Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-02 / 49. (202.) szám
lezettségeket, melyeket nemzetközi garancia alatt álló szerződésekben az állam oly alaptörvényeiül ismertek el, melyekkel ellenkező minden belföldi törvényrendelet, vagy hatósági intézkedés hatálytalan. Ezért szükséges a jogvédelmet biztosító szev- vezet erőteljes kiépítéséhez az, hogy a jogvédelmi szervezet koronájaként a pártatlan jogszolgáltatás és a felek jogegyenlőségi követelményeinek megfelelően legyen billesztvc a legnagyobb biztosíték a független és a gyors segélynyújtást biztositó nmzetközi bíráskodás. Ennek a gondolatkörnek hódolt a nemzetek szövetségének legutóbbi genfi közgyűlése is, midőn a Murray-féle javaslat ápgyik pontjában a nemzetközi bíráskodást állítja előtérbe. A nemzetek szövetségének úgynevezett hatodik bizottsága öt ülésben foglalkozott a kisebbségi jogvédelem biztosi- tékaival és ennek keretében az állandó nemzetközi bíróság hivatásával is. A bizottság a Gilbert Murray által előterjesztett öt pontból álló javaslatot némi módosításokkal elfogadván, az 1922 szeptember 21-iki közgyűlés a hatodik bizottság javaslatát határozattá emelte. Ennek 2. pontja a conseil minden tagját arra buzdítja, hogy ha a kisebbségi szerződések jog- és ténykérdéseire nézve köztük és az érdekelt kormány -között véleménykülönbség támad, akkor minden halasztást kerülve, bocsássák a vitás kérdést az állandó nemzetközi bíróság elé. Sokan már ebben is nagy vívmányt látnak. Értékét mi sem becsüljük alá, — de intézményesen óhajtjuk kiépítve látni a nemzetközi bíráskodást a kisebbségi jogvédelem terén is. Intézményesen oly módon, mely biztosítja az államok egyenjogúságát és megszüntetve a privilegizált államok előjogait, az ügyfél egyenlőség követelményeit valósítja meg a nemzetközi biróság előtt oly módon, hogy a nemzetközi garancia alatt álló szerződésekben nyert jogain ejtett sérelmek orvoslásában a megsértett kisebbség se legyen elzárva jogának, igazságának keresése elől a legerősebb, a legtekintélyesebb nemzetközi szerv, az állandó nemzetközi biróság elől. Igen, a nemzetközi bíráskodás a legerősebb szerv — mert aki a nemzetközi joggal foglalkozik, az tudja, hogy a legnagyobb fogyatékossága a nemzetközi jognak a szankciók tökéletlensége. De viszont a nemzetközibből ítélet eddig az a legtuagaszobb tekintély, mely előtt az erőszak,-a hatalom is megszokott hajolni és a gyakorlati élet bizonyítja, hogy a nemzetközi Ítéletek a múltban is tudtak 'érvényesülni és pedig békességes utón. Harding a nemzetközi bíróságban való részvétel mellett. Paris, március 1. A New York Héráid je- íenii Washingtonból, hogy I1arding elnök a Lodge szenátorral folytatott beszélgetése után késznek nyilatkozott arra, hogy a mostani ülésszak végével a kongresszusnak javaslatot terjeszt elő az Egyesült Államoknak a hágai nemzetközi bíróságban való részvételéről. Lengyel támadások és fosztogatások litván területen. Kovno, március í. Február 26-ról 27-re virradó éjijei lengyel csapatok két gépfegyverre] benyomultak Maletai városba és kifosztották azt. (Maletai város a sem'eges zónától huszonöt kilométer távolságra fekszik litván területen.) 26-ára virradó éjjel lengyel csapatok Lischkev és Sabaliawas községeket, amelyek litván területen íeküsznek, megtámadták és kifosztották. Omega éra m cgfóz éleire B$af4n»rárszá£gf*«*n fellángolt szeparációs nr&ozgalora*. Viharos ülés a bajor országgyűlésen. — Elfogadták az önálló államfőre vonatkozó javaslatot. München, március 1. (Saját tudósítónk távirata.) A bajor országgyűlésen tegnap a néppárt azt indítványozta, hogy népszava* zással válasszanak az ország élére önálló államelnököt. Az indítvány kapcsán óriási botrány tört ki* A szociáldemokraták és 1 parasztpártiak a javaslat ellen beszéltei! Eisenberger kommunista képviselő ped!^ arcátlan képmutatásnak nevezte a javaslat tót, uinelj^ a német birodalom egységének "wgbonGsa és Bajorországban a királyság szálláscsinálója. Kifejtette, hogy a jobb* oldali pártok ezzel a javaslattal hazaárulás) követtek el. Erre a szóra tört ki a botrány „Ki kell dobni, gazember, hazaáruló!“ — kiáltozták. A néppártiak megrohanták al szónoki emelvényt. Gráf néppárti képviselő hatalmas ütést mért a kommunista képviselőre. Propsí szociáldemokrata félrerántja Gráfot és széket emel rá. Végre sikerült a Prága, március 1. A képviselőház elnöksége tegnap az esti órákban úgy határozott, hogy a Ház legközelebbi ülése csak a jövő hét keddjén lesz. Ez a határozat azt jelenti, hogy a cseh koalíciós többség elállóit attól a tervétől, amely tegnap meglepetésszerűen pattant ki és amely nem kevesebbre irányult, mint hogy a javaslatot éjjel-nappal tartó üléseken még e hét folyamán tárgyalja és szavazza meg a Ház. Hogy e trükk meghiúsult, ezt egyes-egyedül az ellenzék leghatározottabb tiltakozásának kell betudni. A javaslat uj szövege Az alkotmányjogi bizottságnak jelentése a két javaslatról most már nyomtatásban is előttünk fekszik. A módosítások, amelyeket a bizottság elhatározott, részben szabatosabb jogi formulákba öntik az eredeti tervezetet, másrészt azonban egy sor olyan változást hoznak, amelyek nem az eredeti tervezet enyhítését, hanem ellenkezőleg annak szigorítását célozzák. A bizottsági jelentésben egy oly föltűnő rendelkezést is találunk, amely ellen föllázad polgári és jogi érzékünk. A bizottság —- amint mondják, a kormánypárti disz-szldVákok kezdeményezésére — azt a módosítást csempészte az eredeti javaslatba, hogy egyes bűncselekményeket, amelyek az úgynevezett történelmi országokban csak kihágást alkotnak, Szlovenszkó és Rusziri- szkó területén a vétségek rangjára emel. A jogegyenlőségnek flagrárisabb megsértését szinte bajos elképzelni is. A bizottsági jelentés a következőkben tér el az eredeti tervezettől: Az 1. szakasz a köztársaság elleni támadás deliktumát másképpen határozza meg, mert az ui szövegezés szerint a köztársaság elleni támadás bűntettét az követi el, aki kísérletet tesz arra, hogy a köztársaság alkotmányát megváltoztassa, különösen, amennyiben annak függetlenségéről, vagy az állam egységéről, vagy a demokratikus köztársasági államformáról van szó. A 10. szakasz, amely az eredeti tervezetben a följelentés elmulasztásáról szól, a jelentés 12. szakaszában szóról-szóra megmarad. Helyébe az alkotmányos tényezők elleni erőszak bűncselekménye kerül nagyjában ugyanazzal a szövegezéssel, amelyet az eredeti tervezet tartalmazott. Lényegesebb különbség csak az, hogy az erőszakos fenyegetés kritériuma elesik, mivel az uj szövegezés általában száműzi. A büntetési tételeknél az a különbség, hogy különösen súlyos esetekben a büntetés 5—10 évi börtön, míg az eredeti javaslat csak 1—10 évi börtönt helyezett kilátásba. A 11. szakasz, amely a köztársaság elnökének megsértését határozza meg. így fog hangzani: „Aki két, vagy több személy előtt a köztársaság elnökét, vagy annak helyettesét rossz bánásmóddal való fenyegetéssel, vagy valamely más megbecstelenítő kijelentéssel becsületében megsérti, vagy őt a nyilvános gúnynak kiteszi; aki ellene gyanúsítást hoz föl, noha tudja, hogy ezzel becsületéi komolyan veszé'yez'eti, kihágás miatt 8 napból 6 hónapig terjedő elzárá sai büntettetik. Ha a tettes cselekményé' nyilvánosan, vagy szemtől-szemben, vagy ismételten két, vagy több személy előtt kii** verekedőket szétválasztani. A szavazásnál a néppárt indítványát 74 szóval 56 ellenében elfogadták. A szavazás eredménye nem jelenti azonban a határozat érvényességét, mert az alkotmány szerint szükséges kétharmad többség hiányzik. Eisenberg ellen eljárás indult hazaárulás miatt München, március 1. Eisenberger kommunista országgyűlési képviselő ellen, aki a bajor jobbpártiakat tegnap hazaárulónak nevezte és ezáltal viharos parlamenti jeleneteknek okozója volt, hazaárulás miatt eljárást indítottak. A kormány visszautasította arra a kommunista kérdésre történendő válaszadást, amely arra vonatkozott, hogy a volt bajor hadügyminisztérium kőnyomdáját az Orges szervezet tagjai használják. lönböző alkalmakkor követte el, vagy a köztársaság elnökét, vagy helyettesét teA- leg bántalmazta, vétség miatt 1 hónapól 1 évig terjedő börtönnel bűnhődik." A jogtalan fegyverkezés vétségét elköveti az is, aki lövegek, gépfegyverek stb. alkatrészét szerzi be. A bizottság a lakosság izgatását és a nyilvános izgatást összefoglalta a 14. szakaszban és ezeket a cselekményeket a közrend zavarásának nevezi. E szakaszban a változás: „Aki nyilvánosan, vagy több személy előtt, vagy több személyt az állam ellen annak keletkezése miatt, vagy annak függetlensége, alkotmányos egysége, vagy a demokratikus köztársasági államforma ellen izgat, vétség miatt 1 hónaptól 2 évig terjedő szigorú fogházzal büntettetik. (Az eredeti javasaiban a büntetés maximuma 1 év volt.) Aki nyilvánosan egyes személyek ellen nemzetiségük, nyelvük, fajuk, vallásuk, vagy felekezeínélküliségük mla t izgat, 8 naptól 3 hónapig terjedő iogházzal büntettetik. (Az eredeti javaslat ezt a de- liktumoí nem ismerte.)" A 15. szakasz az izgatás fogalmából külön büntetendő cselekmények gyanánt veszi ki a törvényes kötelezettségek nemteljesité- sére, vagy a büntetendő cselekmények elkövetésére irányuló izgatást. Míg az eredeti javaslat a konnányrendeletben foglalt kötelezettségek ’ nemteljesitésére irányuló izgatást is büntette, addig az uj szövegezés csak a törvényben megállapított közjogi kötelességekre vonatkozik. A büntetés ebben az esetben 14 naptól egy évig terjedő fogház. A 16. szakasz, amely a büntetendő cselekmények földics-éré-séf bünteti, lényegesebb változást csak annyiban szenved, hogy a törvény alapján büntetett tettes fényképét stb. egy éven belül nem szabad közzétenni, inig az eredeti- javaslat 5 esztendőről beszélt. A 18. szakasz bünteti a valótlan Iiirek terjesztését akkor is, ha ez tömeges, vagy pánikszerű bevásárlási, vagy kiárusítást, vagy betéteknek tömeges, vagy pánikszerű fölvételét idézte elő. A durva illetlenséget meghatározó 20. szakasz annyiban változik, hogy az uj szövegezés szerint nem lesz büntethető a bíróság, vagy valamely hivatal hatáskörének megzavarása. A büntetés azonban még súlyosabb, mint az eredeti javaslatban, nevezetesen 8 naptól 6 hónapig terjedhető fogház, amely pénzbüntetésre semmiképpen nem változtatható át. A 21. szakaszt az uj szövegezés kiegészíti azzal, hogy katonai büntettek elkövetésénél bűntettesként nem büntethető a tetteshez közelálló személy. A 34. szakasz uj szövegezésében íöl- hatalmazza a másodfoka politikai hatóságokát, hogy a bírósági ítélet alapján az időszaki folyóiratot, ha ez hetenként legalább ötször jelenik meg, egy hónapra, ha hetenként legalább háromszor je’enik meg, két hónapra és egyéb időszaki folyóiratoknál hat hónapra betiltsák. A betiltás ellen jog- orvos'atnak helye nincsen. A 39. szakasz uj szövege az erőszakot akképpen határozza meg, hogy ez alatt nem csak a tényleges erőszakos cselekményt, ha3 nem egy közvetlen erőszakos cselekménnyel való veszélyes fenyegetést is kell érteni A 40. szakasz értelmében all. szakasz 1. pontjában és a 20. szakaszban meghatározott cselekmények (a köztársasági elnök megsértése és durva illetlenség) Szloven- szkón és Ruszinszkóban vétségnek tekintendők, noha ezek a köztársaság egyéb területein csak kihágást képeznek. A bizottsági jelentés a sajtó ellen irányuló éllel egy uj szakaszt is iktat törvénybe. A szakasz igy szód: „Az 1868 október 15-én 142. szám alatt kelt törvény igy fog hangzani: Aki a fölsorolt határozatok értelmében a köteles gondosság elmulasztásában vétkes, kihágás miatt bűnhődik és pedig, ha a nyomtatvány tartalma bűntett nyolc naptól három hónapig terjedő fogházzal és ha ez vétség, 50— 3000 kbronáig terjedő bénzbün etesse! A bizottsági jelentés fölsorolja azokat a törvényeket, amelyek a rendtörvény életbeléptetése után hatályukat vesztik. Ilyenek a magyar biintetötörvénykönyv 126 -152. szakaszai (felségsértés és hűtlenség), továbbá a 158". szakasz (lázadásra való fölhívás), a 171—-174. §-ok (különféle izgatások mégha tarozása), a 453. és 459. szakasz (szökésre való csábítás). Ugyancsak megszűnik a kihágás! büntetőtörvénykönyv 33.. a 34. szakasz 1. és 3. pontjának, a 37.. 39. és 109. szakaszok, valamint a 1912:63 törvénycikk 18., 19., 22., 23., 26., 27. szakaszainak, továbbá az 1913:34. törvénycikk és az 1915:18. törvénycikk teljes egészének érvénye. A bomkatorvénv A köztársaság védelméről szóló törvény ki fogja terjeszteni az 1885 május 17-én 134. szám alatt kelt osztrák törvény hatályát Szlovenszkóra és Ruszinszkóra is. E törvény a robbanószerek elleni védekezésről szól. Az osztrák törvény szerint robbanó anyagokat készíteni, forgalomba hozni, elrejteni vagy szállítani tilos. Aki e rendelkezés ellen vét, 14 naptól 6 hónapig terjedő fogházzal büntettetik, azonkívül pedig 20— 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel is sújtható. Ha a cselekmény valakinek vagyonát, egészségét vagy életét veszélyezteti, vétség és 3 hónaptól 3 évig teriedő fogházzal és 200—2000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Aki másnak vagyonát, egészségét vagy életét szándékosan veszélynek teszi ki azzal, hogy robbanószert robbantási szándékból használ, • bűntett miatt 5—10 évig terjedő súlyos börtönnel bűnhődik, ha pedig valakinek a teste, vagyona nagyobb mértékben megsérül, a büntetés 10—20 évig terjedő súlyos börtön- Ha a cselekmény valakinek halálát okozta, a büntetés életfogytiglani súlyos börtön és ha a tettes ezt a következményi előre láthatta, büntetése a halál. Az össze* beszélés vagy szövetkezés ilynemű bűncselekmények tartós elkövetésére 5—V4 évig terjedő súlyos börtönbüntetéssel fán Aki a robbanószereket vagy készülékeiket vagy alkatrészeiket készíti, beszerzi, megrendeli vagy elrejti azzal a szándékkal, hogy felhasználásukkal mások vagyonát, egészségét vagy életét veszélyeztesse, vagy mások számára lehetővé teszi ily bűncselekmények elkövetését, vagy aki másra robbanóanyagot biz, noha tudja, hogy büntettek elkövetésére vannak rendelve, 5—10 évig terjedő súlyos börtönnel büntettetik. Aki nyilvánosan vagy több személy előtt, vagy nyomtatványban ily bűncselekmény elkövetésére felhív, vagy aki ilyen cselekményeket magasztal vagy azokat helyesli, vagy útbaigazításokat ad ■ar$a nézve, hogy ily cselekményeket miképpen lehet elkövetni, 5—10 évig terjedő súlyos börtönnel bűnhődik. A törvény 6 hónaptól 1 évig terjedő börtönnel bünteti a följelentés elmulasztását. A büntetés K-5 évig terjedő börtön, ha valaki életét vesztette. A tettesek nem bűntetteinek akkor, ha a ' cselekmények végrehajtásától elállottak. vagy azt a hatóságnak bejelentették- Az eljárás a legsúlyosabb esetekben az esküdtbiróság hatáskörébe tartozik, a többi esetekben, még ha kihágásokról is van szó, mindig a biróság jár el. Az osztrák törvény 11. szakasza értelmében a biróság elrendelheti, hogy a bűntettest szabadlábra helyezzék, vagy azt, hogy rendőri felügyelet alá íielyez- zék. Az osztrák törvénynek ezt a szakaszát azonban a javaslat nem terjeszti ki Szlovenszkóra és Ruszinszkóra. Egy német lap éles kritikám a rendtűrvénvr^1 A Leipziger Neueste Nachr .hten liosz- szabb vezércikkben foglalkozik a köztársaság védelméről szóló javaslattal. A lap szerint e javaslatban nem a kormányféríiak védelméről és a német törvény egyszerű Icáién Kezdődik a umltmiim tó ggotósa. Enyhítéseit helyett szigorításod. — A logegyenlőséí* elvéneit áttörése. SilwtmzMMn és gsnszinszhOhan szígoruDD szabályok. — A softO- szabadság tombbi megszorítása. * Péntek, március 2.
