Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-11 / 57. (210.) szám
Vasárnap, március ti. KdidiiiPAsAa Valuta fluktuáció és gazdasági válságok. Stark Zsigmond oki. gépészmérnök, igazgatónak az eperjesi kereskedők társulatában tartott előadásából. III. A nemes valutájú országokban a drágulás a békeárakhoz viszonyítva 200—300 százalékkal emelekedett. Ennek következménye drága munkabér és drága belföldi nyersanyag, minek folytán a termelés oly drága, hogy kiviteli lehetetlenség áll elő és gazdasági depresszió mutatkozik miuden vonalon. Külföldi áru, különösen rossz valutájú országokból beözönlik, amellyel a belföldi áru nem tud versenyezni. Ugyanilyen helyzetben vannak a békevalutához képest leromlott, de emelkedő tendenciát mutató valutával biró országok. A kivitel megcsappan, a bevitel emelkedik, a korábbi árukészletek árai devalválódnak, az árak csak lassan engednek szilárdságukból, csak a közszükségleti cikkek kezdenek lassanként a világparitás áraihoz idomulni. A forgalmat meg- bénitja a mindinkább fokozódó munkanélküliség, .ez a fogyasztást mindjobban megcsap- pantja, a pénz emelkedő irányzatánál fogva keres külföldi érvényesülést, a defláció tehát még inkább fokozódik. Ehhez még a pénzta- zaurálás (elrejtés) is járul. Gyenge valuta csökkenő irányzattal a következő gazdasági jelenségeket vonja maga után: növekedő árukereslet, a közönség igyekszik az értékcsökkenő pénztől megszabadulni, rohamos esésnél pánikszerű vásárlási düh; az áru árnövekedése nem képes lépést tartani a valutaeséssel; növekszik az idegen- forgalom, emelkedik az áruforgalom, egészen a végkiárusitásdg. Az állam és a termelők védekezése ezzel szemben: kiviteli tilalmak, szigorított védővámok, a szabad forgalom korlátozása, a kivitelre kerülő áruk lényegesen magasabb árban jutnak forgalomba, mint a belföldi eladásnál. A megnövekedett forgalom következménye: pénzbőség, infláció, a munaalkalmak fokozódása, a belföldi fogyasztás megnövekedése, ennek nyomán járnak újabb áremelkedések, bérek és nyersanyag- árak drágulása. Bizonyos határig ez a kiegyenlítődési folyamat nem veszedelmes, csak egészségesebb termelési viszonyokat teremt. A termelés alacsony valutára is be tud rendezkedni, amíg a termeléshez szüséges tényezőket, különösen pedig a külföldi nyersanyagokat saját valutájával be tudja szerezni. Az alacsony valutájú országokban határt szab a termelésnek az a munkabér és regie- költség, mely a külföldi áru értékével megegyező értékhez vezet. Minthogy pedig a tapasztalat szerint oly alacsony valutájú országokban, melyeknek mezőgazdasága az élelmiszer-szükségletet fedezni tudja, a munkabérek és ennélfogva az általános regieköltsé- • gek is kisebbek, mint a magasabb valutájú országokban, ennélfogva ott a termelés általában olcsóbb, mint a magas valutájú országokban. Egy másik oka az alacsonyabb valuta kedvezőbb helyzetének az ember konzervatív természetében is keresendő. Igaz, hogy a pénz vásárló'képessége szabja meg annak értékét, mégis a megszokásnál fogva, míg a pénzegy- ség elnevezése meg nem változik, a már leromlott pénz számbeli értéke igen megtévesztő faktor és a számbeli magas, de értékbeli alacsony értéket jobban megbecsüli az ember, mint a vele egyenértékű magasabb valutájú pénzértéket. Ebben az önámitásban rejlik a nyitja az alacsony valutájú értékek nagyobb megbecsülésének. Tehát a rosszabb valutájú országokban nagyobb a takarékosság (?). A magas valutájú pénzérték könnyelműbb költekezéshez vezet; kicsiny dolgokban nem szokott az ember takarékossághoz. Itt könnyebben adom ki az 1 cseh koronát, mint odaát a 75 márkát. Ugyanez a psichológiai meggondolás veendő figyelembe akkor is, ha valamely ország magasabb, vagyis nemesebb pénzegységre tér át. Meggyőződéssel merem állítani, hogy abban az esetben, ha a cseh koronáról a svájci frankra térnénk át, az árak nem lennének 7-szer alacsonyabb értékűek. Ezt a körülményt minden országban lényegesen mérlegelik, úgy hogy még a legrosszabb valutájú állam sem hagyta el a régi pénzegységét. A pénzérték állandóságának ideológiája változik meg az emberben. Minden egyén az áru értékét csak a saját megszokott pénznemében képes megbecsülni. Innét van az, hogy idegen valutával vásárolt árut mindenki előbb megszokott valutára számítja át, hogy kellőképpen értékelhesse, vagyis már ismert árakkal összehasonlíthassa. Még a drágaság fogalma szorul némi tisztázásra. Mindazokban az országokban, amelyeknek valutája a békebeli értékhez képest gyengült, mint már említettem volt, az áruk áremelkedése két tényezőből tevődik össze Mégpedig a tényleges tárgyi drágulásból (dra gább termelési viszonyok) és a pénz elérték- telnédéséből. A tényleges drágulást helyesen csak úgy lehet megítélni, ha mai valutában kifejezett értékét békevalutára számítjuk át. Ha a svájci frakvalutát a békebeli koronákkal egyenértékűnek vesszük, úgy a cseh korona egyenértékű a békebeli korona 6.75-öd- részéve! (100 cs. K 14.80 frank, vagy 100 frank 675 cs. K). Ha tehát valamely árucikk békében 1 K-ba került, ma pedig 12 cs. K, úgy ez megfelel 12:6.75 az 1.775 aranykoronának, vagyis a tényleges tárgyi drágulás csak 77.5 százalék. Ha az alacsony valutájú országok saját termelvényeinek árait ily szempontból vizsgáljuk, úgy arra az eredményre jutunk, hogy ezekben az országokban a tárgyi drágulás alacsonyabb, mint a nemes valutájú államokban. Ez egyik főoka, amiért az alacsony” valutájú országok versenyképessebbek, mint a nemes valutájuak. Az eddigi fejtegetéseimből a jelen gazdasági élet chaotikus zűrzavarának egyik legfőbb okát megállapíthatjuk: Egészséges termelés, normális gazdasági élet mindaddig be nem következhet, mig a va’utáris értékek akár felfelé, akár lefelé ingadozni fognak. Ez nemcsak a devalválódott valutájú, hanem az állandó valutájú állam okra is vonatkozik, mert ezek értéke a rossz valutáikkal való relációkban is állandó változást mutat. Ily körülmények között állandó valutájú ország változó valutával biró országgal áruforgalmat le nem bonyolíthat anélkül, hogy valamelyik fél a veszteség kockázatának ki ne tegye magát. Minden államban a gazdasági krízisnek eme legfőbb előidézőjével mindinkább számolni kezdenek és a komoly fináncpolitikusoknak törekvése egyedül odairáynul, hogy a valuta állandósittassék. A pénz, mint fizetési eszköz csak úgy nyerheti vissza régi tekintélyét, ha stabilizálódni fog. Minden államban ki kell jegecesednie egy végleges árfolyamnak, melynél hosszú ideig meg kell állapodnia és csak igen lassú folyamat, mely az állam gazdagodásával lépést tart, javíthatja meg ismét a valutát. Mert arról már minden fi- náncpoMkus meggyőződött, hogy mesterséges eszközökkel állandó és gyors javulás el nem érhető. (Folytatjuk.) — A cseh-szlovák—magyar gazdasági tárgyalások. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A kormány a behozatalra kerülő pamut- fonalak kontingensét most már részleteiben is megállapította. Ehhez képest a 183—188. vámtételek szerint márciusra 470.000, áprilisra 438.000, májusra 406.000, júniusra 374.000. júliusra 342.000 és augusztusra 310.000 kilo- .grammot fognak behozni, amiből 58%-oí a szövőiparnak. 20%-ot a kötőipamaik, 13%-ot a háziipamak és a hátralékot a nyomó-, festő- és fehéritőipíar kisebb üzemei között fognak szétosztani. A szétosztással a textilmanipu- lánsok egyesületét bízták meg. A cseh-szlovák és a magyar delegációk tegnap teljes ülést tartottak. A cseh-szlovák delegáció pénteken utazik el Budapestről. — Értékpapírok kivitele Jugoszláviából- Belgrádból jelentik: A pénzügyminisztérium főfelügyelősége kijelentette, hogy az értékpapírok külföldre való kivitelének kérdése még nincsen rendezve, de ebben a kérdésben is a deviza- és valutaforgalomról szóló rendelet az irányadó- Amennyiben a devizarendelet nem intézkednék az értékpapirok kiviteléről, úgy külön kérvénnyel kell fordulni a pénzügyminiszter főfelügyelőségéhez. A kormánynak szigorúan kell ellenőriznie a töke kivitelét az országból. Értékpapirok ■külföldön való elzálogosításáért is külön kell folyamodni. Az értékpapirok kivitelét a pénszügyiminizterium rövidlesen rendezni fogja. — Cseh-Szlovákia kereskedelmi mérlege. A statisztikai hivatal az 1923 január hónapra készített kereskedelmi mérlege szerint a behozatal 1,608.967 métermázsa és 26.845 darab, 430,860.024 korona értékben. A kivitel 7,108.596 métermázsa és 259.112 darab, 776.194.949 korona értékben. Az aktívum eszerint kerek 5 500.000 méter- mázsát és 233.000 darabot tesz ki. 346 millió korona értékben — Árumintavásár Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Á budapesti XIV. árumintavásárt a kereskedelmi és iparkamara május 19—28 között rendezi a városligeti iparcsarnokbar. és a mellette épült uj kiállítási csarnokban. Az árumintavásár a valutáris helyzet folytán külföldieknek is a legkitűnőbb bevásárlási alkalom. A vásár rendezősége a legnagyobb kedvezményeket biztosítja a vásár látogatóinak. Mindazok részére, akik részvételüket kellő időben bejelentik, már elindulásuk előtt kézbesítik a megfelelő szálláscimet és a valamennyi kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványokat. Tárgyalások folynak abban az irányban, hogy az 'gazolt vásárlátogatók vízum nélkül léphessék át a határt. A közönség a mérsékelt díjú vízumot utólag Budapesten kapja meg. Kilátás van arra is, hogy a vásárra utazók a Máv. vonalain ötvenszázalékos menetdijmérséldésben részesülnek. A kiviteli ügyeket a vásár alatt a legnagyobb előzékenységgel fogják elintézni- A vásár területén a székesfőváros idegenforgalmi hivatalának bevonásával szervet létesítenek, amely minden ügyet elintéz. — Gyapjuvásár Losoncon. A Gömőr-Nógrádi Gazdák és Iparosok Áruszővctikezete szokásos, gyapjuvásárját aa, ódén május 24. és 25-én rendezi Losoncon. Az Mei gyapjú ■vásár jóval felül fogja múlni az eddigi vásárok méreteit, mert a gazdák részéről a vásár iránt már jis nagy érdeklődés mutatkozik. A gőmör nógrádi gazdák példáján tárnává, az idén a hont-, bars- és komáromimegyeí luhrteuyésztő gazdáik is felhozzák gyapjú termésüket a vásárra. A losonci gyapjuvásárt a gyárosok és kereskedők is szívesen keresik fel, mert ott egyöntetű minőségű fésűs gyapjút AAAA-nrí- nőségben beszerezhetnek. A vásárt rendező szövetkezet a bejelentési iveket a jövő hét fotlyamán fogja a iuhtenyésztő gazdáknak szétküMeni. Akik bejelentési iveket nem Soarptak s a vásár iránt érdeklődnek. forduljanak a Gömör-Nógrádi Gazdák % Iparosok Áruszövetkezetéhez. Rimaszombaton. — Románia kiviteli statisztikája. Bukarestből jelentik: A folyó év januárjában Románia a következő cikkeket exportálta: búza 14710 mázsa, búzaliszt 13500, árpa 788280, zab 345700, tengeri 55050, köles 3350. korpa 400, bab 93740, petróleum 127500, benzin 54920, fűrészáru 765090 mázsa, szarvas- marha 16181 darab, bor 214 hektó, só 15020 mázsa. A kivitel a múlt év januárjához képest terményekben és fában jelentékenyen növekedett, viszont petróleum-termékekben lényegesen csökkent. — A reichenbergi mlntavásár. A reichenbergi mlntavásár vezetősége közli: A IV. nemzetközi reichenbergi mintavásárt ez- idén augusztus 11—19-ike közt fogják megtartani. A vezetőség megkereste az illetékes kormányhatóságokat, hogy a szokásos kedvezményeket a vásárlátogatók és kiállítók számára újból engedélyezzék. Ilyenek: a 33 százalékos mérséklésű menetdij, a kiállítási áruk díjmentes visszaszállítása, a ki- és bevitel megkönnyítése, külföldieknek a beutazás iehetővététele és a vizumdijak mérséklése stb. A vásárvezetőség a belföldi hatóságokon kívül a külföldi és magánvasutak igazgatásainál is közbeniárt a mérsékelt menetdijak kieszközlése érdekében. — Április 22-én nyílik meg a zágrábi mintavásár. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az idei zágrábi minta vásárt április 22-éu fogják megnyitni. A minta vásár az üdén tiz napig, vagyis május 1-ig lesz nyitva. Az idei zágrábi mintavásár — amelyet az erre a Célra tavaly megépített külön p a vi 1 ion - v árosrészlb e n fognak megtartani — a tavalyinál nagyobfoszábásimak ígérkezik. Élénk érdeklődés nyilvánul meg a vásár iránt a külföldi cégek és vállalatok, elsősorban Cseh-szdovl- kia, Ausztria, Magyarország vállalatai részéről, de Belgrád és a Vajdaság kereskedelme, ipara Cs mezőgazdasága is lázasan készülődik a vásárra. Az idei intatavásáron ismét bemutatásra kerülnek ■Horvátország, Szlavónia és a Tengerin eltek házi- ipara is. A vásár területét, a Saimiste nevezetű hatalmas térséget, jelentékenyen kibővítették, úgy hogy sokkal több férőhely fog a kiállítók rendelkezésére által, mint a múlt évben. (h. r.) — A német rozsárak rohamos hanyatlása. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A fómpiac- és az értékpapírpiachoz hasonlóan az utóbbi időben a terménypiacon is rendkívül erős pozícióiéi adások történtek, amelyek a deviza- árfolyam hanyatlásának következményei. Az egyes gabonanemek, különösen a tengeri és rozs árhanyatlása még a devizapiac árfolyamcsökkenéseit is meghaladja. A rozs árát a tegnapi tőzsdén az „nmlage-gabona“ árán alul jegyezték. — Szállítások. A közjópponti doháitiyjövedéki igazgatóság Prágában 1,000.000 cigarettaskatu- lyáira és 1,000-000 cigarettapapírra hirdet szállítási árlejtést. Közelebbi részleteket a nevezett igazgatóságnál, a kereskedelmi kamaráknál és a do- hánytőzsdékben lehet megtudni. — A nyitrai kerületi hivatal műszaki osztálya 2975 köbméter kavics szállítására hirdet árlejtést. Közelebbi részleteket 15 korona lefizetése mellett az említett hatóságnál lehet megtudni. Ajánlatok április 4-lg ugyanott. — A joaehimsta’M állami bányaigazgatás nyolc nitmkáscsa 1 ádhá z építésére hirdet árlejtést. A feltételeket és terveket 40 korona beküldése ellenéiben az említett hivatalnál lehet megtudni. Aján latoik április 4-ig ugyanott. — A pilsni áhamvasut: | igazgatóság zsiradék, szappan, vegyitermékek, : emailfesfékek, irodaszerek, ttezHtó anyagok, tex- ! Ml- és kötélárukra, bőr- és kefeárvkra. valamim I üveg szállítására hirdet árlejtést. Közelebbit in Sk ellenében az említett igazgatóságnál. AjáuMrk március 30-ig. — A postaügyi minisztérium 36.000 darab szolgálati egyenruhára és 2300 munkaköpeny szállítására hirdet árlejtést. Ajánlati határidő műi - cius 21, illetve 26. — A dohányjövedéki közép- I ponti igazgatóság Prágában 1L. Slepanskn 20) cio- I hánytermékekhez szükséges nyomtatott csőm'■go- ló papirosra hirdet szállítási árlejtést A páp’"os.. ' nak az előirt méretben, derékszögben vágva. 1000 darabonként csomagolva és erős papirosban 50oo darabonként kötegelve kell szállitani. Szállítást ajánlatot csak az egész mennyiségre lehet beadni. Az árak 1000 darabonként, beleértve a csomagolást (ládákat), franko nyomda, keu megtérni* A mintákat az említett igazgatóság iV osztályában lehet megtekinteni. Ajánlati határidő március 23. déli 12 órójáig. — A prágai terménytőzsde. A tegnapi terménytőzsde okvetlen látogatottsága gyenge volt. Az árak változatlanok. Az árpa iránt a/-, érdeklődés meglehetős volt. A malátabizottság volt a legnagyobb vevő, de csak a legutóbbi tőzsdeárat kínálta. Zab csak mint vetőmag került eladásra. A tengeri iránti érdeklődés gyenge volt. A hüvelyesek közül csak borsó került forgalomba a régi áron. Olajmagvakban nem volt kínálat. A vörös lóhere irányzata szilárd. A terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 169—185, rozs 117—122, árpa 120—145, zab 125—140 tengeri (régi áru) 140—155, borsó 275—500, vöröslóhere 1500—2700, cseh korona 100 kilogramonként ab feladóállomás. — Az olmützi terménytőzsde. Rozs 120—125, morva.' zab 130—138, szlovenszkói zab 115—130, bab 200—2.30. holland köménymag 2350—2360. T0z$4eftr?o!namo!$ szombaton, március 10-én: Berlin, Devizák: 1 finn márka . . 581— 1 font sterling 98000 — 1 osztrák korona 0,2890 1 Boen. Air. peso 7755.— t esfhszl korona 620.— 1 dollár .............. 208:0.— 1 magyar korona 6 85 1 belga frank . 1030.— i bolgár léva . 120.75 1 olasz líra . . . 990,— t holland forint 8245 — 1 francia frank . 1250.— I norvég borona 3767.— 1 svájci frank . 3390.— 1 dán korona. . 3900.— I spanyol peseta 3230.— t svéd korona . 5545.— t lengyel márka 0.47 A zürichi devizaárfolyamok (Déli tizenkét órakor). 111/10 II1/9 100 csehszl. korona . 15.95 15.95 svájei frank 100 magyar korona. 0.173 0.17 ,. „ 100 német márka , . 0.0257 0,0260 „ „ 100 hollandi forint . 212.05 211.60 „ „ 1 dollár.................... 5 355 5.35 1 font sterling . . . 25 2125 25.18 100 francia frank. . 32.25 32.35 ,. „ 100 olasz líra .... 25.55 25.455 „ „ 100 belga frank. . . 27.90 28.15 „ „ 100 dán korona . . . 102 00 102,— „ * 100 svéd korona . . 142 50 142.— „ „ 100 norvég korona . 97 00 97 25 ., „ 100 spanyol peseta . 83.20 83.10 „ „ 100 BneD Air peso. 199.00 198 00 „ „ 100 jugoszláv dinár. 5 65 5 40 „ w 100 bolgár leva ... 3 075 3 — ., „ 100 osztrák korona . 0.00745 0.0074 „ „ 100 lengyel márka . 0.0125 0.0112 „ „ 100 román lei ... 2 20 240 Részvénytőke 3,000.000 Ke. — Tartaléktőke 1,500.000 Ke. — Igazgatóság: Prága, Marianska 2. sz. Vezi'rkéoviselet: Bratislava, Sturova ul. (Baross Gábor-u.) 9. sz. Főügynökségek: Kosice Hlavna ul., Luéenec, Komarno, Levice, Ipolske Sahi, Mnnkaőevo. Beregsas, Ilimavska Sobota és ezenkívül képviseletek Slovensko és Pod- karputska iíus összes nagyobb helységeiben, Conflnentólc biztosító rt. Prága 1073 a fontiére általános biztosító intézet. Mopesi csebsziovéfttai utódja az elemi agazatohra tanafkazólag A társaság foglalkozik a következő üzletágazatokkal: tűz, jég, baleset, szavatosság (bezá rólag autoszavatosság és autórongálás), betörés, üvegbiztositás, szállítmány- és érték biztosítás a legjutányosabb és legkedvezőbb feltételekkel Minden helységben kerestetnek ügynökök vagy agilis üzletszerzők méltányos feltételek mellett. Jelentkezni a bratislava i vezérképviseletünknél lehet
