Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-03 / 50. (203.) szám

Andrássy Gyula. (fi.) Prága, március 2. A magyar fátumhoz hozzátartozik a szo­morú valóság, hogy látókörét köröskörül be­szegik egy szűk világ határai, egy szűk vi­lágé, amelyet magyar glóbusnak szoktunk nevezni. Az „extra Hungáriám ...“ mondatában bénáié rejlik az igazság, hogy nemzetünk nem figyeli, nem látja, nem vizsgálja meg a vi­lágnak mindama történéseit, amelyek az ott­honán, legjobb esetben a legközelebbi szom­szédságán \tul mozgásba hozzák az államok életét. Innen van, hogy a magyarság minden más politikai tehetsége mellett meglehetősen érzéketlen a külső politikával, a külföldi po­litikai élet eseményeivel, azoknak mozgató rugóival, várható következményeivel és reá Is visszaható befolyásával szemben. Hogy ez a tökéletlen meglátás azután könnyen idéz­het elő optikai csalódásokat és egykönnyen Dlyanoknak tüntetheti föl a dolgokat, ahogy azokat az érdekeltek látni szeretnék, nem pedig olyanoknak, mint aminők a valóságban: ez szinte magától értetődik. Andrássy Gyula grófnak a magyar nem­cet életére gyakorolt nagy hatása abban rej­lik, hogy ö messzebb látott a magyar gló­bus horizontjánál. Azóta, hogy az újjászüle­tett ország alig huszonötéyes,, korában Pá- risba, a viláy me -'uvdfeáha ő inkáid te ..ki. kö­vetének — rmnaadűigr amíg az ő kezében volt a két állam külügyeinék irányítása, nem- cetének ő volt a kormányosa a világesemé­nyeknek meglehetősen ismeretlen tengerén. Amig nagy kortársait: Kossuthot, Széchenyit és Deákot elfoglalták a belső célkitűzések, a belföldi reformok, megrázkódtatások és át­alakulások, addig Andrássy tanítómestere és vezetője volt nemzetének a külső relációk ágas-bogas összefüggéseiben. Ha másért nem, hát ezért hálával tartozunk az ő emlékének. Andrássy Gyula azonban sokkal többet tett a nemzetéért. Hunyadi Mátyás óta az ő koráig nem született magyar államférfin, aki a parányi, alig tízmilliós magyarságnak oly nagy súlyt tudott volna adni a népek életé­ben, mint Andrássy. Bethlen Gábor a har­mincéves háború kezdetén minden bizonnyal hatalmi tényező volt az európai diplomáciá­ban. II. Rákóczi Ferenc belekapcsolta küz­delmét a napkirálynak Európát megmozgató politikájába. Kossuth Lajos — sajnos, már későn — hazája ügyét rokonszenvessé tudta tenni az amerikai és angol közvélemény előtt. De Bethlen zseniális diplomáciája csak pilla­natnyi sikereket tudott létrehozni, Rákóczi csak sakkbábu volt XÍV. Lajos kezében és Kossuth brilliáns szónoklatai csak a kataszt­rófa után, tehát már elkésetten hajlították fe­lénk a világ hatalmasainak figyelmét. Azon­ban Andrássy azáltal, hogy a dualizmus rend­szerének kiépítésénél a kettős monarchiában kellő befolyást tudott biztosítani a magyar nemzetnek és a monarchia súlypontjának lassú eltolódását Becsből Budapestre lehe­tővé tette, majd azzal, hogy az imigyen át­csoportosuló monarchiát egy minden bizony­nyal jelentős szövetségi rendszer keretébe il­lesztette, a magyar nemzetet az adott viszo­nyokhoz képest a legtökéletesebb módon év­tizedekre világpolitikai tényező rangjára emelte. Egy kis nemzet életében olyan ered­mény ez, hogy annak jelentőségét fölösleges j volt részletesebben méltatni. A berlini kongresszus, a múlt század történetének e kiemelkedő tanácskozása domborította ki a legjobban Andrássy világ- politikai nagyságát. Ha olyan partnerekkel szemben, mint amilyenek Beaconstieicl. Bis­marck, Salisbury és Gorcsakov voltak, nyer­tes tudott maradni a játszmában, úgy ez két­ségtelenül zsenialitásának bizonyítéka volt Zsenije nemcsak magyar mértékek szerint, de európai távlatból nézve is nagy müvet al­kotott. Abban a korban nevelkedve, midőn az angolok Európa békéje érdekében a ha­talmi egyensúly elvét avatták a kontinentá­lis politika maximájává, Andrássy valóban a békét szolgálta, mikor a béke biztosítása vé­gett a világpolitika mérlegébe egyensulyozó- nak beledobta az akkori nagyhatalmak felé­nek uj csoportosulását: a hármasszövetséget. Ez a szövetségi rendszer az azután követ­kező évtizedekben, ha nem is tudta megaka­dályozni a nagy összecsapást, de legalább kitolta mindaddig, amíg a politikai művészet nem vált tehetetlenné az elemi erők működé­sével szemben. Bármit is mondanak az ellen­kező oldalon, a hármasszövetségnek célja, amint azt Bismarck és Andrássy kitűzték, mégis csak a béke volt és nem a háború és ha az emberiség végül mégis csak letért a béke útjáról, azért a történelem előtt nem e hatalmi csoportosulás tervezőit, fon tartóit és irányítóit terheli a felelősség. A hármasszövetségben és a hármas an­tantban megmerevedett ellentétek végül mégis a kirobbanáshoz vezettek. A hármas­szövetség mindjárt a világháború első nap­jaiban fölborult, a világháború végén pedig fölbomlott a monarchia dualisztikus szerke­zete is. Tragikus véletlen, hogy Andrássynak alkotását éppen az ő fiának kellett eltemet­nie. A nagy Andrássy korszakos müvéből nem maradt meg semmi. Magyarország amelynek ő világpolitikai súlyt adott, ma egyedül és elszigetelten áll a nagyvilágon. A nemzetnek, amelynek a kiegyezésben szuve­rén állami létet biztosított, négy része ide­gen államok szuverénitása alá került. A szö­vetség, amelyet Bismarckkal teremtett, vé­gül elbukott a harcban. Végzetteljes időkben ünnepeljük Andrássy Gyula születésének centennári urnát. És mégis nem fog akadni igaz magyar, aki ezért a szörnyű fordulatért Andrássyt okolná. Ő megtette azt, ami egy államférfin föladata: nemzetének oly helyet biztosított a népek társadalmában, amilyet az ő korában csaik elérni lehetett. A politika az adott vi­szonyokhoz való alkalmazkodás művészete. Ha az epigónok nem tudták megtalálni az al­kalmas utakat, ezért bizonyosan nem András­syt terheli a felelősség; Születésének száz­éves évfordulóján a köteles tisztelettel hajol meg emléke előtt az egész nemzet. gssinBn&niHanRnHaBfflnHraH&SBBsanHnBBnmns^HaaraflsiBBfflBnsBMBnmBaMBnHH francia-belga igazgatás alá helyeztek a MnMttlr vasasait. Feloszlatják a német rendőrséget. — Súlyos vasúti szerencsétlenségek. Prága, március 2. Az európai politikai életben minden ol­dalról folynak a tapogatódzások abban az irányban, miként lehetne a Ruhr-megszállás elmérgesedett helyzetén enyhíteni és a meg­egyezést jelentő tárgyalásokat megkezdeni. A német néppárt orgánuma elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kormány napvilágra hozza a januári párisi konferencia elé terjesz­tett jóvátétel! tervezetet. Úgy tudják, hogy ez rövidesen be is fog következni. Az Echo de Paris arról ir, hogy érdekelt francia körök ki­bontakozási terven dolgoznak. Pertinax leg­utóbbi cikkében azt a kérdést fejtegeti, hogy Franciaországnak és Belgiumnak a békeszer­ződés 18. szakasza alapján joga van Német­országgal külön békét kötni. Mussolini a mi­nisztertanácsban megcáfolva a francia olasz külön szövetség tervét, kijelenti, hogy a je­len körülmények között lehetetlen az inter­venciót megkisérleni. Bonar Law az alsóház­ban válaszolt egy kérdésre s kijelentette, hogy semmi értesülése sincs arról, hogy akár Franciaország, vagy Belgium, akár pedig Né­metország részéről lépések történtek volna a tárgyalások felé. Az események" tehát leg­nagyobb részt telve vannak negatívumokkal, de bennük rejlik az a politikai szükségszerű­ség, hogy az európai politikát lázban tartó Ruhr-kérdés és jóvátétel! probléma gyökeres megoldása napirendre kerüljön. A francia .pénzügyminiszter a Ruhr-hitel- ről szóló kamarai vita során kijelentette, hogy Franciaországnak a megszállás naponta két­százezer frankjába kerül s hogy ezeket a költ­ségeket Németországnak kell majd meg­fizetnie. f Westarp gróf, a német nemzeti párt ve- | zetője tegnap nyilatkozatot tett, amely a né­met politikusok eddigi nyilatkozataitól eltérő hevességet mutat. Követelte, hogy Németor­szág represszáliákkal lépjen föl az ott élő franciáikkal és belgákkal szemben s hogy az­ok lakásait bocsássa a megszállott területről menekültek rendelkezésére. Kijelenti, hogy ha Németország a legkisebb engedékenységet is tanúsítja, akkor sorsa meg van pecsételve és a világháborút ezzel a lépéssel vesztette el végérvényesen. Nemcsak a Ruhrvidéket, de a régi megszállás alatt lévő területeket is meg kell tisztítani az ellenségtől. Kifogásolja Wes­tarp, hogy a német kormány nem szakította meg a diplomáciai érintkezést Franciaország­gal és Belgiummal és nem proklamálta e két állammal szemben a hadiállapotot. A szociál­demokrata és demokrata lapok Westarp be­szédét élesen kommentálják és kijelentik, hogy Westarp államcsínyre gondol, hogy po­litikája a katasztrófa felé sodorja Németor­szágot A Havas-ügynökség ma reggeli jelentése arról számol be, hogy Degoutte tábornok is­mét aláirt egy rendeletet. A rendelet közvet­len oka, hogy a német pénzügyi igazgatás a'rra törekszik, hogy a megszállott területen a vámilletékeket a maga számára biztosítsa. Ennek következtében Degoutte elrendeli, hogy a bor- és dohányfogyasztási adókat a jövőben a szövetségesek számlájára kell be­szedni. A rendelet kijelenti, hogy a szövetsé­gesek kötelezik magukat, hogy mindenkit meg fognak védeni a német kormánnyal szem­ben', aki a megszálló hatóságok rendelkezé­seit teljesiti és nem tart fönn összeköttetést a birodalommal. Mai jelentéseink: \ Degouette teljhatalmat kapott Koblenz, március 2. (Havas.) A szövet­ségközi Rajnabizottság arra való hivatkozás­sal, hogy a birodalmi kormány rendeletéi és a Ruhrvidéken űzött szabotázs a csapatok biz­tonságát, valamint a lakosság életét és érde­keit veszélyeztetik, uj rendeletet bocsátott ki, amelyben! teljhatalmat ad Degoutte tábor­noknak arra, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, melyek a csapatok és a lakos­ság biztonsága érdekében szükségesek. E ren­delet értelmében a csődöt mondott német vas­úti igazgatás helyett fölállították a megszál­lott terület vasúti igazgatóságát, amelynek élén francia igazgató és két francia-belga he­lyettes állanak. Az igazgatás székhelye Düs­seldorfban van, de rövidesen áthelyezik Kob- lenzbe. Helyzetkép a megszállott területről Berlin, március 2. (Wolff.) A gladbecki fő­polgármestert tegnap este letartóztatták és egy teherautón elszállították. — Bohumban megszigorították a megszállást. Az üzletek záróráját és az utcai zárórát délután négy órában állapították: meg. — Stockurnban egy francia katonát ismeretlen okokból statáriáli­san főbelöttek. — Az ehrenbreidseheidi vas­úti állomás megszállása következtében Köln és Frankfurt között a forgalom megszakadt. — A franciák megszállották a mülheim—spe- eldorfi vasúti műhelyt és a vasutasokat erő­szakosan elűzték. — A francia katonaság ki­vonult Neumülü állomásról és több mozdonyt valamint nagy számú teherkocsikat vittek magukkal. Berlin, február 2. A franciák megenged­ték, hogy Bodhumban háromszázötven em­berből álló városi rendőrséget létesítsenek. A város nem fogadta el a franciák erre vo­natkozó engedélyét. A belga szocialisták vizsgálóbizottságot javasoljak Brüsszel, március 2. (Havas.) A szocia­listák elhatározták, hogy úgy a kamara, mint a szenátus elé javaslatot terjesztenek egy a ruhrvidéki helyzet megvizsgálásával megbízandó parlamenti bizottság alakítása ügyében. Feloszlatták a gelsenkircheni rendőrséget Berlin, március 2. Ma reggel a franciák tankokkal és lovassággal bevonultak Gelseu- kirohenbe és a rendőrséget föloszlatták. A bűnügyi 'endőrsegnek megengedték, hogy továbbra is szolgálatot teljesítsen: BrakUben is föloszlatták a rendőrséget és annak veze­tőjét letartóztatták. Kedden ismét Ruh-rvita lesz az angol parlamentben London, március 2. Az angol munkás­párt interpellációt terjeszt a páriámét elé, amelyben kiterjeszkedik a Ruhr-megszállás folytán előállott politikai helyzetre. Az inter­pelláció fölötti vita kedden kezdődik az alsó­házban. A párt nevében Ramsay Macdonald fog javaslatokat tenni arra nézve, miképpen lehetne a helyzetet megoldani. A rendtörvényt rendőri segédlettel viszik keresztül A 28. Rijen jelenti, hogyha köztár­saság védelméről szóló javaslat tárgyalását megelőzően jelentékenyen megerősítik a par­lamenti őrséget és pedig úgy, hogy abba a legerősebb rendőröket vezénylik ki. Ebből arra kell következtetni, hogy a kormány számol az ellenzék nagyfokú ellentállásával és azt erőszakkal akarja letörni. Ilyen körül­mények között furcsán hangzik egyes kor­mánypárti lapoknak az az erősködése. hogy a köztársaság védelméről szóló javaslatnak a képviselőházban háromötöd többsége lesz. A kisantant és Görögország. Jugoszláv lapok jeleutik, hogy az angol követ Belgrád- ban állítólag felkereste Nincsics minisztert s kormányának ama óhaját tolmácsolta, hogy Görögországot vegyék fel a kisantantba. A prágai Tribuna ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez a kérdés most nem aktuális, mive! Görögország határait még nem állapították meg. A prágai külügyi körök az angol követ­nek intervenciójáról semmit sem tudnak. A’ görög kormány aktív politikába csak a béke- szerződés aláírása után kezdhet s addig még a kereskedelmi szerződéseit is csak ideigle- köfi meg. 100 cseü-szl. koronáért fizettek ma, március 2>án: Zürichben(Siyr)15.80 svájci frankot Budapesten 8650.—■ magyar koronát Bécsben 210700.— osztrák koronát Berlinben 67500.— német márkát J W Ar'nr ^Prága, szombat, 1923 március 3. ______ JtT _______ ______ Jr_______________________ - . Előfizetési Arak bel- és külföldön. y% XJr JS[f ÜJT MMM %MS_- Sürgönyeim: Hírlap, Praha. ­\ sziovenszkól és Rnszlnszkél szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztős 0 Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztős PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom