Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Szerda, január b. V Tfd&uAiAWARjtiniw « Olaszország, Olaszország—Németország 3:1 (0:0). Milánó: A nagy érdeklődéssel várt ország­közi mérkőzés nagy meglepetéssel végződött. A németek technikailag jobbak voltak az olaszok­nál, sőt Seiderer révén a vezető gólt rúgták. A meccs utolsó negyedórájában azonban visszaes­tek, amit az olaszok kihasználtak, sőt Migliavacca és Santa Mária góljaival biztosan győztek. Az olaszok sikerüket főleg csatársoruk gyors és energikus játékának köszönhették. Bologna: FC Bologna—Újpesti TE t:0. Turln: Borussia—FC Torino 3:0. Nápoly. Az UTE pénteken kitűnő csatárjáték után 4:1 arányban győzött az Ünione Sportiva csapata ellen. (érd.) Prága, január 1. Címnek ezt is írhattuk volna: a válság óve, vagy a deflációs gazdasági év, de talán legjob­ban illik az elmúlt gazdasági év értékmegihatá- roző elméül ez: látszatgazdaság. A .Prágai Magyar Hírlap'4 még csak félévig figyelte közvetlenül az elmúlt évet. De még eb­ből a félévből is majd négy hétig hibánkon kívül Akadályoztattunk a napi anyag feldolgozásában s Így még nem állt rendelkezésünkre az adatgyűj­temény, mely a gazdasági évnek a lap szem­pontjai szerint való elbíráláshoz szükséges. Nem is a szándékunk tehát, hogy ezen a he­lyen az 1922-fk óv közgazdasági eseményeit re­kapituláljuk. Nem akarunk mást, mint néhány megbízható számadattal kimutatni, hogy a cseh­szlovák köztársaság közgazdasága: látszatgaz­daság és hogy a már több mint egy éve húzódó válság is inkább látszatválság. Mert nézetünk szerint az ^évekre állandósult pangás és iiziet- telenség, a stabilizálódott munkanélküliség és az állandósult pénzpiaci bizonytalanság többé nem nevezhető válságnak. Nézetünk szerint a válság („krízis44) fogaim a nem fedi azt az egyelőre szinte szabályszerűen berendezett és az állam hallgatólagos beleegyezésével vágj'- tehetetlensé­ge miatt állandósulni látszó gazdasági meddősé­get Mert ez már igazán túlhaladta a válság ideiglenes jellegét feltételező átmenetiséget, tehát állandósult válság, vagy világosabban: idült válság. A bankpiac a fővárosban. A prágai bankok tevékenysége majd egészen olyan keretekben mozgott, mint 1921-ben, amikor a bankok közreműködésével 110 részvénjáársa- ságot alapítottak 748 millió korona alaptőkével. As idei alap i tó tevék eny sé g még valamivei élén- kebb, mert 1922-ben 113 uj részvénytársaság ala­kult 902 millió korona alaptőkével. A cseh-szlo­vák köztársaság négy évi fennállása alatt több mint 400 uj társaság alakult Összesen mintegy 2700 millió korona alaptőkével. Az nj alapításokban resztvettek majd mind a vezető bankintézetek. Ezek közt csupán egy uj bankot alapítottak: az Angio-Cselilszlovakot 130 millió cseh koronával, még pedig a régi An­gol-Osztrák Bank prágai fiókjából. Az ipari alapításokban a vas- és fém szak ina hat esetben 72 millióval, a textilszálán a ugyan­csak hat esetben 66.5 millióval, négy villamos- sági vállalat 56 millióval, hat építő- és agyag- .iparl vállalat 19.5 millióval, öt széntársaság 31.5 millióval, hat szeszipari vállalat 21.5 millióval, két üveggyári alapítás 42 millióval, hat faipari tár­saság 28 millióval, 5 biztositó Intézet 17 málló­val, két bútorgyár 27.3 millióval, egy cukoripari vállalat 20 millióval és három szállítóvállalat 10.5 millió koronával vett részt Itt kell felemlítenünk az alaptőkeemeléseket is, amelyek a lefolyt évben igy alakultak: 82 részvénytársaság az alaptőkének körülbelül 55a millió koronával való felemelését határozta el. (1921-ben 100 részvénytársaság — 816 nrlllóvaU A részvénykibocsátás maga valamivel szűkebo keretek közt maradt, ■ mint tavaly. 1922-ben ösz- szesen 270 millió kor. értékű címletet bocsátot­tak ki, holott 1921-ben ez az Összeg 500 millióra rúgott. A 270 milliós kibocsátási összegből 109 millió esik hét bankintézetre, szemben 1921-ei, amikor kilenc bank 151 millióval és 1920. évvel szemben, amikor 14 bank 338 millióval részese­dett a kibocsátási összegben. A szlovenszkói bankpiac. Tudni kell, hogy 1918. év végén, vagyis az összeomlásig 36 szlovák pénzintézet működőit Szlovenszkóbau 24.260,736 korona alaptőkével, 9.967,444 korona tartalékkal és -137.106,000 kor. betétállománnyal. 1921. év végén a szlovenszkó’ bankok 211.852,036 cK. alaptőke, 93 182,000 cK. tartalék fölött rendelkeznek már és 958 090.000 cK betétet kezelnek, ami az 1918-ik évvel szemben 700 százalékos gyarapodást jelent. Ezt a kétség­telenül nagyi vclésü fejlődést a kormányhoz kö­zel álló lapok mmt a régi Magyarországtól való elszakadás révén keletkezett előnyt tüntetik fel. A magyar és német pénzintézetek helyzete Szlo- venszkón igy alakult: 1918. december 31-én ezek­nek a pénzintézeteknek összes alaptőkéje 123.075.000 K. vott, mely 1921 december 31-ig 173.885.000 koronára emelkedett (a gyarapodás 40 százalék); az alaptőkék 66.154,000 koronát tet­Télisport. Oxford Canadiaiis—Berliner Scbllttschuh­Klub 11:1. Davos. A mérkőzés háromszor tizenöt percig tartott. Az első eredménye 3:1, a másodiké 0:0, a harmadiké 8:0 volt A német bajnokcsapat a meccs két harmadában kitünően védekezett, de azután teljesen visszaesve, nem tudta megaka­dályozni az angolok hatalmas gólarányu győzel­mét. A berliniek Moelsboer nélkül játszottak. Becs: Berliner Schlittschuh Club—Wiener Eislaufvcrein 8:7. Az első félidőben 3:1-re vezet­tek a berliniek. Helycsere után ay osztrákok ke­rültek fölénybe és 5:5 arányban végződött a rendes játékidő. A meghosszabbított játékidő hozta meg a berliniek győzelmét. IMKMKMHBSU&diKM£.S3%2nB8US!BCiraMaBHNaBBaMMHHMKai tek ki és 78.200,000-re emelkedtek (a gyarapo­dás 20 százalék). A magyar és német intézetek 1918 december 31-én 1.060,276,000 korona betétet kezeltek, amelyek 1921 dec. 31-fg 1,216.900.000 koronára emelkedtek (a gyarapodás csupán 15 százalék). Ezekből a számokból csak azt az ösz- szehasoníitást tehetjük, hogy a szlovák intézetek az állam politikai szempontoktól vezérelt támo­gatásával hasonlíthatatlanul előnyösebb helyzet­ben vannak, mint a régi szlovenszkói bankok. Szlovenszkó bankéletéből hiányzik egy oly intézet, mely csupán községi hitelekkel és jelzá­loghitelekkel foglalkoznék. Ennek a jelzáloginté- zetnek a felállítását a nemzetgyűlés már elha­tározta. A pénzszűke. Etek intve attól az alapvető bajtól, hogy a ma­gyar és német pénzintézeteiknek aránylag nagy tőkéik vannak lekötve háború előtti járadékok­ban és hadikölcsünöktben, Szlovenszkónak a gaz­dasági Viszonyok mostoha fejlődése miatt is egy még alig tapasztalt pénzszűkével kell megküz­denie, amelyet Schmidt Imre a jeles pénzügyi szakférfiú a „d'ov. Finanzweit" egyik legutóbbi számában a következő okokra vezet vissza: a) az amerikai bankbetétek visszavonására, b) a Sziovenszkón miiködö prágai pénzinté­zetek berendezkedtek a szlovenszkói bank pénz- fölöslegére, különösen arra a pénzre, melyet az aratáskor vittek be a bankokba; de a mezőgazda­ság válsága miatt elmaradtak ezek a betétek, sőt még a tartozások törlesztésére sem telik a gazdáknak; c) a legtöbb intézet konjunktúra-üzletekbe bo­csátkozott, részesedést vállaltak oly alakulások­nál, ahol nagy árukészletek vannak felhalmozva és a befektetőt tőkéjük ekképp nem mobilizál­ható; d) a cseh pénzintézetek a eukorü Heteikhez szükséges tőkéket a szlovenszkói hitelek korláto­zásával gyarapítják; világos, hogy a szlovensz­kói ipari vállalatok hiteligényeit csak nagy ne* bézsó vek kel lehet kielégíteni. A jelzálog- és községi kölcsönök kérdéséhez Schmidt megjegyzi, hogy az ezzel az üzletággal megbízott Cseh Jelzálog-Bank és Cseh Országos Bank igen lassú tempóban dolgoznak; b:zonyára azért, mert rossz információkat szereztek Sz’o- venszkóról és azt látják, ott jelzálog1 eve!eket alig tehet elhelyezni. Am a magántőke nem fordul­hat ezek felé a hitelű garatok felé, már csak évért sem, mert a költségek autonóm áj ének felfüg­gesztése folytán az ilyen kölcsönök jogalapját e’- vonták. (Folytatjuk.) — Szabaddá tették a cseh-szlovák szén- kereskedelmet. Tegnap hirdették ki a decem­ber 22-én kelt kormányrendeletet, mely új­ból szabályozza a számgazdálkodást. Esze­rint a belföldi szénkereskeddem a rendelet keretei között szabaddá válik, mert minden fogyasztó, akár gyáripari, akár háztartási, vagy egyéb célra szabadon szerezheti be szénszükségletét. Ugyancsak szabaddá tették az idegen származású importált szénnel való 'belföldi kereskedelmet, ha az Import hivata­losan engedélyeztetett. A fogyasztók eddigi kötelezettsége, amely a szénvásárlás beje­lentésére vonatkozott, valamint a szébánya- válilalikozák kötelezettsége; az eladott szén­ről a munkaügyi minisztériumnak, illetve a széniéi ti gyei ősegeknek kimutatásokat beter­jeszteni, megyszíinik. A münkaiigyi minisz­térium fen tartja azonban a jogot, hogy a ne­talán szükségeit kimutatásokat bármikor be­kérhesse és jogában áll, az állami intézmé­nyek és vállalatok, valamint közhasznú és emberbaráti intézmények részére közérdek­ből, esetleg a rnagánüzemek részére is, szén- szállításokat biztosítani, ha nem sikerülne a ■szénszükségletet a szahad'kereskedeiernben megszerezni. — Megszakadtak a magyar és az erdélyi pénzintézetek tárgyalásai. Kolozsvárról jelentik: Tudvalevő, hogy a valorizációs követelések és tartozások ügyében a budapesti pénzintézetek képviseletében a Tébe kiküldöttei tárgyalásokat kezdtek az erdélyi pénzintézetekkel. Ezek a tár­gyalások a minap meglepetésszerűen megszakad­tak. A román kormány ugimnis az erdélyi inté­zetekkel közölte, hogy további intézkedésig meg­tilt minden közvetlen tárgyalást az intézetek kö­zött. Az erdélyi pénzintézeteknek budapesti ban­kok és takarékpénztárakkal való iratváltásnak nem volt eredménye. Az érdekeltségek belátták, hogy a kérdést csak közvetlen tárgyalások utján oldhatják meg és ezért a magyarországi Tébe ki­küldte megbízottait Aradra, hogy az ottani és a temesvári pénzintézetekkel tárgyaljanak és eze­ket a tárgyalásokat azután a nagyvárad—kolozs­vári és egyéb intézetek követeléseinek rendezé­sére vonatkozó megbeszélések követték volna. Az értekezleten nagy nehézségek voltak, mert az erdélyi pénzintézetek és a budapesti kiküldöttek között a fizetés napja tekintetében eltérő fölfo­gás mutatkozott. Az utóbbiak 1918 október 31-ikét javasolták, tnig az aradi és temesvári intézetek a mostani, majd a trianoni béke becikkelyezésének, utóbb a békeszerződés aláírásának napján fönnál­lóit egyenleg alapján kívánták követeléseiket megállapittatni. E határnapokat a budapesti ki­küldöttek nem fogadhatták el, mire az erdélyiek a kommün kitörésének napját akarták Stichtag- nak megtenni. Végre sikerült abban megállapodni, hogy az 1918 október 31-én fönnállóit és eddig föl nem használt szaldót veszik alapul, de a bu­dapesti Intézetek az 1918 október 31-ike és 1919 március 21-ike közötti szaldók különbözete fejé­ben még megtérítést nyuitanak. Nem merült fel nehézség a korona átszámítása körül, amennyi­ben 2:1 arány, vagyis az. hogy két magyar koro­náért egy lei fizetendő, mindkét tárgyaló félnél elfogadásra talált. A budapesti intézetek azt az értesülést szerezték, hogy a román kormány az erdélyi intézetekkel írásban közölte, hogy meg­tiltja a budapesti intézetekkel való közvetlen tárgyalásokat. Hogy mi indította a román kor­mányt erre az intézkedésre, arra csupán az a föltevés valószínű, hogy a magyar kormánnyal lefolytatandó gazdasági tárgyalások során a ro­mán kormány be akarja vonni ezt a kérdést is a hivatalos tárgyalások anyagába. — Az osztrák magyar képviseleti ható­ságoknál őrzött letétek kiadása. A pénzügy­minisztérium közli; Az egykori osztrák-ma­gyar monarkiának képviseleti hivatalai kö­zül azok, amelyeket a háború kitörésekor megszüntettek, az osztrák-magyar állampol­gároknak náluk letétbe helyezett lététéit és hagyatékait az osztrák külügyminisztérium­hoz szálgáltatták be. Ezek a letétek és ha­gyatékok ezidőszerimt az említett miniszté­rium fizetőhelyén, vagy az Osztrák-Magyar Bank bécsi főfotézeténél vannak. A letétek között le nem bélyegzett bankjegyek és ér­tékpapírok is vannak. Mivel az osztrák kor­mány késznek nyilatkozott ezeket a letéteket és hagyatékokat az utódállamok kormányai­nak kiszolgáltatni, a belföldön lakó érdekelt űseh-sziovák állampolgárokat fölszólítják, hogy a hirdetés közzétételétől számitett négy héten belül jelentsék be igényeiket ezekre az értéktárgyakra a prágai külügyminiszté­riumnál, (III. csoport, 3. osztály, Hradzsin) oseh-szlovák ál' ampolgárságúikat igazoló ok­irat beterjesztése mellett. A bejelentésben főképpen azt kell fölsorolni, hogy milyen le­tétről és milyen hagyatékról van szó, to­vábbá, hegy a volt monarkia melyik képvi­seleti hatóságánál és milyen okból helyezték letétbe azokat. — A magyarországi kereset! adó és a keres­kedők könyvvezetése. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Az uj kereseti adóval kapcsolatosan kötelező könyvvezetést írtak elő a kereskedők­nek, amelynek újév első napján kellene életbe lépnie, de máris sok baj van vele.A 213 szakaszra terjedő végrehajtási utasítását csak kevesen értik és a rendelet még csak december 27-én jelent meg, kevés volt tehát az idő az áttanulmányozá­sára. A kereseti adót a törvény különböző üzleti könyvek kötelező vezetésével is komblikálja. Alig hihető, hogy valamennyi kereskedés, ipari üzem és szellemi munkás részére elegendő könyv legyen a papirkereskedésekben. Még ha akarnák, sem tudnák a kereskedők a szükséges könyveket beszerezni. A Magyar Kereskedelmi Csarnok ép­pen ezért azt fogja ajánlani a kereskedelmi mi­nisztériumhoz benyújtandó memorandumában, hogy a különböző könyvek fölfektetése csak 1924 január í-én tétessék kötelezővé, hogy mindenki­nek módjában legyen az uj rendszerre berendez­kedni. — Az erdélyi pénzintézetek adója. Kolozsvár­ról jelentik: A Solidaritatea, a román pénz­intézetek szövetsége, legutóbb Kolozsváron meg­tartott ülésén a pénzügyi reform javaslatával fog­lalkozott és megállapította, hogy Bratianu pénz­ügyminiszter nem vette figyelembe a gazdasági érdekeltségek megjegyzéseit s igy a bankokat súlyos veszély fenyegeti. A gyűlés résztvevői megállapították, hogy igen sok pénzintézet na­gyobb adót fizet, mint amekkora a jövedelme. így a bánffyhunyadi „Vladeascara44, melynek 105 ezer lei jövedelme volt, 195 ezer lei adót vetettek ki, a „Merkúr44 Naszódon 162 ezer lei adót fizetett, mig jövedelme 153 ezer lei volt. A Solidaritatea elhatározta, hogy újabb, most már harmadik me­morandumot nyújt be a kormányhoz, melyben feltárja az erdélyi pénzintézetek szorongatott helyzetét. — A prágai tőzsde. Három napi ünnepi szünet után a tőzsde az uj évben felette gyenge irányzattal nyílt meg, amely inter­venciós vásárlások behatása alatt később barátságosabb irányba fordult és az árfolya­mok lényegesen megjavultak. A beruházási piacon is gyengébb volt az érdeklődés; itt az árfolyamok a nagy kínálatokra engedtek. Csak az állampapírok tartották meg ár­folyamaikat, kivéve a Msztkölcsönt. A bank­papírok árfolyamai mind alacsonyak voltak kezdetben és csak a zárlat előtt mutattuk mérni erősbödésl Forgalmi részvényekben meglehetős kerestet volt. A gyáripari cím­letek közül a cukor-, vas-, szén-, valamint gépipari értékek jelentékeny árfolyam- liainyatlást mutattuk. Meglehetősen tartottak voltak a vegyi és a fcextirésiz vények. A zár­lat felé a toiáiisizban, vaíamnut a korlátban a bécsi tőzsde szilárd jegyzései némi ár­folyam emefllkediést idéztek elő. Gyenge volt az üzlet a külföldi papírokban is. A deviza­piacon általában véve gyengén fejlődött az üzlet, nagyobb kereslet osaik márkában és osztrák koronában volt. Általánosságban könnyű javulást értek el a devizaértékek, még pedig Béos 0.5 ponttól Stockholm 8 pontjáig- Gyengébb volt Krisztiánná és Varsó. — A prágai terménytőzsde. A mai tőzsdén meglehetős lanyha volt az üzlet, mert a kereslet és kínálat még a rendes mennyiségeket sem hozta forgalomba. Amit búzában és rozsban piacra hoz­tak, az simán elkelt. Az árpaüzlet igen vontatott volt és csak elsőrendű minőséget kerestek. Gyen­ge volt a forgalom zabban is. Lóheremagot nem kínáltak és ennélfogva vöröslóherében igen szi­lárd volt az irányzat, fehér lóherében pedig csen­des. A következő árakat jegyezték: búza 140— 165, rozs 105—110, árpa 105—135, zab 111—110, La Plata tengeri 145 Tetschen, borsó 300—450, lencse 700—800, nyári bükköny 200—220, mustár­mag 400—500, mák 850—900, köménymag 1900— 2000, vörös lóheremag 1600—2800, fehér lóhere­mag 1300—2700, francia lucerna 1700—2900, szal­ma 70—95, préselt széna 140—150, minden áru 100 kilogramonként ab feladóállomás. — A budapesti tőzsde. Tariós realizáló tö­rekvések miatt, amelyek úgy a nagybankok, va­lamint a spekuláció és a magánközönség részé­ről megnyfivánuitk, nemkülönben a gyengébb bécsi tőzsdére való tekintettel az itteni piac ma is gyenge irányzatot mutat, de a kínált árukat akadálytalanul fölvették. A tőzsde második üz­letidet ében azonban jelentékeny árfolyamemei- kedések állottak be és majdnem mind az értékek 5 és 10 százalékos javulással zárultak. Nehéz papirakat bécsi számlára vásároltak, nevezete­sen szénbányaértékeket, Salgót és Rimát. A leg­nagyobb érdeklődés elsősorban a középertékek felé fordult, főképpen különleges rtékek iránt ér­deklődtek. A záróirán3,’zat élénk forgalom mellett barátságos volt. — A bécsi tőzsde. Az újévi forgalom teljes hosszhangulatban indul. Úgy a magán tőkések, va­lamint Budapestről számos vételi megbízás ér­kezett, ami serkemtőesn hatott a spekulációra és részben véleményvásárlásokra, részben fedezé­sekre indította azt. Az irányzat megszilárdítására hatással volt a pénzügyminiszternek az arany­kincstárjegyekre való jegyzés eredményéről szóló, közlése, valamint a bankjegylebélyegzés híreinek cáfolata is. Különösen élénk volt az üzlet Déli- vasut-értékekben, várható római vásárlásra való tekintettel, amely a Déiivasut-kérdés végleges rendezésével függ össze. A beruházási piacon magasabban jegyeztek a cseh értékek egyenlőt­lenül a járadékok. A hadikölcsönöket meglehető­sen keresték. — A berlini tőzsde. A devizapiacon nem alakult egységes irányzat. A párisi konferenciára való tekintettel általános tartózkodást lehetett észrevenni, de az ingadozás szűk keretek között mozgott. Átmenetezerüen bizalmatlan hangulat keletkezett, amely a devizák megszilárdulására vezetett. Ezt azonban kis forgalom mellett ismét a jgyzések áriolyamhanyatlása követte. A dollár körülbelül 7275 márka volt. A világ legelső márkája a KEniNGTOM $Í€fiBft€E«Hr«fi Ía*<£B3Í&I» különféle modellekben teljesen . szabadon látható írással. Különlegesség: Számoló Írógépek Cseh-Szlovák Központ: PR A HA I. CELETNÁ 35- - TELEFON 2871 585 Ftokok: Pllsen. Relcbenberg, Brünn-Herrengasse 12/14. Optikai Intézeti Mindennemű szemüvegek, csíptetek: Mindennemű S szállítások, ja-; vitások bár- * mely recept • alapján azon- í ual és ponto-: san eszközöl-; tetnek. » ; Magyar kiszolgálás Magyar levelezés: j Beteker Samu Praha 11, Perié 29j az Imperiai-száíiú mellei! : BŐ104IPA8AC 1922.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom