Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)
1923-02-06 / 28. (181.) szám
Az izgatások. (p.) Besztercebánya, február 5. Á köztársaság védelme érdekében hatályos és szigorú rendszabályokra van szükség, mert — igy mondják azok, akik a kormány politikáját képviselik — az állandó izgatások zavarják a közrendet, akadályozzák a politikai és gazdasági viszonyok megszilárdulását és ezeknek az izgatásoknak államellenes tendenciája magának az államnak az alapjait mossa alá. Ha felteszed a kérdést, ki izgat? ezt a feleletet adják: mindenki, aki itt azt mondja, vagy azt Írja, hogy az emberek ne nyugodjanak meg a mostani kormányzat által teremtett állapotokban. Aki szóvá teszi, hogy a nemzeteknek egyenlőknek kellene lenniük és nem egyenlők. Izgatsz, ha kifejezést adsz annak a meggyőződésednek, hogy az 1920. évi április havában megtartott parlamenti választások alapján összeült parlament ma már nem tükrözi vissza a népek akaratát Izgatsz, ha helytelennek s demokráciával összeférhetetlennek mondod azt hogy a kormányzatban csak egy nemzet vesz részt s a többit onnan kizárják. Izgatsz, — barátom — ha azt panaszlod, hogy kevés nemzetednek az iskolája. Igazságtalanul zavarod meg a szegény állampolgárok lelki nyugalmát, ha bizonyítod, hogy itt a közigazgatás gyalázatosán rossz, hogy egy értelmetlen, a noyét s a nép viszonyait szokásait, törvényeit nem ismerő bürokrácia megakasztja az életet, lehetetlenné teszi, hogy a nép idejében igazságot találjon. Valahogy el ne szóld magad és ne beszélj arról, hogy a közigazgatási reform egy szürnyszülőtt, amelynek életbeléptetése csak szaporítja a zavaróikat. Kérlek, hallgass és ne elmélkedj hangosan azon, hogy miért lettek Turócszentmárton, Liptószent- miklós és Zólyom megyeszékhelyek? Miért tartozik Rimaszombat Zólyomhoz, Tornaija Liptószentmiklóshoz, Kézsmárk ugyancsak Liptószentmiklóshoz s Gölnicbánya Kassához? Ne háborogj azon, hogy Eperjes, Igló, Besztercebánya, Komárom ma már nem városok, csak jelentőségnélküli községek. Nem tudod megérteni, de azért ne kérj felvilágositást, hogy miért mondják demokrácának és haladásnak azt, hogy fontos és felelősségteljes állások betöltésénél nem követelnek ma már szakképzettséget, okleveleket, nem követelik, hogy az, aki a nép minden dolgában intézkedik, értse a nép nyelvét. Vedd szép nyugodtan tudomásul és ne zúgolódj, ha bezárják egyleteidet, ahol működni akartál, vagy megvédeni akartad gazdasági érdekeidet. Ne hidd barátom, ha szabad óráidban nagy gyártelepek mellett visz el utad s megfigyeled, hogy a kémények nem füstölnek, a kapukat bezárva, lelakatolva látod s feltűnőnek találod a nagy, néma, ijesztő csendet, amelyet a gyárak környékén csak az őrző kutyák vonítása zavar meg, hogy ezek a gyárak munkáílanul állanak és az elcsendesedett gyárak az iparnak pusztulását hirdetik. S ha tovább menve, sűrűn találkozol embercsoportokkal, vegyesen férfiakkal, nőkkel és gyermekekkel, aki hiányos öltözetben, a hidegtől dideregve íénferegnek, ne essél kétségbe sorsukon, mert valahogy ne gondold, hogy munkatlanok s nincs kilátásuk keresetre, csak pihennek, nehogy a folytonos munka felőrölje erejüket. Csak nem desperálsz kedves gazdabarátom? Oda se neki! Igaz, nem nagyon kellemes dolog, hogy az 1919. és 1920. évi jövedelmi- és vagyon-, vagy nem tudom én milyen adóval hátralékban maradtál és most kiírták ellened az árverést, hiába koptattad el a csizmádat s kopogtattál minden banknál, hogy váltóra kölcsönt kapj s igy fizesd ki a hátralékot. Hisz nem mondom, ez bizony baj, különösen ha tovább gondolkodva eszedbe jön, hogy még hátra vannak az 1921. és 1922. évek, itt van a liszt, trágya, nyugdíjalap, forgalmi s a jó Isten tudná megmondani, még mennyi mindenféle adó és járulék s itt van tetejében minden adónak, köztartozásnak koronája, a vagyondézsma és az értékemclke- dési adó! Sok ez, nagyon sok s akárhogy csináljuk is a számvetést, sehogysem futja. De hisz azért még ezer módja van a megoldásnak. Ha nem kaptál váltóra kölcsönt, próbáld meg, nem nagyon biztatlak, de talán kapsz jó protekcióval és jó magas kamatlábbal betáblázásra kölcsönt. S ha nem, nézd, egy kicsit emelkedett a búza ára, eladod a tavaszra félretett vetőmagodat. Vagy van lovad, tehened, meglehetsz anélkül is, ne félj, még el tudod adni s amit kapsz értük, azon kifizeted adóhátralékod egy részét s kapsz pár hónapra halasztást. Azt mondod, de mi lesz azután? Ejnye, hisz ti gazdák mind filozófusok vagytok s a filozófiával átsegítitek magatokat minden bajon s most hagyna cserben a filozófiád? Hát talán találsz egy befolyásos közbenjárót s el tudod adni földed egy részét és a vételárból megint fizetsz hátralékot Ne okozzon az neked gondot, hogy mivel műveled akkor is a NHHIBniIRBieilllEBMIBiaillRlR Prága, február 5. A hónapok óta tehetetlenségben vergődő békekonferencia agyodoppingolt táltosa közvetlenül a cél előtt összerogyott A konferencia fölborult és a legteljesebb negtivitással végződött. A két harcos fél: Curzon angol külügyminiszter és Isméd pasa török delegátus elhagyták Lausannet. A békekonferencia fölborulása az európai politika békéje szempontjából óriási jelentőségű, mert elsősorban azt jelenti, hogy a közelkeleti kérdésnek elkeresztelt s örökös föllobbanással fenyegető parazsat nem sikerült a diplomácia szervezett tűzoltóságának eloltani és a parázs izzik tovább s a békét hamvasztó láng bármikor föl- csaphat. A lausannei esemény világos bizonysága annak, hogy azok, akik ma az európai politika kormánykerekénél ülnek, képtelenek a tartós és állandó békét megteremteni. A konferencia fölborulásáról ezek a jelentések számolnak be: A törökök nem írták alá a békeszerződést Lausanne, február 4. A szövetségesek a török ellenjavaslatok megvizsgálása után átvették a törökök válaszát, akik kijelentették, hogy a békeszerződés klauzulái, melyek a kapitulációkra és a gazdasági kérdésre vonatkoznak, teljesen elfogadhatatlanok. Kijelentették, hogy nem fogadják el a békeszerződést és nem írják azt alá. Ennek kijelentése után elhagyták a termet. A szövetségesek megkísérelték még az utolsó órában, hogy Isméd pasát az aláírásra rábírják és megbizták Bompart francia delegátust ezzel a misszióval. Lord Curzon, aki már ina el akarta hagyni Lausannet, elutazását holnapra halasztotta. (Egyes prágai lapok vasárnapi számai arról adtak hirt, hogy Curzon szombaton váratlanul otthagyta Lausannet. A fenti értesülésünk, amely a svájci távirati ügynökségtől ered, megcáfolja ezt a híradást.) A békekonferencia meghiúsulása Poincaré müve Lausanne, február 5. A lausannei tárgyalások fölborulását az itt maradt francia, olasz, japán delegáció, valamint a török delegáció körében nem tekintik véglegesnek. A jogszolgáltatás kérdésén kivül, amely fölborította a tárgyalásokat, vannak még gazdasági kérdések is, amelyek fölött nem történt megmaradt földedet? Hisz tudod, hogy még sohasem volt úgy, hogy sehogysem legyen. A föld csak megmarad, nem támad a helyén lyuk. No Iám, most még ti, kereskedők is panaszkodtok. Olcsóbban kínáljátok az áruitokat, mint ahogy azt magatok vásároltátok és még sem vásárolnak? Hát nem tudtok megnyugodni abban, hogy a koronánkat Zürichben még mindig szép magasan jegyzik? Nem felemelő tudat ez? Hát mindig magatokra kell gondolnotok? Béküljetek ki a helyzettel, adjon megnyugvást az, hogy ha bár a ti finánciátok kétségbeejtően rosszak, de a zürichi jegyzés ime azt bizonyítja, hogy a mi külkereskedelmi mérlegünk aktív s hogy a külföld a ml politikai és gazdasági konszolidációnkban feltétlenül megbízik. Mert azt ugy-e tudjátok, hogy a koronánk árfolyamának jegyzésénél kizárólagosan ezek a tényezők játszottak szerepet és nem játszott közbe semmiféle mesterséges ügyeskedés? Az egyszerűen aljas rágalom, hogy a külkereskedelmi mérlegen javítottak, ahogy nektek IBanUBMBBBMBiaHSUMnrWnMUMBMM#*! megegyezés. Az összes delegációk megállapították, hogy e kérdések fölött a megegyezés keresztülvihető. Egyes kötökben azt hiszik, hogy a kapituláció kérdését Törökország csak azért állította előtérbe, hogy az an- górai kormány számára morális okot szolgáltasson az esetre, ha a békekonferencia megszakadása végleges lenne. Angol körökben az a nézet, hogy a békekonferencia meghiúsulása Poincaré müve. Poincaré biztatása nélkül Törökország nem merte volna a neki oly előnyös szerződési tervet elutasítani és a külön béke bizonytalanságára építeni reményeit. Általánosan azt hiszik, hogy most már Anglia számára sincs más ut hátra, mint Törökországgal külön békét kötni. Lausnane, február 5. Isméd pasa ma éjfélkor fogadta a laptudósítókat és kijelentette, hogy a lausannei konferencia meghiúsulásának valódi okai ma még homályban vannak. Minden elképzelhető engedékenységet bebizonyítottunk, de oly gazdasági követelésekkel léptek elő a szövetségesek — mondotta — amelyek teljesíthetetlenek. Azt követelték tőlem, hogy mindama török társaságok, amelyeket külföldi tőkével létesítettek, mint külföldi társaságok tekintessenek és hogy a konstantinápolyi kormánynak az ellenséges megszállás alatt tett intézkedései és adott koncessziói elismertessenek. Azt követelték, hogy mi ezeket a koncessziókat vakon Írjuk alá. Én nem fogadhatok el országom számára örökös gazdasági béklyóbaverést. Arra a kérdésre, hogy milyennek látja Törökoszágnak a szövetségesekhez való vi- szoynát, kijelentette Isméd pasa, hogy ezt a mudaniai fegyverszüneti szerződés szabályozza, mert ez a szerződés a konferencia tartamára érvényben van. A konferencia megszakításáról nem kapott hivatalosan értesítést. Nem mondhatom azt, szólt, hogy a konferenciának vége van. Nekünk nincsenek előterjeszteni valóink, mi mindent ide adtunk, amit ideadhattunk. Ha azt mondják nekünk, hogy nem adtunk eleget, ez nem a mi hibánk. Mi meg fogjuk tudni világítani országunk előtt, hogy lehetetlen volt többet adnunk. Lausanne, február 5. (Wolff.) A tanácskozások meghiúsulása óriási izgalmat keltett. Élénken kommentálják azt a tényt, hogy a szakítás bekövetkezett, noha a törökök ma a sem volna szabad javítani, az sem igaz, hogy a devizakészleteket piacra dobták. De a végtelenségig még sem folytathatom. Panaszkodnak az iparosok, a pénzintézetek, a tisztviselők, nyugdíjasok, özvegyek, a volt járadékosok, a szabad pályán dolgozó intellektuelek, panaszkodik itt mindenki. I g y meg tudnék nyugtatni mindenkit, dehát az olvasónak nincs türelme. Befejezem tehát. Ugy-e igazam van, az egész állam egy nagy panaszház. Mindenki panaszkodik, nyugtalankodik, zúgolódik. Ezt tovább tűrni nem lehet Panaszkodással, zúgolódással a bajokon, de különösen a kormányon nem segíthetni. Tehát — s ez oly egyszerű és természetes — lehetelenné kell tenni a panaszkodást. Ha nem hangzik el panasz, akkor majd el lehet mondani, hogy aki nőm panaszkodik, annak nincs baja, fájdalma. S ahol nincs baj, fájdalom, ott rendben van minden. Hát nem szép intézménynek a köztársaság fokozott védelméről szóló törvény? legjelentősebb kérdésekben engedékenységet tanúsítottak, különösen a Törökország és Anglia közötti vitás kérdésekben. Konstatálják azt is, hogy Törökország és Görögország között nincsen ellentét, amely megakadályozta volna a szerződés aláírását. A konferencia kizáróan ama kérdések miatt hiúsult meg, amelyeknél elsősorban a franciák voltak érdekelve és pedig a külföldiekre vonatkozó intézkedés és a gazdasági kérdések következtében. A franciák arra törekszenek, hogy a konferencia fölborulása okául kizáróan a Törökországban élő külföldiek védelmének kérdését állítsák. Ezzel szemben Isméd pasa nyomatékosan kijelentette, hogy a lausannei konferencia gazdasági kérdések miatt bomlott föl. Anglia várakozó politikát fog követni London, február 5. (Havas.) Lord Curzon hazaérkezte után az angol kormány azonnal összeült. Egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy Anglia konstantinápolyi csapatait visszahívja és Gallipoiiba rendeli. A legközelebbi jövőre nézve úgy hírlik, hogy Anglia várakozó és megfigyelő politikát fog követni. Az antant-harmóniát még Lausanne sem zavarja Páris, február 5. (Havas.) A lapok a lausannei konferencia sikertelenségét a törökök nyakasságának rovására írják. Megállapítják, hogy a francia delegáció mindent elkövetett a béke érdekében és hogy a szövetséges képviselők a legteljesebb harmóniával hagyták ott Lausannet. A legtöbb lap nem hisz abban, hogy a lausannei események veszedelmet jelentenének a keleti helyzetre nézve. Bompart Párisba utazott Lausanne, február 5. (Havas.) Francia és olasz delegátusok búcsút vettek az angol delegációtól annak elutazása alkalmával. Bompart ma visszautazott Párisba. 100 csen-szí. koronáért fizettek ma, február 5-én: Zürichben(Jíakó?) 15.70 svájci frankot Budapesten 7750.— magyar koronát Bécsben 209700.— osztrák koronát Berlinben 122193.— német márkát roiborall o lausannei békekonferencia. A delegátusok elutaztak lansanneböl. — Más Helyen fogták folytatni a tárgyalásokat. — A keleti kéke megklnsnlása. — Poincaré kflne. JW fl. évfolyam, 28. (181.) szám :^hL Prága, kedd, 1923 február 6 ............... Jgíffi MW — ^Előfizetési árak bel- és külföldön ^ j 1T JíF SÉF J5P W 'egész évre 300 Ké. félévre 1Ö0 Ki f ifi ÉW dm? ÜÉ JaSf JrwL pánská-nlice 40. I. Telefon : 30348 JBSr Mm ^asL. eM JÍW - — Kiadóhivatal: PráKa-Smichov &r fy&B *&«&*»* jsvásnR. Pctíinska ulice sz., I emelet fggí^ Oar — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A Szlovenszköl és Ruszlnszkól Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napllapto Szlovenszkói szerkesztő: a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETRÜGALLÍ OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
