Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-09 / 55. (208.) szám
Péntek, március 9. wmt a müveit világ parlamentjeinek képviselete, igen helyesen cselek esznek, ha nem csüggednek el, hogy javaslataikat a nemzetek hivatalos szövetsége eddig kellően nem méltányolta. Dickiitson javaslatairól pedig még meg sem emlékeztek a nemzetek hivatalos szövetségének közgyűlésén, pedig e javaslatokat a nemzetek szövetsége elé terjesztették. Ez a két úttörő nemzetközi szervezet azért éppen nem csügged el. Dolgozik tovább kitartással. Most is az előkészítő ülésekben nagyjelentőségű indítványokat fogadtak el. Addig fogják c szervezetek kötetein! a kisebbségi jogvédelem hatályossá tételét, amíg érvényre jutnak nemcsak a mai szerződésekben kifejezett jogok és kötelezettségek. Elkövetnek mindent, hogy a kisebbségi védelmi jog tudományos alapon is addig a maximális határig fejlesztessék, mely az államegvség gondolatával összefér. Ezek a gondolatok vezetik a társadalmi népszövetségi egyesületeket, ezek a gondolatok sugrlták azokat a határozati javaslatokat is, melyeket a Magvar Külügyi Társaság terjesztett be a ligák uném főtanácsának októberben tartott ülésében és ismételt meg a napokban tartott brüsszeli kisebbségi bizottsági ülésen. Ebben a szellemben dolgozta ki az interparlamentáris unió magyar csoportja is a kitűzésre ajánlott kérdéseket. Azok a javaslatok fognak végre is győzni a hivatalos nemzetek szövetségében is, melyeket a társadalom szervezetei: a népszövetségi ligák uniója és az interparlamentáris unió kitartó komolysággal és határozott cél- tudatossággal az emberi haladás érdekében fölkarolnak, elevenen, ébren tartanak és elhalványodni nem engednek. A bajor pnaccsterv egy i&j államot akart létesíteni. Berlin, március 8. (Berlini szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Münchenben fölfedezett puccskísérlet közelebbi részleteiről a hatóságok nem tesznek közléseket Több, minit valószínű, hogy a puccs arra akart irányulni, hogy Bajorországnak Ausztriával és talán a Rajna vidékével való egyesülése folytán egy önálló délnémet állam alakuljon. Bizonyos az, hogy a puccstervek mögött a nagy politikai pártok egyike sem áll. A tettesek nevét titokban tartják és állítólag politikailag jelentős egyéniség nincs köztük. München, március 7. Hivatalos jelentés szerint az a hír, hogy a puccstervvel kapcsolatban Bothmer gróföt, a bajor királypárt él-‘ nőkét letartóztatták, nem felel meg a valóságnak. Az sem igaz, hogy a tettesek egy idegen hatalom segítségével akarták a puccsot ^ elkövetni. Igaz ugyan, hogy egy idegen állam egyes személyiségeivel tárgyalásokat folytattak, de ezeknél a tárgyalásoknál miri- össze Bajorország semlegességéről volt szó az esetben, ha Németország északi részében a bolsevizmus kiüt. Mátödlk olvasásban is elfogadták a rendtörvényt. Hz ellenzék távolmaradt. .JNf.írs 7?ssftnjf, ez ic ffiaiMMl ess? ■ ■ —riTír n mmwmammxxsxjmmMamatmzsammaEsaiBammmmMmemmmmm ben a régi darabok felelevenedtek, olyan volt, mint az álomban megtalált ifjúság- Utolsó búcsú volt ez. Csak most, mikor a Csehov világa meghalt, láttuk meg, hogy milyen szép és haszontalan volt s mégis milyen élő és igaz volt megteremtőjének prófétai szava. A „Vanja bác$i“-ban a mindig visszatérő Cseiiov-féle falusi orvos, aki a vidéki élet minden üressége mellett is úgy érzi, hogy hivatása van — az erdőket akarja megóvni a kiirtástól, hogy a vidék éghajlatát enyhébbé tegye — melankolikusan ezt mondja: ..Akik utánunk jönnek, száz vagy kétszáz év múlva s akik. számára mi törjük az utat, vájjon megemlékeznek-e majd rólunk néhány jó szóval? Oh, Nyanya — hidd el. nem fogják tenni .41 S az öreg dajka, Nyanya így válaszol: „Ha az emberek nem is gondolnak rá, majd megemlékezik róla az Isten.44 Akármilyen szépen és oroszul hangzik is ez, mégis csak értelmetlenség. Minden kor istene az utókor- S ha az utókor nem gondol rá. úgy az Isten is megfeledkezett róla. Az eljövendő nemzedékek hálájukat nem a tettek előkészítői, de végrehajtói számára tartogatják. S igy hangtalanul fogunk belemulni a jövőbe. De a.z uj emberek, akik oly nagyszerű igazságot akartak s oly borzalmasan igazságtalant is elkövettek, ők fölemelhetik vértől csöpögő kezüket s ugyanezt a csehovi kérdést intézhetik a jövőhöz. S ez a jövő talán azt válaszolja: „igen!44 Mert az utókor nem emlékszik a gonoszra és csúnyára — csak a jó és szép marad meg benne. Önző és kegyetlen, mint a gyermekek. De mindkettőnek ilyennek kell lenni. (Fordította: Clemens.) Prága, március 8. A képvíselőház mai iilcsét Tornasek elnök féltizenegy órakor nyitotta meg. A teremben úgyszólván csak a koalíció képviselői voltak jelen. A német polgári és szocialista pártok, iá kommunisták és a magyar pártok padjai üresen állottak. Hasonlóképpen nem vettek részt az ülésen a pártjukból tegnap kizárt cseh nemzeti szocialista képviselők és a Mod- racsek-párt tagjai. A szlovák néppárt képviselő! közül egyedül Hl-inka András volt a teremben. A beérkezett iratok faiolvasása után a képviselőház vita nélküli második olvasásban is elfogadta a köztársaság védelméről és az állami törvényszékek megszervezéséről szóló javaslatokat. A képviselőhöz ezután áttért a napirend első pontjára: a közszükségleti cikkek engedély nélkül való kivitelét elrendelő törvény megszüntetéséről szóló javaslat tanácskozására. A javaslatnak a közélelmezési bizottság részéről Votruba* az alkotmányjogi bizottság részéről pedig Medvecky Lajos volt az előadója. Mindketten kifejtették, hogy ma már a köztársaság területén elegendő közszükségleti cikk van és igy netm szükséges, hogy a kivitelt törvényileg tiltsák be. A javaslatot vita nélkül elfogadták. Tornasek ehlök ezután az ülést fölfüggesztette és bejelentette, hogy tiz perc múlva megnyitja a második ülést. A második ülés A második ülést tizenegy órakor nyitotta meg az elnök. A napirend első pontja az a javaslat volt, amely a csődről és a kényszer- egyezségről szóló 1918, évi osztrák császári rendeletnek megváltoztatásáról szól. Az uni- fikációs minisztérium úgy magának a rendeletnek, mint a novellának Szlovenszkóra és Ruszinszkóra való kiterjesztését is tervezi. Gersl és Martousek előadók jelentése után a javaslatot egyhangúan elfogadták. Azután a népszövetségi akta egynémely pontjának megváltoztatására nézve kötött 1921. évi szerződés ratifikálásáról szóló javaslat került sorra. E módosítások szerint a népszövetség közgyűlésének kétharmad többsége szükséges uj tagok fölvételéhez és a közgyűlés állapítja meg a tagok által fizetendő hozzájárulások kulcsát; a vitás eseteket a döntő bírósághoz, vagy az állandó bírósághoz, vagy a tanácshoz kell terjeszteni és semmiesetre sem szabad őket fegyverrel elintézni; ha a bíróság nem tud dönteni, úgy a vitás ügyet a tanács elé kell terjesztenie; bojkott esetében a népszövetség tagjainak kötelessége az illető állammal minden kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést megszakítani és polgáraiknak annak az államnak polgáraival való érintkezését megtiltani, tekintet nélkül arra, hogy az illető állam tagia-e a népszövetségnek; annak megállapítására, hogy valamely állam megsértette-e a szerződést, a tanács illetékes; a szerződés megváltoztatását csak a tanács háromnegyed többségével lehet elhatározni és a megváltoztatás mellett szavazó államok húsz hónapon belül kötelesek azt ratifikálni. A javaslatot Hnidek és Pacsek előadók jelentése után elfogadták. Azután arról a javaslatról tanácskoztak, /amely a kormányt fölhatalmazza arra, hogy valamely más állam ellen elrendelt népszövetségi bojkott esetén a csatlakozással járó intézkedéseket rendeletileg állapítsa meg. Ezt a javaslatot, amely pedig a nemzetgyűlésnek egy igen fontos jogát korlátozza, szintén vita nélkül fogadták el Patejdl előadó jelentése után. A napirend utolsó pontja a Cseh-Szlová- kia és Németország között a kölcsönös büntetőjogi jogsegélyről kötött szerződés ratifikálása volt. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot Hnidek előadó javaslata nyomán elfogadták. Ezzel az ülés véget ért. A következő pénteken délelőtt 10 órakor lesz. IBgiBHtgfJHSSHKHMHHHBBBaKfflaBnnBHBaiiKSHBBIGeES&iEOBBHEtgíXBnBBSÜIgaSSSftnKB Rakomkg belüégminlsiter bejelentene. Hogy megszüntetik az internáiAföboit Viharos esti ülés a nemzetgyűlésen. — A mai ülés. Budapest, március 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegykor nyitotta meg Almássy László al- elnök. Bejelentette, hogy Klárik Ferenc szociáldemokrata képviselő napirend előtti föl- szólalásra kért és kapott engedélyt. Klárik: A sajószentpéteri népgyülés megakadályozása ügyét teszi szóvá. Kijelenti, hogy egy múltkori népgyülés alkalmával egy Salgótarjánról kirendelt szolgabiró azt állította róla, hogy a hadsereget és annak tisztjeit gyalázta. Ezzel szemben megállapítja., hogy ő csak arról beszélt, hogy a háború teljesen fölösleges és szükségtelen dolog, amely mindig olyan célokért folyik, amelyekhez a népnek semmi köze és csupán egy kis hatalmi társaság magánügye. A magyar hadsereget és annak tisztjeit mindenkor a legnagyobb tiszteletben tartja- Bejelenti, hogy néhány nappal ezelőtt értesítést kapott arról, hogy a salgótarjáni katonai parancsnok közölte az ottani rendőrtanácsossal, hogy értesítse arról Klárikot, hogy ne menjen kerületébe, mert nem tud életéért garanciát vállalni. Kéri a kormányt, hogy akadályozza meg a hatóságoknak ilynemű önkényeskedéseit A bíróság előtt, mindig hajlandó felelni tetteiért. Ezután a ' napirend értelmében áttértek az Alföld befásitásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Farkas Tibor: Kifogásolja, hogy a javaslat az intézkedés jogát a földművelésügyi miniszterre ruházza- Kívánatos lenne, ha inkább a vármegyéket bíznák meg a törvény végrehajtásával. A javaslatot elfogadja. Csík József: Szociális szempontból bírálja a javaslatot és a~t teljesen kielégítőnek találja. A javaslatot elfogadja. Dénes István: A javaslatot elfogadja, de kéri a kormányt, hogy a földmunkások érdekeire nagyobb tekintettel legyen. Nagyatádi Szabó István földmive- lésügyi miniszter: Reflektál a vita során elhangzott beszédekre és megcáfolja azt az állítást, hogy az Alföld befásitása nem a nép érdekeit képviseli. Éppen a parasztok kérték a befásitást Ezután a javaslat szociális fontosságát hangoztatja és azt elfogadásra ajánlja. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta, majd áttértek a részletes vitára. Lapunk zárásakor az ülés tart. A tegnapi ülés Budapest, március 8. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonjelentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti folytatólagos ülésén Szabó József keresztényszocialista fölvetette azt a kérdést, hogy nem-e lehetne esetleg biróilag eljárni az internáltaié ellen. A mostani rendszer csak arra alkalmas, hogy az internáló táborral az ország hírnevét rontsák. Az internáló tábor nem elegendő preventív intézkedés a bekövetkező bűnök megakadályozására. Elmondja, hogy a táborban találkozott egy katonával, aki már harmincöt hónapja internált. Azzal vádolják, hogy Oroszországban szakaszparancsnok volt. A vörös szakasz párán esti ok megtudta, hogy dandnrpa- rancsnoka Magyarországon előkelő pozíciót tölt be. (Nagy zaj a baloldalon.) Rakovszky Iván belügyminiszter: Ez a katona három magyar tisztet lőtt agyon. Szabó József: Állítsák bíróság elé. Elmondja azután, hogy a táborban telált kis árdrágítókat, de a nagy siberek, a lánckereskedők és kosztpénzuzsorások nincsenek ott. Előterjeszti interpellációját: Tudja-e a belügyminiszter, hogy az internáló táborban kevés kivétellel ártatlanok szenvednek, hajlah- dó-e az igazi bűnösöket bíróság elé állítani, az ártatlanokat szabadon engedni és az internáló tábort, mint teljesen fölösleges intézményt, föloszlatni? ' Erődy-Harrach Tihamér egységespárti az internáló tábor kérdését büntetőjogi szempontból vizsgálja és arra a konklúzióra jut, hogy jobb a bűnt megelőzni, mint utólag büntetni. Az internáló tábor azért esik kifogás alá, mert úgynevezett politikai foglyok is vannak ott. Sürgeti, hogy a táborban hozzák be a munkakényszert. Kérdezi a belügyminisztert, hajlandó-e intézkedni, hogy a zalaegerszegi internáló táborról terjesztett len denciózus hírek megszűnjenek és hajlandó-e a táborra vonatkozóan revíziót elrendelni? Esztergályos János szociáldemokrata személyes megtámadta tás dinén szólal föl és Éhm Kálmán beszédére reflektál. Mivel •többször eltért a tárgytól, az elnök megvonta tőle a szót. Szeder Ferenc szociáldemokrata azt hangoztatja, hogy a szociáldemokratáknál elvi kérdésnek tekintik a tábor föloszlatását. Aki bűnös, azt állítsák bíróság elé. Az internálás a Itatósági önkénynek tág teret nyit. Kérdezi a belügyminisztert, hajlandó-e az internálás! tábort föloszlatni és a rendőri jelentkezési kényszert megszüntetni. Rakovszky Iván belügyminiszter a szocialisták zajongása közben emelkedik szólásra. A szocialisták oly nagy lármát csaptak. hogy a belügyminiszter nem tudott szóhoz jutni. — Föloszlatui, föloszlatni! — kiáltoztak a belügyminiszter fele. Á lárma oly fülsiketítővé vált, hogy az elnök kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni. Szünet után Rakovszky belügyminiszter nyugodtan elmondhatja beszédét: A képviselők megállapították. hogy az internáló táborban lévő barakkok nem vékonyfalúnk és jól fiithetök. Az internáltaknak van ruhájuk és aki dolgozik, az enni is kap eleget. A kórházban sincs botrányos állapot. Örültek nincsenek n táborban, csupán Jobb internált, hogy kiszabaduljon, bolondnak cs némának tetette magát. Ezek mind szimulánsok voltak. Azt mondják, hogy az internáló tábor szégyene az országnak. Ezekre azt válaszolom, hogy közigazgatási utón mindenütt az egész világon védekeznek a rendbontókkal szemben, ha milliószor is mondják önök, hogy elég erre a biróság. Amióta miniszter vagyok, nem volt kikötés a táborban. A kémkedés miatt gyanúsított csi'ki székelyekről kiderült, hogy a román sziguranca szolgálatában állottak. Most vissza akarjuk küldeni őket Romániába, mert hiszen oda valók. Gyöngébb élelmet csak azok kapnak, akik nem akarnak dolgozni. Be fogjuik hozni a m unkák ékszert és akkor mindenki egyformán fog kapni enni. Elrendeltem a revíziót és azt komolyan végre fogjuk hajtani. * Elismerem, hogy jogos az a kívánság, hogy a gyermekeket és a nőket elkülönítsük. Ez már megtörtént. Megszüntetjük az egyes cellákat, ahol eddig a szigorúbb büntetés céljából nyitva hagytuk az ablakokat. A külföldieknek az országból való eltávolítása ügyében diplomáciai lépéseket tettünk. A tábort egyébként rövidesen dolog- házzá alakítjuk át. Ezt célozza az úgynevezett rendtörvény-javaslat is, amely záros időhöz kívánja kötni az Internálást. A jövőben a gyanúsakat csak rendőri fölügyelet alá helyezzük. Az internálások száma ezentúl jóval kevesebb lesz. (Nagy taps a jobboldalon.) A nemzetgyűlés többsége a belügyminiszter válaszát tudomásul vette. Ezután az elnök a késő esti órákban az ülést berekesztette. A Károlyi-vágyon sorsa Budapest, március 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti egyetemi ifjúság ifi. Szily Kálmán műegyetemi tanár és Hechler Antal vezetésében küldöttséggel kereste föl Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi és Daruváry Géza igazságügyminisztert, akiktől azt kérték, hogy az elkobzott Károlyi-vagyont diákjóléti célokra fordítsák. Klebelsberg gróf kijelentette, hogy a kormány a diákság kérését lehetőleg teljesíteni fogja. Daruváry kiemelte, hogy a kérés teljesítése bizonyos nehézségekbe ütközik, mert az 1921. évi 63. t-c. 4. szakasza kimondja, hogy a hazaárulók elkobzott vagyonát elsősorban a földreform céljaira kell fordítani. Itt tehát a törvény megváltoztatására lenne szükség. Hangoztatta, hogy a kormány mindezek dacára teljesíteni kívánja a diákság követeléseit. Visszacsatolt nyugat- magyarországi községek Sopron, március 8. (Budapesti szerkesztőségünk teiefonjelentése.) Ma kezdődött meg a Magyarországhoz visszacsatolt nyugat- magyarországi községek átadása. Valameny- nyi község zásziódiszbe öltözött és nagy örömének adott kifejezést azért, hogy visszakerülhet az anyaországhoz. Az osztrák hatóságoktól egy francia őrnagy vette át a községeket és adta át a magyar hatóságoknak. A magyar kormány képviselője hangoztatta a visszacsatolt községek hűségét a magyar hazához. Délben valamennyi községben istentiszteletet tartottak. !
