Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-04 / 51. (204.) szám

Vasárnap, március 4. Bethlen István gróf miniszterelnöknek a Morningpostban megjelent nyilatkozatára, amelyben sorra cáfolta Nincsics jugoszláv külügyminiszternek a lapban közzétett nyi­latkozatának adatait, Nincsics hivatalos kom­münikével felelt és elmondja, hogy a nép- szövetség albizottsága, amelyet azért küld­tek ki, hogy megvizsgálja, vájjon Magyar- ország eleget tett-e a trainoni békeszerző­désben foglalt kötelezettségeknek, olyan je­lentést terjesztett a főbizottság elé, hogy Magyarország nem teljesítette kötelezettsé­geit. Magyarországot az albizottság jelentése után csak akkor vették föl a népszövetségbe, amikor Bánffy Miklós gróf külügyminiszter különleges nyilatkozatott tett. hogy Magyar- ország el van tökélve arra, hogy a trió nőni békeszerződésben foglalt kötelezettségeinek minden tekintetben meg fog felelni. Magyar részről ma Nincsics viszonvála­szára a következő félhivatalos nyilatkozatot adták ki: / ■ — Nincsics a lényegek melleit elsiklik és az egész ügyet mellékvágányokra igyekszik terelni. Azt mondja a többi kö­zölt, hogy most nem akar beszélni arról, hogy Magyarország valóban fegyverke­zik-e és csupán azt mondja, hogy Magyar- ország még nincsen lefegyverezve. Nem igaz a jugoszláv külügyminiszternek az az állítása, hogy Bánffy Miklós gróf volt kül­ügyminiszter Magyarországnak a népszö­vetségbe való fölvétele előtt valami kü’ön- eges nyilatkozatot lett volna. Csupán egy ’yan nyilatkozatot tett, amelyet minden am delegátusának meg kell tenni a nép- szövetségbe való főivé el előtt. Különben is a lényeg az, hogy Magyarország fölvé­tele megtörtént és sem a fölvétel előtt, sem alatt, sem pedig a fölvétel után Magyar- országon fegyverkezés nem volt. letelő mit 3 háború — iimüis a MUt — Ifcüiiowslííi volt sonűonl nemet ís&$iii$©yet — London, március 2. (Saját tudósítónktól.) A The Graphic munkatársa beszélgetést folytatott Berlinben Lichnowsky herceggel, Németország volt londoni nagykövetével, aki a politikai élettől teljesen visszavonult. A volt nagykövet el­árasztotta az újságírót kérdésekkel, amelyek Londonra és a londoni angol sajtóra vonat­koztak. — Egyike a nagy ellentéteknek — mon­dotta —, mely közöttünk van, az, hogy önök­nek oly sajtójuk van, mely a népnek gondol­kodását képes kifejezni. Képzelje el azt a tra­gédiát, hogy a külföldiek Németországot saj­tója után ítélik meg. A beszélgetések során kijelentette, ho«gy a háború roppant nagy tévedés volt Német­ország részéről, a béke pedig óriási tévedés volt a szövetségesek részéről. Ez a béke nem béke, hanem örökké tartó háború. A németek látják azt, hogy ez a béke- szerződés sohasem teljesíthető 1 és mindig alkalmat ad Franciországnak, hogy beleavat­kozhasson a német gazdasági életbe. Han­goztatta, hogy nem vesz részt az aktív po­litikai életben, de megfigyel mindent, ami történik. Egy időben gondolt arra, hogy a demokrata párthoz csatlakozik s úgy gon­dolta, hogy praktikus politikát kell folytatni és a kormányt támogatni kötelesség. Bará­tai akkor azt hitték, hogy antimonarchista lett. Az újságíró megkérdezte, nem kiván-e a közel jövőben részt venni a politikában. A volt nagykövet igy válaszolt: — Nem. De ha hazámnak szolgálhatok és arra alkalom kínálkozik, szívesen megte­szem. A német politikáról szólva kijelentette, hogy Ebertet derék embernek tartja, akit a nép tisztel és aki iránt bizalommal viseltetik. Más embernek nem is lehetett volna adni a legmagasabb tisztséget ilyen nehéz időben. Cuno dr.-t is tehetséges, erős és igazságos embernek tartja s elismeri, hogy minden le­hetőt megtesz a mostani viszonyok között. — Hogy van lord Grey, a legfinomabb típusa az angolnak, akivel valaha találkoz­tam? — kérdezte a volt nagykövet. — So­hasem fogom azokat a gyönyörű londoni na­pokat elfelejteni és azokat a nagy barátokat, akik tudták éreztetni velem, hogy barátjuk vagyok. A németek egy része ma is azt gon­dolja, hogy engem kilátszott lord Grey. A császár is azt hiszi. A tömegeket rendesen nagy mondásokkal vezetik és én nem va­gyok a nagy mondások embere. Nincs em­ber, aki el tudná hitetni a néppel a .mérséklet szükségességét, akkor, amikor felelősségnél­küli politikusok elérhetetlen jelszavakat csil­logtatnak meg. Nagyon örülnék — mondotta —, ha részt vehetnék a béke revíziójának munkájában. Az az álláspontom, hogy Németországnak fizetnie kell elfogadható összegeket, elfogadható föltételek mellett. Vissza kell térni azokhoz az állapotok­hoz, amikor a tisztességes munkának volt jo­gosultsága. Még mindig létre lehetne hozni egy oly békeszerződést, amely mindenkit ki­elégít. Ebhez praktikus emberekre van szük­ség. Ezeknek gyorsan kell a munkához fogni, mert különben mindnyájan tönkremegyünk. A Ruhr-helyzetről szólva kijelentette, hogy Franciaország valamit tehetne Németor­szág érdekében s azt szeretné, hogy Ang­lia meggyőzné Franciaországot arról, hogy amit tesz, az éppen olyan rossz, mint a háború. A mosttli arabok függetlenséget követelnek. Bagdad, március 3. A mosul! arabok ne­vében száz előkelő polgár .és mosuli törzsfo- nök kérvényt adott be Felsál királynak, melyben kéri, hogy független arab kormányt állítson be, melyben bejelentik, hogy ellen­szegülnek minden kísérletnek, amely meg akarja bontani Mezopotámia egységét. Lemond a spanyol király? Madrid, március 3. (Saját tudósítónktól.) A rendőrség elkobozta az El Sione című la­pot, mert az azt a hírt közölte, hogy a király május 10-én, fiának tizenötéves születése nap­ján lemond. A bajor országgyűlés. München, március 3. A bajor országgyű­lés pénzügyi bizottsága elfogadta a Wittels- bachok kielégítésére vonatkozó javaslatot. Az országgyűlés Eisenberger kommunista képviselő mentelmi jogát fölfüggesztette. A cseh-szlovák pénzügyi politika iránya nem változik. A Vossische Zeitung prágai le­velezője kérdést intézett Becska Bogdán pénzügyminiszterhez pénzügyi politikájának irányvonalairól. A pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy egyes lapoknak az utóbbi napok­ban hozott ama közlései, hogy a cseh-szlo­vák pénzügyi politika legalább részlegesen uj orientációt fog keresni, teljesen alaptalanok. A pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Rasinnak, az ő elődjének és barátjának a po­litikája az ő politikája is, Rasin pénzügyi terve az őterve is, Rasin működésének irány­vonalai irányítják az ő cselekvését is. A mi­niszter abbeli nézetének adott kifejezést, hogy nincs is ok arra, hogy eltérjen Rasin politikájától. MJ&PIifRgK Gábor Áron földjén. A Gábor Áron földién most megállók. Legendák földje, drága Háromszék, Hoztam neked pár szál sötét virágot: Nem sok, — de magyar költőtől elég. Magyar magyarnak mit hozhat ma mást, Mint sok panaszt, kevés vigasztalást. A Gábor Áron földjén most megállók. És némán leveszem a kalapom. Félő fülem a fagyott rögre hajtva A föld szivdobbanását hallgatom. Harangjaid szólnak még, Háromszék? Hirdetik Istened dicséretét? Egykor e harangok... De hagyjuk ezt... E föídsáv volt az utolsó sziget, Mely áltt s toronyként fénykévéket szórt A nekizudult Óceán felett. Ma lent vagyunk a tenger fenekén, És vizalatti dal e költemény. De mint harangjaid, bü Háromszék, Dalom sem hirdet más dicséretet, Csak a ml Istenünk dicséretét Most víz alatt, mint jegykor viz felett. S a mélységen túl, s túl az óceánon Az Isten hallja, s hallja Gábor Áron. Reményik Sándor (Kolozsvár). Most jönnek a márciusi esték. Jönnek a ta­vasz bo-ntakozásának mindennapos sötétbeboru- lásai. Hosszú órák, amik belecammognak az éj­szakába, mint ahogy odavonszolja magát este akaratlan műszáljai az élni kezdő beteg a pihe­nést jelentő párnák közé. Jönnek a tavaszi esték, mikor az élet feluj- jongása könnyűvé teszi a lélegzetvételt, mikor semminek érezzük azt, hogy lerobotoltunk egy napot, mikor álmok aprópénzeit csörgetjük s tet­szik nekünk az összecsengő muzsika. Mikor köny- nyelmösködve bujunk beie a tavaszi felöltőnkbe, megdörzsöljük az orrunk közepét, ha tüsszentés akar kitörni, mikor szívjuk a sulyoktól megsza­badult levegőt és lehullik a vámunkról egy pár megélt esztendő terhe. Ilyenkor semmi se jó, semmi sem az, amit akarunk. Ilyenkor mindent a holnaptól várunk... A holnaptól, mely teli lesz akarattal, előretöréssel, régen cipelt tervek életbeteremtésével, lázasan kigondolt uj világok idepotiyanásávai. A nagyot- akarás emberei járják ilyenkor az estét. Nyugta­lan lelkekböl kipattant szikráktól elektromos a le­vegő s elkopott fizikumokban ébred lendület, ki­aludt lelkekben csapongani kezd egy-egy láng. Ilyenkor nem ízlik sem a régi, sem az ujnyo- másu egyiptomi, ízetlen lőre a mindennapi fekete, hitvány papír a pénz, amit a zsebünkbe gyömö­szöltünk és elhibázott ügyetlenség, kontárkodás mindaz, amit eddig csináltunk. Más estékről álmodunk. Más estéket rajzo­lunk arra a kis tiszta lapra, ami még firkálatla- nul maradt a lelkűnkben. Gondolunk arra, hogy nagyok és erősek leszünk, hogy szép és az plmok garderóbjábóí felöltöztetett napokat teremtünk magunknak, hogy az ibolyával együtt, amit az asztalunkra teszünk, odacsempésszük magunk köré a világ minden hangulatát Ezeken az estéken a megszépült, megfiatalo­dott, régi magunkkal találkozunk. Kezet fogunk és kacagva örülünk a találkozásnak. — Hogy vagy? — kérdezzük. — Megvagyok— válaszol. — Mit csinálsz mindég? — Élek ... — Ugy-e, most elkísérsz, sokat, nagyon so­kat szeretnék beszélni Veled. Régen nem talál­koztunk. Régen nem mondhattam el Neked, hogy szeretnék egy nagy, szép dolgot csinálni. Egy nagy, gyönyörű tervem van, Amire feleszmél az egész magyarság, egy csoda ötTfetem támadt, amit, ha nekik adok, a velem gubbasztó magyar fecs­kéknek, szárnyrakapnak és csicseregni fognak. Gyere ... menjünk valahová, ahol elmondok Neked mindent. Ugy-e, velem maradsz? — Maradok — mondja és másnap, mikor hiá­ba várom, keresem, azt újságolja, egy mindent- tudó ismerősöm, hogy kiutasították innen, mert nem volt rendben az útlevele. És újra magam maradok a langyos, karon- fogást duruzsoló márciusi estén. _____ — ( A prágai meteorológiai intézet jelentése). Időjóslás: Továbbra is bizonytalan időjárás vár­ható. * — J3tefanek Antal Szlovenszkó iskolái- , tiak föfclügye’ője.) Cseh lapok jelentik, hogy a közeljövőben Stefanek Antal volt iskola­ügyi referenst a szlovenszkói iskolák főfel­ügyelőjévé fogják kinevezni. — (Lérs Vilmos haldoklik). Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Lers Vilmos báró, nemzetgyűlési képviselő haldoklik. — (A londoni német követ az angol király­nál*) Londoniból ielentifk; Sthamer londoni nőmet követ és felesége tegnap meghívást kaptak a B uckinglram-p aló t db a. A háború befejezte óta c r. az első eset, hogy az angol király és királyné hivatalios fogadására a német követet is meghív­ták. — (Uj török követ Párisban.) Konstantinápoly­ból jelentik: Az eddigi párisi török követ helyéit Jwszuf Kémiai pasa fogldja eil, aki a külügyi biz­tos szerepét töltötte eddig be. — (Harc a pozsonyi betegsegélyző el­len.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: A po­zsonyi betegsegélyző pénztár ellen az utóbbi időben súlyos panaszok hangzottak el. A pénztár igazgatósága azon az állásponton volt hogy a hivatalnokok számát, mint más­utt is, csökkenteni kell a pénztárnál is. Ezért az utóbbi időben vagy huszonnégy hivatal­nokot bocsátott el. A dolog rendben is lett volna, de ami az elbocsátás után követke­zett, az csöppet sem olyan, ami alkálinas lenne arra, hogy a felzuduló pozsonyi mun­kásságot megnyugtassa. Az igazgatóság ugyanis az elbocsátottak helyett uj hivatal­nokokat vett fel a pénztár szolgálatába, még ■pedig főképpen olyanokat, akik nem alkalma­sak arra, hogy a reájuk bízott munkát elvé­gezhessék s azért sem, mert a pénztár ed­digi ügymenetével tisztában nincsenek. Az uj hivatalnokok tehát a betegsegélyző eddigi jó hírének nagyon ártanak. Tetézi az elége­detlenséget az is, hogy hiteles információk szerint a betegsegélyzöt bizonyos körökben már nem tekintik jóléti intézménynek, hanem a pénztár ügyeit politikaképpen kezelik, ami a tagok között óriási elkeseredést szült. Az utóbbi időben elbocsátották valamennyi ma­gyar betegsegélyzöpénztári orvost s helyet­tük cseh vagy egyéb orvosokat fogadtak fel- A pénztár kezelésében bizonyos rendetlenség kapott lábra, amennyiben már a segélyeket sem fizetik ki rendesen, úgy hogy nagyon sok olyan beteg is van, aki segélyt már he­tek óta nem kapott. Az uj vezetőségben a pozsonyi kereskedők, sőt még a pozsonyi munkásság sincsen képviselve, mert ezt az uj vezetőséget egészen egyszerűen kinevez­ték s nem törődtek azzal, hogy a vezetősé­get a törvény értelmében csak választás ut­ján lehet betölteni. A pénztár ellen úgy a munkásság, mint a munkaadók harcot indí­tottak. Követelik, hogy a vezetőség haladék­talanul írja ki a direktóriumi választásokat. Ezt a követelést támogatják a pozsonyi ke­reskedők is, akiket a magánalkalmazottak felszólítottak, hogy addig, amíg a pénztár ügyei rendezve nincsenek, ne fizessék le az alkalmazottaik után az előirt betegsegéiyzö- dijakat sem. A harc főképpen az országos munkássegélyzö hivatal vezetője, Gholek di­rektor ellen irányul, aki sem a munkásság, sem pedig a hivatalnokok bizalmát és rokon- szenvét megnyerni nem tudta. Az ügy fejle­ményei elé beavatott körökben nagy érdek­lődéssel tekintenek. — (Meghalt Zerkovltz Emil). Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: Zerkovitz Emil miniszteri tanácsos, az Amerikai-Magyar Bank vezérigaz­gatója Newyorkban meghalt — (Kisebbségi védelem és nemzetközi bíráskodás.) Március 7-én, szerdán este nyolc órakor a „Deutsches Haus“ tükörtermében előadást fog tartani La un Rudolf dr. tanár, a hamburgi egyetemen a népjogok tanának előadója. Az előadó első volt a jogtudósok között, akik német földön már a háború fo­lyamán a nemzeti kisebbségek nemzetközi védelméért szálltak síkra. Laun tanár 1915- ben, .amikor a bécsi egyetemen adott elő, a Tartós béke-társaságnak krisztiániai konfe­renciáján föltünéstkeltö jelentésével, amely­ben a nemzeti kisebbségekre nézve fontos probléma tüzetes megvilágításával agy sike­reket ért el. Az előadást a cseh-szlovákiai német népszövetségi liga rendezi szabad be­lépés mellett. — (Letartóztatták az Avanti egész szerkesz­tőségét). Milánóból jelentik: A rendőrség az Avanti cimü lap egész szerkesztőségét, az igaz­gatóhelyettes és két szerkesztő kivételével, letar­tóztatták — Halálozás. Szent-Erzsébeti Forster Imre súlyos szenvedés után életének 76. évé­ben Ébecken Nógrádmegyében folyó évi február hó 10-én elh'únyt. Az elhunytat gyer­mekei, Dessewffy Árpádné, \Forster Dénes és Forster Imre gyászolják. — (Elfogták a Vilmos császár-utl rablógyilkos merénylet tettesét)! Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Vilmos császár-uti rablógyil­kos merénylet ügyében az elfogott Wittenberg László vallomása alapján tegnap este a detektí­vek elfogták Schnitzek József rovottmultu keres­kedősegédet, aki már többször volt bűntársa Witteubergnek. Schnitzek kihallgatása alkalmával tagadta, hogy részes lenne a rablásban és alibit igazolt. Szembesítették Wittenberggel, aki sírva beismerte, hogy nem Schnitzckkel, hanem saját öccsével együtt követte el a merényletet. A de­tektívek a késő éjszakai órákban Wittenberg öccsét, Wittenberg Ernőt is előállították a rendőr­ségen, aki bevallotta, hogy a rablást bátyjával együtt követte el. A merénylet áldozatát. Balká- nyl dohánytőzsdést súlyos sérüléseivel a z'sidó- kórháaha szállították atiofl ma délután meghalt. — (Fogynak a franciák.) Párisiből jelenük; Januáriban — toWatáilos kimutatás -szerint — h;vt- százh öttel több nád ál eset történt, mint születői. & H&bbcs£cs *«■«■ BeáfafisesMMSte. kozik be idegen civódásokba, biztosítja a magyaroknak Anglia legmelegebb rokon- szenvét. uralkodó bizonytalanság és a trianoni béke- szerződés által okozott veszteségek. Az a tény azonban, hogy Magyarország nern avat­^'^■■■■■■cBBnaBaciaavoiiBC’nagioaniiBsaiiBnnaaaaBtBnoBBiinvoaaiaBBaBaínctiflsioiiBaaaHainaaaiiaaaaBnBawBBwaBaaeaBnii ü : i i Nemzetközi művészi kabarét : H@SÍ9198B,CiKI^ | CENTRAL! | RES1DENZ j Hyhernská 10 \ Vodiéková u., a Öeská Banka palotájában 3 I i i 5 I I Mindennap este £ ízletes ebéd és vacsora fél 9 órakor nagy , • " S m attrakciós műsor I Z<£**« , 'fi'tóira* l : FÜVE O CLOOti ! Karmester: B. Wolf S S J v 1 5 * ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom