Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)

1923-04-17 / 87. (240.) szám

4 Vasárnap, április 15. Bajok a laiasasmei konferencia körül. Paris, április 15. A Lüherté szerint a francia kormány most azt a kérdést vizsgál­ja meg, vájjon lehetséges-e április 23-án Danisaiméban a törökökkel megkezdeni a tárgyalásokat. A törökök ugyanis előbb vállalt kötelezettségeiket kezdik letagadni. Franciaország nem fogadhatja el azt az ál­láspontot, hogy az angórai nemzetgyűlés azért, mert a szultán hatalmát megszüntet­te, az egész múltat és az előbbi egyezmé­nyeket megsemmisíti­Az angorai kormány felülvizsgáltatja a régi koncessziókat Ángóra, április 16. (Havas.) A miniszté'r­tanács elhatározta, hogy a háború előtt gaz­dasági és pénzügyi téren engedélyezett kon­cessziókat az illetékes hatóságokkal a legtii- zetesebben felül fogja vizsgáltatni. Mussolini tisztázni akarja a néppárttal való viszonyát. Milánó, április 14. Az Agenzia Stefani közli, hogy Mussolini keddre Rómába hívta a néppárti minisztereket. Lap jelentések sze­rint Mussolini a néppárt kongresszusának határozata után tisztázni akarja a fascistáík és ia néppártiak közötti viszonyt. A fascista lapok uj támadásokat intéznek a néppártiak ellen és miniszterválságot jósolnak, mások remélik, hogy a helyzet tisztázódni fog. A király ma elutazott Milánóból. A francia kereskedelemügyi miniszter megbeszélést folytatott a királlyal és Mus- solinivel. Nápoly, április 15. (Havas.) Biangdhi fascista főtitkár egy íntervjnban kijelentet­te, hogy a néppárt határozata éles ellentét­ben áll a fascizmussal. A Vatikán Sturzó mögött áll. Milánó, április 16. A Stampa irja: A nép­párti miniszterek törekvése arra fog irá­nyulni, hogy a kormányválságot megakadá­lyozzák s Mussolininak sem áll érdekében, hogy izoláltan maradjon, annál kevésbé, mert a Vatikán jelenleg a néppárt és Sturzó mö­gött áll. A helyzet komoly. Mussolini és Sturzó harca ma a. íascisták és a néppárt harcát jelenti. Rendkívül problematikus az a kérdés, hogy a jövőben lehet-e együttműkö­désről szó. ©©®í9seoee-2s©0e®©Qeö©öőöOö«®öoooo Furcsa versenypályázat Hogy folynak !e az árlejtések Huszton? ríuszt. április 16. (Saját tudósítónktól.) A kormány igen nagy­méretű versenypályázatot irt ki nemrégiben kö­rülbelül harminckét Huszton építendő lakóházra. A nagyméretű pályázat megmozgatta az egész köztársaság építési vállalkozóit. Mindenhonnan seregestől mentek a vállalatok megbízottai IJng- várra és Husztra, hogy a részletekről informá­ciókat szerezzenek. A nagy könyveket kitevő költségvetéseket az állam nyelvéről magyarra és németre fordították le. Minden vállalkozó át­lag négy-ötezer koronát adott ki az árlejtést meg­előző munkálatokra. Megérte a kockázatot, mert hatalmas, hat-hétmilliós építkezésről volt szó. Magáért a biztosítékul szolgáló hitellevelekért egy-kétezer koronát fizettek egyenkint a külön­böző bankoknak. Egy dolog már ióeiöre aggasztotta a vállal­kozókat. A pályázat alapjául szolgáló költségve­tés és tervezet igen hiányos volt és az egyes munkálatok végrehajtási módját nem jelölték meg pontosan. Például: „a homlokzat kikipzésc egy később megadandó terv szerint" vagy „eset­leges teljes homlokzatváltozás esetén a vállalko­zó költségtöbbletet nem számíthat fel“, avagy: „cementsimítást, a keverés arányát a tervező ké­sőbb fogja megadni". Szakemberek tudják, mi­lyen árkülönbségeket idézhet elő a cement keve­rési arányának megváltoztatása. Ács, asztalosmunkánál a részletrajz, festő­munkánál a szin előírása hiányzott. Ezeket a ter­vező „később fogja megadni". Itt is nagy árkü­lönbség jöhetett létre a tervező kénye-kedve szerint, mert hiszen például a festés szine is elő­idézhet 10—60 százalékos differenciákat. Ez a bizonytalanság okozta azután, hogy a vállalkozók kénytelenek voltak minden tételnél magasabb árat kalkulálni, nehogy meglepetések­nek legyenek kitéve. Április 4-én volt az árlejtés Ungvárt. Az eredmény most került nyilvános­ságra. Az alábbi cégek pályáztak: Freiwald, Prága 4,946.467 kor. Progress r.-t., Brünn 4,961.288 „ Vodnaruk, Prága 5,346.252 „ Epitő r.-t., Pilscn 5,466.110 „ Valenta BeneS, Brünn 5,467.488 „ Brumisl, Máhrisch-Ostrau 5,509.174 „ Novak és Erítscli, Kassa 5,591.084 Stern és Hámos, Ungvár 5,601.142 „ Smolka, Máhrisch-Ostrau 5,616.516 „ Kornreich Tes/tv„ Munkács 5,736.821 „ Drabek, Máhrisch-Ostrau 5,785.198 „ Bogáty, Kawa 5,867.604 „-xxznz-jimmm —-------------'Ji.guait.uY.CTar: Be rlin, április 16. (Saját tudósítónktól.) Berlin legnagyobb ipari üzemét, a Siemens-Schuckert és Sie- mens-Halske cégek egyesülése folytán kelet­kezett óriási méretű vilianyszerkesztö- és sze­relő müveket itt uton-utfélen Siemens városá­nak nevezik. A telep a városon kivíil fekszik, a nap minden órájában külön villanyos vasu­tak vezetnek oda. Ezt a különálló, nagystílű gyártelepet vezetői némi önteltséggel meg­tették városnak — ez az első felületes im­pressziónk, amint a „Siemenssíadt" elneve­zés bennünk kelt. Egészen más benyomásunk támad, mi­dőn néhány ismerősünk szives meghívásának engedve, ellátogatunk a telepre, hogy bete­kintést nyerjünk a világ legnagyobb ipari szervezeteinek egyikének gépházába. A vil­lanyos általvisz Charlottenburg széles, nyíl­egyenes, mintaszerűen ápolt utcáin. A törté­nelmi nevezetességű barokk császári kas­tély és mauzóleum mellett átszeljük a Spre- et. Széles, kopár sikon, a ,,Jungfernheide“-n siklunk át, amelynek egyhangúságát nyaran­ta néhány körhinta és mutatványos bódé tar­kítja. A távoli látóhatárról vagy nyolc-tíz gyár füstölgő kéménye mered elénk. A szé­les „Noonendaum“ torkolatánál, emlynek út­testén csak hébe-korba halad el mellettünk néhány munkásleány, vagy teherautó, végre felsorakoznak előttünk katonás egyformaság­ban,, égnek meredő, hatalmas frontjukkal a Siemens-üzem gyártömbjei. Ezek az épüle­tek, beton és vaskonstrukciójukkal, minden ornamentika híján való, csupán a célszerű­ség szolgálatában álló és mégis a legújabb technika esztétikáját hirdető monumentalitá­sukkal szinte ijesztő csendben tátonganak egy sivár kőfal mögött. Gépek kattogása, a mun­káshad tülekedő lármája, kürtők és szirénák bugása nem hatol el hozzánk. A telep összekö­tő ipar vasút jai, raktárai és elevátorai mentén csak néhány szál ember foglalatoskodik. Első tekintetre mi sem árulja el, hogy a világipar óriási szövevényének egyik mozgató cent­rumában vagyunk. Az alkalmazottak városa. De a tulajdonképpeni meglepetés még csak ezután jő. A villanyos elhagyva a gyár­telepet, valóságos, a berlini külvárosok min­tájára épített nagyvárosba visz. Négyemele­tes házak sorfala tárul elénk abban az er- kélyes, oromzatos, sokszögletű stílusban, amely az északnémet metropolisok építkezé­sét jellemzi. Szabályos távlatokban az ut­cák egész rendszere; mindenféle üzlet, ven­déglő, cukrászda böviben; még szálloda is akad. Itt a „Siemensstadt“ a maga betüsze- rinti valóságában! A háborút megelőző tíz évben, amikor ennek a városnak alapjait megvetették, az volt a terv, hogy a Siemens­féle üzem valamennyi, körülbelül harminc- negyvenezer főre rugó alkalmazottja csa­ládtagjaival együtt itt helyezkedhessék el és megtakaríthassa a költséges és sok időt rabló naponkinti utazást ki a telepre és onnan ha­zafelé. Most már persze évek óta a „Siemens- stadt" fejlődése is megakadt és a nekirugasz­kodó város, bármennyire impozáns, még nem képes befogadni a. mérnökök és munkások nyüzsgő összeségét. A Siemens-város szélén ott ékeskedik a cég pazar stílben készült uj igazgatósági épülete. Valóságos szanatóriumnak tetszik itt, a technikai láz világában, persze olyan szanatóriumnak, amelyben minden áhitatos nyugalom ellenére becsülettel dolgoznak. Négy oldalról nyílik bejárat az épület pom­pás, tágas halijába, amelynek nyílt folyosó­ján szimetrikusan sorakoznak egymás mellé az üzem igazgatóinak és szellemi vezetőinek nagy kényelemmel berendezett dolgozószo­bái és külön frontban a gépiró kisasszonyok osztálya. A széles körfolyosó linolcumpadló- ján hangtalanul osonnak fel s alá a derék adhat, aminek csak a megépített házak vallanák kárát, de semmiesetre sem a cég. Maga az, hogy a tervező egyúttal pályázó is, az erkölcsbe ütköző dolog akkor, amikor nin­csenek szigorú, pontos tervek és utasítások. A vállalkozók a kormánynál tiltakoznak az ellen, hogy a Freiwald-cég kapja meg a munkát, sőt a parlamentben „interpellálni is fognak. Egyúttal az ellen is tiltakoznak, hogy a kormány a tervek elkészítését nyilvános pályázat mellőzésével kedvenc cégére bizta, holott köztudomású, hogy állami építkezések terveinek elkészítésére min­den államban pályázatot szoktak hirdetni, mert ez egyrészt igen nagy mértékben emeli az álta­lános építési kultúrát, másrészt pedig alkalmat ad az államnak arra, hogy a sok terv közül a legjobbat választhassa ki. Ha valahol, úgy itt van igazán szükség a szabad versenyre. Ruszinszkónak ez a legújabb eseménye elő­reláthatóan még nagy hullámokat fog felverni a közgazdasági életben. szervezők. Az idillikus csend, a tetszetős, hangulatos körvonalak jótékonyan derűs ke­retbe foglalják azt a titánikus, megalkuvást nem ismerő munkát, mely itt nap-nap után folyik. Kísérünk egy szikár termetű öregedő urra hívja fel figyelmünket, ki feltűnés nél­kül halad el mellettünk. Ez Hans v. Siemens, a müvek főtulajdonosa és vezérigazgatója, egyike a német gazdasági élet markáns alak­jainak, akinek tanácsát az állam minden dön­tő fontosságú problémájában kikérik. Uno­kája ő a nagy Siemens Wernernek, aki vas- szorgalommal és intuíciójával megvetette a cég alapjait, mega.iándkozta a világot az el­ső villanyos vasutakkal és egyaránt kiválót alkotott mint vállalkozó és mint természet- tudós. Kapitalizmus és kultúra. Az igazgatósági épület disze egy nagy­méretű előadóterem, ahol a belföldi mérvadó köröknek és a külföldi vendégeknek időről- időre beszámolnak az üzem technikai újításai­ról felolvasások és filmfelvételek formájában. Sor kerül itt továbbképző tanfolyamokra' a telep mérnökei és intelligens munkásai szá­mára is és ünnepélyes alkalmakkor itt pillan­tanak vissza a vezetők büszke öntudattal az eddigi fejlődésre. A legmeglepőbb tanulságok­kal azonban az irodalmi- és propagandaosz­tály szolgál. A szellemi és gazdasági élet leg­újabb eredményeinek az a szervezett egy- másrahatása, amellyel ebben az osztályban találkozunk, csak német földön lehetséges. Itt helyezkedik el a vállalat nagy szakkönyv­tára. Serény kezek a világ minden részéből való legújabb hírlapok és folyóiratok százai­ból körültekintő alapossággal gyűjtik az anyagot, amely az üzem belső élete és fej­lesztése szempontjából fontossággal bír. Ügyesen és nivósan szerkesztett propaganda­füzetek kiadásával az igazgatóság még a mai papirdrágaság közepette sem fukarkodik. De ennek a csoportnak tevékenysége nem szo­rítkozik csupán a propagandára. Siemensék legfőbb ambíciója, hogy a gazdaságosságot a kulturális elevenséggel párosítsák és hogy alakálmazottaik seregére nevelöleg hassanak. A vezetőség az üzembeliek részére két nagy folyóiratot ad ki. Az egyik „Siemens Wirt- schaftliche Mitteilungen“ címen a világgazda­ság égető kérdéseivel foglalkozik, a másikban a vállalat belső emberei technikai részletkér­désekre térnek ki. Nehezen válunk meg ettől a csodás szer­vezetű központtól, hogy a tgyári sürgés-forgás labiir in tus álban friss benyomásokra eszmél­jünk. Az első kérdés, amely foglalkoztat, amint raktárak, sínek, teher- és tolókocsik között utunk keresztül-kasu! a főépületeik felé visz, hogy a Ruhir-megszállás folytán beállott szénválságot ez a szertelen méretű üzem vájjon meddig fogja még birni? Nos. ebben a tekintetiben menyugtatnak bennünket. A Sie­mens-telep a szénszállítás esélyeitől nagy­mértékben függetlenedett. A vállalat tömér­dek gépét villamos váltóáram hajtja, amelyet a Berlin és Lipcse között fekvő Golipa állo­más fejleszt minimális szénfogyasztás mel­lett. Ez a távolról ható, nagyfeszültségű áram már több izibe-n tett tanúságot szívós és meg­bízható voltáról, amikor a berlini villanyimü- vek sztrájkja a fővárosi üzemek nagyrészét tétlenségre kárhozta tta. Falanszter-jelenet. A gyárak közül legnagyobb fontosságú a cég alapítójáról elnevezett Werner-miü, mely­ben hajszálnyi finomságú mérőeszközök ké­szülnek és az úgynevezett kismü, a villanyos berendezések részecskéinek: a kapcsolóknak, biztosítékoknak és szigetelőknek nagyméretű előállító műhelye. Ez az üzem nern csupán a teljesített munka precizitásával hat. hanem főleg két szociális újítás által, amely a szem­lélőt erősen lebilincseli- Az egyiknek a munka gazdaságos beosztásának torén yan (rend­kívüli jelentősége. A gyár egy mérnökének, Waldaunak páratlan találékonysággal sikerült a műszereknek olyan sorozatát szerkesztenie, amelyek a munkára jelentkező, kezdő mun- kásnők alkalmas csoportba való beosztását sajátos hajlamaik szerint lehetővé teszik. A munkásnak éleslátásának, szemmér fékének, kézi ügyességének, tapintó érzékének st-b. ki­próbálását műszerek segítségével pszicho­technikai vizsgálatnak nevezik. Mikor ide­érünk, éppen nagyban folyik néhány elfogó- dott lánynak vizsgáltatása az erre a célra föntartott helyiségekben. Kis pálcikákat kell emlékezés után megfelelő sorrendben egy­más mellé rakniok, különböző vastagságú le­mezeiket tapintásuk segélyével osztályozniok. vékony tűvel nyílegyenesen végigkarcolniok egy fehér táblán. A föijegyzett hibák számá­ból tűnik ki, hogy a jelentkezők melyik üzem­csoportba valók. A pszichotechnikai csoporto­sítás által a gyár állítólag a munkateljesítmé­nyeket jelentősen fokozta. Bennünket a tehet­ségeknek ez a mechanikus megkülönböztetése erősen emlékeztet Az ember tragédiájának ía- lanszterjelenetére. Vak munkások. Közvetlenebb és mélyebb hatású, mert humánus érzéseinkre hivatkozik, ennek a mű­nek egy másik eredetisége: teljesen vak mun­kásoknak gépek mellett való sikeres foglal­koztatása. A háború végeztével a német nagyipar kulturális vezető körök ösztönzésére a maga részéről is teljes erővel igyekezett segíteni a hadirokkantak baján, olyképpen hogy munkájuk által nemcsak alamizsna- kenyéren tarthassák fenn magukat, hanem hasznára válhassanak az erejében és számá­ban megfogyatkozott közösségnek is. Egy­másután merültek fel a szebbnél-szebb, de többnyire utópisztikus tervek. Egy Silex nevű szemorvos a vakok alkalmas foglalkoztatásá­ról feltűnést keltő könyvet irt- De a probléma gyakorlati megoldása a Siemens-féle kismü egy agilis és melegen érző Igazgatómérnöké­nek, Perls Pálnak különös érdeme. Perls a vakok természetének beható megfigyelése ré­vén csodás felfedezésre jutott: a szerencsét­lenek kellő iskolázás után nemcsak kosár­fonásra és kefekötésre, hanem a legnehezebb és legaprólékosabb gépi munkára is alkalma­sak. Miután sajátságos védőkészülékekkel minden veszedelmet elhárított Perls igazgató, egy külön munkateremben a legbonyolultabb sajtoló-, fűrészelő- és fúrógépek mellé gyűj­tötte a vakokat. Megható látvány ez a negy­venhét világtalan munkás, amint réveteg te­kintettel, de fáradhatatlan kitartással és bá­mulatos ügyességgel dolgozik akkordban. Lá­buk alatt farkaskutyák hevernek, amelyek a vak munkásokat a gyárban kalauzolják. Ezek a vakok nem tengődnek kegyelemkenyéren. Néhányukkal alkalmunk volt beszélgetni. Sor­sukkal mindenképpen meg vannak elégedve. A szorgos munka elvonja őket a töprengés­től, fokozza önbizalmukat, munkabérük pedig átlagban megközelíti a többi munkásokét és a mellettük foglalatoskodó gyári lányokét nagyban felülmúlja. Kedves ötlete volt Perls igazgatónak, hogy minden egyes vak mellé egy-egy leányt ültetett. Az ilyen szomszédság éltető hatással van a vakok munkakedvére és hangulatára. Ezek a leányzók szépségben többnyire nem hasonlítanak a milói Vénusz­hoz. De ia vakok illúziója 'túltesz a kozmeti­kusok miniden csalafintaságán. Siemensek vakokat foglalkoztató műhelyében már nem egy boldog házasság jött létre- E. G. Kubicsek ügye a mentelmi bizottság előtt. A képviselöház mentelmi bizottsága holnap délelőtt ülést tart, amelyen mindenekelőtt a megüresedett elnöki tisztséget fogja betöl­teni. Az ülés foglalkozik Knbicsek József dr.. a Bohémia Bank elnökének ismert mentelmi ügyével is. Egyes cseh lapok jelentései sze­rint Kubicsek Tomasek képviselőházi elnök­höz kérvényt intézett, hogy a képviselőház járuljon hozzá a kiadatáshoz. Fecsegés. A Tribuna a szlovák néppárt­ban uralkodó viszonyokkal foglalkozva, a többi között azt irja, hogy Hlinka kassai püs­pök lesz. A lap úgy véli, hogy e pillanatban hajlandóság mutatkozik arra. hogy a szlovák néppárt megegyezzék a kormánnyal, illetőleg a kormányzó többséggel. A Tribuna szerint nem lehet tagadni azt, hogy minden ilyen lé­pésnek akadálya Titka erős helyzete, úgy. hogy semmilyen kombinációt nem lehet bele­zett ténynek tekinteni. Bazovszkynak egy uj autonómista szocialista párt létesítésére irá­nyuló kísérletével kapcsolatosan igy ir a Tribuna — számos nevet emlegettek, igy Juriga Nándor nevét is. A lap úgy véli. hogy Jurigia részvétele az uj pártban legalább is időelőtti. Ellenségeid fteitűvel öíitt meg magva* te fittedéit Siemenséit wárüsálmn. Dvo-rnik és Kucera, Máhr.-O. 5,994.933 „ Épitő r.-t., Pozsony 6,368.638 „ Dvorálc, Kassa 6,422.717 „ Fried. Pozsony 6,758.541 „ Gránit r.-t., Ungvár 6,793.343 „ Rödlichove, Brünn 7,033.464 „ A munka egyik csoportjára, körülbelül a fe­lére pályáztak: Kroh és Weiszhaus, Beregszász 2,858.136 kor. Aumann, Beregszász 3,216.072 „ Az árlejtés eredméiryét látva a pályázók, kü­lönösen a csehek rendkívül hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a legolcsóbb ajánlattevő maga tervező: Frel- ■wald. A terveket Frenvald prágai cég készítette, az utólagos utasítások is tőle függenek, igy ért­hető, hogy ő tehette a legolcsóbb ajánlatot, mert hiszen ő saiátmagának igen kedvező utasításokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom