Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-25 / 69. (222.) szám
A takarítás. Reggel hatkor keltek fel, félhet óra van. A kisleányok előkeresik pörtörlő rogyaikat, seprűiket, vizesdézsáikat és szaladnak a „helyükre" dolgzni. Egy kis elemistának az elsőemeleti lépcsőkarfa első fordulójáig terjedő részét jelölték ki letörlésre, egy nagyobb már elsöpörte a lépcsőket, egy másik a lépcsőházi előszobá.cska területét tartja rendben. Vidáman, fürgén, mint a hangyaboly serénykednek, csak facipőik zaja veri fel a szelíd csendet; minden percben szaladnak a íanitónénihez, nézze meg, jól dolgoztak-e f Elég tiszta-e a lépcsőkarfa, a kövezet, a márvány? — Itthon fa cipőben járnak, ezt a népjóléti minisztérium ingyen utalta ki. Cipőt csak házon kívül viselnek, mert rettenes drága. Beszaladnak a pucoló fülkébe, mely világos és tiszta. A nyitott szekrénybe rakosgatják a facipőiket, a bőrcipőket kitisztogatják a kis rnosdószobák közepére helyezett alacsony hokkedlin. Aztán feltálalják a reggelit, mielőtt iskolába mennek. Elemibe, polgáriba, kereskedelmibe, képezdébe, kinek mire van hajlama és kedve. A Liga nem köti a nevelést évekhez. Addig tartja otthonában a lányokat, míg tanulmányaikat — akár egyetemen — befejezik, akkor elhehmzi őket. Akinek semmire sincs tehetsége, az csak négy polgárit végez, aztán ipari munkásnő lesz. — A kommunizmus megtanított bennünket arra, mennyire szükséges a munkásnőt lehetőleg kiművelni. Iskolája a Ligának nincs. A leánykák kijárnak az otthonból tanulni. De minden délelőtt három tanítónő korrepetál velük, négy gondozónő vigyáz rájuk egy gondnok felügyelete alatt. Egész délután szabadon játszanak, kedvük, képzeletük, hajlamaik szerint. Aki rossz magaviseletével rontó hatással lenne a többire, javítóba küldik. De ritkán kerül sor ilyen intézkedésre, jóllehet az ország minden részéből helyeznek ide gyerekeket, újabban tisztviselők gyermekei, hadiárvák élnek itt nagy számban. A kis fürdőszobák, mindegyikben négynégy kád. Most hidegek. A faliról hullik a porcellán-vakolat. Az egyik gondozónő dobozba gyűjti, talán idővel, ha a Ligának pénze lesz, újra felrakatják a falakra. — Hét métermázsa szén kell egy fűtésre, az pedig csak kéthetenkint telik. Azelőtt minden héten megfürödtek. Hercog Mór Lípót báró háza, az evangélikusok rétje, Árkay dr. veteményes kertje, négy év megoldatlan problémáját jelenti a Ligának. A Liga épületét báró Herczog építtette és látta el alapítvánnyal. Az előtte elterülő rét — mintegy két hodnyi — az evangélikusok tulajdona, a ház másik oldalára eső termőföld Árkay dr. építészé. Előző nyáron négyezer korona bérért az evangélikusok megengedték, hogy a gyermekek a réten ugrándozzanak, mert az igazgatónő nem engedi őket a Városmajor gyerkőcei közé. Akkor a ház előtti ólakban kecskéket is tartottak. De a város betiltotta ezt a fényűzést, ha nem tudják a rétet megvásárolni s ott, távol a háztól az ólakat elhelyezni. Az evangélikusok a rétet — melyet a Liga gyümölcsösnek szeretne felhasználni a földmivelésügyi minisztérium ingyen felajánlott gyümölcsfáival — nem adják el pénzért, csak cseretelekért. Arra pedig nincs pénz, sts ajándékozó. Az akták, kérvények a minisztériumban hevernek örök elintézetlenségre kár- ; hoztatva. Az Árkay dr. földjén veteményes kertet szeretne mivelni a Liga, gazdasági iskolával kapcsolatban. így, a növendékek egy része mindjárt alkalmazást is nyerhetne a saját otthonában, ehetnének gyümölcsöt, konzerválhatnának télire, nem kellene annyi pénzt kiadni, de még árulhatnának is a saját termékeiket. Sajnos, ezidén legelőnek adják bérbe a 1 rétet. Akkor a Liga nyolcvan gyermeke csak az ablakokon keresztül nézheti az állatoktól letarolt területet, mely pedig táplálójuk, fen- tartójuk lehetne. Jön a husvét, a tavasz, a nyár .... A ; nyolcvan kisleánynak nem hozza meg a várva-várt ajándékot, se gyümölcsöt nem terein, parlagon marad, mint az elveszett tehetség . . . A betegeket tehát Hollandiába, Svájcba vi- í szik, idegenek közé. Télen át az igazgatónő nem engedi őket utazni, mert ezáltal a tanulást abbahagynák. Szegény kis földnélküli Jánosok, vájjon elmondják-e, ha a bőséges országokból vis^-, Nzatérnek: Mindenütt jó, de legjobb otthon? —y—n. 1 A lévai Reviczky-Társaság Léva, március 23. A P. M. H. március 8-i'ki számában egy eredeti tudósítás föltárja „Léva sebei" címén e sebek egynémelyikét, igy a kultúráiét hiányát is. Nem firtatjuk, miért mondja a tudósitó, hogy „nincs igiazi magyar jellegű kulturélet mostanában Léván?" Pedig bizonyára ő is tudja, mily szépen lendült föl kis városunkban csak ez év elejétől is a magyar műkedvelő színészet, mint a magyar kulturélet együk megnyilatkozása. Ott volt a magvar kisgazdapárt két estéje, „A betyár kendője", „A Gyurkovics-lányok", a „Kisasszony férje" sikerült műkedvelői előadása, ott a lévai Kaszinó Petőfi-ünnepélye; mindmegannyi nyilvánulása magyar kulturéletünk ujraébredésének. Örömmel állapítottuk meg, hogy van már magyar kulturéletünk Léván. Az emliteit tudósítás azt mondja, hogy „ez (a Reviczky-Társaság) az egyetlen egyesület, mely hivatva lenne ápolni a magyar szót. a magyar tradíciót, a magyar lelket... már a forradalom óta néma. Nem szűnt meg de facto, hanem alszik, stagnál, ül a turáni átok, a csüggedt tunyaság a Iel- keken. Hogy az alapszabályok nincsenek jóváhagyva?! De ki tesz egy lépést is, hogy jóváhagyassanak? .. A tudósító talán nem is sejtette, mily súlyos váddal illette, akaratlanul bár, a R.- T.-ot, főleg annak hetes intézőbizottságát. A magyar kultúrát féltő hevületében azokat sújtja szavaival, akik, talán kevesebb ifjúi hévvel, de az átlagosnál hosszabb életük tapasztalataiban edződött körültekintő komolysággal épp úgy féltik azt a magyar kultúrát, mint ő, épp úgy csüngenek rajta lelkűk teljességével, mint ő és épp oly sóváran várják számára a hajnalhasadást, mint ő. És itt legyen szabad a R.-T. életéből a legutolsó négy év történetét vázolnunk, amely a hetes bizottságot mentesiti, ha nem is a csüggedés, hanem a tunyaság vádja alól. Az 1918-iki ősz gyászos eseményei s az ezeket nemsokára követő megszállás izgalmas következményei ránehezedtek a telkekre. Csüggedés és mély gyász elnémította a Reviczky-Társaságot is. Utolsó közgyűlése, melyen már igen kevés tag jelent meg, 1919. május 25-én felfüggesztette a társaság további működését s a választmány kebeléből delegált egy héttagú bizottságot a választmány és közgyűlés hatáskörének teljhatalmú betöltésére. — 1919 november 10-én a város polgármestere, különbeni föloszlatás kilátásba helyezése mellett, bekövetelte a társaság alapszabályait és leltárát. Tizenhat hónap múlva (a gyülekezési jog közben tudvalévőén föl volt függesztve), 1921 március 17-én újólag utasította a polgármester a társaságunkat, hogy az alapszabályokat módosítsa és a módosított alapszabályokat, különbeni föloszlatás terhe mellett, április hó végéig terjessze be a város főjegyzőjénél. A i katonai diktatúra és statárium fönnállóit, a ) gyülekezési jog föl volt függesztve, a módo- : sitott alapszabályokat tehát beterjesztettük. 1921 augusztus 19-én a város főjegyzője, hivatkozva Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének 569—1921. sz. rendeletére, sürgette a módosított alapszabályok utólagos fölbélyegzését, amii 1921 szeptember 14-én megtörtént. A R.-T. tehát nem aludt, hanem leltározta vagyonát, alapszabályait beterjesztette, majd módosította és némán várakozott, mert a katonai diktatúra még fönn állott j s a gyülekezési jog még korlátozva volt, a j cenzúra “pedig aranykorát élte. A hetes bi-1 zottság jól tudta, hogy a törvény szerint a R.-T. meghatározott határidőn túl megkezdheti működését, ha addig vissza nem kapta a kormány által láttamozott alapszabályokat, de a kivételes állapot miatt továbbra is némaságba kellett elmerülnie. Ez alatt a négy év alatt a R.-T. tagjainak száma önkéntes és kényszerköltözés folytán a felénél kevesebbre apadt. Az eltávozottak között voltak társaságunk legszámottevőbb tagjai. Elvesztettük főgimnáziumunk és tanítóképzőnk derék és magasabb- képzettségü magyar tanárait; megszűnt a magyar tudomány és művészet gócpontjaival való kapcsolatunk. A R.-T. tehát, megfosztva az ahhoz szükséges nélkülözhetetlen szellemi termelő erőktől, bénultan nem folytathatta működését. Nem folytathatta tevékenységét, főleg nem azokon az alapokon, amelyeken fölépült és melyek a múltban oly gyorsan fölvirágoztalták. Ez irányelvek most már bizonyos módosításokra szorultak, de mielőtt ez megtörténnék, sok felhőnek kell még előbb szétfoszlania. Eddig a R.-T.- nak hefye sem volt, ahol kulturestéit megtarthatta volna. Működésének ezelőtti színterét, a városházi nagytermet eddig — köny- nyen belátható okokból — nem kaphatta meg céljaira. A Kaszinó terme, mely különben is kicsi volna, még most is el van rekvi- rálva, a református egyház gyülésterme szintén kicsiny és nincsenek mellékhelyiségei sem, melyek a közönségnek némi férőhe- lyül szolgálhatnának; a nagyfogadó termét pedig anyagi okokból nem veheti -a társaság igénybe. Azt hisszük, mindez untig elég ok arra, hogy a R.-T. a forradalom óta máig néma maradt, stagnált, de nem bizonyítja azt, hogy a társaságot képviselő hetes bizottság aludt volna, vagy hogy tunyaság ült volna a lelkén. S hogy alapszabályaink jóváhagyása érdekében nem tettünk lépéseket? Hát minő lépést ajánlhat a tudósító? Avagy maga talán elmenne kézcsókra ama fórum elé, amely — bár demokratának vallja magát — a mi tisztán kulturális ügyet szolgáló, politikától távol álló társaságunk ütőeröt akarja leszorítani azzal, hogy alapszabályainkat még most sem hagyja jóvá? Azt hisszük, ezt a hiábavaló lépést aligha tenné meg még ő sem a lévai R.-T. érdekében. A népek jelleme épp úgy nyilvánul legjobban boldogan dicső, vagy súlyosan gyá-- szos időkben, miként az egyéné. Arany a múlt század ötvenes éveiben Hollósy Korúé-' lia emlékkönyvébe irt egy kilencsoros verset, mely jellemző az olasz népre; Tompa ugyanazon ötvenes évek elején egyetlen sorban jellemzi a maga népét: „Kik élünk, járunk busán, szótlanul." Ez a szótlanság lehet csüggedés, lehet büszkeség — lehet turáni átok. de nem tunyaság. A Reviczky-Társaság hetes bizottsága megbízásából —s. Optika! intézet Mindennemű szemüvegek, csíptetek —"“"''v Mindennemű | szállítások, Jaj vitások bár/J / mely recept 'vlf alapján azonf'rfj.- nal és pontoJunlmsraKaser san eszközö1' tatnak. Magyar kiszolgálás Magyar levelezés Belnhacker Samu Praha ll„ Poric 29 az Impexíaí-szálló melleit vasárnap, március EliíéH álarcos íöömm. Rózsahegy, március 24. (Saját tudósítónktól.) A törvényszék es- küdtbirósága tegnap tárgyalta az Englánder Ábrahám trstenai kereskedő és családja ellen elkövetett álarcos rablótámadás bűnügyét. A két vádlott: Kulas István és Korbei István előtt az államügyész fölolvasta a vádiratot, apiely elmondja, hogy Kulas tavaly novemberben szabadult ki a rózsahegyi regyházból. Összetalálkozott Korbellel és vele megbeszélte, hogy Englánder trstenai kereskedőt kifosztják. A megállapodás értelmében Korbei egy katonai fegyvert is vitt magával. Álarcot öltve magukra, behatoltak Englánder lakásába. A lakásban csak Englánder felesége és Dávid fia tartózkodtak. Ezekre fegyvert szegeztek és pénzt követeltek tőlük. Englán- derné át is adta nekik a Wertheim-kassza kulcsait. A rablók azonban nem tudták föí- nyitni a kasszát és azért ráparancsoltak Lng- lánder Dávidra, hogy nyissa föl a kasszát. A fiatal fiú a fenyegetések hatása alatt eleget ■is tett a parancsnak. A rablók kiürítették a kasszát és abból kétezer korona készpénzt, -'-ígn sok idegen valutát és egy aranyórát elloptak. Azután ráparancsoltak Englánderékre, hogy ne mozduljanak meg szobájukban, mert agyonlövik őket és a sötétség leple alatt el- mneekültek. A csendőrség azonban csakhamar elfogta mindkettőjüket és letartóztatta. A vádbeszéd és Klimó és Fischer dr. rózsahegyi ügyvédek védőbeszédeinek elhangzása után az esküdtek verdiktje alapján a bíróság mindkét vádlottat bűnösnek mondotta ki rablás bűntettében és ezért Korbei Istvánt hétévi, Kulas Istvánt pedig hatévi fegyházna ítélte. A védők az Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentettek be. reiesziaftók a nőisei neinzeii siaSssiságpárfeS. Prága, március 24. A porosz kormány föloszlatta a német nemzeti szabadságpártot. Severing belügyminiszter a porosz országgyűlésen beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az önvédelmi szervezetek polgárháború fölidázői lehetnek. A kommunisták azt követelik, hogy fegyverezzék föl a proletáriátus szervezeteit. Ezt nem tehetik meg, mert ez az öngyilkosság elősegítése lenne,. A jobboldali szervezetek a munkásszervezetek fenyegetéseire utalnak. A munkászászlóaljak nem oly veszedelmesek, mint a jobboldali szervezetek. A kormánynak mindkét irányzat felé védekeznie kell. Ezután jelentést tett a Rosbach-féle szervezetről, amely összeköttetést tart fönn Hitlerrel és Ludendorffal. Beszédében kifejtette a miniszter, hogy a hadsereg tisztjei a jobboldali puccs mellett vannak s igy csak a porosz rendőrség erejében lehet bízni a rend és nyugalom főn tartása érdekében. Berlin, március 24. Több lap jelentése szerint a rendőri vizsgálat Rosbacb és a német nemzeti szabadságpárt több letartóztatott tagja ellen befejezést nyert. Rosbachot ma délelőtt átkisérték a vizsgálóbíróhoz. A feloszlatott szabadságpártnak katonai szervezete volt Berlin, március 24. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A német nemzeti szabadságpárt vagyonát az állam javára elkobozzák. A Berliner Tageblatt mai száma arról ir. hogy a föloszlatott párt programja a teljesítési politika teljes visszautasítása volt, amely külpolitikailag nyílt hadüzenet lenne az antant számára és Németország teljes összeomlásához vezetne. Egyidejűén a párt gyerekes és veszedelmes katonásdit játszott. Meg lehet állapítani, hogy a pártnak teljes katonai századai, sőt zászlóaljai voltak és tartalékos csapatrészekkel is rendelkezett. Viharos ülés a porosz nemzetgyűlésen Berlin, március 24. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A porosz országgyűlés inai ülésén a késő esti órákban Sraefe képviselő tiltakozott a nemzeti szabadságpárt föloszlatása ellen. Beszéde közben óriási vihar tört ki és Maltzahn kommunista képviselő fölrohant a szónoki emelvényre és nekitámadt Sraeíének. A két képviselő között majdnem kézitusára került a sor. Az ülés rendkívül izgatott hangulatban folyik. JÜífulennai* ' dd ál a lapoí eg'w lélorái u».lncrd8Mneft, miit mell nem arráí. ftogu a JfíflíJiiar Hírláp a imn^yarsáil ér«fefteM sxofifáfja f In$gen Mlliswwei I«€tp> itBiR&fteKi S®, aki ez év április hó elsejéig a Prágai Magyar Hirlapnak negyedéves új előfizetőt szerez. — Az ajándékkönyvek között a magyar szépirodalom legkiválóbb újdonságai szerepelnek. (Az ajándékkönyvet keresztkötés alatt fogjuk küldeni. Akik ajánlott küldeményt igényelnek, mellékeljenek 2 Kö.-t postabélyegekben.) Az új előfizetőt ezen a szelvényen kell bejelenteni: hiii'it—«w iiw mim iwi mimmnw——— Az uj előfizető neve: ...................................................................... ......................... Lak helye: ................................................. u. p.:.............................................................-........... A gyűjtő neve: ............................................................ lakhelye:............................ el őfizetési száma:
