Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-17 / 62. (215.) szám

ür Bukarest alkotmányt ad. (g.) Prága, március 16. Bukarestben a balkáni páriámontárizmus vad jeleneted játszódnak le. Egy nap a szer­pentin hosszú papirkigyóival ostromolja meg az elkeseredett ellenzék a miniszterelnököt, másnap harminckét sebesült a parlamenti tárgyalás áldozata, harmadnap három és fél óráig tartó nevetséges, kabarés hangzavarba fullad a bukaresti kamara ülése. A bukaresti parlament eseményeiről nem kapunk teljes és tökéletes képet. Az erdélyi agyoncenzurázott lapokra s a szigur&nciák kémedtől s a postai cenzúrától okkal és jog­gal tartó tudósításokra vagyunk utalva. A bukaresti Radio-ügynökség, mely fantázia­bőségének nagyszerű tanujelét adta a határ­incidensek idején, most levizsgázik abból, miképpen lehet a bölcs hallgatással szolgála­tot tenni a román kormánynak s ebben a hirszabotázsban méltó pajtására talált a cseh­szlovák sajtóirodában. A hozzánk érkező hirfosziányok szerint Bukarestben a legvadabb technikai obstruk- dó igyekszik megakadályozni azt, hogy az uj alkotmányjavaslatból törvény legyen. Az ellenzék szilárd összefogása, a liberális párt megoszlása sikert ígérnek az obstrukció számára s kétséges, hogy az alkofcmányja- vaslat megszavazásakor képes lesz-e több­séget összehozni a kormány. Ezért vetődött föl annak gondolata, hogy rendeleti utón lép­tetik életbe az uj román alkotmányt. Ez az eljárás a parlamentárizmus terén egészen uj dolog lenne. A román alkotmányreform az 1866-beli régi alkotmányt akarja „modernizálni". A régi alkotmány az 1830. évi belga alkot­mányból készült, amelyet a múlt században a legtökéletesebb alkotmánynak tartottak. A régi alkotmány magvas tételeket tartalmaz, melyek a gyakorlati életben azonban alkal­mazásra nem találtak. A mostani alkotmány- előkészitő-bdzottság ezt a régi alkotmányt toldozgatta-foltozgatta anélkül, hogy tekin­tettel lett volna egy uj század politikai esz­mevilágára s az államhoz került uj területek évezredes, sokkal fejlettebb alkotmányára. A szabadságjogok fejlesztése helyett vissza- sülyeszti az egész államot a kormánytól függő rendőri mindenhatóság mocsarába s emellett fölületes, zavaros s megnyitja az útját annak, hogy a később meghozandó tör­vények írják körül a legfontosabb szabad­ságjogokat. A sajtóvétségek egy részét ki­veszi az esküdtszékek hatásköréből, a birák- tól elveszi azt a jogot,-hegy a törvények al- kotmányszerüsége fölött ítéljenek, mentesiti a tisztviselőket a törvénytelen rendelet vég­rehajtásának felelőssége alól, nem ismeri a közigazgatási bíróság intézményét s nem rendezi azt a kérdést, hogy a közszolgálati alkalmazottak milyen védelmet találhatnak törvénytelen felsőbb utasításokkal szemben. A törvényhozó testületek tagjainak megvá­lasztása fölött csak maga a testület és nem a független bíróság itélkezhetik s a men­telmi jog azt a parlamenti tagot, aki egyúttal ujságiró is, nem védi sajtó utján elkövetett vétségekben. Hogy ily körülmények között az ellen­zék a legelkeseredettebb harcra képes, hogy minden eszközt jónak és megengedhetőnek tart arra, hogy megakadályozza az alkot­mányjavaslat megszavazását, az politikai természetesség. A kormányterrornak és ok- trojnak nyílt és leplezetlen tobzódása ural­kodik ma a bukaresti parlamenti életben. Mi, akik 'a politikai erőszaknak ezzel a formái­val — ha talán olykor civilizáltabb nüanszok között is —, de gyakran találkozunk, akik a politikai és közszabadság korlátáit a meg­lévő alkotmány dacára is érezzük s jelét kapjuk annak, hogy az alkotmány elvi bás­tyájáról könnyű szerrel lehet lelépni a gya­korlati politika posványos mezejére, szána­lommal és megütközéssel tekintünk Buka­rest felé. Az ottani eseményeket úgy tekintjük, mint: egy láncszemét ama meggyőződésünk­nek, hogy Középeurópa békéiét és népeinek demokratikus szabadságát fiktív elvekre épí­tették, melyeket úgy táncoltat a zord kedvű Bratianu, mint valamikor kóbor románok a félelmetes medvét tamburaszóval az utca mulatságára. Úgy tekintjük a román alkot­mányt, mint pozitív bizonyítékát annak, hogy a kisantant államai csak addig veszik komo­lyan a békeszerződést, amíg az kötelezettsé­get jelent másokra nézve s kihasználási ter­rénum a saját érdekeik számára. IBBBBSB BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBnBBBBBBBaaBai Delacroix belga miniszter kiizweéliési készít elb. Fontos tanbieslfiozbis K$«sirfi£nl»en. Stoscnlbeirgi elSnaflasztfotto beszédéi. Berlin, március 16. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A birodalmi kancel­lár tegnap fontos tanácskozásokat folytatott a pártvezérekkel. Úgy ő, mint a külügymi­niszter nyilatkoztak a külügyi politikáról, nyilatkozatuk azonban rendkívül bizalmas volt. A Lokalanzeiger úgy tudja, hogyha nem is intervencióról van szó, de egy harmadik hatalom közbelépése tényleg várható a Ruhr-kérdésben. Arról is beszélnek, hogy mérték­adó angol körök érintkezésben vannak a német kormánnyal. Rendkívül nagyjelentőségű­nek tartják, hogy Rosenberg dr. külügyminiszter mára tervezett beszédét elhalasztotta, sőt még kedden sem fog beszélni a birodalmi gyűlésen. Ezt összefüggésbe hozzák az In­tervenciós hírekkel. A bécsi Mltíagszeitung itteni tudósítója arról informált, hogy nem angol, de belga közvetítésről van szó. Delacroix belga miniszter került az események előterébe, de céljairól ma még közelebbi közléseket nem tehetnek. Bonar Law még mindég várja a német javaslatokat London, március 16. Bonar Law ma dél­után Lambert kérdésére kijelentette az alsó­házban, hogy a német kormány részéről semmiféle javaslatok sem történtek az általa Párásban méltányosnak talált jóvátételi ösz- szegre nézve. Wedgwood azt kérdezte, tett-e kísérletet a miniszterelnök a párisi kon­ferencia idején, hogy érintkezésbe jusson a párisi német követtel és megtudja, hogy mit mondhat a jóvátételre nézve. Bonar Law ki­jelentette, hogy a német követ javaslatokat kívánt volna eléje terjesztem, ő rendelkezés­re állt volna. Kenworthy ezt kérdezte: Fönn áll még mindig az eset? Bonar Law kijelen­tette: Igen. London, március 16. (Reuter.) Amint Washingtonból jelentik, Hughes áílamtíkár hivatalosan megcáfolja azokat a sajtóközle­ményeket, amelyek szerint Anglia javaslatot tett Amerikának arra nézve, hogy közvetít­sen Franciaország és Németország között a Ruhr-kérdésben. London, március 16. Reuter jelenő: A parlamenti munkáspárt Ruhrvidékre utazó küldöttségében Adamson, Shaw és Buxton vesznek részt s Tomson tábornok mint szak­értő kiséri a bizottságot. A londoni német követ az angol külügyi hivatalban. Páris, március 16. A Petit Párisién ér­tesülése szerint szerdán Stharnel dr. londoni német követ látogatást tett az angol külügyi hivatalban. Ezzel a látogatással kapcsolatban terjedtek el azok a fantasztikus hirek, ame­lyek szerint a német kormány az angol kor­mány intervencióját kérte: Francia hivata­los körökben nem hisznek sem abban, hogy Anglia közvetíteni szándékszik, sem abban, hogy Németország tárgyalásokra hajlandó. leszavazta a kamara PofBcaré KorraéBfát Páris, március 16. A kamara tegnapi ülésén elutasították azt a kormányjavasla­tot, hogy a következő választásoknál a kép­viselők számát az eddigi számnak megfele­lően "hagyják meg. Ennek az lesz a következ­ménye, hogy az újonnan választandó kama­rában 96 képviselővel kevesebb lesz. Az Intransigeant Írja: a kamara elé, amely egy aakétbizottság ki­küldését javasolná a ruhr vidéki okkupáció föltételeinek megállapitása végett. Megbízta a frakció négy vezető tagját, hogy adja át az amerikai követségnek a Miéi kongresszus ama határozatát, amely a jóvátételi kérdés­ben az Egyesült Államok döntő szavát köve­teli. A Liberté értesülése szerint a frakció megbízást adott négy képviselőnek arra is, hogy terjesszen be interpellációt az 1921-es évfolyam elbocsátásának elhalasztása miatt. Emellett a speciálisan balkánias alkot­mányosság mellett egyetlen szót sem talá­lunk az uj alkotmányjavaslatban a kisebbsé­gekről. A román kormánynak az a fölfogása, hogy Romániában nincsenek nemzeti kisebb­ségek, csak románok, akik a magánéletben faj, anyanyelv és vallás tekintetében külön­bözhetnek. Hiába beszél másként az antant­tal kötött kisebbségi szerződés, hiába intéz­kedik a kisebbségek védelméről az Erdély és a királyság egyesülését kimondó gyula- fehérvári — királyilag szentesített — hatá­rozat, a román kormány csak állampolgári egyéni jogokat akar ismerni és nem közjogi természetű kollektív megállapodásokat. Ha nem állanánk a Ruhr vidéken, ak­kor egy oly esemény, mint ami a kamará­ban tegnap történt, elegendő lenne ahhoz, hogy a kormány megbukjék. A francia szocialisták interpellációja Paris, március 16. A szociáldemokrata kamarafra'kció megbízta Rognon képviselőt, hogy interpellálja meg a kormányt aziránt, mily eszközökkel szándékszik a Ruhrvidéken a munkások szabadságának tiszteletét bizto­sítani. Fölhívták Blum és Bradke képviselő­ket, hogy terjesszenek határozati javaslatot A jóvátételi bizottság mai ülése Páris, március 16. A jóvátételi bizottság a Journal des Debats értesülése szerint pén­teki rendkívüli ülésében a következő kérdé­seket fogja tárgyalni: 1. Megállapitása azok­nak a természetbeni szállításoknak, amelye­ket Cseh-Szlovákia 1921 május 1-től kapott. 2. A Németország által végzendő francia köz­munkák programja. 3. A garancia bizottság­nak a német szénkölcsönre vonatkozó jegy­zéke. 4. Az Olaszországot illető természetbe­ni szállítások. Mi újság a Ruhr-vidéken ? Berlin, március 16. (Wolff.) Recklinghau- senben az egész távbeszélő és táviróíorgalom szűntél. A franciák, akik azt állítják, hogy a németek szétrombolták egyes vezetékeiket, az üzemeknek megszüntetését reprcsszáliák- nak tekintik. Azt a kívánságot, hogy a fran­cia vezetéket német tisztviselők állítsák helyre, elutasították. A mai napon számos tisztviselőt, köztük egy csomó polgármestert, továbbá vezető postahivatalnokokat elzárás- és magas pénz- büntetésre Ítélték. Hága, március 16. A külügyminiszter közlése szerint a megszálló hatalmak elfo­gadták azt az alapelvet, hogy a tiz száza­lékos kiviteli illetéket nem követelik oly szállítmányok után, amelyek a megszállás előtt kötött szerződésekből erednek. Éppen igy mentes az illeték alól az a kilencvenezer tonna kőszén, amelyet a holand-német hitel­egyezmény alapján Németország havonta szállítani köteles. Vrbenszky programja. A cseh szocialista párt disszidenseinek egy brünni ülésén Vr­benszky volt miniszter kijelentette, hogy semmiféle párttal nem akar egyesülni,1 hanem szabad kezet akar magának fentartani. Ha a csoport uj nevet vesz fel, úgy magát a „a független szocialisták pártjának" fogja ne­vezni és az 1918-i program alapján fog álla- ni és törekedni fog a szocialisták és kom­munisták együttműködésére. Ha majd 1924- ben megejtik a francia választásokat, Poin- caré blokia meg fog bukni és azután az egész világ bal felé fog orientálódni. Konfliktus a szenátus és a képvise őház között. Jelentettük, hogy szenátus keddi ülésén csak bizonyos váloztatásokkal fo­gadták el a hadmentességi díjról szóló kor­mányjavaslatot. A képviselőház szövegezése szerint 1923 végéig függesztenék fel a had­mentességi dijat, mig a szenátus egyhangú­lag azt óhajtotta, hogy a hadmentességi dijat végképpen szüntessék meg. Ebből érdekes konfliktus támadt a képviselőház és a sze­nátus között. Az alkotmány 44. szakasza ér­telmében ugyanis abban az esetben, ha a szenátus a képviselőház által elfogadott ja­vaslatot valamennyi tagjának háromnegyed többségével elutasította (illetőleg megváltoz­tatta) a képviselőház által elfogadott javas­latot úgy a javaslatból csak abban az eset­ben lehet törvény, ha a képviselőház vala­mennyi tagjának háromötöd többsége ismét úgy határoz, hogy a javaslatot eredeti szö­vegezésében kell elfogadni. Tekintettel arra. hogy a képviseloházban a koalíciós pártok többsége igen labilis, teljesen valószínűtlen­nek látszik, hogy ezt a kvalifikált többséget a kormány a képviseloházban össze tudja hozni. A légionárius képviselők is kilépnek a nem­zeti szocialista pártból? Cseh lapok jelentik, hogy a légionáriusok vezetősége fölszólította Dá­vid és Patejdl légionárius képviselőket, hogy lép­jenek ki a cseh nemzeti szocialista pártból. A Rudé Právo megjegyzi, hogy amennyiben ez a hir megfelel az igazságnak, ez azt jelenti, hogy a légionáriusok nem akarak a szocialistaellenes nemzeti szocialisták dekorációja lenni. MIMIjmW^HWUAlllUXM UKM11 ',IW 10® csen-szí. koronáért fizettek ma, március 16-án: Zürichben(Jrako?) 15.95 svájci frankot Budapesten 9500.— magyar koronát Bécsiben 212700. osztrák koronát Berlinben 62000.— német márkát J)n>Ár'7L r Prága, szombat, 1923 március 17. I _____ . Mi - — Előfizetési árak bel- és külföldön. I itijI# MMm. M/iiJrZ I f MSÍ ulice ia sz., Telefon 6797. szám ^~ Sürgönyeim: Hírlap, Prolin. — ■ A Szlovenszkól és Rnszlnszkól szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő: ű Felelős szerkesztő: I TELLÉRV GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom