Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-01 / 48. (201.) szám
Csütörtök, március 1. S \9%i^JÍA<fyw?áRMg zölt eddig Anglia számára. A válasz szerint 1922 április 30-ig Anglia készpénzben 637 millió aranymárkát kapott, közvetlenül az angol megszálló sereg" parancsnokságához' befolyt 103 millió aranymárka értékű papirmárka. A természetben szállítások 413 millió aranymárka értékűek, úgy hogy összesen közel 1153 millió aranymárka fizetés történt. 1922 május elseje és 1922 december 31-ike között- további 100 millió aranymárka értékű festőanyagot szállított Németország Anglia számára. amerikai protestáns egyház a Mwhrmegszállás ellen Róma, február 27. (Saját tudósítónktól.) A Gazetta de Popolo, mely franciabarát politikát folytat, legutóbbi számában kénytelen a francia politika kudarcát elismerni. A lap londoni tudósítása arról ad számot, hogy Angliában a. Puli r-a kei óval szemben óriási ellenszenv nyilvánul meg és hogy Amerikában százötvenezer protestáns egyház intézett tiitefkozó iratot Haranghoz, Hugheshez és a kongresszushoz a Ruhr-megszáílás ellen. A Corriere della Sera, amely szinten franciabarát, legutóbbi számában már vandalizmusnak minősiti a franciák cselekedeteit a megszállott területen. Prága, február 28. A képviselöházfeau ma harmadik napja folyt ag azdasági vita, meglehetősen csekély érdeklődés mellett, mert a Ház figyelme teljesen a rendtörvénynek a közeli napokban kezdődő tárgyalásai felé fordul. Tegnap a miniszterek és az ellenzéki szónokok napja volt, míg ma több kormánypárti képviselő is beszélt és általános szólamain keresztül is ki- csiliant az az igazság, hogy a gazdasági viszonyoknak mai rendje nagyon sok kívánnivalót hagy hátra. z első szónok Kosek (cseh néppárti) volt, aki a mai súlyos gazdasági helyzet okát a korona magas árfolyamában és a súlyos adókban látta és fölszólitotta a kormányt hogy -zeken a vátrányokon segítsen. N a j m a n (cseh iparospárti) azt hangoztatta, liögy nemcsak a munkások, de a íoglaíkozásnéöcüli iparosok és gazdák sem kapnak elegndő segélyt. A gazdasági válságot szerinte csak akkor lehetne leküzdeni, ha a kormány az eddigiekkel ellenkező módszerekhez folyamodik és elhatározza magái arra, hogy leszállítsa az adókat. Tiltakozott az ellen, hogy az iparosoktól tulmagas betegsegélyezési illetékeket szednek és ezeket óriási épületek emelésére és pártpolitikai célokra fordítják. Votruba (nemzeti demokrata) úgy vélte, hogy a gazdasági válság egyik oka az, hogy a korona külföldi és belföldi vásárlóereje nincsen arányban, amiben a kormány is hibás. Véleménye szerint azoknak a fölfogása, akik azt vitatják, hogy az állami költségvetést le kell szállítani, helytelen, mert az állam csak a bányákra és az erdőkre fizet rá, de az a ráfizetés is a jövőben meg fog térülni a bányaüzemeknek és erdőknek hasznából. Toska (kommunista) a munkanélküli segélyekről szóló törvény megváltoztatását követelte. Javasolta, hogy a munkanélküli segélyeiket emeljék fel annyira, hogy a.foglal- kozásnélkü! álló munkások legalább az életüket tengethessék. Indítványozta továbbá a törvény ama szakasznak törlését, amelyet az időszaki munkásnak nem adják meg a munkanélküli segélyt, illetőleg felhatalmazzák a népjóléti minisztert arra, hogy a segélyeket belátása szerint felemelje, vagy leszállítsa. P a y e r 1 e (cseh szociáldemokrata) szerint az állam már a múlt esztendőben apasztotta a tisztviselői kart és a nem iskolázott munkaerőket elbocsátotta. Se h affér (német szociáldemokrata) tiltakozott az ellen az erőszakos és sokszor brutális eljárás ellen, amelyet a munkanélküli segélyek kifizetése alkalmával a hivatalokban követnek. Követelte, hogy az erdei munkásoknak is fizessék ki a munkanélküli segélyt. Azt hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaság igyekezzék gazdaságilag érintkezést keresni a szomszédos államokkal és úgy véli, hogy a gazdasági válságot rend- törvénnyel és egyéb kivételes törvénnyel megoldani nem lehet. Laubc (cseh szocialista) a vámtételek leszállítását követelte. Az ülés még tart. A KUztörsasfigvftlff fontéiig tárgyalása elölt A bizottság módosításai. A kormássujpSráofc erőszakra készülnek. — Mindenütt éles (itt okozás a reakciós favaslat ellen. Prága, február 28. Amint tegnap már röviden jelentettük, a képviselőház alkotmányjogi bizottsága elfogadta azokat a módosításokat, amelyeket, a. képviselőkből és egyetemi tanárokból álló albizottság terjesztett elő. Ezek a módosítások egészen lényegtelenek és teljesen épségben hagyják azt a szabadságellenes szellemet, amely a kormány eredeti javaslatában öltött testet. A 12. szakasz, amely a köztársaság elnökének megsértéséről szól, a bizottság szövegezése szerint igy fog hangzani: „Aki két, vagy több személy előtt a köztársaság elnökét, vagy annak helyettesét becsületében megtámadja, vagy őt rossz bánásmóddal fenyegeti, vagy öt valamely kijelentéssel durván szidalmazza, vagy köznevetség tárgyává teszi, 8 naptól hat hónapig terjedő fogházzal bünteítetiik.4* E szövegezés szerint a deliktumot tehát már nem lehet grimaszokkal elkövetni. Ennek a büntetendő cselekménynek minősített esete, ha tudatosan követték el a cselekményt. Egy további módositás az izgatás fogalmára vonatkozik. Az uj szövegezés szerint az izgatás vétségét köve,i el az is, aki az állam ellen annak keletkezése miatt izgat. A 34. szakasz, amely a lapok betiltására vonatkozik, szintén csak olyatéhképpen változik, hogy az uj szövegezést az eredeti tervezet csak igen lényegtelen javításának lehet tekinteni. A bizottsági jelentés szerint ugyanis szó sem lesz arról, mintha törölnék azt a rendelkezést, amely megengedi a lapoknak a betiltását, valamint arról sern, mintha az Ítélet jogereje volna szükséges a betiltás köz- igazgatási kimondásához, hanem csak arról, hogy a bizottság azt az időt, amelyen beiül a közigazgatási hatóság az Ítélet meghozatala után a betiltást elrendelheti, valamivel megrövidítette. Ez az idő hetenként legföljebb ötször megjelenő lapoknál egy félesztendő, napilapoknál pedig egy év, míg az eredeti javaslat mindennemű lapra két esztendőben állapította meg a határidőt. Az 5. szakaszt, amely az állami titok elárulásáról szól, megszigorították annyiban, íhogy ezt a deliktumot kiterjesztették azokra is, akik valamely állami titkot közvetlenül elárulnak. A 7. szakasz, amely az alkotmányos tényezők élete elleni támadásokat határozza meg, annyiban módosul, hogy a büntetendő cselekmény elkövetéséhez elegendő lesz, ha azt a kormány elnöke, a kormány, vagy a törvényhozó testület valamely tagja ellen politikai életük miatt követik el. Siettetik a rendtörvény tárgyalását A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma befejezte az állami törvényszék szervezéséről szóló kormányjavaslat vitáját is. A bizottságnak mind a két javaslatról szóló jelenrését Hrubán elnök készíti el Medveczky és Matousek előadókkal. A képviselőház további munkarendjéről, különösen a rendtörvény tárgyalásának megkezdéséről ma este hét órakor fog dönteni a képviselőház elnöksége. Az elnökségnek ma délelőtt ülése volt és azon Toma- sek elnök azt mondotta, hogy a javaslatot még e héten — ha kell, éjjel-nappal való tárgyalásokkal — letárgyalják. Cech Lajos . alelnök ez ellen a leghatározottabban tiltakozott. Tomasek e’nök erre kijelentette, hogy még a mai napon tanácskozik a koalíció vezető politikusaival. Emia’t az ülést föl is íüggesz'eíték és a tanácskozást este hét órakor folytatják. * A képviselöházban a késő esti órákban osztották szét a bizottság tizenhat nyomtatott oldalra terjedő jelentését. Tomasek e’nök cseh ujságirók előtt kije'entette, hogy ama tervtől, hogy a javaslatot még e hé en letárgyaltassák, a koalíció elállóit. Megerőslik a parlamenti őrséget Értesülésünk szerint a kormánypártok abbeli félelme miatt, hogy a javaslat tárgyalása' közben az ellenzék nagy ellenakciót fog kifejteni, a képviselőház elnöksége intézkedett, hogy a parlamenti őrség készenlétét jelentékenyen megerősítsék. Vrfccnsky újból a rendtörvény ellen nyilatkozott A cseh nemzeti szociáldemokrata pártnak egy vidéki ülésén, amelyet vasárnap tartottak, Vrbcnsky volt egészségügyi minisz er idézte Masaryk köztársasági elnök ama ki| jelentését:- „Szabadságot — csak elegendő szabadságot14 és kijelentette, hogy a javaslat eredeti szövegezése teljesen elfogadhatatlan volt. A párt a mostani szövegezéssel sincsen megelégedve és azért arra fog törekedni, hogy azt megjavítsa. Bartosek képviselő hatvan módosító javaslatot nyújtott be. Tömeges tiltakozások a vidéken Vasárnap Iglón volt tiltakozó gyűlés a köztársaság védelméről szóló javaslat ellen, délután pedig Lőcsén tartottak a kommunisták gyűlést, amelyen nemcsak munkások, hanem a város polgári társadalmából is sokan megjelentek. Azonkívül Poprádon is tiltakozó gyűlést tartottak a munkások. Mindezeken a gyűléseken kifejezésre jutott az őslakosságnak az a fölfogása, hogy a készülő rendtörvény mind a munkásságra, mind a nemzeti kisebbségekre nézve egyaránt nagy veszélyt jelent. A német szociáldemokraták határozata A német szociáldemokrata párt országos vegrehajtóbizottsága tegnapi ülésén azt a határozatot hozta, hogy \ a rendtörvényt, mint a demokrácia és az alkotmányos jogok ellen Irányuló hallatlan támadást, a legélesebben elítéli. A csehszlovák köztársaság — mondja a határozat — ezzel a törvénnyel Európa legreakció- sabb államainak sorába fog lépni. Az országos végrehajtóbizottság egyetért azzal, hogy minden közreműködés e szégyenVes törvény megalkotásában a p;rt számára lehetetlenség és a párt parlamenti képviselőinek belátására bízza, hogy a végleges javaslathoz és az adott helyzethez képest állapítsák meg eljárásuk irányvonalait. A bizottság fölszólitotta a szociáldemokrata munkásszervezeteket, hogy március 3-a és 5-e között tiltakozó gyűléseket tartsanak a javaslat ellen. ItfirmeiMiu-Élfes wmim&xm ms emiftrcici® Kassa, február 26. Ma megállított az utcán Herboly Ferenc a kassai állami elemei iskolák volt igazgató ja, jelenleg a Kassai Újság főmunkatársa s azt mondotta nekem: „Az igazságérzetem lázad fel az ellen a cikk ellen, amelyik a „Jövő“ cimü lap tegnapi számában Borov- szky Géza aláírásával a képviselő ur ellen (már mint ellenem) megjelent. A cikk azt állítja, hogy Ön volt az, aki 1918-ban a kassai városi tisztviselők gyűlésén felajánlotta, hogy a városi tisztviselőket együttesen vezeti be a szociáldemokrata pártba, holott a tény ennek éppen az ellenkezője, tudniillik az, hogy amikor ezen a gyűlésen én (már t. i. Herboly) ilyen irányú felszólítást intéztem a városi tisztviselőkhöz a képvisel őur,. mint akkori városi tanácsos állott fel szólásra és tiltakozott ama kísérlet ellen, hpgy egy intelligens emberekből álló testületet birkanyáj módjára át akarjanak terelni egy táborba.44 < ^ Alig egy félórával később értesültem arról? hogy a Bécsi Magyar Újság ugyanaznapi száma vezércikk alakjában foglalkozik a személyemmel. Elolvasván ezeket a cikkeket, bosszankodnom illenék, nekem azonban ehelyett régi szép idők jutnak eszembe, amikor városi tanácsos koromban egyszer azért, mert különböző kassai egyházak kincseit a múzeumban akartam állandó közszemlére kitenni, szabadkömivesnek kiáltottak ki, máskor azért. mert a hittelekezetek városi segélyezése tárgyában irt memorandumom egyeseknek nem tetszett, klerikális „kruciiikszbeiszer44- nek állítottak oda, harmadszor amidőn 1910- ben a Fő-utca 76. számú városi háznak a munkásotthon céljaira való átengedése mellett foglaltam állást, egyszerre az lett ellenem a vád, hogy szociáldemokrata lettem és igy tovább. Én akkor sem bosszankodtam, hanem mentem a magam utján, melyeket nekem becsületes meggyőződésem jelölt ki. nem politizáltam, hanem dolgoztam s mivel mint polgárnak mégis csak csatlakoznom kellett valahová, csudálatosképpen soha nem álltam be oda, ahova a konjunktúra hivott, de egész életemben az ellenzékiség „száraz kenyerét44 ettem. Ezt Kassán minden ember tudja, csak Borovszky kollégám nem aki a köztársaság védelméről szóló javaslat ellen elmondott beszédem alkalmából jónak látta, hogy ellenem (aki neki a politikában — mióta ezt kell csinálnom — mindig lovagias ellenfele voltam) egy kvalifikálhatatlan hangon irt cikket megeresszen. Azaz pardon, a cikket, amely , Körmendy-Ékes, az októbrista44 címen a Jövő február 25-iki számában megjelent, nem ő irta. mert ő nem elég intelligens ehhez, hanem csak megiratta és aláirta. A cikkben nincs egyetlen egy állítás, amely ne lenne hazugság. vagy ferdítés. Az egyik főállitását láttuk fent. Ezt megcáfolta már az erre legilletékesebb ember: Herboly Ferenc, de megcáfolhatná az egész városi tisztikar is, sőt Kassa egész közönsége, amely engem nagyon jól ismer s tudja rólam, hogy a szociáldemokrata pártnak sohasem voltam és sohasem akartam tagja lenni. A Károlyi-pártba 1918 október 19-én az egész lőcseházi társaskörrel együtt — amelynek akkor még nem elnöke, de csak egyszerű tagja voltam — én is beléptem, agyanakkor belépett oda úgyszólván az egész város. Vagy oda, vágy a radikális pártba. Ez akkor — egy a pártkötelékcktöl független s a hazáért aggódó magyar ember részére — az egyetlen lehetőség volt és a legnagyobb fokú igazságtalanság lenne éppen részemről ezért az akkori állásfoglalásért bárkinek szemrehányást tenni. Miről volt akkor szó? A háború elveszett és Károlyi azt hirdette, hogy ha ő kap kormányalakításra megbízást, a tisztességes, előnyös béke biztosítva van. Egy pártelnök ajkáról elhangzó ilyen szónak, ilyen Ígéretnek akkor még mindenki hitt. A köztársaság védelméről szóló javaslat eleni beszédemben mit mondtam? Bántottam én egy szóval az októberi programot, vagy azokat a jóhiszemű százezreket, akik Károlyinak — velem együtt — felültek? Álion itt szószerint amit idevonatkozókig mondottam (beszédemnek ezt a részét eddig is csak a P. M. H. hozta): — A magyar közvélemény túlnyomó nagy többsége —- mondhatnám az egész közvélemény — meg van győződve arról, hogy az ország irtózatos katasztrófáját Károlyi Mihály és tarjái okozták, ak!k az országnak ama válságos óráiban kitűnő antantösszeköttetései'' hangoztatásával a néphangulatct maguk me'lé ártották s mikor a hatalmat kezükbe kapták, az Ígért pompás békeföltéíelek kiesz’özlésével adósak maradtak, de első dolguk volt a harcterekről rendben hazatérő hadosztályokat is leszerelni. a fegyveres erőt mesterségesen szétzülleszteni s ezzel az országot a-7 éhes szomszédok szabad prédájául odadobni. A D km-féle fegyverszüneti szerződés helyett -> belgrádi ha- tármegállapitás, Linder Béla hadügyminiszternek a „nem akarok többé katonát látni11 jelszóban megtestesített hadügyi politikája és a szerencsétlen külügyi politika, amely egy Bédl- Schw'mmer Róza diplomáciai „si'kerei“-ben kulminált, ielzik azokat az állomásokat, amelyeken át Károlyiék -Magyarországa elfutott a bol- sevizmusig. — A magyar közvélemény. — amely igy és csakis igy látja az eseményeket — már kieu- g észt előd ott a bolsevikekkel szemben, mert azokat egy csillogó teória félrevezetett fanatikusadnak tartja és náluk a jóhiszemű tévedést is elfogadja már mentségül — De nem engesztelődik ki és — azt hiszem — sohasem fog kiengesztelődni azokkal az októbristákkal szemben, akik ahelyett, hogy rettenetes tévedéseiket belátva, mea culpát mondanának, a külföldre menekültek és onnan a hazugság raffinált fegyvereivel valóságos hadjáratot folytatnak Magyarország ellen. — A nyugatmagyar rszági kérdésben Magyarország érdekei ellen küeUett lázas tevékenységük. Pécsnek a szerb megszállás alól való felszabadítását megakadályozni igyekvő erőfeszítéseik, a „Baranyai népköztársaság*4 gondolatának propagálása, a társadalmi és politikai ellentétek ütközői kirótt vergődő, e^er sebből vérző, szerencsétlen Magyarország Hlen egész Európában, sőt ‘m abban már Amerikában is folytatott rágalomhadjáratuk és az a tényük, hogy az utódállamok elnyomott magyarságának védelmére soha még egy szavuk nem volt. teljesen lehetetlenné teszik, hogy az ország velük szemben a megbocsátás útjára lépjen. — Az utódállamok azzal, hogy ezeket az emigránsokat pártfogolok, tűnő gat iák és minden más magyar sajtótermék kizárásával csupán csak az ő lapjaikat engedik be országaik területére, iobban szítják az Irredentizmust, mint bármely más tényező. — Az emigrációnak most vázolt tevékenysége a főoka annak is, hogy Magyarországon az antiszemita mozgalom nem tud teliesen nyugvópontra jutni, mert a bécsi magyar lapok mindig gondoskodnak róla. hogy Magyarországgal szemben emelt uinbb és uObb vadakkal a már kialvóban levő tüzet lángra lobbantsák Ezeket a megá’lapltásalmat — bármennyire nem tetszik is az emigrációnak, I
