Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-14 / 10. (163.) szám

Vasárnap, január b 1922. IX. Munkabér és árviszonyok. A magángazdaságnak a termelési költ­ségek 'csökkentésére irányuló törekvéseit nagyban előmozdította a cseh koronánál az elmúlt év végéig tartó árfolyamemelkedése. A gyáripar — itt-ott súlyos bérharcokat is viva a munkássággal — azon volt, hogy a koronajavulás tényét a munkabérek reduk­ciójában tőkésítse. (Ez a mezőgazdaság te­rén, ahol a természetben való járandóságok a gazdasági munkások bérének nagyobb ré­szét alkotják, nem volt keresztülvihető.) Az ipari munkásság béreit majd az egész vona­lon átlag 25—30%-kai leszállították. A nagykereskedelmi árak a rendelke­zésre álló statisztikák szerint 40—50%-kai csökkentek, aminek nemcsak a munkabérek olcsóbbodása volt az oka, hanem a külföldi export hiánya miatt beállott nagy áru­bőség is. Azt kellene ebből következtetni, hogy az olcsóbbodás folyamata a kiskereskedelemben is kezdetét vette. Itt azonban az árak 1922 végén csak igen jelentéktelen esést mutat­nak, ami, indexszámokban kifejezve, igy ala­kul: Az élelmiszerek és elsőrendű közszük­ségleti cikkek indexszáma 1921—1922 no­vemberében Csehországban 1572-ről 1008-ra, Morvaország- és Sziléziában 1558-ról 953-ra, Szlovenszkóban 1668-ról 997-re, Ruszinszkó- ban 1815-ről ll08-ra és igy az egész köztár­saságban 1569-ről 984-re csökkent. Textil­áruk- és ruházkodási cikkekben Csehország­ban 2179-ről 115l-re, Morvaország- és Szilé­ziában 2260-ról 1105-re, Szlovenszkóban 2450-ről 1240-re, Ruszinszkóban -2643-ról 1379-re és igy az egész köztársaságban 2243- ról Il56-ra csökkent. Leginkább olcsóbbodott a cukor, burgonya és kőszén ára. A tojás ára az egyedüli, amely (különösen az év utolsó hónapjaiban) 12%-knl drádult. A nagykeres­kedelmi árak hanyatlása a kiskereskedelem­ben jóformán teljesen hatás nélkül maradt, amiből szintén meg kell állapítanunk, hogy a korona árfolyamemelkedésétől várt olcsób­bodás csak látszatolcsóbbodás volt-, mely ép­pen a nagy fogyasztó tömegek életstandard­jában nem hozott enyhülést. De az államháztartás maga sem tudott olcsóbh gazdálkodást elérni. A közigazgatás és az áilami vállalkozás személyzeti kiadásai oly nagyok, hogy távolról sem hozhatók összhangba a magángazdálkodás munkabér­viszonyaival. A cseh-szlovák állam ezidösze- rint 352 000 tisztviselővel és alkalmazottal rendelkezik (a régi Ausztriában 260 000), ami azt jelenti, hogy több mint ezy millió ember átlag 8000 cs. kor. fizetést húz az államtól. Befejezésül. Az itt vázolt állami személyzeti költsé­gek mellett a köztársaság dologi kiadásai is oly nagyra nőttek (nem is szólva a hadsereg és egy meglehetős nagyszabású külügyi kép­viselet és propagandaszolgálat súlyos teher­tételeiről), hogy azokat csak az adózás mes­teri fölfokozásával lehet fedezni. Az adóter­hek mindenkinek a legerősebb teherbírását veszik igénybe. A nyilvános számadásra kö­telezett vállalatoknál az adók a tiszta' jöve­delem 80%-áig emelkedhetnek. És minthogy az állami adóbevételek nem elegendők az állami költségvetés egycnsuly- bantartására, a cseh-szlovák állam saját ke­zelésű vállalatai (vasút, posta, telefon, do- hányegyedáruság stb.) a kontinensen a leg­drágábbak. Természetes, hogy ez úgy a gyáripar, mint a mezőgazdaság és kereske­delem kalkulációját és rentabilitását a legna­gyobb mértékben lefokozza. Jogos tehát a közgazdaságnak az a követelése, hogy az állam maga kezdje el háztartása konszolidá­cióját, mert enélkiil a magángazdálkodás is csak látszatgazdálkodás marad és a válság nem hogy elmúlnék (mint azt a kormánykö­rök hangoztatják), hanem még csak ezután kezdődik el valóban. , .. (érd.) — A cseh korona stabilizációjáról. A cseh korona legutóbbi árfolyamesésével kap­csolatostan a Cas-batn ezeket olvassuk: A korona emelkedésénél igen nyugtalanító volt a külföldi spekuláció szerepe. Nagy hiba volt azt hiinni, hogy a külföldi spekuláció hu­zamosabban meg fogja tartani a cseh koro­nát. A spekulációk mind csak addig tartják pozíciójukat, amíg reményük van rá, hogy a megszerzett érték emelkedni fog. Az elérték­telenedett valutájú országok kis takarékos­kodói is veszélyes elemet jelentenek pénz­értékünk stabilizációjára nézve, mert a leg­kisebb ingadozásra, ha nincs is összefüggés­ben a gazdasági élettel, nyomban reagálnak és pozi-ci ó v ált o z tatás na határozzák el magu­kat. De hasonló módon szembe kell szállni a belföldi spekulációval is. Elővigyázatlanság volt (?) a spekulációnak tapsolni, amikor a koronát felfelé hajtotta és most nekitámadni azért mert a koronát lienyomija. Ha annak idején valóban szembeszálltak volna a hosz- szisíákíkal, ma nem kellene ilyen intézkedése­ket a baisszisiták ellen foganatosítani. Pénz­értékünk ügyének megoldását ott hibáztuk el leginkább, hogy nem vagyunk tudatában vagy nem akarunk tudatában lenni annak, hogy szükséges volna egv bizonyos stabili­zációra elhatározni: miaigunkat, vagyis meg­állapítani azt a határt, amely körül a korona árfolyamát tartanunk kellene. — Megindult a hajózási teherforgalom az Al- dunán. Belgrádiból jelentik: Az enyhe íbőjá'ás kö­vetkeztében a Belgrádi hajózási szindnkátus újból meg/indftóttá a teher-áru forgalmat a Dunám Titel— Belgrád-—Szemendria között, a Tisza, Szarva és a Begia alsó folyásán. A szindikátus elhatározta1, hogy ha .az idő továbbra is enyhe marad, a sze­mélyforgalmat is megkezdi. — A sziovenszkói és ruszlnszkói vaskereske- dök országos szövetsége. Eperjesről jelentik: Ja­nuár 7-én tartották a sziovenszkói és ruszinszkói vaskereskedők szövetségüknek alakuló közgyűlé­sét. A szövetség elnöke Freund Benő érsekujvári, alelnökei pedig Markó Zoltán kassai, Fischer Her- mann turócszentmártoni, Marer B. Benő zsolnai és Reiss Lipót dr. vágujlielyi vaskereskedők let­tek. A szövetség titkárává Spányi Arthur szer­kesztőt választották meg, aki a szövetség hiva­talos lapját, a „Dér slowakisclie EiscnháncI1er“-t is szerkeszti. A szövetség a sziovenszkói és ru- szinszkói vaskereskedök gazdasági érdekeinek védelmére alakult. — Szállítások. Zabszállitás. A prágai katonai parancsnokság badibiztossága szállítási pályázatot hirdet március 1-től december 1-ig való sorozatos zaibszállitásra. Részleteket meg lehet tudni a 2. és 5. számú katonai élelmezőraktáraíknál. Az ár- lejtésű tárgyalás január 22-én a pii'scb 2. gyalog- hadosztálynál. január 24-én a leltmenitzl 3. gy.a- logbadosztálynál, január 26-án a budwcisl 5. gya­loghadosztálynál és január 29-én a königgrátzi 4. gyalogihadosztá!y-nál lesznek. — Pályatest mun­kálatok. A brünni államvasut] igazgatóság pályá­zatot hirdet a1 Cervenka állomás pályatestének meghosszabbítására a Hohenstadt—Olmützl vona­lon 65—67 kilométer távolságban. Tervek és ter­vezetek a fenti igazgatóság III-b osztályának, az ajánlatok ugyanitt február 10-lg nyújtandók be. — BVnyavasutkocsi szállítás. A brüxi állami bá­nyájává tál árlejtést hirdet hat automatikus bá~ ny&vasutkocsira, melyek legkevesebb 4 köbméter tartalmú és 900 miilMmiéter nyomtávolságú lehet­nek. Közelebbi a már nevezett igazgatóságtól tudható meg. Árajánlat ugyanitt január 31-4g. — A magyarországi forgalmi adó. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az általános forgalmi adó november havi hozadéfka meghaladja a két­milliárd koronát. Ez volt eddig a legnagyobb pénzügyi eredmény, amelyet Magyarországon a forgalmi adó terén elértek, A szokatlanul nagy­arányú emelkedés annak tudható be, hogy no­vemberben folytak be a három hónapra szóló készpénzfizetések is. A kétmilliárdnak körülbelül a fele Budapestre, a másik fele pedig a vidéki városokra esik. Budapesten a készpénzben fizetett forgalmi adó körülbelül 400 millió koronára rú­gott, míg a forgalmi adó 'bélyegekben való lero­vása 600 milliót eredményezett. A luxusadó no­vember havi hozadéka 120 millió volt A pénz­ügyminiszter rumban, úgy látszik, végképp elej­tették a forgalmi adó öt százalékra való teleme- ílésémek tervét. Erre vall az a körülmény is. hogy a készülő költségvetésben összesen 12 mi'ífárd koronában irányozták elő az általános forgalmi adó 1923. évi hozadékát — Újból szabályozzák a jugoszláv sertés­kivitelt Zágrábból jelentük: A serté*skiívitetli vá­mokról szóló uj intézkedés az elősertés exportő­röknél nagy megelégedésre talált annál kevésbé elégedettek azuj vámokkal a sertésnagyvágö és a húsfeldolgozó ipari érdekeltségek. Ezért a husifeldolgozó ipar képviselői az országos iparos szövetség utján azt a felterjesztést intézték a pénzügyminisztériumihoz, hogy a vámtételek megszabásánál tartsák szem előtt a hazai hús­ipar érdekeit. A pénzügyminisztérium azt vála­szolta a szövetségnek, hogy okolja meg követe­léseit, hogy a kérdés újabb tárgyalásánál figye­lembe vehessék azokat __ Tavaszi vásár Klevben. Kievből jelentik: Ez év tavaszán tartják meg K'evben a háború óta az első nagyvásárt, amelyben meg akarják közelíteni a háboruelötti híres kievi vásárokat. A vásáron nemcsak Ukrajna, hanem Eszakoroszor- szág, a kaukázusi köztársaságok és Középázsia termelői és vásárlói is részt vesznek. — Az állami ipari biztosítás. Az állami ipari tanács albizottsága az iparosok biztosítása tár­gyában tartott értekezleten a következő alapei- vekben állapodott meg: A szociális biztosítós kö­telező biztosítás kell, hogy legyen, amelynek mind a keresetért dolgozó személyek alá lesznek vet­ve, tekintet nélkül vagyoni és jövedelmi viszo­nyaikra. Be fogják vezetni az iparosok aggsági és rokkantsági biztosítását. Az aggkori eltartási igény minden ágazatban és szakban egyaránt a 65. életév elérésével kezdődik, mint a minik ásók­nál. Rokkantsági járadékot a munkaképesség több mint kétharmadának elvesztésénél fognak Űzetni. Több biztosítási fokozatot fognak rend­szeresíteni és a biztosítási osztály megválasztá­sát a biztosítottakra hízzák majd, esetleg meg­engedik a nagyobb járadékot önkéntes díjfize­tésért. A járadékihoz való állalmi hozzájáruláist egyenlő részben fogják felosztani a biztosítottak között. Éppúgy mint a munkásbiztositásnái, te­metkezési járulékot is fognak rendszeresíteni. Az özvegyeket és árvákat tartós járadékok illetik meg. még pedig az özvegyeknek 50 százalék és az árváknak 25 százalék fog járni abból az agg­kor! és rokkantsági élvezeti összegből, amely a biztosítottat az elhalálozás esetében Illetné meg. Az árváik járadékát a gyermekek 18 éves koráig fizetik, az özvegyi járadékot pedig osalk akkor, ha' az özvegy keresetképtelen volna. Ha az öz­vegy folytatja az ipart, elveszti az özvegyi já­radékira vonatkozó Igényét. Ezt csak 65 éves ko­rában vagy rokkantság esetén fogják neki kifi­zetni. Az albizottság megvitatta a munkások, ipa­rosok és mezőgazdaságii munkások szociális biz­tosításának egységes szervezetét is, ezt azonban a foglalkozási ágak autonóm szakosztáily-nira bíz­nák. Alapul szolgálnának a kerületi irodák, ame­lyeknek vezetőségéibe mind az érdeke'tek bevá­lasztják képviselőket. A többi hatóságokat (hiva­talokat) a munkásíbiztositá's szervezetéihez hason­lóan fogiáik kié-pitenii. A hivatalvezetőket az ál­laim nevezné ki. — Uj papírok a budapesti tőzsdén. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A tőzsdetanács kis bi­zottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a szombati igazgatótanácsi ülés elé javaslóan fogja 'beterjeszteni négy iparvállalat koéirozási kérvé­nyét. A Krausz és Moskovitz szeszipari gyár, a Törökszentmiklósi Gőzmalom, a Stcphaneum- nyomdavállalat és a Diana Kereskedelmi Rt. rész­vényeinek bevezetéséről van szó, ami minden va­lószínűség szerint a jövő héten már meg is fog történni. — Az Orosz Állami Bank emissziós tevé­kenysége. Áz „Ost-Ex,press“ jelenti: az Orosz Állami Bánik kibocsátási osztályának január 1-én kelt kimutatása szerint az Állami bank uj arany- bankjegy kibocsátása 1.118,000 cservcuc (egyenlő 11.18 millió arany rubellel) a december 15-én ki­mutatott 500,000 és december 1-én kimutatott 200,000 cservonccal szemben. Ezek a bankjegyek ezentúl is arannyal és külföldi devizával teljesen fedezve vanu'-fk és az állományon túl a még szá­nod kibocsátási jog 384,700 cservoncot tesz ki. A moszkvai árutőzsdén immár 3-ón egy rssrvon- cot 175 1925-ik évi mintájú papírruhé1 lel jegyez­tek. (Egy 1923-fni papirrubel egyenlő 1 miihó régi rubel'eb amely egyenlő 1022 évi 100 rubel­lel.) Az 1921-ők évi máetek 221 darabjának sza­bad árfolyama 10 aranvTitíHelnefk felel meg és igy az uj banktegy 20 százalékos tulérté/ke'ést ért el. — A devizapiac. A prágai devizapiacon a mai magánforgalomban (irodátó!4rodá'g) általá­ban gyenge volt az üzleti forgalom. Kötések a következő árfolyam okon rorduHak elő: Berlin 0.3450 (áru), Róma 174 (pénz), Páris 243 (pénz), London 164 (pénz), Bécs 0.0520—0.0525 és New- York cable 35.—. \ Prágai llaipr Hírlap Karácsonyi ngcrcm€nyplyiiili. A Prágai Magyar Hírlap karácsonykor azzal a körkérdéssel fordult olvasóihoz, hogy: Ki ismert SsloveitssSiél és Riaszitasziiét? Minden vasárnap közölni fog egy képet l^zlovenszó és Ruszinszkó városaiból s aki eltalálja, mely városnak mely épületét ábrá­zolja a kép, az kitölti a kép alatt levő szel­vényt, összegyűjti őket és a pályázat lezá­rása után beküldi kiadóhivatalunk címére. Aki a leközölt képeknek legalább felét eltalálja, az pályázik a karácsonyi nyeremé­nyeinkre, melyek a következők: Első nyeremény: Földközi tengeri utazás 1923, augusztusában. Utazás Prágából 1923 augusztus 4-én kü- lönvonattal Triesztbe. Érkezés Triesztbe aug. 5-én éjjel. Két napi tartózkodás Trieszt­ben. Utazás a „Wilson“ oceánjáróval Ná­polyba. Három napi csodaszép tengeri ut után (mely Görögországot is érinti) megCi-- kezés Nápolyba s két napi ott-tartozkódás. A nápolyi nevezetességek és a Vezúv meg­tekintése. Nápo'lyból utazás gyorsvonaton Rómába, két napi ott-tartózkodás. Onnan MMöMem&é sxdvény: 4 JÍ fáég* ...............................................váxos&öf vnló ............................ .................. éjtilíetet áfováxnfjca. 9 L.......................................................................................faftftcfii. mm gmmmmmmmmmmmmmnmmmmmahí imámé m ■hmnmmmhii mwtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmm iimi i ni rnmmmmmmnmmMmmmmm. A teáfrözetebbi foépet« lan. 21-ibi számban bözöjiitk. utazás Firenzébe. Egy napi firenzei tartóz­kodás után utazás Velencébe s onnan a do- berdói véres emlékű csatatérre. Doberdó- ból utazás Triesztbe s onnan egy napi pihe­nés után vissza Prágába. Az ut U napig tart. A főnyeremény magában foglalja az összes útiköltségeket, a reggeli, ebéd és va­csora költségeit s a szállodaköltségeket, a borravalót, belépődíjakat és a balesetelleni biztosítást. nüsoűlk nigcreiitánii: utazás a Bódeni-tőhöz, a Rajna és Nekár vidé­kére, a Vienvaldstatti tóhoz 1923. évi julius 1-től 9-ig. A nyeremény magában foglalja az ősz- szes föntebb felsorolt költségeket. Megjegyezzük, hogy minden képünket neves sziovenszkói és ruszinszkói művészek készítették, akiknek nevét azonban nem tün­tetjük föl a képeknél, mert ebből könnyen kombinálni lehetne arra, mely városból való a kép. Mai, negyedik képünk ez:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom