Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-20 / 90. (243.) szám

1 Péntek, április 20. .T/útM tws'Hjrmsp KÖZGAZDASÁG Cseh-szlovák—magyar kereskedelmi szerződés — kontingens-megegyezés nélkül. Budapest, április 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A magyar—cseh-szlovák gazdasági tárgyalások azzal értek véget, hogy a két ál­lam megbízottai aláírták a kereskedelmi szer­ződést. Ez a szerződés a magyar—cseh-szlo- vák gazdasági viszonyok javítását hivatott előmozdítani. A kontingensmegegyezés azon­ban egyelőre nem jött létre, mert még áthi­dalhatatlan ellentétek mutatkoznak és a ma­gyar kormány nem volt hajlandó a cseh­szlovák küldöttek követelését az egész vo­nalon honorálni. A kontingensmegegyezés meghiúsulása folytán nem jött létre a magyar borexportra vonatkozó megegyezés sem. En­nek következtében a Cseh-Szlovákiába való magyar borkivitel egyelőre meghiúsult. A cseh-szlovák kormány kétszázötven­ezer hektoliter magyar bort lett volna haj­landó beengedni és a bornak literenként öt koronában megállapított vámdiját felére mér­sékelni. Ennek ellenében azonban olyan be­hozatali kontingenst követel, amely veszé­lyeztette volna Magyarország belföldi ipari termelését. Üvegpalackokból például annyit akartak importálni Magyarországba, ami meghaladja a belföldi szükségletet. A ma­gyar kormány elment az engedékenység oly határáig, amelynél a magyar ipari termelést amugyis komoly nehézségek elé állította volna. A két állam megbízottai között azonban hallgatólagos megállapodás jött létre, mely szerint mindkét állam igyekszik az áruforga­lom nehézségeit tompítani és ebből a célból a kontingensmegegyezésre vonatkozó tár­gyalásokat újból megkezdik, de csak akkor, ha úgy á magyar, mint a cseh-szlovák uj i vámtarifa elkészült. — Harc a cukorárak felemelése ellen. A mai hivatalos lapban az ipari- és kereskedel­mi minisztérium következő hirdetése jelent meg: A minisztertanács határozata alapján 1923 április 18-ikától ke ve a répacukor ki­vitelét (nyers- és finomított cukor bármely feldolgozásban) a 19-ik vámtétel alól az en­gedélyezési eljárásba sorolják. Ezzel meg­szűnik az emlitett minisztérium 1922. évi jú­nius 23-án kelt 57.600. sz. rendeletének ér­vénye. A kiviteli engedélyt az emlitett áruk­ra a termelők haladéktalanul megkapják, ha igazolják, hogy ezt az árut a külföld már elő­zőén megrendelte. Ezeket az engedélyeket az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium be­ás kiviteli osztálya (Prága I., Sanytrova, a képviselőház közelében) adja ki. Hivatalosan közük: A minisztertanács megmaradt amel­lett az elhatározása mellett, hogy a cukor márciusi árának felemelését nem engedi meg és intézkedett, hogy a belföldi fogyasztásra szánt cukrot ki ne vihessék. Üldözni fogják azokat a közvetítőket, akik a március végéig engedélyezett áraknál nagyobb áron hozzák forgalomba a cukrot és gondoskodni fognak róla, hogy a márciusi cukorárak a piacokon érvényre jussanak. Miért bukott meg a Pozemkova Banka? A máhrisah-ostraui Dudi Casu azt írja, hogy a Pozemkova Banka bukását különösen az okozta, hogy a bank könnyelműen hitelezett. A Pozemkova Banka többek között 80 millió koronás hitelt engedélyezett három cégnek, vagyis mégegyszer akkorát, mint amennyi az alaptőkéje. A legnagyobb hitelt a Prágai Fa­részvénytársaság kapta, amely a Pozemkova Bankától és egy másik kisebb prágai banktól 96 millió koronás hitelt vett igénybe. — Meghiúsult a Huniéi olasz—szláv—magyar Samara terve. Jugoszíl'áviiai szerkeszetőségünlk je­leníti: A fiúiméi gazdasági érdekeltség régebben konferenciára hívta össze a jugoszláv, osztrák, cseh-szlováik, olasz és magyar gazdasági területe­ket. A konferencia foglakozott vo’na az olasz— szláv—magyar kereskedelmi kamara tervével, amelynek az lett volna a feladata, hogy Fiúmé­ban képviselje azokat az országokat, amelyek a kikötőt használják. íiir szerint a konferenciát nem fogják megtartani, mert a jugoszláv testületek közö'bák, hogy a mostani viszonyok között nem vehetnek részt a konferencián. — ötszázalékos egyezség. Ezt a nevet­séges kvótát a Cseh-Szlovák—Amerikai Ke­reskedelmi Társaság, a hirhedt Voska-válla- lat fizeti hitelezőinek. A prágai kereskedelmi bíróságnál most tartották meg az egyezségi tárgyalást, amelyen megállapították, hogy a 94.2 millió korona passzívával szemben csu­pán 16 millió korona az aktíva és ebből is 6 millió korona az előnyös tétel. A tárgyaláson húsz hitelező vett részt 88 és félmillió korona érdekeltséggel és mivel hozzájárultak az 5 százalékos kvótához, az egyezséget elfogad­ták. A fölajánlott kvóta az egyezségnek a bí­rósági jóváhagyástól számított három hóna­pon belül fizetendő. — Nem hiteleznek a magyarországi cukor­kagyárosok. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar országi cukorka-, csokoOádé- és tea- süteménygyárak körös körlevélben értesítették a cnkorkaikeresikedőket, hogy a súlyos gazdasági helyzetre és a rendkívüli pénzszűkére való te­kintettel készítményeiket csak készpénzfizetés mellett szállíthatják vevőiknek. A körlevél, me­lyet 15 budapesti és 9 vidéki gyáros irt alá, ezt az intézkedést az árak gyakori változásával is megokolja és a gyárak arra kérik a kereskedő­ket, hogy vegyék tudomásu’ ezt „a helyzet á’ta.l parancsoióan reájuk kényszeritett intézkedést11. A cukorkagyárosok hitelmegvonása roppant bé­nítóan hat erre a szakmára, amelyben i legrosz- szabb pénzügyi viszonyok közöt; is 10, illetve 30 napos hitéi dívott. — Háboruelöíti államadóssági dinietek beje­lentése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A kormány elrendelte, hogy mindazok a magyar ál­lampolgárok, (jogi személyek), akik a tulajdonu­kat alkotó, külföldön őrzött, liáboruclőtti kibo­csátott magyar államadóssági dinietekre vonat­kozó adatokat bejelentették, tartoznak a bejelen­tett címleteket hivatalos magyar megjelöléssel való ellátás céljából a központi állampénztárnál Budapesten bemutatni, mert különben a címletek­ben foglalt követelések nem lesznek érvényesít­hetők. Nem kell bemutatni azokat a címleteket, amelyeket a volt osztrák-magyar monarchia fel- darabolásából keletkezett, vagy annak területé­ből gyarapodott valamely államban felülbélyeg­zéssel vagy ily célt szolgáló megjelöléssel már elláttattak A bemutatott és a magyar megielö- 'éssel ellátott címletek a Magyarország területén őrzött és már korábban megjelölt címletekkel azo­nos elbánásban részesülnek. — A Komáromi Első Hitelintézet közgyűlése. ÁpnJlis 15-én tartotta meg a Komáromi Első Hi­telintézet 77-ik rendes közgyűlését, melyben az igazgatóság beszámolt a régi jóliirü pénzintézet súlyos veszteségeiről és felhatalmazást kapott arra, hogy 12 milliós veszteségét az alaptőke és tartalékok felhasználásával! csökkentse és hitele­zőinek 50 %-os egyezségi ajánlatot tegyen. Ez a második súlyos vállság, mely a 77 éves és a leg­nagyobb kör ül tekintéssel és becsületességgel ve­zetett pénzintézetet önhibáján kívüli éri. Az első ilyen válság 1849-ben érte, amikor a császári ön­kény a íz intézet pénzét elkobozta és elégette. A mostani válságot a háború kimenetele okozta. Az intézet mobilitásra törekedett és ezért betéti állományét részben állampapírokban és részben a nagy pénzintézeteknél helyezte el. Csupán a hadikö’.csön 8 millió korona veszteséget okozott az intéizetne'k. A háború előtti állampapírokon 2 millió koronát veszített és milliókra rúg amiatt való vesztesége is., hogy Komáromnak csak a Dumininneni részét csatolták a köztársasághoz, miáltal legjobb adósai fizetésképtelenné lettek. A budapesti nagy pénzintézeteiknél elhelyezett tő­kéje is kétessé lett A közgyűlés, mélyen számos betevő is megjelent, igen élénk volt, de a meg­jelentek a legnagyobb nyugalommal hallgatták meg az elszomorító jelentést és hozzájárultak az igazgatóság következő szanálási tervéhez: A je­lenlegi 500 koronás részvényeket a forgalomból kivonják és 25 korona névértékű törzsrészvé­nyekre cserélik ki. Ezenkívül 5000 darab egyen- bint 200 korona névértékű elsőbbségi részvényt bocsát ki az igazgatóság összesen 1.000,000 ko­rona értékben, melynek jegyzésénél a betevők és a régi részvényesek elsőbbségi joggal bírnak. Az elsőbbségi részvények kibocsátásának sikere biz­tosítva van, mert. nemcsak hogy a betevők leg­nagyobb része élni kivan e jogával, hanem több pozsonyi és néhány vidéki pénzintézet eddig mar is 3000 darab részvény átvételére kötelezte ma­gát. A betevőknek az Igazgatóság a bíróság utján a következő vagylagos ajánlatot tette. Kifizeti a betevők egész betétjét 4 %-os cseh-szlovák ál­lampapírokban, ezeket névértékűén elszámolva és 1924 junius 1-től kezdődő szelvényjogosultsággal. Avagy kifizeti a betevőknek és hitelezőknek kö­veteléseik 50 %-át készpénzben, még pedig 25 %-ot a kényszeregyezség jogerőre emelkedésétől 6 hónapon belül és 25 %-ot egy év rniu'va Bár csak rövid idő előtt lett nyilvánossá az igazgatóság szanálási terve, már eddig is 7,000 000 tökét képviselő betevő adta meg hozzájárulását a kényszer egyezséghez és ezeknek legnagyobb ré­sze a követeléseikből kijáró összeg 10 %-át el­sőbbségi részvényben kívánja elhelyezni. így minden remény meg van arra, hogy a szanálás sikerülni is fog, annál is inkább, mert úgy az egyes hatóságok, mint a Bmkovny Urad a leg­nagyobb előzékenységgel támogatják az igazga­tóságot abban a törekvésében, hogy a betevők vagyonát megmentse. — A Felsőmagyarországi és a Brassói cellu­lózé nosztrlükálása. A mrurszterközi no szűrük á- ciós bizottság ülést tartott és elhatározta, hogy a Felsőm agyarországi Bánya- és Kohó mii vek R.-ot, valamint a Brassói Cellulozegyár Rt.-oa >-doyenszkbn levő terepeik honosítására fölszó­lítja. — A dunaszerdahelyi vegyészeti gyár ijszre már üzemben lesz. Jelentettük már, ;iogy Dunaszerdahelyen vegyészeti gyárat építenek. Mint pozsonyi tudósítónk jelenti, a gyáralapítók, nagyobbára cseh pénzemberek, ötmillió korona alaptőkével a jövő héten már megtartják az alakuló közgyűlést. A gyár egyik főalapitója Kaderlák cseh gyáros, de érdekeltsége lesz a Schuckert-míiveknek is. Dunaszerdahely község pótadómentességet biztosit az uj gyárnak, amely a virágzó köz­ségnek harmadik gyártelepe lesz. Az olaj­gyár most üzemen kívül van, a keményítő­gyárban azonban dolgoznak. A vegyészeti gyárban a tőzeget fodják vegyi utón feldol­gozni, a tőzegből pedig facitot gyártanak. Az építési munkálatok a vasúti pályaudvar kör­nyékén, röviddel a részvénytársaság megala­kulása után megkezdődnek, mert őszre a gyárat már üzembe akarják hozni, egyelőre 400 munkással. — Csökkentek az építőanyagárak Néiaeíor­gzágban. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A szénúraik osókkenése folytán az épitcanyagirány- árak mintegy 10 százalékkal hanyatlottak. A ka­vics, homok, üveg, ieiöly öcs övék és épitöfa árait már korábban leszállították. A oementárak leszámításáról még tárgyalnak, mert a cement- ipar nagyrészt külföldi szénnel dolgozik. Építő­kövek ára: ah brandenburgi mü 153.000 márka helyett 140.000 márka 1000 darabonként a nagy­kereskedelemiben; a mészhomokkövek áfa pedig 136.000 márkáról 122.000 márkára csökkent. Az épiitővas alapárainak csöikemáséről szintén tár­gyalások folynak. — A fémek és az ásványok szállítási díját mérséklik. A vasutügyi minisztérium köz',i: A cseh-szlovák vasutak tarifabizottsága a kereske­delmi kamaráik és egyéb érdekképviselteitek' for­galmi bizottságaival együtt legutóbb ülést tartott Ollimüitzben. Ezen az ü'.csen elhatározták, hogy u fémek és ásványoknak a háború előtti tarifa- mértékre való átosztályo'zását fogják ajánlümi a vasutügyi minisztériumnak. Főképpen a követ­kező cikkeikről van szó: gipsz, gipsz épitődiszek, asraf'Jitcikkek, grafit, szigetelőanyagok, kréták, magnezitcsövek, malomkövek és egyéb kő gyárt­mány ok, csiszol óan vágok, aláírni műm, ó'om, réz, sárgaréz, cink stb. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a nyersolajakat, az oitój finomított termékeit és a fél termékeket is tí háború előtti tarifára osz­tályoz tátjáik át. — Romániai magvak kivitele. Kolozsvárról je­lentik: A mustármag kivitelét vagon ónként i 30000 lei illeték mellett (beleértve a bizományi dijakat is) szabaddá tették. Március 17-től kezdve a lő- heremag kivitele is meg van engedve. -Ezeknél a következő átszámítási árfolyamok vannak ér­vényben: angol font 730 lei, cseh korona 3.50 lel. — A francia megszállás hatása a romániai vaspiacra. Kolozsvárról jelentik: A Ruhrv.dék megszállása tagadhatatlanul befolyással volt a vasárak kialakulására. A kontinens 50—60 száza­lékának vastermelése a megszállás következté­ben kikapcsolódott; Artierikaban aranyrelációban hat hónap alatt 45-re emelkedett az eddigi 28— 30-as rudvas ára. Az angol rudvas ára viszont 8.50 fontról 11 fontra drágult. Ez az emelkedés azonban csak elméleti, mert a gyárak későbbi szállításra csak napiárak mellett fogadnak el megrendeléseket. Romániában a vasárak emelke­dése visszavezethető még a lei esésére és a kül­földi piac áralakulására. A belföldi fogyastzás a valutáris leromlást teljesen eszkomptálja, mig a külföldi piacok áremelkedése még nem érezhető teljesen, mert a pénzhiány miatt az építkezés nem indulhatott meg intenziven. A lei 15 százalé­kos zürichi leromlásának megfelelően az árak emelkedtek Romániában is, de a vasárak 50 szá­zalékos külföldi emelkedése itt még nem érezteti teljes hatását. A helyzet mindenesetre válságos, mert Európa vastermelése a legutóbbi statisztika szerint igy oszlott meg: Németország 16 millió tonna, Anglia 10 millió, Franciaország 3 és félnrl- lió tonna. A németországi termelés pangását nem tudja egyensúlyozni az a körülmény, hogy Cseh­szlovákiában újabb kohókat helyeznek üzembe. — Hollandia leiért nem szállít. Kolozsvárról jelentik: A romániai cukorkérdés legújabb ese­ménye, hogy egy nagy hollandiai export-import­cég értesítette kolozsvári Képviselőjét, miszerint a hollandiai forint és a lei kurzusa miatt fennálló nagy árfolyamkülönbségre, még bizományi el­adásra sem tud részére cukrot küldeni és a hol­landiai árat sem tartja szükségesnek vele kö­zölni. — A magyar dohánytermelés kilátásai. Az 1922. évben Magyarországon a do­hánnyal beültetett terület 28.000 katasztrális hold volt, amely területen 150 000 métermázsa dohány termett. Ez a mennyiség az államháztartásnak nettó 3.4 milliárd jövedelmet biztosított, mig a dohányjövedéknek bruttó 10.7 milliárd veit a jö­vedelme, több mint az egész vámbevétel, vagy a fö'dadó alá eső egész terület iövedelme. A do­hányjövedéknek ez a haszna könnyen megsok­szorozható, mert a magyar dohány előtt úgyszól­ván korlátlan kiviteli lehetőségek állnak. Most is könnyen elhelyezhető volna 200—250 ezer meter- mázsa dohány, amivel szemben egész elmúlt évi kiviéi alig rúg pár ezer métermázsára és a ter­melés a belföldi szükségletet is csak alig fedezi. Ha nagyobb területen, mintegy 70 ezer kát. hol­don termelnének dohánvt. úgy 200 ezer méter­mázsát kivihetnének, arm 10—12 rr.'lPá'"d tiszta jö­vedelmet jelentene az államkincstárnak. — A bocskerekl cukorgyár alapfcökeeinelése. Jugoszláviai szerkeszt ősé síink jelenti: A nagy- becskereki cukorgyár részvénytársaság alaptőké­jét 6 miliő dinárról 12 millió dinárra emelte fel. — Szállítások. A kereskedelmi minisztériumi 3690 altiszti sapka, 190 irodatiszti sapka és 1S810 vasutassQ'pk'a szakítására hirdet szállítási aján­latot, Azonkívül 100 méter fekete gyapotbársomy- ra, vasúti egyenruhák részei e. Ajánlatok május 3-ig Prága, 111., Waldsteinplatz. — A budapesti húspiac. A mai húspiacon az árak ismét emelkedtek. A zsir, háj 100—100 koro­nával drágult. Mindkettőt 2300 koronáért árusí­tották. Elsőrendű marhahús 1400—1600 korona, másodrendű 800—1200. borjúhús 1200—1300, bir­kahús 1600—1900 magyar korona kilogramonként. — A központi vásárcsarnokban a zöldségeskofa 30 koronáért árulta a békacombot. L'ba 1800— 1900 korona kilogramonként. Csirke 1500. libamáj 4000, libaháj 3000—3300. vaj 4000, tejföl 600, to­jás 42, burgonya 38, zöldség 32, gomba 800— 1600 magyar korona. — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Üsző 8—14, borjú 8— 15. kecske 5—S, belföldi sertés 15—17, jugoszláv sertés 12—15, bakonyi sertés 15 50—16.50, argen­tínai sertés 14 50, dán sertés 14—17; belföldi marhahús; ökör eleje 12—14, hátulja 13—16, b ka 12—14, tehén eleje 10—12, hátulja 11—14, egy éven aluli üsző és tinó 9—12, vágott hús 7—9; külföldi marhahús eleje 9, hátulia 14, birka 6—12, kescske 9—12 cseh korona kilogramonként. A forgatóm közepes volt. — A ptlseni terménytőzsde. A tegnapi ter­ménytőzsdém a következő áraikat jegyezték. Cseh búza 76—80 kg 165—175, rozs 70—73 kg 110-t 15, árpa 125—140, zab 130—140, búzadara 330—350, ( hm búza .'50—395, 0/H búza 305—325, C-ás bú­za 290—310 J-es búza 245—265. 4-es búza 185— 205, 8-as búza 105—115, buzakivonat 230—250, 0/1 rozs 180—210, I. rozs 150—170, 111. rozs 105— 115, árpád ara 230—268, Viktoria-borsó 460—500, sárga borsó 300—380, zö'dborsó 300—380, lencse 650—900, nyári bükköny 230—250, téli bükköny 700—850, La Plata tengeri 150—155, ro^skorpa zsákokban 75—80, préselt széna 185—195, nem préselt 110—125, rozsszaílma 75—80, takarmány- szalma 70—75, ételbmrgomy'a 16—18. ipari bur- gon3',a 12—15, vörös lóhere 1800—2600, ptómba- merntes vörös lóhere 3200—3600, fehér lóhere 1300—1900, svéd lóhere 600—900, nyuilszapuka 2000—-3000, irkáimét 1200—1400, cseh lucema- bere 1800—2200, lem olajmag 275, kendermag 300 —325, mák 825—850, köménymag 2350—2400, holland köménymag 2400—2500. repce 220—230. — A mai tőzsdék. A mai prágai tőzs­dén a néhány napos hausset gyengülés váltotta föl, amely a cukoréríékekbői induit, tmert nem engedték meg a cukorarak fölemelését!). A bé­csi tőzsde híred is hatással voltak erre, vala­mint az, hogy a holnapi ellátás után realizásá- sokra szám.tanak. A forgalmi értékeken kívül mind az árfolyamok csökkentek. Gyengültek ke­vés kivétellel a bankértékek is. A devizapiac csendes volt, ismét gyengültek a csekélyebbér- tékü devizák, a márka 3.75 ponttal. Csak Szólta tartotta meg előző árfolyamát. Záróirányzat: gyengült. A cukortözsdén nem fordult elő kötés. — A bécsi tőzsdén ma sokkal nyugodtabb és gyengébb irányzatú volt a forgalom, aimnek oka a közönség nyereségeladásaiban és a speku­lációnak a márka árfolyamzuhanása és a közelgő ellátás miatt való tartózkodásában van. A kulisz- ban csak az Uniobank és a Hofherr-részvényeket, a korlátban pedig petroleumértékeket kerestek. — A berlini tőzsde devizapiacán folytató­dott a tegnapi dollárhausze, agy hogy Londonért 150 ezer márkát, a newyorki devizákért pedig 32 ezer márkát fizettek. Az értékpapírpiacon nagy- áremelkedést okozott a devizahausze. 10—30.000 százalékig emelkedtek átlag az értékek. Külföldi értékeknél 50—100.000 százalékos áremelkedéseit is fordultak elő. __ A budapesti tőzsde. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A tőzsdén ma óriási forgatóm melllett barátságos volt a hangulat. A hivatalos forgalomban ugyan nem érvényesültek a kétnapos magánforgalom árfolyamai, de egyes papírokban, mint M agy ar-németb anlk, Kühne, Ju tta és Fabankban jelentős áremelkedések vol­tak. __________________________________________ Ms égési életre síéi# éra M11 1 Jm 1 __

Next

/
Oldalképek
Tartalom