Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-21 / 41. (194.) szám

Szerií* 21

— (Harc a cukorárak kerül.) Megírtuk már, logy annak idején ni ét-e ríná ?,sáviként 400 koronás árat engedélyeztek a cukor kartélhi ok. A cukor árának fö’emelésére nincsen ok és igy a közélelmezési minisztérium mindet] eszközzel meg fogta

' akadályozni a cukor árának föleinelését. A cu- íorkartcll azzal fenyogetödzik, hogy meg fog akadni a cukorellátás. Hivatalos helyen szüksé- gesn-eik tartják fegyelmezte tat a lakosságot arra, hogy a cukorellátásban netalán beálló zava-o-s csak helyenként és legfeljebb cgy-két napig mit- íaíkozhatnának. Ha a kartól valamely módon rnegkisérelné a szabotázst, ezt a közélelmezési minisztérium nyomban le fogja törni Csoh-Szlo- eákiában fölösleg van cukorban és enné’fogva íszbelenség volna, ha a lakosság előítélettel járna ?1 ebben a kérdésben és a cukor fölhalmoz,ősjával elősegítene .a cukorlcartel mesterkedéseit és írtját IHa.ná a cukoráraik olcsóbbodásának.

— (A Cseb-Szlovákíáfcan élő küFöld’ek ellen). \ Národni Dcmokrácic szerint az elmúlt napokban a Národni Jednota Severoceska elnöke: Ruby szenátor, fölkereste Ha.brmarin szodálügyi és Ma- ypetr belügyminisztert s interpellác'ót intézett hozzájuk, melyben utalt arra, hogy Cseh-Sz'ová- ciában túlságosan sok kü’földlt alkalmaztak és követelte, hogy a külföldi alkalmazottakat a köztársaság területén csak a legszükségesebb esetekben tűrjék meg.

— (A földreform gyakorlatából). Az 1919. V. ?7-iki 318. sz. törvény 1. paragrafus 6. bekezdése szerint nem vonatkozik ez a törvény a városok vagy községek beépített részén levő mezőgazdasági területekre (építési telek). Abban a kérdésben. hogy minő földterületeket éri a törvény, a Legfelsőbb Bíróság mérlegelés után a következő elvi álláspontot foglalta el: A’bál kell k'indulni, hogy az eddigi bérők által megszerzett mezőgazdasági birtok továbbra is a mezőgazdaság számára tartassák meg. Ez ugyan n'ncsen kifejezetten kimondva a törvényben, de következik ennek intenciójából, mely szerint a mezőgazdasági birtok a kisbérlök részére biztosítandó. A kisajátítás utján megszerzett területek mezőgazdasági célokra méghagyandók, nem változtathatók át építési vagy ipari telekké és nem lehetnek spekuláció tárgyai. Ezt igazolja az 1930. FV. 15-iki 311. sz. törvény 1. fedezet 4. pontjában kimondott élők közötti elidegenítési tilalom is. Ha tehát az ügyet ebből a nézőpontból vesszük szemügyre.

* következő elvi álláspontra jutunk: A Leiogla- ási törvény 1. paragrafus 6. ponb'a szerint a kisajátítás aíől mentesek ama mezőgazdasági területek: a) melyek városokban, községekben olyan helyen vannak, melyek lakóházak és gazdasági épületekkel határosak; b) ha építkezési telekről van szó s c) ha nincsen kizárva annak lehetősége, hogy be'áíható időn beiül építkezési telekké változik. Erinél azonban nem szükséges az, hogy \z építkezési telek minden oldalról épületekkel egyen körülvéve. (Legfelsőbb Bíróság 1922. X. 24-iki R. I. 920/22. sz. ité'éfe). Cseh-Szlovák Jog).

— (A vasút felelőssége). A vasútnak és alkalmazottainak nem kötelessége, hogy a vonat menete közben állandóan ellenőrizzék és figyelmeztessék az utasokat, hogy a vasúti forgalmi •endszabá'lyok áthágását részükről megakadályozzák, igy különösen a vagonajtók önkényes kinyitását; nem szavatol tehát azért a vasút, hogy a vasúti vagon ajta;át menetközben a ka- auz vagy más nyitva hagyja. A vasút5 kocsi hiá- ij'os megvilágítása a vasúti forgalomban vélet- ennek minősíthető (casus); az ennek következtéién felmerült kárért azonban nem fele! a vasút, ha a baleset idején az utazóközönség biztonságául egyéb módon történt gondoskodás, igy például az állomás oiymérvü megv'lágitása utján, hogy a vonatból való kiszállás ló világosság me1- ett mehetett végbe. (Legfőbb Bíróság 1922. XJI. 30-iki Ítélete).

— (A vagyonadó eredménye Magyarországon). Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Nagy

érdeklődést keltett a pénzügyminisztériumnak az 1922 október végéig befolyt vagyonadóösszegekről és ezeknek hovaforditásáró! szóló jelentése. Egészben véve 3 és fél milliárd korona folyt be vagyonadó fejében, amelyet kölcsönök törlesztésére forditottak. Az 192? évi hatvanharmadik törvénycikk alapján kiadott kincstári utalványok törlesztésére 4-54 millió koronát fordítottak, pénztárjegyek beváltására ped:g 120 mii Hó koronát. A svéd Enskilde-Banktól fölvett kölcsön törlesztésére és kamataira 93 millió koronát fizettek ki. A dán Landsmann-Banktól fölvett 2 nri’ió dán korona törlesztésére és kamataira 126 millió magyar koronát vettek igénybe a vagyonadóban befolyt összegekből.

— (Szovjetoroszor»2árrban félmillió rubel belépődíjat szednek a templomok látogatóból.!

Moszkvából jelenti egy távirat, hogy a szoyjst- Vormány megadóztatta a tompom'átogatást. Templomba csak félmillió rubel belépési d'i ebemében 'lehet bejutni. Az uj adót az állam szükségleteire használják fel. Az adó behajtása a lakosság köreben való nagy felháborodás miatt eddig csak tevés helyen sikerült.

— (A sztrájkok és kizárások statisztikája). 1922 novemberben 23 sztrájk és kizárás volt 2600 alkalmazottal. Ezek közül két sztrájk 70 alkalmazottal, az utóbbiak javára, lő sztrájk 21)50 'vlkal- mazottal a munkaadók javára, 6 sztrá k 4*0 alkalmazottal kölcsönös engedményekkel intéződött el, 6 sztrájk 400 alkalmazottal pedig novemberben befclezctícii maradt A sztrájk és kizárások okai: bérviszály, a munkaidő mcgröv:di*ése és a szakszervezetek és bizalmiférfiak mellőzése 24 szer munkanapot mulasztottak el az október hónapban elmulasztott 77.200 munkanapjával szemben. A bérvcsztcsóg 640.000 koronára rn,rott, az •iktóbeii 2.1 •.30.000 korona bérveszteséggel szemben.

ImmMMMísmmm

A pászíortüzek festője*

(Látogatás Kacziány Ödönné!.)

— Saját tudósítónktól. —

Budapest, február 20.

A budai oldalon, a Kelenhegyi-ut. és Múnyoki- ut sarkán épült kétemeletes müteremház földszintjén lakik u pásztortüzek nagynevű festője, a 70 esztendős Kacziány Ödön. Hóíuvásos vasárnap délelőtt látogattam meg a művészt, aki okkor is szorgalmasan dolgozott műtermében. A mikor megtudta, hogy aradi vagyok, felragyogott az öreg ur szeme az okuláré alatt és megindult .ajkáról a visszaemlékezések áradata:

— Bizony, nagyon régen volt az, amikor Aradon éltem. Sokat Írtam memoárjaimban Aradról, ahol festeni kezdtem s ahol boldog suhanc- é veimet tő főttem. A múlt század hatvanas éveinek elején apám törvényszéki bíró volt Aradon. Itt jártam iskolába .a minoritákhoz. Rajzra Nagy Péterhez jártam, akiről Böhm Pál is többször megemlékezett. Nagy Péter józanul oktatott, ő maga is jeles építész és bútortervező volt. Osztálytársaim közül Cziegler Győző építészre, volt műegyetemi tanárra és Petrovics Arzén nyugalmazott műszaki tanácsosra emlékszem, aki most Aradon ól. A negyedik osztályba jártam, amikor Súlyánszky minorita-gvárdián pályadiját, néhány Mária Terézia-tallért nyertem egy rajzommal. Ebből a pénzből vásároltam az első oíaiíf estéket. Egy vasárnap délután elmentem Petrovics barátomhoz, akinek a festékévei alkottam ..első olajfestményemet: egy tulipánt természet után. A kővetkező vasárnapon holdvilágos temetőt festettem. Azután megfestettem egy aradi uriasszony címerét, de ezt már a pályaduból vásárolt olajtesté kk el. Akkoriban több festőművész élt Aradon. Ott volt Böhm Pál, aki egy papirüzletben állította ki képeit. Aradon élt akkoriban Zahoray János, azután Szvoboda is, aki templomokat festett. Az én időmben Aradon élt Alexics templorrsíestő, akinek Dusán nevű fia szintén jeles templomfestő volt. Az unokája: Alexics Elek, jónevü festő most Budapesten lakik, ö is Aradon kezdte pályáját A román megszállás alatt Alexicsnek súlyos kellemetlenségei voltak és bizonyára internálják, ha az antant budapesti megbízottai közbe nem lépnek az érdekében. Az én időmben sokat járt Aradon egy Csillag! nevű aircképíestő, aki akkoriban divatos portretisía lehetett. Az öreg Böhm Jánosra nagyon jól emlékszem. Mindenkit lekritizált és mindenkivel veszekedett. Soborsinböl lejárogatott Aradra Paál László, .aki Böhmnél tanult. P.aál Lászlót nem ismertem személyesen, amikor Aradon voltam. Aradról aztán Szolnokra kerültem, majd Szegedre, ahol tanár lettem. Szegeden éltem, amikor 1882-ben Petrovics barátom levélben megkért, hogy jönnék át Aradra. A baráti hívásnak eleget tettem. Itt találkoztam Gyöngyössy Rezső festőművésszel. Öccse volt aímak a Gyöngyössy nevű asztalosmesternek, akinél Munkácsy Mihály Aradon inaskodott. Azt hiszem, Gyöngyössy Rezső is meghalt azóta.

— Hogy most mit dolozom? Kisebb-nagyobb képeket festek műkereskedők számára. Főként tüzeket. Ezek a képek igen kapósak. Kénytelen vagyok igy dolgozni, mert nehéz a megélhetés. Érdekes, hogy kik vásárolnak festményeket? A parasztok. A falusi házakba bevonult most a fino-m bútor és a zongora, a falakra pedig eredeti festmények kerü"nek. Most csak a parasztnak van pénze, hát ebbe fekteti. Kü’dök apróbb képeket Hollandiába, Bécsbe, Nürnbergbe. Mindenütt szívesen veszik. Személyes meghívást kaptam Velencébe, hogy’ rendezzek ott önálló kiállítást. Olaszországban még 1911-ből és 1914-ből ismernek, amikor az olasz király megvásáro’ta egyik müvemet Az önálló tárlatra negyven-ötven köpet kellett volna vinnem. Erre azonban nem volt kö’tségem s igy a többi magyar művésszel együtt állítottam ki Vetencében három képet: „A halál a iövészárokban", „Szent László1* és „Nehéz órák“ citnü vásznaimat. Az „Utolsó ut“ című festményemet a helsiníorsi kiállításra vitték. Nemrég felszólítást kaptam, hogy az Uf'ici számára' fessem meg saját portrémat. Amint időm engedi, eleget teszek a megtisztelő, felszó1 itásnak. Legnevezetesebb alkotásom a „Halál vándorlása’* című ciklusom, amelyet Londonban. Berlinben, Bécsben, Münchenben, Antwerpenben és Rómában állítottam ki. A londoni „Stúdió" kü’ön cikkben méltatta ezt a ciklust, amelyet itt őrzök a műterem/ falain. A ciklus darabjaitól egyáltalán nem akarok megválni. Érdekes az is. miként hiúsult meg a „Golgotlia" című alkotásom eladása. Ezt a képemet még a háború előtt állítottam ki Antwerpenben. Az ottani múzeum igazgatója megakarta vásárolni a képcsarnok számára'. A monarchia antwerpeni konzulja cseh ember volt, aki engem, a magyar piktort, nem értesített r,j dologról s igy a vásárból semmi sem lett. Itthon nem nagyon méltányolnak engem. A Tcii’föMon sokkal jobban Ismernek, mint idehaza. így pc’dául ár- v-ndő ki a”, i tója vagyok a’ plttsburgj Carnegg'e- ’nstifutnak, ami nagy megtiszteltetés, mert mindössze harminc curónai kiállítója van s közöttük én vagyok az egyetlen m-'gyaT.

A irigy műterem hatalmas falain boron "ós, sejte'mes képek: ez Karrlány. A „Halál vándorútra" című ciklus minden darabja látható. Az ervik bion f-nii a ,sMvnns" című vászna,

Basch Tivadar utóda

órás és ékszerész Prága, jíndriSska 6. szám

10W

amely évekkel ezelőtt feltűnést keltett Budapesten. A másik falon hatalmas vászon: „Egervár

ostroma14. Kérték, hogy'' másolja le, de Kacziány nem vállalkozott a nagy munkára. Az egyik áll/ ványon befejezett kép: „Pásztortüz44. Egy amerikai vásárolta meg -százötven dollárért. Kacziány megmutatta műkincseit, értékes szőnyegeit, majd kedvesen és korát meghazudtoló frisseséggel kísért ki a zugmarás utcára. Káro!y jözsel.

ooeoeoofieoQeooooooeeosoeoooo©<sk

SZSMMÁ* fes f,Eii

{*) Teli Vilmos újjáéledése. Berlini tudósítónk jelenti: A francia erőszak hátása alatt egész Németországban hirtelen újra népszerűvé vált Schiller nagy szabadságdrámája, amellyel az utolsó évek forradalmasított dramaturgiája nem tudott mit kezdeni. Vagy tiz éve Hauptmann Gerhard rendezésében egyik berlini színház egy modernizált Teli Vilmossal próbálkozott, amelynek középpontjában a Rütli-szinbeli népfölkelés állott, mig a mű számos kisebb jelenetét, köztük Telinek közismert pátéídkus monológját a rendező törölte. Akkor ez a merész reformkísérlet súlyos kudarccal végződött. Ma mintegy titkos jeladásra a birodalom minden nagyobb városában — elsősorban a megszállott területen — a közönség tomboló lelkesedése mellett ismét műsorra került Schiller hatalmas drámája és az előadás fénypontját a megváltozott időknek megfelelőleg mindenütt a Rütli-jelenet képezte, amelyben az éjszaka leple alatt egybegyülő svájci kantonok képviselői ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy az idegen zsarnokság béklyóit magukról lerázzák. Ezt a jelenetet a Ruhr-vidék meggyötört színházlátogatói, úgyszólván együttjátszották a színészekkel és a költő esküszavai a közönséget lelkes hazafias tüntetésre inspirálták. Ezen tüntetések nyomán a franciák számos városban be is tiltották az előadásokat. Szomorú korszimptoma. hogy Schiller klasszikus drámája most százhúsz évvel keletkezése után német földön indexre került! Legújabban a berlini állami színház újította fel Teli Vilmost Jessner intendáns hatásos rendezésében és elsőrangú szereposztásban. Az első előadáson egyebek közt jelen voltak a birodalmi elnök, a kancellár és a birodalmi gyűlés elnöke. A Rütli-jelenet szűnni nem akaró tapsvihar követte. A zaj csillapodtával a földszint egy látogatója a közönség felé fordulva még egyszer ismételte a költő intelmét, hogy „egységes testvériesült nép akarunk lenni, melyet vész és nyomor széjjel nem választ" és hogy „Inkább a halált választjuk, mint a szolgaságot*'. Az esküt a-közönség a szólóval együtt dörögte és utána elénekelte a „Deutschland, Deuischland iiber alles!“ kezdetű nemzeti dalt E.

(♦) A gyilkos álarc. (Hevesi Sándor fantazmagóriája a budapesti Andrássy-uti Színházban). Álarcosok vagyunk mindannyian, szerepjátszó színészek, kik az élet deszkáin nagyszerű vagy szánalmas mondókánkat dadogjuk és csináljuk végig. Mégis az élet hazugságainak, mely mos- tohatesivére az illúziónak, az á1omnak, a mesének, a dalnak és legendának, mindennek, ami szép és amiért élni érdemes, legpregnánsabb szimbolizálója a színész. A színész, ki éhes gyomorra! aranytrónon oszt jogokat és kincset, ki kacagva öli meg a szivét, ki gyásszal a bensejé- ben, könnyű léptekkel és kedélyes arccal járja a deszkát, aki hazudik és olykor hisz a saját hazugságában, egy elvadult, örök Peer Gynt. bolyongó, önmagavesztett, önmagakereső, álmos és csalfa, de esténként ragyogó gókler... Művész és ember. Aljas és fenséges. Képsorozat szinsze- rü, drámai és lélekbeiátó. Kean Edmund, a híres angol színész, mintha a mai időben élne. Fia haldoklik, mialatt a színésznek játszania kell. Az egyik pillanatban nincs érzés, csak póz és játék, a színpadon, a „másik" életben azonban kibugy- gyan a lélek, az érzés, az álarc lehull és most. mialatt a fia haldoklik, einbeT zokog és gyötrődik, va’ódi szent fájdalomban előttünk. Az álarcos játékfigura már nem tudja, mikor játék és mikor valóság, a pásztor annyit hazudott, hogy önmagának sem hiszi, hogy iön a farkas, nincs határ á kettő ’-özött, nem tudja elválasztani egyiket a másiktól. A szesz megkönyörü! rajta, ez a pokoli barát elringatja. Mire megvirrad reggel és az apa b$lép otthonába, a fia halott. Sok szó esett a különböző drámafejlődéstheoriák keretében a mozi, a regény, az élet felé való haladásról, e sorok Írója is egyik könyvében kísérletet tett ezirányban*), talán a Shakespeare irányának a színtelen, a kulisszanélküli drámának, vagy a technikailag tökéletesen kapcsolódó forgó, emeletes színpadokkal rendelkező színháznak, másrészt a mozinak, tehát az epikai antidramatikus műfajnak kialakulásáról, hát ez a fantazmagória valahogy ide sorozódik, ha még nem is teljesen úgy, mint al^gy annak végső fejlődését várjuk. Mindensetre igen érdekes munka, groteszk ötlet és szép színészi feladat, melyet Somiad Artúr, a pompás mozimozdulátokká! biró, plasztikus, kife- jeóő művész oldott meg páratlan sikerrel. Tragikusan dobálódik a belső végletek külső kivetítése közepette. Méltó partnere az egyszerű, nemes női alak: Pécsi Blanka. F. J.

(*) Wagner tetralógiája a budapesti Operában. Budapestről jelentik: Az Operaház Igazgatósága Wagner Ricliard tetralógiáját legközelebb sorozatos előadásokban adatja elő. Február 27-én a Rajna kincse, mácius l-én Wa’kür, március 3-án Slcgírled, március 6-án Istenok alkonya kerül színre.

*) Farkass -Jenő: IV. Béla király. Drámai regény. Táltos kiadása.

(+) Pouche. Ez a címe René Peter és Henry Fáik vígjátékénak, amelyet a napokban mutatott

/be a párisi Pa tiniére. Alapjában véve operettszöveg, csak a zene hiányzik hozzá. A festő Bridier igy szó! barátjához, De la Fayolie-boz: „Apád

fölszólított téged, hogy vedd el feleségül a fiatal De Salnte-Afríque marqulset. Te azonban attól félsz, hogy nem kísérheted el a tengerre Cécile Prédaye asszonyt és férjét, már pedig elhatározott szándékod, hogy Prédage urat megcsalod a feleségével. Naiv vágja Csak egy asszonyt kell magaddal vinned, akinek jelenléte Prédage urat. a féltékeny férjet megnyugtatja és én el fogom küldeni neked Pouche kisasszonyt." A fiatal mar- quíse nem akar még egyszer férjbezmenni olyan férfihoz, akit nem ismer. Mialatt De la Fayolle ur nincs otthon, a marquise megérkezik a lakásába, ott találja a kis Pouchet, megtudja tőle. milyen játékot akarnak be’őle űzni és megszerzi magának azt a mulatságot, hogy megcsalja azokat, akik őt akarják megcsalni. Átveszi Pouche kisasszony helyét és szerepét. Prédage asszony rendkívül féltékeny lesz, féltékennyé teszi, hogy van itt egy nő, aki túlságosan igénybe veszi udvariólát. A festő Bridier maga is féltékennyé válik a barátjára. Féltékeny az Igazi Pouche kisasszonynak a vőlegénye, egy fodrásrsegéd is, aki fölkeresi menyasszonyát és felfedezi, hogy menyasszonya egyáltalán nincs is együtt De la Fayolle urraíl. A szép és fiatal marquise azonban beleszeret nem a neki szánt De la Fayolieba, hanem a festőbe és feleségül is megy hozzá. E fordulatos vígjáték szerzői belátták, hogy a zene jót tenne vigiátékuknak és ezért telerakták darabalkat számok foxtrotta! és a divatos operettekből vett idézetekkel.

(*) Hauptmann Károly két elő nem adott drámájának bemutatója. A nemrég elhunyt Haunt- .mann Károly két soha eiő nem adott darabját mutatják be legközelebb. A „Napolcon“-t a p’aueni városi színházban, a „Mózes“-t pedig a kobienzi színház fogja szinrehozni.

(*) Csipke. Budapestről jelentik: A Belvárosi Színház szombat este mutatta be Ernőd Tamásnak „Csipke" cím alatt összeí glalt három egy- felvonásosát. Az újdonságról a pesti kritika igy irir: A Pesti Napló megállapítja, hogy a három egyfelvonásos (A nő meg a cs'pke, A nő meg a királyfi, A nő meg az ördög) stílusban, tónusban ■különbözik egymástól a összefoglalójuk a költői elgondolás, a meleg és tiszta líra, a könnyed drámai beállítás s az izes poétái nyelv. Az első Ernőd legsikerültebb színpadi alkotások közül való. A másik mélység helyett inkább teriendö- séget ad és megoldása elhibázott, széifolyó és stilustöréseket mutató. A harmadik tökéletes. A három darab előadása kissé vontatott volt. — A Pesti Hírlap megállapítja, hogy a kabarék vásári zsivajából, mint nemes szólam, t'sztán csendül ki Ernőd hang’a. — Az Újság szerint rínom hangulatú, elmosódó szinü, nemes zenéjü kis játékok ezek. — A Nemzett Újság azt írja, hogy Ernőd dédelgető lélekkel mereng el a múlt szépségein, hogy színes sugarakat nyújt benne egy-egv ó- gemma tüze s hogy antik csipkék, réei szépmi- vek aranyos szálai közé bogozódó emlékeken an- d.alodik el. — A Világ szerint Ernőd lírikus és optimista, aki nem csinál tragédiát az életnek apró nagy játékaiból, meghagyja játéknak esteit, embereit is s az egészet gyöngéd szeretette! és boldog, okos mosollyal, a rr,eses7övés ódon, szép tündérfátylával, azaz tündércsipkéjével boritía le. A három egyfelvonásos tartalmának váza ez: Változatos szinhelyekre visz Ernőd Tamás három egvfelvonásosa: flamand ötvös 16. századi műhelyébe, magyar pusztai csárdába, renaissance olasz polgárházba. Az első darab: A nő meg a csipke azt példázza, hogy az öreg férj hiába csukja szekrénybe és nevezi ki ]átékbab-*nak a csinos fiatal feleségét, csak kiugrik az, ha szép flamand csipkét é.s szép flamand grófot lát. A második: A nő meg a királyfi a bárókisasszony egy éjszakai kalandját mond'a el. Budára, az udvari bálba igvekezett, eltörött a hintó tengrlve. a pusztai csárdában kell tö'tenie az éjszakát. Ruhacsere a csapiérrsfeánnyal, találkozás a futóbe- tyárral, lunatíkus álom, amelyben a betyár mint mesebeli királyfi lön c:ssza — ezek a kis darab kissé szanaszét hagyott és stílusban is ingado- zóan megcsinált motívumai. A harmad'k darab: 4. nő meg az ördög boccacciói történe* amelyben a kikapós asszony addig vezeti orránál fogva együgyü férjét, amíg az észbe nem kap és jól elpáholja.

(*) „Ttizhalál". Dánielné Lengyel Laura Ily cimii színmüve lesz a Nemzeti Színház egyik legközelebbi eredeti újdonsága. A „Tüzhalál" női főszerepét P. Márkus Emília játssza.

^ prágai német színház műsora:

Szerda: Rasln temetése miatt zárva.

Csütörtök: Rose Bemd.

Péntek: Az orv vadász.

Szombat: A cárnö kegyence.

Vasárnap délelőtt: Hangverseny- Vasárnap délután: Luxemburg grót|a. Vasárnap este: Evangellinann. Kubla vendégjátéka.

A prágai német kis-szinpad műsora - \

Csütörtök: A kis bűnös.

Péntek: A kis bűnös.

Szombat: Ingeborg Premiér Vasárnap délután: Ingeborg.

Vasárnap este- A kis bűnös.

A kassai magyar színház műsora:

Szerda A bűnös.

iúv Att von.- amtl ml Aicatünftf