Prágai Magyar Hirlap, 1923. február (2. évfolyam, 25-47 / 178-200. szám)

1923-02-20 / 40. (193.) szám

tókerül egy ifjú s négy év után megöli egyikün­ket, éppen azt, aki magára vállalta a legnehezebb feladatot: a fiatal állam pénzügyi mérlegének ren-' de zését és megszilárdítását. A cseh nemzet ezt a szörnyű tényt kitörölhetetlen szégyenfolt gya­nánt írhatja be történelmébe. A nemzeti demokratapárt második lapjában; & Károdul Politikában, Borsky Leó dr. az ismert cseh publicista ir Pasin haláláról és abbeli meg­győződésének ad kifejezést, hogy energiáját és vasakaratát a kormány és a cseh nemzet politi­kája nehezen fogja nélkülözni. Borsky úgy jellem­zi Rasin politikáját, hogy annak majdnem fantasz­tikus alapeszméje ez volt: az állam mindenek előtt. Klofáes szenátor, a szenátus alelnöke, a nem­zeti szocialista párt hétfő! lapjában emlékezik meg .Rasin haláláról. A többek körött kifejti, hogy a cseh történelem legutolsó húsz esztendeiének ha­ladó mozgalmából Soko! és Kai ina után R.asiimal immár a harmadik küzdő enyészett el. Most már csak ketien élnek a haladó mozgalom élén állö négyes tanács közül: Kloíác és Hajjn. A forradalom zűrzavarában Rasin volt az okos fej és az erős vezető kéz. Később csak pénzügyminiszter vo'ü de a forradalom első napjaiban minden volt. Ö volt a főnöke a forradalmi hadsereg vezérkará­nak. Ezért nemcsak a nemzeti demokrata pd~C, hanem minden cseh párt, amely szereti az ára­mot és a nemzetet, lehajtott fővel gyászolja Rasin halálát. A csel! agráriusok lapja szerint Rasin csak két lehetőséget ismert, a győzelmet és az elbu­kást. Harmadik lehetőség számára nem volt. A szociáldemokrata Pravo Liánban Soukup szenátor, a szenátus átélneke közöl visszaemlé­kezéseket Rasinról, akivé Ikora ifjúságától együtt működött. 28. Rizenben Hudec képviselő arra emlékez­tet, hogy'1 a esdi-szlovák állam megteremtői kö­zül immár a második ért szerencsétlen vérét. Stefiink Milánt Rasin Alajos követte a halálba. A kommunista Rude Právo kiemeli, hogy Rasin kemény ember volt egész életében. A kom­munisták harcban állottak vele, de senki sem foghatja rájuk, hogy ők okozták Rasin halá’áb Rasint az egész nép gyászolja'. Noha az osztály- küzdelemben szemben állott a kommunistákkal, ők is elismerik azt, hogy saját osztályának érde­keit mindig igazságosan védelmezte. A prágai német lapok A prágai német lapok vasárnapi számukban, még mielőtt Rasrnnak halála bekövetkezett volna, elpcrentálták a pénzügyminisztert. A Bohemia sze­rbit az elhunyt a háború előtti idők politikusai közül mindenesetre egyike a legeredetibb kopo­nyáknak és az eredményekben leggazdagabb sze­mélyiségeknek. Sohasem érte volna’ el azonban a célját, ha nem lett volna oly közmondásosan kí­méletlen. Nacionalista volt tetőtől a talpáig és csak a saját nemzetét: a cseh nemzetet é.s saját államát: a cseh államot látta maga előtt. A valu­ták szétválasztása után .a cseh korona’ árfolyamá­nak emelését tekintette céljának. Hogy meddig akart tulajdonképpen menni, azt senki sem tudta. A múlt nyáron azután bekövetkezett a rettenetes gazdasági válság és Rasin, mikor újból pénzügy­miniszter lett, ntár nem a korona emelését, csak annak sta/bflizálását óhajtotta elérni. Ha a koro­nát nem tudta volna a’ nemzeti presztízs glóriá­jába burkolni, akkor a nép a következményeket nem viselte volna el oly egykedvűen. Rasin fölött még nem lehet Ítélkezni. Az infláció elleni küzde­lem elvileg a leghelyesebb volt, de nála olyan nagy túlzásokra vezetett, hogy valóban ö volt a gazdag állam és a szegény polgár elvének meg- ! testesíteje. Rasin egyike volt a legnagyobb sze­mélyiségeknek, akikkel a cseh állam bírt. Erős akarata és nemzeti érzülete megszerezték nem­zeti ellenfelének a tiszteletét is. A Prager Tagblatt szerint a németek legna­gyobb része Rasktban a hadikölesön-tulajdonosok ellenségét látja. Hamarosan ki fog derülni, hogy,’ nem Ő, hanem a cseh népben uralkodó áramlat tette lehetetlenné a hadikölcsőnök beváltását. A cseh koalíció tanácskozásiban nem ő. hanem a1 szociáldemokraták tették lehetetlenné a bevál­tást. A háború utáni közigazgatási élet egyéb ágai­ban Rasin példaszerű dolgokat alkotott. Egyik szomszédos államban sem tudták őt utánozni, mi­vel sehol sem akadt férfiú, aki olyan bátorság­gal és kitartással mert volna) szembeszállni a de­magógiával Nagy adóreformot tervezett, amely a7. egyenes adó leszállítását eredményezte volna, ezt a tervét a többi cseh párt meg akarta akadá­lyozni. Egyike a legkedvesebb gondolatainak volt az, hogy csak a versenyképes gyárak mun­káját tegye lehetővé, ami kegyetlen rendszabály volt. A németek ellen érzett ellenséges érzelmeit mindig nyíltan hangoztatta és működése c tekin­tetben sem nélkülözte a nyíltságot, amely ellen­feleiben is tiszteletet ébresztett. A legélesebb el­lenfelei is kénytelenek elismerni, hogy Rasin ma­gába zárt erős egyéniség volt, aki hazájának min­dent, az életét is feláldozta. Jdő előtti halálhír A vidéken időnek előtte terjedt el Rasin ha­lálának kire. Így például a Kassai Napló már va­sárnap reggel jelentette Rasin halálának hírét, ugyanakkor vezércikkben is elpareníálta. A birodalmi német sajtó Rasin dr. halálával kapcsolatban a berlini Montagspost ezeket Írja: Rasin a Cselt-Szlovákia nevű uj állam vezető politikusai közé tartozott és különösen ennek az államnak gazdasági viszo­nyai rendezése tokiutétében rendkívüli befolyási gyakorolt Értett ahhoz, hogy energikus pénz­IfeíM fehrnór 20. érték elválasztással, továbbá a pénzJebélyegzés­sel s mindezt összekötve egy nagyarányú vagyon- leadással a eseh-szlovák pénz számára biztos alapot teremtsen s végső célként az arany pénz­érték bevezetéséi (űzte ki. A Lokalanzeiger ezt írja: Cseh-Szlovákia Rasin bán nemcsak egy sike­rekben gazdag pénzügyminisztert veszített ei, de egy energikus államiféríiut is. sasBswssKasraesfi Losojsc, február 18. (Saját tudósitónktól.) A köztársaság vé­delméről szóló törvényjavaslatról már a leg­különbözőbb pártállást! politikusok és sajtó­orgánumok véleményét ismerjük. Érdekesnek és fontosnak tartottuk még megismerni a szlovák amonőmista mozgalom liberális szár­nya egyik vezérének s általában a szlovák politikai élet egyik legtekintélyesebb és leg­jelentékenyebb alakjának, Bazovs z k y Laiös dr. volt zsupánnak és Kormánybiztos­nak is véleményét erről az elsősorban Szlo- venszké közéletét közelről érintő neveltetés tő r vény ja vasi atróí. Bazovszky Lajos dr. véleményének kü­lönös jelentőséget ad az a közismert- tény, hogy ő úgy a forradlom előtt, mint azóta tevékeny résztvett és résztvesz a politikai és közgazdasági éleiben s nagy tudással, párat" lanul éles elmével figyeli az eseményeket s belelát a közélet legszövevényesebb rejtel­meibe is. Mint Szlovenszkő közgazdasági éle­tének alapos ismerője, Bazovszky uj és ere­deti megvilágításba helyezi a rendtörvény előzményeit. Ö nem arról beszél, hogy a rendtörvénnyel az állítólagos államellenes mozgalmak letörése cimén az ellenzéki politi­ka gyengítésére törekszik a kormány; szerinte a rendtörvény napirendre tűzésének komoly gazdasági okai és főleg szlovenszkói gazda­sági okai vannak. Ezzel kapcsolatban arra is rámutat, hogy a szlovenszkói autonómista mozgalomnak is gazdasági alapja,' gazda,sági háttere van s ezeket a gazdasági okokat egyenrangúaknak ismeri ei az autonórnista mozgalom kulturális okaira. Munkatársunk fölkérésére Bazovszky Lajos készségesen nyilatkozott s szószerint a következőket mondotta: Azt hiszem minden ember előtt vilá­gos, hogy az ugynvezett „rendíörvényéke­kéi minden egyebet lehét egy államban íe- uemteni, csak rendet nem. Ha egy államban nincsen rend, vagyis nincs úgynevezett kom szoüdáció, akkor annak melyre ható gazda­sági, vagy kulturális, vagy politikai okai vaunak. A gyógymód is tehát ezekhez a mélyreható okokhoz kell, hogy alkalmazkod­jék- Hogy úgy fejezzem ki magamat, a keze­lésnek nem szabad helyi, tüneti kezelésnek lennie, hanem a baj gyökeréig kell mennie és az okokat keli megszüntetnie annak az or­vosnak, aki a betegséget gyóny.itani akarja. — Semmi kétség aziránt, hogy cseh­szlovák repüblikában az óhajtott koiiszilidá- ció nincs meg. Ezzel nem mondok semmi újat; ezt nyíltan beösmerik államférfíaink is és nemcsak az úgynevezett ellenzék hányíor* gatja ezt fel. ■— A viszonyok ziláltságának okait a eseli-szlovák repüblikában a gazdasági hely­zetben keli keresnünk- Ez a gazdasági hely­zet különösen Szlovenszkón egyenesen ré­mes arányokía ölt. Meg vagyok arról győ­ződve, hogy a szlovenszkói ipart a történel­mi országok ipara egyszerűen konkurenciális okokból tönkre akarja tenni egyrészt azért, hogy magának Szlovenszkón p:acot teremt­sen, másrészt azért, hogy mentesüljön a szlo­venszkói. iparvállalatok konkurenciájától az export szempontjából. Óriási elkeseredést és félelmet kelt Szlovenszkón a rettenetesen nagyarányú adóteher is, amely ólomsulyként nehezedik az összlakosságra, de különösen a pangó iparra, amely éppen pangása követ­keztében képtelen ezeket az adóterheket elvi­selni. Ez az érezhető és látható r iám alom ag­godalmakat ke!!, hogy keltsen a kormány­körökben is, mert félni lehet attól, hogy az adófizetés lehetet’ lensége bizonyos komplikációkat idézhetne elő Szlovenszkón­— Hogy ezeknek a komplikációknak ele" je legyen véve, ez lehet az oka. a rendtörvény megalkotásának. Hiszen éppen -a nagymérvű adók képezik leginkább az elégüfetlenség for­rását. Ezt az elégiiletlenséget az államhata­lomnak érdeke mérsékelni. — fis ezzel visszatértem arra, hogy a bajt nem ttinetiJeg kel! kezelni, hanem gyö­kerében kell orvosolni. ~~ Mi lehetne a jelen esetben az orvos­szer? Nézetem szerint az államhatalomnak észre kellene vennie a történelmi országok iparának ádáz merényleteit a szlovenszkói ipar ellen és mindent el kellene követnie arra nézve, hogy ez a szlovenszkói ipar életképes legyen. Elsőforban meg kellene téríteni a magyar határ egész hosszában bekövetke­zett bolsevik! károkat, hogy ezen öszegek segítségévei az ipari vállalatok üzembebe- lyezhetők legyenek és a munkásság foglal­koztatva lehessen. Az államnak egyébként oly óriási munkanéíküH segélyeket kell fi­zetnie, hogy ha a mi vidékünkön és az egész határ mentén a munkanélküliek se= gélyezésérs fordított összegket a bolsevik! károk megtérítésére fordítaná és egyben ellenőrizné (ami igen könnyű dolog vo'na), hogy ezek a kárösszegek tényleg az ipar- vállalatok üzem&ehozására, illetve a Mun­kások bérének fizetésére íordiíatnék, úgy ezzeJ nyerne az egész áram, nyernének a munkások és jól járna az egész sz'oven- szkói ipar Is. Továbbá végül mégis csak szabályozni keltene a szlovenszkói vasúti tarifák kérdését is és meg kellene szüntet­ni azt a, szörnyűséges á^apotot, hogy Cseh­országból arány ta'anu! olcsóbban lehet Szlovenszkóra árucikkeket és anyagokat szállítani, mint Szlovenszkő egyes pont­jairól Szlovenszkő más pontjaira- Nem kü­lönben egyszer már meg ke'lene szüntetni azokat az anomáliákat is, hogy például Szlovenszkón- 10 százalék a kereseti adó, Csehországban csak 2 százalék, Szloven­szkón 10 százalék a tökeksMafadó, Cselv országban 6 száza'ék sfb. Hallatlan dolog az is, hogy mi Szlovenszkón drágábban kapjuk a cukrot, mint Csehországban. Ugyancsak uj összeírást kellene bevezetni az adózásokra s különösen a vagyondézs- mára vonatkozólag, mert a mai viszonyok­ra sem az ipar. sem a a földmivelés terén nem alkalmazhatók az 1919. évi ér ék viszo­ny ok, ame'yek ezen teherviselések alap­jait képezik. — Ha ezekben -a kérdésekben Igazságos és elfogulatlan szemmel bírálnák el a szlo­venszkói viszonyokat és igyekeznének a ba­jokat gyökeresen orvosolni, akor nem volna szükség rendíörvényre. De a bajoknak gyökeres gyógyítása nélkül a rendtörvény sem fog teremthetni rendet és konszolidációt! — Ezzel egyben megfeleltem a szerkesz­tő urnák az :auto-nómista mozgalomra vonat­kozó kérdésére is, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az autonómista mozgalomnak Szlovén* szkon a kulturális okok mellett voltaképpen gazdasági okai vannak. A szlovákok ugyanis elsősorban sérelmezik azt a helyzetet, hogy a szlovák gazdasági tényezők meghallgatása nélkül intézkedik a prágai centralizmus a Szlovenszkói érintő gazdasági kérdésekben és nem lévén ezekről tájékozódva s befolyá­sa alatt állván a történelmi országok gazda­sági köreme’k, az összes intézkedések Szlo- venszkó gazdasági életének kárára történ­nek- Ezzel szemben Szlovenszkónak auíonö- mista berendezkedése setén még ha fenn is tartatnék az áliainjogi szempontból szüksé­ges közös nemzetgazdasági kapcsolat, még akkor sem lehetne a szlovenszkói gazdasági érdekeket olyan módon kijátszani, mint ahogy azok ma vannak kijátszva és amint kilátá­sunk is van ara, hogy a jövőben is ki fog­ják játszani. (i?o ^sseemoeeaeoeeeeseeeoeoeooeeeee A naggDirioftoit aUüTmazoflaü nyngdUeliáftfrsa. Prága, február 19. A ilefogialt nagybirtokok a’kahniazoHiai- n.ak kártalanítására a prágai Általános nyug­díj intéző tniél létesített alap 1922 végével 33 millió koronára emelkedett Az 1922 julius 13-án kelt kártalanítási törvény novellája megváltoztatta és kiterjesztette az alap ren­deltetését. Az alapból egyrészt azokat a nyugdija­kat és kegydijakat fogják tedeAnj, amikor az igényjogosult igényeit nem e’égitik ki az át­vett földtulajdon átvételi ára utján, vagy ha a nyúgijbiztositás más intézniéuyuél nem áll Fenni, másrészt pedig az állandóan foglalkoz­tatottak és hátramaradottjainak ellátási illet­ményeit fogják fedezni az alapból, ha. a fog­lalkoztatottak a nagybirtokon való foglalko­zásukat a földibiriokreform végrehajtása miatt elveszítették. A második esetben tehát a birtokon állandóan fog’alkoztetottak egyik ellátási módijáról van szó. A kormány 1922 október 21-én kelt ren­deletével hajtották végre a kártalanítási tör­vény 75. szakaszát, midőn az álladóran fog­lalkoztatottaknak ingat-1 arc kiosztása, közve­títés vagy más megfelelő foglalkozás szerzé­se és végüí pénz utján való ellátásáról van szó. A kormány most már rendeletet készül kiadni az ellátási ate.pra vonatkozó kártab­nitási törvény végrehajtásáról és az aggkori és rokkantsági ellátásra vonatkozó törvény 75. szakasza szerinti végrehajtási utasítások kiég eszi téléről. E rendelet szerint önállósí­tani fogiák az alapot, amely nem lesz többé az Ávofános nyugdíjintézet vezetése alatt. Az alap igazgatását egy héttagú kuratórium­ra fogják bűzni amelynek a nagybirtokon foglalkoztatott hivatalnokok,, alkalmazottak és munkásoknak egy-egv képviselője lesz a taigía. Minden lefoglalt föld hektárja után az a'ap javára bcszohíálátandó járulékot 3 ko­ronában fogdák megállapitani amely nrnden év ymuár 1-én előre, fizetendő és ameiv alól •minden nagv-bbtok 250 hektárig terjedő ré­sze fel van mentve. Az ..áRbrdcan foglalkoztatott" fogalmát káegésizdették. A.z állandóan fogfokoztaf-n-tt- nak a lefoglalt birtok tényleges átvételének napján a. 65. é;,etéve«t, vagy ha rokkantságról van szó, a 60. életévet kelfőtt elérnie. Az el- üátái^ összegek lehetnek rokkantsági vagy aggkori járadékok, nevelési járulékok, öz- vwmi járadékok és nevelési iáiror’ékok, te- metkez^si kö^^égek. vagy özvegyek és gyermekek végkielégítési összegei. Azegváb föltételeken kívül a nagybirtokon va,1ó t;z- évKs szolgálati időt kell igazotei. Az öt- és Hzéves szolgálatnál a járadékok kisebbek. Üzemi baleset pótolja a várakozási időt. A iáruMkok esszévé az 1931 március 18-liki tön/ényben foglalt szabáVozás szerint föl­felé ki vart kerekítve. Egyebekben ugyan­azok a rendelkezésiek ém*ényesek, minit' a nvugdivbiztosiHsná.1. Az özvegyi járadék az ehátási élvezeti összegnek stb.-m.ek 50 száza­lékát teszi ki. A. tervbevett rendelet az át­meneti intézkedéseket is fesöfelí. & jaúpszMvtal fál^szfáseM eW Viszály a demokraták és fascisták között. Újvidék, február 18. (Saját utdósitónk jelentése.) A választási harc folyamán a legnagyobb terrort a jugoszláv fas­cisták, nacionalisták vagy Orjunások fejtik ki, akik eddig a demokrata párt égisze alatt sorra zavarták szét az „állam éJ en es‘‘-ne.k mondott pár­tok gyűléseit. Noha a demokraták a Pasics-kor- mány megalakulásakor kicsöppentek a hatalomé­ból, befolyásuk éppen a fascista terrorszerveze- teik révén még mindig meglehetős nagy. Ez ab­ból is kiviláglik, hogy a radikális kormány nem mer semmit sem csinálni a sorozatos bomba- merényletek, álarcos támadások tettesei és a ma­gyar szerkesztőségek feldúlói ellen, akik kivétet nélkül a fascisták köréből kerültek ki. A demokrata párt újvidéki kongresszusán az­után szakadásra került a sor a demokraták és a nacionalisták között. A kongresszuson megie’ent és vehemens beszédet tartott Pribicsevics Szve- tozá-r volt közoktatásügyi miniszter is. A kong­resszus után bizalmas értekezletet 'tartottak a demokraták és' nacionalisták vezérei és ezen a nacionalisták azt követelték, hogy a demokrata párt programmjával az eddigi négy kér ideien kí­vül, ahol sanszaik majdnem a nullával egyenlők, még két kerületben léptessen fel a demokratapárt nacionali'sta-fascrsta jelöltet. Pribicsevics ezt ü kérelmet kereken visszautasította. Izgalmas szó­váltás támadt, miközben a fascisták szemére ve­tették Pribicsevicsn&k, hogy mindeddig igénybe vette szolgálataikat, de éppen a választások e’ött nem akarja honorálni azokat. Végül is Jurisics Pál ezredes, a Národna Odbrana és a fascisták elnöke, ingerült hangon kijelentette, hogy a nacio­nalisták nem refiektá'nak a felajánlott négy kerü­letben történt jelölésükre sem, hanem megszakít­ják a demokrata-párttal való összeköttetésüket és külön listával lépnek fel w vá'asztásokon. A szakítás. — mint elfogulatlan poétikai kö­rökből értesülünk, — voltaiképpen anyagi okokra vezethető vissza. A jugoszláv fascisták, amíg Pribicsevics uralmon volt, tőle kapták w hatalmas összegű szubvenciót, amely a Pasics-féle radiká­lis konmátty uralomrajutásáva! tejesen elmarad* A nacionalisták most olyan párt támogatását ke­resik, amely megfelelő anyagiakkal rende'k^’K a nacionalisták szubvencionálására. A szakítás vajdasági politikai köbökben nagy feltűnést kel­tett. mert tőle a nemzetiségi kisebbségek azt re­mélik, hogy a jugoszláv fascizmus magas párt­fogói elvesri-tSsévei és anyagi forrásainak bcán- gtihisával lényegesen vészit ereiéből és nem lesz képes sokáig föntnrtani magát. 3 3!jÜc5«'«*«TOnt«sí> «dd étt a !<ipof e&y fétovdbKÓ i$m«v£is#dnefe. m i mcá nem éuvzfbí. íaotina <■ @véh&*a& ySKa^^nx liiffiiil Lajos 9 ifiiilriisli fCácliiCrii sül# lifiilitii. úMh Késxieilií a h#nnáiilt a Az augüirömfsfé! m©2^st!®iníi0M is ©Mai vaisüM,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom