Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-23 / 17. (170.) szám

Kedd, január 23. 3 minket válaszol Scetas íiöiornaií Prága, január 22. A Slovák tegnapi számában Hűnk a An­drás megkezdi a Sc-otus Viator levelére a válaszaid ás-t. Első cikkében ezeket írja: Scotus Viator neve minden szlovák előtt ismeretes. E név mögött R. Seton Wat- son tiszteletreméltó és neves skót i-ró kere­sendő, aki egész Európával megismertette a szlovák nép nagy bajait. A szlovák nép öröik hálával tartozik eme férfiúnak, mert nélküle nem haladnia tóit volna előre a szlo­vákok szabadságának ügye. Scotus Via tort tisztelem, mert abban a szerencsében része­sültem, hogy vele találkozhattam és tanács­kozhattam. Tiszteltem őt akkor, amikor ér­dekünkben felszólalt egész Európában. De tisztelem őt ina is, amikor félrevezették és rosszul informálták, ö figyelmeztette Björn- son svéd írót is a Tátra alatt élő szlovák nép szomorú, elnyomott sorsára. Scotus Viatort 1907-ben vagy 1910-ben látta elő­ször H!inka Morvaországban. Onnan el­küldte őt Szlovenszkóba, hogy meggyőződ­jék a szlovákok elnyomásáról. Scotus be­járta egész Szlovenszkót s a. nyert tapasz­talatain ól kiadta a könyvét: Probiem racia! m Hungary. Ezt a könyvet olvasták minde­nütt. S te mer Izidor liptószentmiklósi zsidó eme könyv ellen kiadott egy másikat, mely­ben rámutatott a szlovákok kedvező helyze­tére. Akkor könyvet irtaik könyv ellen- Ez történik ma is. A szlovákok memorandu­mai eljutottak még Európa „csatornán tuli“ részébe is. A szlovákokról beszélnek ma is Amerikában és Franciaországban s megszó­lalt Scotus Viator is. Ezzel alkalmat adott nekem arra — fejezi be Hiinka cikkének első részét —, hogy tiszta bort öntsek a pohárba s meggyőződjem arról, hogy Scotus Viatort félrevezették és misztifikálták. OCXX?OCX>C.'COQOCXXXXXX^tSOOOOCOCOCCOi Naiftiaror$zfi< Peföfi-tínnepe m m§zá&m Rakovszky belügyminiszter és Flerczeg Ferenc Petőfiről Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Tegnap délelőtt tartották meg az országház kupolacsarnokában az országos Petőfi-ünnepséget, Az ország legfőbb testü­leté megfelelő disszel áldozott a nagy költő emlékének. A parlament főbejáratától az el­nöki emelvényig az ünnepi ruhába öltözött diszőrség, a koronaőrség, a parlamenti őr­ség, az egyetem Hktorai, a vármegyék haj­dúi és a főváros huszárjai állottak sorfalat. Az ünnepségen óriási és előkelő közön­ség jelent meg; köztük Horthy Miklós kor­mányzó és József főherceg a családjával, a kormány tagjai és a zászlósurak. A karének után Szcitovszky Béla házelnök megnyitó beszédében Petőfi nagyságát, hazaszeretetét és magyarságát méltatta. Utána a miniszter­elnök helyett a kormány nevében Rakovszky Iván belügyminiszter mondott nagy beszé­det, amelyben Petőfit főként mint politikust rajzolta meg. — Forradalmár volt — mondotta a többi között —, de nemzeti forradalmár és ha ina élne, akkor a nemzetköziséggel szemben a hazafiság oldalán állana. Nemzetközinek mondják, mert általános, emberi érzéseket szólaltatott meg. De Petőfi nemzetközisége abból állt, hogy mindent magyarrá akart tenni. A nemzetköziségtől, amely idegenné akarja te-nni azt, ami magyar, minden bi­zonnyal elfordult volna. Vitéz Nagy Pál tábornok a honvédség nevében beszélt. Herczeg Ferenc a tudo­mány, az irodalom és a sajtó nevében kifej­tette, hogy Petőfi a világ legigazibb költője, nála a gondolat a cselekedettel, a költészet az élettel a legtisztább egységben olvad össze. Forradalmár volt, de demokráciája nemzeti érzéstől volt áthatott. Megénekelte a világszabadságot is, de küldjétek nekünk olyan világpolgárokat, akik Talpra ma­gyart éneklik s halni 'készek Magyarország­ért — s mi meg fogjuk koszoruzni őket. Márkös Emília, a Nemzeti Színház mű­vésznője Petőfi „Ledőlt szobor11 című költe­ményét szavalta el. A földművesek nevében Lovass János kisgazdapárti képviselő tartott beszédet. Horvát Gergely vasmunkás a mun­kásság nevében köszöntötte Petőfi szelle­mét, amely azt tanitja, hogy az igazi szocia­lizmus, az egész világra kiterjedő ember­szeretet és a magyar hazának mindennél jobban való szeretete békésen megférnek egymás mellett, sőt egyedül boldogítanak. HjSéumsíI, fáo&if otií'ííseAlR Ohm ■aez«É%itxélsx'$ Jj£ ml a fc érrfcftedf •T----1—i--------------------- ~,""r I 1IIMII rn__9,mmf___ Petőfi tanítását követve, minden magyarnak össze kell fognia. Hallják meg a világ összes munkásai, mi csak a magyar szabadságon keresztül kívánjuk azt a világszabadságot, amelyről Petőfi álmodott. Az egyetemi ifjak nevében Nagy Iván beszélt. A záróbeszédet a Petőíi-Társaság nevében Pékár Gyula mondotta el. Az ün­nepséget a Himnusz eléneklésével fejez­ték be. i’n9£E!H&!9Biss&x!;a!£intöB!ni&ianffi!Ei&iai{aBffinnBBn8!8nKK!aHSHaaiiaBaBBjff&i82Sifi!aBBKaaBaataH A földbirtokreform megbuktatja nagyatádi Szabót! Nem likvidálják az emigrációt. A magyar jóvátétel kérdése még mindig nem időszerű. Prága, január 22. Magyar politikai körökben igen sokat beszélnek arról, hegy nagyatádi Szabó Ist­ván .földművelésügyi miniszter rövidesen be­adja lemondását, mert állítólag elvesztette volna a miniszterelnök bizalmát. Tény az. hogy a földmivelésügyi minis zternek a föld- birtükreíorm késedelmes végrehajtása miatt politikai körökben igen sok ellensége van magában az egységes pártban is. Egyesek azt hangoztatják, hogy nagyatádi Szabó el­veszítette azt a népszerűségét, mondhatni nimbuszát, amely övezte. A földmivelésügyi miniszter bukásáról szóló híreket eddig sem meg nem cáfolták, sem meg nem erősí­tették. A kormányhoz közelálló körökben ar­ról beszélnek, hogy nagyatádi Szabó buká­sáról beszélni még legalább is korai dolog, de nincs teljesen kizárva anak a lehetősége, hogy a földmivelésügyi miniszter beadja lemondását. Ez azonban legföljebb hetek múlva köveikezhetik be. Az egységes pártban erősen hiszik, hogy az iodemmitási vitát, amelyet holnap ismét folytatnak, még e héten befejezik. A záróbeszédet a miniszterelnök fogja elmon­dani, aki Baross János pártonkiviili ellenzéki interpellációjára válaszolva részletes kül- és belpolitikai programot ad. A miniszterelnök ezt a beszédét eredetileg a múlt hét csütör­tökjén tervezte elmondaná', azonban úgy döntött, hogy beszédével nem akarja a nem­zetgyűlés figyelmét az mdemnitási vita alatt lekötni, hanem csak annak 'befejezése után tartja azt meg. Az emigráció úgynevezett „mérsékel­tebb” csoportjának likvidálásáról szóló hite­ket ma megcáfolták. A kormánynak nincs semmi oka arra — mondotta —, hogy az emigrációt most likvidálja. Magyarországon nincs száműzetés! törvény, aki haza akar jönni és akinek a leMismerete tiszta, az jöj­jön bátran haza. Annak, aki nem követett el hazaellenes bűncselekményt, semmi baja sem történik. Erősen kommentálják Korányi bárónak Budapestre való érkezését is és ebből azt a következtetést vonják le, hogy a magyar jóvátétel kérdése az aktualitások közé emel­kedett. _ Ezzel szemben hivatalosan kijelen­tették, hogy Korányi hazaérkezése nem je­lent újabb eseményt a jóvátétel ügyében. 4 jóvátételi bizottságot a francia események annyira -lefoglalják hogy nincs is ideje a ma­gyar jóvátétel kérdésével foglalkozni, A magyar politika legújabb eseményei­ről budapesti szerkesztőségünk kővetkező tel efon jelentései számolnak be: Nagyatádi-Szabó bukik? Ha a miniszterelnök tényleg elejtené nagyatádi Szabót, akkor az uj földmivelés- ügyi miniszter minden bizonnyal Hoyos Miksa gróf lenne és ez a mkűszterváítozás a földbir tökre form kérdésében mindenesetre messze kiható fontosságú változásokat jelentene. Korányi Budapesten Budapest, január 22. (Budapesti szei- kesstőségünk telefonjelentése.) Korányi Fri­gyes báró, aki mint ismeretes a magyai kormány megbízásából Parisban tárgyal a jóvátételi bizottsággal, szombaton Budapest­re érkezett. Korányi báró hazaérkezése összefüggésben áll a párisi magyar követség betöltésének kérdésével. A kormány ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pá­risi követség vezetését — tekintettel a jóvá­tételre és egyéb gazdasági vonatkozású kér­désekre — közgazdásszal tölti be. Erre a pozícióra Korányi Frigyes bárót szemelték ki, aki hajlandó is a követség vezetését át­venni. Korányi ma jelentést tett tárgyalásai­nak eredménv'-éről Bethlen István gróf mi­niszterelnöknek, Kállay Tibor pénzügymi­niszternek. Korányi egyébként mihamar a párisi követség ügyéről is tárgyalni fog a miniszterelnökkel. A döntés rövidesen meg­történik. Nem időszerű a magyar jóvátétel kérdése Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjelentése.) Kállay Tibor pénzügyminiszter Korányi Frigyes báró pá­risi tárgyalásairól az Est munkatársának ezeket jelentette ki: — A háborús jóvátétel kérdésében nem történt semmi változás. Egyszóval ama hí­rek, amelyek a jóvátételi kérdésben való döntésre vonatkoznak, nem felelnek meg a valóságnak. Korányi ebben az ügyben csupán a jóvátételi bizottság albizottsá­gainak adott kellő felvilágosításokat, ér­demleges tárgyalások azonban még min­dig nem kezdődtek meg. — A mostam legujabb tárgyalások a háború előtti államadósságok fölosztásá­nak kérdésére vonatkoztak. A magyar kor­mány itt főként két pontra vonatkozóan kí­vánt bővebb fölvilágositást adni. Az első az elcsatolt területeken levő államjavak értékelésére, a másik pedig az adósságok felosztására vonatkozott. A hábortis jó­vátétel ügyében — mint fentebb említettem — még nincs és egyelőre nem is lesz ered­mény. Korányi négy-öt hétig marad Bu­dapesten, azután ismét visszautazik Pa­risba. ország elleni aknamunkában merítette ki, nem lehet az országba beengedni és itt lehetősé­get adni nekik arra. hogy tovább folytassa! romboló munkájukat. Újabb akták a Rassay-UIain affér ügyében Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A nemzet­gyűlés ma nem tartott ülést. A holnapi ülé­sén folytatni fogják az indemnitási vitat. Nagy érdeklődéssel tekintenek Payer és Peidl szocialista képviselők fölszólalása cte. akik részletesen ki fogják fejteni azokat n föltételeket, amelyeknek teljesítése eseten a szociáldemokrata párt hajlandó a kormány­nyal külpolitikai kérdésekben együttes fron­tot alkotni. Kormánykörökben ennek már nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, meri a kormányban nincs különösebb hajlandóság arra, hogy a szociáldemokraták kívánságait teljesítse. A holnapi ülés egyébként izgal­masnak Ígérkezik, mert Langauer Albin ke­resztény ellenzéki képviselő a Rassay-Ulain féle hamis nyugták ügyében is fölszólal és olyan aktákat terjeszt a Ház elé, amelyeket a közvélemény eddig nem ismert * Újabb magyar—román határincidens ? Prága, január 22. A cseh-szlovák sajtóiroda jelenti: A ro­mán belügyminisztérium hivatalos jelentése szerint január 13. és 16. között magyar csa­patok újból átlépték a román határt. A ro­mán csendőrség két fegyveres magyar kato­nát, akiket a határtól három kilométerre ro­mán területen talált, letartóztatott. Az Uni- versal jelentése szerint január 19-én a ma­gyar határőrök Nagyszalonta mellett átlép­ték a határt, a román határőrök tüzelésére azonban visszavonultak. A minisztertanács emez események következtében beszüntette a Magyarországra való fa, petróleum és szén szállítását. Nem történt ujabb határincidens Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A román la­poknak ama hírét, amelyek egy a napokban történt ujabb magyar-román határincidens­ről adnak jelentést, hivatalos helyen megcá­folják és kielentették, hogy abból egyetlen szó sem igaz. Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk te lefon jelentése.) Az egységes párt holnap este értekezletet tart, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök ás fölszó­lal és a földbir tok reform ügyében ágén fon­tos kijelentéseket tesz. A miniszterelnök föl- szóíaJásia elé igen nagy érdeklődéssel tekin­tenek, mert hivatva lesz ebben az igen fon­tos kérdésben végleges helyzetet teremteni. Az egységes pártban ugyanis a íöldb irtok- reform kérdése már hosszabb idő óta igen nagy bonyodalmakat kelt és abban az eset­ben, ha az ellentéteket nem sikerül elsimíta­ni, könnyen pártszakadás következhet be. Az egységes. pártban különösen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternek van igen nagy ellenzéke, amely a földbirtok- reform végrehajtásáról szóló novella tárgya­lásakor akarja a nemzetgyűlésben megkez­deni a küzdelmei nagyatádi Szabó miniszter ellen. Ez az ellenzék mindenáron meg akarja buktatni a föMmivelósügyi miniszteri és he­lyébe íioyos Miksa grófot akarja a föld­mivelésügyi tárca élére állítani. A mráiiszter- elnök holnapi beszéde hivatott a kedélyeket ebben az ügyben lecsillapítani. Hogy a mi­niszterelnöknek mi az álláspontja ebben az ügyiben, ma még nem tudni, de beavatott politikusok arról beszélnek, hogy a miniszterelnök hajlandó az egysé- gespárri ellenzék eme követelését teljesí­teni és már nőm ragaszkodik nagyatádi Szabó személyéhez. Ennek oka abban rej­lik, hogy nagyatádi Szabó — kétségtele­nül — elvesztette azt a népszerűségét, amellyel még nemrégiben is rendelkezett* A kormány sem vess föl svájci kölcsönt Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjelentése.) A vasárnapi lapok ama hírét, hogy a magyar kormány ötvenmillió svájci frankos államkölcsönt vett volna föl, vagy szándékozna fölvenni, ma hivatalosan megcáfolták. Téves Mrek az emigráció likvidálásáról Budapest, január 22. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjelentése.) Az utóbbi na­pokban egyes bécsi s prágai lapokban olyan hirek jelentek meg, hogy a magyar kormány nem zárkózik el az elöl,, hogy az emigráció­nak a Lovászy Márton és Garami Ernő ve­zetése alatt álló részével megegyezést léte-! sitsen és lehetővé tegye az emigrációnak í eme két politikus köré csoportosult tagjainak hazatérését. A fent említett lapok arról is tudni véltek, hogy Hatvány Lajos ebben az ügyben Budapestre utazott és megkezdte a tárgyalásokat a kormánnyal. Eme híreknek — ha burkolt formában is — némelyik bu­dapesti lap is helyt adott. Érdeklődtünk ille­tékes helyen, hogy menyiben felel meg ez a hír a valóságnak. Érdeklődésünkre igen cso­dálkozó arcot vágtak és azt mondották, hogy semmit sem tudnak erről az ügyről. Hatvány Lajos nem tartózkodik Budapesten. Komoly politikai körökben egyébként még a gondolatot is abszuditásnak találók és ama véleményen vannak, hogy azt az emigrációt, amely minden erejét és tehetségét a Magyar­Jngoszlávia megváltoztatja Magyarországgal szemben való taktikáját Belgrád, január 22. (Saját tudósitónktól.) Pasics miniszterelnök pénteken hosszabb megbeszélést tartott Popovics Tóse bécsi és Milolevics dr. budapesti jugoszláv követek­kel, Jugoszláviának Ausztriához és Magyar- országhoz való viszonyáról. A tárgyalások anyagát titokban tartják. A „Cicvaricsev Dnevnik" értesülése sze­rint a külügyminisztériumban Nincsics kül­ügyminiszter, Nesics Ljuba és Gavrlovics Pánté meghatalmazott miniszter Milojevics budapesti követ bevonásával értekezletet tartottak, amelyen nagyon fontos határoza­tokat hoztak. Hir szerint a határozatok foly­tán Jugoszlávia teljesen meg fogja változtatni eddigi taktikáját Magyarországgal szem­ben. Ez a hir más oldalról nem nyert megerő­sítést. A kormány hivatalosan megcáfolta né­hány belgrádi lapnak azt a hírét, hogy a kor­mány 300 millió dinár rendkívüli katonai hi­telt szavazott meg. A hivatalos cáfolat sze­rint a hir már azért is teljesen képtelen, mert a kormánynak nem is áll módjában parla­ment nélkül ilyen nagy összegű hiteleket jó­váhagyni. Politikai körökben a kormány energikus cáfolatából arra következtetnek, hogy a kül­politikai helyzet engedett feszültségéből. A Matin támadása a berlini angol követ ellen. Páris, január 22. A Matin mai száma rendkívül sértő vezércikket ir lord D‘Aver- nonról, a berlini angol követről. A lap azzal vádolja a követet, hogy konstantinápolyi tar­tózkodása alatt az Ozmán banknál gyanús banküzleteket bonyolított le és ezáltal gaz­dagodott meg. A bábom végén nagy ará­nyokban kezdte meg Törökországban operá­cióit. Az angolokkal és amerikaikkal szindi­kátust alapított, amely a fegyverszünet után Németországban több ipari vállalatot kopa- rintott kezébe. A lap rendkívül erős kifejezé­sekkel illeti a követet és a cikk végén kije­lenti, hogy D‘Avernon „szemtelensége és bitangsága jóval nagyobb, mint diplomáciai képességo“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom