Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-08 / 30. (183.) szám

Csütörtök, február S.

9POBI

Magyarország sisportjárói

Prága, február 7.

A magyar sisport czidén újra számos hívet szerzett magának. A kedvezőtlen hóviszonyok dacára a sisport a békeévekhez hasonló föllendülést mutat. Ez alkalomból fölkerestük a prágai nemzetközi si-kongresszu- son időző Schwicker Richárd dr. magyar kiküldöttet, aki fölkérésünkre a következőket mondotta Magyarország sisportjáról:

A magyar sisport fejlődésének megindítója az q nemzetközi verseny volt, amelyet 1910-ben, tehát már 13 évvel ezelőtt, a Magyar Sí-Klub rendezett a Tátrában. Itt már a külföld is erősen képviselve volt. 1913-ban megalakult a Magyar Si-Szövetség kilenc tag-egyesülettel és körülbelül 500 taggal, amelynek vezetése alatt a sport ügye erősen haladt előre. 1912—19H. években tartott nemzetközi versenyeken már magyar versenyzőink (Baján, Delmar) sikeresen vették föl a küzdelmet a külfölddel. 1914-ben megjött a nemzetközi elismerés Krisztiániában. A háború és az azt követő összeomlás ka- tasztrófális hatással volr a magyar sisportra. Elvesztettük azokat a területeket, melyek kedvezőek voltak a sisport üzésére. Ennek dacára 1920-ban ismét fölemeltük megtépázott zászlónkat és iassau-lassan visszahódítjuk elvesztett pozíciónkat. Jelenleg a szövetség tizenkét tag-egyesületet számlál 1052 taggal. A folyó idényben néhány sikerült verseny zajlott le. így a MAG által rendezett távversenyben 34 induló volt, a Pannónia TE által rendezett stafétaversenyben 11 csapat 55 versenyzővel vett részt, a középiskolai versenyben (BKAC) 32 induló volt. A főversenyek az időiárás szeszélyét éreznék. A gondos előkészítés ellenére csak 21 versenyző vert részt a távversenyben, melyben a körülbelül 12 kilométeres pályán a legjobb időt 'Reichardt Dezső (BETE) érte el (l óra 3 p. 52 mp.). Ezenfelül a fővárosi munkásság sportegvesiiletei (Természetbarátok, Munkás Testedző stb.) erősen dolgoznak, de ezeknek eredményeit a szövetség nem ellenőrzi.

Látnivaló tehát, hogy a kedvezőtlen külső viszonyok ellenére a sisport Magyar- országon nem halt meg. sőt kezd ismét éledni és egy szebb jövőnek reményét nyuitia. Legjobb versenyzőink jelenleg Zakopanéban (Lengvel-Tátra) treníroznak, hotry február 16—18-án a nemzetközi versenyeken résztvegyenek.

A CSAF—MLSz igazgatósági ülésén az egyes bizottságok a következőképp alakultak meg: Intézőbizottság: Elnök: Leberfinger Frigyes; tagok: Moravitz, Feuer, Kohut, Szeisz. Fegyelmi bizottság: elnök: Briill Emil; tagok: Leberfinger R., Koráik. Gazdasági bizottság: elnök: Lusztig dr.: tagok: Spitz J., Vácz F. Nemzetközi bizottság: elnök: Kohut Pál; tagok: Briill Gy., Feuer, Perényi G. Válogatott bizottság: elnök: Poul Ferenc; tagok: Sander L.. Kordik N. Aniateur bizottság: elnök: Mayer S.; tagok: Leberringer F., Vácz F., Szomor, Spitz. A nemzetközi bizottság jelentése szerint április 2-án a Cesky Svaz Fot- ballovy válogatott csapatával fog az MLSz válogatott Pozsonyban mérkőzni. Tervbe van véve Pozsony—Berlin városközi mérkőzés is. ez ügyben az MLSz- érintkezésbe fog lépni a cseh, illetve a zsidószövetséggel. Amennyiben megállapodás nem létesülne, úgy az MLSz válogatott fog Berlin csapatával játszani. A ligamérkőzésekeu a Bratislava és a Makkabea csapata is részt fog venni. ,

.Magyarország sibainoki versenyét a Gallyait lön rendezték meg kedvezőtlen hóviszonyok mellett. Az összetett versenyeknek azonban csak az első részét bonyolíthatták le, inig az ugróversenyt el kellett halasztani, úgy hogy a bajnokság sorsa még nem dőlt el. Az összetett verseny első » számában, az elsőosztályai futóversenyben (12 km.) ifj Reichardt Dezső (BETE) győzött 1 óra 3 p. 52 mp.-es idővel. 2. Kajaba Dómján Jenő (BETE) 1 óra 5 p. 5 mp. A hármas sistaféta vándordíját (14 km.) a BETE A csapata (Reichardt, Kajaba, Györgyfalvai) nyerte meg 1. óra' 28 p. 50 mp.-es idővel az MTE csapata előtt.

A Szegedi AK Rómában lelkes játékával 5:2 (3:1) arányú szép győzelmet aratott az olasz főváros kombinált együttesével szemben. Az olaszok mindkét gólja tizenegyesből eredt, ,mig a szegediek góljait Vezér, Solti, Megyeri és Marto- nosi rúgta.

Az Újpesti Torna Egyesület vasárnap, óriási közönség előtt adott revánsot az FC Európa Barcelona csapatának és újra sikerült 3:1 arányban győzedelmeskednie. A magyar csapatot mindkét mérkőzésen óriási ünneplésben részesítette a közönség. i

A brünni Makkabeának újabb magyar akvizíciói: Ntkolsburger (FTC) és Rúzsé (Ékszerész), előbbi a bír szerint tisztára az amaitőríogaloin lia'tárain belül óhajt működni, de megengedett költ- légeinek megtérítését cseh koronában kívánja, ségeinek rnegitóritését cseh koronában kívánja.

Nem utazik Párisba a 111. kér. TVE, mert busvétra a spanyol-francia határon levő Irunból sokkaJ kedvezőbb ajálatot kapott s így a párisi túráját lemondta.

SPftiGAiMemTmME

Budapest birkózó bajnokságai. A Birkózó Szövetség által rendezett Budapest bajnokságain Radvány Ödön és egy-ket más birkózót leszámítva, a legkiválóbb versenyzők vettek részt. A birkozó-bajngkságokon testvériesen megosztozott az UTE, MTE, BAK, MAC, Húsos és Törekvés, mindegyik egyesület egy-egy bajnokságot nyert. Eredmények: Légsuly: Eidlitz (UTE). 2. Bucsek (Törekvés). 3. Márton (SzAK). Eidlitz tudásban és állóképességben is sokat fejlődött. .Márton helyezése meglepetés. — Pehelysúly: Fehér (BAK). 2. Magyar (BAK). 3. Skerlecz (MTE). Szép küzdelmek után szerzett bajnoki cím. — Könnyü- suly: Keresztes (Húsos). 2. Matúra (MTE). 3. Szántó (MAC). Keresztes messze kimagaslóan legjobb volt a mezőnyben. — Kisközép.; Meister (Törekvés). 2. Benő (FTC). 3. Büki (Húsos). ^— Nagyközép: Varga (MAC). 2. Zemkó (Szeged) Két induló. — Nehézsúly: Badovetz (FTC). 2. Deák (MAC). Két induló.

Legfinomabb eredeti angol

frakk, szmoking és veszfibül - köpenyek

elsőrangú munka, mérték után, modern, előkelő kidolgozás, valamint az összes téll-6port-öltö2ékek és mindenfajta bundák hölgyek és urak részére.

OLD ENGLAND

470 Landesbank palotájában

B. METZEIES, PRAGA. NekfeMka 2

Úri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás

Mmmimís

................................................ ■ —B

Új

donságok*

Ausztria. A portóbélyegek sorozata 2 értékkel gyarapodott: 400 és 800 K értékben ibolya színben. Belgium. A forgalomban levő uj sorozatot (á<z uralkodó mellképe uj kivitelben) a következő értékekkel egészítették ki: 35 cent vörös- ba'rna, 40 c. rózsaszín, 75 c. piros, 2 franc sötétzöld, 10 fr. borvörös színben. Danzlg aránylag kevés számn újdonsággal örvendezteti meg e héten a gyüjtovilágot; mindössze két színváltozásról számolhatunk be: 50 márka vörös-kék, 100 márka vörös-olajzöM színben s három uj szolgálati bélyeggel: 5 M sötétzöld, 10 M narancs, 20 M barna színben DM íeüiinyomássai írlamí-ban az uj kiadás első értéke jelent meg: 2 pcnce szürke. A bélyeg tetszetős rajzban Írország térképét ábrázolja. Fogazat 14.5:14. A fel ül nyomásos sorozat természetesen továbbra is ér-vényben van s egyes értékei ma már igen ritkák. Litvánia folytatja az' uj felninyomásos sorozat kiadását a íeg- küliflÉbözőhb variációkban, amelyekről a kiadás lezárásokat számolunk be. Egyelőre csak annyit, ■hogy e héten 38 uj érték jelent meg cent, illetőleg lit értékben. Á litván bélyegek árai az u) arany valuta köveik ezíében erősen emelkedtek. Monaco: két uj franc ér féket adott ki az utolsó kiadás rajzával: 1 fr. fekete-sárga, 2 fr. vörös. Németország is kénytelen a inárkasülyedés következtében a portótételeket emelni s a forgalomban levő bélyegek sorozatát felfelé kiegészíteni. Újabban a 200, 300 és 1000 márkás értékek jelentek meg kármin, zöld és olaj színiben. A bélyegek hosszúkás alaknak, középen nagy szám ovális keretben. Spanyolország uj bélyegsorozat kiadását tervezi. Eddig egy érték jelent meg: 10 cent vörös, 13.5-42.5 fogazattal, hátul a rendes elienőrzőszámmal. Végül részletesen számolunk be a legutóbbi időben megjelent magyar bélyegekről, melyek kiadását szintén a portóié telek jelentős emelkedése tette szükségessé. Az országház rajzával megjelent a 20 K érték lila, 30 K borvörös, 50 K kék színben. A szolgálati bélyegek sorozata az eddigi kivitelben a kővetkező értékekkel egészült ki: 5 K barna, 50 K sárgás- bama-téglavörös, 100 K sárgás oliv-téglavörös, 500 K uarancs-kármin s végül 1000 K kék-kármiu színben. A két utolsó érték ■kékvonalas alapnyo- másbaii jelent meg. Ugyancsak a szolgálati bélyegek sorozatában jelent meg két ki segítő-érték 15 K a 20 K-ás bélyegen, 25 K a 60 K-ás bélyegen. A portóbélyegek sora 5 uj értékkel bővült: 6, 15, 25, 30 és 50 K. A bélyegek a lila 1.5 K-ás aratós bélyeg felülnyomásaiként jelentek meg.

Uj cseh-szlovák bélyegek.

A forgalomban levő magasabb névértékű bélyegek egyre sűrűbben felmerülő hamisításai uj s az eddiginél jobb minőségű, tehát nehezebben utánozható bélyegek kiadására késztették a posta-minisztériumot. A rendeletét a következőkben ismertethetjük: 1. Január 31-vel a 100, 150, l&r, 250, 300, 400. 500, 600 valamint a 125, 500, 1000 fi 11. Masáryk-bélyegek kivonatnak a forgalomból. A bélyegek február 14-ig használhatók., február 21-ig illetékmentesen a postahivataloknál Ictcserél- hetök. 2. Február 1-én három uj érték jelenik meg 100 fiil. vörös, 200 fül. kék, 300 fül lila Színben. A bélyegek sárgás papíron az eddigi rajztól (a •tudomány és munka szimbóluma) némileg eltérő kivitelbe!}, de változatlan alakban és fogazattal jelennek meg. 3..Mindezek alapján február 14-től kezdve a következő értékek használhatók postai ■küldemények bérmentesítésére: „Galamb11 rajzzal 5 fül. lila, 10 íailil. olaj sárga, 15 fii!, barna- vörös, 20 fül. cinóbervörös, 25 fül. sötétzöld. „Láncait széttépő alak”: ,11) fvll. lila, 40 fill. btonz- barna, 50 fill. sárgászöld, 60 flli. kék. „Tudomány •és munka": 100 fill. vörös," 200 fill. kék, 300 fill. lila, mindhárom érték sárgás papíron. Végül az 50, 100 és 250 fill. repiilőpostabélyegek.

ifc Varga László.

Gazdasági rabszolgaság.

New York, február elején. ;

(Saját tudósítónktól.) Az uj amerikai vámtörvény, melynek nyíltan kimondott célja a külföldi konkurreneia halála, nem más, mint egy leplezetlen vallomás, bevallása annak, ami minden amerikainak legjobban fáj: a gyengeségnek. A háború óta Európában éppúgy, mint Amerikában, egy óriási rém fenyeget, amivel ijesztgetik egymást az emberek és ami valóban minden politikai kérdést ural: a gazdasági rabszolgaság kérdése ez. Az európai államok egymástól félnek, egymást marják, nyíltan kimondva, hogy félnek egymástól, netán rabszolgaságra jutni, ugyanakkor ijedt szemekkel néznek kifelé, hogy az amerikai tőkés esetleg szintén kinyitja a pénzes zsákot és megveszi egész Európát.

Ennek épp a tükörképe látható itt. Nincs az az amerikai, aki nem hunyná be ijedten a szemét, ha valahol ezt látja: „Made in Ger- many“ és mivel a német gépet nem tudja megállítani, bezárja hát a kaput, hogy semmi be ne jöhessen.

Egy évvel ezelőtt Ford, a nagy amerikai autógyáros telepet akart építeni Németországban és engedélyt kért a városok egész sorától az építésre. Az autógyárat, mely olcsó autókat csinált volna, körülbelül 40.000 munkásra tervezték és nyíltan bevallva, exportálni akarták a kocsikat. A számítás igen egyszerű volt: Egy olcsó Ford-kocsi 400— 500 dollárba kerül Amerikában. Ugyanilyen kocsikat csináltak akkoriban a németek, melyeket a múlt évi berlini kiállításon 120—150 dollárért kínáltak. (Márkában adták meg az árát, de átszámítva ennyit tett volna ki.) A német gyárak óriási rendeléseket kaptak és •akkor jött a hír, hogy mit tervez Ford: A német lapok szerint sorra járta a városokat és egyetlen egy helyen sem kapott engedélyt & letelepedésre.

Ennek oka a következő: Eltekintve For- dék közismert fölkavaró politikájától, gazdaságilag is igen veszélyes lett volna egy ilyen gyár valamely német város közelében.

Mert Ford kétszeresét akarta fizetni annak a bérnek, amit a többi gyár fizet, aminek elmaradhatatlan következménye az leit volna, hogy a többi gyár is fölemeli a munkabért, mert különben nem kap munkást. A munkabér fölemelése az átlagárak emelését jelenti és ez megint az áru versenyképességének rovására megy.

Másrészt a munkásszövetségek is tiltakoztak az engedély megadása ellen, mert arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egy hirtelen munkabeszüntetés, aminő Amerikában mindennapos dolog, egy egész vidéket romlásba sodorna.

Németország tehát nem akart teret adni az amerikai tőkének, éppoly kevéssé ad az amerikai tőke teret a német munkának. Az amerikai munkás éppúgy fél a gazdasági rabszolgaságtól, mint az európai. Ha az olcsó európai áru elözönli a magasvalutáju országot, ahol az átlag életnívó körülbelül 4—5- szöröse az európainak, teljesen, vagy legalább ,is igen nagy részben kiszoríthatná a belföldi árut.

Mennyire indokolt ez az aggodalom, senki sem tudja megmondani. Mindenesetre egy óriási küzdelem tárgya a politikában. Amerika most tivesztette külföldi piacának egy igen nagy részét. Tekintve, hogy a magas valuta igen megnehezíti az exportálást, más utón kell utat keresni az árunak. Anglia kezdte ezen a íérfen az úttörő munkát. Anglia már régen tett igen erős intézkedéseket a külföldi áru behozatala ellen. Amerikában ez nem volt oly égetően szükséges, mert az ország igen nagy és 120—140 millió lakosa a legjobb piac minden gyártmányra. Az amerikai piac továbbá összehasonlíthatatlanul jobb, mint minden más piac a világon, mert a lakosok életnívója legalább 100 százalékkal magasabb az európaiénál. így hát elég közelfekvő az a fölfogás, hogy ha az export szünetel, a belföldi ipar elég piacot talál magán a belföldön, föltéve, hogy idegen gyártmány nem nehezíti még a munkáját.

így hát igen brutális eszközzel zárták el a behozatalt. A vám igen sok árura 100 százaléka a belföld! árnak. Sok cikkre még több. Ha tehát az európai cikk versenyezni akar, árban ntSr nem áüfiat.ia a versenyt, legföljebb minőségben.

A demokraták azt vetik föl a törvény ellen, hogy ez többet árt, mint használ, mert a belföldi ipar nem képes a keresletnek teljesen megfelelni, azonkívül meg sok iparág nincs is képviselve az Egyesült Államokban.

Ha tehát a helyzet oda élesednék ki, hogy az áruhiány észlelhető lesz, akkor beáll az a helyzet, ami — a demokraták szerint — az egész törvény célja, hogy a gyáros terrorizálja a piacot, ami egyet jelent Sz áremelkedéssel. Tekintve, hogy a kongresszus többsége republikánus (konzervatív), ez a vélemény erős visszhangra talált és ma már igen erős mozgalom van a törvény megszüntetése mellett. Amire egyelőre azonban nem ften van kilátás. ‘ Molnár- Tibor.

— A tátrai viüamosvasuíak ügye. A

Prágai Magyar Hivatal annak idején megírta, hogy az Angol-Magyar Bank tulajdonában lévő tátrai villamosvasufcakat a Légióbanka megvette. A. vételárat hét millió koronában állapították meg, de mivel a Légió- banka az átvétel alkalmával egynémely hiányt állapított meg (?), a vételár fizetését elhalasztották. Ebből a nyilván fizetett kommünikéből nem 'derül ki, hogy milyen hiányokat állapítottak meg és inkább az a látszata van a dolognak, hogy a vételár kifizetését pénzügyi nehézségek okozzák.

— A cseb-szlovák tallérok. Megírta már a Prágai MagjPhr Hírlap, hogy a cseh-szlovák kormány arany •tallérokat fog veretni. Mint félhivatalosan közük, az erre vonatkozó törvényjavaslatot most terjesztették a nemzetgyűlés elé. A tél- hivatalos közlemény .a kormány elhatározásával az arányvalutára való áttérés egy lépését látja, de megjegyzi, hogy az arany valuták azért ezidö- szerint — a világ pénzügyi piacán még meg nem szilárdult helyzetre és főképpen a szomszédos államok vahitáris helyzetére való tekintettel - még nem valósi tható meg. Az .aranyérmeké t ugyanis hamarjában te za utálnák és a szomszédos külföld aranyé-hs-égc csakhamar eltüntetné ezeket az érméket. Ebből az okiból a 'tervbevett aranytallért mint kereskedelmi érmét hozzák forgalomba, amelyet bárki megvásárolhat, aki aranyérmékre vágyik. Ez a tallér nem lesz (örvényes fizetőeszköz és kívül áll majd minden spekuláción. A tallérokkal való kereskedés meg lesz engedve. A tőzsdén a tallért csak az ára stabilizálása után fogják forgalomba hozni. A tallér belső értéke az 1922 november 8-üká kilograan szinarany rész 21.068,27 cseh korona értéke szerint 72.525 *cseh koronát tenne ki. A tallér bevezetésének valamelyes történelmi jelentőséget is tulajdonítanak és ennélfogva az érmék külseje azokra a cseh (tokátokra emlékeztet, amelyek a cseh állami önállóság idejéből valók, amikor a cseh dukát 45 esdi garast ért. Az uj cseb-szlovák tallér súlya 340 gramm lesz, mint a Luxemburgi János ideiéből való talléré és 986 és egykilencedrész arany és 13 nyolcktlencedrész rézből fog á’Iani. Ennek a keveréknek kilogrammjából 286,459 darab tallért fognak verni, 1 kg. szinaranybó! pedig 200,494 darabot. A képviselőház költségvetési bizottsága ezt a törvényjavaslatot január 23-íki ülésében megvitatta és elhatározta, hogy alkotmányos e - fogadásra az előterjesztett szöveg szerint fogja ajánlani.

— A cseh-szlovák folyamhajózási hivatal. A közmunkaügyi minisztérium a kereskedelmi minisztériummal egyetéríőeu az 1921 október 20-iki kormányrendelet értelmében létesített dunai folyamhajózási hivatalt február 1-én léptette életbe Pozsonybau. A hivatal, mint a csen-szlovák hajózási hivatal végrehajtó szerve és egyúttal mint elsőfokú hajózási hivatal fog működni azokban az esetekben, amelyekben a prágai hajózási hivatal maga nem jön figyelembe mint elsőfokú hatóság. A pozsonyi hajózási hivatal a cseh-szlovák dunai kikötőket szervei utján fogja igazgatni.

— A íuitkányi erdő eladása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Unió Bank eladja szatmári vaggongyári érdekeltségéi és a lunkányi tízezer holdas erdőnek résztulajdonjo- gát. A bank egy millió frankkal tartozik és ennek törlesztése érdekében adia el erdőbirtokát.

— Gyáripari és ipari kiállítás Mahr.-Ostrau- ban. Mahr. -O sfcrauból táviratban jelentik: A kiállítási egyesület mai közgyűlésén elhatározták, hogy júniustól augusztusig gyáripari és kézműipari kiállítást rendeznek az oinüitzi és iropp.au: kereskedelmi kamarai körletek számára.

— A belgrádi cukorgyár eladásának ügye. Belgrádi távirat jelenti: A február 5-ikére kitűzött cukorgyári árlejtés eredménytelenül végződött, mert csak két ajánlat érkezett be, holott a törvényes rendelkezések értelmében legalább három ajánlatnak kellett volna beérkeznie, hogy az árlejtési tárgyalás jogérvényesen legyen megtartható. Az ajánlatok közül az egyik a Prágcr Kreditbanké, melynek már van egy cukorgyára Jugoszláviában, Cuprijában, a másik ajánlat a zágrábi bankok egy konzorciumától való A gyáreladás sikertelenségét a belgrádi sajtó megelégedéssé 1 korom ént álja.

— Uj részvények a budapesti tőzsdén. Az Első törökszentmiklósi gőzmalom rt. részvényeit a múlt héten vezették be a budapesti tőzsdén. Alaptőkéje 60.000 darab 200 magyar korona névértékű részvényre felosztott 12 millió magyar korona.