Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-22 / 92. (245.) szám
Vasárnap, április 22. _____________________________________________________2 zo ttai a szlovenszkói és ruszinszkói kereskedőkkel szemben durván jártak volna el, az igazságügyi minisztérium a jelen kérdésben foglalt állításokra nézve valamennyi állam- ügyészséget nyilatkozattételre szólította fel s megállapítást nyert, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó egész területén egyedül a besztercebányai államügyészség kerületében merültek fel panaszok az uzsora meggátlására hivatott közegek helytelen eljárása miatt. Ez állítólagos túlkapásoknak, amelyekre az igazságügyi minisztérium különös figyelmet fordítani el nem mulasztja, csupán helyi jellegük volt, úgy hogy azok nem általánosíthatók s az uzsorabiráskodás általános törlésére indokul fel nem hozhatók. A megszüntetés a pozsonyi és kassai állami főügyészek véleménye szerint még korai volna. Téves az az állítás, hogy a háborús uzsora miatti büntető eljárásokat Csehország, Morvaország és Sziléziában beszüntették, mivel ilyen beszüntetés nem történt. Az igazságügyi minisztérium természetesen a nála bejelentett minden konkrét esetben közbelép s az indokolatlannak talált büntetőeljárás beszüntetését azonnal elrendeli. Az 1922 őszén megindult általános árle- szállitási akció igaztalanul tűzte célpontjául a kereskedőket, akiket kötött nagy raktáruk, a súlyos adóterhek és főképpen az, hogy az árubeszerzés még nem olcsóbbodott. Mindennek dacára testületünk készséggel segített a hatóságoknak már azért is, hogy ezzel is bebizonyítsuk a gazdasági élet konszolidálására irányuló készségünket. A testület minden rendelkezésére álló eszközzel sietett letörni azt az általánosan elterjedt szokást, hogy külföldi árut nagy mennyiségben csempésztek át, miáltal a kereskedők óriási károkat szenvedtek. Szükséges volt tehát a vámeljárásnak szigorítása is. A drágaság kérdésével szoros kapcsolatban áll a vámtarifa és vasúti tarifa aránytalan magassága. Az árleszállitó akcióban az államnak kell jó példával előljárnia. — A Pozemikova Banka betétjei. Pénteken a Pozemkovia Banka betevői gyűlést tartottak, aims- IIyen egy kilenctagú bizottságot választottak aíbbéü a célból, hogy a1 koirmánymál .a betétek teljes össze5 gének kifizetését kieszközölje. Ez a bizottság meg fogja állapítani a Pozemkova Banka fizetésképtelenségének okait is, hogy szükség esetén megindítsák a bűnvádi eljárást. — A cseh-szlovák vegyészeti ipar tömörülése. Az „Ustredni Oznamovatel1* közlése szerint a vezető vegyészeti vállalatok „F o s f a c i d“ cég alatt bevásárlási és értékesítő vállalatot létesítettek Prága székhellyel. Az alaptőke egy millió korona. A korlátolt felelősségű társaság üzletvezetője Cernik Vencel, a Kolini műtrágyagyár főigazgatója, Futschik János, a Karlsbadi vegyészeti egyesület igazgatója, Scheffler Károly igazgató (Smichov), Philipp Ervin, a pozsonyi Dinamit Nobel vezérigazgatója és I<öllek Károly Pál igazgató (Petrovic, Frei- stadt mellett). — A magyar—román áruforgalmi megegyezés. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A M. T. I. közlése szerint a Romániával való áruforgalom rendezésről megjelent tudósítások nem mindenben felelnek meg a tényállásnak. A MÁV. elnökségétől kapott értesülés szerint a Romániába irányuló áruforgalomban csak annyiban változott a helyzet, hogy a közelmúltban tárgyalások indultak a darabáruforgalom felvételéről is. Ennek módozatait meg is állapították, de egyelőre h'ányzik a bukaresti vasúti vezérigazgatóság hozzájárulása, mely a tárgyalásokon nem is képviseltette magát. A darabáru forgalom felvételének határideje tehát a bukaresti vezérigazgatóság határozatától függ. A kocsirakományu forgalomban nincsen változás. Ez a forgalom Romániával bizonyos átmenő állomásokon át már egy éve fennáll. Uj átmenő állomásként magyar részről Csengert akarják megnyitni, azonban ehhez a románok még nem járultak hozzá. A kocsiknak a kocsiszabályzat szerint való átmenete tekintetében is létrejöttek Irzonyos megállapodások. de azok csak a részes vasutak közötti bebő. kezelési ügyekre vonatkoznak. — A gödölyebörök kivitele. Félhivatalosan közük: E napokban a gödölyebőrök kiviteléről anké- tot tartottak a kereskedelemügyi m'nisztérium- ban. Az ankéton a keztvü- és t'máripar, valamint a nyersbőrkereskedelem képviselőin kivül Novak kereskedelemügyi miniszter is megjelent, aki a deflációs politika elkerülhetetlen előfeltételeire rámutatva, kijelentette, hogy a nyersanyagárak emelkedését meg kell akadályozni. Ezen az alapon fölhívta az érdekelt feleket hogy igyekezzenek a belföldi szükséglet fedezésén túl esetleges kiviteli felesleget is elérni Amennyiben ez a megegyezés április 25-ig nem iönne létre, a mimszté- rium szabad méilegelés után fog intézkedni, de semmi esetre sem engedi meg, hogy a gödölye- bőrökből készült gyártmányok árát megdrágítsák. — Egy bécsi bank botrányos bugása. Bécsi szerkesztőségük jelenti: A Habsburgerstras-se 5. szám alatt levő „Kontinentale Bank“-ról már'régebben tudják, hogy fizetési zavarokkal küzd. Számos letéti hitelező végrehajtást kért az intézet ellen. A most foganatosított első végrehajtás azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy a bank pénztárában csupán egy és negyed millió osztrák korona készpénzt találtak. A felek a rendőrséghez fordultak, amely vizsgálatot indított. Ennek a vizsgálatnak során is szenzációs megállapításokat tettek. Kiderült, hogy a bank vezetői mérleget hamisítottak, csaltak és elsikkasztották a letéteket. Kornblüh igazgatót a helyszínén kihallgatták és nyomban letartóztatták. A bank másik igazgatóját Menschl Alfrédot szintén beidézték a rendőrségre és letartóztatták. Rubinstein Dimitrij orosz államtanácsost, igazgatótársával együtt, akinek berlini pere még emlékezetben van. Érdekes, hogy a bécsi bankok egyesülete a feleket már régebben figyelmeztette a Kontinentale Bank megbízhatatlanságára. A bank, amely négy év előtt a „Sociale Bank“-ból alakult és már különböző botrányok során szerepelt, Stujovicz dr. vezérigazgató működése miatt a nemzeti tanácsban is interpelláltak. Ez az igazgató eltűnt és ennélfogva körözik. A betevőket ezzel a bankbukássial sok ezer millió koronára rugó kár éri. További letartóztatások várhatók. A „Kontinentale Bank" alaptőkéje a legújabb kompasz szerint hatvan millió osztrák koronát tesz ki. A bankot 1907-ben alapították egy millió korona alaptőkével. 1919-ig „Allgemeine Kreditvereinsbank" volt a bank cége. Azután változtatták meg „So- ziale Bank“-ra és még csak rövid idő előtt vette föl a „Kontinentale Bank“ nevet. A bukott bank a tőzsdeüzleteken kívül az árukereskedelemben is széleskörű tevékenységet fejtett ki. — A Ruszinszkói Bortermelők Országos Bor- és Szőlőértékesitő Szövetkezete. Beregszászi tudósítónk jelenti: Ruszinszkó szőlőtermelői, a szerednyei, munkácsi, nagy- szőlősi, kászonyi és beregszászi szőlővidék borgazdái április 18-án gyűlést tartottak Beregszászon, hogy megvitassák a borgazdák válságos helyzetét. A már meglévő beregszászi borértékesitő szövetkezetnek országos szervezetté való átalakításáról is határoztak. Frankenberger miniszteri tanácsos a kormány megbízásából az országos szövetkezet megalakulásának esetére nagyobb állami segéhT helyezett kilátásba. A szövetkezet célja, hogy a kényszerű eladásokat megakadályozzák, amely az árak abnormális leszorítására vezetett. Célja továbbá a szövetkezetnek, hogy a termelők borát a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül juttatja el a fogyasztóhoz. Különböző városokban borkiméréseket fognak fölállítani, amelvek a agyban! áraknál alig drágább áron fogiák kimérni a bort. A gvülés a helyi szövetkezetnek országos jellegűvé való kibővi- téséüez hozzájárult és ennélfogva a Puszin- szkói Bortermelők Országos Bor- és Ezőlő- érfékesitő Szövetkezetét megalakultalak kimen dotjfák. A rész{egvek iegyzése már a gyűlés napján meglepő nagy eredménnyel járt. — Uj rendezöpályaudvar Zágrábban. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A közeli napokban adját át rendeltetésének az uj zágrábi ren5 dezőpúlyaudvart. Az uj pályaudvarnak 12 sínpárja vatn, amelyen a továbbmenő forgalmat köny- nyen leibonyo’ithatják, ami az eddigi száll kása mizériák enyhülésével fog járni. — A budapesti mintavásár. Budapesti szer kesztőségíink jelenti telefonon: A budapesti m:Im- tavásár vezetőségének a látogatottság fokozása érdekéiben a következő kedvezéseket sikerült biztosítania: 1923 május 17—30. között a MÁV vonalain, valamint a MFTR és a DGT személyszállító hajóin ötvenszázalékos díj kedvezményt ad a vásár-látogatóknak Budapestre és vissza. A kiil5 földi vásárlátogatók május 17—25-ike között útlevéllel. de vizűm nélkül léphetik át a magyar határt és a vásár alkalmával a vízumokat öl ven százalékos kedvezménnyel fogják megkapni. Ezeket a vízumokat akár a Külképviseleti hatóságoknak alkar a vásár terű1 étén be lehet szerezni. A vásár területére is érvényes deviza rendeletre való tekintettel idegen pénzekét beváltó hivatalos kirendeltséget létesítenek, amely a vásár atol5 mára rendezett könnvitásakét közvetíti A kedvezmények igénybevétele számozott, személyre szó’ó miáuséike't áru vásár!átogató-igazolvánv váltásához van kötve, amely egyúttal belépő-pgy. A vásári jelvény díjtalan. Az igazolvány fabrosz5 náliható a lakásigény bejelentésére is. amelyet a főváros idegenforgalmi hivatalin intéz el. Ugyanott intézhetők eíl a vízumok és a rendőri ielentkezc- sok is. A vásárra nézve bővebb felvilágosítást adnak a magyar külképviseleti hatóságok, a b&l- fö'di és idegen kereskedelmi kamarák és a menetjegyirodák. Minden a vásárra vonatkozó kérelemmel és bejelentéssel a vásár külföldi tiszte’ tatbei’1 képviselőihez, valamint a Budapesti kereskedelmi és iparkamara vásárirodájához (Szeme- re-utca 6) lehet fordulni, — Jugoszlávia határátlépő-állomásai. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A közlekedésügyi minisztérium a személy- és telicráruforgalom részére a következő vasúti állomásokat jelölte ki határállomásul: az áLLamvasutakon Görögország felé Gyevgyeliját, Bulgária felé Caribródo.t, Románia felé Dzsomlbyt, Olaszország felé Kranjs'ka0 Gorát, Bistrioa-Bokimskót és Jezerót, Ausztria relé Dravográd-Mezsát és Ássd ingot (Jeseníce), Magyarország felé Szabadkát, Oroszlámost, Horgost, Gyékényest és Baranyavár-Péilmr'nostotrt. A déli vasúton: Olaszország felé Rak eket, Ausztria felié Maribort és Prevaljét, Magyarország felé Ko5 toribat és Barest. Déli vasúti átmenő-állomások; Szusák, Zágráb á. v. pályaudvar. Csáktornya, Zapresios és Ljubljana gl. k. — A nemzetközi postai tarifák. Egy igen köny- nyen áttekinthető összeállítást küldtek be lapunknak a nemzetközi postai tarifákról. Ez az összeállítás körülbelül ötven olyan állam postai díjszabásait öleli fel, amelyekkel a cseh-szlovák köztársaság postai forgalmat tart fenn. Az áttekintés tárcában hordható és 50 fillér meg a portó beküldése mellett Beck és Érben postaaltiszteknél megrendelhető, Prágában I. — A börgyártmányok árának felemelése. A bőrgyártóipar érdekeltségei április 18-án közös gy űlést tartottak Prágában, amelyen a többi közt megállapították, hogy a különböző bőráruk, de különösen a hajtószij-gyártmányok ára már régebb idő óta alacsonyabb a termelési költségeknél, úgy hogy az üzemek további fentartása veszélyeztetve van. Az érdekelt cégek ezért és a nyersbőrárak újabb drágulása miatt elhatározták, hogy úgy a szijkruponok, mint a kész hajtószíjak és más műszaki bőrcikkek árát nyomban való érvénnyel felemelik. — Ruszinszkóban árumintiaivásárt rendeznek. Beregszászi tudósítónk jelenti: Még ez év augusztusában nyílik meg Ungváron a ruszinszkói árumintavásár, amelyen a ruszinszkói kisipar, háziipar és gyáripar termékei, valamint kereskedelmi cikkek is bemutatásra kerülnek. A kiállítás védnöki tisztjét, hir szerint, a köztársasági elnök, Kál- lay szlovenszkói miniszter és Novák kereskedelemügyi miniszter fogják vállalni. — A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. A kereskedelmi és iparkamara is felhívja érdekeltjeit, hogy áruszállításokból eredő cseh- korona követeléseiket leggyorsabban Írásban, telefon utján, esetleg táviratdag jelentség be a kamarának. Mellékletek beküldése fölösleges, elegendő a követeléseket megjelölni. Hivatkozási szám 3236/923. — A kereskedelmi minisztérium a vasúti alkalmazottak ruházatához szükséges posztó- és gyapjubélés szállítására (3328), szolgálati ruházatához szükséges fekete pamutbársony szállítására (3380) és sapkáik szállítására pályázatot hirdet. (3381). — A kereskedelemügyi minisztérium árlejtést hirdet a fegyencek téli ruházatához szükséges darócposztó szállítására. (3415). — A 11. hadosztály katonai hadbiztossága Kassán pályázatot hirdet gőzmosódájának bérletére. Árajánlatok az élelmezési raktárhoz április 25-ig nyújtandók be. (3277.) — A zágrábi posta- és távirda- igazgatóság benzin, olaj és vaselin szállítására árlejtést hirdet. (3311.) — A budapesti mintavásár iránt igen nagy az érdeklődés. A kereskedelmi- és iparkamaránál napról-napra nő az igazolvány- megrendelések száma, amelyeknek megfelelni azonban ezidőszerint még nem áll módjában, miután mostanáig sem tájékoztatókat, sem igazolványokat nem kapott. Ezeknek beérkezését a hírlapok utján közölni fogja a kamara. (922.) — Zágrábban április 22-től május 1-ig, Laibachban szeptember 1-től 10-ig árunrntavásár fog tartatni, amelyre — kellőszámu jelentkezés esetén — Cseh-Szlovákiából különvonatot fognak indittam. (3421.) — A prágai argentínai főkonzulátus közlése szerint a hozzá beküldött számlákat csak az esetben látja el vízummal, ha a számlák és azok másolatai előbb a kereskedelmi kamara által láttamoztatnak s rajtuk az áruk cseh-szlovák származása igazoltatik. Kü!ön származási bizonyítványok fölöslegesek. (3453.) — A prágai húspiac. A mai húspiacon a következő árakat jegyezték; Üsző 6—14. borjú 10 —13, belföldi sertés 15—17, jugoszláv sertés 13— 15, bakonyi sertés 15—16.50, dán sertés 16.50— 17.50; belföldi nfarhahus: ökör eleje 12—14, hátulja 13—16, bika 12—14, tehén eleje 10—12, hátulja 11—14, egy éven aluli tinó ész üsző 9—12. vágott hús 6—9, birka 7—12.50, kecske 9—12 cseh korona kilogramonként. A forgalom közepes volt. — (A budapesti terménytőzsde, A mai tőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 76 kg tiszavidéki 25.500—700, egyéb 25.30—500, 78 kilo- gramos tiszavidéki 25 700—26.000, egyéb 25.500— 700, rozs 15.000—15.400, zab 14 500—14.800, takarmányárpa 12.500—13.000, tengeri 12.500— 13 000. korpa 6900—7100 magyar korona méter- mázsánként — A prágai magánforgalom. A bécsi magán- forgalom szilárdsága kihatott a prágai bankközi magánforgalom irányzatára is. Barátságos hangulat mellett különösen az arbitrázsértékekben élénk volt a forgalom és általában mind az árfolyamok javultak. A devizaforgalomban korlátolt terjedelmű volt az üzlet. Márka 13.20—13.50, bécsi kifizetés 4.S0—4.85, Budapest 72.50—73, Bukarest 16.12.50, 16.20, Belgrád 34.87.50—35.12.50: Varsó 7.25—7.50, Szófia 26—26.25. A nyugati devizák igy alakultak: London 159 87.50—160.12.50, Páris 228.50—229.50, Róma 169—169.25. a pozsonql ^Robinsonnal* Íöríéiíeíe. — A Prágai Magyar Hírlap regénye. — (18) Első dolgom volt egy tutajt összeállítani, hogy meg legyek kímélve az ide-oda való úszás nehézségeitől. Amikor már összeillesztettem néhány szál deszkát és gerendát, eszembe jutott, hogy nem maradt-e csónak a hajón? Kutattam, de ez egyszer eredménytelenül; ezért aztán ismét a tutajommal kezdtem foglalatoskodni. Eleinte nehezen -ment. mert a szükséges deszkáké és gerendákat a hajóról kellett leütnöm. De határai munkám után müvem készen állott. Most a hajón lévő holmik átvizsgálásához láttam; de annyi mindenféle volt ott, hogy eltartott volna legalább négy hétig, iámig minden használhatót lakásomba szállítok. Legelőször is egy hordó kétszersültet akartam a hajó korlátján át lebocsátani; de uj nehézség állta utamat. A távolság a korlát és tutaj közt meglehetősen nagy volt, úgy, hogy a hordó megsérült volna a lebo- csátásnál; igy valami más módot kellett kitalálnom, amire hamarosan rá is jöttem; egy kis vitorla tett nekem igen jó szolgálatot. A hordót szerencsésen leengedtem, ezt követte egy friss kenyérrel telt láda, egy hordó liszt, egy hordócska só s némi vasfölszerelés; ezekkel tutajom eléggé meg volt rakva. Egy evezőt készítettem még s aztán leereszkedtem magam is. A kutyák utánam ugrottak s én hagytam, hadd kövessen e két hü állat. Eltaszitottam tutajomat a hajótól azzal a szívből jövő kívánsággal, hogy bár egészben maradna s ne tűnne el többé szemem elől. Egyenesen a part ama részének tartottam, ahol egy kis öböl formálódott s amelyen kényelmesnek tartottam a kikötést. Szerencsémre majdnem teljes szélcsönd volt, bár emiatt erősen hozzá kellett látnom az evezéshez. Szerencsésen elértem a partot s kikötöttem. Kötéllel egy fához erősítettem tutajomat s lakásomhoz mentem, elhozni ott lévő kis szekeremet, mert ezzel kényelmesebben szállíthattam holmimat otthonomhoz. De amikor többszöri ide-oda való sze- kerezés után mindent elhoztam a tutajról, szabad ég alatt kellett hagynom a holmikat, mert kunyhóm oly kicsiny volt, hogy egy darabot sem rakhattam be. Kissé pihentem, megettem egy kókuszdiót s egy darab friss kenyeret, amelyet jobban élveztem, mint az elpuhult európai telt asztala mellett, bőségben élve. Kutyáimat megitattam s egy darab nyers kecskehust adtam nekik. Elhatároztam, hogy, bár a dél elmúlt, mégis teszek még egy utat a hajóhoz s szolgáim, a kutyák kíséretében rögtön útnak is indultam. Ez alkalommal mindenféle hüvelyes ve- teményekkel, a kapitány ládájával, puskaporral, golyóval s puskákkal raktam meg tutajomat, meg egy függőágyat is vittem, hogy kényelmesebben alhassam. Ilyen módon lassacskán kiürítettem a hajót. Minden rajta lévő deszkát elvittem, mert nagyszerűen használhattam. Mivel nagyon nehezemre esett a partról adombra fölvinni, megpróbáltam betanítani a kutyákat, hogy ők húzzák helyettem a szekeret. Eleinte bolondul ugráltak, semmi módon nem akartak hozzászokni, de alapos veréssel és koploltatással mégis belejöttek. Nekem ez a tanítás még szórakozásomra is volt. sok órát eltöltöttem vele. Végre az egész haiórakományt összehordjam egy helyre; a hajó mtadiobban sz étái áll ott, de ez nekem tulajdonképpen mindegy volt, mert a legjavát már megmentettem. Egy különös gondolat ötlött egyszerre eszembe, az tudniillik, hogy jó volna egy pár könnyű ágyút a hajóról a dombomra hozni, nem ugyan ellenség miatt fegyverkezni, mert azt itt nem találtam, sem pedig időtöltésül — bár volt elég puskaporom, mégis nagyon takarékosan bántam véle, mert a hiányt nem tudtam volna pótolni, pusztán csak azért, hogy ha egyszer egy hajó erre vitorlázna — ezzel az édes reménnyel kecsegtettem mindig magamat —, jelt adjak, hogy van itt valaki, aki segítségre szorul. Tutajom nagyon meg volt rongálva, azért mindenekelőtt azt kellett kiiavitanom. Mivel nem hiányoztak a hozzávaló szerszámok, könnyen el is végeztem azt. így valószínűleg utoljára mentem a félig rombadőlt hajóhoz. Kilenc kis ágyút, két láda szemcsés puskaport és golyókat raktam föl a tutajra. E munka nagyon fáradságos volt s csak az adott erőt és türelmet hozzá, hogy az ágvuk talán szabadulásom eszközei lesznek. Eltávozásom előtt még egyszer átkutattam minden sarkot, hogy nem találnék-e még valami hasznosat? (Folyt, köv.)
