Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-21 / 91. (244.) szám

Szonifcat^áprnls 2L összeeskfivfó Milanóban a isscisfifó ellen. Az összeesküvők katonai szervezeteket létesítettek. — Nyolc összeesküvőt letartóztattak. Róma, április 20. Az Idea Nazionalc jelenti Milánóból, hogy ott a fascisták és a Turaíti-cso- port ellen Irányuló összeesküvést fedeztek iel. Az összeesküvők feje Pesco futurista festő, aki bő­séges pénzforrásokra támaszkodva, katonai szervezeteket létesitett. Eddig nyolc személyt tartóz* tak le, akik beismerő vallomást tettek. — (Karolyi Mihályné becsületsértési pő­re.) Budapesti szerkeszőségünk jelenti tele­fonon: A Tisza-pör tárgyalása alkalmával Ulain Ferenc azt állította Károlyi Mihályné- ról, hogy ilyen nő nem kérhet a biróságtól védelmet, mert maga dicsekedett azzal, hogy tisztek ölébe ült. Károlyi Mihályné emiatt Ulain Ferencet rágalmazás és női becsület­sértés miatt följelentette. A törvényszék a nemzetgyűléstől Ulain kiadatását kérte. A mentelmi bizottság mai ülésében foglalkozott a kérelemmel. Hosszas vita után a mentelmi bizottság úgy határozott, hogy a Háznak azt fogja javasolni, hogy Ulain mentelmi jogát ne függessze föl, mert a megkeresés formai­lag nem kifogástalan. A bizottság a határo­zat megokolásában azt is kimondja, hogy abban az esetben, ha köztudomás szerint va­ló hazaáruló felesége kéri egy képviselő ki­adatását, politikai zaklatás esete forog fenn. Györky Imre szociáldemokrata képviselő kü­lön véleményt jelenteit be. A bizottság ülé­sén Fáy Gyula elnökölt, az előadó pedig Mikovényi Ernő volt. — (Don Sturzo nem utazik Becsbe.) Rómából jelentik: Az Agenzia Volta közlése szerint Don Sturzo, a popoiárik vezére bécsi útját a legújabb politikai események hatása alatt elhalasztotta. — (A békéscsabai hütíenségi pör.) Budapest­ről jelentik: 1921 szeptember 22-én a Székely Ma­gyar Szövetség hivatalos lapjában, a Kelet-Ma- gyarországban Nógrády Gyula volt nagyvárad) lapszerkesztő cikket irt, melyben a békéscsabai nagy hütíenségi perrel foglalkozott. Megírta, hogy 1920-ban, mikor a románok megszállva tartották Békéscsabát, Békéscsabáról nagy de- putáció ment a cseh-szlovák köztársaság elnöké­hez, Masarykhoz és Parisba az antant uraihoz. A deputáció azt kérte, hogy Békéscsabát és környé­két csatolják Nagy-Romániához. Mikor a nemzeti hadsereg bevonult Békéscsabára, elfogták a de­putáció tagjait. A hütíenségi pörnek kétszáz vád­lottja volt. A szerkesztő cikkében súlyos vádakat emelt Békéscsaba Hrteránus lelkésze, Szeberényi Lajos ellen. Azt irta, hogy a Parisban járt depu- tációnak ő volt a vezetője, lehazáárulózta és olyannak titulálta, akinek akasztófán kell az éle­tét végeznie. A cikk azzal végződött, hogy a kor­mányzó amnesztiát adott a deputáció tagjainak. Szeberényi sajtó utján elkövetett rágalmazás vét­sége címén bepörölte a lapszerkesztőt, akinek ügyét tegnap tárgyalta a budapesti büntetőtör- vényszéken Töreky Géza kúriai bitó tanácsa. Nó­grády kihallgatása során kijelentette, hogy a cik­ket ő irta, azért vállalja a felelősséget, de kéri a valódiság bizonyítását. Kéri a bíróságot, hogy rendeljen el zárt tárgyalást, mivel a valódiság bizonyítását kérő indítványát csak a nyilvános­ság kizárásával terjesztheti elő, hogy ne sértsen meg fontos államérdekeket. A vádlott kérelmére a bíróság el is rendelte a zárt tárgyalást, ame­lyen Nógrády előterjesztette a valódiság bizonyí­tását kérő indítványát. Negyedórás zárt tárgya­lás után a bíróság kihirdette végzését, melynek értelmében elrendeli több politikusnak és mind­azoknak a vezérkari tiszteknek kihallgatását, akik a nagy hütíenségi pörről tudomással bírnak, elrendeli beszerezni a nagy pör iratait, egyben a kormányzó kegyelmi iratát is, ebar illetékes he­lyen, hogy a tanúképpen kihallgatandó magas- rangú katonai és polgári személyeket a titoktar­tás alól mentsék föl. Ezen a címen' a bíróság a tárgyalást elnapolta. — (A szelesség! immkasbiztositó pénztá­raknál cseh orvosokat alkalmaznak.) A Sze­pességen és Harsban azóta, amióta a műn- kásbiztositó pénztárak fönnállanak, a szabad orvosválasztás módszere dívott. Sziovenszkó •többi megyéjében a munkásbiztosító hivatal •már régebben megszüntette ezt a rendszert és rossz szemmel nézte az említett két me­gyében uralkodó állapotokat- A szabad or­vosválasztás módszere ugyan több költség­gel jár, de ez a költség fölér azzal az előnnyel, amelyet a munkásoknak nyújt, ne­vezetesen, hogy a munkások gondosabb or­vosi kezelésben részesülnek. Ennek a mód­szernek egy további előnye az is, hogy a betegekben fokozza a bizalmat, amely egy­magában is gyógyszerszámba megy. A, sze- pességi orvosok a múlt évben különböző körülmények hatása alatt belementek a fize­tések fix megállapításába. Akkoriban azzal is ijesztgették őket, hogy ha nem járulnak hozzá az eddigi rendszer megváltoztatásá­hoz, akkor majd cseh orvosokat hoznak be a Szepességre. Noha az orvosok az ijesztge­tés hatása alatt a bevált rendszer megvál­toztatásához hozzájárultak, az ijesztgetésből mégis valóság lett. Az országos hivatal ugyanis nem hagyta jóvá a múlt év decem­ber havában kötött szerződéseket és meg­hagyta a pénztári igazgatóságoknak, hogy egyes orvosokat teljesen el kell ejteni és meghatározta, hogy a városban mennyi munkásíbiztositási orvost szabad alkalmazni, így Késmárk városában az ottani cseh kato­nai parancsnokot kellett a munkásbiztosiíási pénztár főorvosává 'választani, Felkán pedig az ott állomásozó katonai orvost pénztári orvossá. A késmárki pénztár autonóm jogai ellenére hallgatott a parancsszóra és más cseh orvosok hiányában a két katonaorvost választotta meg pénztári orvosokká. Brünn, április 20. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Brünner Tagesbote értesülése szerint Bae- ran Alajos a legfelsőbb bíróságnál beadványt nyújtott be, amelyben a büntetőperrendtartás vonatkozó szakaszaira hivatkozva, az eliene indított bűnvádi eljárás ujrafölvételét kéri. Kérelmét azzal okoja meg Baevan, hogy fia, Baeran Arduin dr. és Schwabe Károly jog­hallgató bevallották, hogy kémkedést követ­tek el, de ő (Baeran Alajos) erről a kémke­désről mit sem tudott. Az esküdtszék*! tár­gyaláson azért állította, hogy Schwabeval 1922 szeptember 9-én találkozott először, mi­vel Schwabe és fia, aki akkor szintén le volt tartóztatva, erre kérte. így került be a pörbe, mint bűnrészes. Az említett állítást azért — (A Kárpáti Futárt eladják?) A Lidové No- viriy azt a hihetetlennek látszó hirt közli Ungvár- ról, hogy a Kárpáti Futárt, amely a Kaminszky vezetése alatt álló ruszin földmives szövetség szó­csöve, Kaminszky százhúszezer koronáért el akarja adni Ehrenfeld helyettes kormányzónak. Ezzel kapcsolatban azt is írja a lap, hogy Kamin­szky nemrégiben zt közölte a helyettes kormány­zóval, hogy hajlandó volna ellenzéki magatartá­sát föladni és a kormányt támogatni. Ezeket a híreket teljes föntartással regisztráljuk. — (A csehszlovák vöröskereszt és a német politikai pártok.) Valamennyi német politikai párt, ■tehát mind a polgári, mind a szociáldemokrata pártok ikíépviselőii és szenátorai fölhívással for­dultak a német lakossághoz, amelyben arra való tekintettel, hogy a tárgyalásokat, amelyek a Vö­rös kereszt egyesület elnöksége és a német pártok között a németeknek az egyesületbe Való belé­pésének föltételeiről megindultak, eredményte­lenség ük miatt télibe kelllett szakítani, azt tanácsok iák a német lakosságnak, hogy a jelenlegi körül­ményiek között ne lépjen be a Vörös kereszt egye­sületbe, ne alakítson fiók egyesül e telket, ne vegyen részt az egyesület gyűjtéseiben és ümrepségei- bn. A német polütiiikai paritok a Vörös kereszt egyesületek ligájának ebben az ügyben emlékira- toit fognak előterjeszteni. — (Pörösködö szlovák újságírók.) Pozsony­ból jelenti tudósítónk: Érdekes két sajtópert tár­gyalt csütörtökön a pozsonyi törvényszék. Az egyiknek vádlottja Koza Matej, a „Slovák“ fele­lős szerkesztője volt, aki azt irta egy Pozsony­ban kéthetenként megjelenő kis szatirikus lapocs­ka „szerkesztőjéről1': liáber Ferdinándról, hogy „hüvösre tették11 egy nyitrar törvényszéki tár­gyaláson. Emiatt Háber, aki időközben felvette a Svatojánsky szlovák hangzású nevet, rágalma­zásért beperelte a Slovákot. Koza Matej a tár-, gyaláson előadta, hogy Habért, amikor még de­tektív volt, vidéki rablógyilkosság nyomozása közben véresre vert egy delikvensei, amiért a nyi'trai törvényszék kilenc hónapi börtönre ítélte. Ezt az Ítéletet a pozsonyi ítélőtábla méltányossági okokból három évre felfüggesztette, de Háber azért rovotímultunak számit, tehát jogosan irta róla, hogy „hűvösre tették11. Háber viszont elis­meri, hogy őt a törvényszék elitélte, de az ítélet a Slovákban megjelent cikk idején még nem volt jogerős. A bíróság ítéletet most még nem hozott, elrendelte a tábláról az iratok beszerzését. E cél­ból a .tárgyalást elnapolta. Jogászkörökben ér­deklődéssel várják az ügyben a döntést, mert ar­ról van szó, hogy valakinek a büntetett előtéle- tét fel szabad-e emliteni akkor, ha még csak el­sőfokú Ítélet van ellene. — A másik sajtóper vád­lottja ugyané tanács előtt a Slovenská Politika cikkírója volt, aki Wizner Bernardról. egy szlo­vákká vedlett szociáldemokratáról, a pozsonyi lakáshivatal egykori tótum-faktumáról gúnyos cikket tett közzé e címmel: „A nemzeti tanácsos ur' kilakoltat11. A. cikkben meg volt írva, hogy Wizner egy hivatalnokot kidobott lakásából az utcára. A cikkért Szedlák Ferenc szlovák újság­író, a Slov. Politika volt munkatársa vállalta a felelősséget. ítéletre itt sem került a sor. mert az ügyet esküdtbiróság elé utalták tekintettel arra, hogy Wizner Ede közhivatali funkciót teljesített. — (Április 21-ike nemzeti ünnep Olaszország­ban.) Milánóból jelentik: Az olasz kormány Roma alapításának évforduló napját április 21-ét olasz nemzeti ünnepnappá nyilvánította. A Volta-iigy- nökség ezt az intézkedést azzal okolja meg, hog3' a május elseje munkaszüuetes ünnepnapnak nem­zetközi jellege volt és egyrészt kisebbítette az olasz munkások függetlenségét, másrészt maguk között a munkások között is konfliktusokat vál­tott ki. A munkaünnepélyt tehát összekapcsolják a haza ünnepnapiával. E napon Rómában Musso­lini és a hadügyminiszter ünnepi szerrl 't fogna*: tartani a római és környékbeli nemzeti fascista- véderő fölött s egész Olaszországban ünnepi es­küt tesz a katonaság. — (A „Pravo Lldu“ a “Prager Presserről. A „Pravo Lidu11 íéltlélkenységi rohamaiban igen érdekes dolgokat átül el a „Prager Pressert, a kormány niém ötnyelvű orgánumát il'etőleg. A cseh la.p eleinte panaszkodik amiatt, hagy a kormány a „Prager Pressert egyes dolgokról hamarább informálja, mint a többi cseh lapokat, belefoglal­va a „Ceskoislovenslka Repübíiika11 cseii nyelvű kormán jdapot is. E megállapítás után így ,ir a P. L. „A „Prager Presserben gyakran nem csu­pán intervjuk vannak, hanem gyakran a központi hivatalokból inspirált cikkek is.“ A P. L. ezután megállapítja, hogy a P. P. szerkesiz ciének a fize­tése kétharmadrésszel magasabb, mint a cseh kor­mánylap szerkesztőjéé. A P. L. 'leleplezése után nicst már kétséget nem szenved, hogy a „Prager Presse11 .a prágai kormány lapja s a kormány cseh riválisa fölött favorizálja. —• (Odessza kiépítése.) Moszkvából jelentik: A szovjetkormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy Odesszát .a Fekete Tenger fő kikötőjévé feiileszlfci és technikailag kiiépliti. Az építési tervek szerint az építési munkálatokat a legjobb beren­dezésű válégikikötők mintájára végeznék. — (Az uj távírólariía.) Május elsejétől kezdve a következő táviródijak lépnek ér­vénybe: A közönséges belföldi távirat szó­díja 40 fillér, de legkevesebb négy korona. Vasárnaponként a belföldi táviratok szódíja 80 fillér, de legkevesebb nyolc korona. Sür­gős táviratokért, tekintet nélkül a napra, 1 korona 20 filléres szódijat kell fizetni, de a távirat legkisebb dija 12 korona. Ha a táv­iratot egy olyan vasúti táviróállomáson ad­ják föl, amely a legközelebbi táviróhivatal községéhez tartozó, összefüggő házcsoport­tól egy kilométernél kisebb távolságra van, a rendes szódíjon kívül szavanként 20 fillér, de legkevesebb két korona pótdijat kell fizetni. Saajtótáviratok szódija vasárnapokon és hétköznapokon egyaránt 20 fillér, de legke­vesebb négy korona. A levéltáviratokat va­sárnapokon is közönséges tarifa mellett to­vábbítják. — (A nyári időszámítás.) Hágából jelentik: Az első kamara mai ülésén elvetette ü második ka5 mara által már elfogadott, a nyári időszámítás el­törlésére vonatkozó javaslatot. — (Az uj telefonrend és távbeszélötarifa.) Május 1-éti életbe lép az uj te-iefonrend és ezzel együtt uj távbeszélő tarifát is léptetnek érvény­be. Ha egy uj telefonhálózatot vagy nyilvános távbeszélőállomást az iuterurban forgalomban más állami távbeszélő állomásokkal kötnek össze, az érdekeltek a berendezési költségek 70 száza­lékával kötelesek hozzájárulni a bekapcsolás költségeihez. Egyénenkénti esetekben való tartós összeköttetésekért a helyi forgalomban 60 fillért, az iuterurban forgalomban 2 koronát kell fizetni. A helyi forgalomban való rendszeres napi össze­köttetés helyreállításáért 15 koronát, az interur- ban forgalomban 40 koronát fizetnek havonta és minden további összeköttetésért ezeknek az ösz- szegeknek 50 százalékát. Az iuterurban távbeszé­lő-díj 25 kilolctcr távolságig 2 korona, 50 kilomé­ter távolságig 3 korona, 300 kilométerig 4 ko­rona, 200 kilométerig 6.50 korona, 500 kilométe­rig 8 korona és 500 kilométeren túl 10 korona a rendes beszélgetés, a háromszorosa ennek a sür­gős beszélgetés és a kilencszerese ennek a vil­lámbeszélgetés dija. Vasárnapi beszélgetésekért, kivéve az újságírói hívásokat, kettős dijat szá­mítanak. A telefonösszeköttetés berendezésénél főállomásokra nézve a következő építési hozzá­járulást kell fizetni: Az első zónában a közép­ponttól számított 300 méter légitávolság után 600 korona, minden további 500 méter után 200 koro­na, a második zónában az első zóna határától számított 100 méteres légitávolság után 250 ko­rona és a harmadik zónában a második zóna ha­tárától számított minden 100 méter legilúvolság után 400 korona. 5 Eles francia-angol konfliktus. London, április 20. Az angol alsóház a legenergikusabb módon foglalt állást a fran­ciáknak az angol munícióra vonatkozó kivi­teli tilalma ellen. Mac NellI kijelentté, hogy a franciák eljárása megsérti az í882. évi angol­francia egyezményt. A párisi angol nagykö­vet utasítást kapott, hogy a francia kormány­nál nyomatékosan lépjen fel, mert az angol kormány nagyjelentőségűnek tartja ezt a kérdést. — (Aláírták Egyptom uj alkotmányát.) Kairó­ból jelentük: A király és a kormány között az al­kotmány tekintetében fdlimierült valamennyi ne­hézséget kiküszöbölték. Lapjelentések szerint a ki­rály az uj alkotmányt már aláírta. Az cgvptomii kormány Angliának Szudánra vonatkozó feltéte­leivel mindemben számolt. — (Nagy munkáskizárás készül Angliában.) Londonból jelentik: A hajózási ipar munkaadó­szövetsége elhatározta, hogy a hozzátartozz Tyne-müvekben foglalkoztatott valamennyi róz- munkásnak, bádogosnak és asztalosnak április 30-iki hatállyal fölmond, amennyiben a túlórákra és az éjjeli munkaszakra vonatkozó megegyezés föltételeit el nem fogadnák. Ez a fölmondás száz­húszezer munkást érintene. — A kályhásiparbán kitört munkáskonfliktust, mely hatvanezer mun­kást érintett, békésen elintézték, úgy hogy a ki­zárás veszélye el van hárítva. A munkások nagy többséggel elhatározták, hogy a munkaadóknak tiz százalékos bórleszállitásra vonatkozó föltéte­lét elfogadják. — (A budapesti kereskedők a lakásrendelet ellen.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A fővárosi kereskedők tegnap gyűlést tar­tottak, amelyen Szén ás sy elnök kijelentette, hogy ed kél! készülve lenni arra, hogy a lakás* és iiz- letbérek, valamint az adók hihetetlen módon való emelése következtében minden vonalon átmenet nélkül olyan drágaság fog bekövetkezni, amilyen­nel még nem találkoztunk. Kijelentette, hogy az egyesület sürgősen fel fogja hívni a népjóiéi mi- nfezier figyelmét ezekre a sajnálcos jelenségekre s arra, hogy .a lakásrendelet intézkedései egyes he­lyeken félreértésre adnak okot, amiért is pót ren­delet kiadása válik szükségessé. — (A kereskedösegédek felmondási viszonya.) A szociálpolitikai bizottság elfogadta Laube nem­zetgyűlési képviselő indítványát, hogy hosszabbít­sák meg a kereskedősegédek felmondási viszo­nyait szabályozó 1922 december 22-iki kormány­rendelet érvényét, amig a kereskedősegédet szol­gálati viszonyaira vonatkozó novellát nem kodi­fikálják, — (A morva Tutankhamen.) Kmimicben (Mor­vaországban) van eltemetve Rostislav morva her­ceg egyik őse. A lapok jelentése szerint a kis morva helységben most ásatást kezdtek, amely­nek az a célja, hogy ráakadjanak Rostislav her­ceg sírjára. A lapok nem írták meg, hogy mi célja van az évszázados sir fölkutatásának. Nyilván » Tutankhamen sir föltárásának példája indította meg ezt a szokatlan sirkntatást. — (Az állam elektromotorokká! segíti a gaz­dákat.) Félhivatalosan közük: A földmivelésügyl minisztérium kisgazda-szövetkezeteknek és ese­tenként községeknek, valamint más mezőgazda- sági egyesületeknek is elektromotorok és a hoz­zájuk való mezőgazdasági gépek (cséplőszekré­nyek, szecskavágók, darálógépek stb.) beszerzé­sére állami segélyt engedélyez, még pedig az elektromotorok részére a fél beszerzési ár és a munkagépek részére a beszerzési ár harminc szá­zaléka erejéig. Az engedélyezést ahhoz a fölté­telhez kötik, hogy a kérvényezők pontos pénz­ügyi tervezetet terjesztenek elő és kötelezik ma­gukat a segély visszatérítésére, iia a szubvenciós gépeket a rendeltetés ellenére használnák föl. A kérvényeket az illetékes érdekképviselet utján kell beterjeszteni. — (Törvény a méhteuyésztés védelméről.) A cseh-szlovák méhtenyésztő egyesületek országos középpontjának nagygyűlésén elhatározták, hogy emlékiratban fölkérik a kormányt és a nemzet­gyűlést, hogy védjék meg törvényesen a méh­tenyésztési. A határozat szerint a Mária Teré- zía-korabeü privilégiumokat újból kodifikálnák és uj törvényes határozatokkal pótolnák. — (A cseh fascisták színei.) A két cseh ías- ciistacsoport közül a radikálisabb, mint ismeretes, .,vörös-fehér“-nelk nevezi magát. Az „Obcansiké Noviny“ hozzászól most az ügyhöz s megálla­pítja, hogy a cseli szín mindég fehér-vörös voft és benne a fehér volt a rősziin, inig a „vörös- fehér11 a Habsíburgötonaik. Wiennek, Felsőaiusztriá- nak és Stájerországnak a színe. A cseh í a se isták­nak tehát nem marad más hátra, mint átcsopor­tosítani szüléiket. — (Nagy áradások Amerikában.) Winnipeg! távirat jelenti: A San Jean vasúti hidat az árvíz szétrombolta és ezzel megszakadt a Winnipeg- Mmeapoüs közötti vonal forgalma. A mezőgazdák attól tartanak, hogy a tavalyi áradások megis­métlődnek. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy mimrlen kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot. ikerül pöitnch ürifUli'clclci léit tette, mert meg akarta könnyíteni Schwabe- nak azt a védekezését, íiogy ö Baerannak, mint nemzetgyűlési képviselőnek szerzett iratokat Nowakowszkyíól. A Baeran-pörben egyébként — mint teg­nap jelentettük — a legfelső bíróság zárt ta­nácskozásban foglalkozott Baerannak a bün­tetés leszállítására irányuló fellebbezésével és ítéletét nem nyilvános tárgyaláson, ha­nem csak az ítéletnek a felek részére történő kézbesítésével fogja kihirdetni. A késő esti órákban arról értesülünk, hogy Baeran fellebbezését a büntetés mér­téke ellen elvetették éppen úgy, mini az ál­lamügyészségnek fellebbezését a vizsgálati fogság beszámítása ellen. Baerani tegnap este értesítették erről az eredményről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom