Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-25 / 45. (198.) szám

Vasárnap, február 25. A lengyel-litván konfliktus Kownó, február 24. A 41. lengyel gyalog­ezred, amely e hó 20-án átlépte a demarká­ciós vonalat, a következő, litván területén fekvő községeket szállotta meg: Raehelan, Holny-Mejer, Kalvischky, Janoslav, Holny- Volmer és Duschnica. A litván köztársaság kormánya ez ta népszövetség tudtára adta. Varsó, február 24. A lengyel kormány képviselője a népszövetségnél átnyújtotta a lengyel külügyminiszter jegyzékét, amelyben a lengyel kormány ismételten tiltakozik a lit­vánok vádaskodása ellen és adatokat sorol fel, amelyek igazolják, hogy a semleges zó­nában a litvánok voltak a támadók. Paris, február 24. (Mavas.) Csicserin az antantkormányokhoz szikratáviratot küldött, melyben tiltakozik az ellen, hogy a nagykö­veti konferencia, anélkül, hogy Oroszország véleményét meghallgatta volna, Memelt a lit­ván köztársaságnak Ítélte oda. Hétfőn dönt a békeszerződés felett az angorai kormány. Angóra, február 24. (Havas.) A biztosok tanácsában a lausannei békeszerződésre vo­natkozó javaslatokra nézve megegyezés jött létre. A javaslatokat ma terjesztik a nem­zetgyűlés elé. A lapok arról írnak, hogy a nemzetgyűlés minden további engedmény el­len van. A ddöntés valószínűleg hétfőn kö­vetkezik be. Seipel elutazott Belgrádból. Belgrád, február 24. (Saját tudósítónktól.) Seikerl dr. ma este elutazott. Az osztrák kancellár belgrádi tartózkodása alatt négy egyezményt kötöttek. Torokország jegyzéket intéz az ántántboz. London, február 24. (Saját tudósítónktól.) Angórai jelentés szerint a nemzetgyűlés hét­főn véglegesen dönt a békeszerződés ügyé­ben. A hatalmakhoz jegyzéket fognak intézni, ameiyfcen Törökország végső koncesszióit szögezi le. A jegyzékben kijelenti Törökor­szág, hogy javaslatainak elutasítása esetén föntartja cselekvési szabadságát. Pk ICBimflZSHMBSSMSBfrér. Stész, február 22. | Az első alamizsnaszekér már elindult. Épp késői uj télihó jött: a keréknyomokat és a házak előtti álldogálás lópatáit már nem látni. Teli, ne­héz krumplizsákok, liszteszacskők. szalonnadara- bok ez egyszer szomorú útra indultak: a zsiros jólakottság, életetadó anyagok keserűvé csömö­rült terhét vitte az alamizsnaszekér. Vitte a nyo­mor hajlékába, üres, meredő szemekkel bámuló anyák asztalára, sarokbabujt gyerekek nevetésre hajló szeme elé. A mozdulatlanul ülő férfi egy tiltakozó, ijedt, eszmélő mozdulattal, bástyázva veti magát a koldusgesztusra, de aztán lehunyja szemét és hallja, hogy a gyerekek elkezdenek beszélni, nevetni, élni. A keserűség, a kiszolgál­tatottság izével hozzá kell nyúlnia a falathoz:' merev, hajlott fejjel, odalökötten kell ma a sors elé téctjelni, mindent elfogadni. A munkáskéz a koldulás mozdulatát kapja. A kalapács-gépzugás. köszörükövek szikrázó sistergése, a munka zaja már csak emlék: az elszabadult hangokra csak a hegyoidaiok visszhangvető erdei élnek. Ott: el­bújva még rejtőzködnek talán valahol. Nem. Már ott sem: a lomb évenként lehull és az utol­só nyári erdő már a hangot sem rejthette magá­ba. Cend. Némaság. Most elindult az első a'la- mizsnaszekér. Puha hóban indult és mégis min­denki hallotta. A stószi késgyárak, bányák munkásai éhez­nek. Ezért kellett elindulni az első alamizsna­szekérnek. Éheznek, mert a változás uj orszá­gának urai kegyetlen hideg számítással, tervsze­rűséggel ezt akarják. A virágzó élet helyén ma alamizsnaszekér nyikorog, vádol és — pillanatra segít. A stószi éhezők a koldusfalatot nem ide­genből kapják, a szekeret nem hatóságok küld­ték. Elindult a község egyik végén és megállt az utolsó háznál. Akinek még volt feleslege a kam­rában, pincében — odahaza. A kocsi most meg­fordult és letett a terhéböl valamit minden nyo­mortanyánál. A puha hóban koldusmódra vánszorgó ala­mizsnaszekér nyikorgó kerókzaja rikatón gázol bele a rég volt boldog munka idejének idézé­sébe... Sok mindennel együtt összefüggőn, egy­formán. Mintha halottakat siratna az ember ... Iskoláskorom álmos reggelein. három késgyár kürtjének bugása, hivogatása vert ki az ágyból .... sietős léptek dübörögtek az ablak alatt. Munka. A kormos arcok izzadt, fehérfogas, gyön­gyös nevetését pörölve nyelte a gépzaj. Este a házak előtti' lócákon pipaszó indlett nyugodt, za­vartalan pihenés. Apám boltjában szombatonként zaj, forgalom. A kéthetenként fizetők egy pohár ezerjófüves borovicskát kaptak: Ölitek auf . . . GKiek auf . . . Ma elindult az első aiamizsnaszekér. Egy hét múlva a második. Aztán talán — a harmadik. A negyedik? Az emberek biztatják egymást: ad­digra fü is nő, levél is lesz. Messze, borzalmas jajo* emlékévéi még ma is hömpölyög az idegen nagy folyó, az éhségío- l.vam: a Volga ... Az itteni kezdődő nyomorta- uyák közt a kispatak félös sietséggel szalad az itt eredő Bódva — és nem akar semmit sem tudni nagy rokonáról. (Nem akarja, hogy éhség- patak legyen: éjszaka hallom panaszos félelmét . - . és biztatni szeretném: ne féljen, tavasz jön . . . de tudom, hogy a Volgába is sok apró pa­tak vi-ze ömlött, egy szép napon sok éhségpatak És igy lett hatalmas, igy lett borzalmas, ágy lett — halálfolyam., A világtragédia "yzlupadáti ma elnémult az ember. A kulisszák mögül dübörgő gőgben elindul a széntolvajok tankja — a másik oldalon szegé­nyek, koldusmódra elővánszorog az alamizsna- szekér. És az ember tehetetlenül, halálra fáradtan nézi és látja mindkettőt. És nem mozdul. Fábry Zoltán. MPgHiBIM Hamvazás. Mióta ember él a földön, királyként vágtat Karnevál, átiéptet gyáron, templomtornyon, hajnalos, piros paripáján s csókot dobál, rózsát dobál. Ezer az arca és alakja s nem látni soha egyedül, kalapját kacagásból szőtte, palástját tréfaszóból varrta s titkos szerszámon hegedül. Tavasszal, ősszel, télen, nyáron nyargal, körüljár Karnevál. Amerre megy, virágok nyílnak, tüzes talpon ugrál, ki látja, a tánc örvénylik s áD a bál. Paripája patkó* nyomában édes nektárforrás fakad, habzsol belőle millió száj: aki ivott, kurjant s a vállán érez biborló szárnyakat. Utána jár rózsás ködök közt. ki nem volt még so'sem beteg, ki nem nézett a Gond szemébe, kinek a szive még nem vérzett s elkerülte a Vermeket... Ezer cseles, bús farkasvermet ás mindenütt a Fájdalom: ki belehullt, ajkára dermed a kacagás s haláltánc lesz á hegyen-völgyön-lakodalom... Kt belehnllt, varázsát veszti fölötte végleg Karnevál: ruhátlan látja, álarc nélkül: s csontvázgebén, csontváz-legényként kaszásán nyargal a halál... Ki belehullt, hamuval hinti fejét s könnyezve fölneszel. mikor a hamu súgva mondja: én is virág voltam, Testvérem, te is por vagy s porrá leszel... Mécs László. Egy héttel ezelőtt uj szobába költöztem. Uj utcán kell naponta végigsietnem, uj házmes- ternének kell este kezébe nyomni a kapupénzt, uj előszobakulcsra kell vigyáznom, hogy el ne felejtsem reggel zsebre tenni és uj környezethez kell barátkoznia a szememnek. Ai uj szobám messzire kiemelkedik a hónapos szobák unalma­san egyforma tucatszeriiségéből. Nincs benne se humoros, se tragikus vadászielenetet ábrázoló olajnyomat, kegyeletes családi relikviák: soha­sem ismert barátságos vagy barátságtalan elő­dök fényképei, fekete kereszttel kezdődő gyász­jelentés a falon, vagy a harctérről hozott grá­nátból fabrikált virágváza... azok sincsenek. Nincs benne régen elrontott szerkezetű falióra, amely megállt valamikor kettő előtt hét perc­cel, vagy más szám előtt több vagy kevesebb perccel s azóta nem mozdul, azóta néma lett benne a ketyegő lélek. Az ágyban nem lustál­kodik kövérre tömött, bizonytalan fehérségű dunyha s a szekrény tetején nem szunnyadnak poros takaró alatt húsz esztendős Gartenlaub-ék. Az én uj szobám fehér és melegszinü, sab- lotitalan és vau benne egyéniség. Mikor egy héttel ezelőtt megtöltöttem a szekrényét és fiók­jait azokkal a dolgokkal, amik a világ előtt em­bert csinálnak a teremtett lényemből és dolgok­kal, amihez semmi köze sincs a világnak, ke­resni kezdtem azt, amit minden hónaposszofoá- ban megtalál az ember, az elődöm örökségét. Azt, amit az előttem lakó otthagyott, ottíelejtett. Mert mindenki elhagy valamit az életnek min­den stációjánál, elhagy valamit abban a szobá­ban, ahol lakott. Vagy egy szappandarabot, vagy üres odolosüveget, vagy egy cigaretta véget, amelyet a hónaposszobák takarításánál nfem vesznek észre, vagy egy nagy kacagás soká csengő visszhangját, vagy egy nagy íölzokogás messzehangzó morajlását. Egy hétig kerestem. Kerestem valakinek az ittfelejtett élet- vagy Ié4ekdarabját, a hónapos­szoba változatos lelki életéből valami foszlányt. Nem találtam. Sehol semmit. Mindenhol néma­ság és csend. Melegség és szin vibráló emlékek nélkül. Ma megtudtam, hogy az én szobám most zül­lött 1c elsőizibcn a hónaposszobák hányatott sor­sára. Hogy előttem hónapokig nem lakott benne senki s hónapokkal ezelőtt a háziasszonyom leá­nyának a szobája volt. Megtudtam, hogy a leány egy müncheni intézetben tanul. Ebből rájöttem arra a szomorú öntudatra, hogy a szoba bizo­nyosan nem néma, a meleg színek és a hangu­latos életkeret rejtenek magukban valamit... emlékeket és a benne lakó életéből hozzájuk ta­padt nyomokat, csak én nem látom, ép nem hal­lok semmit, éiriiozzám nem szól az itthagyott lélekszilánk. Nem haragszom ezért senkire. Ér­zem, hogy ez természetes, világos és érthető. Egy tizennégy esztendős leány lélekvisszhangja mit mondhatna nekem, akiben régen elszáradt viola, megsárgult citrom lett az első álomébre­dés korszaka. Mit mondhatna nekem, aki szürke gondok felhői alatt járok, akit megpenderitett egy párszor az élet forgószele, aki előtt egy marcona, kegyetlenszivü portás bezárni készül a fiatalság kapuját. Aki mögött talán több a múlt, mint a lelkendező jövő. Minek beszélnék ennek — gondolja a sárga, bársonyos karaván. Mit crt ez belőlem — gon­dolja az ezüstszálakkal cifrára hímzett selyem­párna. Mit adhatnék én ennek — töpreng a kép a kályha mellett, a kép, amit csókolni készül egy íeketehaju fiú egy cgőszemii leányt. Ennek a haja régen lehetett fekete s a szemét sohase látom kigyulni — morfondírozhat, ha rám néz. Semmit se szólnak, semmit se adnak. Ha soká Mákom, meggyülölnek, mert hozzám kell szökniük és rájuk tapad — mint a por — az én elvirágzó lelkem hangtalan sóhajtása. És ha ki­tesz ebből a szobából a háziasszonyom és haza­jön a leánya, napokig riadt lesz a szeme, mert találkozni fog a harmatos lelke azzal a ködös délutánnal, amit én hagyok ott. f) *■ aM/V'' * — (A prágai meteorológiai intézet jelentése). Idöjóslás: Változóan seíhős időjárás várható hő- mérsék emelkedéssel. ♦ / — (A kassai postahivatal cseh táblái.) Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő egyik interpellációjára a postaügyi miniszter választ adott, amelyet azonban a képviselő nem vett tudomásul. Erről a követ­kezőképpen értesítette a minisztert: „A kas­sai postahivatalokban kifüggesztett tájékoz­tató tábláik egygyeívü (cseh nyelvű) szövege tárgyában beadott kérdésre az 1922. évi ok­tóber hó 19-én kelt válaszát tudomásul nem vehetem, mert a Miniszter Urnák a válasza nélkülözi az alkotmány törvényben „biztosi- tott“ kisebbségi jogok minimumát. A minisz­ter ur ugyanis válaszában a következőket mondja: „Az utolsó népszámlálás eredménye ezideig közzé nem tétetett s az 1920. évi feb­ruár 2-iki s a T. és r. t.-ban 122. sz. a. fog­lalt nyelvtörvényhez a végrehajtási rendelet még ki nem adott s ez okból a posta- és távirdaügyi minisztérium a neki alárendelt postahivataloknál alkalmazott feliratok ügyé­ben még véglegesen nem dönthet." Hogy gondolja ezt miniszter ur? Ha valamilyen tör­vény végrehajtási utasítása akár szándéko­san, akár hanyagságból nem fog sohasem megjelenni, akkor a kisebbségi jogokat örökre el lehet altatni? Lehet hogy ezt abban a gondolatvilágban, melyben ön is él, megértik és föltétlenül helyeslik, de az itt élő magyar­ság semmiféle jogáról nem fog lemondani so­ha és a jogfosztásokba nem fog beletörődni soha. Nem fogadhatom el a miniszter ur vá­laszát azért sem, mert a kormány, amelynek ön is egyik tagja, éppen most tette közzé an­nak a híres népszámlálásnak az eredményét, amit önök 1921. évi február 15-én csináltak végig és még ez a „híres" népszámlálás is azt tartja, hogy Kassa 52.898 lakosa közül állítólag csák 11.206, tehát 21.18 százalék a magyar. Kassa város magyarsága nevében most már követeljük, hogy a postahivatalok­ban a tájékoztató feliratokat magyar nyelven is függesszék ki. — (Befejezés előtt van a nyomozás a meghiúsult bombamerényietek ügyében.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délelőtt a meghiúsult bombamerényietek ügyében tegnap letartóztatott Menyhárt Já­nost szabadon engedték, mivel beigazolást nyert, hogy a merényletek elkövetésében semmi része nincsen. A nyomozás ma délben teljesen holtpontra jutott. Beigazolódott, hogy az összes nyomok, amelyen a rendőrség ed­dig haladt, hamisak voltak, A nyomozásnak egyetlen eredménye az, hogy egy fiatalem­ber ellen, akit már az Operett Szinház elleni merénylet ügyében is gyanúsítottak, olyan adatok merültek föl, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ő lett volna a merénylet értelmi szerzője. Ezt a fiatalembert, akinek nevét egyelőre titokban tartják, még a mai nap folyamán előállítják a főkapitányságon. Ha ma, vagy holnap a nyomozásban nem \ népszövetségi ligák elRöKsége Prágában. Prága, február 2A. Adelsvaerd báró. a svéd parlament tagja, mint a népszövetségi ligák uniójának elnöke. Ruyssen Tivadar dr., bordeauxi egyetemi tanár, az unió brüsszeli főtitkárának kíséretében Prágá­ba érkezett, hogy lefolytassa azokat a tárgyalá­sokat, amelyek a Cseh-Szlovákiában létező nép­szövetségi ligák együttműködésére vonatkoznak. cxxxxxxxxiGooooammmxxm^ történik valami változás, akkor holnap este a nyomozást befejezik és hétfőn az iratokat átterjesztik az ügyészségre. Délután sem történt semmi fordulat a nyomozás ügyében. A katonai szakértő ma délben átnyújtotta a főkapitányságnak szak­értői véleményéi. A jelentés szerint a bom­bákat — mint előrelátható volt — nem lőhe­tett fölrobbantani. A bombák ugyanis 1916- ban készültek és din anionnal voltaik töltve. A dinamón tulajdonsága az, hogy idők folya­mán annyi nedvességet szív magába, hogy nem tud explodálni. A bombák senkire som lehettek ártalmasak. Horváth rendörfőtnná- csos kijelentette, hogy nyilvánvalóan csak fenyegetésről van szó, de mindent megtesz, hogy a tetteseket kézr elkerítse. — (Kerenszky Berlinben van). Berlini szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Az a lűr, hogy Kerenszky Londonban van, nem felel meg a va­lóságnak. Kerenszky továbbra is Berlinben tar­tózkodik és főszerkesztője a „Dni“ cimü meuse- vikd újságnak. — (A magyar külügyminiszter Becsben). Bécsből jelentik: Daruváry Géza magyar külügy­miniszter ma váratlanul Becsbe érkezett. Bécsi utjának célja ismeretlen. — (A párisi olyinpiai játékok sorrendje). Az 1924—iki nemzetközi olympiai játékok sorrendje a következő: Május 3-tól 19-ig rugby-mérközések. Junius 15-től 19-ig labdarugó mérkőzések. Június 21-től 29-ig céllövő versenyek. A tulajdonképpeni főversenyek: torna- és atlétikai versenyeik iulius 5-től 27-ig lesznek. — (Elkobozták a tegnapi számunkat.) Az ál­lamügyészség elkobozta a Prágai Magyar Hírlap tegnapi számát egy rövid táviratért, amely a Tü­dővé Novinyben, a. Diixban megjelenő Dér Tag­ban. a- pozsonyi Híradó-bari és .a köztársaságban szabadon terjesztett Berliner Tagbtottbau is el­kobzás nélkül megjelent. Táviratunkban hivatkoz­tunk a forrásra is, amelyből átvettük. — (Nagy betörés Budapesten.) Budapesti szer­kesztőségünk jdeuti telefonon: Ma éjszaka .a Váin- ház-köniion tevő Kossuth porccllán nagykereske­dés kasszáját ismeretlen kasszafurák kiürítettek. A nagy sietségben egész bankjegycsomagoknt az üzletben felejtettek A hiányzó összeget most re­videálják. Már eddig is megállapították, hogy a kár több millió koronára rúg. A rendőrség megin­dította a nyomozást # — (Munkások a {katonai bíróság előtt). Bu­karestből táviratozzák: A nagyszebeni katonai bíróság az aradi „Astra“-vagongyár két mun­kását héttől hat hónapig terjedő fogházbüntetés­sel sújtotta, mert a katonai vezetés alatt álló gyár munkásait sztrájkra felbujtatták. Tizenki­lenc vádlottat felmentettek. — (Elkobozták a „Barázdát"). Komáromból írja tudósítónk, hogy a kisgazdapárt ott megje­lenő lapjának, a Barázdá-nak február 25-iki kel­tezésű számát elkobozták. — (Értekezlet Szlovenszkó mezőgazdaságá­ról). Tátraiomnieon ma délelőtt kezdődtek meg a szlovenszkói mezőgazdasági viszonyokról való tanácskozások. A konferencián résztvesznek a ’ mezőgazdasági igazgatás tisztviselői és Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszter is. A tanácsko­zásokon, amelyek előreláthatóan három napig ignak tartam, szóba kerül a mezőgazdasági szakoktatás és az erdőigazgatás kérdése is Omega óra ar egcsz cicire

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom