Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-04 / 27. (180.) szám

Vasárnap, február A. igen: a bécsi táncosnő, cmnu a^uui sza­natóriumokat építettek, íekvöszébekbe parkolják Doboh Képviselő nem Sépeii hí a szlovák néppártból. Besztercebánya, február 3. (Saját tudósitónktól.) Szlovenszkó több városában, főként Besztercebányán és kör­nyékén napok óta egy könnyen átlátszó ten­denciájú hirt terjeszeteítek, hogy Babok Ar- nold dr. és Budai dr. szlovák néppárti nem­zetgyűlési képviselők kiléptek a Hlinka-párt- ból, Vrabechez csatlakoztak és ezáltal behó­doltak Prágának. A hir terjesztői azt is tud­ták, hogy a prágai politika irányítói, miként Vrabecnek, úgy Boboknak és Budainak is jó zsíros árat fizettek azért, mert föladták el­lenzéki elveiket és a centralista politika tá­mogatóinak sorába léptek. A hir érthető föl- tűnést keltett a szlovák néppárt hívei között, mindaddig, mig ki nem derült, hogy az a pái- fordülás legföljebb csak egyes politikusok jámbor óhaja. A Prágai Magyar Hírlap besz- tercebányi tudósítója fölkereste Bobok Ar- nold dr. képviselőt, hogy ő maga cáfolja meg e híreket. Bobok képviselő a következőket mondotta: — A legnagyobb megdöbbenéssel ér­tesülök ezekről a híresztelésekről. Azt hi­szem, fölösleges mondanom, hogy egy szó sem igaz belőlük. Továbbra is époly szi­lárdsággal és megtántoriíhatatlasi erővel küzdünk népünk, a szlovák nép bol­dogulásáért, mint eddig tettük. Kijelentem, hogy sem fenyegetéssel, sem pedig Ígére­tekkel nem fognak tudni minket Szíoven- szkó autonómiájának harci lobogójától el­tántorítani. Ami után mi vágyódunk, arról szeretnek álmodni az emberek. De arról ugyan hiába álmodoznának a prágai cseh centralista politika hatalmi gőgben elva­kult urai, hogy erőszakkal, vagy hitvány fondorlatokkal képesek lesznek megbon­tani azt a hatalmas tábort, amely Szloven­szkó autonómiájáért harcol és amely csak egyet akar: hogy Szlovenszkó maradjon a szlovenszkóiaké. Bálban. Minden él a bálteremben. Lét he-úszó minden ember, csak én állok egy holt ponton, mint vadorzó a lesen s szivemből e dalt kibontom. Szivárványos őrületben kurjongatva körbe leísben minden ember, mint egy erdő, mely megindult hirtelen s bimbót ingat tán ezer tő. Bimbót Ingat, álmot ringat, elfeledte, mennyi kint ad Könnyek völgye gyökerének: mely könnyet szí, míg mosoly bimbóz rajta s édes ének ... Kacagok a íélszememmel, mint a mesebeli ember — s más szememre ült az átok: röntgenezve színeken, kuj-jantáson általiatok. Selymes húson, tüli ruhákon mint egy poklos ákombákom -általüt a táncos csontváz; tüzes zeneostorát csapja rá a prímás, kontrás. Csontos, táncos ákombákom / lánykahuson, szűz tonnákon, férfiizmon átsötétlik és bokázik és ölel és mered a két sötét lik... Félszememre ült az átok s bár vad haláltáncot látok: kacagok a íélszememmel, mert mosolyt is szomjazom, mint a mesebeli ember ... Mécs László. FürdőlevéL Tátra-Matlárháza, január vége. A nagyapó-, dédanyókor sárgult újság-lapjain, levendulaszagu 'almanachok sorai között óh be sokszor olvashatnád ezt a szót: FürdőiévéI. Ami­kor még a füredi nyár „emlénye" (Balaton!) kú­szott hozzánk a téli kandallóhoz, keppanós gyer- tya/véghez. Hozzánk? — Nem. Óh nem. Nagyapó- ókhoz. Nagyapóékhoz a bécsi táncosnő fehér lá­bának gyertyalángremegtető ritmusa, .a cigány, az eldurrant pisztoly és az utolsó postakocsis. Hozzánk? — Nekünk drága jó Krúdy bátyánk mesél. Már csak mese minden. Ez is volt. így is volt. Ma? A bécsi táncosnő szép, finom emlékét is benevetik, lekaoagják. Felkutatják a bécsi ud­var ínyenc epikureusának titkos naplóját. A más­fél órás szerelmi játékot, amit von Gentz csám­csogó szürcsöl'éssel. leirt magának — emléknek, naplónak: azt ma csúnyán, meglopva, meglesve elénk terítik: „Ein himmJíscher Abond, aiiderthalb Stundcn mit ihr...“ az embereket: a cipó, a láb, a táncosnő hiba már nem fontos többé, már messze van... Két égő meleg szem: ezt még lehet látni... ezt magukkal hurcolták ide: a lámpákat. Ádám és Éva első me­legét. szomorúságát, fáradt mosolyát. Fürdőiévé! a Tátrából! Madárháza. Morgás szanatórium: ott mind­járt a Lomniei nagy cukorhegy alatt. Szemben a sok fenyő: az ágak mesealakokká tömörülnek: ott v.an a klarinétos is, fejére néha ráugrik egy- egy mókus és túl rajta messzi völgyek, kis tor­nyok és harangszó és lent: köd, köd és fent a napfény: Istenhez közelebb, emberektől távo­labb... Ott a nagy terraszokon a fekvöszókek: ideért emberek. Életrobot, életnézés, életélés — a semmik után: a mozdulatlanság. Fekvöszék: 33. Én. És vetettem Mrs. M. az angol kapitány fele­sége. Két idegen világ, messziről egymás mellé dobált két élet. Ember. Két ember beszél. Han­gok, szavak és — egyformaság. A szétvágott, vé­res gyilkossággal szétszakadt testvériség első za­varos ügyetlen percei... és a lámpák kígyóinak, a cipelt lámpák... és a mosoly torz fénye kö­szönti egymást. És a testvériség félelme érthe­tetlen síró gügyögéssel néz el a távolba: az dső francia páncélos autó most dübörög Essen halot­tas lelkén az üres utcákon. Az asszony a bűnt mcgbélyegzi, az angol asszony megveti a szu­ronyerdők mozgatóit, a véren át tisztult ember riadtan nézi a német, a kegyetlenség vigyorgó követelését. A messziről közeire került testvér odaállt a rém elé és olyan jó behunyt szemmel bízón tovább feküdni. Fürdő-levél: 1923 január. Bent a meleg folyosók és misztikus fényű, hej te limes barlangok: röntgen-, quarz-terem és fehérköpenyes fény-melegség varázslók: orvosok. — „Láz? Nem kell újságot olvasni: a Ruhr- vid'óki megszállás kergette csak fel.“ Nincsen baj, ő mondja: a puha' emberi jóság orvosa: halk- léptű Holczmann doktor... és megint, megint olyan jó behunyt, szemmel bízón tovább feküdni. Bent az asztalnál, fehérabroszos együttélés­nél — beszéddel, gesztussal ül .a' magyar ur: Főt bérsét Árpád igazgató, a magyar irodalom volt tanára. Most az élet nagy gyerekeit gon­dozza: a betegek szeszélyeit — egyformán test­véri úri magyar vendéglátással: magyart, néme­tet, csehet, olaszt és angolt. — És a gyerekek? A szomorú nagyra nőtt emberek: életismerők, lassanként életet itthagyók és fáradt görcsösen életkapaszkodók? Ök ott vannak ü gyereköröm fája alatt, mint boldog régen és... Keveset lop­nak róla cukrot, diót: hogy tovább tartson, soká tartson. A karácsonyfa még ma is áll. Idegen karácsonyok ... mennyi volt... sá­ros árkok zugaiban... pillanatnyi csalás a kis zöld gallyal, de ldnt emberhalál sikított. Most le­csöndesült szomorúsággal néztem a női kéz szé­pítő, ajándékozó munkáját: a ház mindenre gon­doló asszonyának: Főnberger Árpádnénak otthont, meleget varázsoló fenyőfadiszitését Néztem. Az­tán odamentem én is, mint otthon édesanyámhoz és elkértem a hosszú aránylónál végét, egy szék­re •álltam és én hurkoltam át a fa tetején és akkor megláttam az első fügét. Hosszú évek után az elsőt. Az utolsót még a gyerek rágta örömmel, most nehéz évek után, emberutak véres piszkos emlékével terhelten, megtalált gyerekörömmel loptam be a számba karácsony melegét. Közben mohóság mozdulatával valami kis gályát törtem le. A direktomé mosolygott... pedig meg is szid­hatott volna... Tovább kötöztünk és nem gon­dolhattam idegen karácsonyra. Este csengetyü- szóra beszaladtunk a kivilágított fához — és én leszakíthattam egy második fügét Aztán ... feküdtünk tovább. A kényszer-pó­lyából itt-ott kihajlik valaki: az úton beszélgetve, nevetgélve haladnak a iomnici magas vendégek: Masaryk Alice és Benesné és a mozdulatlanság tanyájára betéved két detektív. A pólyásbabák nyugodtan alszanak... A higanyoszlop is leszállt: A Ruhrvidéki izgalmakat ugytátszik, csakugyan kezdjük megszokni. A füge is kifogyott. Mehetek én is. Le. Le emberek közé, magamra’ szedett, ! o po 11 gyerekvonás okkal. Lent már utrakészen áll valaki. A vonatabla­kon át meg is látjuk majd egymást. De ő nem fog engem megismerni, fáradt terhével, remény­nyel kapaszkodik felfelé. Fel, fel. És engedelme­sen ledől a harminchármas fekvőszékbe. Köszöntek, testvér! * Fürdőiévé!: 1923... Fábry Zoltán. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Idöjcslás: Továbbra is enyhe időjárás várható csapadékokkal. * — (Tanulmányút Ruszinszkóba). Klofác sze­nátor kezdeményezésére a szenátorok, képvise­lők és a parlamenti tudósítók egy csoportja a márciusi parlamenti szünet ideje alatt tanulmány­utat tervez Ruszinszkóba. — (A szlovenszkói iskolaügyi referátus uj vezetője.) Pozsonyból jelentik: A szlo­venszkói iskolareferátus vezetőjét Fölprecht József miniszteri tanácsost a prágai közok­tatásügyi minisztériumba rendelték be. A referátus ügyének vezetésével ideiglenesen Roznicek iskola felügyel őt bízták meg. — (Százhatvannyolc halottja van a beutheni bányakatasztrófának). Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése szerint a beuthenr bányakatasz­trófa halottjai közül eddig száznegyvenet hoztak napvilágra. A bányában még huszonnyolc bá­nyász van, akiknek fölkutatása rendkívül nehéz s akik bizonyosan nincsenek életben. —- tütíiAiaaatt a pozsonyi polgármestert.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Okanyik Lajos dr.-t, pozsony uj polgármesterét csütörtökön délután, rendkívüli közgyűlés keretében ik­tatták be uj hivatalába. A ebiktatásnál jelen voltak: Bella Metliod dr. zsupán, a két pol­gármesterhelyettes, a városi direktórium és az uj városi tanács tagjai. Okanyik dr. pol­gármester magyar, német és szlovák nyel­ven rövid programmbeszédet mondott, a melyben hangoztatta, hogy minden politika nélkül és a nemzetiségi politikai kérdések mellőzésével tisztán csak arra fog törekedni, hogy a város anyagi helyzetén segítsen és előmozdítsa polgárság jólétét, amely a ha­bom utáni évek alatt sokféle szenvedésnek volt kitéve. A polgármester szavait a köz­gyűlés megelégedéssel vette tudomásul. A városházi ügyek vezetését Zimmer Imre dr., eddigi polgármester a volt városi tanács­csal együtt csütörtök délelőtt adta át az uj polgármesternek és az uj városi tanács tag­jainak. Valószínű, hogy az átadási művelet után az ügykörök vezetésében komplikációk fognak beállani, mert az ügyosztályok uj re­ferensei a legtöbb adminisztratív és gazda­sági kérdéssel egyelőre még nincsenek tisztában. — (Megfagyott a hóviharban.) tószról jelen­ti tudósítónk: A múltkori nagy hóviharban Barát Lajos kassai maríhahajcsár ökröket vitt Kassáról Szomoinokra. A nagy hóviharban eljutott Stószig. Itt hiába1 kérlelték, hogy ne menjen tovább. A kötelesség hajtotta előre az öreg emberi Az ut legveszélyesebb részén: a stószi hegyen szeren­csésen átjutott, de az innen félkilométernyirc fekvő Szomoinokot már nem tudta elérni. Más­nap csak az ökröket találták meg félig megfagyva, de Barát Lajosnak nyoma veszett. Hiába indulták Szomólnokról emberek lapátokkal, ásóval a kere­sésére, a hó nem akarta előadni áldozatát A na­pokban aztán a község szélső házaitól álig né­hány száz lépésnyire végre ráakadtak a hajcsár csonttá fagyott holttestére. Ott érte utói végzete: a vállalt munka célja élőt .A ragikus sorsú ember, amikor látta, hogy minden hiába, egy fadarabra karcolta az ökrök tulajdonosának a nevét. A rá­bízott ökrök sorsát célját még irányítani tudta': mert ez rá volt bízva, de saját sorsát már csak fé'lős alázattal, reményvesztetten, mindent feladva várta. A fehér téli éjszaka aztSn magához ölelte. — (Munkanélküli tüntetések Cseh-Slovákiá- ban). A Rude Právo jelentése szerint e hó hato­dikén a köztársaság minden városában tüntető népgyülést tartanak a munkanélküliek. — (Petőfi képe a Le Figaro mellékletén.) A franciáka világlapjának, a Le Figarónak Prágába érkezett január 26-iki száma; külön mellékleten hozza Petőfi Sándor arcképét, magában a lapban pedig Petőfit ismerteti s több versét közli francia fordításban. A Le Figaro sohasem volt nagy magyarbarátnak mondható s igy különösen érdekes és jóleső a lap jubiláns megemlékezése. — (Véres fascista összeütközés). Milánóból jelentik: Bormalda községben összeütközés volt a fascisták és a nacionalisták között, amelynél két egyén meghalt és húszán megsebesültek. A fascisták fölgyujtották a nacionalisták és a Nitti- pártiak házait. — (A hamis bélyegzésü bankjegyek bevál­tása). A pénzügyminisztériumhoz még mindig érkeznek kérvények hamis bélyegzésü bankje­gyek beváltása tekintetében. E tekintetben a pénzügyminisztérium arra az álláspontra helyez­kedik, hogy mindazok, alak a megszabott határ­idő alatt 1922 március 15-től 1922 augusztus 21-ig a beváltásra irányuló kérvényüket beadták, kár­talanítva lesznek. A később beadott kérvényeket visszautasiják. — (A besztercebányai iparosok törvény­ellenes megadóztatása. Besztercebányáról jelenti tudósítónk, hogy a pozsonyi állami gabona hivatal a besztercebányai munkásbiz- tositó hivatal utján az év első heteiben kelle­metlen meglepetésben részesítette a beszter­cebányai iparosokat. Visszamenőleg két év­re önkényesen kivetett az iparosok tanoncai utlán lisztadót. A gazdasági válság súlya aliatt roskadozó és csőd előtt álló iparosoktól, kitől százötven, kitől pedig ezerötszáz korona lisztadót 'követel, végrehajtás terhe mellett. A tanonc szerződéses viszonyban lévén a mesterével, mint családtag ingyen lakás és ellátásban részesült s a mester a tanonca után annak idején lerótta. Az iparosok a jog­talan kivetés ellen közös mozgalmat indí­tottak. — (Mi lesz a régi lóversenytérböl?) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A fővá­ros tanácsa ma egy érdekes földbirtokreform- ügyet tárgyalt. Néhány héttel ezelőtt a magyar- országi köztisztviselők szövetsége kétezer alá­írással ellátott kérvényt terjesztett a földbirtok- biróság elé, amelyben azt kérte, hogy azt a hét­százötven holdnyi területet, amelyen a régi ló­versenytér volt, lakóházak építése céljából adja át a tisztviselők szövetségének. A földbirtokhiva­tal elvben teljesíthetőnek találta a kérést és an­nak jóváhagyását kérte a tanácstól. A főváros ta­nácsa ebben az ügyben úgy dötuött, hogy a terü­letet nem adják a tisztviselőknek, mert erre kul­turális célokból iskolák építésére van szükség. — (Főúri házasság.) Budapestről távira­tozzak: Apponyi György gróf, Apponyi Al­bert fia eljegyezte Odescaichi Zoárd herceg Márdit nevű leányát. S — (Diákkongresszus Budapesten.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar egyetemi és főiskolai hallgatók orszá­gos szövetsége az OMGL dísztermében megkezdte három napos kongresszusát, ame­lyen hatvanhét főiskolai egyesület képvisel­teti magát Nagy Iván, a MEFHOSZ elnöke, megnyitójában kifejtette a diákszövetség munkásságát, amely főként a diáknyomor enyhítésén fáradozott. Kitért a numerusz klauzusz kérdésére is, amelynek folytatása lesz az az akció, mely szerint a külföldi egye­temeken szerzett diplomák nosztrifikálásái is életbe léptessék a numerusz klauzuszt. A külföldi főiskolák kiküldöttei, köztük Ima­utó japán egyetemi hallgató üdvözölték a magyar ifjúságot. Hellcr Farkas műegyetemi tanár „gazdasági liberalizmus" címmel elő­adást tartott, amelyben utalt arra, hogy a liberalizmus helyét a konstruktív gazdasági iránynak kell elfoglalnia. A kongresszus mai napján Winkler Ferenc, a németországi ma­gyar diákok képviselője Ludcndorff tábor­nagy üdvözletét tolmácsolta a kongresszus­nak. Lingauer László szóvátette, hogy a szö­vetségből száműzzék a politizálást, nehogy ez a harmóniát megzavarja. Elhatározták, hogy „Egyetemi élet" címmel legközelebb lapot indítanak. Oláh Béla indítványára elha­tározták, hogy közbenjárnak a kormánynál abból a célból, hogy tegye kötelezővé a főis­kolákban a tonatanitást. — (Zúgva mennek a habok). A napok óta tartó esőzés következtében s az enyhe időjárás folytán beállott hóolvadás nyomán a Moldva igen erősen megdagadt. A tajtékzón szaladó folyó ma reggel elöntötte a Schützen-Insel déli csücskét és erősen veszélyezteti az egész szigetet. Csehor­szág több részéről jelentenek árvizeket. — (A mozgósLást hirek megdrágították az élelmiszert Szlovenszkóban.) Több helyről érkező jelentés szerint Szlovenszkó városai­ban a legutóbbi mozgósítási álhirek hatása alatt szekerek és szánok hosszú sora állt a fűszeres és lisztes boltok előtt és a falusi nép minden pénzéért lisztet, cukrot, sót és egyéb élelmiszert vásárolt össze. Az élelmicikkek sok helyen tiz-husz százalékkal is megdrá­gultak. — (Lezajlott a Széchenyi-bá!.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Budapest legelőkelőbb bálja, ia Széchenyi-bál csütörtök este lezajlott A bálon valamennyi mágnás és magyarországi előkelőség meg­jelent A bál külsőségeiben is impozáns volt. A lady patronesszeket harsonák zúgása közt vezették föl pálcás urak a bálterembe. A megnyitó csárdást József Ferenc főherceg és Széchenyi Henrietté grófnő, valamint Zsófia főhercegnő és baji Patay György lej- tette. — (A stószi késgyári munkások dalestéje.) Január 27-én a stószi késgyári munkások dal- egylete az egyesület javára „he-ater- und Lieder- Abend‘-et rendezett. A múlták földjén aiz évszá­zados két testvérnép hangján: magyar és német dalokkal, bohóságokkal tették emlékezetessé a szép estét. A férfikarok precíz munkája után kü­lönösen -az „Egyetlen kabát" és a „Lustige Va- gabunden" c. bohózatok arattak nagy tetszést. A karnagy és rendező: ifj. Wlaszlovits Gusztáv volt. Január 2S-án még egy zsúfolt ház tapsolta végig az előadást. A szokásos hajnalig tartó táncmulat­ság — tekintettel az élet mostam szomoru nap­jaira — elmaradt. — (Újból megindul a keleti expressz.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Ismeretes, hogy a keleti expresszi né­hány nappal ezelőtt beszüntették. A Máv. igazgatósága most azt közölt e a lapokkal, hogy a Páris—Bécs—Budapest—Bukarest között közlekedő keleti expreszvonatoknak a német vonalak elkerülésével Svájcon át való közlekedése ügyében tárgyalnak. — (Elhunyt főjegyző-) Langhammer Vin­ce, Nyílra vármegye volt főjegyzője január 30-án ötvennégy esztendős korában Surány- kán meghalt. Az elhunyt főjegyzőt szerdán temették el a nagytapolcsányi családi sír­boltban. ZSOLDOS tanintézet Bndapesl III, Doíiáitj-u. 84. Teleíoa Jfcseí 124-47 fi le&lobfeaii Készít elő „ magányizsgáKra Legfinomabb eredeti angol frakk, szmoking és vesztül-köpenyek elsőrangú munka, mérték után, modern, előkelő ki­dolgozás, valamint az összes téli-sport-öltözékek és mindenfajta bundák hölgyek és urak részére. old Emim® 479 Landesbank palotájában B. METZELES, PRüOA. NeSrözanKo 2 Úri- és női divatszabóság mérték után. Telefon 972. Magyar levelezés és kiszolgálás 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom