Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-09 / 31. (184.) szám

Péntek, fetonilr 9. 3 PoIUiBcafi p®rftó alakul ci pártoiikiwiiiiek blohia Apponyi Albert gróf lesz az elnök. «■— Korányi a jóvátételről. Prága, február 8. A politikai körökben még mindig sokat beszélnek a miniszterelnök tegnapelőtti be­szédéről. Hivatalos helyen megállapítják, hogy azok a hírek, amelyek az egységes párt bomlásáról szólnak, nem felelnek meg a valóságnak. A mintatér elnök és a párt jobb- szárnya között nincsenek éles ellentétek. Az ellenzék eme félhivatalos helyről eredő je­lentés után meglehetősen hidegen nézi a fej­leményeket és azt hiszi, hogy a miniszter­elnök békülé'St hirdető szavai ezúttal sem fogják a várt eredményt meghozni és a párt­közi békét megteremtem. A politikai érdeklődés enné! nagyobb mértékben fordul a pártonkivüliek csoportja felé, amely kezd mindinkább jelentős politi­kai faktorrá válni. A blokknak, amely rövi­desen — eddig még nem tudni, milyen cim alatt — párttá alakul át, eddig tizenhét tagja van. Abban az esetben azonban, lia Apponyi Albert gróf elvállalja az elnökséget, ez a szám könnyen megkétszereződhetik és igy ez a politikai csoportosulás a Háztían az egy­séges párt után számbelileg is a legtekin­télyesebb tényező lenne. A blokk program­ját Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő budapesti szerkesztőnknek adott és alább közölt intervjujában ismertetjük. Politikai körökben erősen tartja még mindig magát a hír, hogy /Bethlen lemondása nincsen messze és utó díj a Zichy János gróf lesz. Ez esetben a fontosabb tárcákat a blokk tagjaival tölte­nék be. Mai telefon jelentéseink: Izgalmas nemzetgyűlési ülés Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet­gyűlés mai.ülését délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napi­rend előtt, a házszabályok értelmében, fölol­vasta azoknak a képviselőknek a névsorát, akik a tegnapi ülésről távolmaradtak. Java­solta, hogy a Ház szólítsa föl ezeket a kép­viselőket arra, hogy tíz napon belül terjesz- szenek a Ház elé igazoló jelentést távolma­radásuk okáról és ha ezt nem tennék meg, akkor ujabb javaslatot fog a Ház elé ter­jeszteni. A Ház az elnök javaslatát egyhangúan elfogadta. $ Strausz István: Személyes kérdésben szólal föl és röviden foglalkozik a közte és Dréhr Imre egységespárti képviselő között lefolyt hírlapi polémiával. Következett a napirend értelmében a sü­tőipari munkások és az éjjeli munkának egyes iparágakban való megtiltásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az első szónok Jászai Samu szociáldemokrata képvi­selő: A legtöbb európai államban már évek óta behozták a napi nyolcórai munkaidőt. Kifogásolja, hogy a kormány megnehezíti a munkások szervezkedését és egyesülési jo­gát s munkásellenes politikát folytat. Erre nagy zaj tör ki a Házban. Halász Móric: A kommunizmus alatt az istentiszteleteket is betiltották. Lers Vilmos báró: Külföldön nem tart­ják be a munkásvédelemről szóló törvé­nyeket. F öl kiált ások a szociáldemokraták­nál: De a munkásbiztositó pénztárak meg­vannak. Lers Vilmos báró: Ami a munkásbizto­sitó pénztárakat illeti, tudja mindenki, hogy onnan kerültek ki a kommunizmus főhyfdetői. (Taps a kormánypárton, nagy zaj a szél- sőbaloldaion. A szocialisták a padokat verik. Elnök hiába csönget, a rendet alig tudja helyreállítani.) Lers Vilmos báró: Ha betegsegélyző pénztának nem lettek volna, akkor ma nem ülnének szociáldemokrata képviselők a Ház­ban. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon, mely az ülés egész folyamán végigvonul. A hangulat rendkívül ingerült és izgatott. A szociálde­mokraták folytonosan zavarják a tárgyalás menetét.) Jászai Samu (folytatja beszédét): Ha ez a javaslat törvényerőre emelke­dik, egy nagy szépséghibája lesz és pedig az, hógy a munkásképviselők nem járultak hozzá. Ilyen javaslattal nem lehet a szociá­lis kérdéseket megoldani, ez csak kirakatba való. Határozati javaslatot terjeszt elő, mely megtiltja, hogy nők és fiatalkornak bármi­lyen éjjeli munkát végezhessenek. Majd taxtivc fölsorolja amaz iparágakat, amelyben éjjeli munkát űznek. Lers Vilmos báró előadó reflektál a yita során elhangzott kifogásokra, majd kül­földi. példákat sorol föl és hivatkozik Musso­lini ^asz miniszterelnöknek szicíliai válasz­tói előtt elmondott beszédére. Várnai Dániel: Minden kalandort iga­zolnak győzelme után. Lers Vilmos báró: Nekünk nem kell félnünk ilyen félforradalomtól. Egy pillana­tig sem gondolok arra, hogy nálunk a fasciz- mus, vagy annak valamiféle talmi kiadása fölütné a fejét. A jóvátétel veszedelmével küzdő országnak — mint amilyen a miénk is — egyetlen célja lehet csak: a többtermelés. Olaszországban a fascisták tűzzel és bombá­val pusztítják a szakszervezeteket. Nálunk ezt senki sem helyesli. Mi azt kívánjuk, hogy a szakszervezetek megmaradjanak, hogy ez­zel is beigazoljuk, hogy a kormány nem nyomja el a munkásmozgalmakat. P r o p p e r Sándor: Nagyon helyénvaló lenne, ha a törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával nem térnénk ki a nemzetközi jogra, a fascizmusra és más hasonló kérdésekre. A szociálpolitikai kérdéseket csak hozzáértés­sel lehet tárgyalni. Nem lehet rossz néven venni, ha mi itt szóvá tesszük, hogy a szo­ciálpolitikai ügyek Magyarországon igen el vannak hanyagolva. A bajok megállapítása nem bűn, mert csak igy lehet azokat orvo­solni. y Lers Vilmos báró tovább polemizál a szónokkal, majcl az elnök szünetet rendel el. Szünet után Lers folytatta beszédét. Az ülés délután két órakor ért véget. Pékár Gyisla lett a külügyi bizottság- elnöke Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonijelentése.) A nemzet­gyűlés külügyi bizottsága ma délelőtt ülést tartott, amelynek tárgysorozatán az elnök- választás szerepelt. Az ülést Apponyi Albert gróf korelnök vezette. Összesen tizenhét képviselő volt jelen, akik közül tizennégy egységespárti volt, mig az ellenzéki képvise­lők közül csak Apponyi Albert gróf, Peiál Gyula és Rassay Károly jelentek meg. Le­adtak tizenhét szavazatot. Ezek közül tizen­négy Pékár Gyulára, kettő Apponyi Albert grófra, egy pedig Ándrássy Gyula grófra esett. A bizottság igy tizenegy szavazat- többséggel Pékár Gyulát választotta meg elnökévé. Párttá alakul a pártonkivüliek biokra Apponyi lesz az elnök. Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése-) A párton- kivüli ellenzéki képviselők mozgalma egyre nagyobb arányokat ölt. Számolnak azzal, hogy Apponyi Albert gróf minden bizonnyal ■el fogja vállalni az elnökséget és az élére fog állani a csoportnak. Arról is beszélnek, hogy a cső port'külön párttá alakul, amely­nek vezérei Apponyin fyivül Zichy János gróf, Szilágyi Lajos, Gaál Gaszton és Ugrón Gábor lesznek. Gaál Gaszton a kisgazdákat:, Ugrón pedig a demokratákat fogja a párt­ban képviselni. A csoport vezetősége min­den oldalról csatlakozásra számit. A blokk egyik vezetője kijelentette előttem, hogy meggyőződése szerint Apponyi Albert gróf föltétlenül el vállalja ax elnökséget, ha sikerül a tagok meg­fejelő számával a sikeres együttműkö­dést biztosítani. Politikai körökben a fejlemények felé élénk érdeklődéssel tekintenek. Abban az esetben, ha Apponyi tényleg elvállalná az elnökséget, igen sok képviselő fog csatla­kozni a blokkhoz, amely igy a parlament egyik legerősebb csoportja lenne. Apponyi nem lép be a biokba Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk' telefonjelentése. A S Órai. Újság arról értesül, hogy Apponyi Albert gróf nem lép be a pártonkivüli .ellenzéki képviselők csoportjába. A nagyhatalmak alárendelt kérdésnek tekintik a magyar jóvátételt Korányi Frigyes báró nyilatkozata. Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Korányi Fri­gyes báró újságíróknak a jóvátételi kérdés­ről a következő nyilatkozatot tette: — A nagyhatalmak, amelyek miután belátták, hogy Németországtól nem remél­hetnek jóvátételt, a magyar jóvátételt tel­jesen alárendelt kérdésnek tekintik. Ezzel szemben vannak egyes államok, amelyek újabban erősen forszírozzák a magyar jó­vátétel kérdését. Számunkra ebből a szem­pontból nehéz a helyzet. Ki kell várnunk azt az időt, amig a krízis elmúlik és ügyel­nünk kell arra, nehogy a nagyhatalmak, amelyek most a német jóvátétel kérdésé­vel vannak elfoglalva, túlzott mértékben engedjék érvényesülni a kisebb államok szempontjait. — Párisi és londoni tárgyalásaim alatt főleg azért kellett nehézkégekkel megküz- denem, mert a nagyhatalmak Magyaror­szágról még mindig nincsenek$jól infor­málva. Főleg az ország gazdasági helyze­tét nem ismerik, vagy ismerik félre. A munkánkat rendkívül megnehezíti az a kö­rülmény is, hogy egy külföldinek, ha Bu­dapestre érkezik, az a benyomása, hogy rendkívül gazdag város. Meggyőződésem, hogy a kereskedelmi és ipari helyzet va­lódi képének föltárásával meg tudjuk győzni a külföldet arról, hogy milyen le­rongyolt gazdasági viszonyok között élünk. Apponyi Párisba utazik Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Al­bert gróf ma este Párisba utazik, ahol részt vesz <az interparlamentáris unió ötödik vég­rehajtóbizottsági ülésén. Apponyi gróf előre­láthatóan tiz-tizenkét napig marad Párisban. Ma délelőtt újságírók keresték föl Apponyit és tőle párisi útjáról nyilatkozatot kértek- Apponyi azonban útjáról nem találta idő­szerűnek nyilatkozatot tenni. Románia visszavonta csapatait a magyar határról Daruváry és Beliíska miniszterek nyilatkozata. Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az egységes párt véderő- és külügyi bizottsága tegnap este ülést tartott. A külügyi bizottságban a külügyi program kérdését tárgyalták. Daru­váry külügyminiszter a vita során kijelen­tette, hogy a magyar kormány a népszövetséghez nyolc részletes memorandumot Intézeti, amely a kisebbségek helyzetével és a le­szereléssel foglalkozott. A véáerőbizottságban Beliíska Sándor honvédelmi miniszter kijelentette, hogy a szomszédos államok közül egyedül Románia mozgósított és vont össze nagyobb csapato­kat a magyar határ mentén. Miután az a feszültség, amelyet az ál­lítólagos határincidensek teremtettek, meg­szűnt, Románia nem folytatja tovább ké­szülődéseit és csapatait is visszavonta a magyar határról. Nyugtalanságra tehát semmi ok sincs. A Magyarország háborús készülődései­ről terjesztett hírek teljesen légből kapottak és nem felelnek meg a valóságnak. A két miniszter nyilatkozatát a bizottságok meg­nyugvással vették tudomásul. Ujabb hat milliárd hitel Budapest, február S. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az országos pénzügyi tanács ma délután Teleszky János elnökletével ülést tartott, amelyen rendkívül pesszimisztikus hangulat uralkodott. Kállay pénzügyminiszter a tanácsról hat milliárd ko­rona fölvételére kért fölhatalmazást, amit meg is kapott. Magyarország- közeledik a kisántánthoz ? Prága, február 8. A Lidővé Noviuy je­lenti, hogy a magyar kormány a kisantant- hoz való közeledést keresi. Ezt az irány- változást a Korányi báró által Párisban foly­tatott jóvátételi tárgyalások eredménytelen­sége idézte elő, amely alkalommal Magyar- országot Olaszország cserbenhagyta. Buda­pesten attól félnek, hogy abban az esetben, ha Magyarország a jóvátételt nem tudná megfizetni, a kis antant Magyarország ellen, éppen úgy, mint Poincaré Németországgal szembem a zálogok politikáját alkalmazná, nevezetesen megszállná Salgótarjánt, Pé­cset, Románia pedig a Tiszáig vonulna- Hogy ezt megelőzz^, Magyarország közeledést óhajt a kisántánthoz, amely hasonló volna ahhoz, amelyet Schober idejében Ausztria igyekezett Lanában elérni. Állítólag a ma­gyar kormány részéről tegnapelőtt Prágá­ban meg is történt az első lépés. A kisantant megbízást kér Magyarország ellenőrzésére ? Budapest, február 8. (Budapesti szerkcs?,tő­ségünk tel efon jelentése.) Az egyik déli !a.p hirt ad arról, hogy a kisantant megbízottai -tegnap Bdgrádban konferenciát tartottak, melyen Niaí- csics külügyminiszter javaslatára elhatározták, hogy a kisantant részére mandátumot kérnek a népszövetségtől kérnek a magyarországi lefegy­verzés ellenőrzésiére. A 8 Órai Újság ezzel kap­csolatban arról értesül, hogy ez a hír nem felel­het meg a valóságnak, mert föl sem tételezhető, hogy a kisantant 'annyira vakmerő' lenne, hogy ilyet kékjén .altkor, amikor a katonai eílenőrző- bizotság megáltapitotta, hogy Magyarország tel­jesen le van fegyverezve. <ga i»«KB’^2&!®l€ÍWÜlÍÍ©l€ €S — Szilágyi Lajos nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére. — Budapest, február 8. (Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non). A négyhetes indemnitási vita ellenzéki szó­nokainak felszólalása között figyelmet keltett Szilágyi Lajos beszéde, akit, bár pártonkivüli programmal lépett föl, a legitimista keresztény ellenzék soraiba számit a politikai közvélemény. Nemrégiben alakult meg a pártonkivüli politiku­sok csoportja s mint ismeretes, ebben Szilágyi Lajosnak, mint kezdeményezőnek nagy szerepe jutott. Ez a parlamenti alakulat, amely számban sem jelent lekicsinylendő erőt, uj taktikát akar bevezetni a kormány elleni harcban s nem ta­gadható, hogy ebben más utakon jár, mint a szélső baloldali padokon ülő ellenzék. A Prágai Magyar Hirlap budapesti szerkesz­tője alkalmasnak tartotta ezt a parlamenti hely- zetet arra, hogy kikérje Szilágyi Lajos vélemé­nyét a pártonkivüli csoport politikai állásfogla­lásáról. Szilágyi Lajos a következőket mondotta: — A pártonkivüli ellenzéki képviselők par­lamenti csoportja nem akarja kisajátítani a maga részére az ellenzéki politikát, de meg­győződésünk, hogy egyedül ezen csoport kere­tein belül vagy köréje gyülekezve lehet ered­ményes ellenzéki harcot folytatni a kormány ellen. Már legutóbbi parlamenti beszédemben szóvátettem egy egységes parlamenti ellenzék hiányának kárát s rámutattam arra is, hogy ennek meghiúsulását eddig mindig csak a sze­mélyi ellentétek s a személyi aspirációk okoz­ták. — Mi feltételnül szükségesnek tartjuk e®' kormányképes nagy liberális párt megala­kulását, de sem a Rassay-pártot, sem a de- mokraíapártot nem tartjuk- alkalmas magnak arra, hogy egy ilyen tenyészeté uj alakulás köréjük csoportosuljon. Mi számítunk arra, hogy a megalakított pártonkivüli szövetségben meg lesz az alkalmas vonzóerő arra, hogy a szét­forgácsolt ellenzéki erőket egyesítse, esetleg a kisebb ellenzéki pártok kötelékeinek szaka­dása árán is. — Vázsonyiék és Rassayék részéről nincs helye semminemű idegességnek, bár meg tu­dom érteni, hogy ha a főváros politikai hege­móniájának kérdésére gondolunk, akkor amegr nevezett politikusokat idegesség tölti el, látva, hogy egy meglehetős politikai erőt képviselő csoport alakul, amely alkalmas arra, hogy a főváros polgárságának vezetését kiragadja ke­zükből. Alkotmányos, parlamentáris és demok­ratikus felfogásunkban azonban nincs okuk ké­telkedni. — A mi csoportunk megalakulása nem irá­nyul egyetlen párt eillen sem, aminek azzal is bizonyítékát adtuk, hogy nem szólítottunk fel csatlakozásra egyetlen olyan politikust sem, aki bármelyik politikai pártnak már tagja. Megnyugtatásul szolgálhat számukra az a tény, hogy amig Ugrón Gábort, Bárczy Istvánt so­rainkban látják, addig nem kel! félniök attól, hogy mi a demokráciának vagy a liberalizmus­nak a legcsekélyebb mértékben is hátat akar­nánk fordítani. Részünkről ki van zárva min­den meghunyászkodás, íelkinálkozás. — A magunk részéről Vázsonyi, Rassay, Rakovszky parlamenti szereplését a szociálde­mokrata párttal szemben csak annyiban Ítéltük el, hogy a polgári ellenzék háta mögött szö­vetséget kötöttek a kétségtelenül nemzetközi alapon álló szociáldemokrata párttal s ezzel megtagadták a közösséget a polgári rend alán­ján álló többi ellenzéki politikussal. — Adott esetekben a pártonkivüliek cso­portja is együtt fog működni a szociáldemok­rata frakcióval s ennek már a múltban is több­ször tanujelét adtuk, amikor az indemnitási vita során a szociáldemokrata szónokok által beterjesztett indítványok mellett szavaztunk, csak azt nem tehetjük meg, Jiogy velük min­denben megegyező politikai plattformra he­lyezkedve véleményünket és felfogásunkat tel­jesen az ő politikai állásfoglalásuknak szolgál­tassuk ki. Angol-francia véleménykülönbség a nemzetközi bíróság előtt, Amsterdam, február 8. Az állandó nemzetközi bíróság ma nyilvános ülésen döntött a tuniszi és marokkói nemzetiségi dekrétum következtében előállott angol-francia véleménykülönbség ügyé­ben. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetközi jog szempontjából nem kizá- zárólag belső ügyről van szó. A népszövetségi tanács álltai hozzá intézett összes kérdésekre „nemmel" válaszolt és ezzel a francia kormány álláspontjával ellentétesen döntött, anélkül, hogy nyilatkozott volna, miképpen kell a differenciá­kat egészükben és kiilön-kíilön elintézni. A fran­cia kormány képviselője kijelentette, hogy a francia kormány tisztelettel hajlik meg a nem­zetközi bíróság döntése előtt és közölte, hogy az angol kormánynak előterjesztést tett. hogy a vé­leménykülönbséget teljes egészében döntés vé­gett terjesszék a nemzetközi bíróság elé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom