50 676.59 673.50 676.50 lOO bolgár leva. . 25.675 26.075 ■ 25.925 26.325 100 lengyel márka 0.0595 0.0795 0.0645 0.0745 100 osztrák korona 0.045 0.05 0.045 n.05 100 Brazil, millrois 389.— 391.— 389.— 391.— Budapest. Értéktőzsde: Magyar Hitel . . . . 42500 Levante.................... 105000 Ós ztrák Hitei .... 14000 Tröszt............................ 25590 An g.-Magyar .... 6500 Csáky............................ 3900 Le számítoló....................4503 Magyar Fegyvergy. 285000 Ma gyar-Olasz .... 2659 Ganz-Danubius . 2350000 Jelzálog . .................... 2375 Gauz-villamos. . . 285000 Ha zai bank................ 11200 Láng................................ 40000 Eg yesült takarékpt. 9000 Lipták ........ 5200 Földhitelbank .... — Schlick........................ 23500 Me rkúr........................2100 Baróti ............................... — Ke reskedelmi bank . 47000 Izzó............................ 92000 Ma gy. ált. tkpt . . . 9500 Gutmann.................... 29500 El ső hazai tkpt . . . 63030 Klotild............................ 17000 Sa lgó........................ 154000 Magyar Cukor . . 480000 Ri ma................................ 25550 őstermelő..................... 600Ű0 Kö zúti............................ 6950 Gnmmi............................ 33500 Dé livasut................... 17501 Naschitzi.................. 182000 Ál lamvasut .... 112000 Nensckloss.....................2125 Bo rsod-Miskolci. . • 19000 Orsz. fa ...... . 52000 Coneordia.................... 13600 Győri ólai ..... . 23750 Bu dapesti malom . . 53000 Szlavónia ...... 7300 Gizella malom . • .1DQ50 Egyes, fa........................1950 Vi któria........................ 39000 Lignum-trost . . . .11300 Hu ngária malom . .20750 Zabolai..........................21500 Be ocsini.................... 150000 Papír............................ 10800 És zaki szén................ — Bóni................................ 17500 Es ztergom-Szászvári 65000 Malomsoky................ — Fe lsőm, szén. . . . 102000 Rézbánvai.................... 9800 Dr asche ........................ 45000 Égisz ........................ — Ma gnezit................ 345000 Óceán................................9100 Ma gy. ált. kőszén . 365003 Pálfalvai.................... 23000 Ur ikányi................ 240000 Kóburg .13 '00 Ad ria............................ 30000 Magyar szalámi . . 7800 Át lantika.................... 25750 Spódium........................ 4350Ö A devizaközponí hivatalos árfolyamai: I holland forint 1836.— 1 svéd korona . 1253.— 1 román lei. . . 23.— 1 svájci frank 850 — _ 1 dán korona . . 836.— l osztrák korona 0 0655 l norvég korona 839.— 1 bolgár leva • 35 — l font sterling 21030.— I jugoszl. dinár . 47 — 1 német márka. 0.18 1 doilár................ 4693.— 1 olasz líra , . . 232 — 1 lengyel márka 0.096 L francia frank . 311.— 1 belga frank . . 269.— 1 csehszl. korona 139 50 Bécs. Értéktőzsde: Magy. koronajárad.. . 7100 FerdinandsNordb 13200009 Magy. aranyjáradók 70000 Staatsbahn . . . 1240000 Anglobank ................ 251000 Siidbahn.................... 200000 Ba nkverein Wr. . . 15000 i Siidbahn prioritát . 595000 Bodenkredit................ 225000 Alpine ...... .658000 Kr editanstalt .... 175000 Krupp........................ 470000 ün g. Kredit .... 502000 Poldi............................ 895000 Lá nderbank................ 378500 PragerEisen. . . — Lo mbard............................ 33000 Rima............................ 332500 Me rkúr ...... 97000 i'oburg................... .2^1000 Ös ztr.-Magyar Bank — Salgó ....... 1835000 Union Bank Wr. . . 205000 Urikány •................ — Cs eh Un.on................ 800000 Skoda ....... 929^00 Zi vnostenska Banka 799300 Ringhoffer .... — Üunagőzhajózá8 . . 1660000 Magyar cukor. . 6350000 \assa-Oderbergi . . 465000 Inwald.................... 1315000 De vizák: l holland forint .27810.— 1 spanyol peseta. 10845.— 1 jugoszl. dinár . 719.— 1 olasz líra .... 3521.— l nemet márka. 2.52 1 dollár...................... 71350.— 1 belga frank . . 4069.— 1 francia frank . . 4749 — 1 nmgvar korona 13 95 I csebszl. korona 2119.— 1 roraau lei ... < —.— l bolgár léva 329.50 l norvég Korona 12635.— 1 svéd korona . , 18580.— l dán korona. . .13310.— l lengyel márka . 1.48 l font sterling . 335500.— 1 svájci frank . . 12385.— Berlin. Devizák: 1 finn márka . . 765— 1 font sterling . 127500 — l osztrák korona 0,40-’5 l Buen. Air. peso10000.— 1 csehszl korona 820-— 1 dollár .................. 27500.— I magyar korona 5 52 1 belga frank . . 1530.— l bolgár léva. 210.— 1 olasz líra . . . 1355,— 1 holland forint 10750 — 1 francia frank S830-— 1 norvég korona 4910.— I svájci frank . 5003 — l dán borona. . 5180.— 1 spanvol peseta 4.220 — l svéd korona . 7350.— 1 lengyel márka 0.5675 A zürichi öevüzaárSolyamoJft (Déli tizenkét órakor). IV 23 IV/21 100 csehszl. korona . 16 425 16425 svájci frank 100 magyar korona. 0.1125 0.11 100 német márka . . ö 02085 0.021 100 hollandi forint . 216.— 215 75 t dollár ........................- 5 515 5Í50625 " ” 1 font sterling . . . 25 645 25.65 100 francia frank . . 36 78 36.575 ” ” 100 olasz líra .... 27.30 . 27 275 ” ’’ 100 belga frank. . . 316-5 31 60 100 dán korona ... 10425 104 — 100 svéd korona . . 147 50 »47 125 ” " 100 norvég korona . 98 50 98 625 ” ” 100 spanyol peseta . 84 40 84.45 100 Buen Air peso . 201 50 201.50 100 jugoszláv dinár. 5.525 5.575 " ” 100 bolgár leva . . . 410 4 20 100 osztrák borona . 0.00176 0.00775 100 lengyel márka . 0.0117 0.01225 100 román lei .... — < -----\ Menyasszonyi kelengyék áruháza % 3 \ t 5^ rb \ Saját készitményü finom férfi % \ fc(> és női fehérnemű, asztal- m8 j£ % \ térítők és mindennemű lenáru 3 Árusítás nagyban és kicsinyben f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom