Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-13 / 9. (162.) szám

Maggar-roman haf®nsl iitciicns Arad IMI Prága, január 12. Tegnap, bukaresti távirat alapján, már jelentettük, hogy Arad környékén, a raa- gyar-roínán határon, incidens történt, mely­nél lövések is elhangzottak. Az esetről .ina a következő távirataink számolnak be: Bukaresti táviratok magyar csapatösszevcnásokról beszélnek. Belgrád, január 12. (Saját tudósítónk távirata.) Itteni politikai körökben a kisan- tantnak egy Magyarország ellen indítandó akciójáról beszélnek. Ezzel összefüggésben Bukarestből jelentések érkeztek, hogy a ma­gyar csapatok Arad felett a román határi átlépték és a román határőrséget fegyver- ítüzzel elűzték. Az összeütközésnek állítólag több halottja volt. A román külügyminiszter helyettese a bukaresti magyar követtel eb­ben az ügyben hosszabban tanácsokzoti. Bu­karestből Belgrádba és Prágába felhívást küldtek, hogy a kisantaní vezetői a legköze­lebbi időben uj konferenciára gyűljenek ösz- sze. Ezen a konferencián a Magyarország el­leni intézkedésekről tárgyalnának, hogy Kö- zépeurópa békéjét Magyarország lefegyver­zésével biztosítsák. Bukarest, január 12. (Saiát tudósítónk távirata.) A lapok jelentése szerint tegnap tisztek vezetésével egy 70—80 főből álló re­guláris csapat Arad fölött átlépte a román határt. A román .határőrség egy órai harc titán a magyarokat visszaüzte. Az összeüt­közésnek román részről néhány sebesült és halott áldozata van. A román kormány vala­mennyi diplomáciai képviselőjéhez a követ­kező közlést küldte: ,,A román határon szün­telenül csapatösszevonásokkal találkozunk magyar részről. A román kormányzat ennek dacára nem tartotta szükségesnek, hogy csa­patokat koncentráljon a határra. Tegnap éj­jel Arad felett egy magyar katonai csoport átlépte a román határt. Rövid harc után a ro­mán határőrség a magyar katonákat vissza­szorította." A közvélemény igen izgatott és a sajtó követeli, hogy a magyar heccel éde­seknek vessenek véget. A Magyar távirati iroda ... % cáfolata., Budapest, január 12. -.(Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon.) Á Magyar Távirati Iroda illetékes helyről arról értesül, hogy a román és a cseh-szlovák sajtóirodá­nak az Arad melletti, határincidensről szóló hírei tévedésen alapulnak. Nem igaz az, hogy magyar csapatok átlépték a román határt, hogy az ottani községeket átkutassák. Nem igaz az a megállapitás sem, hogy a román határőrség a magyar csapatokon román terü­leten rajtaütött és gyors visszavonulásra szorította. A magyar katonai hatóságok min­den kétséget kizáró módon megállapították, hogy a január 8—9-re virradó éjjel Lökös- házától keletre több mint 100 lépésre a ma­gyar határon belül rendszeres portyázó őr­szolgálatot ellátó román járőrök 30—40 lö­vést adtak le. A járőr viszonozta ezeket a lövéseket. Magyar részen nem volt sebesült. A január 10-ről 11-éré virradó éjjel ugyan­azon a helyn a román őrsök lövéseket adtak le, de ezeket a magyar járőrök nem viszo­nozták. Más határincidens a legutóbbi időben nem fordult elő. A román lanok fantasztikus hírei. Bukarest, január 11. (Or.) A katonai ha­tóságok reguláris magyar csapatok Nagy­várad közelében történt újabb betöréséről adnak hirt. A magyar csapatok megütköztek a román határőrséggel, akik háromórai harc után elűzték őket. A halottak é,s sebesültek száma még nem ismeretes. Annak ellenére, hogy a magyar kormány Románia és a szö­vetségesek diplomáciai képviselőinek több Ízben kijelentette, hogy szándékai békések, a magyar csapatok felvonulása a román ha­tárra változatlanul tart. A román kormány mindaddig nem tesz u.iabb lépéseket, míg Budapestről a kivant felvilágosítást meg nem kapja. (A Gs- T. K. megjegyzése: Az Orient Rádió sürgönyéből nem derül ki, hogy újabb vagy pedig a már tegnap jelen­tett határvillongásokról van-e szó.) „Három órai harc". Budapest, január 12. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A bukaresti újságok újabb Románia ellen való magyar támadásról adnak hirt. Azt Írják, hogy Nagyvárad fölött nyolcvanezerfőnyi magyar csapat átlépte a határt és előnyomni Erdély­ben. A Magyar Távirati Iroda minden illeté­ke* helyen érdeklődött a hír valódisága iránt és azt a felvilágosítási kapta, hogy az minden alapot nélkülöz. A magyar kormány egyébként ebben az ügyben még a mai nap folyamán hivatalos nyilatkozatot ad ki. A magyar kormány hivatalos czáfoSata. Budapest, január 12. (Budapesti szerkesztő­ségünk tel-ef önjei öntése.) A ,AÍ. T. I. rna este a ha-tánlncidens ügyében újabb hivatalos jelentést adott a magyar kormány megbízásából, amely­ben a többi között a következők vannak: A lr.v- táninc'd-eusről elterjedt. hírekkel szemben tény az, hogy magyar részről határsértés nem történt s hogy a határon magyar katonaság nincsen és a Ha társzói gálát-ot a vámőrség látja el. A hírek­nek nyilvánvaló az a céljuk, hogy Köz.lpeurópa békéjét megbontsák és Magyarország jó lükét aláássák. Mindkét esetben a román katonák lőt­ték a határszolgálatot teljesítő magyar vámőr­ségre. A magyar királyi kormány teljes igaz­ságának tudatában bántókor hajfimdó, hegy ezt az ügyet nemzetközi vizsgálat alá vesse. Égi Halálra ilűizaSí iisaUfif islola. Gálszécs. január 11. A, gálszécsi református iskola több mint négy­száz év óta áll fenn. Tanítási nyelve mindig a magyar volt, nem okitrolbói, de a hívek belső óhajtásától, magyar anyanyelvűk szereteti foly­tán. Ennek, a belső óhajnak a fiivek az uj álíam- ’aíálkuMs után is azonnal kifejezést adtak és pedig olyképpen, hogy minden egyház tag saját neve •aláírásával nyilatkoztatta ki,, hogy tani túri nyelv­nek ezentúl is .a magyart - alkarja. Az egyház irivei- hek ezt az akaratát a kormány is respektálni volt .kénytelen,, mart a tanítási nyelv kérdésében az .Apponyr-féie 1909:XX\TI. tcikk 18. §-a alap­ján áll, mely egyenesen kimondja, hogy az iskola nyelvét maga az egyházközség határozhatja meg és ennek csak az a korlátozása^ hogy ahol az egyházközség nyelvéit kívül inás nemzetiségű is jár az iskoláiba, ott azok a saját nyelvükön is taniía.ndóik. Mivel a gáls-zécsí református iskolába néhány szlovák gyermek is járt és jár áliikudóan, az egyházközség tisztelve a törvényt, ennek, a rendelkezésnek is eleget tett és tesz. Nem volt tehát miibe belekötni, annál inkább, mert az egy­háznak biztosított eme szíabad rend étkezési jogát a nyelvtörvény sem érinti, még akikor sem,. fia Gálszécsen, minit • hírlik, szemben a Srobár-féle népszámlálássá!, mely szerint még- 60 százalék­nyi volt a magyarság, már 20. százalék sem volna. ''Ernődön! néni kilététje Tehát.-' a gálszécsi-' re- .forrná tus iskolát,. ’ egy nagy vidék .egyetlen •ma­gyar “fskoiác.síkáját, -a: gálszécsi magyar kultúra egy szerény mécsét kioltani. Más utón próbálkoz­ták tehát. A támadásokat, melyek azóta egy egész sorozatot' töltenek ki, ott . kezdték még, hogy Frencz&l József, tanító államsegélyét 1921 március végén minden ok nélkül beszüntették. Mikor aztán sok járás-kelésem, meg egy iníte.r- pellátió után egy év múlva mégis kiutalták az állaim segélyt, történt, hogy annak csak két rész­letét adták ki, a harmadik alt, éppéu azt, amellyel a tanító az egyháztól az államsegélyére előleg­ként kölcsönt vett fel, — benthagytáfk. De mégis azt hittük, hogy az ügy nyugvópontra jutott, hisz a tanító ezt a fizetését is megszolgálta, az min­den körülmény között megilleti öt A nyugvópont azonban nem következett be. Alighogy megtör­tént .az államsegély kiutalása, jött egy másik ren­delet, melynek érteimében Frenczell Józsefet aki tizenkét- évig közmegelégedésre tanított, azon a címén, hogy Magyarországon született, — kiuía- eitotíák. A tanító elvesztvén kedvét a további zaklatásoktól, augusztus végén átköltözött Ma­gyarországba.' Most jön aztán az igazi kálvária járás. Az egy­ház a tanítói állásra pályázatot hirdetett. De mi­vel Magyarországon végzett tanítóikat behozni nem lőhet, itt pedig a reformátusoknak nincs ma­gyar képezdéjök, — bár annak a felállítását már többször kérték — semmisem nehezebb most, ni'nt egy tanítói állás betöltése. A dolog el te hú­zódott egész november elejéig, amiskor többszöri hirdetésre mégis csak akadt tanító. Ám ezt a szeptember elejétől október végiéig terjedő két havi időszakot, noha az iskola közben nem szünetelt, — mert én tanítottam — a zem­pléni zsupánhely-ettes főjegyző arra használta fel, hogy a tanítói lakást lefoglalta, előbb az itteni vezető járásbiró, maid fináncok részére, holott uvrdketfen bér tök lakással. A megválasztott ta­nítót pedig, aki családos ember, a lelkészi la­kásba utasította, noha a' lelkészi lakásom csalk annyi a szoba, amennyi a felnőttek száma. A zempléni zsupánh'élyett-es főjegyzőnek ez ellen a minden állami cs egyházi törvényt semmibe sem vevő eljárása ellen kellő időben fellebbezést ad­tam be a közmunkaü-gyi minteztorlvez, egyúttal a püspököt is felhivtam, hogy keressen jogorvos­latot Küldőttoégiat is vezettem- Rurnán zsupán távol létében Bulla tanácsoshoz, ahol előadtam sérelmeinket, azt írásiba foglalva a tanácsosnak átnyújtottam s az iktatóban beMaftattam. Anna kér-tüik a tanácsost fő-képen, hogy mivel a tanítónk­nak november 11-én este meg kell érkeznie (az audiencia 9-én volt), azonnal intézkedjék, mert mi a tanítót nem tudjuk hol elhelyezni, csakis saját lakásunkban. A tanácsos minden jót meg­ígért, az ügyet Mertens Antur itteni főszolgabíró­nak átvizsgálás végett kiadni ígérte s azzal bo­csátott el bennünket, hogy csak távozzunk el nyugodtan. Mi jogaink tudatában vajbab nyu­godtam hazatértünk és a 11-én megérkezett taní­tó a mi tanítói lakásunkba be is ülf és működését annál biztosabban megkezdhette,' mert mihamar kézbe zve. ttom püspököm levelét is, hogy a taní­tói lakás kérdésében a miniszter javunkra' dön­tött. Végre tehát egészen megkönnyebbültünk és többe ez a kérdés egészen január 3-ig elő sem jött.. De hát ebben az évben még nem kaptunk újévi ajándékot, tehát ezt is meg kellett kapnunk. Január 3-án megérkezett a kassai zsapanáitus. uagymifiályi kirendeltségének 19,756/922 sz. végzé­se, Mares zempléni főjegyző aláíráséval, arrfislyben az áll, hogy fellebbezésemet kellő időben adtam be ugyan a gálszécsi szolgabiróságircak. de mivel a nigymihályj zsupanáfuslioz. csak november 26- á-u érkezett meg, mivel a 8 napi határidő elmu- ! aszta to-tt; a fellebbezést vissaautösitja. Megjegyzem, hogy a felebbezést a gálszécsi főbírónak, a kézbesítéstől számitojt második na­pon, október 31-én személyesen adtam át, az ügy darabot a szemem előtt beiktatták, a főbírót nyomatékosan felkértem az ügydarab sürgős fel­küldésére, aki azt meg is ígérte. Mégis a végzés szerint az csak november 26-án ért Nagymiháiy- ra. Semmi okom sincs kételkedni a főbíró igazsá­gos eljárásában, de amikor aztán itt valami olyan dolog történt, ami egyenesen mesébe illő. Gál­szécs Nagymihálytól kocsin 26 kilométernyire fekszik. Ha az ügydarabot kocsin vitték volna, akkor mindennap egy kilométernyi utat tett vol­na meg. De mivel minden bizonnyal postán küld­ték el, lévén vasúton Nagymihály Gálszécstöl a a negyedik állomás, az egész ut valami 13 kilo­méter, akkor a vasúti posta mindennap egy fél kilométer utat futott meg. Ebből aztán könnyen ki lehet számítani, hogyha a nagyzsupától egy 3—401) kilométeres távolságban levő községből valamely fe.lebbezés fog beadatni a zsupánhoz, — különösen magyar iskolai kérdésben — mikor fog az ily módszer mellett elérni a nagyzsupa székhelyére. En rossz matematikus vagyok, de kiszámitoítam. hogy körülbelül a 26,777.599-ik esztendőben. Miféle emberfajta fog akkor élni a földiekén, nem tudjuk, de elképzelhetjük, hogy micsoda konsternációt fog szülni a nagyzsupa székhelyén, mikor a hivatalnokok bontogatni fog­ják a leveleket és egyszerre, csak látni fogják, hogy az ügydarabok még 1921-ben adattak pos­tára és csak most értek be. 1921! Jézus Krisztus, isten tudja, hisz ezek a levelek még a második középkorból valók. Nosza lesz futkosás majd csillabizúlás. Előveszik a gálszécsft. Iskolai kér­dés.— Nézzetek már, a tanítót ki akarták lökni a lakásából,, hogy ne legyen tanítás, helyébe fi­náncokat afiartak tenni. Minő volt az a tanító? Valami olyanféle lény, akinek a gyerekeket szép­re, jóra kellett tanítani. Hát vájjon az a finánc? Ez valami olyanforma lehetett, aki kiszaggatta az emberek zsebéből a pénzt, hogy mentői többit ka­tonát. lehessen tartani. De nem folytatom ezt az akasztófahumort. " - — ­A továbbiakat, hogyv nevezetesen csendőri beavatkozás köveíkezik-e, kiharcolják-e a>- csalá­dos tanítót a lakásából, kidobiák-e bútorait vagy mégis békét hagynak-e nekünk- végre valahára, csak a jövő fegia megmutatni. De az eddigiek is följegyzésre méltók, hisz mindez az Ur 1922—23. esztendeiében történt abban az államban, mely a jog, törvény és igazság alapián állónak mondia magát. Azt mondanom sem kell, hogy Bulla taná­csos minden Ígérete dacára Mertens főbírói az ügy megvizsgálásával sohasem bízta meg. Péter .Mihály. A k|santant és a Ruhrvidók megszállása. A párisi konferencia meghiúsulása után Poin.caré jegyzéket intézett a prágai, varsói bukaresti és belgrádi külügy-nnímisztóreikibez, amelyben infor­málta a ikiisantant külügyminisztereit a párisi kon­ferencia eredményte-Iensóge folytán előállott hely­zetről!. A belgrádi mimszteirt&íiács.a Berliner Tag- blattnak értesülése szerint foglalkozott a jegy­zékkel és .akiként határozott, hogy Jugoszlávia a jóvátétell kérdésben Franciaország oldalára áll. A Politika szerint a miniszter tanács úgy hatá­rozott, hogy az esetben, ha a nemzetközi hely­zet rosszabbodik, a föloszlatott parlamentet is­mét. össbe fogják hívni. Varsói tudósa tás szerint oda is megérkezett Poincaré jegyzéke. A jegy­zéknek az a célja, hogy Lengyelországot Fran­ciaország mellett hangolja meg. A jegyzék utal arra, hogy Francia ország a versaillesi szerződés fenntartása érdekében cselekszik és hogy Lengyel - ország ennek -a szerződésnek köszönheti -létét A jegyzéket a lengyel politikai közvélemény nem fogadja túlságos lelkesedéssel, mert Lengyielo-r- szág szívesebben látná az európai kérdéseknek békés elintézését, mint a mostani feszült helyze­tet. Lengyelország természetes közgazdasági kap­csolatok folytán közel érzi magát a német gazda­sági élethez s így attól tart, hogy a német köz­gazdasági élet katasztrófája Legyél országra is kihatással, lesz. A francia jegyzéknek nyilvánvaló célja, az is, hogy la Cseh-Szíováíkiával szemben ér­zett -lengyel ellenszenvet megszüntesse. Cseh­szlovákja és Lengyelország között ugyanis az utóbbi időben erős elhidegulés következett be s erre vall a csehibarát Pi.ltz prágai követnek visz- szahivása is. A Vossische Zeitung jel-emfcést közöl arról, hogy a lengyel kormánynak nincs szándé­kában a: francia akciót támogatnia. Lengyelország feladata Keleteurópa békéjét biztosítaná és belső helyzetét megszilárdítaná. Lengyelországnak bé­kés szándékai vannaik és a francia akciót ugv te­kinti, mint egy francia-német ügyet és nem avat­kozik bele. A kisam tantta nézve nem lehet közöm­bös az a hír sem, hogy Franciaország és Olasz­ország között a keleti kérdésben külön megegye­zés jött létre. Olaszország érdekei scmmiíkéouen sem egyeznék' meg a közelkeleten a kisántántbelii államok érdekeivel s igy a klsantant államaira nézve - mindenesetre pikáns és kényes helyzetet teremtettek .a legutóbbi európai események. Halad a Urasaiméi konferencia. Lausanne, január 12. (Havas.) A kisebb­ségek kérdésében tegnap sikerült teljes egyetértést teremteni. A kapitulációkra vo­natkozólag a törökök kompromisszumot ja­vasolnak s hajlandók elfogadni a szövetsé­gesek jogi t an ácsiadéinak együttműködését a török igazságügyi sízervekben, azonban nem hajlandók ezt külön pont formájában föl­venni a békeszerződésbe. Lausanne, január 11. (Schweiz. Dep.-Ag.) Hass-an bej tegnap este visszaérkezett Angó- rából és azonnal tárgyalt Isméd pasával. Az uj utasítások áJIitoSag helyeslik Isméd pasa eddigi viselkedését, különösen a badiikárpót- lások és a kapituláció kérdésében. Lausanne, január II. A lakosság kicse­rélésének kérdésével foglalkozó albizottság ina a görögök által elbújtatott túszok vissza­követelésének részleteit' tárgyalta, akiknek szúrnia török adatok szerint tízezerre, a gö­rögök szerint azonban csupán négyezerre ring. Azt remélik, hogy a jövő hét közepére a hadifoglyok, kicserélését, valamint ezt a kérdést is külön egyezménnyel meg fogják oldhatni. «0©ÖÖÖQQ©©Q©S45©ee©®©9©9©Q®©«Gf?GD A magyar kisgazdapárt idei pártnapja. Rimaszombat, január 12. Az Országos Magyar Kisgazda-, Föld- míves- és Kisiparospárt ez év január hó 17-én és 18-án országos pártnapot tart, me­lyen a párt községi és körzeti szervezetei­nek kiküldöttei vesznek részt. A pártnap programja: 1. Elnöki megnyitó. Mohácsy János dr, 2. Lukovics Ferenc üvözli az országos vá- * lásztmányt és a vendéglátó lévai párt­szervezetet. 3. Jegyzőkönyvvezetők és hitelesítők kijelö­lése. 4. Tagok megbízólevelének számbavétele. 5. Tárgyalási rend ismertetése. 6. A párt törvényhozóinak beszámoló beszéde: Ficza József szenátor beszámoló beszéde. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő beszámoló beszéde. Szent-lvány József nemzetgyűlési képvi­selő, országos pártelnök beszámoló be­széde, ennek kapcsán: a párt helyzete a eseh-szlovákiai politikában, eddigi iránya és jövendő feladatai általáhösságban. 7. Petrogalli Oszkár dr., a Szövetkezett El­lenzéki Pártok Központi Irodája igazgató­ságának beszéde. 8. Jelentés a ruszinszkói helyzetről: Egry Ferc-nc. 9. Podkarpatska Rus helyzete a cseh-szlovák köztársaságban: a) alkotmányjogi szempontból; b) általában. Bakó Gábor dr. 10. Körzeti főtitkárok jelentése a páríszerve­zés és igazgatásról, javaslat a következő évi szervezési munkára: Lukovics Fe­renc, Nagy Sándor, Jaross Gyula, Kár- páthy Béla dr., országos igazgatásról Ko­vács Kálmán. 11. A szervezeti szabályzat módosítása: Iíj. Koczor Gyula. 12. Elnökség és az országos pártvezetősóg megválasztása. 13. A pártprogram vitája: a) A nemzeti kisebbségi jogvédelem nemzet­közi utjai: Flachbart Ernő. b) Kulturális ügyek, népnevelés valláserkölcsi alapon: Isaák Imre. • c) Mezőgazdasági szakoktatás: Ágoston Mik­lós. d) Egyház és állam: Soltész Béla dr. . e) Földbirtokreform: Ifi. Koczor Gyula. f) Adóügyek, különös tekintette! a vagyon­dézsmára: Kovács Kálmán. g) Általános gazdasági és szociális kérdések Szlovenszkón: Fodor Jenő. h) A cseh-szlovák kormány gazdasági politi­kája Podkarp. Rusban: Jaross Gyula. i) Szociális kérdések és inunkásügyek Pod­karpatska Rusban: Meisels László dr. i) Gazdatársadalmi szervezkedés: Szilassy Béla dr. k) A szövetkezeti kérdés: Kukán Béla dr. l) Nemzetközi áru- és pénzforgalom. Valuta­ügyek: Kristóff Sándor, ni) Vámpolitika és agrárvámok: Kovács Kál­mán. a) Közigazgatási reform, nagymegyék: Tör­köly József dr. o) Polgárjogok védelme: Hangos István dr. p) Az iparos-program kérdései: Telek A. Sándor. 14. A pártsajtó: Szkalos Emil. 15. A falu kultúrájának fejlesztése társadalmi utón: Egyed Aladár. 16. Az ifjúság társadalmi nevelése: Söröss Béla. 17. Sérelmek. 18. Indítványok. 19. Záróbeszéd. Az országos pártnapot megelőzően, ja­nuár hó 16-án délután 3 órakor az országos pár (vezetőség tart ülést. Szombat, január 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom