Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-28 / 71. (224.) szám

SZÍNHÁZ fes EE Hangulatok egy színházi estén. (A Vitézi rend díszelőadása az Operában.) Budapest, március vígén. Díszes autók, fogatok, ílcözönség... Künn az Opera előtt ezernyi törneg. Rendőrkordon. Lova­sok. Sapkás, lampionos diákok tömege. A lampionok felemelkednek és 'hatalmas él- jetrzés... .A kormányzó köszön és megkezdődik jt, előadás. * •Balatoni rege. Bűvös-bájos regevilág. Mint jőrwrek a sellők, jön a lument Sió, meg a bolon­dos had. Viharos éj a maigyaT tengeren. A király mulat, Mátyás szórakozik. Felséges homlokán derű, körötte pajzán tréfa. Kinizsi kitüntette magát a török elleni harc­ban. Mátyás kinevezi temesi bánnak, három me­gye főispánjának, saját kezével üti nemessé. Ki­nizsi meglátja Beingna asszonyt, egymásba sze­retnek, de a király sem veti meg a nemes bort, nehéz lesz az ő kedvén túljárni. Benigna asszony a váráért könyörög, melyet ü zalai ispán el akar vermi tőle, mert hogy asszonykézre nem való ez a vár. Mátyás elkéri & kis ajtó kulcsát hogy éj­iéi besurranhasson a szép özvegyhez. Az özvegy kétségbeesésében, bolondos várnagya tanácsára, arra határozza magát, hogy elfogja a királyt és úgy kényszeríti ki tőle vára szabadságát. Miikor azonban látja, hogy a király kalandot keres és látja, hogy várnagyára nem számíthat Kinizsit rendeli magához, hogy az mentse meg őt a kelle­metlen látogatótól. Sió, a vízi szellem ezalatt elhatározza, hogy a két szerelmest egymáshoz boronába. Beállt szolgálatba az udvari bolondhoz. Lelopja a: kiTály gyűrűjét annak ujj áró! és parancsot ad, hogy éj­id a tihanyi apát legyen a várban és eskesse meg Bercigna asszonyt azzal, akit nála talál, továbbá, hogy a nemesek vitézek jobbágyok jelenjenek meg a lakodalmon. A kiTály belép, azt hiszi, titkos találkára jön 6s virágot szórnak eléje, hozsannával fogadják. Igen rosszkedvű de még nem tudja, miről van szó, kit vonjon felelősségre és nem akar nevetségessé vákil Sió ekkor a' vendégele rmilaltatására árny- játékokat mutat Ibe, melyen ez az egész história állatmese alakjában látszik. A kifejlődést a ki­rályra brzza. Gyönyörű magyar lakodalmi táncot járnak lányok és legények. Felnyílik a függöny és ov» áh az oltár előtt díszben Kwrizsy Benignával. A meglepett király előbb felelősségre vonja’ őket, kisül a turpiság, hogy Sió az oka mindennek, <3* S?ó nem várja 'be büntetését, kitárja az ablakot, a vihar zó Balatonhoz szól, eíbucsnzik az egybe­gyűltektől s belcugrik a sötét viharba. A kiráiy ekkor azt parancsolja, hogy keljenek egybe, de K'mfzsí töltse az éjét egymagában a vízi malom­ban, élete lealázó emlékei között, hogy meg ne feledkezzék arról, mi volt és .kinek köszönhet mindent. Az első pár mögött áh a szájhős. ven várnagy 'és az élesryelvü, tűzről patfent molnámé. Esküvő irtán a király környezete mulat A fflozóöre Stóziusz, az udvari bolond, a vámagy és a kis apród az ezeréves tölgy alá mennek, hogy varázsig ével kihozzák a Balatonból Kop­pány vezér kincsét. A varázsos ítirulyaszóra ki­jönnek a sellők, egyet elfognak, lekötöznek, az­tán cserébe érte kérik .a Balatontól a kincset cs Siót. A haragvó víz nagy csapkodással kidobja az öreg vedret, mely telve arannyal-ezüsttel. Ször­nyetegek:, íényíőszemü, tüzet okádó sárkányom, halak fenyegetőznek, a víz rettenetesen zug. A vig cimborák egy hordó bor mellett lerc- szegednek, a várnagy visszadobja a kincset, a sellő megmenekül, künn a parton Sió a békákkal hangversenyt ad az alvóknak. Reggelre vége min- dennek, vége a' szép napoknak, a király megy, hogy újra komoly trr és fejedelem legyen, Kinizsi pedig a török ellen indul. Shakespeare! gúny, könnyedség, szellem, költői, képeik, repkedő tréfáik finom pikantériája, a magyar hőskör derűs mosolya, egy nagy ember vidám napjai, magyar víz, hegyek, bor, levegő, asszony és vitéz. A Nemzeti Színház művészei először játszot­ták ezt a bájos, könnyed darabot. És meg kell állapítani, a rendezés elsőrangú, a játék tökéletes. Csathóné Aczél Ilona mint Benigna mókás és komoly, szép és ravaszkodó, mozgékony és mél­tóságteljes volt, egyikét adta legjobb alakításai­nak. Megérdemelt sikere volt. Bajor Gizi mint Sró csupa elevenség, ördögi furfang, huncutság, bájos csiny és balerinához méltó könnyedség jel­lemezte játékát. Sikere szintén igen nagy volt. Petheő Attila talán nem a legjobban illett Mátyás szerepébe. A nők bár megverik azt, aki nincs velük egy véleményen, úgy érezték mégis, hogy túl édeskés és kevéssé fenséges, kedélyes- kedő, de nem tréfás nagyur volt. A nagy uralkodó bizonyára nem volt ilyen nőies, nem volt ilyen Iágybangu és markánsabb, férfiasabb lehetett az arca ts. A játékában, mint máskor, a kitárt köz fdltsmorhető gesztusai, a mozgás bizonyos reny­he tónusa nőhixlitónak illik. Mátyásnak, a lovag nak, a királynak, a Hunyadinak nem. Habár elis­merjük, hogy a maga nemében szép s valami wart- bnrgi hercegnek beillett volna. Adassák elég a hőtgykebieknek is’ Kiss Ferenc mint Kinizsi pom- oás, eleven, paraszti hős, molnárlegény cs temesi bán, birkózó vitéz és szerelmes lovag volt' egy­ben. A Icgnckivalóbb szerep ez. Kinizsi szerepe. Ahogy Pethőnek nem illik a vitéz király szerepe, ngy nem illenék Kissnek a szalonszinészek és zsurló vágok játszási!. Gobányi pompás Stóziusz » __________________________ me ster, Nádai teljesen hű, gúnyos és g.v ava, tré­fás és ravasz udvari bolond, Bartos kitűnő szó­szátyár vén háznagy. A többiek is megtették a magukét. Úgy halljuk, e darabot, némi változta­tásokkal, a jövő Szezonban a Nemzeti Színházban is fogják adni ami igen helyes volna, mert hiszen ilyenfajta, a magyar lovagkort megelevenítő, kec- vesen látványos, magyaros és pajkos szép darab­nak állandóan műsoron a helye a nemzet színhá­zában. Az előadást Hevesi SándoT rendezte töké­letesen. * A zene Lavotta Rezső szellemes, magyaros, stílusos, könnyű és fülbemászó muzsikája. A ma­gyar lakodalmi tánc, a palotás variálása, a medve- táncszerü, nehézkes mozgású íérfitánccal elra­gadó volt. A székely egyetemi hallgatók, atkfk ott •a színen barna atillájukban a könnyű táncba tem­pós magyarságuk méltóságteljes mozdulatait bele­iül tötték, a világ bármely színpadán nagy sikeTt aratnának. És ez a' zene, hogy húzott át páráiéi! motívumokat, arz ide-oda hullámzó ringatós. z mártogatós, a vig zene és komoly rytmus között: Dicsőségére válik szerzőjének. * A 'Prolog. Szándékosan hagytuk a végére. Kiss Ferenc szavalta sötéten, keményen, karddal a kezében. És szavában zengett az érc, az igaz­ság, a hit, a remény és körül a ragyogó szemek és kinyílt ajkak visszhangozták a szót. Az őrtüzek lobognak, szemben, szívben, vér­ben, acélban... Ez mind csak játék, bolondos idő­töltés mondja a költő, zengi a vátesz, az igazság, a jövő sok, sok ember élni akarása. Ámen. —enő. (*) Cseh vendégeik Becsben. A prágai Svan­dovo^-színház a bécsi Volkstheaterben vendégjáté­kokat fog rendezni. A cseh színészek bécsi ven­dégszereplése alatt a bécsi Burgtheater együttese a prágai Svandovó-színlházban német előadáso­kat fog tartani. (*) A Shakespeare-korrlgáló japánok. A film­készítés irodalma nem egyszer enged meg magának enyhén szólva „önkényességeket**, amelyek nem válnak dicséretére az átíró írónak, de a filmktv- zönség ízlése szerint valók. A filmslágerekber: rendszerint rá sem ismerni az eredeti darabokra, amelyekből „készültek**. De a darabok kivetköz- tetése újabban már a komoly szánpadokra is át­ragadt. Egyelőre Japánban dívik a darabok át­alakítása. E tekintetben a japán színigazgatók hallatlan „reformokban*1 tobzódnak. Legutóbo Shakespeare OtheUo-ját korrigálták meg. Othel- lo-t Fonmosa katonai kormányzójává léptették elő. Desdemona a japán pénzügyminiszter leánya, ki leányát egy zsidó bankárral akarja elvetetni. A boldogtalan Desdemona egész nap siratja sor­sát és bánatára enyhülést keres egy — gramofon hangjainál... Szegény Shakespeare ... (*) Meghalt Sarali Bernhardt. A francia szín­játszás büszkesége, a nagy Sarah Bernhardt, hét­főn este meghalt 78 évet élt s ebből hatvanat a színpadnak adott. Havreban született. Atyja sze­rény államhivatalnok volt anyja német szárma­zású. Sarah Bernhardt szinfképesitését a párisi konzervatóriumban nyerte s első fellépése a Gym- naseban volt, ahol kisebb szerepeket játszott. Ké­sőbb a Porté Saint Martinhoz, majd az Odeonhoz szerződött. 1872-ben tagja lett a Xomédie Fran- caisenek, ahol a régi tragédiákban (Andromagna, Phüdra stb.) aratta első nagy sikereit. 1880-ban Amerikába ment, majd visszatérve vendégjátéko­kat rendezett egész Európában. Parisba vissza­térve a Porté Sarut Martin-szinpadon lépett föl. Ekkor már ünnepelt kedvence volt a párisi kö­zönségnek. Fiával. Maurice Bernhardtta! átvette & Renaissaarce-szinház igazgatását Itt aratta világ­hírű sikereit legjobb szerepeiben. Sardou Toscá- jában és Kleopátrájában, Barbier Jean d‘Arciá- ban. A párisi világkiállítás alatt a Théatre des Nations élén állott, majd megalapította a Théatre Sarali Bernhardtot. A nagy művésznő páratlan energiával és eredetiséggel szolgálta a művésze­tet. Hírnevét és sikereit nagyszerű reklámmal tudta növelni. Életének utolsó éveiben is fellépett, noha az egyik lábát amputálták és mülába volt. Néhány hónapja Sacha Quitry külön az ő számára irt darabot, amelyben Lucien Guitry lett volna a partnere. A darabból már folytak a próbák és pá­risi színházi körökben óriási érdeklődéssel várták a bemutatót, közben azonban Sarah Bernhardt súlyosan megbetegedett és az utolsó neki irt szt> repet most más játsza a Porté Saint Martin-szín­házban. (*) „Zenei Szemle*'. Járosy Dezső v. buda­pesti zeneművészeti főiskolai tanár szerkesztésé­ben (Temesvár, I., Nagy-körűt, Románia) jelenik meg havonta 16 oldal terjedelemben a.z egyetlen magyar zenei folyóirat, amely a zenei tudomány és hangversenyélet köréből meríti tárgyait. Ve­zércikk számol be a korszerű eseményekről, esz­tétikái és történeti dolgozatok világítják meg a zenei élet legidőszerűbb kérdéseit. Hircsarnok számol be a nevezetesebb európai zenei esemé­nyekről és tarka irodalmi rovat rekeszti be egy- cgy szám tartalmát. A lap előfizetés Cseh-Szlová- kia számára január tói-junius végéig 8.— Ke. Mu­tatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal. s, , orvössy Géza a Baiadérban. Kolozsvár­ról jelentik: A Bajadér harmadik szereposztásá­ban Örvössy Géza, aki tavaly a Kassai Színház tagja volt, alakította Radjamy herceg szerepét A kolozsvári kritika szerint énekbeli fogyatékossá­gát ambiciózus, komoly játéka és elegáns megje­lenése pótolta. (*) Pesti kis tükör. A Nemzeti Színházban szorgaimasan dolgoznak. Április eleién újítják fel Csathó Kálmán rendezésében, Gál Gyulával a fő­szerepben, a „Velencei kalmáT“-t, Shakespeare e halhatatlan remekművét. Április 6-án .adják Ábra- hám Ernő nagyszerű mysteriumát, az Isten várát Hevesi Sándor rendezésében, igen szép díszletek­kel. Április közepén Shakespeare másik halhatat­lan müvét, a „Hamlet“-et újítják fel, Odry Ár­páddal a címszerepben, Hevesi Sándor rendezésé­ben. Előkészülnek még Ili. Richard felújítására Odry Árpáddal szintén a főszerepben. így a Sha- kespeare-darabok egy hatalmas részét már fel­dolgozzák é-s talán júniusra az összes Shakes- peaTe-drámák előadásra kerülnek ciklus kereté­ben. Közben még sor kerül Zilaihy Lajos darab­jára és 1-2 modem bemutatóra. Bizonyos, hogy színház egy szezonban ennyit sohsern prgukált, mennyiségben és minőségben oly magasraagu e teljesítmény, hogy méltán nagy dicséret érheti Hevesi Sándort, a színház kiváló képzettségű és szorgalmas igazgatóját A közönség feltétlenül méltányolja az ő érdemeit, mert mig más színhá­zak meglehetősen üres terek előtt játszanak, .va­dig a Nemzeti Színházban, ahol folyton uj meg ul, érdekesnél érdekesebb darabok kerülnek színre, csak úgy tódul a néző, kapkodva a jegyet, akár másodkézből is. A Városi Színházban március 28- án keral végTe színre az érdekesnek ígérkező pantomim: a Tükör. Bajor Gizi mellett Dalnotky Viktor és Tarnay Géza a főszereplők. Ezzel együtt játsszák a Jeanette menyegzőjét, Massé kis dal­művét, továbbá a Parasztbecsületet. — Színházak színháza címen az összes budapesti színházak együttes előadásra készülnek. Április 13-án a Vá­rosi Színházban a Horthy-afceió javára minden színház bemutató újdonságából a legkiválóbb mii- vészek fognak érdekes jeleneteket előadni. — Áz Orosz ballett április 10-én kezdi meg előadá­sait a Városi Színházban. A most Berlinben sze­replő ballett több egyfetvonásos orosz ballettot fog bemutatni. Három napra tervezik az ittartóz- kodását, de ezen időt valószínűleg meghosszan- bitják. Saját díszleteit hozza magával és állítólag megközeliti a híres Nijinsfky babét tjének nívói ao. — A Belvárosi Színház Claisde Farrére érdekes japáutárgyu regényéből, a „Csatá“-ból irt darabot mutat be. A csuzimai ütközetben elpusztuló japán és angol történetét dramatizálta Pierre FTondatnc az „Ütközet** című drámájában. A darabot dr. Salgó Ernő fordította magyarra. A színpadi be­állítás egy nagy japán csatahajón súlyos feladatot ró Baróti Józsefre, a Belvárosi Színház rendező­jére, Sonilay Artúr, Német Juliska, Báthory Gizel­la, Gellért Lajos, Baróti és Pártos játsszák a főbr> szerepeket. A díszleteket Básthy István terveza. — Törzs Jenő úgy látszik megunta már a szériás előadások egy tónusu munkáját a Peer Gynt, &» Sasfiók után újra nagyobb jelentőségű szerepre vágyik és úgy látszik, anyagi okokból is. megvált a Magyar Színháztól és Bárdos Arttnirhoz szer­ződött a Renaissancohoz. Felesége, Forray Róza, szintén megvált az Uniótól, egyelőre azonban nem szerződött sehová. — A Nemzeti Színház Kamaraszínháza számára eddig még nem tudott alkalmas helységet szerezni. Úgy látszik, érmék a mindemképpen szükséges intim művészi szín­padnak felállítása a jövő szezonra marad. — Az Ellák szín-lapja előtt áll két szakcsi aty*i. — Hm, — mondja az egyik, — hát minálunk is van­nak Ellák, már mint tudja sógor, az a postamester- nő, az a micsodás nevű, valami Barvá Ella, no ineg a tanítónő a Mányokr.é. Hát ezt mán csak megnézzük, mit tudnak errefelé róluk. Hadd írt- gyük meg a hírét haza... A másik atyafi bele­egyezzen nrt, nagy nehezen jegyet szereznek és bemennek az előadásra. Este a kettő kipirult arc­cal kászolódik ki a kapun. — No, komám, most. már tudom, miféle Ellák ez, ha nem is tudtam, hogy ilyenféle szerzet is volt a világon. De mán igaz, hogy magyarán csinálta a dógát. — Mán az igaz, — felelte a másik — ezek magyarán mondták és tették, szinte jólesett az embernek hallgatni és nézni, (s.) (•) Két budapesti vertussage. A KÉVE mü­vészegyesiiletnek a Nemzeti Szalonban rendezett kiállítását vasárnap délelőtt nyitották meg ünne­pélyes keretek között a nagyközönség számára. A vernissage előkelő vendégeit a KÉVE nevében Szablya Frischauf Ferenc festőművész, elnök, a Nemzeti Szalon nevében pedig Désy Béla festő­művész, ügyvezető igazgató fogadta. A kiállítást a kultuszminiszter képviseletében Kertész K. Ró­bert miniszteri tanácsos nyitotta meg. Ugyancsak vasárnap volt óriási érdeklődés mellett az Alko- tás-Miivészház avatókiálllitásának megnyitása is, amelyen a kiállító művészek kizárólagosan ön­arcképeikkel szerepeltek. Az Alkotás önarckép kiállítását, amelyen a képzőművészet és a társa­dalmi élet sok kiválósága jelent meg, Kertész K. Róbert nyitotta meg. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*. < ^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza fc < - \ Saját készitményü finom férfi ► < \ és n^í fehérnemű, asztal- ms £ < \ teritők és mindennemű lenáru ^ < \ ► < \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ ► ► J (') bzeues oeia a cccsi sauóuan. Becs­ből jelenti szerkesztőségünk* Az a hatalmas si­ker. amely a Deutsches Volkstheater legújabb aa- rabját, Szenes Béla „A végállomás** cimü vígjá­tékénak bemutatóját kísérte, élénken visszatükrö­ződik a bécsi lapok kritikáiból. A Reichspost töb- ebk között ezeket írja: Szinte kevés a darab megjelölésére a vígjáték elnevezés, mert a szerző egy jó vígjátéknál sokkal többet nyújtott nekünk. A nép életéből vett kiváló darab ez, a legkitűnőbb feldolgozásban. — A Weltblatt szerint ez a nép­életből vett darab a vidám tartalom mellett ko­moly jeleneteket is tartalmaz, amelyek alatt az ember komoly megindultságot érez. Az Acht- uhrblatt azt írja, hogy az előadás úgy hatott, mintha a darab teljesen bécsi talajból nőtt volna ki. Egyes helyeken kissé idillikus ugyan, de te­lítve van egyszerű és szimpátikus érzelmekkel, sőt drámai feszültségekkel is. — A Wiener Allge- meine Zeitung és a Die Stunde is a legmelegeb­ben írnak a premierről. A prágai német színház műsora: Szerda: Apacsok. Csütörtök: Nincs előadás. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Parslfal. Vasárnap délután: Frasquita. A prágai német kls-szinpad műsorai Szerda: Koncert. Kramer fellépte. Csütörtök: Nincs előadás. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Eheurlaub. Premier. Vasárnap délután: Estemporale. Vasárnap este: Eheurlaub. ________ Szerda, március 28.^ mO PMOHEsUgVÉSZfT 81 magyar képzőművész 238 műve kerül Krisztiánjában kiállításra. Az Országos Képzőművészeti Tanács zsűrije összeállította már a kiállítás teljes anyagát. — Április 22-én nyitja meg a krisztiánlal ma­gyar követ a nagyjelentőségű kiállítást — A vándorkoílekciót még Koppenhágában és Göteborgban is bemutatják. Budapest, március 27. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A ta­valy megalakult Országos Képzőművészeti Tanács átvette a képzőművészeti társulatok által kezdeményezett külföldi kiállítások ren­dezésének egész ügykörét és folytatja azt a müvészprogramot, amelynek eredményei a tavalyi északeurópai vándorkiállítások vol­tak. Múlt év november 15-én rendezték a legutóbbi képzőművészeti kiállítást Helszing- forszban, Finnország fővárosában, melynek keretében a bennünket rokoni szimpátiával szerető finnek nemzeti ünnepszerü Petőfi- centenáriumot is ünnepeltek. A Relszmgfor- szi magyar képzőművészeti kiállitáisnak óriási sikere volt propagandisztikus és anya­gi szempontokból egyaránt, száznál több műtárgyat vettek meg klállitómüvészeinktől többmilliós értékben, amik nagyrésze a finn állam tulajdonába kerültek. A jövő hónap 22-én Krisztiánjában nyitja meg az Országos Képzőművészeti Tanács az ez év első vándorkiállítását. Az előkészüle­tek ügyében kérdést intéztünk a Tanács ve­zető faktorához, Kertész K. Róbert kultusz- minisztériumi miniszteri tanácsoshoz, aki er­ről a következők szerint informált bennünket: — A magyar kultuszkormány által a legteljesebben támogatott külföldi kiállítás- rendezés műanyaga együtt van már. 471 da­rab műtárgy, festmény, szobor és plasztika érekezett be Nemzeti Szalon külföldi kiállítás rendezőségéhez, összesen 139 művésztől. A kiválogató bizottság, melynek legkiválóbb képzőművészeink a tagjai, március tizedi­kén kezdett munkához úgy, hogy megtör­tént már a selejtezés is, aminek eredménye az, hogy a krisztiániai kiáílatáson 238 da­rab műtárgyat fogunk bemutatni 81 mft- vlésztől. — Az április 22-i:ki megnyitás ünnepé­lyes lefolyású lesz. Magyarország részéről jelen lesznek a megnyitón a krisztiániai magyar követ, Bornemissza Gyula báró, aki az ottani kormányküldöttel együttesen nyitja meg a vándorkollekció kiállítását és Déry Béla festőművész, a Nemzeti Szalon igazgatója, akinek legnagyobb érdemei vannak a külföldi kiállítások rendezése kö­rűi. — A krisztiániai kiállítás után még Koppenhágába és Göteborgban mutatjuk be ezi a kollekciót és ezzel a külföldi ki­állítások tavaszi programját be is fejeztük, őszre pecfig ismét újabb anyaggal valö- szmüleg Spanyolországban és Portugáliá­ban rendezünk hasonló magyar képzőmű­vészeti kiáflitást, amik után elő kell ké­szülnünk a milánói nemzetközi képző- és iparművészeti kiállítás anyagának gondos és telies érték szerint való összegyűjtésére. (K. E. Kő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom