Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-28 / 47. (200.) szám

Szerda, február 28.

közoazdasAo

A cseh-szlovák szeszgazdálkodás kritikája.

Prága, február 27.

Karásek J. igazgató a szeszipari alkalmazottak egyesületének legutóbb tartott közgyűlésén hosszabb beszédben foglalkozott a cseh-szlovák szeszgazdálkodás helyzetével és többek között ezeket mondotta:

A szeszipar helyzete a lehető legkedvezőtlenebb. 929 üzemképes mezőgazdasági szeszgyár a folyó kampányban összesen

262.000 hektoliter belföldi szeszt termelhet. Egy szeszfőzde legnagyobb kontingense ez- idén 597 hektoliter, a legkisebb kontingens pedig 37 hektoliter. (Békeidőben 1600 hektolitert tettek ki a kontingensek és a szeszfőzők átlag körülbelül 1000 hektoliter szeszt termeltek évente.)

Az ipari szesz termelők közül 25 nagyüzem ez idén csak 122.000 h. belföldi szeszt állíthatnak elő. Olyan üzemek, amelyek békeidőkben 30—40.000 hektoliter szeszt gyártottak évente, most legföljebb 9500 hektolitert gyárthatnak. Az ipari szeszgyárak a drága nyersanyagok macit amúgy is jóformán ki vannak zárva az exportszesz gyártásából. Az ipari szeszfőzők termelési idénye 200— 300 nap, ezidén csupán 30—60 nap A tizennégy élesztőgyárat is annyira korlátozták a szesztermelésben (16.000 hektoliter), hogy némely tizem kénytelen az erjedt cefrét csatornába ömlesztett!.

Valamennyi (izem együttvéve csupán

400.000 hektolitert termelhet belföldi célokra. Normális időkben a termelő kapacitás körülbelül 1.250.000—1,500.000 hektoliterig terjedt. Ezidöszerint tehát a termelő kapacitásnak csupán 30 százalékát használjuk ki.

A szeszfogyrsztás csökkentésére kihatással vannak a következő körülmények: az általános gazdasági válság, a munkásosztály, munkanélkülisége, a gyümölcspálinkafőzés

I tulteaigése (ezidén 50.000 hektoliter) és végül a szeszcsempészet. A belföldi fogyasztásnál rendszerint az ivószeszre vannak tekintettel, ez pedig nagy hiba, mert a szesztermelést az ivószesz fogyasztása helyett a műszaki szeszfogyasztásra kellene alapítani. Mert a műszaki szesz (főzésre, fűtésre és világítási célokra, továbbá motoros üzemek, műszaki szeszfogyasztásra stb.) fogyasztása mindenesetre fokozható volna, amint ez Franciaországban történik. Ott már régebben használják, a benzollal vegyitett szeszt .,Car- borant natjonal41 elnevezés alatt. Németországban is nagyobb mennyiségben termelik a műszaki célokra szolgáló szeszt. Az utóbbi tizenkét évben a német műszaki szesztermelést 56 százalékkal fölemelték. Olaszországban a szeszt, robbanóanyagokkal keverve, motor- és autóüzemekben használják igen jó eredményekkel. Amerikában is attól tartanak, hogy az ásványolajforrások rövidesen kimerülnek és szintén arra gondolnak, hogy különösen szesszel pótolják azokat, Karásek fölemlíti, hogy az Eisler és Szóld szloven- szköí szeszgyár mezei vasútját szeszmotorral tartja üzemben és nagyon meg van elégedve az eredménnyel. A köztársaságban már ma is 100.000 hektoliter szeszt lehetne erre a célra fölhasználni.

Karásek azután a gyüinölcspálmkafözés hátrányos hatásaival foglalkozik. Kiemeli, hogy az idei nagy gyümölcstermés fölhasználásával kapcsolatosan kieszközölték a főzési engedélydijak elengedését és ezen a elmen 50 millió koronával rövidült az állam- kincstár. A szeszcsempészet talán belátható időn belül meg fog szűnni, mert a szomszédos államokban a nagy adók miatt egyre emelkednek a szeszárak. A csempészet különben is háború utáni jelenség, amely szinte

hozzáillik a középeurópai valuta-anarchiához.

A készletek tekintetében megjegyzi, hogy az elmúlt kampányból még 370.000 hektoliter készlet-fölösleg maradt és bár az idei termelést az előző évivel szemben 220.000 hektoliterrel csökkentették, vagyis 620.000 hektoliterről 400.000 hektoliterre, mégis azzal a valószínűséggel keli számolni, hogy a jövő évi idényre még nagyobb készlet-fölösleggel fogunk átmenni. E tekintetben csak az exportüzlet segíthetne, annál is inkább, mert mezőgazdasági szeszgyáraink a jó burgonyatermés folytán hasonlíthatatlanul olcsóbban termelnek, mint az előző évben.

Az előző idényben a mezőgazdasági szesz átvételi ára 1049 korona és az ipari nyersszesz átvételi ára 736 korona volt. A finomitási bér 136 koronát tett ki. Az idei árakat még nem állapították meg, de a mező- gazdasági nyersszesz ára kb. 350 korona lesz, a finomító bér pedig 60—70 korona.

Ezidén történik először, hogy a mező- gazdasági szesz termelési költségei lényegesebben alacsonyabbak, mint az ipari szeszé. A melassze árai, amelyet a cukorgyárak a szesztennelőkre három év előtt reákénysze- ritettek és amit a szeszgyárosok érthetetlen módon három idényre szerződésben vállaltak, felelőtlenül magasak. Megfoghatatlan, hogy hároméves kötést létesítettek olyan időben, amikor az egész világ a bessz-kon- junktura közeledését látta már. A szeszipar kénytelen volt a melassze-szerződés tartama alatt 73.000 métermázsa dán melasszet kerek 20 mái Hó korona veszteséggel behozni az egyik idényben, hogy egy későbbi idényben

100.000 métermázsa melasszet ugyancsak 20 millió korona veszteséggel a külföldre kivigyen és talán még vagy 100—200.000 métermázsa felelőtlenül drága melasszet átvigyen az 1923—24-iki idényre. És miért kelljen ilyen drága melasszenál 2 millió koronát közvetítési dij címén fizetni egy cnkorgyáros- nak? Ki fizeti meg a mai drága, de a termelőre nézve veszteséggel járó belföldi szesz j átvételi árát? Az állam aligha és az az uj1 ii ni mi— i—i iwimmiBTMMTMMMíirrraTwriBBwnM

KRElim-KELLER

PRAGA II., NekázanKa.

MenO 4.50 Ki.

társaság, amelyik a miniszterközi bizottság örökét átveszi, ugyancsak nem fogja megfizetni.

1911 óta állott fönn a szeszszindikátus, amelyet a .szesznagyiparosok mértékadó képviselői vezettek. A szeszgyári ipar vezetése Prágában összpontosult, de a mértékadó vezetők egy része a forradalom után a külföldön maradt. Ezt a körülményt az agrárkörök arra használták föl, hogy a szeszgyári nagyipart egy más irányban angazsált érdekcsoport járma alá kényszerítsék. Négy évig azon tanakodtak, hogy a létező tennelőcso- poríok közül melyik vegye át a vezetést Ilyen körülmények között a szeszgyári iparnak mérhetetlen károkat okoztak, de remélhető, hogy az egész ipar újabb összefogása révén a szeszgyártás egy jobb jövő elé tekinthet.

A szeszipar helyzetét megnehezítő készletek hallatlan nagy termelési költségeit több ezer vagon idegen tengeribehozatal okozta. Az importált tengeriből gyártott szesz meny- nyiségét 200—220.000 hektoliter re becsülik. Csak sajnálni lehet, hogy a külföldről a legmagasabb áron vásárolt tengeribehoz.rtal két idényben megismétlődött. Föltehető, hogy a 20 millió korona alaptőkével létesült uj szeszipari társaság a múltban elkövetett hibákon okulni fog. Ennek a társaságnak kell megtenni a készletek átvételére és a további szeszgazdál'kodásra vonatkozó javaslatokat a pénzügyminisztériumnak. A szeszadónak literenként 6—8 koronáig való fölemelését tervbevették. A szeszeladási áraik fölemelésére azonban nem gondolnak, és nem lehet azokat leszállítani sem, amíg a mai drág - Tik - i vidációs készletek 170.000 hektolitert kitévő ! mennyisége még eladatlan.

... mi iiimim iiiiiiiiiii inni

il

ésE¥énfffiiálir«si ffeiltlirús.

Alulírottak szindikátust alakítottunkabból a célból, hogy a Prágai Magyar Hírlap fenmaradásánsk biztosítását szolgáló jogi személyt létesítsünk. Ezt a jogi személyt részvény társasági formában kívánjuk megalakítani s ennek a részvénytársaság részvényeinek jegyzésére felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkő magyar közönségét. Részvények jegyzésével biztosítjuk a lap íentartásához szükséges anyagi eszközöket és ezáltal tesszük lehetővé, hogy az itt élő magyarságnak egy oly központi fővárosi hírlapja legyen, amely nemzetünknek egyetemes érdekeit önzetlenül szolgálni és sikeresen előbbre vinni van hivatva.,

A lap megindítása előtt azért nem fordultunk e felhívásunkkal a magyar közönséghez, mert azt óhajtottuk és azt találtuk helyesnek, hogy előbb a lapot ismerje meg a magyarság, tudjon bírálatot mondani felette, tudjon ítéletet alkotni jelentőségéről és végre, tudja kellően értékelni annak szükséges voltát- Immár kilenc .hónapja annak, hogy a Prágai Magyar Hírlap megjelenik és nap-nc-p után hűségesen fölkeresi Szlovenszkó és Ruszinszkő egész magyar közönségét. A lap szellemének és értékének megismeréséhez elegendő időnk volt.

Döntsön most már a köztársaság területén élő egész magyar nemzet, hogy vájjon érdemes-e a Prágai Magyar Hírlap az összmagyarság támogatására, vájjon kivánatos-e az, hogy a Prágai Magyar Hiríap továbbra is éljen és hogy továbbra is szolgálja az egész nemzet egyetemes érdekeit?

Hogy a magyarság ezen döntését meghozhassa, elhatároztuk, hogy mi a magunk és mindazok nevében is, akik a lap éleIreliivasában részt vettek, megiudi juk a .Prágai Magyar Hiríap Sajtóvállalat R.-T." megalakításának a mozgalmát. A részvénytársaság megalakításához szükséges egymillió korona alaptőkét 5000 darab, egyenként 200 korona névértékű részvény kibocsátásával kívánjuk biztosítani. Az alapítási tervezetet egy kibocsátandó „nyilatkozat" foglalja magában.

A részvényjegyzésekkel kapcsolatos munkálatok vezetésével Telléry Gyula urat, a lap szlovenszkói szerkesztőjét bíztuk meg, akinek legmesszebbmenő támogatására a magyar közönséget felivjuk.

Bizton reméljük, hogy a magyarság átérzi kötelességét!

Losonc, 1923 február 26-án.

Arkauer István, a Híradó főszerkesztője, Pozsony.

Á r k y Ákos, a ruszinszkói őslakosok autonóm pártjának elnöke, U n g v á r.

Bakó Gábor, a ruszinszkói magyar kisgazdapárt osztályelnöke, Beregszász.

B a k s a y Dezső dr. ügyvéd, Rimaszombat.

Bálint Benedek, házdőnök-plébános, Fülek.

>B a r t a 1 Ferenc földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, Csallóköz.

Bittó Dénes, ny. főispán, keresztény- szociális párti vezérlőbizottsági tag, Stomia.

Both Tamás dr. ügyvéd a Magyar Népszövetségi Liga igazgatóválasztmányának tagja, Eperjes.

Özv. C s á k y Albinná földbirtokos, S z e- p e s-M i n d s z e n t.

Csuha István földbirtokos, ny. főispán, Szobrán c.

Egry Ferenc, a Ruszinszkói Magyar Kisgazdapárt elnöke, Nagygejőc.

F á b r y Tivadar földbirtokos, Beregszász.

F á b r y Viktor ev. lelkész, Eperjes.

F i c z a József nemzetgyűlési szenátor, Érsekújvár.

Fleischmann Gyula dr., az Orsz. Keresztényszocíalista. Párt kassai főtitkára, Kassa.

F o r g á c íi Antal földbirtokos, országos magyar jogpárti vezérlobízotísági tag, Pod- r e c s á n y.

Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Komárom.

G r o ó Géza dr. ügyvéd, Zólyom.

G í 11 e r János dr. ügyvéd, a szindikátus ügyvezető igazgatója, Losonc.,

Hertskó,Jenő dr. ügyvéd, a Csehszlovák köztársaság Magyar Népszövetségi Liga alelnöke, Losonc.

Hercz Ignác dr. ügyvéd, Kassa.

H e v e s s y László földbirtokos, Sajö- szárnya.

I d r á n y i Barna ref. esperes, a Kér. szoc. földmüvesszövetség elnöke, Nagy- s z a I á n c.

I s a á k Imre re?, lelkész, az Orsz. Magyar Kisgazda, Földm. és Kisiparos Párt osztályelnöke, Vaja.

Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Pozsony.

J á n o k y-M adarassy Gyula v. főispán, az Orsz. ker.-szoc. párt elnöki tanácsának tagja, Egresi-puszta.

Kegleyich István földbirtokos, Pusztaipolykürt.

K é 1 e r Tibor dr. ügyvéd, volt nemzetgyűlési képviselő, Késmárk.

Kerekes István dr. orvos, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt p. elnöke, U n g v á r.

Koczor Gyula iparos, a Komáromi magyar kisgazda-, földm.- és kisiparospárt ügyvezetője, Komárom.

K o 1 é n e r Zsigmond gyáros, J ó p a t a k.

K m o s k ó Béla dr. ügyvéd, Léva.

Koperniczky Ferenc dr. prépost, nemzetgyűlési szenátor, Pozsony.

K o r 1 á t h Endre dr., a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének elnöke, U n g- v á r.

Körmend y-É kés Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok politikai elnöke, Kassa.

Kukán Béla dr. ügyvéd, az Orsz. Magyar Kisgazda, Földm. és Kisiparos Párt osrtályelnöke, Érsekújvár.

K u s z y Emil ág. h. ev. lelkész, L c- sonc.

Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő, az Országos Keresztényszociális Párt elnöke, Nyiira.

Mailáth István földbirtokos, nyug. főispán, Nagykereskény.

M á r i á s s y Tibor ny. főispán, Lőcs e.

M e i s e 1 s László dr. földbirtokos, B e- regszász.

Mohácsy János dr. ügyvéd, az Orsz, Magyar Kisgazda, Földm. és Kisiparos Párt osztályelnöke, Komárom.

Nagy Kálmán főorvos, a Ruszinszkói Országos Keresztényszociális Párt elnöke, Nagyszöllős.

N o v e k Béla gyáros, a Cseh-Szlovák Köztársaság Magyar Népszövetségi Liga elnöke, Losonc.

Okoücsányi Tibor dr. ügyvéd, orsz. kér. szociálispárti közös-bizottsági tag, Ipolyság.

Palkovich Viktor esperes, nemzetgyűlési képviselő, Guta.

P a t a y György földbirtokos, ref. egyházmegyei főgondnok, ö n gtib a.

Péter Mihály ref. lelkész, orsz. keresz- tányszocialista párti közös bizottsági tag. G á I s z é c s.

Petrogalli Oszkár dr„ a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, L o- s o n c.

Rakovszky László gazdasági egyesületi titkár. Léva.

R é v a y István, földbirtokos, T a i n a.

R i c Ii t e r János, római katolikus plébános, volt országgyűlési képviselő, Ipoly- * z a k á 1 a s.

Sörös Béla ref. lelkész, az Orsz. Magyar Kisgazda, Földm. és Kisiparos Párt elnöke, Losonc.

Sümeg Hugó földbirtokos, Illés- puszta.

Szabó Elemér földbirtokos, R i m a- szómba t.

Szalay László, az Orsz- Magyar Jog- párt elnöke, Kassa.

Szappanos Lajos, a Keresztény Iparosok Orsz. Szövetségének igazgatója, P o- z s o n y.

Szént-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, az Országos Magyar Kisgazda. Földmives és Kisiparos Párt elnöke, Beje,

Szil áss y Béla dr. .földbirtokos, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok adminisztratív elnöke, L o- s o n c.

Szokoiszky Bertalan r. k. esperes- plébános, S z e p s i.

Szül lő Géza földbirtokos, volt országgyűlési képviselő. B a r c s í a.

Tarján Ödön gyáros, magyar jogpárti vezérlő-bizottsági tag, Losonc*

T e s c h 1 e r Antal dr, orvos, az Orsz. ker.-szoc. párt szepesmegyei elnöke, Igló.

Törköly József dr. ügyvéd, országos magyar kisgazdapárti vezérlőbizottsági tag. Rimaszombat.

Török Béla földbirtokos, volt orsz. képviselő, Romháti y.

V i e s z t Károly dr. ügyvéd, N a g y- r Ő c e.

Wagner Sándor nyug- polgármester, bankvezérigazgató. Losonc.

[ Wirth Gyula műépítész, az Orsz. Ke- rósztényszocialista Párt kassai ügyv. igazgatók, Kassa.

JL-