Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-13 / 9. (162.) szám
Szombat, január 13. •a A mezőgazdaság. Ezen a helyen ismételten foglalkoztunk a cseh-szlovák köztársaság mezőgazdaságának válságával és azokkal a körülményekkel, amelyek a mezőgazdaságot még az ipari termelésnél is hátrányosabb helyzetbe juttatták. A mezőgazdasági válság legfőbb oka, hogy a termelés költségei aránytalanul nagyobbak a termékekért elérhető áraknál. A termelési költségekhez számítjuk a bérek, mezőgazdasági eszközök és műtrágyán kívül az állami szolgáltatásokat (adók, gabonakontingens stb.) és a mezőgazdasági tőke kamatterheit is. A mezőgazdasági válság tulajdonképpen már a háborús években kezdődött, amikor a szabad forgalom megkötöttségével az áralakulás természetes folyamát megakasztották és a gazdákat arra kén yszeri tették, hogy termékeiket olcsó áron átadják a különböző központoknak. Cseh-Szlováikiában a gyáripart bénító deflációs pénzügyi politika nem kedvezett a mezőgazdasági termelés értékesítésének sem. A defláció itt olyan árzuhanást okozott (a gabona-, bugonya- és az állatpiacon), hogy a köztársaság mezőgazdasági termékei már mélyen alatta vannak a világpiaci ár- nivónaik. December utolsó hetében például 165 cs- koronával jegyezték a cseh-szlovák búzát, holott az importpariíás 190 cs. koronát tett ki. A rozsnál ez a visszás áralakulás 115:160 cs. kor. volt. Sokkal nieredekebb az árak hanyatlása a burgonyában. 1921-ben még 100 cseh koronát vett be a termelő a burgonya métermázisá iáért, 1922-ben az ételiburgonya 15 cs. koronáért, az ipari burgonya pedig 9—10 cs. koronáért volt kapható. Az élőállatok ára pedig igy alakult' Nyáron még 9—10 cs. koronáit fizettek az élőmarha métermázsájáért, az év végén már 5—6 koronára estek az árak, sőt 3 koronás vásári jegyzések is fordultak elő az élőállatok métermázsájáért. Ennek ellenére hetenként 5—6000 vágómarhára adnak beviteli engedélyt és különösen Jugoszláviából és Romániából állandóan oly nagy a felhajtás élőállatokban (marhákban és sertésekben), hogy a belföldiek saját állatjaikat alig tudják értékesíteni. A mezőgazdasági termékek 1922-iki ár- nivója a békeéveknek körülbelül hatszorosára emelkedett; ezzel szemben a termelési költségek a békeévek költségeinek tizenkétszeresét teszik ki. Ezt a diszparitás-t csak a mezőgazdaság általános fejlődési foka fogja megsinyleni, mert a kedvezőtlen árviszonyok a gazdákat extenziv gazdálkodásra készteti. Az 1922. év terméseredményei már 14 százalékkal alulmaradtak az előző év termésének. A Cseh-szlovák köztársaság előző évi terméseredménye igy alakult: Téli búza 10.179.322 (hektáronként 17.9) métermázsa, nyári búza 890 250 (átlag 17), téli rozs 13,612 312 (átlag 15.8), nyári rozs 201.388 (átlag 9.4), téli árpa 140.089 (átlag 13.3). nyári árpa 10.172.361 (átlag 16-1) és zab 10 501.876 métermázsa (átlag 13). Az evtenziv gazdálkodás — Írja P a z- derka dr., a földművelésügyi minisztérium vezető osztályfőnöke — arra kényszeríti a nagybirtokot, hogy a gabonatermelés helyett az állattenyésztésre helyezze a fösulyt és ezzel versenytársává válik a legkisebb gazdáknak is. A mezőgazdaságot válságos helyzetéből csak a termelési költségeket meghatározó valamennyi tényezőnek a termékek elérhető á r niv ójával való össizhangbah ozása utján lehet kivezetni és ebben mindenekelőtt az államnak kell jó példával előljárnia. A mező- gazdasági néprétegeket meg kell erősíteni,, mert az ő megcsappant vevőképességük az ipari válság legfőbb okai közé tartozik. (Folytatjuk). A Ruhr-vidék megszállásának gazdasági következményei. Prága, január 12. A Ruhr-vidék katonai megszállásának a német birodalom gazdasági életére való kihatásával foglalkozik Dom- browski Erich a Berliner Tageblatt tegnapi számában. Általánosságiban ezeket mondja a megszállás gazdasági következményeiről: A német gazdaságot ezidőszerint a Ruhr-vidék látja el fekete szénnel, mert a Felső-Sziléziából megmaradt bányavidék és a Zwickau-kör- nyéki bányák termelése számba nem jön. De a Ruhr-vidék széntermelése is 1922-ben csupán 97 millió tonna volt (1913-ban 114 millió tonna). A tavalyi termelés mégis javulást jelentett az 1919-iki 71 millió tonnával szemben. A széntermelésnek ezt a fokozódó irányát a brutális francia beavatkozás most hirtelen félbeszakítja. Mivel a párisi kormány egy sereg mérnököt is mozgósított, a dolognak az a látszata, hogy a franciák közvetlen befolyást akarnak biztosítani maguknak a német termelésre. Hogy milyen mértékű a francia ipari hóditó politika, azt még nem lehet tudni, de a Saar-vidéken történtekből sejthető. Itt a franciák kezelésbe vették az állami Saar-bá- nyákat, a magánszénbánya-vállaiatoikat. különböző eszközökkel arra kényszeritették, hogy részesedést engedjenek nekik a termelésben, amelyet egyébként is intenzív ellenőrzés alá vettek. Mi volt az eredmény. A Saar-vidéki bányák az utolsó békeévben 15 millió tonnánál többet termeltek, 1921-ben pedig csupán 9.5 millió tonnát. Az 1922-iki termelési eredményt még nem tették közzé. Fel kell tenni, hogy a Saar-vidéken még katasztrófálisabb lesz a termelés hanyatlása. Már eddig is nehéz volt a már redukált 1.36 havi termelést a jóvátétel céljaira elérni. Csak az angol szén egyre fokozódó behozatalával tudta Németország jóvátételi kötelezettségeinek ezt a részét teljesíteni és a német gazdasági szervezetet legalább félig-meddig menetben tartani. Már a vasutak is csak angol szén segítségével tudják üzemeiket fentartani. Az egyre fokozódó szénbehozatal! romboló hatással van a német márka árfolyamára, aminek könnyen az lehetne a következménye, hogy a márka egy napon oly alacsony árfolyamnivóra sülyedne, hogy már nem is jegyeznék a tőzsdéken. Még rosszabbodnék a helyzet, ha teljesítenék a franciáknak azt a követelését, hogy a szénadót, mely ma 40 százalékra rúg, devizákban kellene fizetni. A márka katasztrófája végső eredményében még egy a háborús éveknél szörnyűbb éhségblokáddal járna, mert Németországnak már nem volna módjában a külföldön bármit is beszerezni. Essenben van a szénszindikátus középpontja. A franciák bizonyára előbb ezt akarják magukhoz kaparintani. A szindikátus székhelyének áthelyezésére gondolni sem lehet, mert a Ruhr-vidék és számos bányának esetleges megszállásával a szindikátus tevékenysége amúgy is megbénul. A franciák mindenesetre betekintést és intézkedési lehetőséget szereznek az egész német szénelosztásra, ami azt jelenti, hogy az egész német gazdaság a franciák önkényének lesz kiszolgáltatva. Lehet, hogy ezen az utón akarnak behatolni a német nehéziparba és azt megpuhitani. A francia iparbárók Felsö-Szi- Iéziában már otthonosak, most pedig Európa ezen az ipari középpontján is megtelepedni készülnek, hogy politikai fedsőbbségük mellé kiépítsék gazdasági hegemóniájukat is. — A Bankhivatal legújabb kimutatása. A pénzügyminisztérium bankhivatalának január 7-én kelt kimutatása szerint a deviza- készlet 154 millióval 503.8 millió koronára csökkent 1922 december 31-iki árfolyamát- számitás mellett. A nemes íémkészlet 2.8 millióval 820.4 millióra emelkedett. A kölcsön- üzlet az év végével jelentékeny visszaesést mutat. A váltótárca 45.2 millióval csökkent és 496 millió koronát tett ki, A Lombard 18 millióval 1479 millióra csökkent. Ezzel szemben az értékpapír leszámítolás tétele 4.7 millió növekedést mutat, a girókontó pedig 291 millió koronával emelkedett. Vagyoadóban 30.3 millió koronát fizettek be. A kimutatás szerint tehát a bankjegyforgalom 454 millióval 9610 millióra csökkent, viszont a bankjegytartalék 244.5 millió koronával 867.3 millió koronára emelkedett. —r Rejtegetik a cukrot. A kereskedők és a közönség hiányos cukoreüáfcásról panaszkodnak. Ezzel szemben a cukorgyárosok kartelje kijelentette, hogy a kiskereskedelem részére kiosztott cukormennyiség jóval meghaladja a rendes havikvótát. Ebből azt következtetik, hogy a cukrot sokan árnyereség céliából rejtegetik. A közélelmezési minisztérium már megtette a szükséges lépéseket a cukordrágitás megakadályozására. — Egy brünnt posztónagykereskedö fizetésképtelensége. A „T.ag®sbote“ jelenti, hogy Spiegel M. brünnfi posztó-nagykereskedő cég 1.756.000 korona passzívával f-izeliésiképte’en lett. A hiány több mint 1 miiiíHó koronát tesz ki. Nagycfebára ürüinni hitelezők vannak érdekelve. — A Cseh-szlovák Textilgyárosok Export R.-T.-nak veszteséges mérlege.) A Társaság most tartotta rendes közgyűlését, amelyen ,a vállalat felszámolását határozták el. A vállalat 1919-iben alakult mint korlátolt felelősségű társaság és 1920-ban alakították á:t részvény társa sággá 2 ■millió korona alaptőkével. De már 1921-ben lebélyegezték az alaptőkét 1 millió koronára. A vállalatot továbbra is veszteségek érték, úgy, hogy tíz egész veszteséig 1.700,000 koronára emelkedett. A veszteségek a Jugoszláv piacon érték a társaságot, még pedig különösen a dinár erős árfolyam csökkenése miatt. — A belföldi hitelezők védelme külföldi ilzetésképtelenségeknéL A prágai Kereskedelmi és Iparkamaránál legutóbb ülést tartott a hamis bukások ellen védő választmány. Ebben az ülésben, amelyen az érdekelt egyesületek képviselői is résztvettek, főképpen azt a kérdést vitatták meg, hogy milyen módon szervezzék meg a belföldi hitelezők védelmét külföldi fizetésképtelenségek esetén. Az importőrök és exportőrök képviselőié azt indítványozta, hovy halasszák el a kérdést addig, amíg az importőrök és exportőrök szövetségének titkára a külfö'dről visszatér, ahol ezt a kérdést éppen most tanulmányozza. Mán delik dr., a Prágai hiteleződ védegylet ügyésze felajánlotta a védegylet közbenjárását, annál is inkább, mert a védegylet már érintkezésibe lépett tí külföld hasonló szervezeteivel ebben az ügyben való egyezmény létesítése végett. A döntést az újabb anyag beérkezéséig a választmány elhalasztotta. — A prágai mintavásár és az egyéb kiállítások Az utóbbi időben ismételten kü'$nböz.ő kiállításokat, ankéteket és szakértekezleteket rendeztek Prágában, amelyeknél nemcsak a belföldi, hanem külföldi érdeklődök részvételére számítottak. Ezek a vállalkozások azonban bár komolyságuk és jogosultságok kétségbe nem vonható, nem mindig sikerültek, még pedig éppen azért, mert az idegeneket nem lobét rövid időközökben az ilyen kiállitásökban való részvételre mozgósítani. A ijrágad mm tavasát vezetősége most azt az eszmét veti fel, hogy ajánlatos volna az ilyen kiállításokat és összejövetel okét évenként március és szeptember első napjaiban a prágai mintavásá- rok keretében megtartani, mert a min tavasaiofk rendkívül nagy idegenforgalma ezeknek a vállalkozásoknak is nagyobb eredményt biztosítanának és a vásár vezetősége késznek nyilatkozik a mintavásár látógatóinak engedélyezett menetjegy- és lakáskedvezményeket a külön kiáliliitások látogatód .részére is biztosítani, — A dollár Lengyelországban. Varsóból távíróiban jelentik: A börzei választmány tegnapi ülésében a pénzügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a varsói devizaberzét 5 napra í be fogja záratni, mert meg akarja akadályozni a pénzügyminisztérium, hogy a külfö'di valuták tartósam emelkednek. A dollár tegnao 29.M0 lengyel márkával, az angol font 98,750 lengyel márkává! zárult —. Szállítás. A posta- és táiyirdajminiszterium 140,000-től 160,009 lkg.-ig közép-benzinre hirdet szállítási ajánlatot. Közelebbi feltételeket a nevezett mániszteriumiban lehet megtudni. — A prágai tőzsde. A mai tőzsdén ismét szilárdság uralkodott, amit a heti fedezési vásárlásokkal, a bécsi tőzsde szilárdságával és a külföld zavaros politikai helyzetével magyaráznak. A spekuláció figyelme az ipari értékek felé fordult; ennek meglehetős nagy árfolyamé,melkedés volt a következménye. Zárlatkor legmagasabbak voltak az árfolyamok. A bankértékek nagyjában változatlanok maradtak. A bécsi bankok isimét megszilárdultak. A cukoripari értékek 40- nel, Schoelíer 55-tel javultak. A kulisszban megszilárdultak: Skoda. Danek és Krizák. A devizapiacon általában gyengültek az árfolyamok- A nyugati devizáknál Newyork egy nyolcad pontjától Stockholm 3 pontjáig terjed az árfolyamcsökkenés, a gyenge értékűeknél Berlin 0.25 pontjától! Budapest 2 pontjáig. Szilárdabb volt: Brüsszel, Madrid és Belgrád. — A budapesti tőzsde. Az utolsó napok hossz- mozgalma után a mai tőzsde némiképpen gyengült. Már a nyitásnál sok áru került a piacra, azonban a kínálat mind felvette azit A tőzsde később TrregS'zilárduili A nehéz ipari paphok ismét Jelentékeny árfolyamnyereséget értek el. Dél felé a nagyobb méretű realizációk hatása alatt az árfolyamok általában ismét legyengültek. Ar- b.itrázspapirokban. Rima, Salgó és Államvasutiban élénk volt a kereslet. Dé-livasut és Közútiban is nagyobb forgalom volt. A vaspiacon ezúttal is Qanz-Danubius, Ganz-villamossági és Fegyver- gyár iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. Zárlat felé a kootremin eladásai miatt lanyhult az irányzat. — A bécsi tőzsde. A tőzsde tartózkodó ham gúláiban nyílott meg, ami a külpolitikai helyzet miatt tartózkodó magántőke visszavonul tságával van összefüggésben. Később budapesti megbízásokra (különösen Déli vasútra) kissé élénkült a forgalom. A zárlat gyenge volt a kuliszban, de .a korlátban elég szilárd. — A berlini tőzsde. A vásárlási kedvet a politikai viszonyok ismét erősen fokozták és ezúttal a fixkamatozásu értékek iránt is nagyobb volt az érdeklődés. A pénzügyi helyzet az évfordulón nyomasztó volt, most pedig lényegesen javult, ami szintén élénkrtően befolyásolta a vétel - kedvet. Csupán a spekuláció realizáló törekvései akasztották meg azt. mégis majdnem mind az értékek emelkedő irányzatot mutattak. Átlag 1000 százalékos volt az árfolyarnemelkedés. Különösen élénk volt az üzlet az egységárfo'lyaimolcon forgalomba kerülő ipari papirakban, amelyekben lényeges árfolyamemellkedésekre kell számítani. A devizapiacon viszont szőkébb keretek közt mozgott az üzlet és a jegyzések a dollár átlagos 10,000 márkás jegyzése mellett nem igen ingadoztak. KÖZGAZDASÁG 1922. VIII. Tözsdeárfoltsamolf pénteken, január 12-én: Prága: Értéktőzsde: Agrárai banka (Ag- Alpine .... 205.— rá r Bank). . . . 930.— FColini kávé. . . . 510.— Bohcmia.............. 920.— Kolini petróleum . —.— Cseh Union Bank 375.— Kolini szesz . . . 815.— B. Industrial (Cseb Tejipar rt. .... 963.— Iparbank .... 995.— Első pilseni sörPrager Kredit. gyár. 1980.— (P rágai Hitelb.) 800.— Danék és társa . . 369— Szlovák Bank . . —.— Laarin és Klemen’, 196,— Zivnostenska . . . 368.50 Ringhnffer .... 778.— Anplobank (Anpol- Prápai vasipar. . 695.— Osztrák Bank. . 89.— Skoda..... 908.50 Bé csi l'niontiank . 25.50 Papír..... 208.— Wi ener Bankv. . . 19.— Cseb nyugati szén 310.— Őszi rák hitel ... 29— Osztraui szén. . . —.— Cseb Cukor .... 1080.— Inwald...................... 770.— Ko lini műtrágya. 818.— Friedrich ..... —.— Poldi........................ 339 — De vizák: 1/12 1/11 100 hollandi forint . 1363.00 í366.00 KA 100 német márka . . 0.2375 0 29 „ 100 svájci frank. . . 699.75 651 75 „ 100 norvég korona . 691.25 691.75 100 dán korona . . . 698.50 700 50 100 svéd korona . , . 925.50 928.50 _ 100 olasz líra .... 172 25 17225 ICO irancia frank . . 236.75 239 25 „ 1 font sterliup . . . . 160.50 160.625 _ 1 dollár ikábel). . . 39.175 39.30 100 belga frank ... 21925 218.75 100 spanyol peseta . 59900 591.50 „ 100 mgoszláv dinár. 36.75 36.125 „ ICO román lei .... —„ 100 bolgár leva . . . 22 80 22.80 i török font.............. 19.35 20.60 „ 10 0 osztrák korona . 0.0980 0.0980 „ tüO lengyei márka . 0.195 0.17 „ ÜV1 magyar korona . 1.31 1.33 „ Budapest. Értéktőzsde: Magyar Hitel . . . .12550 Levante...................... 85000 Os ztrák Hitel .... 1750 Tröszt......................... 29500 Aug -Magyar .... 2900 Csáky......................... 9300 Le számítoló ..... 1875 Magvar Fecvvergy. 132000 Magyar-Olasz .... 600 Oanz-Danubins . 1950000 Jelzálog ...... • 920 Ganz-vilíamos. . . 225000 Hazai bank ..... 5350 Láng............................. 30500 Egyesült takarékpt. — Lipták ........ 3900 Földhitelbank . . . . 12500 -ienück ....... 10500 Merkúr.................... 660 Baróti......................... 3900 Ke resk'-delmi bank . 2760v Izzó . . .................... 62 00 Ma gy ált. tkpt . . • 3350 Gntmann....................19100 El ső hazai tkpt . . .910,0 Kiotild......................... 9600 Sa lgó ........................ 5200, Magyar Cukor . . 385000 Rima . ......................12950 őstermelő.................. — Kö zúti ........ 885 Oummi ....... . 18700 Délivasut................. 8300 Naschitzi................... 7900 A Ham vasút ..... 32750 Neuschloss...................1375 Bo rsod-Miskolci. . <19600 Orsz. fa...................... 32000 Co neordia ...... 8900 Győri olaj ..... .11700 Budapesti malom. . 27000 Szlavónia................... 9900 Gizella malom . • • 1O90Ü Egyes, fa ...... 1060 Viktória.................... 92500 Lignum-tröst .... 8900 Hu ngária malom . . 17000 Zabolai...................... 19200 Be ocsiui.................... 89000 Papír......................... 9000 És zaki szén.............. 30000 Bóni............................. 19600 Es ztergom-Szászvári 90000 Malomsoky................ 2800 Fe lsőm, szén.............. 99000 Rézbánvai................... 6950 Dr asohe..................... 29,00 Égisz ....................... 2900 Magnezit ..... 130000 Óceán.......................... 10600 Magy. ált kőszén 133000 Páifalvai................... — Cr ikányi ..... .83000 Kóburc , .... 5550 Adria........................ 96000 Magyar szalámi • . — At iantika................. 5750 Spódium ...................... 7800 A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 109 00.— | Prága....... 7500.— Bu karest . . 1350.— | Stockholm . . . 70500.— Kopenhága . . 52700.— i Zürich............... 99500 — Krisztiánja . 98700.— j Becs.................. 3 70 Lo ndon . . , 12200.— j Szófia....... 1625.— Be rlin. 26.— Beigrad .... 126075 Ró ma . . • . . 12500-— Newyork . • . 2625.— Paris.. 18000.— I Varsó....... 12.50 _____ t Be cs. Értéktőzsde: Magy. koronajárad. . . 9300 FerdinandsNordb 10900000 Magy. aranyjáradék — Staatsbahn . . , 862000 Aruriobank .............. 172000 Síidbahn................. 232000 Ba nkverein Wr. . . .95500 Südbahn prioritát . 603000 Boaenkredit. .... .51000 Alpine ...... . 912000 Kreditanstalt.............. 96200 Krupp ...... . 380000 Un ,r. Kredit .... 308^00 Poldi................. . . 685000 Lá nderbank.............. 197000 PragerEisen. . . 1360000 Lo mbard........................ 7600 Rima........................ 395000 Me rkúr ..................... — 'oburg......................155ŰÍ0 Osztr.-Mag.var Bank 305000 -lalgó ....... 1370000 Union Bank Wr ... 58500 Urikány .............. — Cs eh Un.on.............. — Skoda..................... 815900 Zi vnosienská Banka 72 000 Ringkoöer .... 1593000 Guuegőzhajózás . . 1990000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . 575000 Inwald................. 1500000 De vizák: Prága ................. 1992.00 London...... 328700.00 Am sterdam . . 27910.00 Madrid...... 10885.00 Be igrád.............. 709.00 Milánó....................3-t86.Q0 Be rlin................. 6.65 New York . . . 70285.00 Br üssel ...............9919.00 Páris...................... 9899.00 Bu dapest .... 26.35 Szófia...................... 939.50 Bu karest.............. —Stockholm . . . 18860.00 Kr istiánia . . . 12935.00 Zürich...... 13285.00 Ko penhága. . . 19185,00 Varsó ...... 3.20 Berisu. Devizák: Prága.............. 296.25 Milánó....... 513.71 Am sterdam . . 9119 67 London............... 98528 37 Buenosz Aires- . .3890.25 New York . . • 10398 93 Brüsszel .... 663 33 Paris ...... 723-18 Kristiania . . . 1990 13 Zürich....... 1965.07 Ko penhága . . 2079 80 Madrid............... 1635 90 St ockholm . . 2793.00 Bécs .... • . . 0,1986 Helsiugfors . . . 256 35 Budapest............... 3.99 A zürichi devizaárfolyamok (Déli 12 órakor) 1/12 I/1L 100 esehszl. korona . 15.20 15.10 svájci frank ICO magyar korona. 0.20 0.20 „ „ 100 német márka . . 0.055 0,055 „ „ 100 hollandi forint . 209 75 :09 50 „ „ 1 dollár....... 5 285 5.2837 „ „ 1 font sterling . . . 2973 29,69 „ „ 100 francia frank. . 36 90 36.35 „ „ Í00 olasz lira .... 26.30 2690 „ „ 100 belga frank. . . 33 90 33 35 100 dán korona . . . 106 75 107.50 „ „ 100 svéd korona . . 192 50 192 50 „ „ IX norvég korona . 99 00 98 37 „ „ IX spanyol peseta . 83.12 83.15 „ „ IX Buen. Air peso • 198 00 198 50 „ „ 100 jngoszláv dinár. 5.50 5 30 „ „ 100 bolgár leva ... 3 30 3 50 „ „ 100 osztrák korona . 0.0075 0.0075 „ IX lengyel márka . 0.03 0.0262 „ „ IX román lei .... 2 95 2.87 „
