Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-15 / 60. (213.) szám
2 . TfyiítáAt&rfrmffmwp HfUHiarorszát icruteircsiciíct kap vissza IiüaszMfMfPl. íJjfi« M&rltiigazftás ffuuggarország és az S. 88. S. ftlráiiis&g iíözöít. — Jugoszláviai szerkesztőségünk jelentése. — rékpénztárak kezelik a közönséges betéteket A betét tulajdonában marad a betevőnek, aki a fennálló törvény s a megegyezés szerint szabadon rendelkezik betétje felett A valutataka- rékpénztár a valutaértékben számított kuniakat megfelelő koronákban fizeti a betétek után. 2. A valutatakarékpénztárban különböző címeken elhelyezett valuták után az állam minden néven nevezendő adófizetést5 elenged, amivel szemben az ott el nem helyezett valutákra tőke-, jövdelmi-, sőt valutaadót is kivetnének. 3. A valutatakarékpénztár alapítóinak részvényei is dollárra szólnak és a dolárra átszámított árfolyamokon csakis nemes valutákban fizethetők be. 4. A valutatakarékpénztár átveszi a devizaközpont szerepét és mint ilyen ellenőrzése alatt tartja a behozatalt és a kivitelt. A behozatalhoz szükséges valutákat ő osztja ki, a kivitelért beszerzett valuták nála helyezen- dők el, mint az elhelyezőnek saját tulajdona. 5. Akinek valutakövetelése van a valutatakarékpénztáron, az valutáját természetben kikaphatja a fennálló törvényes keretek között árubehozatal céljaira, va^r pedig árfolyam szerint koronákban kiveheti belföldi felhasználás céljaira. 6. A valutatakarékpénztár arra a célra, hogy a gazdálkodó egyének „értékálló" módon elhelyezhessék koronáikat és igy a szolid takarékosság rendszere uiból “feléledhessen, dollárkötvényeket bocsát ki, amelyek koronákért napi áron vásárolhatók a valutata- takarékpénztárnál és amelyek dollárértékből számított koronákat kamatoznak. Ezzel szemben a valutatakarékpénztár a hitelgazdasági rendszer újra feltámasztása érdekében úgy rövidlejáratu, mint hoszulejáratu törlesztéses „értékálló" hitelt is nyújt oly módon, hogy a hozzá benyújtott dollárértékre kiállított Hiteligényeket árfolyam szerint koronákban eszfcomptáíja és a kölcsön visszafizetése is az esedékességek napjának dollárárfolyama szerint történik koronákban. 7. A valutatakarékpénztár az export és import finanszírozását, hitelezéseit és valutádé aringijét is eszközli. 8. A valutatakarékpénztár magyar döl- lárjegyeket bocsát ki a küiforgalom számára, amely jegyek nála, vagy külföldi fiókjainál látra amerikai dollárra, vagy ennek árfolyama szerint megfelelő egyéb külföldi valutára becsérelhetők. Magyarország minden külföldi fizetését ilyen magyar dollár- iegyekkel eszközli, de mindig olyanképpen., hogy a jegyeket a bemutatónak látra amerikai dollárban vagy ennek árfolyama szerint megfelelő egyéb külföldi valutában fizetik ki. Most már nem keli egyéb, mint hogy ugyanevvel, avagy más rendszerrel Csehszlovákja is bevezesse külföldi forgalma számára a dollárértéket. Sőt kellene, hogy egész Középeurópa bevezesse ezt, minden ország a maga módja és lehetősége szerint. Akik ezt megszervezhetik, azok minden további formalitás nélkül készen kapnak egy valutaegyezményt, mely közös nevezőre hozná kölcsönös forgalmukat. Úgy hiszem, hogy ez a közös küiforgal- ni dollárvaluta Középeurópa remélt gazdasági békéjének egyik döntő tényezőjévé fej- •ödhetnék ki. Ismét egy irredeníavád. A kormány apjai mint nagy szenzációt kürtölik ki a világba egy Grendzsa-Donszki nevű egyéniek, aki a Ruszin című ungvári kormánylap- lak a szerkesztője, a Szvobodában közzétett azt a-gyanúsítását, hogy Kaminszky József, a ruszin földmivesszövetség elnöke, szlávellenes propaganda céljaira a múlt év márciusában tizezer svájci frankot kapott randa Kis Mihály tói, majd egy rozsnyói szlovák néppárti újságíró utján Gömbös Gyulától 30.000 lírát. Ez a vád a ruszinszkói politikai életnek egyik tiszteletreméltó alak- iát éri és olyan gyanúsításokkal illeti, ami- yeneket a kormánypárti sajtó számtalanszor emelt az ellenzéki pártok vezetői ellen. E vádak nagyon hangzatosak, de egy igen iagy hibájuk van és ez az, hogy bizonyítani sohasem tudják őket. A Slovák fölszólította Grendzsa-Donszkit, hogy közölje annak a mzsnyói (?!) szlovák néppárti ■ újságírónak levét, aki állításai szerint Gömböstől pénzt rázott volna Kaminszkinak. Meg vagyunk győződve, hogy a kitűnő szerkesztő, aki egy rár évvel ezelőtt még levélhordó volt, adós marad a felelettel. A kormány kitar tátijainak régi rossz szokása, hogy mindenkit megrágalmaznak, de soha semmit nem tudnak bizonyítani- ____________ Ké rjük barátainkat és olvasóinkat, hogy mintLa kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot. Szabadka, március 14. Magyarország és az S. H. S. királyság •között még mindig vannak vitás és eldöntetlen területrészek, amelyeket mind. a két állam magának követel Noha az elmúlt év folyamán a két ország határát a Muravidéktől egész a román határig részletesen és pontosan kijelölte az erre a munkára kiküldött szövetségközi határ megáll apiró bizottság, egyes területrészekre nézve még mindig nem sikerült végleges döntést hozni. Most két ilyen vitás határrészlet sorsát intézte el a‘határmegállapitó bizottság. Az egyik vitás rész a Dráva szlavóniai folyásának bizonyos pontja, a másik pedig Szabadka város közvetlen, északi határa volt. A szlavóniai vitás területrészre a határmegállapitó bizottság Nagykanizsáról, ahol jelenleg tartózkodik, szállott ki, hogy a hely- szinen létesítsék a szükséges megállapodásokat. A bizottság elnöke Cree Dávid angol ezredes volt, magyar részről Wassel 'ezredes és a szükséges segédszemélyzet jelent meg, jugoszláv részről pedig Csolak-Antics Baskó brigadéros és tisztviselői jelentek meg. A bizottság az elutazása előtt megtartott ülésen úgy határozott, hogy Zákány mellett, Somogymegyében, a Dráván két szigetet Magyarországnak Ítél vissza. Ugyancsak ha- tárkiigazitást eszközöltek a Zdala-pataknál, szintén Magyarország javára- Ott, Somogy- udvarhelytől végig a Dráváig egy harmincöt méteres sávot adott vissza a bizottság — Cree ezredes indítványára — a magyar államnak. A somogyudvarhelyi határkiigazitás jelentősége meglehetősen figyelemreméltó. Itt ugyanis a jugoszláv bizottsági tagok merev magatartása miatt csupán egy kétméteres íöldsávról volt kezdetben szó. Cree ezredes azonban hosszas és lelkiismeretes helyszíni szemle után kijelentette, hogy a kétméteres sáv olyan keskeny és alkalmatlan, hogy egyáltalában nem alkalmas a határ biztosítására. Ezért beljebb hatoló sávot indítványozott és hosszas vita után álláspontját el is fogadtatta. A niagyar-jugoszláv határmegállapitó bizottság ezzel a munkájával a Dráva-szaka- szon egészen Barcsig befejezte a működését és Nagykanizsáról rövid szabadság után Szegedre tette át székhelyét, a szabadkai északi vitás határrészlet ügyének rendezése céljából. A szabadkai határ megállapításának munkálatai már csaknem teljesen befejeződtek, csupán egyes kisebb részletkérdésekben nem sikerült a megállapodást létrehozni. A legtovább húzódó ilyen vitás kérdések közé tartozott a Szabadka mellett folyó Kőrös-ér mentén levő határkiszögelés ügye. Maga a vitás terület nem bír ugyan nagyobb jelentőséggel, azonban mind a jugoszláv, mind a magyar kormány mégis ragaszkodott hozzá és emiatt a határmegállapitó bizottság már több ízben is járt a vitás területen. A sokáig folyó szabadkai határvita úgy keletkezett, hogy a Kőrös-pataknak két medre van. A régi meder olyan volt, hogy esőzések idején a meggyülemlett viz azonnal elöntötte a patakot környező földeket, mert a mellette levő vízlevezető árok sem felelt meg rendeltetésének- Ezért Szabadka város már régebben uj vízlevezető csatornát ása- tott a Körös mentén. A trianoni békeszerződés szerint a folyó régi medre volt a határ, míg az uj vízlevezető árok már jugoszláv területre esett. Ez a határban éles kiszögellést alkot, amelyen erdő van- A jugoszláv és magyar kormány között ezért az erdőért folyt mostanáig a harc. Az erdő gyertyánfákból áll, ami nagy értéket képvisel és ezért ragaszkodott ehhez a mindössze nyolcvan katasztrális bőid kiterjedésű területhez mind a két állam. Legutóbb december elején járt Szabadkán a hatánnegállapitó bizottság ebben az ügyben és akkor a tárgyalások eredményeképpen az a vélemény alakult"ki, hogy az erdőt visszacsatolják Magyarországihoz. Azóta nem történt semmi újabb a vitás határkérdés ügyében, mig most megtörtént a döntés, amely Magyarország ellen szól. A határmegállapitó-bizottság elnökétől, Csolak-Antics Boskó ezredestől szombaton távirati értesítés érkezett a szabadkai főis- páni hivatalhoz, amely szerint a szabadkai határ kiigazítása Szabadka város javára dőlt cl. A határmegállapitó-bizottság úgy döntött, hogy végleges határ gyanánt a trianoni szerződésben előirt vonalat fogadta el és igy a Körös-patak régi medre alkotja a határi, a kérdéses terület tehát jugoszláv területre esik. A döntésnek Szabadkára nézve annál nagyobb a fontossága, mert a város a rossz trianoni határvonal következtében 16.000 hold erdőt vesztett és igy nagy szüksége van minden erdőségre. A kőrösmenti határ- kiigazítás következtében a szabadkai határ most már véglegessé vált és legközelebb már megtörténik a határcölöpök és piramisok fölállítása is. I tálra! idegenforgalom fellendítése. Késmárk, március 14. (A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától.) Tcgnapelőtti cikkünkben megemlékeztünk azokról a tervekről, amelyekkel a Kárpátegyesület a Magas Tátra és az egész Szlo- venszkói idegenforgalom emelését elősegíteni akarja. Ugyanez a probléma foglalkoztatta a múlt héten a hivatalos köröket is egy pozsonyi ankéten. Az eddig Pozsonyban önállóan működő szlovenszkói idegenforgalmi hivatalt (esi. cizmecky urad pre Slovensko) ugyanis beosztották a kereskedlemiigyi minisztériumba, amelynek szlovenszkói osztályába mint idegenforgalmi és fürdőügyi alosztály (Slo- venské oddeleni ministerstva obchodu, pru- myslu, a zivnosti, pododeleni cizineckého a lá- zenského ruchu) fog működni. Ebből az alkalomból Burda dr. osztályfőnök, a minisztérium szlovenszkói delegáltja és Jelinek dr. miniszteri tanácsos, az uj ügyosztály vezetője értekezletre hívták össze a szlovenszkói fürdőérdekeltséget, hogy kívánságaikat s véleményüket megismerjék. A Pozsonyban e hó 8-án megtartót értekezleten Pöstyén, Tren- csénteplic, Stubnya, Rajec és a tátrai fürdőit vettek részt. Az utóbbiak megbizottjai Rei- chara Dezső, Gu.hr dr., Szontagh dr. és Szed- licky tátralomnici fürdővezető voltak, hiányzott ellenben a beteg Winter Lajos, a szlovenszkói fürdők legkiválóbb szakértője. Az értekezlet délelőtt 10-től délután 4-ig tartott és igen részletesen foglalkozott a fürdők hajaival s az orvoslás módszereivel. Ezeket teljesen összefoglalta a tátrai fürdőszövetség emlékirata, amelyet :a szövetség elnöke, Reichart Dezső ótátrafüredi fürdőigazgató terjesztett elő. Az emlékirat kiemeli, hogy az idegenforgalom emelése rendkívül fontos országos feladat, mert ha a mai pangás következtében a szlovenszkói fürdők oly hirbe keverednek, hogy látogatottságuk csekély, hogy oda ugyan senki se jár, akor hosszú évek propa- gativ munkája sem lesz képes ezt helyrehozni. Mert a közönségnek csak igen csekély hányada az, amely a csendes helyeket keresi; a többi szórakozni, ismerkedni akar még gyógyfürdőkben is. Ezen ma még lehet segíteni, de csak egyetlen dologgal: a íátogtók számának növelésével; minden egyéb „segítés" csak szurrogátum. A növelendő idegen- forgalom belföldi és külföldi. Az állam szempontjából a külföldi az értékesebb, mert az pénzt hoz be jórészt anyagellenérték nélkül, iavitja az ország valutáját, emeli a külkereskedelmi mérleg aktivitását, de a fürdők szempontjából a belföldi idegenforgalom is értékes, mert nélküle a fürdőt fentartani nem lehet, noha csak az országon belül forgatja a pénzt s élénkíti a gazdasági élet vérkeringését. A belföldi idegenforgalom emelésére elsősorban a közlekedés javításával lehet hatni. Egy idegenforgalmi gócpontnak nagyvárosok kellenek, ahonnan életerejét szívja. A Tátrának ma csak egy ily városa van: Kassa. Pozsony és Brünn túlságosan közel vannak az Alpokhoz, Prága meg tulmessze van a Tátrához. Ennek közelebbhozatala a legfontosabb, mert ez a főváros s itt laknak a leggazdagabb emberek. Ma az ut igen drága, a II. o. gyorsvonat Prágából a Tátrába 192 K, úgy hogy egy Tátrautazáson pusztán az útiköltség ötszáz koronát tesz ki. Itt igen olcsó menettérti jegyek kiadásával kell segíteni; a most kiadott körutazási jegyek nem felelnek meg, mert a Tátrának nem a körutazó, hanem az állandó vendégek a fentartója. Az utazás hosszasságán sajnos nem lehet segíteni, de lehet azt jobban beosztani, úgy hogy az utas kényelmesen induljon s még jókor érkezzék meg. Nccsak a végpontokra legyenek tekintettel a menetrend összeállításánál, hanem a tátrai idegenforgalomra is. Állítsanak be közvetlen tátrai kocsikat és az átfutó kocsik tábláin is említsék meg a Tátrát, Külföldi idegenforgalmunk hátránya, hogy Csütörtök, március 15. csupa alacsony valutájú ország vesz körül, mig a magas valutájú országok távol esnek tőlünk. Amellett Szlovenszkó nem fekszik valamely nagy, nemzetközi útvonal mentén, hanem szinte zsákutcában, ahonnan az idegen nem mehet tovább, más forgalmi főhelyek felé, mint Svájcon, Tirolon át. Ezért a magas valutájú országok idegenje, az amerikai, angol, francia, skandináv stb. mindig ritkaság lesz nálunk, mint a mazsola a kalácsban. Számolnunk az alacsony valutájú országok: Németország, Lengyelország, Oroszország, Románia, Magyarország és Ausztria (Bécs) lakosságával kell. A valutakülönbség okozta árkülönbség köztük és köztünk már megszűnt, a Tátra már épp oly olcsón nyuit mindent, mint Gastein, a Semmering, a német, vagy a magyar fürdők. Most már csak a hatósági akadályokat kell megszüntetni. Tavaly a für- dővizumot 50 százalékkal szállították le; töröljék el az idén egészen, az a vendég úgy is itt költi el a pénzét, ne riasszák el eleve. Az orvosi bizonyítvány megkövetelését is el kell hagyni, az úgyis csak formaság már, liada j jöjjön minden vendég szabadon. A vizűm tartama legalább 6 hetes legyen, mert nem sokan kockáztatják meg a drága felutazást arra az ígéretre, hogy a 8—10 napos vízumot „maja fent meghosszabbítják". A fürdőpropaganda terén ma az egységesítés a iőfeladat. Ma a kincstári fürdők külön utakon járnak, minden fürdő külön hirdet az újságokban. Ezt egyesíteni kell s — a villamos, a vasutak bevonásával ki kell adni egy tátrai ismertetési füzetet, amely ingyen osztogatható. Az állam mérsékelje a fuvart a fürdők vásárolta zöldségre, gyümölcsre, szárnyasra, fára szénre stb. és engedje el több évre az adókat, mert a mi fürdőink sok oly terhet kénytelenek viselni, amelyeket másutt a köszség, illetve város visel: köz világítás, közutak, közigazgatás stb. Amúgy is ijesztően apad a tátrai fürdőhlyek száma (Virág- völgy, Lucsivna, Felka, Aisótátrafüred elvesztésével), épp úgy apad a villatulajdonosoké is, holott ezek értékes elemeket vonzanak, ne apassza ezeket az állam is. Reichart igazgató előterjesztését nagy figyelemmel hallgatták. Guhr dr. még arra mutatott rá, hogy a belföldi idegenforgalmai ma szinte parlagon hagyják heverni. A turistaegyesületeket kell mindn módon segíteni, mert ezek a propagátorai a belföldi idegen- forgalomnak, a lehető legnagyobb vasúti kedvezményeket kell a turistakirándulások számára megadni. Gregr dr„ a pozsonyi Keleti vásár igazgatója a vásáron fürdőügyi kiállítás létesítését indítványozta, amit a fürdők szívesen fogadtak, de hangsúlyozták, hogy az ő részükről a mai válságos helyzetükben elegendő áldozat, ha a kiállításhoz az anyagot összehozzák, a továbbiakról már az államnak kellene gondoskodnia. Burda dr. és Jelinek dr. összefoglalták a kívánságokat s megígérték azonnali feldolgozásukat. További feladatuk lesz ezeket a szakminisztériumokkal közölni s a legközelebbi értekezletet már majd azok bevonásával megtartani, hogy ott végleges intézkedések történhessenek. Mert igaza van Reichart igazgatónak: egy fürdővidék jó hírét elrontani könnyű, de a helyreállitásáh< z évtizedek munkája kell. A Kárpátegyesület négy évtizeden át dolgozott, mig a Tátra s a többi fürdő hírnevét megalapította — s most négy év mennyire megingatta már. Ma a Tátra és a szlovenszkói fürdők még versenyezhetnek bármely külföldi fürdővidékkel — de ha hamarosan be nem áll a javulás, a züllés fog be- állani. S mivel ez nemcsak az államot fogja megkárosítani, hanem a lakosságot is, az állam legelső feladatai közé tartozik a maga részéről is hozzájárulni a fürdőügy megmentéséhez. (H.) Parisban lesz az uj keleti konferencia. Páris, március 14. A Petit Journal értesülése szerint a legközelebbi keleti konferenciát Polncaré elnöklete alatt Parisban fogják megtartani. Litvánia elfogadta a nagykövetek döntését. Kovno, március 13. (Elta.) A litván köztársaság kormányának válasza a merne li területnek Litvániához való csatolása ügyében, továbbá Litvániának az az ígérete, hogy szakértődelegációt küld Parisba, a nagyköveti tanácsot nem elégítette ki. A tanács kategórikusan fölszólította a litván kormányt, hogy döntését minden íöntartás nélkül fogadja el. Ennek következtében a litván kormány ma elküldte Párisba 'válaszát, amely minden főn tartás nélkül elfogadja a nagyköveti tanács döntését. A litván kormány delegációja ennek következtében egyelőre nem utazik Parisba.
