Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-21 / 16. (169.) szám

Vasárnap, Január 21. y,teáGArJü(tew7fmztP — (A mezőgazdasági termelés védelme). Az országos íöldmivelésügyi tanács mindkét osztá­lya Prokupek nemzetgyűlési képviselő elnöklete aíatt kö'ös értekezletet tartott, amelyen elhatá­rozták, hogy a mezőgazdaság számára az ipar és mezőgazdaság egyenérték alapján fogják kö­vetelni a vámvédelmet. Ehhez képest leszállítják a gyáripari vámokat és felemelik a mezőgazda- sági termékek vámját. A gabona-, liszt- és őrle­mények kivitelét szabaddá akarják tenni. A ga­bonakereskedelmet pedig szövetkezeti alapra he­lyeznék. Az értekezleten szó voit még a gabona és liszt forgalmi adójáról, amelyet a íöldmivelés­ügyi tanács állandó delegációja adóbizottságához utaltak. — (Megbüntetett Iakásuzsorások). A prágai államügyészség közli: December második felé­ben a főváros területén lakásuzsora miatt bét személyt Ítéltek el 14 naptól egy hónapig terjedő szigorú elzárásra és 3—10.000 koronáig terjedő pénzbüntetésre. Ugyanabban az időben az állam­ügyészséghez 26 uj panasz érkezett a lakásuzso­rások ellen. — (A feltételes elitélés). A Prágai Magyar Hirlap már megírta, hogy az igazságügyi kor­mányzat azzal a tervvel foglalkozik, hogy a fel­tételes elítéléseket egy évre felíüggesti. Ehhez a kérdéshez a kormányhoz közelálló egyik prágai lap ma a következőket jegyzi meg: A törvényről valló helytelen felfogás úgy a bíróságoknál, mint a lakosságnál észrevehető. A feltételes elítélések­nek intézményét csak a visszaesés statisztikájá­nak alapján lehetne helyesen megítélni. Ha ugyanis sok a visszaesők száma, akkor vagy a törvény, vagy pedig annak alkalmazás helytelen. Ezt úgy kell érteni, hogy a feltételes elitélés jó­téteményében olyan személyeket részesítenek, akik az ilyen méltányosságra nem érdemesek és akiket a törvény helyes alkalmazása esetén ilyen méltányosságban nem lehetne részesíteni. Ismé­telten előfordult, hogy a bíróságok olyan szemé­lyeket is ítéltek el feltételesen, akiket feltétlenül el kellett volna itélniök. A bíróságok azt sein tar­tották szem eőtt, hogy a feltételesen kiszabott büntetésnek okvetlen nagyobbnak kell lenni, mint a feltétlen Ítéletnek. Aki ugyanis annak ellenére, hogy nyitvahagyták neki azt a lehetőséget, hogy becsületes életmód által teljesen szabaduljon a reá mért büntetés alól, mégis elkövet újabb bün- tételes elítéléseket egy évre felfüggeszti. Éhez a tettet, sokkal súlyosabb büntetési érde­mel, mint az, aki az elzárás bünteté­sét feltétel nélkül kell, hogy megkezdje, büntetlen előéletét elveszti, vagy ha nem volt már büntetlen, újabb büntetést Írnak a nyil­vántartásába. Eddig még nincsen teljes és kime­rítő statisztika a feltételesen elitéltekről és visz- szaesökről. A visszaesők száma aránylag nem nagy. Megközelítő becsiéi szerint 5—10 százalé­kot tesz ki. Csak ennek a statisztikának elké­szülte után fognak dönteni afölött, vájjon meg­változtatják-e a feltételes elítélésre vonatkozó törvényt vagy sem. — (Napóleon és a Piave.) Sok háború folyt már le Észako'aszór szágb an, de a mostani világ­háború alatt történt először, hogy a Piave folyót használták fel védekezési vonal gyanánt és a karfreiti áttörés után e mögé vonult vissza az olasz hadsereg. Ez a stratégia bevált és a had­történeti írók azon csodálkoznak, hogy évszáza­dok folyamán a hadvezérek nem ismerték fel a Piaive jelentőségét, kivéve Napóleont. Amikor a herulok elözön’ötték Olaszországot, Odoaker az Isonzo mentén sorakoztatta tel Őket és amikor vereséget szenvedtek, az Adige (Eísch) mögé vonultak vissza. A velencei államra több Ízben hárult az a feladat, hogy feltartóztassa a kelet JIIBB*B*S»rSBB*BBBBBB8BBBBBBHBSaBBB»a«BBBB0BBBBB*li* i látogassák meg 1 i e$ állítsanak ki I ■ ■ 1 a ¥1. nemzetközi 1 i prágai mlntovAsdroii j műre. H-iöi 2S-fg (i'öfífo mimi 3000 «fső­vevus&U tzi&ítátó cég. 33 százalékos utazási kedvezmény. Bizto- ■ sitott szállás Tolmáesszolgálat, Szak- | kongresszusok. Külön gyorsvonatok.— a Iarazolvánv okát 25 Ke-ért. illat'e 300 már­káért kiadnak a Csehszlovák köztársaság külföldi képviseletei és a Vásárhivaíal: S'z&güz 3., Váuoa&éuui \ Míziélels meg Prágát, [ I a világ fegszeüife városét? s g, lIMOlHSkl cnicinsDt f Vli. prágai őszi vásár: szepí.2—8-lg i ion "iieazsaaBS!5sc:zjsBOHB!zso«ieE!sz3(iSGaaBaBSC3asssaaB!£& SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) „Egy regónytárgy". Sadia Guitry, a nép­szerű párisi szerző, aiz iró-szinész, négyrelvoná- sos drámát ir, melynek hőse egy — egy regény­író. Finom lélekelemzéssel visz a színpadra egy gyötrődő, lelkiéietot élő embert, kinek képzeleté­ben álom és valóság összefolyik. Az írónak van egy hárpia felesége, ki semmi áron sem engedi, hogy férje a művészek elefántcsonttornyában él­jen. Ura eddig négy-öt könyvet irt. mely meg­nyerte kar tár Sálnak tetszését, a fiatalok bámula­tát, s egy kis olvasóközönség roikonszenvét, de sohasem jutott igazi népszerűséghez, nem tün­tették még ki a becsületrenddel, nem jutott be az akadémiába. Ezt felesége nagy hibának tartja. A férfi a dicsőségére vágyakozik, a nő a sikerre. A boldogtalan művész rég falképnél hagyta volna feleségét, ki nem érti őt és alacsonyan gondol­kodik. V;an azonban egy lánya. Egészen a lány­nak szenteli magát, hogy boldoggá tegye őt. De azért védekezik a maga módján. Bezárkózik dol­gozószobájába, itt dörmög, mint valami agg orosz­lán. Az asszony kelepcét vet neki, szerződést köt kiadójával A férfi pedig elrejti utolsó regényé­nek kéziratát és leánya kérőjének, egy fiatal író­nak a#,i át megőrzésre. Ennek a fiatalembernek különben azt tanácsolja, sohase nősüljön meg, mert a művésznek árt a házasság. Közben az író ágynak esik, megbetegszik és nem védekez­het felesége furfangja ellen. A nő kezébe kapa­rintja a' kéziratokat, megbíz egy iró-napszámost, hogy a készülő könyvet a közönség ízlése sze­rint fejezze be, a hőst alakítsa át bábbá. Csak leánya és leendő veje, a fiatal író. tiltakozik e merénylet ellen. Hetek múlnak és az iró magához tér, az értelem fénye csillan elhomályosuló sze­mében, látja, mi történt. Előtte áli felesége, bűn­bánóan, könnyekkel szemében. Míg beteg volt az ura, levelei között kutatott és olvasta, milyen nagy embernek tartják őt a tisztelői, mennyire nem értette őt eddig. Idegenek, ismeretlenek val­lották azt, amit néki kellett volna hirdetnie, erre elfogta őt i's a hódolat, bámulat érzése. Férje pedig nézi az asszonyt. Tudja, hogy most sem érti. De működni kezd az iró képzelete, érzi, hogy az. amit lát, amit most átél, szintén érde­kes. Ez a kaland szép regénytárgy lesz és ennek a regénynek legjobb megoldása a kissé mélabus, kissé gúnyos megbocsátás. Legjobb lesz igy fe­jezni be a regényt. A dráma is ezzel fejeződik be. (*) Dolmány! Ernő búcsúztatása. Budapestről jelentik: A magyar zongoraművészet legnagyobb büszkesége: Dohnámyi ismét Amerikába készül. Tiszteletére a filharmóniai társaság díszhangver­senyt rendezett a vígadóban. Hatalmas tapsvihar fogadta az utolérhetne,n mestert, mikor megje­lent a virágokkal díszített karmesteri emelvé­nyen. Majd Gyermekdal változatainak virtuóz el­játszása után Mánál Gézáné átnyújtotta' Doh- mányi híveinek ajándékát, melyet a művész be­látása szerint tehetséges zeneakadémiai növen­dékek segélyezésére fog fordítani. Kerner nagy­szerű Csajkovszky interpretációja zárta1 be az ünnepélyes estét, melynek emléke bizonyára el­kíséri Dohnányi Ernőt amerikai hóditó útjára. (*) Pályázat népszínműre. Budapestről je­lentik: A népszínházi bizottság elhatározta, hogy pályázatot ir ki népszínműre. A páJyadij 200 ezer korona. Pályázati határidő: junius 30. Ha a pá- lyadij eredményes lesz, akkor a pályanyertes da­rabot még ebben az évben előadják vaigy a Nem­zeti Színházban, vagy a Városi Színházban. (*) „Salome" a cseh Nemzed Színházban. Strauss Richárd operái közül az „Elektrát", a „Rózsagavallért" és „József legendáját" a prá­gai cseh közönségnek már Kovarovic K. zenei vezetése alatt voit alkalma megismerni. De a művész alkotásairól teljes képet a nagyközönség­nek csak úgy szerezhetett, hogy előadták „Sil­lőmét" fs. Az opera cseh szövege szintén Kova- rovic-tól való, aki még csak nem régen bekö­vetkezett haláláig zenei vezetője volt a cseh Nemzeti Színháznak. „Salomc" előadása — a cseh lapok közlése szerint — a legjobbak közül való voit. A zenekart Ostrcil O. vezette, aki Strauss müvének legkisebb részletébe is elmerül­ve, teljes zened sikerrel vitte a darabot. Ostrcil karmester különben maga is zeneszerző, aki so­kat tanult Strausstól. „Sajómét" Horvátová Gabriella adta. Herodes szerepében Sohiitz Th. igyekezett gazdag hanganyagát érvényre juttatni, de erre ez a szerep nem sok alkalmat adott neki. Jccha.na.an szerepében Horák W. Herodes sze­repében Schleöhtová M jeleskedtek és a kisebb szerepeket Rejholcová M. és Jeník Mir. adták. A darabot Goftlieb J. M. rendezte, A közönség nagy elismeréssel fogadta az előadást. (*) A Rózsagavallér Olaszországban. A turiiii Theatro Reggdo szinrehozta Strauss Richard nagysikerű operáját, a Rozs a gavallért (•) Trlstan és Isolde. Tegnap este a prágai német színház nívós műsorának egyik legszebb gyöngyszemét kaptuk. Tökéletes és színvonalas T r i s t án - előadásban volt részünk. A karmesteri pálca Zemllnsky mesteri kezében volt. Trisíant Ritter Rudolf Stuttgartja operaénekes énekelte. Tenorja erőteljes, természetes hanganyag fino­man csiszolva, a kiénbkeltség kevés szimptómái- val. Játéka elsőrendű. Isoldát Woif-Ortner Anne a braunschweigi opera énekesnője énekelte. Kész és tökéletes Wagner-énckesnö. A második fel­vonás óriási dinamikáját játszva bírta s friss, pa­tinás hangja diadalmasan szárnyalt. Jlcha-Götz-1 Susanroe Brangáne szerepében tiszta és finom hanggal egészítette ki a nagyszerű együttest, (g.) A prágai német színház műsora: Hétfő: Traviata. Thunis amerikai tenorista fellépte. Kedd: Carmen- Thunis fellépte. Szerdía: Kék madár. Csütörtök: Frasqulta. Csütörtök éjjel: Kék madár. Péntek: Csgányszerelein. Seidlitz fellépte. Péntek éjjel: Kék madár. Szombat délután: A vlndsori vig nők. Szombat este: Schweiger. Szombat éjjel: Kék madár. Vasárnap délután: Kék madár. Vasárnap este: Bajadér. A prágai német kis-szinpad műsora: Hétfő: Casanova fia. Kedd: Prásldcntin. Kedd: Casanova fia. Csütörtök: Clown Gottes. Péntek: A lánc. Szombat: Karussel. Vasárnap délután: Menagerie. Vasárnap este: Casanova fia. A kassal magyar színház műsora: Szombat: Tüzek (premiere). Vasárnap délután: Hazudik a muzsikaszó. Vasárnap este: Kis gróf. Hétfő: Rip van Vinkle (Görög Olga és Hor­váth Kálmán vendégjátéka). 1 Kedd: Parasztbecsület (Görög Olga fellépte.) A Prágai flagpr Hirlap karácsonyi igcrciimpáigáiaia. A Prágai Magyar Hiriap karácsonykor azzal a körkérdéssel fordult olvasóihoz, hogy: KI ismert Szlovenszkdt és Ruszinszkót? Minden vasárnap közölni fog egy képei Szlovenszó és Ruszinszkó városaiból s aki eltalálja, mely városnak mely épületét ábrá­zolja a kép, az kitölti a kép alatt levő szel­vényt, összegyűjti őket és a pályázat lezá­rása után beküldi kiadóhivatalunk címére. Aki a leközölt képeknek legalább feléi eltalálja, az pályázik a karácsonyi nyeremé­nyeinkre, melyek a következők: Első MljereniénSi: Földközi tengeri utazás 1923, augusztusában. Utazás Prágából 1923 augusztus 4-én kü- lönvonatral Triesztbe. Érkezés Triesztbe aug. 5-én éjjel. Két napi tartózkodás Trieszt­ben. Utazás a „Wilson“ oceánjáróval Ná­polyba. Három napi csodaszép tengeri ut után (mely Görögországot is érinti) megér­kezés Nápolyba s két napi ott-tartozkódás. A nápolyi nevezetességek és a Vezúv meg­tekintése. Nápolyból utazás gyorsvonaton Rómába, két napi ott-tartózkodás. Onnan utazás Firenzébe. Egy napi firenzei tartóz­kodás után utazás Velencébe s onnan a do- berdói véres emlékű csatatérre. Doberdó- ból utazás Triesztbe s onnan egy napi pihe­nés után vissza Prágába. Az ut 14 napig tart. A főnyeremény magában foglalja az összes útiköltségeket, a reggeli, ebéd és va­csora költségeit s a szállodaköltségeket, a borravalót, beléptidijakat és a baleseteiíeni biztosítást, Flásodifi pereméül!: utazás a Bódeni-téiios, a Rajna és Nekár vidé­kére, a VierwaMstatti tóhoz 1923. évi július 1-től 9-ig. A nyeremény magában foglalja az ösz- szes föntebb felsorolt költségeket. Megjegyezzük, hogy minden képünket neves szlovenszkói és ruszinszkói művészek készítették, akiknek nevét azonban nem tün­tetjük föl a képeknél, mert ebből könnyen kombinálni lehetne arra. mely városból való a kép. Mai, ötödik képünk ez: 1 felől előretörő ellenséget, de Inad i tér veiben sohasem vette tekintetbe a Piaver, amely Radetzky hadjá­rataiban sem játszott szerepet. Csupán Napóleon volt az egyetlen, aki felismerte ennek a folyónak jelentőségét, ami szintén bizonyítja az ö csodála­tos stratégiai tehetségét A „Revue des Etudes Napoleomennos" cimü folyóirat Napóleonnak egyik levelét közli, amelyet Beauharnais Jenő al- királyhoz 1809-ben intézett Amikor ugyanis az osztrák csapatok János főherceg vezérlete alatt feltűntek az olasz határon, az alkirály felvonul­tatta csapatait és Napóleon azt irta neki, hogy Piave mögé álljon fel, mert a többi folyók, főkép­pen pedig a Tagliamento nyáron annyira1 leapad­nak, hogy stratégiailag értéktelenek lesznek. Jenő azonabn nem hallgatott reá és a Ltvenzánál vette fel a csatát. A következmény az volt, hogy meg­verték és kénytelen volt z Etsch mögé vissza­vonulni seregének maradványaival. — (A világ legelőkelőbb klubja.) A Manches­ter Guardian közli, hogy a legelőkelőbb, Iegex- kluzivabb klub Long Islandon, SmítMield faluban van. A klubnak mindössze egy tagja van. Hu­szonnyolc évvel ezelőtt alapította nyolc dúsgaz­dag newyorki kereskedő. Ha egy-egy tag meg­halt, senkit sesm választottak helyükbe. Ma már hét klub-tag meghalt és az egyetlen életben ma­radt klubtag használhatja csak a1 klub épületeit, azt a tizennégy hálószobát, amelyet mindig ké­szen tartanak vendégek számára. Naponta tiszta ágyneműt húznak minden ágyra, noha óvek óta nem alszik bennük senki, a fürdőszobában minden áldott reggel meleg viz van, noha nem fürödnek. A pincékben öreg finom borok állanak az ászok­fákon. Természetesen soha sem nyúlnak a kész­letekhez, melyek sem nem fogynak, sem nem gyarapodnak. Benn az óriási kertben rigói-; fü­tyülnek, fajdkakasbk röpködnek, a halastóiban pisztrángok úszkálnak. Egy őr gondozza a külö­nös klubbot, ki a látogatókat bevezeti a szférák­ba és udvariasan felel minden kérdésre. Boldog ország, hol oly nagy a lakásbőség, hogy a halot­taknak is van klubjuk •.. xx (Mautner Frigyes dr.) ügyvéd, törvény­szék! hites magyar tolmács, Prága I., Mikuláska trida 28. Telefon 46—08 Vállal fordításokat a ma­gyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor­dítva. Kitöltendősxélwén y: S j JS .............................................. vávos&úf vaié I ........................... ....... éviidet H J JOTcfejtette:............................................................ név |................................................................................................................. fafláeív. »^ MMMKfWWao»fW«BEgáEWWrnrflBrarv» ■ KI. | LM.r^gnaramar3fraqc/gw3g3Hi.«i Lurnrnxjjmnz.s~!TTU A fegBíözeíebM foégseí a |an. 21-iái számban á&zötfüfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom