Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-31 / 74. (227.) szám

Szombat, március 31. 3 Utcai ttépcii Moszkvából. A „szabad gazdasági politikának" káros hatása is van. — Áikoldusok. — Házi szeszgyártás. — Virágzik a kokain-kereskedelem. Moszkva, március 20. (gagát tudósítónktól.) Még csak rövid idő előtt Moszkvában — ha nem is tűntek el teljesen, (mert hiszen ez egy államban sem volt lehetsé­ges), de eTŐsen megcsappantak az illegális ele­mek. Szinte drákói eszközökkel küzdött a szovjet- kormány a spekulánsok, a rablók, a tovajok és az éjszakai világ alakjai elleni. De amilyen mér­tékben a' Nepo (uj gazdasági politika) megszerve­zésével egy többé-kevésbbé szabad gazdasági élet fejlődött, ugyanolyan mértékben előbujtak rejtekhelyeikből a paraziták is: a koldusok, az utcai nők, n bőrziánerek, stb. Ezek az illegális elemek leginkább éjjel élik életük at az orosz fő­városban, de némelyikük kimerészkedik a nap­világra is. Az Illegális Moszkvának ezeket az ele­meit akarjuk közelebbről bemutatni. A bőrziánerek. A Lubianski-köruton élénk sürgés-forgás van. Sürü ember tömeg hömpölyög. Aggódó üzletem­berek kiabálnak, susognak egymás között, keresz­tülhatolnak a tömegen és vadul gesztikulálnak. Égnek a szemek és révedezve körültekintenek. A hangzavarból ilyen kiáltások törnek elő: — Lengyelt kínálok! Lengyelt! — Sárgát veszek! Kinek van sárgája? (A sárga aranyérmét jelent.) Nyiltan kötik az üzleteket. Minden tranzakció­ban tiz ember is „benne van“. Vadul villogtatják szemüket és szakadatlanul cfvódnak. A nagy üz­letemberek azonban méltóságosan, mint az em- lékszoibrok állanak szokott helyükön, szovjet-ru­belekkel teletömött kofferjeik mellett, ök jóformán semmit sem beszélnek, csak számokat mondanaK. A körút rácsai mögött kofaasszonyok állanak es pástétomot, lepényt, cigarettát, meg gyufát árui­nak hangos kínálattal. Ez a nagy embertömeg annyira elmerült üz­leteibe, hogy a világon semmi sem zavarhatja’. De hirtelen, mintha vihar lepte volna meg, szerte- széjjel szalad. Az emberek keresztülugranak a rácson és a fákon, meg bokrokon át széjjel-szé- /üdnek. De tiz perc múlva a bátrabbak a közeli utcákból és káipubejáratok mögül ismét elődugják orrukat. A hátuk mögött ilyen suttogást hallani: — Mi baj történt? — Ejnye, semmi. Semmi ilyen. Vaklárma. És alig tiz perc múlva a körút ismét tele van, újból kezdődik a játék. Tolvajok és koldusok. A „tFarmanzoncsM“ nevű régi tolvaj gárda ismét itt van. Működési terük a pályaudvarok környéke. Kiválasztanak maguknak egy vagyo­nosnak látszó vidékit, szóba állnak vele és né­hány arany- vagy ezüstérmét ártatlan pofával féláron kínálnak neki megvételre. Mikor az üzlet kész és az eladó meggyőződött róla, hogy a világ legnaivabb emberével van dolga, lopva egy kis ladikot mutat neki, amelyben drágakövek vannak. Ezeket is potomáron kínálják megvételre és arra kérik a gyanútlan vevőt, hogy ne nézze meg a ladikot, mert minden pillanatban rajtuk üthet a mi­lícia. A vevő fizet, zsebrevágja az ékszerdobozt és otthon tudja csak meg, hogy közönséges tarka üveget vásárolt. Egy másik, igen elterjedt tolvajkategóriához tartoznak az úgynevezett padlástolvajnők. Ezek csak szürkületkor merészkednek ki az utcára, félve tekintenek körül és azon igyekeznék, hogy észrevétlenül feljussanak a házak padlásaira, ahol fehérneműt szárítanak. Rengeteg fehérnemű cse­rél gazdát ilyen módon. Egy időben Moszkvában nagyon kevés volt a koldus és a csavargó, de a Nepo rendszeresítésé­vel ismét sok koldus tűnt fel az utcán. Bár a régi, eléggé tűrhető megélhetéstől messze van­nak, még így is elég tűrhetően tengetik életüket. Csak be kell, hogy térjünk a Domnikowsky-rayon egyik teamérésébe és jól megfigyelhetjük külön­böző típusaikat. Szolid kereskedők mellett, akik teájukat illedelmesen az alsó csészéből isszák, látni a koldusok társaságát, akik nagy étvággyal kötik el tojásos-kolbász-adagjaikat. Napi munká­jukat befejezték és most szünetet tartanak. Az ut­cán mutatott tesi hibájukat „levetették*1. A szín­házi átjáróban álló vak koldus buzgón olvas új­ságot. A Mjasnickája paralitikusa fölvágja a kol­bászt és kibontja saját készítésű vodka-üvegét. A Sadovája sarkán ácsorgó sánta koldus ügyesen fölugrik helyéről és vigan ereszti a füstöt a tea- mérés tulajdonosának arcába. A részegek. A szovjet-újságok a legutóbbi időben hem­zsegnek a „szamogonga" ellen irt harci cikkektől. Mivel a kormány hadjáratot indított az íszákosság ellen, a nép a titkos „saját gyártásban*1 keres menedéket. Nemcsak a vidéken, hanem a főváros­ban is nagyban gyártják a saját készítésű sze­szes italokat. Különösen a Trubnaja-téren, ahoi még csak rövid idő előtt akadt olyan ház Is, amelyben mást sem csináltak, mint szeszt gyár­tottak. A szamogonga-gyártást a rendőrség a leg­utóbbi három hónapban olyan eréllyel üldözi, hogy már-már sikerült megszüntetnie ezt az ipart. Ugyanúgy üldözik az ómum-barlangokat Is. Ezért azután virágzásnak indult a kokain-keres­kedelem. Hiszen ez w fehér- por senkinek sem tű­nik föl. A Trubán minden éjjel van koJcain-kéjei- gés. A fehér port mind magúiéira szívják és a ko­kain-búvóhelyeken a legtarkábö közönség talál­kozik: az éjszakai világ vándorai szovDtluvata'- nokok magasszáru csizmákban, prémbundás szí­nésznők, a Menő embere! szolid aranyláncokkal I és brilüánsgyürükkel és természetesen kínaiak Is, y^(xAlMA(tytiR7fÍRMP akikből még van egynéhány Mozskvában. Az el­adók a fehéT port kis gyógyszertári adagokban kínálják eladásra. Ezeket a kis holmikat termé­szetesen játszi módon el tudják titkolni és a rena­London, március 29. A liberálisok egyesülete Leedsben a minap társasreggelire hivta meg As- quithet és Lloyd Qeorget abból a célból, hogy ezáltal előmozdítsa a két liberális csoport egye­sülésére irányuló törekvéseket. Lloyd George el­fogadta a meghívást, de Asquith elutasította azt. (ifiavas.) A kamara mai ülésén a tenge- résizieifcüigyi miniszter .beterjesztette a ten­geri határok védelmiére vonatkozó tengeré­szeti szabályzatról szóló törvényjavaslat második részét. A törvényjavaslat a következő flotta­egységeket tervezi: hat könnyű cirkáló, tizenöt torpedózuzó, huszonnégy torpedó- tengeralattjáró, négy tengeralatti cirkáló, halrminc elsöosztályu tengeralattjáró, két aknahajó és négy petróleumhajó. A költségek évi részletei az 1923—1933 gerjedő tíz évre oszlanak meg és nem fog­ják m eghal adni a maximális' htáromsizázfoitsz millió frankot. Az éjjeli illésen Hiemiot képviselő azt kérdezte Poinoaré mmiszteretoöktőíl, vájjon állandóan figyelemmel kisérke a Ruhrvidé­ket illető gazdasági célokat és igazságosan vizsgálná-e meg Németország valamennyi komoly és közvetlen javaslatát. Poinoaré kijelentette, hogy Francia- ország nem kísérelné meg a megegyezés olyan módját, amely félhivatalosan vagy közvetve indíttatnék meg. Visszautasítot­ta azt a vádat, amely úgy szól, hogy Franciaországnak az a rejtett szándéka, hogy a megszállt területeket annektálni akarja* de kifejezte abbeli szándékát, hogy Németország minden mesterkedését meg akarja akadályozni. Majd ezeket mondotta: Zálogainkat csak akkor adjuk ki, ha követeléseinket teljesítik és a Ruhr- vidéket csak a német fizetések arányá­ban ürítjük ki. Ezeknek a fizetéseknek minden bennünket ért kárunkért kárpó­tolniuk kell bennünket. A márka elérték­telenedése úgyszólván megszüntette Né­metország egész adósságát és Németor­szágon ma kevesebb a teher, mint Fran­ciaországon. A szélső baloldalon kívül a kamara Herriot képvis ellőve! együtt mi dóm ásni vet­te Poincaré válaszát. A francia szenátus ülése Páris, március 29. A szenátus egyhan­gúan elfogadta az április és május hóna­pokra szóló ideiglenes költségvetést, vala­mint a Németország által megtérítendő má­jushavi kiadások ideiglenes előirányzatát. A szenátus elfogadta azt a külön javadatot is, mely a pénzügyminisztériumban egy al- álíamtitkári állás megszervezésére vonat­kozik. Majd elfogadta az 1922 február 22-én Drezdában kötött nemzetközi elbahajózási egyezményre vonatkozó törvényjavaslatot. Németország tiltakozik a rajnavidéki bizottság szerződésszegő rendelete ellen Berlin, március 29. A német kormány Parisban, Londonban és Brüsszelben jegy­zéket nyujtatott át, mellyel tiltakozik a szövetségközi rajnavidéki bizottságnak a 151/54. számú rendeltetek kibocsátásával történt ismételt súlyos szerződésszegései elten. A jegyzék szerint az említett remeteie­tek minden joga'apót nélkülöznek és Né­metország igazságügyi felségjogának súlyos megsértését jelentik. Ez különösen a 154. számú rendeletre vonatkozik, amely ma- gánszátbtáai szerződésekből keletkezett pe­őrség ezzel az iparrá! csak nehezen tud megbir­kózni. Egyik-másik „kokainkvkásban** a titkos rendőrség egy óra leforgása alatt negyvennél több kokahiélvezöt is fogott el. (L. M.) mivel ragaszkodik ahhoz az álláspontjához hogy a két csoport együttműködésének előfeltétele a csoportok vezéreinek előzetes tanácskozása. As- qulth nézete szerint a két frakció egyesülését könnyebben lehetne elérni a parlamentben való közös akció révén. rekben a döntést a rendes bíróság hatás­köre alól kivonja. E rendelet megtagadja a jog elemi fogalmait és azonkívül súlyosan megsérti a német kormánynak a francia és a belga kormányok kívánságára, ezekkel a kormányokkal kötött ama szerződéseit, me­lyek a szabad szállítási forgalomra vonat­koznak. A mhrvidéki nagyiparosok megtagadják a szénádé fizetését Berlin, március 30. A Berliner Tage- blatt értesülése szerint a Ruhrvidék nagy­iparosai elhatározták, hogy a franciák és a belgák által követelt szénadó fizetését meg­tagadják és minden felelősséget magukra vállalnak. Emlékirat Hughesnak Washington, március 29. A Reuter- ügynökség washingtoni jelentése szerint a német nagykövet emlékiratot nyújtott át Hughes f«amtitkárnak a jóvátétel! kérdés­ről. Hír szerint az emlékirat foglalkozik az­zal az amerikai tervvel is, mely szerint Né­metország fizetőképességének megállapítá­sára nemzetközi bizottságot hívnának össze. Újabb erőszakosságok Berlin, március 29. (Woff.) Ms.gr. Testa pápai delegátus Essenbe érkezett. Elssienben két francia katona megtáma­dott egy tizenötéves leányt és erőiszakot követtek el rajta. A két katonát egy francia járö-r letartóztatta. Godesberg városiában eddig ismeretlen okokból kihirdették az ostromállapotot. Az utcáikon este féikíitenotől reggel hat óráig minden forgalom szünetel. Félhivatalos magyarázat Rosesafeerg beszédéről Bér!hl, március 29. A Wolff-iroda Mac Neünak az alsóházban tett kijelentéséhez megjegyzi: Hia Mac Neilil angol aláltamtitkár úgy nyilatkozott, amint jelentették, akkor úgy látszik figyelmen kívül hagyta, hogy a birodalmi kormány az idegen kormányok­nak tett közlése során és Rosenberg biro­dalmi miniszter a külügyi bizottságban Hughes államtitkár javaslatára ezeket mon­dották: Mind a két alkalommal nem sta­tuáltak feltételt, hanem a kiürítési problé­ma fontosságára és nehézségére hivatkozva azt a kérdést vetették föl, hogy milyen biz­tosítékot kaphatna Németország a Versail­les! szerződés ellenére megszállott területek kiürítésére és a szerződésszerű állapotok­nak a Rajnavidéken való helyreállítása te­kintetében. A Vorwarts a Wolff-iroda eme félhivatalos nyilatkozatának oly nagy fon­tosságot tulajdonit, hogy uj helyzetről be­szél. A német dollárkölcson és a francia tiltakozás Berlin, március 29. Egy tegnap este meg­jelent hivatalos kommünikében a birodalmi kormány állást foglal a német dollárkölcson ellen elhangzott francia tiltakozás kérdésé­ben. A birodalmi kormány a kölcsön kibo­csátásával azt a célt követte, hogy a szabad devizakészleteit a márkaárfolyam alátámasz­tására fölhasználja. (Ezt már többizben ki­fejtettük.) Az antant ellentmondására a né­met kormány annál kevésbé számíthatott, mert a jóvátételi bizottság kívánsága szerint járt el, amely szerint Németország maga igyekezzék valutája megjavítására a szüksé­ges intézkedéseket megtenni. Annál jobban lepte meg a hivatalos köröket tehát, hogy francia részről megkísérelték a kölcsönakció megzavarását. Ám a francia kormány aggá­lyait, noha a jóvátételi bizottság idejekorán értesült a német kormány szándékáról, nem nyilvánította a dollárról szóló kincstári utal­ványok jegyzésének megkezdése előtt, ha­nem a francia tiltakozás a jegyzés lebonyolí­tása közben történt. Ha tehát ilyen módon egyrészt a kölcsönjegyzőket a jegyzés köz­ben kétségtelenül nyugtalanították, másrészt a jóvátételi bizottság hivatalos nyilatkozata, mely egyáltalában nem egyezik meg a meg­előzően elhangzott francia fenyegetésekkel, csak a jegyzés után történt. A jóvátételi bi­zottság nyilatkozata tehát nem nyugtathatta meg a kölcsönjegyzőket. Bár a jegyzésre készséget mutató felek többsége nem ijedt meg, mégis érthető, ha ezt az eljárást mes­terkélt eszközökkel való tervszerű kísérlet­nek kell tekinteni, amelynek célja a német gazdasági életnek és a német újjáépítési terv­nek nehézséget okozzanak. Németország hozzájárult a Godley-egyezményhez Páris, március 29. A Matin londoni köz­lése szerint Foreign office közölte a francia nagykövettel, hogy a birodalmi kormánytól jegyzék érkezett, amelyben a kormány kije­lenti, hogy a francia katonai vonatoknak az angol megszállási zónán való áthaladására vonatkozó Godley-egyezmény határozatait elfogadja. Uiabb tisztviselői kitiltások a Ruhr-vicléken Páris, március 30. A Havas-ügynökség egyik koblienai jelentése szerint a szövet- sógiközi Rajna-bizottság március 22 és 26-ika között újabban összesen 487 * tisztviselőt utasított ki a megszállott területről. Loucheur londoni útja Páris, március 29. Itteni politikai körök­ben sokat beszélnek Loucheur londoni útjá­ról. A Quai d'Orsayn azt erősiígetik, hogy Loucheur semmiféle hivatalos, vagy félhiva­talos küldetéssel nincsen megbízva. Egy rendszerint jóliníormált nemhivatalos helyen óva intenek attól, hogy Loucheur utazásának túlzott jelentőséget tulajdonítsanak. Ezen a helyen azt jegyezték meg, hogy Loucheur egy idő óta kitűnő személyes kapcsolatot tart fönn Poincaréval és nem lehet föltételezni, hogy ő bármilyen lépéseket is tenne London­ban, amelyek a Quai d‘Orsay politikájával ellenkeznének, Jarorina Lenggeiorszátt — Vette és Maciig Cseh-SzievdMfié? Prága, március 30. A Ceské Slovo jelenti: Skrzynsky lengyel külügyminiszter külföldi útjáról visszatérve — párisi fairek szerint — a jávorinál kérdés döntésé­ről tárgyalni fog a cseh-szlovák kormánnyal. Az antant a cseh-szlovák kormánnyal együtt fogja a kérdést véglegesen eldönteni és pedig Javorlna községet 450 lakossal s 21 négyzetkilométer terü­lettel Lengyelország kapja, míg Javcrina s Kacvin, valamint Nedec községek környéke 3000 lakossal és 31.28 kilométeres területtel a köztársaságnak jut. A Ceske Slovo megjegyzi, hogy Lengyelor­szág saját érdekében és. Franciaország nyomásá­ra megegyezést keres, hogy aztán a kisantantba beléphessen. Foch marsai! prágai utazása Is való­színűen összefüggésben áll ezzel a kérdéssel. Az egész életre M angtl bclpollffiKdHon változások várhatók Bemar Law lemond? — Az angol liberális frakciók közeledése. Basel, március 29. A svájci sajtó egy londoni távirati ügynökség nyomán közli, hogy Bonar Law közeli lemondásáról úgy a parlament folyosóin, mint a politikai körökben be­szélnek és makacsul az a hir tartja magát, hogy Bonar Law már nem sokáig marad kor­mányon. A miniszterelnök, aki már Lloyd George kormányelnöksége alatt le akarta tenni kamarai elnöki tisztét, hivatala rengeteg munkaterhétöl fáradtnak érzi magát. Politikájá­nak eredményeivel sincsen többé megelégedve, mivel mindenféle oldalról erősen támad­ják. Azonkívül Bonar Law egyre érezhetőbben jelentkező szívbajban szenved. Parlamen­táris körökben Baldwin mostani kincstári kancellárt tartják várható utódjának. Bonar Law, mint ismeretes, az alsóház tegnapi Ruhr-vitájában már nem veit részt és már szer­dán elutazott Londonból, hogy az angol tengerparton üdüljön. Franciaország a Rnhrvidéket csak a német fizetések arányában üríti ki. Félhivatalos vagy közvetett javaslatokról Poincaré nem tárgyal. A francia flottaprogram. A parlament ülése. Páris, március 29.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom