Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-13 / 34. (187.) szám

Kedd, február 13. 3 M ungvári bomnamcr€Rg!ctch. Prága, február 12. Az ungvári bombarobbantásról aMbbi je- lientéseinöc szánnotok be, amelyek különböző szemszögből állítják be az eseményeket. A bírói vizsgálat van hivatva annak megállapí­tás árat, hogy kit terhel a feteRSss'ég. Addig sem pro, sem kontra nem akarunk állást íog- íaM. Azonban ab ovo vissza kell utasi ta­naink minden olyan kísérletet, amely a még ki nem derített esetekből vádat akar ková­csolni a ruiszinszkói magyarság egyeteme el­len és amely politikai célokra (a statárium újabbá elrendelésének megokolására, a vá­lasztások eiihiaillaisztásániaik plauzibilíssá való tételére, vagy az abszolutisztikus intézkedé­sek foganatosítására) akarja kihaszmáliiii az ungvári és radvánci bombarobbanásokat. A magyarság a politikai hatóban is nyílt esz­közökkel, nem pedig gyilokkal, tőrrel és bombáikkal harcol. Mire akarják kihasználni a bomba- merényleteket? (Saját tudósítónk jelentése.) A rendőrség a középületeket erős őrizet alá vette, senkit nem enged a helyszíniére, hogy meggyőző­dést szerezhessen a valóságról. A magyar napilapok szerkesztőségeit detektívek járták be s figyelmeztették őket, hogy el fogják ko­bozni lapjukat, ha a merényletről1 inni me­részkednek. Az Ungvár várossal egybeépült Rad- vánc (Bolotina) községből szintén a>z a hír kiirült szárnyra, hogy ott a csendőr! Iáik tanya kályháját robbantotta fel az eddig ismeretlen merénylő. Február 9-én Radvámcról automobilon behozta az állliamrendőrség Kalmár Marián magyar nemzetiségű tényleges szolgálatba.^ állló pénzügyi számtanácsost és Neviczky Konstantin 70 éven felüli, elaggott görög­katolikus esperes lelkészt — hogy mivel gya­núsítják őket, azt nem lehetett megállapítani. A városiban az a hir tartja magáit, hogy ezekkel a bombamerényletekkel a magyar­sággal nem szimpatizáló elemeknek az a cél­juk, hogy a magyarságot diszkrediitáiják, igazolják a ruszimszkói közállapotoknak fel­borulását s előkészítsék a talajt a katonai diktatúra és a statáriáliis intézkedések beve­zetésére. Ha a ruszíinszkói bombamerényleteiket sorjában boncoljuk, a következőiket kell meg- áíiapi tanunk: Minden bombám erényiét vezető állami exponensek hivatalos helyiségében vagy la­kásán történt. Egyetlen bombám erényiét sem tett nagyobb károkat. A mostani három esetben mindenütt kályhában robbant szét a patron és az ijedtségen kivü! — hála Isten­nek — más baj nem történt. Minden merény­let után a szláv nemzetiségű körökben arról beszélnek, hogy „ez a magyarok müve“. Ezzel szemben a magyarságnak meg kell állapítania, hogy ártatlanul hurcolják meg. A hivatalos jelentés. A rendőrség bizalmas utón arról érte­sült, hogy középületek ellen bombám erény­ietek vannak előkészületben. A bűnügyi osz­tály Komsadk felügyelő vezetése alatt meg­indította a nyomozást, amelynek szálai Rad- vánona vezettek és szenzációs eredményt hoztak. A rendőrség letartóztatta Hripák Pál radváncá 23 éves földművest, aki Neviczky őrnaggyal, a miskolci propaganda osztály főnökével volt már régebben összeköttetés­ben (a radvánci lelkész fia), akinek éveken át tisztiszolgája volt. Neviczky felhívta Ilripá- kot, hogy helyezzen el egynéhány modern hasábfabombát az egyes középületekben és a szükséges anyagokat rendelkezésére bo­csátotta. Hripá'kot ezután kii is oktatta, ho­gyan kell a bombáikat elkészíteni és Hripák hozzá is látott tervének végrehajtásához. Néhány hét eiőtt Kalmár Barna orvos- tamftiall’giató az összeesküvőknek ekrazitoi, gyujtózsúnórokat és robbanó kapszltikat ho­zott, úgy hogy a bombák elkészítését mind­járt meg is kezdték. Hripák részletes vallo­mása a'apján bűntársait, Ködöböc András 26 éves elbocsátott vasutas, Őri kommunista munkás és Roskó Stefán személyében le is tartóztatta. Ködöböc vök az összekötő ka­pocs Miskolc és Radváuc között, ő hozta a pénzt is, így legutóbb is többezer koronát, melynek nagy részét meg is találták, őri volt az, aki a kész bombákat elhelyezte Castell'a tábornok táskám rajában, a bolotinai csendőr’aktanyán és más helyeken. A tetteseknél tartott házkutatás alkal­mával 8 kiliogram magyar gyártmányú ekra- zitot (ugyanús minden államban más jormá- ban állítják elő az ekrazitot), ké t csomag gyujtózs'mórt és két csomag robbantó kapsz- lií találtak, amelyek egy részét Hripák, más részét pedig Kalmár Barna hozta haza. Súlyos gyanú ok ok alapján letartóztatták még Kalmár Marian pénzügyi igazgatósági föszátnvevöt és Neviczky Konstantin rad- vánoi görög-katolikus lelkészt, Neviczky őr­nagy és Kalmár Barna édesapját A bombamerénylet egy cseh lap beállításában. A Lidové Noviny jelenti, hogy az ung­vári -merénylet Radvánc községből óidul ki. A főbünös a huszonhárom éves Hripka Pál, aki Nevácziky őrnaggyal, a miskolci magyar propagandairoda főnökével állott összeköt­tetésben. Hripka az őrnagytól kilenc kiló­gnám ekrazitot kapott. Kalmár Barnabás or­vostanihallgató közvetítésével. Hripka se­gítőtársa volt Ködöböcz András, elbocsátott vas-ulti alkalmazott is. Hniipka Ködöböcz tár­saságában meglátogatta Miskolcon Nevicz­ky t s aiz ultiért ezer koronát ka-pott. Ködö­böcz egyedül is volt Miskolcon s akkor két­ezer koronát ka-pott Neviczky tői. Az össze­gen Hripka, Ködöböcz és ő;ry László osztoz­kodott Öry László kommunista és a kom­munista párt szervezett tagija. Ködöböcz út­levél nélkül utazott Magyarországra. A bom­báikat mind a hárman készítették. A ház­kutatás alkalmával Hrapkóná-l -két bombát találtak, Örynél egyet, egyet p-edig az Ung- j ba dobott Ködöböcz. Öry bevallotta, hogy a j csendőrségnél és a tábornok lakásán a bőm- i búkat Hripka helyezte eh Öryn-ek egy bőm-1 bát az állomáson, egyet pedig a vasúti pá-} lyán kellett volna elhelyeznie. Hripka cs-üré- J ben még nyolc kió eknazito-t és két bádog­dobozt találtak. Minthogy a január 14-iki bombamerénylet után ugyancsak ilyen bá- dogdobozt találtak a kormányzói épületben, bebizonyult, hogy ezt a merényletet is ugyanazok a tettesek követték el s éppen ezért ebben az irányban indították meg a vizsgálatot. Eddiig a következőket tartóztat­ták le: Hripka Pált, Ködöböcz Andrást és Ferencet, Öry Lászlót, Roskó Istvánt (Hrip­ka sógorát), továbbá Neviczky Konstantin radvánci -görögkiatolSkus lelkészt és Kalmár Máriáét, a-z ungvári pénziigyigazgatóság számvevő főtanácsosát, a-z orvostanhallgató atyját. Pénteken este egy liatvan-nyo’cvan férfiből álló radvánci csoport az ungvári ren'dőr'gazigat óságtól az elfogottak szaba- i donibocsátását kérte. A rendőrség a csopor- 1 tót szétkergette. Szombaton újból közben­jártak a ridvánciak az elfogotfak érdekében. | De 'eredménytelenül-. Az elí-ogoteákat n-om bocsátották szabadon. uralgni Érsekújvár, február 12. (Saját tudósitónktól.) Megírta a Prágai Magyar hírlap, hogy a losonci rendőrség egy nemzetközi betörőbandát fogott el, amelynek tagjai között volt Südi Mihály és felesége is. Ezek -azonban a rendőrség fogházából meg­szöktek. Südi Mihály személye nem ismeret­len Érsekújvár lakossága előtt. Südi nem más, mint ama hires Dukesz, Balassa és Siidi-féle propagacsna-detektivcsoport tagja, amely valóságos hiénája volt a magyarság­nak. 1920-ban ártatlan emberek egész sere­gét tartóztatták le és igyekeztek kínzások közepette vallomásra bírni őket. Erről an­nakidején parlamenti interpelláció is készült, amely azonban válasz nélkül maradt. 1921-ben és 1922-ben mindhárman az ér- sekujvári rendőrséghez voltak beosztva és ott teljesítettek detektivszolgálatot. A város lakosságát valósággal rettegésben tartották és mondhatni rémuralmat teremtettek. Egész sereg ártatlan embert kompromittáltak. Korlátlan hatalommal remde’keztek: Mindenkit, aki nem tetszett nekik, letartóz­tattak és vallatni kezdték. Az akkori főka­pitány, Mrva Jan, állandóan együtt tlvor- nyázott a hírhedt detekílv-'.rióvaS és pertu- barátságban élt velük. Hiába tettek ellenük följelentést, nem volt semmi foganatja. A város közönségét úgy informálták, hogy mindhárman Pozsony­ból kirendelt állami detektívek. Garázdálko­dásuk csak akkor ért véget, amikor híre jött, j hogy egy pénzhamisításban részesek, sőt • | Dukesz ellen, aki tagja volt egy pénzhami- | sitó bandának, állítólag az elfogatási paran­csot is kiadták. A társaság ekkor eltűnt Érsekújvárról. Egy idő múlva újból föltűnt a város utcáin Dukesz és Südi, de ekkor már nem működ­tek a rendőrségen, hanem a városban ődöng- tek, olykor-olykor rövid időre el is utaztak. Balassáről azt beszélték, hogy Kassára he­lyezték át. Családja el is költözött Érsekúj­várról. Südi azonban fönntartotta lakását és fe­leségével együtt még a közelmúltban is itt lakott. Állandóan Dukesszal volt együtt. Lát­szólag semmivel sem foglalkoztak, állandóan a kávéházban ültek. Dukesz valamikor pin­cér volt Érsekujvárott. Még ma is mindenki fél tőle, mert azt hiszik, hogy most is titkos rendőr. Ezt az is igazolni látszik, hogy ál­landóan töltött pisztolyt hord a zsebében. | Özvegy anyja nagy szegénységben élt eddig, Dukesz azonban valósággal dőzsöl és noha semmit sem dolgozik, azt beszélik, hogy any­jának házat vásárolt. Nem érdektelen megjegyezni, hogy abban az időben, amikor a Dukesz—Ba­lassa—Siidi-iéte társaság mini hivatalos | tényező működött a városban, több vak- j merő és kSderiíhe'eTen betörés törten'. Dukesz Imre különben a kérészéletű raa- gyarorsz'gi kommün idejében mint egy terrorcsapat vezetője működő te és állítólag sok embernek a vére topád a ke­zéhez. Balassa szintén résztvett a kommün rémségeiben. löt tartóztattak le, az egyiket a szabotázs, a másikat a francia hadsereg megsértése miatt. A meg nem szállott területen lévő Barment és Elberfeldben harminc textilgyár a ruhrvidéki szénre vonatkozó tilalom foly­tán beszüntette üzemét. Mainzban tizenhá­rom , egyént letartóztattak s köztük a Dis- cont-Bank igazgatóját, mert a sztrájkokkal pénzzel látták el. A Trieri Bankban lefoglal­tak 200 millió márkát, továbbá a sztrájkolok oetétjeit. A tegnapi napon nyolcvanhét teher- vonat érkezett a Ruhrvidékre és hetvenhat hagyta el a Ruhrvidéket. Strassburgba na­ponta három teherszállító hajó indul el. Ed­dig százharminc szénszállitó hajót foglal­tak le. A Wolff-ügynökség arról ad jelentést, hogy az esseni kereskedők és vendéglősök elhatározták hogy a megszálló csapatok és hozzátartozóinak árut és ételeket nem szol­gáltatnak ki. Mire a 122-ik francia gyalog- hadosztály szanitészcsapatának főorvosa ki­jelentette az esseni kórházigazgató előtt, hogy az esetben, ha a kórház a francia ka­tonaság részére szükséges gyógyszereket és fölszerelés! tárgyakat ki nem szolgáltatja, bajonettel fogják erre kényszeriteni. A fran­cia tisztek a gyógyszertárakban gyógysze­reket követeltek s amikor a gyógyszerészek megtagadták a követelés teljesítését, letar­tóztatással fenyegették meg a gyógyszeré­szeket. A letartóztatások az egész Ruhrvi- déken egyre tartanak. Esscnben a Zoll- verein-szervezet igazgatóját és egy főbánya­tanácsost tartóztattak le. Henriében három rendőrtisztvLselőt letartóztattak, mert nem voltak hajlandók tisztelegni francia tisztek­nek. Mivel a letartóztatás nyomán a város­ban nyugtalanság támadt, kihirdették a szi­gorított ostromállapotot. Recklinghausenben a polgármestert és a városi tanács vezetőjét letartóztatták. Gladbeckben Russel főbánya­tanácsost letartóztatták, mert megtiltották a francia mérnököknek a bányába való be­lépését. Az angol független munkáspárt tegnap nyilatkozatot jelentetett meg, amelyben el­itéli a ruhrvidéki megszállást és kijelenti, hogy ez a népjogok megsértését képezi. Mai jelentéseink: Mussolini beszéde a megszállásról Róma, február 12. A kamara elnapolása előtt Musollini nagy beszédet mondott a kül­ügyi helyzetről. Beszédének főtárgya a Ruhr-vidék megszállása volt, amelynek kö­vetkezményei a miniszterelnök kijelentése szerint nem lesznek érezhetők Olaszország­ban. Olaszország szénnel való ellátása rende­sen folyik s ha a ruhrvidéki szén el is ma­rad, nem lesz szénhiány. Az olasz kormány meg fogta akadályoz­ni, hogy a ruhrvidéki eseményeknek kataszt­rófád hatásuk legyen a volt osztrák-magyar monarchia államaira, amelyekhez Olaszor­szágnak nagy érdekei fűződnek. A Német­ország érdekében való intervenciót a minisz­terelnök elutasítja. A fr«MKtc&<fel€ tMmMmmmt. r®iMl®Xim®8fi el m RvAtrvf«Iélc®ra. A helyzet változatlan. A szankciók ui&bb váll fajai. Jegyzékek korszaka. Prága, február 12. A francia és belga kormány szombaton intézkedést tett arra nézve, hogy a német minisztereknek megtiltja a Ruhrvidék hatá­rainak átlépését. Ezt az elhatározást a fran­cia kormány jegyzék alakjában közölte a né­met birodalmi kancellárral. A Havas-ügynök­ség megjegyzi, hogy ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy az antanthatóságok a meg­szállott terület határainak átlépésénél határ- átlépési igazolványt, vagy útlevelet fognak követelni. A-szombati határozat csak arra irányul, hogy a német miniszterek ruhrvidéki tartózkodása ne mérgesítse el a lakosság közhangulatát s ha az intézkedés dacára a miniszterek megjelennének a Ruhrvidéken, azonnal vissza fogják őket szállítani. A francia kormány vasárnap reggel jegyzéket nyújtott át a párisi német ügyvivő­nek, amelyben hivatkozva arra, hogy a né­met kormány ruhrvidéki tisztviselőinek oly utasításokat adott, amelyek alkalmasak a megszállott területek nyugalmának veszé­lyeztetésére s igy a francia kormány elhatározta, hogy feb­ruár hó 12-től kezdve a megszállót: terü­leten előállított fém- és más termékeket nem engedi a megszállott terűiéiről Né­metországba szállítani. Ez az uj szankció Berlinben óriási elke­seredést váltott ki. A német kormány jlgyzéket adott át Parisban és Brüsszelben, amelyben tiltako­zik a nemzetközi Rajna-bizottságnak amaz intézkedése ellen, amely föloldja a megszál­lott területen lévő tisztviselőket á német kor­mánnyal szemben lévő felelősség alól. A francia kormány megkereste az angol kormányt, hogy engedje meg a ruhrvidéki szénnek az angol megszállási zónán keresztül való továbbítását. Ez a kérelem az angol kormányt rendkívül kényes helyzetbe hozta. Az angol kormány sürgősen fölhívta Godlyn tábornokot, az angol megszállósereg parancsnokát, hogy nyilvánítsa véleményét ebben az ügyben. Ettől tette függővé e kér­désben való döntését. Londoni politikai kö­rökben úgy tudják, hogy Franciaországnak ez a kérése rendkívül megnehezítette Bonar Law helyzetét. A Havas-ügynökség a ruhrvidéki hely­zetről kiadott jelentésében beszámol arról, hogy a helyzet általában véve változatlan. A Rajnavidéken a nemzetközi vonatok, va­lamint az élelmiszerszállitó vonatok menet­rendszerűen közlekednek. A szolgálatot belga és francia vasutasok látják el. Nem igaz egy kommunista lapnak az a híre, hogy a fran­cia lovasság megtagadta a további előnyo­mulást. Az a hir sem födi a valóságot, hogy egy francia katona puskatussal szétverte volna egy német mozdonyvezetőnek a fe­jét Wanne és Herme között. Ezekben a hely­ségekben voltak rekvirálások, de nem vég­ződtek oly tragikusan, mint ahogy azt a né­met sajtó föltünteti. Mindössze két tisztvise­A megszállás előtt egy ilyen intervenció nem akadályozta volna meg magát a meg­szállást és nem csökkenthétté volna a né­met ellenállást. Ma csak akor lehetséges a közvetítés, ha Olaszországot erre fölhívják. Olaszország erőteljesebb részvétele a Rsihr akciónál nincs íervbevéve. Eddig Fran­ciaország sem tett erre nézve előterjeszd est Olaszországnak. Iia ez megtörténnék, Olasz­ország ezt csak különös konpenzációk elle­nében tenné meg. A Jugoszláviához való viszonyról szólva kijelentette, hogy Sancta-Margetia-i egyez­ményt vagy el kell fogadni, vagy föl kell bon­tani. A fölbontás lehetetlen. Olaszország fog tudni védekezni az ellen, hogy Dalmáciában elnyomják az olaszokat. Deguette Poiucarénál Paris, február 12. Poincaré ma este meg­beszélést folytatott Degoutte tábornokkal az újabb rendszabályok alkalmazása tárgyá­ban. Degoutte a megbeszélés után visszauta­zott Düsseldorfba. A franciák kezükbe veszik a Ruhriermékek eladását Páris, február 12. A Petit Párisién híradása szerint valószínű, hogy a kiviteli engedélyek ma életbeléptetendö uj rendszabálya meg fogja aka­dályozni azt, hogy a ruhrvidéki iparosok a meg nem szállott német területre idegen államokon keresztül árut exportálhassanak. A kivitelt igen szigorú ellenőrzés alá fogiák venni. Az iparosok kénytelenek lesznek a megszálló hatalmakkal működni, ha el akarják kerülni a komoly kelle­metlenségeket. További rendszabályként emlege­tik azt hogy a megszálló szervek maguk vennék a kezükbe a Ruhr-vidék termékeinek eladását. Még nem bizonyos dolog, hogy cr.t a rendszert kereszHJlviszik-e. Pillanatnyilag megpfém'dri'k a franciák azzal, hogy a német vasúti forgalom xeor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom