Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-21 / 65. (218.) szám

ralimnál - ».uwiL«inntruM«— n 111—11 nr—rmm ^mnja

miniszternek esze ágában sincs lemondani és hogy a pénzügyi politikában belátható időn belül semmiféle változás nem fog bekövetkezni.

Csilléry interpellációja

Budapest, március 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Csilléry András interpellációja, amelyet a legutóbbi zavargások ügyében terjeszt a nemzetgyűlés elé. a következőképpen hangzik: Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy március 15-én a nemzeti ünnep alkalmával a rendőrség és az ifjúság összeütközött egymással és hogy ekkor emgokoIatlam.il magyar vér folyt Budapest utcáin? Hajlandó-e a kormány pártatlan vizsgálatot indítani és ennek lefolytatásával egy olyan bizottságot megbízni, amelyben az egyetemi ifjúság képviselői is részt vesznek. Hájlandó-e a kormány mindazokat, akikről az a bizottság megállapítja, hogy bűnösök, nyomban elbocsátani a rendőrség szolgálatából? Hajlandó e a kormány véget vetni annak, hogy a nemzetrontó sajtót a rendőrség körében terjesszék és végül hajlandó-e a kormány a nemzetrontó sajtót bíróság elé állítani?

A salgótarjáni határkérdés

Budapest, március 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A cseh-szlo- váik magyar határkérdés ügye Salgótarján környékén még mindig rendezetlen. Több fontos tárna hovatartozásáról még mindig nem történt döntés. A két állam között való megegyezés értelmében ennek a kérdésnek az elnöntése a népszövetség hatáskörébe tartozik. Táncos altábornagy a magyar határ- kiigazitó bizottság elnöke, nemrégiben Géniben és PáriSban járt, ahol a népszövetség tagjaival megismertette a magyar kívánságokat és érdekeket. A határkérdés ügyét rövidesen rendezik, úgy hogy április végére meg lesz a végleges döntés. A népszövetség a bizottság döntőbírójává Cogarna angol nagykövetet nevezte ki.

Voiosin cfhKe suszlnszhőrói.

Prága, március 20.

A Tribuna mai száma Volosin Ágostnak, a ruszinszkói politikusnak tollából egy cikket közöl, amely Kramámak a N. L.-ben megjelent vasárnapi cikkével polemizálva, a többi között ezeket mondja:

A nagyköveti konferenciának Keletgali- dára vonatkozó döntése egyes lapoknak alkalmat adott arra, hogy Ruszinszkóval foglalkozzanak. Volosin csak azokra a cikkekre kíván kitérni, amelyeket a Ruszinszkó sorsa miatt érzett félelem jellemez. Kramár a ruszinokat el akarja oroszositani, Borsky pedig örül azon, hogy a cseh-szlovák köztársaság és Ukrajna közé a lengyel fal kerül. Kramár fölfogása nehezen érthető és a ruszinok legelemibb joga ellen lép föl, csak azért, hogy egyszer Oroszország hálás legyen a cseh-szlovák köztársaságnak. Megfeledkezik arról, hogy ia jövőben csak egy demokratikus Oroszország keletkezhet, mely nem követelheti a ruszinok eloroszositását és nem támadhatja meg a nyelvüket és a vallásukat, míg <a cári Oroszország 1849-ben r.em teljesítette kötelességét a ruszinokkal szemben. Ha még a bolseviki Oroszország is a felekezeti szabadság álláspontján áll, úgy a pravoszlavia támogatása reakciónak tűnik föl. Volosin tiltakozik ama fölfogás ellen, hogy Cseh-Szlovákia Ruszinszkót csak a nagyorosz kulturális irredenta támogatása esetén tarthatja meg és úgy véli, hogy a ruszinokat földrajzi, gazdasági és kulturális érdekeik Prága felé vezetik, nem pedig Lem- berg vagy Kiev felé. Azok, akik azt állítják, hogy a ruszin nép a pravoszlaviát és az oro- szositást óhajtja, nagyon tévednek. A nyelvi es felekezeti viszályok ártottak a konszolidációnak. Ezeket a politikai hibákat most nehéz helyrehozni és ha a káosz teljessé teszi a magyar irredentizmust, úgy ezt csak ..a becsületes szláv politikának14 köszönhetjük. Egy becsületes politikus sem követel- j heti tőlünk, hogy nemzetünk renegátiaivá ! váljunk. A ruszinok a cseh éktől kulturális és gazdasági érdekeik pártolását, valamint nemzeti jogaik elismerését követelik és ezért a demokratikus Oroszország is hálás lesz a cseheknek. A ruszinok ukránbarátsága nem jelenti az orosz gyűlöletet és ha Oroszország a ruténekkel szemben demokratikus politikát ing követni, úgy azok konstruktív tényezői lesznek a nagyorosz politikának. Anakronisztikus az a fölfogás, hogy a kisoroszok kulturális és nemzetiségi törekvései Berlinben, Becsben és Lcmbergben vannak összpontosítva. A kisoroszokat a nagyoroszoktól az ezeréves történet, nem pedig a német politika szakította el. Nem igaz, hogy a kormány üldözi a pravoszlaviát, mivel nem a római katolikusok, hanem a pravoszlávok

vették el a templomokat. A ruszinok kultúrája összefügg az egyházi unióval és a katolicizmus háromszázéves munkájával.

A Jugoszláv választások ydiereácnánue.

Belgrád, március 20. A vasárnapi választások hivatalos eredménye a következő: radikális I0T, Radics-párt 70, demokrata 50, szlovén klerikális és bunyeváepárt 25, muzulmán balpárt 18, délszláv moharaedáiiusok 13, kisgazdapárt 9, német 6, szociáldemokraták 3, Tomblcs-párt 1, Drinko- vics 1, köztársasági 2, kmet-párt és román 1 mandátum. Öt mandátum sorsa még nem dőlt el.

*

A prágai kormánylapok a jugoszláv választásokkal kapcsolatban erősen hangsúlyozzák, hogy a választások Pasics számára jelentős győzelmet jelentenek s egyesek úgy kommentálják a dolgot, hogy a radikálisok és demokraták képesek lesznek kormánykoalíciót alkotni. Ez a kombináció mindenesetre számításba jöhet, mert hiszen a radikális párt kisebbségben maradt s kénytelen fegyvertársak után nézni. Lehet, hogy Pasics— Davidovics—Pribisevics-muzulmán koalíciót ütnek nyélbe, sőt az sem lehetetlen, hogy Radies elmegy Belgrádira s Pasics a kormánytöbbség érdekében oly koncessziókra lesz képes, hogy Pasics—Protics—Radies—Korosce koalíciójáról lehet beszállni. Ha ez a kombináció sem sikerül, akkor uj választás vagy parlament nélküli kormányzás következik. Egyelőre csak az bizonyos, hogy az uj szkupstinában sem lesz jobb a helyzet, mint a konstituantén volt.

lentijei üapts«

IJffles verséi oltáréi.

(—) Varsó, március közepe.

(Saját tudósítónktól.) A Teschenben megjelenö Dziennik Cieszejnski, noha közel áll a nemzeti demokratákhoz, akik tudvalévőén rokonszenveznek a szláv együttérzés gondolatával, mégis a cseh-szlovák kormánnyal szemben nagyon barátságtalan álláspontot foglal el. így az utóbbi időben is több vezércikk jelent meg e lap hasábjain abból az alkalomból, hogy a cseh lapok cseh- lengyel közeledésről s Benes külügyminiszter Varsóba tervezett útjáról írtak, melyről különben a lengyel külügyminisztériumban semmit sem tudnak.

Az említett lap „Cseh barátság44 című cikkében azt irta, hogy hiába tart Czerny ur Varsóban előadásokat a cseh irodalomról, mert a cseh-szlovák politika a lengyelekkel szemben az irigység és az intrikák szakadatlan sorozatát Egyrészről ügyesen kihasználják a lengyelek hiszékenységét s másrészt ahol csak lehet, nyerészkednek rajtok. Régebben Galíciát árasztották el bankjaikkal,. most pedig Pózent árasztják el tőkéjükkel s aranyhegyeket Ígérgetnek nekik. A cseh-szlovák kormány elszakította Szilézia egy részét, a lengyelek ellen dolgoztak Árvában és a Szepességen s együtt dolgoznak a ruténekkel Kelet-Galiciában a lengyelek ellen, mert kapcsolatot keresnek Oroszországgal.

Egy másik cikkében azt Írja a lap, hogy Benes állítólag Varsóba szeretne menni s ennek kapcsán kifejti a cseh—lengyel érdekek ellentétes voltát. Prága és Varsó fölfogása Moszkvát illetőleg oly eltérő, hogy a csehek akadálynak tekintik Lengyelországot, melyet tehát a cseh érdekek szempontjából háttérbe kell szorítani. Ahelyett, hogy együttdolgoznának a lengyelekkel s szilárd falat alkotnának a németek és oroszok ellen, szívesen látnák, ha a poroszok elnyelnék Lengyelország egy részét, hogy igy időt nyerjenek, míg az orosz protektor újjá nem születik. Amig Prága nem mond le eddigi terveiről és céljairól, addig hiábavaló fáradság a Varsó és Prága között való tárgyalás. A cseheket legveszedelmesebb ellenségünknek kell tekintenünk.

Amig Benes nem hozza tárcájában a sziléziai területet s mig a cseh-szlovák kormány nem szünteti meg munkáját Kelet- Galiciában, mindaddig hívatlan vendég ö Lengyelországban.

Ez nem mondható nagyon barátságos fogadásnak.

Amerika uf bevándorlási törvénye.

Newyork, március 20. Az Egyesült Államok kápvíselöháza elfogadta az mj bevándorlási törvényt. Amiig az eddigi rendelkezések szarta* egy nemzet bevándorlási kvótája sem haladja meg ama nemzethez tartozó egyének három százalékát, akik 1910-ben Amerikában laktak, addig az uj törvény szerint a bevándorlók csak két százalékát alkothatják az Í890-fkj népszámlálásnál kimutatottaknak. Ez a rendelkezés azért jelentős, mert Európa köteti és déli részeiből csak 1890 óta indult meg a nagyobb kivándorlás. A bili rnegoko- lása szerint eddig 357,803 volt a bevándorlók szánra' évente, most 168,433-ra fog csökkenni, Úgy hiszik, hogy a javaslat akadályokba fog ütközni a szenátusban.

MAPI—IBSEK |

Egy pesti ház.

Olyan, mint a többi: szürke, sivár és szomorú bérkaszárnya, amelynek börtöncelláiban nagyon sok- család tengeti napról-napra kínlódó életét. A falai piszkos-sárgák, mintha a nyomor és szenvedés verejték-csöppjeível lennének bemázolva. A kapuja furcsán, széliitötten ásit rád. mint egy nagyon vén, jajgató száj, amelyből minden fog réges-rég kihullott. A lépcsőház nyirkos és sötét, a gödrösretaposott lépcsőfokok busán konganak a láb alatt, mintha ők is éreznék és élnék a lakók keserves, vigasztalan életét. Az ablakok piszkosak és fátyolosak, mint a köny- nyes, szomorú szemek és a gangok ferdére billent, íoghiijjas korlátái bánatosan dűlnek a mélység íelé.

Mindegy, hogy hol van, melyik utcában és micsoda házszám hivalkodik a kapu fölött a pléh- táblán. Egyformán kopottak, egyformán szürkék és egyformán szomorúak. Az egész város, az egész ország, az egész magyar élet — minden meggyötörtségével és vigasztalanságával — benne vergődik egy ilyen pesti ház, egy ilyen bérkaszárnya sivár falai között. A kéménykürtön, a hervadt füstbokrétával, panaszok, jajgatások, sirások és átkozódások szabadulnak ki és halnak el a semmiben. Panaszok és sirások. átkok és jajgatások, amelyek az ember szivekben mindennap újból megszületnek és amiknek, ugylátszik, sokára, vagy talán soha nem lesz végük. Az emberéletek nyöszörögve rázódnak a nyomorúság sáros országútién és az egyik keserves nap elmúlik a másik után, de csak azért, hogy helyet adjon az uj, a még szomorúbb és még keservesebb napnak.

A pesti ház pedig — mindegy, hogy melyik — csak áll-áll, bénán, szélütötten, busán és megrepedezve. Csak áll és hangtalanul tűri, hogy eső, szél és viharok végígpaskoljanak rajta. Csak áll, mintha nem is volna élet benne, holott száz és száz emberélet búvik meg naponta a falai között. A pesti ház csak áll, amig egy szép napon meg nem unja ezt a céltalan álldogálást és vég- elgyengülten össze nem rogyik. Akkor aztán a helyen nem marad más, mint sok kő és tégla, vakolat és por és néhány agyonnyomotit hulla, jelezvén, hogy élet is volt ezek közt a szomorú szürke falak között... (e.)

— (A prágai meteorologiai intézet jelentése.) Jdőjóslás: Egyelőre derült reggel ködös, napközben fölmelegedő időjárás várható keleti szelekkel.

%

— (Sölraál kanceíár lesz az állami törvényszék elnöke.) A Lidové Noviny értesülése szerint a köztársaság elnökének kancelár- ját, Sárnál dr.-t fogják az állami törvényszék -elnökévé kinevezői.

— (Újból megnyitották a Petőfi-házat) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A

hosszabb idő óta átalakítás miatt bezárt Petöii- házat ma ünnepies módon megnyitották.

— (Megszüntetik a székesfehérvári püspökséget.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon : A Zalai Közlöny értesülése szerint a székesfehérvári püspökséget megszüntetik. Prohászka Ottokár püspököt kalocsai érsekké nevezik ki. Székesfehérvárott ezentúl Zad- ravecz István tábori püspöknek lesz a székhelye, aki beköltözködik a püspöki rezidenciába. A székesfehérvári egyházmegyét az esztergomi püspökséghez, illetve érsekséghez csatolják.

— (Kié a bankjegylebélyegzés eszméje?) A

napokban Brünnben gyűlést tartottak, amelyen Vrbenszky dr. képviselő azzal dicsekedett, hogy ötöle ered a baukjegylebélyegzés gondolata, amely tudvalévőén Rasin dr.-tól származik. A Ná- rodni Demokrácie természetesen dühbe guruit ezen a kísérleten, amely Rasin dicsőségét ei akarja homályosltani.

— (A cseh fehér oroszlán-rend.) Amint

a kormány német lapja jelenti, a fehér oross- Ián-rend jelvényeinek első példányai legkésőbb bárom héten belül elkészülnek.

— (Irredenta.) Beregszászi tudósítónk jelenti: Mezőkaszony Beregben van, három kilométerre a magyar határtól. A község református papja vasárnapi beszédéhez a biblia ama részét vette alapul, amely arról szól, hogy Jézus és egy Barabás nevű gonosztevő börtönben ülnek és váljak az ítéletet. Olyan ünnep van, amikor ősi szokás szerint egy bűnösnek meg kell kegyelmezni. Pilátus megkérdi a népet, kit engedjen szabadon: Krisztust, vagy Barabást? A tömeg egyhanggal kiáltja: Nekünk Barabás keli!... Szép volt a prédikáció, néhány öreg asszony könyezeü. A prédikáció után néhány napra a főszolgabíró vezetésével vizsgáló bizottság szállt ki a helyszínre, maga elé idézte a papot és kérdőre vonta azért, mert egyesülni akar Barabással. Tudniillik, hogy Mezőkaszonnyal szemben, magyar területen Barabás község fekszik. A református lelkész elten irredentizmus miatt megindult az eljárás..

— (Az csirául bányászsztrájk.) Jólérte- j sült helyről közlik, hogy közmunkaügyi minisztériumban a sztrájk megszüntetésére irányuló tárgyalások ma hajnali három óráig tartottak. Végleges megegyezésre még nem jutottak, de a megegyezés további lehetőségeire hír szerint megtaláltak a közös tárgyalási alapot.

Szerda, március 21.

— (A cseh pánszlávizmus.) A Veéer mai számában elégedetlenségének ad kifejezést amiatt, hogy a horvát egyetemi sportklub, amely Csehszlovákiába jött, nem egy cseh klubbal, hanem a német DEC-vel mérkőzött, még pedig állítólag csak azért, mert a német klub horvát klubtársának néhány száz koronával nagyobb útiköltséget térített meg, mint amennyit a csehek megtérítettek volna. A Veéer arra is emlékeztet, hogy a zágrábi lakosság annak idején nagyon fel volt háborodva azon, hogy egy cseh labdarugó klub egy ott rendezett mérkőzés alkalmából útiköltségének egy részét a szokás szerint megtéríttette magának.

— (Meghalt a Tisza-pör fövádlottja.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hüttner

Sándor volt főhadnagy, a katonai bíróság előtt lefolyt Tisza-pör fövádlottja, akit a bíróság tizenöt esztendei fegyházra ítélt, ma reggel a váci fegyházban meghalt Az elhunyt főhadnagynak csontszuja és gümőkórja volt. Ismeretes, hogy a Tisza-pör katonai vádlottjai közül Hüttner a második, aki meghalt. Az első Dobó Sándor volt.

—- (Adófizetők népgyiiíése Losoncon.) Losoi, ci tudósítónk jelenti: A losonci ipartestület. Kereskedelmi Csarnok és Mezőgazdasági Munkaadón: Szövetsége a legközelebbi vasárnap a városháza dísztermében .a vagyondézsma és az útadó egyeben tiltakozó nagygyűlést tart. Hivatalos szónokok; Nagy Sándor, Giller János dr.. Oppenhei.mev Ferenc dr. és Kristóff Sándor.

— (A budapesti szepesi szövetség Irányi Dániel-ünnape.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti szepesi szövetség vasárnap a zeneművészeti főiskola nagytermében Irányi Dániel-emlékünnepet rendezett, amelyen a Magyarországon élő „zipszcrek“ igen nagy számban jelentek meg. Irányi Dániel, a negyvennyolcas idők egyik legnagyobb alakja, 1822 február 24-én született a szépé smegy ci Toporc községben. Atyja evangélikus lelkész volt és Halbschuh Dánielnek hívták. A fiatal Halbschuli 1842-ben magyarosította 11 evőt Irányira. Iskoláit Késmárkon. Eperjesen és Pozsonyban végezte. A köz- és vá-!- tóügyvédi vizsgát 1844-ben tette le Budapesten. 1848 március 15-én ő szólította fel Pest vámosát a forradalomhoz való csatlakozásra. Az első felelős minisztériumiban Deák Ferenc titkára vöt és fontos állást töltött be a törvényelőkészítő osztályban. A világosi fegyverletétel után h&lálraitelték, de sikerült küllődre menekünie. lS6S-bau újra visz- szatént Magyarországiba, amikor is Pécs város képviselőjévé választották. Később Békés városi képviselte. 1892 nevembe r2-áu halt meg Nyíregyházán. Az ünnepség a Hytmnusz elének'ésévei kezdődött. Siimonáfv Margit szavalomüvésznö Vk kár Béla alkalmi költeményét szavalta el nagv sikerrel. Ünnepi beszédet Wal-kó Rezső dr. mondott. Petőfi-versek szavalása és a Szózat elén ok- lése után . az ünnepség. lelkes Jia.itgulatban ért' 'véget. ... .

— (A lengyel külügyminiszter Olaszországba utazik.) Londonból jelentik. A lengyel külügyminiszter tegnap ideérkezett. Ma tárgya! lord Curzonnal, holnapután a király fogadja. Londonból Párásba és Milánóba utazik, a hol Mussolinivel fog találkozni.

— (Borzalmas családi dráma.) Ma reggel nyolc órakor a Kiélné Stcfansga-sse 9. számú házban Mixa Emíliát, egy százados özvegyét, az ablakkeresztfára fölakasztva találták. Huszonkét éves fia megmérgezve feküdt az. ágyon. A hulla ágyneművel volt betakarva és a kezében egy virágcsokrot tartott, amelyet, bizonyára az any.u adott kezébe, mielőtt az öngyilkosságot elkövette. A hátrahagyott levelekből kiderült, hogy anyag, gondok késztették az özvegyet és fiát az öngyilkosságra.

— (A Losonci Magyar Dalegylet közgyűlése.)

Losonci tudósítóink jelenti: A losonci Magyar Dal- egylet vasárnap tartotta ezidei rendes közgyűlését. Wagner Sándor nyug, poígármeste- elnöki megnyitója utón Dontsák Lajos dr titkár beszámolt a dalegylet műit esztendejének kiemelkedő eseményeiről. A magyar dalegyletek"kulturáis jelentőségét méltató értékes bevezető után a titkári jelentés meleg szavakkal emlékezett meg az egylet énekkarának hangversenyeiről és nagysikerű szerepléseiről. Befejezésében sajnálattal állapította meg a magyar közönség egy részének érthetetlen közönyét, amely a legutóbbi dal estély alkalmával is feltűnő vol. Az Válaláuos helyesléssel fogadott jelentés után Győré Endre felolvasta a pénztári jelentést. Majd a közgyűlés meleg ümi.e- pcltetésben részesítette az 1901 év óta lelkes odaadással és fáradhatatlan ügyszeretettel működő egyleti igazgatót Háber Sándoré, aki az egyhangú kérésnek engedve, tovább is vállalta az igazgatói 'tiszt viselését. A közgyűlés hálás elismerésének azzal adott kifejezést, hogy Háber Sándort egyben örökös tiszteletbeli igazgatóvá választotta meg. A részleges tisztujitás során a közgyűlés ’pénzá'rosnák F-ranyó Sándort és uj váasztmányi tagoknak Clirist Vilmost, Zorkóczy Edét és Engci Istvánt választotta meg. A közgyűlés végül elhatározta, hogy az egylet felvirágoztat ás a érdekében nagyarányú taggyüjtést indít.

Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hirihftoi.

Basch Tivadar utóda rirás és ékszerész Prága, jindriSska 6. s/.áni

1038