Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-03 / 50. (203.) szám
Andrássy Gyula. (fi.) Prága, március 2. A magyar fátumhoz hozzátartozik a szomorú valóság, hogy látókörét köröskörül beszegik egy szűk világ határai, egy szűk világé, amelyet magyar glóbusnak szoktunk nevezni. Az „extra Hungáriám ...“ mondatában bénáié rejlik az igazság, hogy nemzetünk nem figyeli, nem látja, nem vizsgálja meg a világnak mindama történéseit, amelyek az otthonán, legjobb esetben a legközelebbi szomszédságán \tul mozgásba hozzák az államok életét. Innen van, hogy a magyarság minden más politikai tehetsége mellett meglehetősen érzéketlen a külső politikával, a külföldi politikai élet eseményeivel, azoknak mozgató rugóival, várható következményeivel és reá Is visszaható befolyásával szemben. Hogy ez a tökéletlen meglátás azután könnyen idézhet elő optikai csalódásokat és egykönnyen Dlyanoknak tüntetheti föl a dolgokat, ahogy azokat az érdekeltek látni szeretnék, nem pedig olyanoknak, mint aminők a valóságban: ez szinte magától értetődik. Andrássy Gyula grófnak a magyar nemcet életére gyakorolt nagy hatása abban rejlik, hogy ö messzebb látott a magyar glóbus horizontjánál. Azóta, hogy az újjászületett ország alig huszonötéyes,, korában Pá- risba, a viláy me -'uvdfeáha ő inkáid te ..ki. követének — rmnaadűigr amíg az ő kezében volt a két állam külügyeinék irányítása, nem- cetének ő volt a kormányosa a világeseményeknek meglehetősen ismeretlen tengerén. Amig nagy kortársait: Kossuthot, Széchenyit és Deákot elfoglalták a belső célkitűzések, a belföldi reformok, megrázkódtatások és átalakulások, addig Andrássy tanítómestere és vezetője volt nemzetének a külső relációk ágas-bogas összefüggéseiben. Ha másért nem, hát ezért hálával tartozunk az ő emlékének. Andrássy Gyula azonban sokkal többet tett a nemzetéért. Hunyadi Mátyás óta az ő koráig nem született magyar államférfin, aki a parányi, alig tízmilliós magyarságnak oly nagy súlyt tudott volna adni a népek életében, mint Andrássy. Bethlen Gábor a harmincéves háború kezdetén minden bizonnyal hatalmi tényező volt az európai diplomáciában. II. Rákóczi Ferenc belekapcsolta küzdelmét a napkirálynak Európát megmozgató politikájába. Kossuth Lajos — sajnos, már későn — hazája ügyét rokonszenvessé tudta tenni az amerikai és angol közvélemény előtt. De Bethlen zseniális diplomáciája csak pillanatnyi sikereket tudott létrehozni, Rákóczi csak sakkbábu volt XÍV. Lajos kezében és Kossuth brilliáns szónoklatai csak a katasztrófa után, tehát már elkésetten hajlították felénk a világ hatalmasainak figyelmét. Azonban Andrássy azáltal, hogy a dualizmus rendszerének kiépítésénél a kettős monarchiában kellő befolyást tudott biztosítani a magyar nemzetnek és a monarchia súlypontjának lassú eltolódását Becsből Budapestre lehetővé tette, majd azzal, hogy az imigyen átcsoportosuló monarchiát egy minden bizonynyal jelentős szövetségi rendszer keretébe illesztette, a magyar nemzetet az adott viszonyokhoz képest a legtökéletesebb módon évtizedekre világpolitikai tényező rangjára emelte. Egy kis nemzet életében olyan eredmény ez, hogy annak jelentőségét fölösleges j volt részletesebben méltatni. A berlini kongresszus, a múlt század történetének e kiemelkedő tanácskozása domborította ki a legjobban Andrássy világ- politikai nagyságát. Ha olyan partnerekkel szemben, mint amilyenek Beaconstieicl. Bismarck, Salisbury és Gorcsakov voltak, nyertes tudott maradni a játszmában, úgy ez kétségtelenül zsenialitásának bizonyítéka volt Zsenije nemcsak magyar mértékek szerint, de európai távlatból nézve is nagy müvet alkotott. Abban a korban nevelkedve, midőn az angolok Európa békéje érdekében a hatalmi egyensúly elvét avatták a kontinentális politika maximájává, Andrássy valóban a békét szolgálta, mikor a béke biztosítása végett a világpolitika mérlegébe egyensulyozó- nak beledobta az akkori nagyhatalmak felének uj csoportosulását: a hármasszövetséget. Ez a szövetségi rendszer az azután következő évtizedekben, ha nem is tudta megakadályozni a nagy összecsapást, de legalább kitolta mindaddig, amíg a politikai művészet nem vált tehetetlenné az elemi erők működésével szemben. Bármit is mondanak az ellenkező oldalon, a hármasszövetségnek célja, amint azt Bismarck és Andrássy kitűzték, mégis csak a béke volt és nem a háború és ha az emberiség végül mégis csak letért a béke útjáról, azért a történelem előtt nem e hatalmi csoportosulás tervezőit, fon tartóit és irányítóit terheli a felelősség. A hármasszövetségben és a hármas antantban megmerevedett ellentétek végül mégis a kirobbanáshoz vezettek. A hármasszövetség mindjárt a világháború első napjaiban fölborult, a világháború végén pedig fölbomlott a monarchia dualisztikus szerkezete is. Tragikus véletlen, hogy Andrássynak alkotását éppen az ő fiának kellett eltemetnie. A nagy Andrássy korszakos müvéből nem maradt meg semmi. Magyarország amelynek ő világpolitikai súlyt adott, ma egyedül és elszigetelten áll a nagyvilágon. A nemzetnek, amelynek a kiegyezésben szuverén állami létet biztosított, négy része idegen államok szuverénitása alá került. A szövetség, amelyet Bismarckkal teremtett, végül elbukott a harcban. Végzetteljes időkben ünnepeljük Andrássy Gyula születésének centennári urnát. És mégis nem fog akadni igaz magyar, aki ezért a szörnyű fordulatért Andrássyt okolná. Ő megtette azt, ami egy államférfin föladata: nemzetének oly helyet biztosított a népek társadalmában, amilyet az ő korában csaik elérni lehetett. A politika az adott viszonyokhoz való alkalmazkodás művészete. Ha az epigónok nem tudták megtalálni az alkalmas utakat, ezért bizonyosan nem Andrássyt terheli a felelősség; Születésének százéves évfordulóján a köteles tisztelettel hajol meg emléke előtt az egész nemzet. gssinBn&niHanRnHaBfflnHraH&SBBsanHnBBnmns^HaaraflsiBBfflBnsBMBnmBaMBnHH francia-belga igazgatás alá helyeztek a MnMttlr vasasait. Feloszlatják a német rendőrséget. — Súlyos vasúti szerencsétlenségek. Prága, március 2. Az európai politikai életben minden oldalról folynak a tapogatódzások abban az irányban, miként lehetne a Ruhr-megszállás elmérgesedett helyzetén enyhíteni és a megegyezést jelentő tárgyalásokat megkezdeni. A német néppárt orgánuma elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kormány napvilágra hozza a januári párisi konferencia elé terjesztett jóvátétel! tervezetet. Úgy tudják, hogy ez rövidesen be is fog következni. Az Echo de Paris arról ir, hogy érdekelt francia körök kibontakozási terven dolgoznak. Pertinax legutóbbi cikkében azt a kérdést fejtegeti, hogy Franciaországnak és Belgiumnak a békeszerződés 18. szakasza alapján joga van Németországgal külön békét kötni. Mussolini a minisztertanácsban megcáfolva a francia olasz külön szövetség tervét, kijelenti, hogy a jelen körülmények között lehetetlen az intervenciót megkisérleni. Bonar Law az alsóházban válaszolt egy kérdésre s kijelentette, hogy semmi értesülése sincs arról, hogy akár Franciaország, vagy Belgium, akár pedig Németország részéről lépések történtek volna a tárgyalások felé. Az események" tehát legnagyobb részt telve vannak negatívumokkal, de bennük rejlik az a politikai szükségszerűség, hogy az európai politikát lázban tartó Ruhr-kérdés és jóvátétel! probléma gyökeres megoldása napirendre kerüljön. A francia .pénzügyminiszter a Ruhr-hitel- ről szóló kamarai vita során kijelentette, hogy Franciaországnak a megszállás naponta kétszázezer frankjába kerül s hogy ezeket a költségeket Németországnak kell majd megfizetnie. f Westarp gróf, a német nemzeti párt ve- | zetője tegnap nyilatkozatot tett, amely a német politikusok eddigi nyilatkozataitól eltérő hevességet mutat. Követelte, hogy Németország represszáliákkal lépjen föl az ott élő franciáikkal és belgákkal szemben s hogy azok lakásait bocsássa a megszállott területről menekültek rendelkezésére. Kijelenti, hogy ha Németország a legkisebb engedékenységet is tanúsítja, akkor sorsa meg van pecsételve és a világháborút ezzel a lépéssel vesztette el végérvényesen. Nemcsak a Ruhrvidéket, de a régi megszállás alatt lévő területeket is meg kell tisztítani az ellenségtől. Kifogásolja Westarp, hogy a német kormány nem szakította meg a diplomáciai érintkezést Franciaországgal és Belgiummal és nem proklamálta e két állammal szemben a hadiállapotot. A szociáldemokrata és demokrata lapok Westarp beszédét élesen kommentálják és kijelentik, hogy Westarp államcsínyre gondol, hogy politikája a katasztrófa felé sodorja Németországot A Havas-ügynökség ma reggeli jelentése arról számol be, hogy Degoutte tábornok ismét aláirt egy rendeletet. A rendelet közvetlen oka, hogy a német pénzügyi igazgatás a'rra törekszik, hogy a megszállott területen a vámilletékeket a maga számára biztosítsa. Ennek következtében Degoutte elrendeli, hogy a bor- és dohányfogyasztási adókat a jövőben a szövetségesek számlájára kell beszedni. A rendelet kijelenti, hogy a szövetségesek kötelezik magukat, hogy mindenkit meg fognak védeni a német kormánnyal szemben', aki a megszálló hatóságok rendelkezéseit teljesiti és nem tart fönn összeköttetést a birodalommal. Mai jelentéseink: \ Degouette teljhatalmat kapott Koblenz, március 2. (Havas.) A szövetségközi Rajnabizottság arra való hivatkozással, hogy a birodalmi kormány rendeletéi és a Ruhrvidéken űzött szabotázs a csapatok biztonságát, valamint a lakosság életét és érdekeit veszélyeztetik, uj rendeletet bocsátott ki, amelyben! teljhatalmat ad Degoutte tábornoknak arra, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, melyek a csapatok és a lakosság biztonsága érdekében szükségesek. E rendelet értelmében a csődöt mondott német vasúti igazgatás helyett fölállították a megszállott terület vasúti igazgatóságát, amelynek élén francia igazgató és két francia-belga helyettes állanak. Az igazgatás székhelye Düsseldorfban van, de rövidesen áthelyezik Kob- lenzbe. Helyzetkép a megszállott területről Berlin, március 2. (Wolff.) A gladbecki főpolgármestert tegnap este letartóztatták és egy teherautón elszállították. — Bohumban megszigorították a megszállást. Az üzletek záróráját és az utcai zárórát délután négy órában állapították: meg. — Stockurnban egy francia katonát ismeretlen okokból statáriálisan főbelöttek. — Az ehrenbreidseheidi vasúti állomás megszállása következtében Köln és Frankfurt között a forgalom megszakadt. — A franciák megszállották a mülheim—spe- eldorfi vasúti műhelyt és a vasutasokat erőszakosan elűzték. — A francia katonaság kivonult Neumülü állomásról és több mozdonyt valamint nagy számú teherkocsikat vittek magukkal. Berlin, február 2. A franciák megengedték, hogy Bodhumban háromszázötven emberből álló városi rendőrséget létesítsenek. A város nem fogadta el a franciák erre vonatkozó engedélyét. A belga szocialisták vizsgálóbizottságot javasoljak Brüsszel, március 2. (Havas.) A szocialisták elhatározták, hogy úgy a kamara, mint a szenátus elé javaslatot terjesztenek egy a ruhrvidéki helyzet megvizsgálásával megbízandó parlamenti bizottság alakítása ügyében. Feloszlatták a gelsenkircheni rendőrséget Berlin, március 2. Ma reggel a franciák tankokkal és lovassággal bevonultak Gelseu- kirohenbe és a rendőrséget föloszlatták. A bűnügyi 'endőrsegnek megengedték, hogy továbbra is szolgálatot teljesítsen: BrakUben is föloszlatták a rendőrséget és annak vezetőjét letartóztatták. Kedden ismét Ruh-rvita lesz az angol parlamentben London, március 2. Az angol munkáspárt interpellációt terjeszt a páriámét elé, amelyben kiterjeszkedik a Ruhr-megszállás folytán előállott politikai helyzetre. Az interpelláció fölötti vita kedden kezdődik az alsóházban. A párt nevében Ramsay Macdonald fog javaslatokat tenni arra nézve, miképpen lehetne a helyzetet megoldani. A rendtörvényt rendőri segédlettel viszik keresztül A 28. Rijen jelenti, hogyha köztársaság védelméről szóló javaslat tárgyalását megelőzően jelentékenyen megerősítik a parlamenti őrséget és pedig úgy, hogy abba a legerősebb rendőröket vezénylik ki. Ebből arra kell következtetni, hogy a kormány számol az ellenzék nagyfokú ellentállásával és azt erőszakkal akarja letörni. Ilyen körülmények között furcsán hangzik egyes kormánypárti lapoknak az az erősködése. hogy a köztársaság védelméről szóló javaslatnak a képviselőházban háromötöd többsége lesz. A kisantant és Görögország. Jugoszláv lapok jeleutik, hogy az angol követ Belgrád- ban állítólag felkereste Nincsics minisztert s kormányának ama óhaját tolmácsolta, hogy Görögországot vegyék fel a kisantantba. A prágai Tribuna ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez a kérdés most nem aktuális, mive! Görögország határait még nem állapították meg. A prágai külügyi körök az angol követnek intervenciójáról semmit sem tudnak. A’ görög kormány aktív politikába csak a béke- szerződés aláírása után kezdhet s addig még a kereskedelmi szerződéseit is csak ideigle- köfi meg. 100 cseü-szl. koronáért fizettek ma, március 2>án: Zürichben(Siyr)15.80 svájci frankot Budapesten 8650.—■ magyar koronát Bécsben 210700.— osztrák koronát Berlinben 67500.— német márkát J W Ar'nr ^Prága, szombat, 1923 március 3. ______ JtT _______ ______ Jr_______________________ - . Előfizetési Arak bel- és külföldön. y% XJr JS[f ÜJT MMM %MS_- Sürgönyeim: Hírlap, Praha. \ sziovenszkól és Rnszlnszkél szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztős 0 Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztős PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
