Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-20 / 40. (193.) szám

SZttójuAüiMWGrmB 111 l— m .fliflXOBaBBaBMMMagaMBBWIMWBBBMiHlllWlPMMMffaiiaaMBH Kedd, február 20. Poincaré ma nyilatkozik a francia külügyi kizottsáikan. A* asgoí alsóházban fölszólal Lloyd George. — Guno nyilatkozata a közvetítésről. — A német miniszterek ismét a Rnixrvidéken voltak. Prága, február 19. A francia minisztertanács szombaton ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy to­vább folytatják Angliával a tárgyalásokat, az angol zónán keresztül történő szénszállítá­sok ügyében. Valószínűen újabb miniszteri delegáció utazik Londonba és ehhez csatla­kozik Weygand tábornok is. Theunis belga miniszterelnök szerdán érkezik Parisba, hogy tárgyalást folytasson Poincaréval. Havas-ügynökség düsseldorfi jelentése sze­rint a vasúti forgalomban változatlan a hely­zet- Szombaton Crefeld és Linn között egy belga katonavonat beleszaladt egy francia élelmiszerszállitó vonatba. Egy belga meg­halt. Egy franciá szapőrökkel telt vonat Dahl- hausen mellett összeütközött öt összekapcsolt mozdonnyal és e szerencsétlenségnek két ha­lott az áldozata, valamint három nehéz és nyolc könnyű sebesült. A határőrségek szom­baton százhúsz vagon, fémterméket és más készítményeket föltartóztattak, amelyet a Ruhrvidékről ki akartak szállítani. A holland határon csalási mahinác'ókat állapítottak meg. A Hollandia számára küldendőnek jel­zett szénvonatokat Borkénben kirakták és azután a szenet Németországba szállították. — Tegnap három vonat ment Franciaor­szágba, egy Belgiumba. °- Trier&en 250 millió bárkát, amely a sztrájkoló vasutasok részére gyűlt össze, lefoglaltak. — Mivel Gelsenkir- hen nem volt hajlandó a reá kirótt 100 millió márka büntetést megfizetni, a városi pénztár­ban 110 milliót lefoglaltak. — A francia és belga megszálló hatóságok Essenben uj el­járás; módhoz folyamodtak, hogy a kereske­dőket rákényszeritsék arra, hogy a megszál­lóknak árui és élelmiszert szolgáltassanak lei. Egy katonai őrséggel megrakott teher- automobil üzletről üzletre megy és ahol az üzlettulajdonos megtagadja az árukiszolgál­tatását, ott a tulajdonost azonnal letartóztat­ják és az automobilon elszállítják. A Havas szerint ennek az eljárásnak igen jó ered­ménye van. . .. , Mai jelentéseink: Angol vasutasok a Ruhrvidéfeen Páris, február .18. (Havas.) Az Echo de Paris jelentése szerint az angol kormány el­határozta, hogy az angol zónáiban lévő né­met vasutasokat angol vasutasokkal fogja helyettesíteni. A párisi amerikai követ ínspekciős útja Paris, február 18. A New-York Héráid külön tudósítójának jelentése szerint Benői!ey Mott párisi amerikai követ inspekciós útra indul a Ruhr vidék re. Újabb francia erőszakosságok DüsseFdorf, február 18. (Havas.) Öt fran­íranda tüzérből álló katonai osztag tegnap megjelent a Prinzregent nevű bocimuli bá­nyában rekvirálási szándékkal. Az osztag minden akadály nélkül bejutott az udvarra, amint azonban bent voltaik, a kaput bezárták hátuk mögött. Az osztag parancsnoka hiába igyekezett a kaput kinyitni és mert a néme­tek provokative léptek föl, segítségért kül­dött. Egy második osztag érkezett, amelyet egy tiszt vezetett és mivel ennek fölszólít á- sár.a nem nyitották ki a kaput, a kapu zárát gépfegyverrel lövette és igy távolította el. Este megjelent a bochumí megszálló parancs­nokság előtt a bányászok küldöttsége és azt állította, hogy a katonai osztag egy bánya­munkást megölt és többet megsebesített. Az osztag tisztje és legénysége ezután az ud­varra mentek, de nem találták sehol nyomát a halottnak és sebesülteknek. A Séiuncs- kikötőben, a Pama-He rme-csatprnában egy nagy vontatógőzöst és egy szénszál hí óba jót elsüllyesztettek. Cuno beszélgetése enry anqfol u’sá'nróval London, február 18. A Sumday Times tudósítója beszélgetést folytatott Guno biro­dalmi kancellárral, aki kijelentette, hogy a béke lehetősége nem függ a német kor­mányfő', mert arz iniciativa a franciáik kezé­ben vau. Arra a kérdésre, lehet-e számítani egy harmadik fél intervenciójára, a kancellár igennel válaszolt és azt kérdezte az újság­írótól, mit gondol, mit fog tenni A^ng'ia. Az újságíró azt válaszolta, hogy Anglia fél a komplikációktól és ama reményének adott kifejezést, hogy Franciaország és Németor­szág önmagukban is megegyezésre jutnak. — Mit. vár akkor Angliától? — kérdezte a kancellár. — Angliának nyomást keli gyako­rolnia Franciaországra, hogy kivonulásra birja a Ruhrvidékről — mondotta az u&ágiiró. Megszállották Borstent és EoSsterhausesit Bochum, február 18. A belga csapatok szombaton erős osztagokkal megszállották D ő rs teái és Hqísterbaiusen pályaudvarokat. Ezzel a megszállással a Wesel-Haltérn-Mün- sier-vasutvonal, amely Hollandia felé bonyo­lítja le a forgalmat, el lett zárva. A belgák naponta csak !iat szénvonatot engednek Hol­landiába. Kupferhüttében Duisburg mellett egy mozdony nekiment egy vaskapunak. A vaskapu betört, három munkás halálát lelte. Német miniszterek a Rubrvidéken Berlin, február 19. (Berlini szerkesztősé­günk tele főnje leütése.) Göützner dr. kormány- biztosnak Düsseldorfban való letartóztatása és kiutasítása a berlini politikai körök véle­ménye szerint jele a franciák uj, szigorúbb akcióinak. Attól' tartanak, hogy a franciák rövidesen proklaimálni fogják a Rajnai köz­társaságod amire a németek valószínűleg általános sztrájkkal fognak válaszolná. Teg­nap a porosz belügyminiszter Dortammdban tartózkodott és tárgyalt a hatóságokkal és szakszervezetekkel, Gröner közlekedésügyi miniszter szintén a megszállott területen volt tegnap és a vasutasokkal folytatott tárgyalá­sokat. A vasutasokkal szemben rendkívül sú­lyos eljárást tanúsítanak a franciák s azokat, akik nem hajlandók a francia rendelkezése­ket teljesíteni. kilakoltatják a természetbeni lakásukból. Anfol képviselők Esseraben London, február 19. Reuter jelenti Essen- ből, hogy az angol munkáspárt négy kép­viselője odaérkezett. Eldöntetlen kérdés a francia-angol tárgyalásoknál London, február 19. (Havas.) A Daily 1 Mail úgy tudja, hogy a Düren -Tri&r-vasú t- | vonalra nézve történt megegyezésen kívül í elintézendő még az a kérdés, vájjon a francia hatóságoknak engedélyt adnak-e arra nézve, hogy az angol zónában északról délre haladó kettős sínpárt korlátozás nélkül használ­hassák. Poincaré ma beszél a Rubrkéráésről Parts, február ly. (Saját tudósítónktól). Poincaré ma meR’elenik a kamara külügyi bizott­sága előtt és nyilatkozni fog a Ruhr- és a keleti kérdésről. Pénteken Maginot hadügyi miniszter nyilatkozik a szénáib an, „A Ruhrváílalkozás meg fog Masnim" Róma, január 18. (Saját tudósitónktól.) A mindig kitünően informált Bevione képvi­selő a franciabarát Gazetta dél Popolo emu lapnak rendkívül pesszimisztikus véleményt adott az angol-francia viszonyra nézve. Ki­fejti, hogy ez angol parlament megnyitása: óta az angol kormány tartózkodás nélkül nyi­latkoztatja ki Franciaországgal szebben ér­zett ellenséges szándékát. Ez a körülmény nagyban előseg'ti annak a fölfogásnak érvé’ riyesülését, hogy a Ruhr-vá’la’kozás meg fog hiúsulni* Bevione nem hiszi, hogy az angol semleges politikában változás állana be. Anglia lassan hozza meg történelmi jelentőségű határoza­tait, de azt hiszem — mondotta a képviselő, hogy a RuhrpröMéma helyzetéről kedden fog a Westminster dönteni. Lloyd George ma beszél az angol alsóházbant London, február 19. (Saját tudósítónk­tól.) Közvetlenül az alsóház trésének meg­nyitása előtt az ellenzék köréből arról érte­sülök, hogy a mai alsóházi ülésen rendkí­vül heves vita fog lefolyni a Rnhrkérdés tárgyában. A vitában részt vesz AsqnJth és Ramsay Maydona’d, sőt Lloyr.1 George- hoz köze1 álló bolyrö1 azt az információt nyertem, hogy Lloyd George ?s beszélni fog ma az anvol a'sólmzbao. A kormány kőnkén ez a hír meglehetős izgatottságot váltott ki és az an^ol po’iöka áiMá^an nagy várakozással te1r5ut az e’len/éki fölsőin lások, vafam’n* a kormány válasza elé* (H.) London, február I9. (Saját tudósítónktól.) Az angol alsóház, amely leszavazta a mun­káspárt módosító javaslatát a felirat ügyé­ben, hétfőn az egyesült liberálisok módosító javaslatát veszi tárgyalás alá, amely java­solni fogja, hogy a Ruhrkérdést a népszövet­séghez utalják, ügy értesülök, hogy a mun­káspárt a liberálisok javaslatát támogatni fogja és holnap Bonar Law első Ízben talál­kozik az angol ellenzék egyesült frontjá­val. (H.) Millerand csalódott a Ruhrakcióban Helyzetkép a párást poíSt&a életéből. Páris, február 18. (Saját tudósítónktól). A Le Progrés Civique hetilap Franciaország belpoliti­kai helyzetét tárgyalja. A Ruhr-tnegszáílás kriti­kus pillanatában — Írja. a lap — Poincaré szem­ben áll az ellenzékkel s megnehezíti helyzetét, hogy Millerand bizalmasai előtt kijelentette, hogy ő másként vezette volna be ezt az akciót A köztársaság elnöke súlyosan csalódott a Ríihr-akclóban s arra számított, hogy Németor­szág gyorsan íog kapitulálni és megütközéssel látja, hogy a németek ellenállást tanúsítanak, amely Franciaországnak óriási pénzébe kerül és nem járul hozzá ahhoz, hogy a világ szimpátiáját Franciaország számára megnyerje. Pofncaró kevésbé van meglepődve s kije­lentette barátai előtt, hogy ő mindezt előre látta s mégis kényszerítve volt erre az expedí­cióra s nem térhet többé vissza. Politikai kö­rökben igen jelentős mozgalmat észlelhetünk. A Ruhr-akció ellenségei, ha hallgatnak is, de ko­moly akcióra készülnek. A szigorú eszközök ba­rátai nyíltan ünnepük a Ruhr-akciót s Poáncarétj okolják annak sikertelenségéért s szemére ve­tik, hogy nem képes két napon keresztül ugyan­azt az álláspontot megtartani. Maginot hadügyminisztert állítják most elő­térbe, aki semmitől sem riad vissza. Különösen Clemenceau hívei törekednek arra, hogy Poincarét teljesen megvaditsák. Nagy vita főijük arról, vájjon a francia tartalékokat behivják-e. Maginot hajlandó lenne erre váüal- kozni. Kétséges az, hogy Poincarénak sikerül-e még hosszabb ideig az önkéntes jelentkezőkkel elláttatni a katonai szolgálatot, amint állítólag jelenleg ezekkel láttatja el. Azok a hírek, amelyek a megszállott terület­ről érkeznek és amelyek arról szólnak, hogy is­mét több német miniszter járt a megszállott te­rületeken, Párisban nagy elkeseredést szültek s csalódottan látják, hogy a francia hatóságok nem képesek megakadályozni a német miniszte­rek látogatásait. A Ruhr-vidékről negyvenöt ut vezet Németország felé s teljesen lehetetlen, hogy ezeket mind ellenőrizzék. Valószínű, hogy újabb szigorú szankciók következnek s ma ille­tékes helyen arról értesültem, hogy mindanut városokra, amelyekben német mi­niszterek megfordultak, a legsúlyosabb pénz­bírságokat fogják kiróni. Jellemző, hogy a mai francia lapok kevésbé háborús hangulatúak s egy fr;uncia redakció tag­jától ma azt a bizalmas értesülést kaptam, hogy7 egy antant-állam részéről érkezeti figyelmeztet'3 a francia kormányhoz abban a tekintetben, hogy a lapok mérsékeljék eddigi témadó ma­gatartásukat. hamborm telepet, amelynek a neve a forra­dalomig ..Gewerkschaft Deutsc'er Kdi.ser“ volt és ma — a munkások kívánságára — „Gewerksch’sft August Thyssen“-nek hívják. Ez a hatalmas telep kohómüveiben, öntödéi­ben, hengerműveiben és bányáiban hatvanöt- ezer munkást foglalkoztat. Frltz Thyssen. ne­vet különösen akkor kapta szárnyára a hír, amikor őt cs öt másik bánya-igazgató társát a franciák letartóztatták és a maiiizi hrd'tőr- vényszék elé állították. Ennek a hat e-r őr­nek nagyszerűen férfias és hazafias maga­tartása indította meg a ruhrvidéki nép hősies eíleutáílását. Ha ezek az emberek. Thyssen, Wüstenhoíer, Tengelmann s:tb., csak egv pil­lanatig is rnegalkuvóan viselkedtek volna, a német egység sohasem jött volna létre. ért­hető, hogy Thyssen valóságos nép'erorezá nőtt és amikor elítélése után visszatért H*s- sen-be, az üdvözlésére összegyűlt száz­ezernyi tömegben old voltak a legvadabb szocialista-agitátorok is. ThyssennéL Reggeli nyolc órára kéretett magához. Egyszerű ízléssel berendezett irodájában fo­gad. A falon néhány rézkarc és a Puhrvidék geológiai térképe. Nincs itt semmi fölösleges fényűzés. Fritz Thyssen a negyvenes évek végét taposó, borotvált arcú, íeirérhaju. szé- íesválíu férfi. Egyszerű szürke ruha van rajta. Modorában nincs semmi keresettség vagy póz és mégis nagyszerű benyomást kelt. Megköszöntem, hogy fogadni sgives volt. — Próbálják a Golf-áramlatot délre elvezetni. Angisa belepusztul; öljék meg a Ruhr vidék iparát — mert ez a ví'ág leg­gazdagabb pontja —, úgy belepusztul Európa. — És ez a® ipar aranyira egybe vau- kap­csolva Németországgal, hogy ha megkísér­lik onnan elcsatolni, akkor belepusztul. Fran­ciaország pedig minden frázisa ellenére csak ezt akiarja. — A uémeí nép egységes, mint amilyen még sohasem volt. A német munkásság nem szállít Franciaország részére, ameddig szorrowyok mellett kel! dolgoznia. Arra pedig ne is gondoljanak. h-ogy ide idegen munkáso­kat hozzanak. A mi vasa tahik és üzemeink annyira komplikáltak, hogy évek .gyakorlata kell ahhoz, hogy azokat kiismerhessék. Ké­rem, látogassa meg a ha.mbomi üzeműnket és győződjék meg személyesen arról, hogy milyen igaz és Maló, amit mondok. „Nem akarjuk eladni telepeinket." — Szó sem igaz abból, hogy mi a tele­peinket résziben el akarjuk adni egy ameri­kai pénzosoportnak, hogy ezzel megmentsük vagyonunk egy részét. — Kóréin, cáfolja meg ezt a tendenció­zus hirt, amelyet csak azért találtak ki, hogy a német egységet megbontsák. „Nem parancsra cse’eksziink." ■— Terveink nincsenek. Ezt a mostani el­lenállást sem szerveztük. mert nem ás keiiett — Szívesen állok rendelkezésére, termé­szetesen határozott kereteken belül. — mondja mosolyogva. — Őszintén szólva, nem szeretek újságíróknak nyilatkozni. Nekünk, ■a munka embereinek, nem mesterségünk a szavakkal való játék. A maii helyzetben azon­ban meg kell hajolnom a kényszerűség előtt. Ha azt mondom, hogy szívesen állok rendel­kezésére, ez elsősorban annak szól, hogy ön mint leveléből megtudtam — magyar. Én szeretem a magyarokat és igen sok érzelmi kapocs fűz az Ön nagyszerű és mégis olyan szerencsétlen hazájához. A legborzalmasabb kálvárjagárás. — Helyzetünkről! és kilátásainkról akar hajlani. Az elsőt személyesen láthatta, de ha akarja, én is megerősítem: ai mi helyzetünk egy nemzet legborzalma­sabb kálváriajárása. — Minek beszéljek arról, hogy a fran­ciáik és belgáik jog- és szerxodéselienesen szállták meg a Ruhr-vidéket és a Rajna jobb partját és ezzel nemcsak a jóvátétel teljes i- rését tették lehetetlenné, hanem újra felszakitották Európának a háború okozta minden sebét.--- Sehol, de még Németországban sem ismerik a Ruíirvidék teljes jelentőségét. Csak azt tudják, hogy Thyssen, Stinnes és Krupp gazdag emberek, de azt csak a fran­ciák és mi, itteni iparosok, 'tudjuk, hogy a Ruhr vidék Európának gazdasági és ipari ütőere. QOO(XXXXX3GQOOGOOCCQOÖiÖSÖ£X::X>OCKX>GCÖCCCaOÖ8000©®ÖCCaööCO©a2CööQCüa Szemtél-sieistb© Fritz Thysennek Boszátastés a Ruhr-harcok legnagyobb hősével. Hamborn-Ruhr, február 19. (Kiküldött munkatársunk eredeti ri­portja.) A Ruhrvidék iparát három dinnasz- tia dominálja, még pedig: a Krupp-, Stinnes- és Thyssemdinasztia. Ezek közül ez első kettő már generációkon keresztül vezetősze­repet visz a német nehéziparban. A Thyssen- rnüvek alig idősebbek ötven évnél. Megala­pítója, August Thyssen, legidősebb fiával, Fritz Thyssen ne 1 együtt még ma is vezeti üzemeit. A nyolcvanhároméves öreg ur min­den reggel féinyolc órakor a mühiheími iro­dájában ül és késő estig ott dolgozik. Félóra­járásnyira lakik Mühlheimből és ez a sokszo­ros milliárdos nem autón, hanem vicináiis- vasutem .teszi meg az uüeT irodájába. August Thyssen apja kis bankár volt, aki fiának semmiféle tőkét nem tudott adni, amikor az 1871-ben Harnbornban nagyon szerény kere­tek között megalapította öntödéjét. Moso­lyogva meséli el az öreg ur, hogy mikor az apja meghalt, az utána maradt örökség har­mincezer tallért tett ki — kétes követelések-! ben. Hallatlan energiájával ezt a szerény te­lepet odafejlesztette, hogy annak ellenére, hogy lotharingiai hatalmas vasbányáit és ko­hómüveit a franciák szék vés ztr álfák — még ma is száz tíz ezer munkást foglalkoztat. Poli­tikával nem foglalkozik, kizárólag munkájá­nak él. Thyssen — a népherosz. Legidősebb fia, Fritz Thyssen apjának minden jó tulajdonságát örökölte. Ö vezeti a Fritz Thyssen nyilatkozati, \ 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom