Prágai Magyar Hirlap, 1923. április (2. évfolyam, 75-98 / 228-251. szám)
1923-04-01 / 75. (228.) szám
Föltámadunk. (fi.) Prága, március 31. A keresztény misztérium betetőzése, lényege és tartalma a húsvéti vasárnap, mely földöntúli keretbe állítja az élet diadalát a halál és az örökkévalóság győzelmét a végesség fölött. A Golgota halálos keresztje eltűnik szemünk elől és örömtől repeső lelkünk lágyan egybecsengő szeráfi hangokkal telik meg, amelyeknek akkordjai egy dallamba olvadnak: fölt ám adunk... Krisztus harmadnapra föltámadt a pokolból, ahová megíeszittetése után alászállott. Közel kétezer esztendő után is együtt csodálkozunk a bibliai asszonyokkal, akik husvét vasárnapján nem találták meg sírjában a halottat, akinek őrzésére sziklát görgetett és katonákat parancsolt a hatalom. Racionalista tudományokon nevelődött eszünk nehezen tudja fölfogni a szent csodát, de amikor el- bölcselkedve rajta, elmerül a bennünket környező világ szemlélésébe, meggyőzve és legyőzve beismeri, hogy f ö i t á m a d u n k. Tavasz van, a természetet föltámasztó és szivünkben uj virágokat fakasztó szépséges, verőfényes tavasz. Az e'rdő* fáAí- -te*, koronája friss rügyeket hajt. A kikelet virágai i$piét kidugják a földből apró .fejecskéjüket. Az őszi bábukból színes pillangók tűnnek elő, lelkűnkben pedig uj erők ébrednek. Egy sirhanton virág nyílik, élet fakad a halár árnyaiból. Mindez bizonyság amellett, hogy a természet körforgása is elő tudja idézni a föltámadás csodáját és ezért remélni kezdünk, hátha m i i s f ö 11 á m a d u n k. A materialisták könnyű kézlegyintéssel intézik el a kérdést. Azonban még Haeckel monizmusa sem tudja tagadni legalább az energia megmaradásának, tehát uj formákba való átalakulásának elvét. A spiritizmus, korunknak ez az elharapózott betegsége, is an-. nak bizonyítéka, hogy az emberek, mint mentöhorgonyba kapaszkodnak a föltámadás, az örök élet gondolatába. A föltámadás hite olyan régi, mint az emberiség és mindaddig, altiig emberek élnek a földön, nem fog kiveszni lelkűkből a remény, amely imigyen vigasztal meg bennünket: föltámadunk. Ez a remény ihlette Ráfael Disputáját, ez ujjong föl Dante Paradicsomában és ez emelte transzcendentális magasságokba a Parsifalt teremtő Wagnert. A költészetnek, zenének és képzőművészeteknek ezekben a íönséges alkotásaiban az emberiség legnagyobbjai öltöztették méltó formába mindnyájunknak nagy reménységét és örök vágyát, amely különösen ilyenkor, husvét körül, íial- lelujás szavakkal tör ki lelkünk kriptájából, ilyenkor vigaszt merítünk arra, hogy kedveseink, akiket megtört szívvel, vittünk a sírba, egykor velünk együtt föltámadnak. Emberek, akiket meggyötört az élet, ne csüggedjetek el! A sírból is ven föltámadás, a gyötrelmekben is van megváltás, a kemény fél után is eljön a tavasz, a szenvedés után is elkövetkezik a megvigasztaiódás és a megsemmisülésből is uj élet fakadhat. Emberek, nektek nincs okotok arra, hogy kétségbeessetek, mert — miként a megfeszített Krisztus — egykoron mindnyájan uj életre ébre; dünk. Ez a hit erősítsen bennünket, ha össze- j roskadunk a kereszt alaü és hét sebből vérzik a lelkünk. A föl támadás és a megváltás Losonc, március 31. (Saját tudósítónktól.) A szíovercsakői ma- | gyár jogpárt losonci kerülete május hó fo- í Jvamén tartja alakuló gyűlését Losoncon. Ez | az országos jelentőségű esemény újabb kiin- i duiá’Si pontját fogja jelenteni annak a szita-1 I vemszkói magyarság életérdekei szempont]á- jból fölötte kívánatos mozgalomnak, amely ! országszerte aktivitásba kívánja vonni a magyar középosztálynak mindazon értér j kés tagjait, akik a többi ellenzéki pártokban i nem tudtak elhelyezkedni és eddig még aktive nem vettek részt a magyarság politikai életében. • Ennek a magyarság egyetemes érdekeit szolgáló magyar munkának egyik lelkes kez- demépyezöje és fáradhatatlanul dolgozó, i kezd és biztos szemű vezetője 7 a % o ján ö 4 ö n, aki munkatársunk felkérésére a j magyar jogspárt losonci alakulása alkalmából! a jogpártról és a imagyafság politikai heíyze- j térő! úgy a szőkébb szlovenszkói, mint a tá- J gabb cseh-szlovákiai vonathozásókban lapunk ) részére a következő közérdekű nyilatkozatot adta: í} — A szlovén szkot magyar pártok ha go-! zódásáí tekintve, a keresztényszocialista párt vall á s erkölcsi alapon szervezik,ödve, a kisgazdapárt pedig a magyár gazdatársa- datám tömörítésével szolgálja a magyarság ügyét. E két párt működésébe kapcsolódik bele — magyarság egyetemének érdekeiért folytatott politikai küzdelemben — az elsősorban városi lakosságra, kereskedőkre, iparosokva és az intellektüelekre támaszkodó 'szlovenszkói magyar jogpárt, hogy az ellenzéki btakkbah tömörült keresztény- ; szocialista és kisgazdapártokkal együtt közreműködjék a szfovenszkói magyarság politikai, kul'turálhs és gazdasági értékeinek megmentésében és megtartásában. — A szlovenszkói magyar jegpárt, miníhegy a komoly demokrácia alapján áll, a haladás érdekeit szolgálja, mint ilyen reálpoTitikát folytat és ennek előfeltételeként a mai kormányzati rendszert bírálva, elsősorban abból a szempontból nézi az események fejlődését, hegy a szintén demokráciát hirdető kormányzati rendszer a demokrácia közös programját intézkedéseivel mennyiben érvényesíti. — A kulturális és társadalmi haladás-1 nak alapja a kü'.ömböző társadalmi osztá-1 lycik jóléte. Egy helyes és valóban demokratikus kormányzati rendszernek ezen a téren kellene a közérdeket becsül tesen érvényesítenie. Ennek elöiö’téte'le pedig úgy a bel- mint a külpolitikában a gazdasági fejlődés lehetőségeinek a biztosi- fása. A köztársaság eddigi kormányai imperialisztikus ábrándok után futva, fontosabbnak tartották a katonai konvenciók létesítését az cüy politikái atmoszféra megteremtésénél, mely az évezredes fejlődés utján előállott gazdasági kapcsolatok ujra- fölvéteiét s ezzel Középeurópa gazdasági vérkeringésének helyreállítását lehetővé tehetné, vagy már a múltban lehetővé tehette volna. — A köztársaságban élő s állandóan az irredentizmus vádjával terhelt kisebbségek az állam megalapítása óta, az őket minden területen ért sérelmek ellenére tisztában vannak azzal a körülménnyel, hogy ez államhoz való tartozásuk oly világtörténelmi eseményeknek következménye, amelyeken egyes pártok vagy csoportok változtatni úgysem tudnak s amelyek elszakíthatták őket íajtes{véreiktől, de tartósan nem zárhatják k! ez állam polgárainak millióit az állam keretei közt folytatandó kulturális és gazdasági épitömunkában való részvételből. — Amikor a jogpárt reális politikai irányának megfelelően, az adott fcönül- méíiyek között orientálódik, meg kell álla. pUarda eddigi, .négyéves tapasztalatai aíap- Tád, ftöéy Pidgáuan gondosan ügyelnek és vá^ák át a gazdasági érvényesülés minden olyan jokerét,'mély a sztavenszkői gazdasági óiét táplálására hivatott lehetne. S ezen a téren kapcsolódik bele a szloven- szkói magyar fogpárt programia és reálpolitikai iránya nemcsak a sztovenszkói magyarság, hanem Szlovenszkó őslakosságának az érdekeibe, mert a köztársaságban a gazdasági életíehetőségek megjavítása nemcsak a szíovenszkói magyarság, hanem Szfovenszikó egész őslakosságának az érdeke. Szlovenszkónak, sajátos helyzeténél fogva különleges érdekei vannak, mely érdekek azonban a szlovák népnél sem nem kisebbek, sem nem nagyobbak, mint SzíoVenszikó magyar és német lakosságánál. • ■ • — A szfovenszkói magyar jegpárt tehát programjának megingathatatlanul reális alapjain állva, nyugodtan állapíthatja meg, hegy az eddig a magyarsággal szemben folytatott politika lehetett egyes pártoknak vagy pártvezéreknek az- érdeke és politikája, de Semmi-esetre sem volt a köztársaságban egyesített népeknek a politikája, mert a vezérek megkonstruálhatnak Szfovenszkóra politikai ellentéteket, de Szlovenszkó különböző nemzetiségű népeinek érdekei között a valóságban ellentétek nincsenek, illetve az itré'ő népek érdeked azonosak. S az az uj orientáció, melynek eljövetelét szilárd meggyőződéssel várjuk, csakis az ittélő összes népeknek — a demokrácia elveinek becsületes alkalmazásával — az állam életébe való bekap- j csolódása által valósítható meg. — Ezért érthetetlen, hogy azok, akiknek a végzet a honalapítás nemmindennapi dicsőségét juttatta osztályrészül, a valódi áfemiérfiak koncepciója nélkül, az elbizakodott parvenü brutalitásával, a demokrácia jelszava alatt taposnak bele azokba az erkölcsi és kulturális értékekbe, amelyeket a négy és félföszteodős háború pusztításai megkíméltek. A valódi demokrácia nemcsak az értékek megmentését, hanem fejlődési lehetőségeik biztosítását is megköveteli azoktól, akik uton-utíéien, kölönösen a külföld előtt a demokratikus állami berendezésekre hivatkoznak. — A demokrácia nem építhet a nemzetiségek szerint osztályozott néprétegek közé válaszfalakat és nem zárhatja ki polgárait az állami és politiki élet porondjáról — a kötelességek teljesítése terén egyébként egyenlő mértekkel mérve — csak azért, mert véletlenül nem az uralkodó nemzetnek, hanem az államban] élő valamelyik kisebbségnek a tagjai. Az a rengeteg brutalitás, melyet a négyéves kormányzat a kisebbségekhez tartózó, régi tisztviselők elbocsátása, 'kulturális és társadalmi intézmények megsemmisítése és a kisebbségek gazdasági érdekeinek flgyeímenki- vülhagyása által elkövetett, a demokratikus politika valódi képviselőinek ebben az országban még nagyon sok gondot fog okozni. — Bár az eddigi négy esztendő tapasztalatai Szlovenszkó magyarságából kiölhették az optimizmust, politikánknak realitása kérlelhetetlenül fog utat törni. Az, amit a hatalom ezidöszerinti birtokosai az állam megalapítása óta a kisebbségek kikapcsolásával kisajátítottak maguknak, nem bizonyít áülamféríiui kvalitásaik mellett, mert nélkülözi azokat a föltételeket, amelyek a konstruktív munkában a lakosság egyetemére támaszkodnak. Már pedig akinek politikai meggyőződése a demokrácia rorrá- saibó! táplálkozik, annak tudnia kell, hogy tartós értékű politikát a népek érdekei ellen folytatni nem lehet. A népek érdeke pedig a gazdasági fejlődés révén a kulturális és társadalmi fejlődés iorrásamak a lakosság egyeteme részére való biztosítása. Azt a politikát, amely e forrásokat gyatra rövidlátással a. népek fejlődése elől elzárni akarja, az ólét kérlelhetetlen törvényei fogják megsemmisíteni- Törhetetlen meggyőződéssel várjuk tehát a jobb belátás fölülkerekedését. A íörösKercszí ftéMegijJMése a líépilse ©üáziíffiB.- _ Prága. Ilárcíus 31. A cseh-szlovák vöröskereszt a képviselőház üléstermében ma ünnepies gyűlést tartott, amelyen Masaryk köztársasági elnök is megjelent lánya kíséretében. A kormány tagjai körül Benes, Novak, Markovics és Tucsní miniszterek voltak jelen. A díszközgyűlést a két nemzeti himnusz eléneklésével nyitották meg, majd Hruban képviselőházi aielnök üdvözölte a köztársasági elnököt. Azután Markovics Iván dr. uniíikációs miniszter üdvözölte a kormány nevében az egyesületet és azt hangoztatta, hogy a kormány minden törekvése a béke biztosítását szolgálja. Masaryk Aliz dr., mint az egyesület elnöke beszélt és az egyesület célját abban látja, hogy gyógyítsa meg a politikai és gazdasági életet. Procházka alelnöknek felszólalása után szovák részről Albin!, a közmunkaügyi minisztérium főtanácsosa beszélt és a vörös kereszt misszióját Szlovenszkőban abban látta, hogy az mentse meg a gyermeket a pusztulástól és nevelje a köztársaság szeretetére. Az ünnepies • ülést firuban elnök rekesztette be és megköszönte a vendégek részvételét. UJafeíí érfeSsezle! Baseléra. Budapest, március 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Amint ismeretes, az interparlamentáris unió augusztus havi bécsi konferenciája bizottságot kü’dött ki a kisebbségi kérdés tanulmányozására. Ez a bizottság április 8 án Bázelben értekezletet tart. Magyarországot az értekezleten Lukács György nemzetgyűlési képviselő, volt közoktatásügyi miniszter képviseli, aki a kisebbségi kérdésnek alapos szakértője. Lapunk mai száma 28 oldal. — Ara 2*— Ke. Ét mf M ^ II. évfolyam 75. (228.) szám. ^ ^ Prága, vasárnap, 1923 április 1. & SilMtmiMl és RuszinszRtói Szőve!kezelt Encsiiéiig Párton poü^Kafi napilapja Sz!ov3Eszkói szerkesztő: $ Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. hite a legnehezebb órákban se hagyjon el1 minket... S $il«€r.silrt! iitagfarslf miében a kéméig slciaeMrácte sipn. Yarjaia Haon a magyar gogpárfrtii. a szövetkezett ettcnzéüfl pünoh eguitsinaiihöciéséröi. Sztovensftö cüy elemes érdefce«röi és Práüa tévézéséről!.