Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-17 / 12. (165.) szám

Szerda, január 17. 3 Franciaország Mussolini terve ellen. Páris, január 16. (Saját tudósitónktói.) A milánói lapok közölték Alussolininek ama tervét, hogy a kontinens állama! koalíciót al­kossanak egymással. Egy roagasállásu fran­cia személyiség kijelentette, hogy Francia- ország Müssolininek ezt a tervéi semmi kö­rülmények között sem támogatja. Mussolini nem iervez kontinentális szövetséget Róma, január 16. A minisztertanács ülé­sén Mussolini a Ruhrvidék megszállásával kapcsolatban kijelentette, hogy Olaszország nem izolálhatja magát. Megcáfolta azt a hirt, hogy Anglia ellen kontinentális szövetséget tervez. Ama reményének adott kifejezést, hogy Franciaország közeledni fog ahhoz a jóvátételi tervhez, amelyet ő a londoni kon­ferencián terjesztett elő. Buxton Németországban London, január 16. Buxton, az angol alsó- ház tagja csütörtökön Németországba utazik, hogy kifejezésre juttassa az angol munkás­párt szimpátiáját. Cáfolják az amerikai jóvátételi tervet Washington, január 15. A kormány meg­cáfolja azt a hlirt, hogy öoydien megbízást kapott egy jóvátételi terv előterjesztésére s kijelenti, hogy ezt a tervet Hughes nem hagyta jóvá. A litvánok ragaszkodnak Memel li ez. Páris, január 15. A Havas-ügynökség je­lenti Kovnóból, hogy ott nagyszabású gyűlés volt, mely állást foglalt Memelnek litván an- nexiója mellett. A köztársaság elnöke fogadta a gyűlés résztvevőit és kijelentette ama re­ményét, hogy a nagyköveti konferencia Me­melt a litván államhoz fogja csatolni. Varsó nem túri Memel megszállását. Varsó, január 16. (Saját tudósítónktól.) Mértékadó politikai helyen kijelentették előttem, hogy a lengyel kormány semmi kö­rülmények között sem hajlandó tűrni Memel­nek a litván fölkelők által való megszállását. A lengyel kormány nem tervez izolált kato­nai akciót és a nagyhatalmiakkal együtt akar a litván bandák ellen eljárni. Elkobozzák a volt szultán vagyonát. Lausanne, január 15. Angóraí jelentések szerint a kormány lefoglalta & volt szultán minden vagyonát és azt állami tulajdonnak nyilvánította. Damad Ferid bej volt nagyve­zért azzal vádolják, hogy a kemaJisták ellen szervezett hadsereget. Bulgária semlegessége. Szófia, január 15. A kerületi választások tegnap folytak le s a kormánypárt győzelmé­vel végződtek. Illetékes helyen kijelentették, hogy azok a hírek, amelyeket különösen a román sajtó terjeszt és amelyek arról szólónak, hogy Bulgária a közel kelet háborús komplikációja esetén, vagy egy Románia ellen irányuló bol&eviki támadásnál kilép a semlegességből j nem felelnek nneg a valóságnak. Kemal Iissplciá.!. London, január 16. (Sjikra.) Konstantiná­polyból jelenítik, hogy Kemal pasa elhagyta Angórát és inspekciós körútra indult. Az an­golai kormány Kemal pasa személyének biz­tonsága érdekében megtiltotta a külföldiek utazását. R£nB«s$arosial»€i£l9finHie Rimaszombat, január 14­(Saját tudósit ónktól.) ünnep volt... A kegye jetes megemlékezés, a könnyekkel telt áhítat és az öntudatos magyarság felejthetetlen ünnepe volt január 13-án Rimaszombaton. A végek magyar­sága eljött e napon., hogy szerény áldozatát le­tegye arra az oltárra, melyet az egész müveit világ állított fel a magyar költőóriás száz éves születése alkalmából. Eljött, hogy méltóképpen hódoljon a nagy Géniusz emlékének s magas ní­vójú, a halhatatlan költő nagyságához miniden te­kintetben méltó ünnepéllyel csillogó gyöngyszem gyanánt kapcsolódjék be az egész világ hodo'o ünnepségeinek koszorujába. Január 13-án este a „Tátra11 szálló nagyter­mében rendezte Rimaszombat magyarsága Petőti emlékünnepélyét. Már jóval az előadás kezdete előtt zsúfolásig megtelt a nagyterem, ennek da­cára egyre ömlött a. közönség, úgy hogy százak­ra megy azok száma, akik az ünnepélyről lema­radtak. A felvonulás impozáns megnyilvánulása volt a város és vidék magyarsága törhetetlen y°/tiGAlJÍA(?ZmJ{lRTAP fajszere tétének és ragaszkodásának mindaz iránt, ami magyar, ami az övé... A Polgári Olvasóköt zenekara által kellő összhanggal előadott Petőíi- ;adui6 után Veress Samu dr. nyug. fögimn. igaz­gató tartotta meg ünnepi beszédlét. Petőfinek a világirodalomban való nagy jelentőségét, mara­dandó hatását méltatván. A magyar kultúra dia­dala gyanánt festette azt az egyedülálló hódolatot, mellyel ma mindenki, győző és legyőzött egyaránt adózik a magyar géniusz leghatalmasabb egyéni­ségének. Megható volt hallgatni az ősz s íélig- flieddig szemevüágát vesztett szónok rajongó és költői színekkel keresztül szőtt beszédét, sznvai lelkűnkhöz jutottak, szivünkbe vésődtek. H. Be- iiczay Bösíke szavalta el ezután a „Hazám*1 ciimü költeményt. Szavalata nyomán szemünkben köny- nyiek égtek, szivünkben fájdalom sajgott. Fodor fstván két szavalatával] tamijeiét adta már elő­nyösen ismert előadói készségének és tehetségé­nek. Jelenetek Petőfi életéiből elírni kis darab négy részben Petőfi éle tőből ragadott ki egy-egy epizódot, stílszerűen dramatizálván meg a költő megfelelő verseit. A darab összeállitása. átdolgo­zása Veress Samu dr. érdeme, míg ,a beletiizött, mély gondolatokkal teljes Apotheozis Telek A. Sándor nagyszerű költői müve. A jelenetekben bodor István, Veress László érzékeltették meg ügyesen és hatásosan Petőfi alakját, Lengyel Mal­vin bájos Szendrey Juha volt; Homolya Tusi, Kilop Ica, Szfatinszky Kató, Runyay Lenke, Nig- rini Éva mint Múzsák dicséretesen interpretálták Telek Sándornak még hivatásos előadónak is nagy feladatot képező verseit. A Polgári Olvasó­kör énekkara több Ízben énekelt Petöfi-cMokat és méltán érdemelte ki a közönség hatalmas tapsait. Ezzel véget ért a nagyszerű ünnepély, melyet —■ tekintettel az óriási érdeklődésre — e hó 16-án megismételnek. Kötelességünknek tartjuk megemlíteni a ren­dezők neveit, kik nehéz és fárasztó munkával szorgoskodtak az ünnepély sikere érdekében. Márkus László végezte a betanítás munkáját, mte a technikai rész M'dkovics Jenő, Benkovics Gyula és Korányi Zoltán szakavatott kezeibe volt letéve. Az ünnepély lelke azonban Veress Samu dr. volt, akt teljes odaadással és lelkesedéssel, önzetlen­séggel működött közre a nagy és szent cél érde­kében. —i— nyugodt hangulat Budapesten. | Befejezettnek tekintik a diplomáciai bonyodalmakat. A miniszterelnök programbeszédet mond. Prága, január 16. A magyar politikai körök mára ugyszól- yán teljesen napirendre tértek a kis- és nagy­antant együttes beavatkozásával előidézett helyzet fölött. Mára mindinkább megerősö­dött az a vélemény, hogy az egész diplomá­ciai föllépés inkább komolytalan, mint jelen­tőségteljes volt és hogy azt a kisantant tü­relmetlen politikája idézte elő. Az olasz kö­vetnek a magyar külügyminiszter előtt tett 'nyilatkozata rámutat arra, hogy nem kell túl­ságosan komolyan fölfogni az egész ügyet és hogy a nagyantantot kellemetlenül érintette, hogy a külföld a nagyhatalmak jóakarata ta­nácsadását demars-jellegünek fogta fői. A Ház folyosóin természetesen még min­dig ez a kérdés képezi a megbeszélés tár­gyát, de már csak mint rossz emlékről be­szélnek róla. Baross János képviselőnek mára beígért interpellációja elmaradt. Ehe­lyett a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén fog napirend előtt fölszólalni, amelyre Bethlen István gróf miniszterelnök fog válaszolni. Részletes kormányprogramot ad és megvi­lágítja a Magyarország ellen már hosszabb idő óta folytatott aknamunkát. Ebben az ak­namunkában — egységespárti képviselők véleménye szerint — az emigráció és a kis­antant államai vesznek részt. A miniszterel­nök beszédét politikai körükben nagy érdek­lődéssel várják. A nemzetgyűlés tovább fogja folytatni az indemnitás vitáját és valószínűen még e héten befejezi. Általános vélemény, hogy a miniszterelnök csütörtöki beszéde lesz a vita befejezése és hogy még csütörtökön szava­zásra is kerül a sor. Az indemnitás elfoga­dása után-a nemzetgyűlés két napig nem tart ülést és tanácskozásait csak a jövő hét ele­jén kezdi meg újból. Befejezett dolog, hogy a rendtörvény egyelőre nem kerül a Ház elé és csaknem bizonyos, hogy nem is lesz be­lőle törvény. viselőik csoportokba vierődtve tárgyalják az eseményeket és örömmel szögezik le, hogy a hirtelen fölmerült külpolitikai bonyodalom Magyarországra nézve minden különösebb baj nélkül zajlott le. Az egész konfliktus kérdését ina már véglegesen eüntézettnek tekintik. Álta­lános megnyugvást keltett a kormány­nak az eseményekkel szemben elfoglalt álláspontja. Különösen jónéven veszik azt, hogy a konfliktust elintézték anélkül, hogy Magyarország presztízse, vagy pe­dig szuverenitása csorbát szenvedett volna. Megállapították, hogy a kisfantant sajtó­jában Magyarország ellen indított kampány teljesen alaptalannak bizonyult. Ezt legin­kább a nagy- és kisantant által a magyar kormányhoz intézett demars igazolja, amely­nek szövege teljesen ellentétben áll emez uj- ságiközLemiények tartalmával. Tervbe volt véve, hogy Baross János pártonkivüli nemzetgyűlési képviselő a nem­zetgyűlés mai ülésén napirend előtti föjszóla- Msban szóvá teszi a kisantant demars át és erre az ügyre vonatkozóan fölvilágositásí kér a kormánytól. Képviselőkorökíben arról is tudtak, hogy eme föiszólalásra maga Beth­len István gróf miniszterelnök fog vála­szolni. Egy közbejött esemény folytán azon­ban ez a fölszólalás elmaradt. A miniszter- elnök ugyanis ma délelőtt magához kérette Baross János képviselőt és vele hosszabban tanácskozott. Fölkérte arra, hogy a nemzet­gyűlés mai ülésén' ne tartsa meg napirend előtti fölszólal ás át, hanem annak elmondását csütörtökre halassza eb A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén ugyan­is a miniszterelnök az indemniíási vita befejezéséül nagyobb beszédet mond, amelyben számos belpolitikai és kiüpoíi- titoai kérdésre is kitérjeszkedik. így a többi között a miniszterelnök kormány- * nylatkoziítot jog adni a múlt napokban történt külpolitikai vonatkozású esemé­nyekről és belpolitikailag körvonalozni fogja a kormány egész programját. Az olasz követ nyilatkozata Budapest, január 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelcntése.) Mértékadó politikai helyen a Prágai Magyar Hírlap bu­dapesti szerkesztője előtt kijelentették, hogy a magyar kormány az egész külpolitikai kon­fliktust a maga részéről teljesen elintézet­nek tartja és hogy ezzel kapcsolatban sem­minemű további intézedéseket nem fog tenni. A kisantant demarsára Daruváry Géza kül­ügyminiszter megadta a választ és a magyar kormány,-mint már tegnap is jeleztük, ezt az ügyet ezzel teljesen befejezettnek tekinti Ami a nagyantant jegyzékét illeti, az nem olyan.jellegű, hogy magyar részről válasz­adást igényelne. A jegyzéket átnyújtó hatal­mak követei hangoztatták a külügyminiszter előtt, hogy a jegyzéknek sem demars, sem ultimátum jellege nincsen és az nem más mint a nagyhatalmak részéről jóakaratai ta­nácsadás Magyarország részére. Casíagnetto herceg budapesti olasz királyi követ kije­lentette, hogy a nagyhatalmak igen sajnál­ják, hogy a külföldi sajtó ezt a tanácsadást demars jellegének fogta föl. Az olasz követ egyben biztosította Magyarországot kor­mánya és a nagyhatalmak kormányainak leg­messzebbmenő jóindulatáról. Betiltottak egy irredenta gyűlést Budapest, január 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A magyar kormány intézkedésére Rakovszky Iván bel­ügyminiszter betiltott egy Debrecenbe össze­hívott népgyiilést, amelyen az elcsatolt terü­leteken élő magyarság helyzetével kívántak foglalkozni és amelyen követelni akarták a Millerand-féle kísérőjegyzék valóraváltását. A kormány eme intézkedésével a kis- és nagyantant államait békés szándékáról akarta meggyőzni. Gömbös Gyula az intervencióról Budapest, január 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Gömbös Gyula, az egységes párt alelnöke tegnap este újságírók előtt nyilatkozott a kis- és nagy- antant. Budapesten való föllépéséről. Kijelen­tette, hogy a magyar kormány semmi okot nem szolgáltatott arra, hogy az antant föl­lépését provokálja. Magyarországon semmi egyéb nem történt, mint hogy népgyüléseket tartottak, amelyeken a trianoni békeszerző­dés rendelkezéseinek betartását és a Mille­rand-féle kísérőjegyzék értelmében népsza­vazást követelték. Ehhez a magyar lakosság­nak kétségkívül joga volt. Azt sem veheti senki sem rossz néven, hogy a magyaror­szági magyar lakosság érdeklődik és szivén viseli az utódállamokban élő magyar testvé­rei sorsát. Ezt — mondotta —, azt hiszem, a kisantant államaiban is természetesnek talál­ják. A kisantant eme föllépéséből megtudtuk azt, hogy ellenségektől vagyunk körülvéve és megtudtuk belőle, hogy miként kell a jö­vőben viselkednünk. DaravAm €i lsiISi»a®IItfil€«s! A külügyminiszter nyilatkozata. Mai telefon jelentéseink a következők: Megindul a nemzetközi vizsgálat Páris, január 16. (Havas.) Tegnap dél­előtt Antonescu párisi román követ megje­lent a külügyminisztériumban és Peretti della Roccanak, a külügyminisztérium politikai osztályfőnökének jegyzéket nyújtott át, amelyben a francia kormány figyelmét föl­hívta arra, hogy a magyar—román határ mentén magyar részről katonai mozgolódá­sok észlelhetők. Ennek következtében hír szerint a francia kormány tanácsolni fogja a Budapesten székelő nemzetközi katonai raisz- sziónak, hogy ebben az ügyben indítsa meg a vizsgálatot és a való tényállást állapítsa meg. Elintéződött a konfliktus A miniszter programbeszédeí mond. Budapest, január 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt 'tizenegy órára volt kitűzve a nemzetgyűlés ülése. Tizenegykor kellett összeülnie a kül­ügyi bizottságnak is, amely az elnökválasz­táson kívül egyéb fontos dolgokkal is foglal­kozott- így a töibbi között várták, hogy a külügyi bizottság ülésén Bethlen István gróf ■miniszterelnök és Daruváry Géza külügy­miniszter is fölszólal és fölviiágositásokat ad a legutóbb történt külpolitikai vonatkozású eseményekről. Tekintettel a külügyi bizott­ság ülésére, a nemzetgyűlés inai ülésének megnyitását délután egy órára halasztották. A külügyi bizottság (mint alább arról részle­tesen beszámolunk) negyed tizenkettőkor össze is ült. A nemzetgyűlés folyosóin a kép­Budapcst január 16. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Daruváry Géza, a külügyminisztérium vezetésével I megbízott igazságügyminiszter Magyaror­szág külpolitikai helyzetéről a Magyar Kül­politika munkatársának nyilatkozatot adott, amelyben a többi között ezeket jelentette ki: — A Magyarország elleni barátságta- ! lan hangulatnak főoka az a propaganda, I amely külföldről indult ki és amelynek egyik legkedveltebb fogása, hogy Magyar- országot Európa békebontójának tünteti föl. Ez a propaganda nem akar tudomást venni arról, hogy Magyarország lefegyve­rezte hadseregét, annak létszámát a tria­noni békeszerződés érteinkében való lét­számra redukálta és hogy nemcsak nem bővelkedik badfölszerelési tárgyakban, de a katonai ellenőrző bizottságnak még J921- ben történt megállapitása szerint több szűk- ; séges cikkben hiányt szenved, mert azt a ! csekély katonai fölszerelési készletet, mely ■ az összeomlás után megmaradt, a románok j szinte egészében magukkal vitték. — Magyarország jövője úgyszólván teljesen a jóvátételi kérdéstől függ. Ma­gyarország reméli, hogy a nagyhatalmak elhatározásukat az igazság és méltányos­ság elvei szerint fogják meghozni. Ma­gyarország, mely területének kétharmad­részét adta át az utódállamoknak, az ott- lévö állami javakkal tizenhat milliárd aranykorona értékű jóvátételt fizetett. A megmaradt országrészt a forradalmak annyjra tönkretették, hogy még oly cse­kély jóvátétel is az ország gazdasági össze­omlását jelentené. — Magyarországot újabban igen sze­retik hadikészülődéssel vádolni. Erre vo­natkozóan elég utalnom arra, hogy éppen most kötöttünk Ausztriával szerződést amelynek életbelépése után a két ország között a komoly konfliktusnak még a lehe­tősége is megszűnik. Az Ausztriával való megegyezésünk Középeurópa békéjének biztosítéka lett. Ezzel is beigazoltuk békés szándékainkat. — A magyar kormány hajlandó bár­mely szomszédos állammal is egyezséget kötni. E szándékunknak megvalósítása azonban nem csak tőlünk függ. Cseh-Szlo- vákiával már régebben megindultak a tár­gyalások. Gazdasági tárgyalásokra Ju­goszlávia is mutat némi hajlandóságot, Románia azonban szigorúan elzárkózott az ilynemű tárgyalások elől. Láthatjuk tehát, hogy a legnagyobb tájékozatlanság, ha a világ közvéleményének egy része befolyá­solni hagyja magát olyan hírektől, amelyek nemcsak alaptalanok, de amelyeknek elle­nünk irányuló éle is nyilvánvaló. — A magyar kormány teljes tudatá­ban van annak, hogy a hosszas háborúk és forradalmak pusztító évei után kizáróan csakis a békés munka tudja Magyarorszá­got talpraállítani. A magunk részéről saj­náljuk, hogy vannak, akik ezt az ellenséges szándékból támasztott atmoszférát önző

Next

/
Oldalképek
Tartalom