Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-07 / 53. (206.) szám

o

Szerda március 7.

— (Nemzetközi vámkonferencia.) A csehszHováíkfea német népszövetségi liga ködi: A

népszövetség főtiukára valamennyi résztvevő államnak, továbbá Németországnak, az Egyesült Államoknak, Mexikónak és Ecuadornak meghivót küldött egy 1923 október 15-én Géniben tartandó nemzetközi vámkonferenciára; A konferenciának az lesz a feladata, hogy a vámügyek alakiságait, nevezetesem az engedélyek és igazolványok meg- szüntetést és a vám- és trón s i tó -forgalom r ,v vonatkozó eljárásokait egységesítse és egyszerűsítse. A meghívóhoz mellékelve vannak a gazdasági bizottság ideiglenes javaslatai, amelyeket a nagyköveti tanács és a teljes ülés a legutóbbi genfi tanácskozás alkalmával elfogadtak. A kormányokat fölkérték, hogy már a1 konferencia előlit tegyenek megfelelő javaslatokat.

— (A nagykanizsai bombamerénylet.) Budapesti szerkeszitoségímk Jelenti telefonon: Hegedűs György nemzetgyűlési képviselő nagykanizsai nemzetgyűlési képviselő lakásában történt bombám erényiét ügyéiben a szakért ok megádlaipi- toitták, hogy a bombábinn levő robbanóanyag nem voflt alkalmas arra, hogy emberé!!ötben kárt tegyen. A tettest tovább nyomozzák.

— (A posta- és távlróüzamek reformja.) Már

megírtuk, hogy a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy a posta- és vasúti üzemeket a magángazdálkodás alapjaira fogja íeSdbetnl. Ez ügyben jóléntesülit helyről közük, hogy7 a reform előkészületi tekintetében agy intézkedett a kormány, hogy a. reform előkészüté’si munkálatait 1923 december elsejéig be kell fejezni.

— (Póruljárt betörök.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Vasárnap délután a Hosszú-utca egyiik Lizának pincéjében két betörőt találtak, akik miután egy cselédleány reájuk nyitott, menekülni igyekeztek. A betörők után az utcákon valóságos hajsza indult meg. A járókelők elfogták az egyiket, Plevia Pál lévai lakost, aki elmondotta, hogj- egy Weisz DávM nevű társával a pincén át be akart tömi Weinstábfl Mór ékszerüzletébe. Szombaton lopózikodtak a ház pincéjébe, de póruljár- tak, mert bár a ptaceajitót előzetes tervük szerint reájuk zárták, a. betörést még sem tudták kérész- áll vinni, ment betörőszerszámaikat a pince előtti folyosón felejtetbéűx, úgy, hogy miután az ajtót reájuk zárták, a szerszámokhoz hozzájutni nem tusdi'ak. A póruiárt betörőket az államügyészségnek adták át.

— (Megoperálják a dán királynét.) Kopenhégáfeól jelentik, hogy Alexandrádé királyné ma délután egy tórnlkúr. felvétette magát, ahol altesti műtétet fognak végezni rajta.

— (Drótnélküli táviró a hölgyek kalapján.)

Ezt az őrületet egy newycrki távirat hozza hirül Európába. Az amerikai legújabb kaiapdívat odu- fejlődött, hogy a hölgyek kalapját dróttalaai táiv- irarf elfogó készülékkel fogják ellátni. Egy new- worki láp lelkes leírását adja az uj divatnak. A rávírókészüléket a hölgyek a mwffban fog-ák viselni és szalagokkal és csipkéikkel díszítik. A drótokat aranyláncban helyezték el. A felfogó készüléket a kalapon a fülek tájékán erősítik meg.

— (Millió márkás bankjegyek.) Berlini szerkesztőségünk jelenti: A német Birodalmi Bank a legközelebbi időben, előreláthatóan még ebben a hónapban, nagy bankjegyeket főig kiadni, amelyek hír szerint egy millió márkára szólnak Ezek lesznek a legnagyobb címleteik az európai bankintézetek által kibocsátott bankjegyek között, ■ természetesen Oroszország kivételével, ahol a régi rcxbe? egymagában 1 millió mai rubelt ót.

— (Zarándokíás Lourdesbe). Lourdes püspöke felhívta Tóth János plébánost, a magyar Lourdes kiadóját és a nemzeti zarándoklások ismert vezetőjét, hogy március 25-én újból vezessen zarándoklatot Lourdesbe. A résztvevők a nagyhetet a csodaszép Lourdesben fogják tölteni. Indulás Budapestről március 21-én. Csatlakozni a zarándoklathoz Bécsben is lehet. Részletes föl- világositásokat Tóth Péter plébános., Sopron, Templom-utca 5 nyújt Jelentkezni nyomban kell.

— (Magyar bankjegyhamisítók.) A prágai esküdt!) íróság előtt ma vonták felelősségre Kubn József huszonhat éves vádlottat hamis pénzek terjesztése miatt. A vádlott egy banki egyflnami- sftó banda számára közvetített, amelynek élén a Baeran-pórból Ismert Mészáros tanár állt. A tár saság csak cseh-szlovák bankjegyeket hamteitott.

A vád szerint száz millió korona értékű hamis bankjegyet hoztak forgalomba. Az Ítéletet ctóre- ! áthatóan még az est folyamán kihirdetik.

xx (A Révai Nagy Lexikon XV kötete) megjelent és Molnár Jenőnél. Presovon. kapható. Ára 120.— Yz. Az összes előző kötetek 3Ziflíén kaphatók egyenként 70.— Kc.-ért.

_ (Alíon tábornok Amerikába érkezett.)

Londo

ni távirat jelenti: A visszavont r4na vidéki amerikai csapatok főparamosnoíka, Aliién tábornok a „George Washington" hajóval megérkezett Newyo'rkba.

— (A kémkedés büntetése Németországban).

Berlini szerkesztőségünk jelenti: A birodalmi elnök a birodalmi alkotmány alapján rendeletct bocsátott ki, amelynek értelmében az, aki német területeknek békében való idegen hatalom által történt megszállása alatt ennek a hatalomnak gazdasági, politikai vagy katonai ügyekben kémkedik vagy ennek a hatalomnak kémjeit magához fogadja, elrejti, vágj' nekik segédkezik, legalább tízévi íegyházza! vagy életfogytiglani fegyházzal büntetendő A szabadságvesztésen kiviil 500 millió márkáig terjedhető pénzbüntetést is kell alkalmazni.

mmm.mtsmmm

A berlini Petőfi-ünnep.

Berlin, március 6.

(Saját levelezőnktől). A tömeg szülte megostromolja az egyetem főépületét. Pedig plakátok nem hirdették, hogy az egyetem magyar intézetének hívei és barátai, akik már esztendők előtt egyesületté tömörültek, a szabadság költőjét ünnepelni óhajtják. A hír- csak szállott száj- ról-szájra és alig alkonyodott szombat este, megindult a népvándorlás az Unter den Liliden felé Sokan, nagyon sokan jöttek, az egyetem nagy márványos díszterme alig tudta befogadni őket nagyobbrészt ifjak, meleg, lelkes tüntető kedvvel, asszonyok és szép leányok, számos külföldi, de mind eltelve a tudattal, hogy ma a világ egyik legnagyobb költőjéről fognak hallani szóban, dalban, zenében, az emberi szív és értelem megnyilvánulásának minden eszközével Természetesen ott voltak a porosz meg a magyar hivatalos világ képviselői is. De ők szinte eltűntek a nyomasztó nagy tömegben, amely három órán keresztül rendületlenül élvezte egy letűnt és ma, ha más keretben is, újjáéledt világ szülöttjének müveit. A berlini aula már sok nagy és fényes társaságot látott márványos falai kö zött. Amikor az első „kicserélt" amerikai pro fesszerok előadásukat tartották, megjelent ott II. Vilmos excsászár is fénj-es kíséretével és az aula az udvari ceremónia egyik központja lett. Akkor is sokat tapsoltak, de ily lelkes, valóban szívből fakadó, tüntető taps még aligha hangzott el a berlini egyetemen. A tüntetés Petőfinek szólt, a szabadság nagy költőjének most, amikor a német nemzet maga is a szabadságért küzd.

A program egyszerűen festett. Előbb az egyetem rektora beszélt, mint házigazda. Nagy szó, — mondotta — hogy most mi a szabadság költőjét ünnepeljük ezekben a szomorú piílana tokban, amikor talán szabadságról beszélni csak könnyes szemekkel lehet. De ha a szabadság a belső szabadságot jelenti, akkor szabad és szükséges is a nagy költő emlékének szentelni múló pillanatokat. Azután megkezdődött Petőfi ünneplése; Bindernagel Gertrud, az Opera tagja. Petőfi-dalokat, majd magyar népdalokat énekelt leírhatatlan tapsvihar közepette. Újból meg újból vissza kellett térnie és kénytelen volt három ráadással is szolgálnia. Majd Hartmann Pál, a Deutsches Theater tagja, szavalt számos Petőfi- 'rölteményt, rövidet, hosszút, de egy kivétellel csodálatosan csupa harcias dalt. Talán a kiválogatásnak ez a neme inkább megfelelt a tömeg hiú kedvének, mint a másik és nem a rossza'Mük Petőfi ismertetése Talán Hartmann is jobban szereti Őrt a Petőfit Mert az egyetlen másirányu dal, az „Egész utón hazafelé...“ már nem sikerült, Hartmann úgy szavalta, mint egy harci 'tölternényt. Mindegjg a közönségnek igy is tetszett és a miivész is lelkes tapsokban részesült. Közben Balog Ernő mesteri játékkal ismertette Bartók Béla magyar népdalait, kísérte Bindernagel dalait és játszotta végül a Pákóczi-indu- lót. De mindezt a nagv sikert felülmúlta és páratlan tüntető jelenetekké varázsolta Kresz Géza hegedidátéka. A kiváló magyar művész, akit Berlinben a legjobbak közé sorolnak, Brahms magyar táncait játszotta azzal a tudással, azzal a meleg érzéssel és magyaros kedvvel, amelyet nem lehet e'éggé csodálni benne. Egyszerűen nem akarták kiengedni a teremből. U'ból meg inból kellett játszania, tudása hidat vert a soWéle nemzetiségű vendég között és amikor valaki élienezni kezdett, egyszerre az éhen végigsiivitett a termen és ezt a magyar srót rögtön ismerte, megértette a sok ezer főnyi közönség.

Prózában csak az egyetem magyar profesz- szora. Gragger Róbert beszélt Petőfiről mint emberről és Petőfi -költészetéről. Mint mindig, sok tudással, nagv alapossággal do'gozta ki mondanivalóját. Akik követni tudták b'zonyára értékeltók e’őadását de a nagv terem színes hallgatóságával meg. többet kívánt, életet, temperamentumot és azt a művészi tudást, amely rögtön kapcsolatot teremt előadó és hallgató között. Amire azonban a szó nem volt képes, azt a csodát, százszoros mértékben megteremtette a zene és a dal és Petőfi alakja megelevenedett ezrek szívében, mint a nép gyermekéé, akinek lángesgc a kis magyar hazából meghódította a nagy világot.

Az egyetem P dófi-ünnepe gyönyörű kezdet volt, de csak kezdet. Mert most következik a berlini magyar kolónia nagyobbik ünnepe. V.

SIliHÁZ ÉS ZENE

Ellák.

(Harsányi Kálmán történeti szomorú-játéka öt felvonásban. Előadták először 1923 március 2-án a

budapesti magyar Nemzeti Színházban.)

Baseh Tivadar utóda

órás és ékszerész

Prága, jmdri£ska 6. szám

10?,8

Legfinomabb ereded angol

frakk, szmoking és vesztibiil - köpenyek

elsörnnga munka, mórtAk utAn, modem, előkelő kl- dolftozáH, valamint uz fi sexes tőll-fiport-öltözékek óh mindenfajta bundák hölgyek és urak részére.

OLD ENOLAND

479 Landesbank paloti«|ában

B. METZELES, »RA«A Nekázani<a 2

Úri- és női dlvats/.aOésáp’ mérték után. Telefon 9TC. Magyar levelezés éa kiszolgálás

Dráma és a költő.

A magyar drá/niíttrodiulam útja bizony a miagyar szellem, a magyar költészet, a magyar irodalom történetében nem hosszú, messzire nyúló és szilárd gránitra alapozott ut és bár mo-numen- táláis, magányos és genialis viaduktok, valamint magasra törő gyönyörű pontjai gyönyörködtetnek az idyl-íi bá’ju, völgyi fasorok között, még várunk, várunk a csúcsra, honnan belátjuk az; egész síkot és hegyvidéket, amely komor nyugalommal uralkodik mindenek feletti ás örök emléket emel a.1 magyar faji léleknek.

Ezen a rögösen kezdődő és rögösen továbbtörő, olykor kiszélesedő, felemelkedő, olykor szűkülő és ailászáliló utón kevésszer adatik nekünk, hogy jelentős határkőhöz érjünk, ritka szerencsém színházigazgatónak adja meg a kedvező végzet, hogy egy Ilyen útjelző bazaltoszlop íei- áTltájsáiban segédkezet nyújthasson.

A magyar dráma valahol a tizennyolcadik század felgyűlt lelkű magyar testőreinek leikében bontakozott eleven valósággá így haladt tova1 Kísfaludytn és Vörösmartyn át, hogy az első zordon csúcsot, a koilosiszálls erejű és maiglan is fcuflszáimytaiatlan Bánk bán tragédiáját elérje. Nem említve a kisebb jelentőségiieket. a Bánk bán óta Teleki László, Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc és Bámfíy Miklós állított maradandó emléket erre a pályára. A kegy eme, Endre és Johanna, Bizánc és Nagj-ur olyan pontokat jelöl meg, melyek valamilyen szempontból a halhatatlanságra igényt emelnek.

Hevesi Sándor volt az a szerencsés igazgató, aki a hét szűk esztendő keserves napjainak egyikén, az 1923. esztendőben, egy húsz éve vajúdó és élő hanggá válni nem tudó darab előadásával ui oszlopot verhetett, felfelé vezető utat nyithatott és lelkes, forró érzést kelthetett a szomorú magyarság szivében.

Prometheus hozta .a- fényi, a tüzet, mely nagy’ áthatlan sötétséget b;cvilágit, amely gyújt és amely bárhol megkülönbözteti a kereső, az ihletett, az isteni lelket hordó ember, munka’, szó és tett, szin, hang és alkotás lényegét a többitől. Ez a prome.the-u-sS szikra, a* a Láng, amelynek Iotoba- nására emberi érzések mélyén egy termékenyítő és csodálatos fáklya gyullad kJ. a szikra, amelyet cly régóta és fájdalmasan nélkülözünk, ha .bármily gondos, csiszolt, komoly igyekvésü és szép munkával állunk szemben, most a magyar Tkálta dobogóin újra egyszer felcsillant, felverte a hamvadó tüzek parazsát, hogy nagy és melegítő lo- bogásban egyesítsen köHtöt, művészt, közönséget és rideg kritikust.

A litteryrum historikus egy ui nevet jegyez a márványt!apna, uj költő és uj mű nevét: Harsány! Kálmán a költő és Ellák a nm neve.

*

Tragikus kor.

Az európai kultúra mai fejlődése, az európai népek elhelyezkedése a népvándorlás korában döntő időket, viharos küzdelmeket, eltolódásokat élt át és idézett fel. Ebben a forrongó chaosban alakult ki a kultúra mai képének kezdetleges vázlata. A spirituálisán mystikus nyugati kereszténység, a fojtó pompájú, sötét és autokratikus keleti kereszténység, a latin és byzanci kuHtura forduló- potnifhoz jutott, tóért. Uj erők tolódtak fel a színre, vad, kelleti, nomád népeik, melyek más irányt, uj fejlődési lehetőségeket, egészséges anyagot és tisztító légáramot hoztak a fülledt légköribe-kemény korbácsukkal.

Etmek a vMgárammk jellegzetes kifejezője, a hunok hatalmas ura, a' túrán-magyar fainak, az egészséges és dradabnas tűrik erőnek hőse: Attila,

Az összeütközések kara tragikus kor, a népvándorlás kora’ a magyarokra különösen jelentős kor, mert ez vezette el a magyart mai hazájába.

Harsányi a tragikus korba nyúl anyagért, ttarsánjá tragikus kor gyermeke. Mert a mai éppen olj'an sorsdöntő, néptámasztó és méppusz- titó kornak indult, mint az a régi. A tragikus kor gyermeke érzi a sors lehelletét, megragadja a fonalat, aztán csomót köt rajta, csomót melyet kioldozni az emberi kéz nem fog. csomót, melybe emberek, szerető. lelkes, munkás és küzdő emberiek, letűnő, feltörő, enercéit és vad népek életének sorra szőni! össze és amelyet csak a kemény Végzet, az Ananké tud — nem megoldani — csupán (kegyetlen kardjával kettéváginii. nem szánva siralmat, vigalmat, nőt, férfit, gyermeket éts sröilöt, hőst és költőt népet és vallást; a tra gkus kor meggyötört fia most tragédiát mutat nekünk, megvilágítva annak a másik hatalimiüsan robbanó, i'iharO'S időnek lialhatatkan — felfem- tragédJáját.

sét Híldegundot elveszi feleségül. Hddegundot, bár Ellák úgy mondja, már nem szereti, valójában mindaketten kétségbeesetten szeretik. Szere- tSc benne a nyugatot, a műveltséget, az eszmény! kifinomultságot, akik maguk a nyers barbárság erős fiai. De Hiüdegund—KriemMId—Ildikó, a burgundi szépséges királyleány híven kitart érzésében első szerelme, jegyese, a ragyogó lelkű, fiatal Ellák mellett és gyűlöletes elkeseredéssel gondol leendő urára. Attila fiának Minoltát, a hun nemzet szűz virágát szánta feleségül.

Most előlép Réka, a hun nagyfejedelemné, a,z első asszony, Attila elhanyagolt, mellőzött felesége, Ellák anyja' és démoni erővel beléjük szug- ge-'-’ia a gyilkosság gondolatát Csak egy segiit- -in, megölni AttEát. És Ellák gyenge lesz, kezével megöli atyját a nászágynál. l\ > tettre kerül a sor. felébred lelkiismc ;g akarja a: Nagyurat védeni, az

azon ■;’ieejtő tévedésben kardot ránt ellene, ni tódegiund halálra szúrja. A legnagyobb nit., ■, alt.

Ellák rettenetes Ielkíismeretmairdosásban vádolja önmagát. Szerelmesét, akit most, bár vér, az apa vére árán elnyerhetne, kegyetlen igazságul halálra bünteti, amint elküldi a temetési menetibe, melyből senki vissza nem tér. De antár, műkor a' hun nép nagyjai számon kérik tőle a Nagyút halálát, magára veszi bünhödésül a tettet és szörnyű áldozatának martalékául esik

Az alomvár összedől. Ellák igaza bebizonyosodott. A bűn azonban megdönti diadalát. Csaba királyfi párviadalban helytáll apjáért és halálra sebzi bátyját. A fajnak legelevenebben érző fia ekkor felkötteti magát harci paripájára és halódó teste utat mutat a nagy népnek vissza abba a honba, hol az ősi síkságom még boldog haza: nyerhet.

A birodalom összeomlott, a nép szerteszakadt. A sors kettévágta a gordiusi csomót. Nagy romhalmaz, világok zsarátnoka lett az eredmény. *

Harsány! Kálmán.

A nagy dráma kifejezője, a nagy és véres álom megálmodója, húsz évvel ezelőtt visszanézve egy sötéten homálytó kor mélyébe, legendák és történelem szövevényes utahi, megmutatta már a mai képet. Sok szenvedés, mellőzés után jutott ide. Neve Ismertté lett, komoly munkák szerzője, mélyen szántó elme. magasröptű Lélek, keresztény gondolkozása agy, magyar szív. becsületes ember neveként Sokat gun volta a sors, de' elégtételt nyert és most megnyílik az útja tovább, remélhetőleg egy gazdagon féilcdő pályába vírágzüc ki. A-z első. igazi babért most njmjtoftta át neki a közvélemény, közönség és kritika’, egyhangú elismerésével.

Költő a szó legnemesebb értelmében, gazdagon zuhogó ljira, kemény drámaiság, ragyogó fantázia és forró szeretet tárgya iránt, szeretett fajtája sorsa, régi múltba vesző története iránit.

A „Kristáijmőzők" írója — beérkezett.

Élték.

A hatalmas hun világbirodalom t»ra és lelke, a valósággá vált áloméipület mestere és megvaló- sitója Atilla. Aránylag kisszámú népével az idegen népeik, országok tömkelegét meghódüj'a. Vele szemben á^il legidősebb fia, a hun neímzetl eszme képviselője, Ellák. Attila oljkor értiheto okoikbó1 idegeneknek kedvez. Attila birodalma a világ, Ellák a saját fajtáját szereti cs annak akarna kisebb, de maradandó hazáit szerezni. Nagy és drámai gondolat. Apa és fin, kik szeretik egjutást, de akiket hetük, életcéljuk szembeállít egymással. Ezt az ellentétet komplikálja egy másik emberi érzés harca, a’ szerelem. Attila Ellák volt jegjreA színdarab.

Eliláik szottnorujáték öt felvonásban. Nem Attila tragédiája, mégis az Attila körbe tartozik, a Nagynr személjtóvel való szoros összefüggésben. Maga' a téma annyi Attila feldolgozás után teljesen uj megvülágitásban a.dja a világhódító fejedelmet és egészen uj pontra állítja be a tragikumot. Márkus László és Bánffy a szerelmet teszik a dráma tengelyévé. Márkus László egjtéb- ként gyönyörű nyelvű, költői versekben irt müvében teljesen a níebehnngi, a' német felfogást, Bánffy komor é$ hatalmas torzójában a Nagyúriam a turáni vezér olíthatatllan szerelmét nyugat iránt — állítja elénk. Harsányi a politikai, a fari ellentéfcre építi a tragédiáját, a terv csődöt mond, de aki helyesen látja a célt, sem érheti el azt, mert apja, a VíMig legerősebb egyénisége, a feg- gigászibb méretű hódító áll vele szemben. Itt a szeretem csak eszköz az expozíció lebonvolitá- sában, bár nélkülözhető volna a mii egységének kára nélkül. Hja, de az élet is komp’lkállt, igiaz ugyan, hogy a dráma été textr adum.

Ez az elmaradandó, ami a témát illeti. A feldolgozás? Görög tragédia, avagy Shakespeare, némtet dráma, avagy északi, vágj’’ talán uj klasz- szüktfs, Racine, Hebbel? Van benne rokonság Don Cadosból, tartalmilag, Július Caesarból for- miailaig, ez nem is a’ legerősebb oldala, mégis talán egyiik sem, ez egy eredeti tragédiának komplex és formairányekou felülemelkedni akaró kísérlete.

Nj^elve kötött. Szépen zengő, mély nyelvi forrásokra visszavezetett, magasraliendillő pát- hosszal telit és melegen ömlő Íjra. Talán mérsékelhette volna, de ez teszi éppen regei jellegiét. Olykor Visszás, amikor egjr fojtott szó helyett cynamói tirádát liallu-rfik, sokat boncolnak, differenciálnak ezek a hősök a XX század fejével gondolkoznak, céltudatos álkiimfílozófiát. faj elméletet hallunk és olykor a dekadens analyzis egv. lehellcte csapba tneg lelki szemünket; sebaj. n költő akarta igy, a' költő szuverén é«s ha nem \ budita megfékezni s ragul dó szivének szavat, meg-" tanulja legközelebb. Romantikus a szóár tté nyelvf pompa, de a költő ezt akarta adni: hősi éneket, nagy elődeinkről és ez a gyöngéje tett oiykor a legtöbbet a Ilatás erdőkében, mert a közönség beleszédült; ebbe a viibarzásba és követte ,v szvá-