Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-20 / 90. (243.) szám

3

Péntek, áprilts 2CL

ZT)?ÜGAI~'tfAGWH7fÍllT*P

\ Brflnni legfelsőbb tdrvtiivszfö elvetette Baeran semmitágl panaszát

Brünu, április 19.

(Saját tudósítónk telefonjclcntése.) A briinni legfelsőbb bíróság büntetőtanácsa Ruzicska tanácselnök elnőkiésével ma tartotta meg Baeran Alajos dr. nemzetgyűlési képviselőnek semmiségi panasza ügyében a tárgyalást.

Az iratok iölolvasága után Goller Tivadar dr. mondotta el védőbeszédét, amelyben az osztrák bíintetőperendtartás 344. szakaszának 4—6., 9., 10. és 12. pontjaira alapított semmiségi panaszát okolta meg. Hivatkozott arra, hogy a bíróság az elsőfokú tárgyaláson fölolvasott jegyzőkönyvek egész sorát nem mutatta föl a vádlottnak. Tiltakozott az ellen, hogy Hauswitz őrnagyot szakértő gyanánt hallgatták ki, noha Novakovsky ellen ő adta be a följelentést és a Movakovsky-íéle bűnügyben terhelő tanú gyanánt szerepelt. Kifejtette, hogy a bíróság helytelenül alkalmazta a büntető tárgyalás során a büntető- perrendtartás szakaszait és pedig úgy Rychtarik esküdt kisorsolásánál, valamint akkor is, amikor a védelemnek ama előterjesztését, hogy Soukup őrnagy minősítési listáját kérje be, azzal a megokolással vetette el, hogy ez a lista hivatalos titok. Végül megsértette a biróság az eljárási szabályokat azzal Is, hogy Radda védőnek azt az indítványát, hogy olvassák föl azokat az újságokat, amelyekből kitűnik, hogy Baeran nem katonai célokra, hanem képviselői kötelességének teljesítésére szerezte be az adatokat, nem teljesitették. Az elsőfokú Ítélet ellenkezik az anyagi büntetőjog szabályaival is, mert a büz- bombadobást helytelenül bűntettnek minősítette és a minősítés tárgyában pótkérdés föltételét nem engedte meg.

Az esküdtek verdiktje pedig nem eléggé világos és egyes megállapításai ellentmondanak egymásnak. Az elsőfokú tárgyalás folyamán nem nyert beigazolást az, hogy vádlott cselekedetéért kiktől, hol és mikor kapott ellenértéket, noha az esküdtek verdiktje azt állapította meg, hogy Baerán aljas és íiszességtelen motívumokból cselekedett. Rossz a büzbombadobás jogi minősítése is, mert Tomasek képviselőházi elnök tanúvallomásából is kitűnik, hogy a büzbomba alkalmatlan eszköz volt arra, hogy vele a képviselőház ülését megzavarják.

A védő a büntetés kiszabása ellen is semmiségi panaszt, illetőleg felebbezést jelentett be, majd azt indítványozta, hogy az esküdtszék ítéletét a legfelsőbb biróság semmisítse meg és az ügyet újból való tárgyalás céljából tegye át az elsőfokú bírósághoz. Abban az esetben, ha az Ítéletet megsemmisítik, a prágai esküdtszék helyett egy más esküdtbiróság delegálását kérte.

Goller védő beszéde után a biróság elnöke a legfőbb állami ügyészség képviselőjének adta át a szót. Mielőtt azonban ez szólásra emelkedett volna, Radda dr. képviselő, mint Baerán második védője két kérdést intézett a bírósághoz: Vájjon ő, mint második védő, elmondhatja-e védőbeszédét és tekintettel arra, hogy a cseh nyelvet nem birja, vajon beszélhet-e németül. A biróság hosszabb ideig tartó tanácskozás után u^y határozott, hogy Radda védőnek nincs joga beszélni. Németül pedig már csak azért sem szólalhat fel, mert a nyelvtörvény második szakasza értelmében a biróság helyi illetékessége határozza meg a tárgyalások nyelvét, amint az a brünni legfelsőbb bíróságnak 1922 május 20-án hozott teljes iilési határozatból is kitűnik.

Ezután a legfőbb állami ügyészség képviseletében Henrik államügyész válaszolt Goller előterjesztéseire és az általa bejelentett semmiségi okokat helyt nem állóknak minősítette és ama véleményének ^dott kifejezést, hogy az elsőfokú eljárás során minden megtörtént, ami a tárgyilagos Ítélet meghozásához szükséges. Arra az érvre, hogy az esküdtszék helytelenül minősítette a cselekményt, amikor verdiktjében alacsony motívumok létezését állapította meg, az államügyész azt jegyezte meg, hogy az Ítélet feltételes felfüggesztéséről szóló novella alacsony motívum alatt érti a rosszákaratot is, már pedig Baeran rosszakaratuan cselekedett akkor, amikor a köztársaság biztonságát alá akarta ásni. A közvád képviselőjének véleménye szerint a büzbomba dobását nem lehet a technikai obstrukció jogosult eszközének tekinteni. Végül azt indítványozta, hogy a biróság utasítsa el a semmiségi panaszt és hagyja helyben az elsőfokú biróság ítéletét.

Több mint félórai tanácskozás után a tanács elnöke délután két órakor kihirdette a bíróságnak a semmiségi panasz tárgyában hozott döntését. Ennek értelmében a a biróság az államügyészség indítványát elfogadta és a semmiségi panaszt elvetette.

Ezután folytatták a tárgyalást ama fellebbezésről, amelyet a vádlott és védője a büntetés mértéke tekintetében nyújtottak be.

A biróság ezután zárt tanácskozásra vonult vissza, amely lapunk zárásakor tart.

I közigazgatási Mráság láváhagata a ttOiiOr- Nigráiii Gazdasági Egyesüld feloszlatását

Prága, április 19.

A szlovenszkói közigazgatási eljárásra és a magyar egyesületeikkel való bánásmódra rendkívül jellenző eset az, amely ma a legfelsőbb közigazgatási biróság tárgyalásának alapját képezte. A legfelsőbb közigazgatási ■^íróság ma délelőtt tiz órakor tárgyalta ugyanis a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesületnek panaszát a szlovenszkói miniszternek ama rendelete ellen, amely az egyesületet feloszlatta és vagyonát elkobozta.

Ha az ügy előzményeire visszatekintünk, akkor aszkwenszkói közigazgatás egyik redkiviil furcsa jelensége áll előtűnik. A Gö- mör-Nógrádi Gazdasági Egyesület a gömöri és nógrádi magyar gazdáknak mezőgazdasági és gazdatársadalmi érdekvédelmére alakult egyesület volt s mint ilyen élénk és a gazdatársadalom érdekeire nézve nagy jelentőségű működést fejtett ki- Az egyesület elnöke Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő volt. Az egyesületnek minden gömöri és nógrádi községben meg volt a helyi szerve: a községi földmivesszövetség. Az egyesület szaktevékenysége és a gazdatársadalmi mozgalmak fölkarolása, továbbá a szövetkezeti ügy fejlesztése érdekében tanúsított működése oh' mintaszerű volt, hogy azt számos szaktekintély ismerte el. Az egyesület Gömör-Nógrádi Gazda, majd később Magyar Gazda cím alatt minden politikától mentes szaklapot adott ki hetenként.

Ennek a működésnek véget vetett Szío- venszkó teljhatalmú miniszterének 1921 október 3l-én kelt és 22, 036/921 számú rendelete, amely az 1508/1875 számú magyar belügyminiszteri rendeletre hivatkozva föloszlatta az egyesületet és lefoglalta annak vagyonát azzal a megokolással, hogy az egyesület működése az állam érdekei ellen

van. Az egyesület panasszal élt a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz, amely 1922 szeptember havában tárgyalta az egyesület panaszát és a közigazgatási bírósági eljárásról szpló törvény 6. szakasza alapján megsemmisítette a szlovenszkói miniszter intézkedését azzal a megokolással, hogy a miniszter rendeletében nem voltak fölsorolva a tények, melyek a feloszlatást megokolnák s igy az egyesület rendes védekezési joga a miniszter intézkedése ellen meg volt nehezítve. A •miniszter az egyesület panaszára adott emlékiratban fölsorolta ugyan a föloszlatás okait, ez azonban nem pótolhatta ;iz intézkedés hiányosságát.

A közigazgatási biróság tehát úgy döntött, hogy a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium föloszlató intézkedése érvénytelen s igy a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület ismét megkezdhette működését. Ez a működés azonban csak pár napig tartott, mert 1922 szeptember 29-én a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium 13,775/1$22. szám alatt újabb rendel etet adott ki. amely az egyesületet ismét föloszlatta és annak vagyonát lefoglalta. A miniszter ezt az intézkedését már megokolta. A megok-olásban kijelentette, hogy az egyesület nem tartotta be alapszabályait, mórt beleavatkozott a politikai kérdésekbe, az állam gabonaellátása ellen agitált, nép- gyüléscket tartott, amelyeken a himnuszt énekelték. Az egyesület lapját, a Magyar Gazdát, az egyesület fölfiiggesztése után is kiadták. Az egyesület az állam érdeke ellen működött, mert nyíltan kesergett lapjában a háború kimenteié miatt és sajnálkozott azon, hogy Magyarország területi változásokon mert keresztül Az államéi!enes működést azzal is igazoltnak látta a miniszter, hogy az egyesület a határmegállapitó bizottsághoz memorandumot intézett. Végül terhére rótta

az egyesületnek, hogy elhanyagolta a szlovák föl dm ívesek érdekeit.

A miniszteri intézkedést ismét megpanaszolta a közigazgatási bírósághoz a füloszlatott egyesület és a panasziratban előterjesztette védekezését a miniszteri intézkedés megokolásával szemben. A panasziratot a közigazgatási biróság eljárási szabályai szerint kiadta a biróság a szlovenszkói miniszternek, amely elleniirattal válaszolt a panasziratra, de az ellenirat a törvényes határidőn túl érkezett a közigazgatási bírósághoz, úgy, hogy a biróság azt visszautasította.

Ily előzmények után vette tárgyalás alá ma délelőtt tiz órakor a közigazgatási biróság a Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület föloszlatási ügyét.

A tárgyaláson az előadó referátuma után Törköly József dr. rimaszombati ügyvéd, az egyesület ügyésze, majd a szlovenszkói minisztérium képviselője szólalt föl. A beszédek elhangzása után a bíróság tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette Ítéletét, mely

a miniszteri föloszlató intézkedés ellen beadott panaszt elutasította.

Az ítélet megokolása megállapítja, hogy a íöloszlató rendelet indokai helytállók abban a részben, hogy a Göinör-Nógrádi Gazdasági Egyesület átlépte az alapszabályaiban körvo- nalozott céljait s politikai ténykedést fejtett ki azáltal, hogy a határmegállapitó bizottsághoz memorandumot intézett s hogy az egyesület által rendezett gyűlésen a mezőgazdasági termények szabad forgalma tárgyában fogadtak el határozati javaslatot. A megokolás szerint mentségül nem volt elfogadható az, hogy a határmegállapitó bizottság elnöke és csehszlovák tagja kijelentette azt, hogy a bizottsághoz memorandumok benyújthatók, mert ez a tény vonatkozhatott egyesekre, de nem alapszabállyal meghatározott hivatási! egyesületekre.

Ez az ítélet a szlovenszkói magyar gazdaközönség egyik életerős és virágzó egyesületének sorsát pecsételte meg.

A lüÍ€á$$3BV«s$Sdtolli wiáafcs

A szónokok legnagyobb része ellenzéki. — Elutasították az ellenzék

módosító javaslataiíA .képviselőiház mai ülése, amelynek egyedüli tárgya a lakás javaslatok vitája volt, általános részvétlenség mellett folyt le. Annak az élénk érdeklődésnek, amely a tegnap- elötti bankvita alkalmával nyilvánult nieg: ma legcsekélyebb nyomát sem tapasztalhattuk, noha a lakbérjavaslatok közelről érintik az állam egyes lakosságának érdekeit- A szónokok hosszú listájában majdnem kivétel nélkül csak ellenzéki képviselők szerepeltek, mert a cseh kormánypártok nem tudták volna megokolni választóik előtt a javaslatot, amely, mint egy nehezen született kompromisszum eredménye, egyik párt kívánságait sem elégíti ki. A cseh koalíció tagjai közül csak Myslivec, cseh néppárti képviselő, a kormánypártoknak ez az eníant terrible-je. aki helyenként elég mulatságosan tört pálcát a javaslat fölött, mely mellett szavaznia kellett és Englis volt pénzügyminiszter szólalt föl.'-Az ülés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be:

A képviselőim mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Tomasek elnök. Bejelentette, hegy a prágai járásbíróság becsületsértés miatt a következő képviselők kiadatását kéri: Slavicék, Stribmy miniszter, Zeminova, Spatny, Franké miniszter, Tucny miniszter, Langer, Prasek, Trnobransky és Laube. Ezeket a képviselőket Bartosek, Draxel, Landova- Styehová és Vrbensky jelentették föl becsületsértés miatt. Bejelentette ezenkívül az elnök, hogy a kassai államügyészség Juriga Nándor szlovák néppárti képviselő kiadatását kéri a polgári rend megsértése és az 1879. évi 40. számú törvénynek Dubalik Jaroszlav dr. államvasuti adjunktussal szemben elkövetett áthágása miatt. A kérelmeket kiadták a mentelmi bizottságnak.

A képviselőiház ezután áttért a lakók védelméről szóló javaslat tárgyalására. Langer, a szociálpolitikai bizottság előadója, terjesztette elő a jelentést. Beszédében a többi között kijelentette, hogy a törvény meghozatalára azér van. szükség, mert az építkezési mozgalomnak még mindig nincsen meg a várt eredménye. Ennek következtében az ipari városokban, valamint a kis községekben is nagy a lakásínség. A szociálpolitikai bizottság két igen fontos okból tartja szükségesnek a törvény meghozatalát: 1., hogy megvédje a

lakókat a megokolatlan föknondástól, 2., hogy megvédje őket az aránytalan lakbéremelésektől. Részletezte a javaslat egyes pontjait és úgy vélte, hogy nem veszélyezteti a ház- tulajdonosok érdekeit. Az a rendelkezés, hogy a külföldi bérlőnek, ha kiutasították az állam területéről, föl lehet mondani, már azért is helyes, mert különbséget tesz a külföldi és belföldi állampolgárok között.

T omasek elnök indítványára úgy határozott a ház, hogy a bérlők oltalmáról, a kilakoltatások határidejének meghosszabbításáról és a tisztviselői lakásokról szóló javaslatokat egy vita keretében tárgyalja.

B i n o v e c képviselő: Előterjeszti a szociálpolitikai bizottság jelentését a tisztviselői lakásokra vonatkozó javaslatról. A rekvirá- lásű redelet megszüntetése azzal a hátránynyal járt, hogy nem állott kellő számú lakás a tisztviselők rendelkezésére. Mivel a vidéken is igen nagy a lakáshiány, mert, noha gyakran kínálnak négy—huszszobás lakásokat, kisebb lakásokat nem lehet kapni, e helyzeten segíteni kell. A javaslat ezért fölhatalmazást ad a politikai hatóságoknak, hogy rendelkezzenek azok fölött az üres helyiségek fölött, amelyeket a háztulajdonos tizennégy napon belül ki nem ad. A javaslat gondoskodik a tisztviselőkről is, amikor elsősorban az állami és községi tisztviselők részére biztosítja a szabad helyiségeket.

Dubicky képviselő: Előadja a szociálpolitikai bizottságnak a kilakoltatások határidejének meghosszabbításáról szóló javaslatra vonatkozó jelentését. A Meistner-féle redelet módot nyújtott arra, hogy azok, akiket kilakoltattak, de saját hibájukon kívül uj lakást nem tudtak kapni, eddigi lakásukban megmaradjanak. Azonban a ciszonyok nem változtak meg annyira, hogy ezt a rendeletét el lehetne törülni. A mostani javaslat csak annyiban változtatja meg a rendeletet, hogy a lakás kiürítésének határidejét csak kétszer engedi meghosszabbítani, harmadszor csak akkor, ha a politikai hatóság ehhez hozzájárul. A javaslat talán nem elégiti ki valameny- nyi párt kívánságait, de a lakásínségre való tekintettel reá szükség van.

Az előadók előterjesztése után úgy határozott a ház, hogy egy-egy szónok beszédének ideje harminc perc lesz.

Fis cher német agrárius: A háztulajdonosok nevében tiltakozik a javaslat ellen. Szükségesnek tartja a bérlők oltalmának megszüntetését, mert az építkezni akaróknak minden kedvét elveszik. 9 lakásínségen csak az építkezés enyhíthet, de csak akkor, ha az építkezés kifizetődik a háztulajdonosoknak. A telekkönyvek bizonyítják, hogy a háztulajdonosok mennyire el vannak adósodva. Az állami építkezik ugyan, de nem lakásokat, hanem kaszárnyákat épít. A javaslat ellen fog szavazni.

Kaibl német nemzeti: Ez a javaslat

csak ideiglenesen szabályozza a lakáskérdést és a kompromisszum bélyegét viseli magán. Már egy évvel ezelőtt is az a törekvés nyilvánult meg, hogy a régi lakbéreket fokozatosan emeljék, hogy azok az uj lakóházak helyiségeinek béreit megközelítsék. A koalíció azonban mostani javaslatánál nem számolt ezzel a törekvéssel. Eredménye az állandó lakásínség lesz. amelyen szerény állami támogatással nem lehet segíteni. Az építkezési egyesületek működését nem egyenlően értékelik és a német egyesületeket a cseh egyesületek javára visszaszorítják. A lakáshiány megszüntetéséről mindaddig nem lehet szó, amíg megfelelő tőke nem ál! a rendelkezésre. A javaslatot nem fogadja el.

Jeska kommunista: A három javaslat

nem oldja meg a lakáskérdést. A kormány politikája lehetővé teszi a háztulajdonosoknak, hogy bármikor föllondhassák a lakásokat. Az előterjesztett javaslat csak megrosz- szabbitja az eddigi helyzetet. B lincselek- mén}' okából is lehetővé teszi a fölmondást, de nem különböztet közönséges és politikai büntetendő cselekmények között. Ennek könnyen az lehet a következménye, hogy valamennyi kommunistának föl fognak mondani. Kívánatosnak tartaná, hogy a statisztikai államhivatal mutassa ki a lakásnélküli családok számát, valamint azt is, hogy hány család lakik egy szobában, illetőleg hány lakásban lakik több család. Szerinte a lakáskérdést megoldani csak úgy lehetne, ha az állam lefoglalná a Zsivnó nyereségét és ebből busz százalékot az építkezésre fordítana. Beszédét azzal fejezte be, hogy eljön az az idő, amikor a földmivesek és munkások kormánya e téren rendet fog teremteni.

M y s h\ v e c (cseh néppárti) szerint a ja-