Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-10 / 32. (185.) szám

Szombat február lö. kOzoazpasAo A régi koronatartozások kérdéséhez. Irta: Schmldt Imre. II. Azt hiszem* hogy előbbiekben eléggé rámutattam arra, hogy a régi koronakötele­zettségek rendezése igen sok kockázattal jár ott, ahol az adós hitelezőjét közvetlenül és készpénzegyezséggel elégíti ki. Ez a koc­kázat bizonyos mérvben azokra az esetekre is vonatkozik, ahol az adós jelzálogos tarto­zását megtakarított pénzfölöslegével egyen­lítette ki, amely neki nem biztosított addig sem több hasznot, mint amennyi az egyez­ség folytán megszüntetett évi kamatteher. Azonban ezzel sem mondtam azt, hogy a régi koronakötelezettségek rendezése minden esetben káros és hátrányos. Nem mondhatom ezt azért sem, mert rendelkezésünkre álla­nak oly eszközök és módok, amelyekkel e kockázatok legnagyobb részét és ezek kö­zött a legsulyosabbakat bizonyos mérvben csökkenteni vagy teljesen eliminálni is mó­dúkban áll. Nekünk nemcsak tartozásaink, hanem követeléseink is vannak ugyanily valutában. És pedig elég szerencsések vagyunk abban, hogy követeléseink összege jelentékenyen meghaladja a tartozásokat. Ilyen körülmé­nyek között, miután az itteni hitelezők egy teljesen elértéktelenedett valutával bíró és sokkal súlyosabb válságok között élő adó­sokkal állnak szemben, természetes az is, hogy minden ily közvetlen készpénzegység a mi adósaink részéről súlyosan károsítja úgy az itteni hitelezőket, mint az ottani adó­sokat Ha a mi összes adósaink ilyetén mó­don tartozásaikat a magyar hitelezőknek az ö valutájuk sokszorosában visszafizetik, ez­által itt csak hitelező és odaát csak adós ma­rad, akik egymás között megegyezni nem tudnak és a mindkettőjükre háramló suljros veszteségek következtében teljesen tönkre­mennek. A magyar korona mai állása mellett egy 50%-os készpénzegyezséggel az itteni adós tartozásának 40-szeresét fizette meg a magyar hitelezőnek, akit ily módon sohasem remélt előnyhöz juttatott. Ezzel szemben, ha a magyar adós kénytelen lesz tartozásának több, mint 10—20-szorosát fizetni, ez őt anyagi romlásba viszi, anélkül, hogy az it­teni hitelező követelésének egy érdemleges hányadát megkaphatta volna. Azonban a zá- loglevélkölcsönöknél még ennél is igazság­talanabb a dolog, mert jól tudjuk, hogy a budapesti záloglevélkibocsátó-intézetek tu­lajdonképpen csak közvetítők voltak az it­teni adósok és itteni hitelezők között Ezek a pénzintézetek nem a saját tőkéiket kölcsö­nözték ki a mi adósainknak, hanem azt a pénzt, amit mi adtunk nekik a nálunk elhe­lyezett záloglevelekért, melyek a magyar korona leromlása folytán teljesen értéktelen papírokká lettek. Amíg tehát az adós 50%-os készpénzegyezséggel a tartozás összegének negyvenszeresét fizeti ki a közvetítő bank­nak, ez az itteni hitelezőhöz ennek csak egy- negyvenedrészét egy parányát akarja adni, úgy, hogy az itteni hitelező követelésének 99%-át veszíti el. Ha tehát igaz az, hogy számolnunk kell egy nagy pénzszűkével, amely megbosszulja a könnyelmű g'-zdálko-. dást — ami minden körülmények között elő­relátható —, ugv kétségtelen az is, hogy ezt! nagyrészben azok idézik elő salát vseztükre, akik meggondolatlan egyezségükkel több­száz millió erejéig éppen azokat károsították meg. akik érzelmi motívumok által vezérel­tetve, egy súlyosabb időben mindenesetre segítségükre lehettek volna. ’ Hogy a valuta szétválasztása óta mily és mennyi veszteség érte Szlovenszkó és Ruszinszkó közönségét, ez annyira közis­mert, hogy fölösleges volna ennek fejtegeté­sébe bocsátkoznunk. Most újabb közel há­romnegyed milliárd veszteség fenyeget min­ket, mert annyit tesznek ki a Szlovenszkó és Ruszinszkó közönségének régi koronakö­vetelései és kouskribált záloglevélállománya. Ezeket a veszteségeket a pénzügyi kormány igyekszik tőlünk elhárítani és ezért a tria­noni szerződés 248. szakasza alapján meg­egyezést keres a régi koronakötelezeríségek kölcsönös rendezése tárgyában a magvar kormánnyal. Azonban a nagy valutáris elto­lódások és talán más okok is, megakadá­lyozták eddig a megegyezés lét ejötíét, úgy, hogy a jövő kilátásai tekintetében teljesen tájékozatlanok vagyunk. A gazdasági élet megindulását és a régi összeköttetések megújítását már maga ez a bizonytalanság is megbénítja. S ha a kormá­nyok által szándékolt megoldás mindkét ol­dalon csalódásokat fog hozni, ez minden­esetre káros hatással lesz egy közeljövőben remélhető szívélyes viszony kialakulására. Miután pedig a csalódásokat csakis magán­egyezséggel előzhetjük meg, ennélfogva mindkét oldalon törekedni kell a megegye­zésre, — de oly formában, hogy annak ne lehessen semmi olyan következménye, mely odaát az adósokat, minálunk pedig a hitele­zőket juttatja a koldusbotra. A Rasin-féle pénzügyi rendelkezések nem zárják ki ennek lehetőségét, sőt meg­engedik oly módon, hogy a régi korona- követeléseinket régi koronatartozások ki­egyenlítésére, kompenzálására használjuk fel- Bárki tehát, aki akár jelzálogkölcsön cí­mén, akár másféle kölcsön címén odaát tar­tozik, ezt kiegyenlítheti oly módon, hogy megfelelő összegű régi koronakövetelést szerez és ezt bocsátja a hitelező rendelke­zésére, Különösen pénzintézeteink rendel­keznek még több millióra rugó régi korona- követeléssel és ezért szívesen \resz.5k az Itteni adósok oly ajánlatait, hogy e régi ko­ronakövetelések felhasználásával rendezzék tartozásaikat, A pénzintézeteken kívül keres­kedelmi és ipari vállalatok és a magán­közönség egész nagy tömege rendelkezik ily kompenzálható követelésekkel, kiket mind­nyájukat az a veszély fenyeget, hogy köve­teléseiknek csupán egy hányadát és ezt is talán csak évek során fogják megkaphatni, így ezek az itteni hitelezők bármelyike szí­vesen megy bele engedményeikbe, hogy kö­veteléséhez mielőbb hozzájusson és önmagát egy esetleges még nagyobb veszteségtől megóvja. Az engedményeknél minden esetre elmennek addig a határig, ameddig az itteni adósok nagy tömege elment akkor, amidőn a nagy kockázattal járó, 50 százalékos készpénzegyezséget megkötötte. De ha pénz­intézeteink és a többi itteni hitelezők eset­leg valamivel többet is követelnek, ezt is megéri az a nagy előny, hogy a törvények­ké]. nem jönnek ellentétbe és sok más ve­szélyes kockázatot is elháríthatnak maguk­tól. Azonban a tartozások kiegyenlítése tör­ténhet oly módon is, hogy fizetés helyett magunkra vállaljuk itthon egy oly régi ko­ronatartozás megfelelő kiegyenlítését, mely- ivei a mi hitelezőnk viszont itt tartozik és kinek itteni hitelezője kétségtelenül szívesen fogja venni ebbel! szándékunkat. Ennek a kompenzálásnak vannak min­den esetre nemcsak anyagi, hanem nagy er­kölcsi előnyei is, még pedig abban, hogy egyezségünkkel sem az itteni hitelezőket, sem az ottani adósokat nem károsítottuk meg. Lehetséges, hogy egyik-másik hitelező ezt odaát nem szívesen látja, de ennél sok­kal értékesebb reánk az. ha a mai viszo­nyok között segítségükre vagyunk azoknak, kik a részükre így megmentett tőkét később bizonyára szívesen bocsátják a ml rendelke­zésünkre, ha a viszonyok úgy alakulnának, hogy a visszafizetett tökére részben vágj7 egészében ismét szükségünk lenne. Ellenben a magyar hitelező jóindulata ezt nekünk soha sem biztosíthatja, mert már csak az ezzel járó valutáris kockázat miatt sem bocsáthat­ja ismét rendelkezésünkre a már egyszer neki visszafizetett összeget. Különben is nem hiszem, hogy valamely hitelező a jóindulatát megvonja azért, mert megállapodásunkkal a magunk és mások megkárosítását elhárítot­tuk. — A dán korona árfolyamesése. A cseh-szlo­vák köztársaság kopenhágaí kereskedelmi képvi­selete jelenti: A dán korona hirtelen erős árfo­lyamesésének Okai a következők: a passzív ke­reskedelmi mérleg, a bukott Landmarinsbank vizsgálatának homályossága', a németországi po­litikai zavarok és .a. vezető magánbankok kamat­lábának leszállítása, mely utóbbi megakasztja az idegen tőkének Dániába áramlását. Kü’önösen Németország diszponált dán követelései fö’ött a font javára. Maga a dán állam is nagy tételekben vásárol dollárokat külföldi kamatfizetésre. A nem­zeti bankoknak czidőszerint kevés az idegen va­lutájuk. 1914. július 31-én a dohár 37500-nel jegy­zett 1929 november 12-én "767-t.ei, 1922 június 1-én 459-cd, 1922 december 31-én 487-te1, 1923 január 19-én 517.50-el, í923 január 20-án 520-al és 1923 január 3-án 516-fcaI. — A prágai mlntavásár divatkfálHtása. A március 11-tői 18-ig tartandó VT. prágai tavaszi mintavásáron ,a vezetőség újból rendez divatki- álh'tást. Ez a kiállítás március 11-én, vasárnap délelőtt tiz órakor nyilik meg a karolinenthali Varieté-színházban. A divatkiállitást, mint eddig, párisi mintára rendezik. A színpadon némajáté­kot adnak és a tnannequinek a nézőtéren fognak sétálni, hogy a kiállított darabokat a közönség közelről is megtekinthesse. A belépőjegyeket idejekorán kell megszerezni a vásárvezetőseg- nél, Praha I., Staromestké nárnesti, (Régi város­háza). — Megalakult a szeszkartel. Tegnapelőtt volt a Szeszértékesitő társaságnak alakuló közgyűlé­se. Az uj társaság, amely a szeszgazdálkodás után átveszi a Szeszbizottság felszámoló bizott­ságának feladatait, magában egyesíti a mezőgaz­dasági és ipari szeszfőzőket, valamint a szeszfi- nomltókat is. Az uj alakulásnak különös fontos­sága van a mezőgazdasági szeszfőzdék további sorsára, mert az eddigi rendszer szerint különö­sen a szlovenszkői mezőgazdasági szeszfőzdéket sok hátrány és méltánytalanság érte, amelyekről annak idején ml is részletesen beszámoltunk. A mezőgazdasági szeszfőzdék ugyanis sok tekintet­ben kedvezőtlenebb helyzetben voltak, mint az ipari szeszfőzők üzemei. Az uj társaságtól elvár­ják, hogy egyforma elbánásban fogja részesíteni a szesztermelőket. — Javul a csehszlovák gyáripar hely­zete? A Prager Eisenindustrie-Gesellschaft kladnói telepén egy kohót ismét üzembe he­lyeztek. Srba munkaügyi miniszter is jelen volt az üzembehehrezésné! és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy rövidesen egy uiab kohót is beftitenek és hogy a mrtschici bányákat is üzembe fogják helyezni. A bol­gár kormány a pemiki bányavidéken briket- gyárat létesit, amelynek építésével a prágai Breitíeld és Danek céget bízták meg. Az épí­tés költségei 25—30 millió lévára rúgnak. — A textiliparban is élénkebb lett az üzlet. A cseh korona esése és a gyapotárak emelke­dése folytán élénkült a vételkedv, mmely kü­lönösen a. különböző államok fegyverkezésé­vel hozható összefüggésbe, fonalakban élénk volt az üzlet, úgy, hogy a fonók raktári kész­letei elfogytak. A szövött- és kötöttárugyár­tás terén szintén emelkedett a forgalom. Mindazonáltal a gyárosok nem bíznak az ál­talános javulásban, mert Európa bizonytalan politikai helyzete kedvezőtlenül befolyásolja a tartós javulást. — Oroszország a lyoni tavaszi vásáron. Ber­lini szerkesztőségünk jdéntl: A kormány egyik kereskedelmi képviselője, Turow, legközelebb Berlinen át Lyonba utazik, hogy ott a kiállításon Oroszországot képviselje. Az orosz kormány kü­lön pavillont létesített a lyoni kiállításon, amely­ben szesz- és petroleurntermékeket, faárukat gabonát, lent kendert, selyemgubókat, gyapjút, lószőrt, bőrt, nyersbőröket, szőnyegeiket és háziipari cikkeket fognak kiállítani. — A párisi román követ a len árfolyamesé­séről. Bukarestből jelentik: A kamara legutóbbi ülésén Bratíanu Vtntíia pénzügyminiszter többek között rámutatott arra, hogy a leu eddig a libe­rális kormány alatt stabil volt, nem esett. Akár­milyen fluktuációk érik is a leüt, a pénzügymi­niszter szerint nem bírnak komolyabb jelentőség­gel. Jó pénzügyi politikához rendes munka kell. Románia földművelő állaim, .az ország természetes erői visszaállítják » valutát. Végül kijelentette, hogy nem nyomatnak több bankjegyet. Victor Antonescu párisi román követ részletes jelentést küldött be a len eséséről, amelyben többek kö­zött rámutat arra, hogy a tettesé* legfőbb oka a Standard és a.z Anglo—-Persau petróleum-trösz­tök manőverei Románia ellen. A pénzügyminisz­ter azzal fejezte be beszédét, hogy a pénzügyi kérdésben is optimistának kell lennünk. — A lett áílarabank kimutatása. A lett állam- bank legutóbbi kimutatása szerint az aktívák a következők: aranytartalék 15,652.040 Utas, ezüst 16.130 Utas, font sterling és más valuták 22,237.949 Utas, egyéb külföldi fizetőeszközök 38.306 litas, visszleszámitolás és hitel 13,063.971 Utas, egyéb aktíva 4,057.674 Utas. A passzívák: 12,000.000 li­tas tőke, 37,585.053 litas bankjegyforgalom, 3,872 532 litas letétek és 1,608.486 litas egyéb kö­telezettségek. (1 Utas — 0.10 dollár). — Szállítások. A brünni államvasutt igazgató­ság az 1923. évi talpfa-szükséglet fedezésére impregnált talpfák és gömbfák szállítására hir­det pályázatot. Ugyanez a hivatal 755 köbméter bükkfa ihid-talipfára és iára, valamint 124 köbmé­ter erdei fenyő-talpfára, valamint 73 köbméter tölgy-talpfára hirdet áriiejtést. Közelebbi résziete­ket a nevezett igazgatóság 9. osztályában lehet megtudni. Ajánlati batáridő február 27. — Ugyan­ez az Igazgatóság 213450 kg. ruganyos acélra és rugókra hirdet ár lejtési pályázató,. Közelebbi részleteket az igazgatóság 9. osztályánál lehet megtudni. Ajánlati határidő február 17. — Az ol- miitzi ál iám vasú ti igazgatóság 7 uj vashid-szer- kezet szerelésére hirdet árlejtési pályázatot. A terveket és ajánlati formulátékat 35 öK. bekül­dése ellenében a nevezett igazgatóság IÍI.-5. osz­tályánál lehet megtudni. Ajánlati határidő február 27. — A nemzetvédelmi minisztérium nagyobb szánra szerszámokra hirdet szállítási árlejtést, még pedig körzőkre, csavarfogókra, kerékgyártó szerrzámokra stb. Részletesebb felvilágosítás a prágai főszertárnál, IV., Voteohovská, lehet meg­tudni. Ajánlati határidő február 26. — Ugyanez a minisztérium 150,000 drb. pléhdoboz szállítására hirdet árlejtést. Ajánlati határidő február 20. — Ugyanez a minisztérium 60 drb tömörgumini-ab- roncsra 1050-szer 140 és 20 drb. tömörgummi-aíb- roncsta 880-szor l4o hirdet árlejtést. Ajánlati ha­táridő március 3. Ugyanez a minisztérium 1360 köbméter különböző építő fára hirdet szállítási ár­lejtést. Ajánlati határidő február 24. — A német birodalmi kényszerkölcsön. A Vossische Zeitung közlése szerint a német biro­dalmi kényszerkölcsön első részletének címleteit, amely a tavaly júniustól szeptember végéig ter­jedő jegyzési időszakot foglalja magában, a Biro­dalmi Bank most adta lei. Az 1922. évi német kényszerkölcsön február 7-tŐl kezdve a berlini és a frankfürt am maini tőzsdéken fogják forgalom­ba hozuL <3? — Gazdátlan dollármilliók. A „Corriera q‘ America14 közlése szerint Newyorkban sok ember tette be pénzét tí bankokba, anélkül, hogy betvr- jcikkel később törődtek volna. Mi történjék ezek­kel a betétekkel? Az ügy meglehetősen bonyo­lult, mert rendkívül nagy összegekről van szó. A bankok ugyanis kötelesek a fel nem találhatók letétjeiről Washingtonba jelentést tenni. Az erre vonatkozó tudakozódások akármilyen gondo-sak, ritkán vezetnek eredményre. Tiz eset közül leg­feljebb ha egyben sikerül a betevő hollétét meg­állapítani. Az ilyen gazdátlan betétek összege ez- idöszeritit 35 millió dollárra rúg és ezek a mil­liók 300 betevőtől valók. Az összegek fölött még akkor sem lehet diszponálni, ha az illető betevő rokonait vagy örököseit kikutatják, mert az elő­írások szerint igazolni keli a betevő elhalálozá­sát is. — A mai tőzsdék. A prágai tőzsde a hét vegére és a bécsi tőzsde iauyhaságára való tekintettel erősen gyöngült. A bankértékek szinte kivé tol nélkül vesztettek árfolyamaikból. Az ipari értékeknél ugyanígy alakult a helyzet, kivéve Sohoellert, mely áruhiány miatt 10 K-val javult. A záróirányzat is lanyha volt. A devizák általá­ban szintén gyengültek: Paris 0.25 pontjától Ko- penliása 8 pontjáig. Sofia 0.25, Varsó és Budapest 0-5—0.5 ponttal gyengültek; csupán a német már­ka’ javult 1.5 ponttal. — A mai bécsi tőzs­dén nagy üzlet télén stég uralkodott, mert nem volt kereslet A spekuláció a hét végére való te­kintettel tartózkodó volt. Nagyobb forgalmat csak valutáris papírokban értek el, a londoni hiteltár­gyalások kedvező állására és a zürichi ikorona- kurzus további javulására való tekintettel. Ked­vező hirek érkeztek a budapesti tőzsdé­ről, amely ma a kétnapos Szünet után sokkal barátságosabb hangulatban nyílt meg, úgy. hogy a hétfői krach után egyik-másik árfolyam meg is tudott szilárdulni. De a bécsi tőzsde gyenge hí­reire az irányzat itt is lanyhult. Ebben a tőzsde­tanács részéről tervbevett fizetési nap megvál­toztatása is közrejátszott. Az árfolyamvesztesé­gek a nagyobb értékeknél 10 százalékot tettek ki. A záró irányzat is nagyon lanyha. — A mai prágai terményt A zselén is lanyhasá g uralkodott. A következő árakat jegyezték: búza 165—170, .rozs 110—112, árpa 115—130, zab 115— 120, amerikai liszt 2*70 (ab Tetschen), magyar liszt 3.20 (ab határáU,), burmarizs 2.70. Aracy 3.— (ab Tetschen), La Plata tengeri 1.50, szlovenszkői 1.20 (Nyitra), holland borsó 3.70—4.— (Tetschen), fehér bab 1.80—2.— franko, holland mák 9.-----­9.25, széna' (cseh) 135—160, alomsmlma 80—85. takarniányszalrrra 90, amerikai zsír 12.— loko Tetschen. BBBHBBBBBBBBBBBBeiifiHnBBiaBBHBHBB* KiatfóhiTatati BzeRdeh. ■■inmininniMinMiiii ír---------------v Töb beknek. A sorsolásból eredő nyeremény­könyvek és még egyes előfizetőinek járó ajándék- könyveket teknikai okok miatt egyelőre nem tudjuk elküldeni, kérjük előfizetőinket még egy kis türelemmel lenni. Mihelyt a könyvek rendel­kezésünkre állanak, azonnai le fogjuk szállítani. — U. Gy., Rimaszécs. C-seh-szdovák állampolgár útlevél meghosszabbítását, illetve uj útlevél ki­állítását ott tartozik kérni, ahol állandóan tar­tózkodással bír és adófizetést teljesít. Az útle­veleket egyébként, a megyei zsupánátusok vagy a rendőrigazgatóságok utlevélcsztályai szokták kiállítani. Panaszát a lap rendetlen kézbesítése végett sajnálattal vettük tudomásul. A postaigaz­gatásnál feljelentettük a szabálytalanságot, illetve kértük a járat megfigyelését. — Gr. S.. Pozsony. A beküldött hirdetését köszönettel igazoljuk. A csekklapokat egyidejűleg jelen sorainkkal meg­küldjük. — P. L., Kísmanya. A harang beszerzé­sére vonatkozó információkat megszerezzük és közölni fogjuk. — P. E., Hermanfalva. Levelező­lapja vételét igazoljuk és az utfevele érdekében azonnal eljártunk. Egyébként azt az információt nyertük, hogy időközben már t. Címedre ©Ikiil- detett. — T. K., Csacza. Táviratának-vételét iga­zoljuk, az útlevél február 3-án elment. 8®®©89O®O®0®©O©®«®0©®00©©8$6r@©®8 1 MOZIHOZ 1 | fi «i r $ fi: i © keres esrv hadirokkant. Hont- Bars-ésZó- 5 I lyommegyék területére szóló engedéllyel x rendelkezik. Közelebbi felvilágosítást ad X na o * | mozitulaidonos X Banská- Sfiavmca | 9 1076 9 k>«o©e©e©9e©e©öö©©ö©©®o©©ö©öö9$©w Speciális cimbalomkészitőnél : különféle kivitelben kész j CIMBALMOK) \ kaphatók. Pedálos dupla fenekű, tiszta : ü hangú, fekete-, sálon-, machagoni és ; : diófa színben. Bárminemű cimbalom- és : | harmónium-JöVlíáSOiíal elfogad : j jótállás mellett i M®w«ics Józsefi i : speciális cimbalomkészitő i Nagyröce. öömür megye I ; 1070 : 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom