Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)
1923-01-13 / 9. (162.) szám
Mit hoz a jövő? (fi.) Prága, január 12. Egy vezető német politikus a mostani esztendőt a választások évének mondotta. A közeledő községi választások — úgy vélte — a kormány pártjainak vereségével fognak végződni. A kormány pedig — hangzott a jóslata — a vereség hatása alatt kénytelen lesz a parlamentet is feloszlatni, mivel ennek mai összetétele távolról sem fog megfelelni annak az eredménynek, amelyet a községi választások hoznak. Ez a jóslat — úgy hisszük, — kissé korai, mert már a következtetés kiinduló pontjai a községi választások kiírása sem bizonyos. Ha a kormány az úgynevezett történelmi országokban a nyáron ki is Írja a választásokat, ebből még korántsem következik, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó községeiben is választatni fog. Négy éve már szünetel az önkormányzati élet és az elmúltak tanulságai feljogosítanak a legnagyobb bizalmatlanságra. De ha az egész köztársaság területén meg is tartják a választásokat és azok eredménye — ami nem kétséges — a kormánypártok vereségével végződik, még akkor sem bizonyos, hogy a kormány ebből az eredményből levonja a következményeket. A cseh nemzeti koaiiciö, amint ezi tífár eddig is számtalanszor tapasztalhattuk, oly görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz, hogy arról akkor sem lesz hajlandó lemondani, ha annak nemcsak etikai, de politikai előfeltételei is hiányozni fognak. Ma is az a helyzet, hogy a konnány nem bírja az állampolgárok többségének bizalmát. A magyarok, németek, szlovákok ruszinok és lengyelek pedig együttvéve többen vannak, mint a csehek — a legnagyobb fokú bizalmatlansággal viseltetnek a kormány iráni. A tiszta és meghamisitatlan demokrácia alapelvei szerint a mostani kormány és elődei már megalakulásuk pillanatában nélkülözték létük etikai feltételét, nélkülözték a lakosság többségének bizalmát, Az erőszakos választás, a választási geo- ! metria csalafintaságai és a parlament cson- kasága miatt a törvényhozás palotájában a kormány csekélyszámu, látszólagos többséggel rendelkezik. Ez a többség akcióképtelen és bensoleg meghasonlott alakulat, de olyan : kor, amikor a lét és nemlét kérdése mered i elébe, meggondolás nélkül egységesen áment! mond a kormány minden tettére és óhajtó-i Sára. Világos azonban, hogy abban a pilla- j natban, mihelyt a községi választások a kor-í mánypártok vereségével végződnek, a parla- j ment látszólagos és a nép valóságos többse- j ge között olyan kirívó lesz az ellentét, hogy ! azt csak a nemzetgyűlés mindkét kamarája- j nak föloszlaíásával és. a lakosság újabb megkérdezésével lehet megszüntetni. Ha a kormány — a választásoktól való félelmében — ehhez az eszközhöz hozzányúlni nem fog. a parlament további élete csak árnyékeiét lesz. A községi választásokra tehát már az említett okból is erősen fel kell készülnünk Ezek a választások már eleve is befolyásolják a parlamenti választások eredményét Ellenzéki pártjaink mindegyikére nagy feladat vár és különösen a helyi szervezetek kötelessége, hogy már most felkészüljenek a választásokra. A szövetkezett ellenzéki pártok vezetőségei, valamint helyi szervezeteik bizonyára meg fogják találni azt az utat és módot, amellyel az őslakosság bennük tömörülő tömegeinek döntő súlyát a községi önkormányzatban eredményesen biztosíthatják. Egységes fellépésükkel meg fogják akadályozni azt is, hogy már is jelentkező kou- kolyhintők hamis jelszavaikkal a közvéleményt megtéveszthessék. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy az első községi választások teherpróbái lesznek a nemcsak a kormány, de az ellenzék erejének is. Csehországban, Morvaországban és Sziléziában mind a községi, mind a nemzetgyűlési választásokon kisebb eltolódások várhatók. A német pártok összeségükben ugyan meg fognak erősödni, de mivel a németek parlamenti képviselőinek száma csak kevéssé marad alatta valóságos számarányuknak, megerősödésük nem lesz oly nagymérvű, hogy nagyobb súllyal eshetnék a latba. A cseh nemzeti koalíció, mint összes ég előreláthatóan több mandátumot fog elveszíteni a kommunisták javára, de az eltolódás itt is csak csekélyebb mérvű lehet. A választási harc Szlovenszkóban és Ruszinszkóban fog eldőlni. Az elmúlt választások alkalmával a cseh szociáldemokraták a nemzetköziség bűvös italával sok embert megrészegítettek, de ezek a tömegek már régen belátták, hogy Dérerék csak prédikálták, de sohasem követték a nemzeti türel- messég igéjét. Srobár és Hodzsa agrárius pártja a kormány legnagyobb támogatásával is csak nagyon keveset tarthatnak meg a mandátumukból, amelyek az 1920. évi választásoknál az ölükbe hullottak. Az Ivánka- féle nemzeti demokrata párt, csak a már eddig is meglévő kormánypártok kilátásait ronthatja még jobban, arra azonban, nem számíthat, hogy a szlovák nép ellenzéki csoportjából bárkit is megnyerjen magának. Hru- soyszky Igor nemzeti szocialista zászlaját pedig csak a cseh vautasok és postások fogják követni. A kormány két legnagyobb szlovenszkó: pártja: a Hodzsa-Srobár féle agrárpárt és a Dérer-Markovics féle szociáldemokrata pártot a választási küzdelem minden előjel szerint alaposan meg fogja tépázni. Mandátumaiknak egy nagy részét el fogja hódítani az ellenzék, amelynek győzelmét minden propagandánál jobban érleli a kormány balke- j zes politikája. A szociáldemokraták sok mandátumot lesznek kénytelenek átengedni a kommunistáknak. A néppárt hatalmas ostromát pedig leginkább fogja megszenvedni a rolnicka strana. Erős a hitünk, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok is megerősödve kerülnek ki a harcból és oly számmal vonulnak be a parlamentbe, amely a mögéjük sorakozó tömegek erejének megfelel. A szlovenszkói választási harcban a kormánykoalíció tehát minden valószínűség szerint súlyos sebeket fog szenvedni. Ha eddigi mandátumaiból csak kilencet-tizet elveszik akkor a nemzeti koalíció megbukott. Ennek a bekövetkezését csak siettetnék a ruszinszkói választások. Még erről a kormányról sem tudjuk feltenni, hogy a parlament feloszlatása esetén az eddigi módszer szerint ismét elodázza a ruszinszkói választásokat. Ha azonban Ruszinszkóban egyszer sor kerül a választásra, úgy nem lehet kétséges, hogy j a betöltendő mandátumok négyötöd részét az ellenzék fogja megkapni. Nemcsak a ma- j RTarság, de a ruszin lakosság elégedetlensége is oly nagy, hogy a kormány ezen a területen csak tisztviselőinek, katonáinak és egy maroknyi őslakosnak szavaztaira számíthat. Meg vagyunk győződve róla, hogy az uj választások nemcsak a mostani kormány de a mai rendszer vereségével is fognak végződni. Hogy mi jön azután, azt ma még bajos volna megmondani. Talán valamennyi szociáldemokratának koncentrációja, talán egyik-másik német párt belépése a kormányba, talán a szociáldemokraták kibékülése a kommunistákkal, ügy véljük azonban hogy a rendszerváltozás alkalmával napirendre kerül a cseh-szlovák köztársaság eddigi igazságtalan nemzetiségi politikájának és ennek kapcsán az alkotmány több intézkedésének revíziója is. Erre a cseh pártok csak akkor szánják rá magukat, ha lábuk alatt megingott a talaj. Dőreség volna azt hinni, hogy önszántukból fogják magukat, a nagy lépésre elhatározni S?P3ail€Í«fif»r$Z«Íg| «af «hS»1» méntél leriileifeiStetf száll meg Bochumoj és is nte^szélftlák. — vára* kozó <raI3&S5»oamir€a flt&eSiypitestae-gflflic. Prága, január 12. Poincaré tegnap a Bloc Nationale előtt beszélt s természetesen a kívánt sikerrel: a kormánynak 478 szóval 86 ellenében bizalmat szavaztak. A nyilatkozat kizáróan a Ruhrvidék megszállásával foglalkozott s beszéde elején Poincaré szinte bocsánatot kért León Daudettól és az Action Francaise szerkesztőségétől, hogy oly sokáig viselkedett türelemmel Németországgal szemben. Ha Németország — mondotta Poincaré — bármily kis mértékben is tanujelét adta volna jóindulatának, akkor Franciaországra nem hárult volna a kényszerűség, hogy a zálogokat katonai utón szerezze meg. Ha az angol javaslatok Franciaország legfontosabb életérdekeivel nem állottak volna szöges ellentétben, akkor angol barátainkkal a legszorosabb egyetértésben mehettünk volna együtt. A párisi konferencián benyújtott francia tervezet nagy mérsékletről tett tanúságot s Anglia együttműködése esetén a Franciaország által javasolt zálogokat, különösen a szénszindikátus vezetését és a szénadó behajtását katonai rendszabályok nélkül is igénybe lehetett volna venni. Poincaré itt egy oldalvágással igyekezett a német munkásokat meggyőzni arról, hogy a szankciók elsősorban a nagyipari érintik, amely Németországban az állam és a nép rovására fejlődik. Poincaré emlékeztet arra, hogv az angol tervezet a versaillesi békeszerződés meg- | szüntetését jelentette volna s ez a kijelentése a kamara többségének nagy tetszésével találkozott. Az entente-cordiale csak akkor állhat fönn, ha annak minden része bizonyos esetekben cselekvési szabadságot kap. Ezt Anglia is fölismerte s többször igénybe vette a cselekvési szahadságot, különösen a közel- keleten, ahol az a francia fölfogásnak ellentmondott. Az antant azonban továbbra is fönnmarad, mert a két nemzet állandó énekein és elmoshatatlan emlékein alapszik. A németek rosszakarata minden alkalommal újból és újból kiderült. A nemetek a fával és szénnel mindig üzleteket csináltak, hasonlóképpen más bányatermékekkel is, hogy a francia követeléseket lehetőleg ne kelljen tel- icsiteniök. Poincaré kifejti, hogy a németeknek ez a viselkedése végre is arra kénvszeritette Franciaországot, hogy igénybe vegye a szerződés bizonyos cikkelyeit. (Tetszés.) A mér- | nökök e pillanatban már Fssenbcn vannak s | a csapatok a város körül táboroznak. (Viharos tetszés a jobboldalon, a középen, és a baloldal egy részén.) Franciaország nem hagyta el a versaillesi szerződés alapját s azt nem is fogja elhagyni, akármilyen lármásan j« tiltakozik a német birodalmi kormány. Poincaré beszédét a következő szavak- í kai fejezi be: „Anglia távollétében a zálogok I bizonyára kevésbé produktívak lesznek. A í két. kamarát már előzőleg figyelmeztettem i arra, hogy jelentékeny összegeket tőlük várnunk nem lehet. Talán igaza van Angliának akkor, amikor azt mondja, hogy a zálogok politikájának nem lesznek eredményei. Nem vagyunk csalhatatlanak, de ki csalódott máig többször: Anglia vagy Franciaország? (Tetszés.) A francia kormány még mindig haj- ! landó arra, hogy a német pénzügyek rendbe- | hozataláról és bizonyos más kérdésekről tárgyalásokba lépjen. A kormány a kamarától bizalmat kér abban a tudatban, hogy az egész ország kívánságát teljesítette, mikor véget vetett a. folytonos engedményeknek s birtokba vette azoka! a jogokat, amelyekre a szerződés és a győzelmes béke értelmében igénye van.“ (Viharos és hosszan tartó tetszések.) Az ülés további folyamán a jobboldal és a kommunisták között viharos jelenetek játszódtak le. A kamara ezután 478 szóval 86 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. A francia kamara mai összetétele mellett erősebb ellenállás a Ruhrvidék megszállásával szemben nem is volt várható. Mindenesetre jellemző, hogy Poincaré elérkezett a nyílt színvalláshoz s a wilsoni elvek békéje helyett a „győzelmes békére1* hivatkozott. Amennyire a jelekből erre következtetni lehet, a helyzet most hosszabb ideig változatlan marad, ha csak Anglia, maga nem veszi kezébe a közvetitést. Anglia főntartja az ántántot London, január 11. (Hivatalos srikratávirat.) A minisztertanács mai ülésén elhatározták, hogy Anglia a jóvátétel! bizottságban, a rajnai bizottságban, valamint a nagykövetek tanácsában hegyet foglaló képviselőit nem hívja vissza és hogy az angol megszállóhadsereg a Rajnavidéken marad. Az angol csapatok a Rajnavidéken maradnak London, január 12. (Havas.) A tegnapi minisztertanácson a minisztereik az angol kormánynak Franciaországgal és Belgiummal szemben elfoglalandó általános álláspontját vizsgálták meg és e'határozták, hogy az angol csapatkülőnitm-ények mindaddig a Rajnavidéken maradnak, ntig a Ruhrvidék francia megszállása nem idéz elő cíly komoly incidenseket, amelyek Angliát a csapatok visszahívására kényszerítenek. Anglia képviselői továbbra is megmaradnak a különböző szövetségközi bizottságokban, azonban a különböző határozatokban csupán az angol kormány által meghatározott politikai irányvonalaknak megfelelően fognak résztvenni. A rajnai bizottság képviselőit utasították, hogy adják tudtára a szövetségesek többi képviselőinek, hogy az angolok által megszállott területen semmiféle rendszabályt nem szabad igénybevenni. Az első katonai jelentés a megszállásról Düsseldorf, január 11. (Havas.) Degoutte tábornok főhadiszállása a kővetkező hivatalos jelentést adta ki; Az ellenőrző bizottság közvetlen védelmét szolgáló francia csapatkülönit- mény három órakor bevonult Essenbe. A többi belga. francia csapatosztagok a város előtt ütöttek tábort. Az ellenőrző bizottság és a katonai hatóságok vezetői, valamint az ipari körök delegátusai este megbeszélésre ültek össze. Degoutte tábornok a rendőrségre, a rend fönntartására. a vonat- és a postaforgalomra, a fegyverekre és munícióra vonatkozólag bizonyos rendszabályokat léptetett életbe, amelyeknek átlépését a haditörvényszék bünteti meg. Ufabb városok megszállása. Berlin, január 12. Miután üefsenkirche* irányában íankosztagokat és repülőgépeket koncentráltak, a lapok számolnak azzal, hogy Gel- senklrchent a franciák még ma megszállják. Valószínűleg sor kerül Verber megszállására is. Sterkrade, Horst és Gladbeck városokba a franciák már bevonultak. ibmihj niu műi no$ü áll a Koráné? Jan. 12-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Z&richben(2rak<»)15«20 svájci frankot Budapesten 7500.— magyar koronát Berlinben 29625.— német márkát Bécsben 199200.— osztrák koronát / E 9. * Prága, szombat, 1923. január 13. Ms$ iSgy ttihiim _____ ,w-__ Előfizetési árak bel- és külföldön; *7p>F/HEJ (Jg f JT MvmátW m m m mm sssftsfí? í. W fflS JSM JK m Wfr JífL * - Kiadóhivatal: Prása II., Panská 1|§L alice 8., II. emelet. Telefon: 4919. sz . .*$¥9^ 'mjr _ Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — * A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: t) Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
